93/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet

a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ában, a 110. §-ának (7) bekezdés f) és v) pontjában, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 14. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) a következő 39-41. ponttal egészül ki:
[3. § E rendelet alkalmazásában:]
„39. felszíni vízben okozott károsodás: a felszíni víz ökológiai, kémiai, illetve mennyiségi állapotában, illetve ökológiai potenciáljában közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős és kedvezőtlen változás, illetve a felszíni víz által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett mérhető jelentős romlása;
40. regeneráció: az a folyamat, illetve tevékenység - ideértve a természetes regenerálódást is -, amelynek eredményeképpen a károsodott állapot megszűnik, a károsodott felszíni víz, illetve az általa nyújtott, károsodott szolgáltatás visszaáll az eredeti állapotba;
41. kármentesítés: olyan helyreállítási intézkedés, amely a felszíni víz károsodásának enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a felszíni víz által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul, így különösen olyan műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység, amely a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszíni víz megismerése, illetőleg a szennyezettség, károsodás és a kockázat mértékének csökkentése, megszüntetése, továbbá monitorozása érdekében szükséges.”
2. § A Kr. 11. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A kibocsátó üzemszerű működésén kívül álló okból bekövetkező, rendkívüli szennyezés esetében a kibocsátó]
„b) azonnali beavatkozást igénylő esetben a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_1]  foglaltaknak megfelelően a kárelhárítást azonnal köteles megkezdeni.”
3. § A Kr. 13. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szennyvizet kibocsátó létesítmények üzemeltetése során a környezet védelme szempontjából az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni. Ennek meghatározásánál figyelembe kell venni]
„e) a tevékenység felhagyása esetén, az esetleges további szennyezések, károsodások kockázatának elkerüléséhez és a működési terület környezetvédelmi szempontból megfelelő állapotának visszaállításához szükséges, megkövetelt intézkedéseket.”
4. § (1) A Kr. 14. §-ának (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A szennyvízkibocsátással járó létesítmények működtetése során:]
„c) a technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával a vízszennyezést meg kell akadályozni.”
(2) A Kr. 14. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben a kibocsátott szennyvíz veszélyezteti vagy korlátozza a felszíni vízből kivett víz használatát, vagy károsan szennyezi a közcsatornát, illetőleg veszélyezteti a szennyvíztisztító működését, illetve tisztítási hatékonyságát, a felügyelőség - a települési szennyvíztisztító telepek, a közszolgáltatást végző, létfenntartási, közegészségügyi, közoktatási és tűz- és katasztrófavédelmi feladatokat ellátó intézmények kivételével - a kibocsátót a veszélyeztetés vagy károsodás mértékétől függően határozatban kötelezi a szennyvízkibocsátás korlátozására vagy leállítására.”
5. § A Kr. a következő címmel és 39/A-E. §-sal egészül ki:
„FELSZÍNI VIZEK KÁRMENTESÍTÉSE
A kivizsgálás
39/A. § (1) A felügyelőség a felszíni víz jelentősen kedvezőtlen állapotának valószínűségéről birtokába került adat, információ alapján vizsgálatot folytat le. A kivizsgálást a felügyelőség a kockázat mérlegelése alapján legfeljebb az adat, információ beérkezésétől számított 90 napon belül hajtja végre.
(2) A felszíni víz állapota valószínűsíthetően jelentős és kedvezőtlen az alábbi feltételek bármelyikének megvalósulása esetén:
a) a vízi és víz közeli, valamint a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek kedvezőtlen változása;
b) a rendeltetésszerű vízhasználat korlátozása, akadályozása;
c) környezet-egészségügyi kockázat fennállása;
d) külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_2]  meghatározott környezetminőségi határérték túllépése;
e) e rendelet 1. számú mellékletének C) pontjában meghatározott anyagok, továbbá D) pontjában meghatározott anyagok, meghatározott technológiából történő felszíni vízbe kerülése;
f) hatósági határozatban megállapított alapállapot kedvezőtlen megváltozása.
