92/2007. (XI. 28.) KvVM rendelet

a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet módosításáról

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (2) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 2. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E rendelet alkalmazásában
a) alapjellemzés: a hulladék alapvető jellemzőinek meghatározása, azon adatok, információk összegyűjtése, amelyek a hulladék biztonságos lerakásához szükségesek;
b) bezárás: a hulladék-átvételi és -lerakási tevékenységek megszüntetése;
c) csurgalékvíz: a lerakott hulladéktesten átszivárgó, illetve az ott keletkező minden olyan folyadék, amely a hulladéklerakóban marad, vagy amelyet a hulladéklerakó kibocsát;
d) eluátum: a laboratóriumi kioldási vizsgálatok során keletkező oldat;
e) föld alatti hulladéklerakó: olyan állandó hulladéktároló létesítmény, amely földtani közegben lévő üregben, különösen sóbányában vagy káliumbányában helyezkedik el;
f) hulladéklerakó: olyan hulladékártalmatlanító létesítmény, amely a hulladéknak a földtani közeg felszínén vagy a földtani közegben történő lerakására szolgál, ideértve
fa) a termelő hulladékának a termelés helyén történő ártalmatlanítására szolgáló létesítményt,
fb) a hulladék ideiglenes elhelyezésére szolgáló, egy évet meghaladóan fennálló létesítményt, kivéve ahol a hulladékot
fba) továbbszállításra készítik elő abból a célból, hogy hasznosításra, előkezelésre vagy más helyen ártalmatlanításra kerüljön,
fbb) a hasznosítást vagy előkezelést megelőzően legfeljebb három évig tárolják,
fbc) az ártalmatlanítást megelőzően legfeljebb egy évig tárolják;
g) hulladéklerakó-gáz: a lerakott hulladék biológiai, kémiai bomlása során a hulladéklerakóban képződő gázkeverék;
h) lerakás: a hulladék ártalmatlanítása a földtani közeg felszínén vagy a földtani közegben kialakított hulladéklerakóban;
i) lezárás: felső záróréteg rendszer megvalósítása;
j) megfelelőségi vizsgálat: azonos termelési, hulladékkezelési technológiából származó, rendszeresen képződő hulladék ellenőrzése az alapjellemzésben meghatározott kritikus paraméterek mért értékeinek összevetésével és értékelésével;
k) rekultiváció: a bezárt hulladéklerakó vagy a hulladéklerakó egy része környezeti veszélyességének csökkentése új területhasználat előkészítése érdekében lezárással, műszaki védelem és monitoringrendszer kiépítésével vagy a hulladék felszedésével, továbbá tájba illesztéssel;
l) utógondozás: a hulladéklerakó teljes rekultivációját követő olyan összetett tevékenység, amely magában foglalja a monitoringrendszer üzemeltetését, a csurgalékvíz és a hulladéklerakó-gáz kezelését, valamint a szükségessé váló karbantartási munkákat;
m) üzemeltető: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a hulladéklerakó üzemeltetéséért, rekultivációjáért, utógondozásáért felelős;
n) tájbaillesztés: a létesítmény funkcionális és esztétikai szempontok szerinti környezetalakítása a táji adottságok figyelembevételével.”
2. § (1) A KvVM rendelet 3. § (3) bekezdés j) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
[Hulladéklerakó nem létesíthető:]
„j) azon a földrengésveszélyes területen, ahol az 50 évre számított 10%-os meghaladási valószínűség mellett (475 éves gyakoriság) a felszínre számított földrengésből származó vízszintes gyorsulás értéke nagyobb, mint 1,5 m/sec2,”
(2) A KvVM rendelet 3. § (3) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
„m) földtani közegben lévő üregben.”
3. § A KvVM rendelet 4. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hulladéklerakó (1) bekezdés szerinti kategóriáját, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetén alkategóriáját a Felügyelőség a hulladéklerakó létesítésének engedélyezésekor állapítja meg.”
4. § (1) A KvVM rendelet 5. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Lerakással kizárólag előkezelt hulladék ártalmatlanítható, kivéve a 2. számú melléklet 2.1.-1. táblázatában felsorolt inert hulladékot, valamint azt a hulladékot, amelynek előkezelés nélkül történő lerakását - olyan kezelési technika hiányában, amely csökkentené a hulladék mennyiségét vagy annak az emberi egészségre vagy a környezetre való veszélyességét - a Felügyelőség engedélyezte.”