(3) A kivizsgálás alapján a felügyelőség dönt:
a) a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló külön jogszabály szerinti kárelhárítás megindításáról,
b) a kármentesítés bármely szakaszának, vagy a szakaszok 39/B. § (4) bekezdés szerinti együttes elrendeléséről,
c) a Kvt. 73. § alapján a környezetvédelmi felülvizsgálatról,
d) a környezetkárosodás bekövetkezése valószínűségének hiányában az eljárás megszüntetéséről.
(4) A felügyelőség a kivizsgálás során, valamint a kármentesítés bármely szakaszában azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodás esetén a szükséges környezetvédelmi megelőző és kárelhárítással összefüggő, külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_3]  szerinti intézkedésről rendelkezhet.
A kármentesítés
39/B. § (1) A kármentesítés végrehajtására kötelezett a felügyelőség által - a tevékenységével összefüggő - meghatározott adatot, információt a felügyelőség részére bocsátja.
(2) A kármentesítés szakaszai:
a) tényfeltárás, amely felderítő és részletes vizsgálatból állhat,
b) beavatkozás,
c) az a) és b) pontok során folytatott monitoring.
(3) A kármentesítés bármely szakasza a kármentesítés lezárásáig szükség szerint elrendelhető, illetve megismételhető.
(4) A felügyelőség a kármentesítés szakaszairól vagy azok egy részéről a környezeti kockázatot mérlegelve összevont határozatot is hozhat indokolt esetben.
(5) Amennyiben a kármentesítés több környezeti elemet érint, a kármentesítést az érintett környezeti elemekre nézve csak együttesen, egymásra tekintettel lehet elvégezni. A tényfeltárásnak (a tényfeltárási tervnek, a tényfeltárási záródokumentációnak), a beavatkozásnak (a beavatkozási tervnek, a beavatkozási záródokumentációnak) valamennyi érintett környezeti elemre ki kell terjednie és az összes érintett környezeti elemre kiterjedő egységes határozatot kell hozni a külön jogszabály rendelkezése szerint.
(6) A kármentesítés bármely szakaszának végrehajtására vonatkozó határozatban megállapított határidő csak kivételes esetben - az ügy megítélésének összetettségére tekintettel - módosítható.
(7) A kármentesítés során biztosítani kell, hogy a szennyezés ne tevődjön át más környezeti elemre, a felszín alatti vízre, a földtani közeg nem szennyezett részeire, illetve, hogy az a lehető legkisebb környezeti terheléssel járjon, és ne okozzon környezeti veszélyeztetést, szennyezést, környezetkárosodást.
(8) A kármentesítés során az eredeti környezetéből (helyéről) kitermelt és a szennyezett területen a kívánt mértékig a legjobb elérhető technika alkalmazásával sem ártalmatlanítható, elszállított szennyező anyagok kezelésére a hulladékokra vonatkozó külön jogszabályok előírásait kell alkalmazni.
(9) A Kvt. 56. §-ának (1) bekezdése szerinti esetekben a kármentesítést az OKKP keretében kell végezni.
Tényfeltárás
39/C. § (1) A tényfeltárás
a) amennyiben a környezetkárosodás megállapításának bonyolultsága azt szükségessé teszi, tényfeltárási terv készítéséből,
b) felderítő és részletes tényfeltárásból, továbbá
c) tényfeltárási záródokumentáció készítéséből
áll.
(2) A tényfeltárásra kötelező határozat tartalmazza:
a) a valószínűsíthetően károsodott felszíni víz megjelölését;
b) a felszíni víz károsodása valószínűségének megállapításakor figyelembe vett tényezőket, jellemzőket, az ezekkel kapcsolatos eljárások, vizsgálatok megjelölését;
c) az (1) bekezdés c) pontban meghatározottakra figyelemmel tényfeltárási terv készítésének előírását, benyújtási határidejét;
d) a tényfeltárási záródpkumentáció benyújtási határidejét.
(3) A tényfeltárási tervnek tartalmaznia kell a tényfeltárással kapcsolatos mindazon munkát, amely a tényfeltárási záródokumentáció megalapozott összeállításához szükséges, beleértve a tényfeltáráshoz kapcsolódó monitoring tervét.