(2) A KvVM rendelet 5. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Tilos hulladéklerakóban lerakni:]
„g) olyan vegyi anyagokat, amelyek kutatási és fejlesztési vagy oktatási tevékenységből származnak, amelyek nem azonosítottak, illetőleg újak, és amelyek emberre, illetőleg környezetre gyakorolt hatása nem ismert (pl. laboratóriumi maradék).”
5. § A KvVM rendelet 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A környezeti hatásvizsgálat, illetőleg egységes környezethasználati engedély köteles hulladéklerakó engedélyezésére a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló külön jogszabályt az e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.
(2) Amennyiben a hulladéklerakó létesítéséhez környezeti hatásvizsgálat, illetőleg egységes környezethasználati engedély nem szükséges, annak engedélyezésére az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló külön jogszabály rendelkezéseit - a 8. § (2) bekezdésére tekintettel - kell alkalmazni.
(3) A Felügyelőséghez benyújtott, a hulladéklerakóra vonatkozó környezetvédelmi engedély, illetőleg egységes környezethasználati engedély iránti kérelemnek az (1) bekezdés szerinti külön jogszabályban előírtakon túl a következőket kell tartalmaznia:
a) a kérelmező és az üzemeltető (ha az nem azonos a kérelmezővel) nevét, címét és KSH azonosító kódját;
b) abban az esetben, ha a hulladéklerakó termőföld területén létesül, a földhivatalnak a termőföld más célú hasznosítását lehetővé tevő határozatát;
c) a hulladéklerakó helyének a Hgt. 22. § (4) bekezdése szerinti kijelölésére vonatkozó dokumentum;
d) a lerakásra kerülő hulladékfajtáknak a hulladékok jegyzékéről szóló külön jogszabály szerinti megnevezése, kódszáma és tervezett összes mennyisége;
e) a lerakás során alkalmazandó műszaki védelem és technológia leírása, a környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére alkalmazandó leghatékonyabb megoldások figyelembevételével;
f) a hulladéklerakó tervezett teljes kapacitása a tartalékterületek figyelembevételével, valamint a medencék kiépítésének tervezett térfogata és üteme;
g) a helyszín hidrogeológiai és geológiai leírása;
h) üzemeltetési terv, a 9. § (2) bekezdésében meghatározott tartalommal;
i) települési hulladék lerakása esetén - a területi és helyi hulladékgazdálkodási tervekben meghatározott célok teljesülése érdekében - a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom csökkentésére vonatkozó terv;
j) a hulladéklerakó biztonságát ellenőrző monitoringrendszer kialakításának és működtetésének terve;
k) a rekultivációra és az utógondozásra vonatkozó előzetes terv (a továbbiakban együtt: előzetes rekultivációs terv), a rekultiváció és az utógondozás becsült költségeinek bemutatásával;
l) a hulladéklerakó működése során esetlegesen bekövetkező környezetkárosodások felszámolását, valamint a hulladéklerakó rekultivációját és utógondozását szolgáló, külön jogszabály szerinti környezetvédelmi biztosíték alapját képező pénzügyi források meglétének igazolása.”
6. § A KvVM rendelet 8. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A Felügyelőség a hulladéklerakóra vonatkozó környezetvédelmi követelményeket a környezeti hatásvizsgálat, illetőleg egységes környezethasználati engedély köteles hulladéklerakók esetében a környezetvédelmi engedélyben, illetve az egységes környezethasználati engedélyben írja elő, amelynek az alábbiakat is tartalmaznia kell:
a) a hulladéklerakó kategóriáját;
b) a hulladéklerakó, illetve az egyes medencék befogadóképességét;
c) a hulladéklerakóban lerakható hulladék
ca) külön jogszabály szerinti megnevezését és kódszámát,
cb) összes mennyiségét, valamint - ahol a hulladéklerakás technológiája szempontjából indokolt - az egyes hulladékfajták maximálisan lerakható mennyiségét;
d) a hulladéklerakó műszaki védelmi rendszerének, a hulladéklerakó üzemeltetéséhez szükséges kiszolgáló építményeknek és berendezéseknek a leírását;
e) a hulladék átvételére és a lerakás technológiájára vonatkozó követelményeket;
f) az üzemeltetési terv jóváhagyását;
g) a hulladéklerakó monitoringjára vonatkozó követelményeket, beleértve a különböző mintákban vizsgálandó összetevők körét is;
h) a rekultivációra és utógondozásra vonatkozó feltételeket, az előzetes rekultivációs terv jóváhagyását;
i) települési szilárd hulladék lerakása esetén - a területi és helyi hulladékgazdálkodási tervekben meghatározott célok teljesülése érdekében - a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom csökkentését szolgáló előírásokat.
(2) A Felügyelőség a nem környezeti hatásvizsgálat, illetve nem egységes környezethasználati engedély köteles hulladéklerakók vonatkozásában a környezetvédelmi követelményeket a 7. §-ban foglalt dokumentumok alapján - az építés és használatbavétel engedélyezése iránti eljárásban, a külön jogszabály szerinti szakhatósági jogkörében eljárva - az (1) bekezdésnek megfelelően adott szakhatósági állásfoglalásában érvényesíti.”
7. § A KvVM rendelet 10. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti alapjellemzéshez, megfelelőségi vizsgálathoz szükséges mintavételt és laboratóriumi vizsgálatokat erre akkreditált laboratórium végezheti.”
8. § (1) A KvVM rendelet 11. § (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A hulladéklerakó üzemeltetője a telephelyének beléptető pontján és a lerakás helyén a 2. számú melléklet 1.3. pontja szerinti helyszíni ellenőrző vizsgálatot köteles végezni annak megállapítása érdekében, hogy a lerakásra szánt hulladék azonos-e az alapjellemzésben, megfelelőségi vizsgálatban és különösen a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló külön jogszabályban meghatározott kísérő dokumentumokban leírt hulladékkal. A helyszíni ellenőrző vizsgálatokat gyorstesztek is szolgálhatják. A vizsgálati eredményeket és a mintákat legalább egy hónapig meg kell őrizni.
(2) Ha az alapjellemzés, a megfelelőségi vizsgálat, továbbá a helyszíni ellenőrző vizsgálat alapján a hulladék eleget tesz a hulladéklerakó átvételi követelményeinek, a hulladék az adott hulladéklerakóban lerakható, ellenkező esetben a hulladék átvételét a hulladéklerakó üzemeltetőjének meg kell tagadnia. A hulladéklerakó üzemeltetője az átvett hulladék megnevezéséről, kódszámáról és mennyiségéről elismervényt állít ki.”
(2) A KvVM rendelet 11. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a hulladéklerakó üzemeltetője a hulladék átvételét a (2) bekezdés alapján megtagadja, a hulladék átadója köteles a hulladékot az arra engedéllyel rendelkező hulladéklerakóba, illetve más hulladékkezelő létesítménybe vagy a saját telephelyére szállítani.”
9. § A KvVM rendelet 13. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 3. számú mellékletben előírt mintavételezéseket és a minták elemzését erre akkreditált laboratórium végezheti.”
10. § A KvVM rendelet 14. § (3)-(5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Engedély nélkül működő hulladéklerakó üzemeltetőjét, ennek hiányában a terület tulajdonosát a Felügyelőség a hulladéklerakó bezárására kötelezi.
(4) Engedélytől eltérően működtetett hulladéklerakó üzemeltetőjét a Felügyelőség az engedélyben foglaltak teljesítésére kötelezi, és erre határidőt állapít meg. Amennyiben az üzemeltető a Felügyelőség által előírt követelményeket határidőn belül nem teljesíti, a Felügyelőség az üzemeltetőt a hulladéklerakó bezárására kötelezi.
(5) Amennyiben a Felügyelőség a (3)-(4) bekezdés szerinti bezárást követően a hulladéklerakó rekultivációjának szükségességét állapítja meg, az üzemeltetőt, ennek hiányában a terület tulajdonosát rekultivációra és utógondozásra kötelezi.”
11. § A KvVM rendelet 15. §-t megelőző címének, valamint 15. §-ának helyébe a következő cím és rendelkezés lép:
„A hulladéklerakó rekultivációja, utógondozása
15. § (1) A hulladéklerakó rekultivációjára és utógondozására akkor kerülhet sor, ha a külön jogszabály szerinti beavatkozásra nincsen szükség. A hulladéklerakó egészének vagy egy részének rekultivációját és utógondozását a Felügyelőség - a külön jogszabályban meghatározott szakhatóság bevonásával - engedélyezi.
(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 4. számú mellékletben meghatározott követelmények szerint elkészített rekultivációs tervet.
(3) Amennyiben a hulladéklerakó környezetre gyakorolt hatásának feltárására, továbbá megismerésére a rekultiváció és az utógondozás engedélyezését megelőzően környezetvédelmi felülvizsgálat készült, és azt követően a hulladéklerakó állapotában lényeges változás nem történt, a rekultivációs tervet a környezetvédelmi felülvizsgálat alapján - a 4. számú mellékletnek megfelelően - kell kidolgozni.
(4) Ha a hulladéklerakó egészének vagy egy részének rekultivációjára a Felügyelőség hivatalból indít eljárást, az üzemeltetőt, ennek hiányában a terület tulajdonosát részleges környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezi. A részleges környezetvédelmi felülvizsgálatot a rekultiváció követelményeire tekintettel kell elvégezni, és a rekultivációs tervet a részleges környezetvédelmi felülvizsgálat alapján, a 4. számú mellékletben meghatározott követelmények szerint kell elkészíteni.
(5) A Felügyelőség a hulladéklerakó rekultivációjára és utógondozására vonatkozó környezetvédelmi követelményeket határozatban írja elő, amelynek a következőket is tartalmaznia kell:
a) a hulladéklerakó rekultivációjával kapcsolatos technológiai követelményeket,
b) a rekultiváció műszaki kivitelezésének a követelményeit,
c) a rekultivációhoz felhasználható anyagok megnevezését és mennyiségét,
d) a 4. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével meghatározott utógondozási időszakot,
e) az üzemeltető megnevezését az utógondozási időszakban.
(6) A Felügyelőség az (5) bekezdés d) pontja szerinti utógondozási időszak meghatározásakor figyelembe veszi azt az időtartamot, ameddig a hulladéklerakó még kockázatot jelenthet a környezetre.
(7) Az utógondozási időszakban a rekultivált hulladéklerakó karbantartásáért, megfigyeléséért és ellenőrzéséért az üzemeltető felelős a 3. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével. Az üzemeltető köteles az utógondozás időszakában észlelt környezetszennyezésről a Felügyelőséget - az észleléstől számított 8 napon belül - értesíteni.
(8) A hulladéklerakót átmeneti felső záróréteg rendszerrel kell lezárni, amíg a hulladéktest biológiailag lebomló szerves összetevőinek stabilizálódása be nem következik, valamint intenzív gázképződés vagy a lerakó süllyedése várható. A végleges felső záróréteg rendszer akkor építhető ki, ha a stabilizálódási folyamat a hulladéktestben gyakorlatilag befejeződött.”
12. § A KvVM rendelet 19. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Azt a hulladéklerakót, amely nem felel meg az e rendeletben előírtaknak, 2009. július 16-ig be kell zárni.”
13. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit alkalmazni kell a hatálybalépését megelőzően hulladéklerakó felszámolására indított és jogerősen még be nem fejezett eljárásokban.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a KvVM rendelet 16-17. §-a, valamint 5. számú melléklete hatályát veszti, és a KvVM rendelet 1-4. számú mellékletének helyébe e rendelet 1-4. számú melléklete lép.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet 8. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rekultiváció során az adott területen felhasználható stabilizált biohulladék mértéke nem haladhatja meg az 500 t/ha szárazanyag-mennyiséget.”
(4) Ez a rendelet a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv 2. cikke f)-g), i)-l) és p) pontjának, 5. cikke (3) bekezdése c) pontjának, 6. cikke a) és c) pontjának, 7. cikke b)-g) és i) pontjának, 8. cikke a) pontjának, 9. cikke a)-c) pontjának, 11. cikke (1) bekezdése b)-c) pontjának, 12. cikke a) és c) pontjának, 13. cikkének, 14. cikke c) pontjának, I-III. mellékletének, valamint a hulladékok hulladéklerakóban történő átvételének kritériumairól és eljárásairól az 1999/31/EK irányelv 16. cikke, II. melléklete alapján című, 2002. december 19-i 2003/33/EK tanácsi határozatnak való megfelelést szolgálja.
(5) E rendelet 1-12. §-a, 13. § (2)-(4) bekezdése, valamint 1-4. számú melléklete e rendelet kihirdetését követő 16. napon hatályát veszti.
(6) A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 10. § (4) bekezdése szerinti laboratóriumi vizsgálat tekintetében a perkolációs minta-előkészítés, az ANC/BNC és a TOC vizsgálat akkreditáltságára vonatkozó előírást 2009. július 16-tól kell alkalmazni.
(7) A KvVM rendelet 4. § (2) bekezdése alapján kategóriába még nem besorolt hulladéklerakó esetében a besorolást a Felügyelőség a hulladékkezelési engedélyek alapján 2008. február 15-ig állapítja meg.