(4) A tényfeltárási tervet a (2) bekezdés szerinti határozatban megjelölt határidőre engedélyezésre be kell nyújtani a felügyelőséghez. A felügyelőség nem kötelezi a kötelezettet tényfeltárási terv készítésére, ha a kármentesítés sürgőssége, a várható költség alacsony szintje, a szennyező anyagok kis száma valószínűsíthető.
(5) A (4) bekezdés szerinti tényfeltárási terv elfogadásáról a felügyelőség dönt.
(6) A tényfeltárási munkák megkezdését 8 napon belül, a tényfeltárás során észlelt bármilyen rendkívüli körülményt haladéktalanul be kell jelenteni a felügyelőségnek.
(7) A tényfeltárás során észleltek alapján, a tényfeltárásra kötelezett kezdeményezésére indokolt esetben, a felügyelőség 8 napon belül dönt a tényfeltárási terv módosításának elfogadásáról vagy elutasításáról.
(8) A tényfeltárást és annak eredményeit dokumentálni kell. A tényfeltárási záródokumentációt a (9) bekezdés szerint kell összeállítani és benyújtani a felügyelőséghez.
(9) A tényfeltáró záródokumentáció az alábbiakat tartalmazza:
a) a felszíni víz eredeti állapotára vonatkozó adatokat;
b) a felszíni víz károsodása utáni állapotára vonatkozó adatokat;
c) a már elvégzett kármentesítési szakaszok bemutatását, eredményét;
d) a lehetséges beavatkozási változatok bemutatását, jellemzését, továbbá a javasolt változat jellemzését és indokolását;
e) a természetes regenerálódás esélyét, mértékét, várható időtartamát;
f) a tényfeltárás alatt működtetett monitoring bemutatását, továbbá monitoring tervet a tényfeltárást követő szakaszra.
(10) A felügyelőség dönt a tényfeltárási záródokumentáció elfogadásáról, valamint a környezetkárosodással kapcsolatos további feladatokról, így:
a) a tényfeltárás folytatásáról;
b) a beavatkozás elvégzésének szükségességéről, illetve a beavatkozás megvalósítási tervének elkészítéséről és benyújtásáról, amennyiben megállapítható a felszíni víz jelentősen kedvezőtlen állapota;
c) a tényfeltárást követő monitorozás elrendeléséről;
d) a kármentesítés befejezéséről, ha minden körülmény együttes mérlegelése azt mutatja, hogy a további kármentesítési munkára nincs szükség.
Beavatkozás
39/D. § (1) A beavatkozási terv tartalmi követelményeit a 4. számú melléklet tartalmazza.
(2) A felügyelőség a 4. számú mellékletben meghatározottak figyelembevételével a beavatkozási terv alapján dönt az abban megjelölt lehetséges beavatkozás kiválasztásáról és végrehajtásának elrendeléséről.
(3) A beavatkozást elrendelő határozatnak tartalmaznia kell, a kötelezett által benyújtott beavatkozási tervből kiválasztott beavatkozásra alapozottan:
a) a károsodott terület megnevezését, azonosítóit;
b) indokolt esetben kötelezést a károsodott területtel összefüggésben a beavatkozási terv benyújtásáig végzett munkálatok dokumentálására, és annak a hatósághoz való benyújtására, kivéve, ha a kötelezett ezt már megtette;
c) kötelezést a károsodott, illetve a kármentesítési munkálatokkal érintett területnek a kármentesítés céljából történő szabaddá tételére;
d) a beavatkozás kiviteli tervére, a munkák ütemezésére vonatkozó előírásokat;
e) a beavatkozás megkezdésének és végrehajtásának határidejét;
f) a tényfeltárást követően üzemeltetett kármentesítési monitoring elfogadását;
g) a beavatkozás időtartama alatt üzemelő kármentesítési monitoring kivitelezésére és üzemeltetésére vonatkozó előírásokat;
h) az ügy szempontjából fontos egyéb feladatok elrendelését (így például: a károsodott terület megjelölését figyelmeztető táblákkal).
(4) A beavatkozási munkák megkezdését az azt megelőző 10 nappal be kell jelenteni a felügyelőségnek, amely a munkálatokat ellenőrzi. A beavatkozási munkákat dokumentálni kell.
(5) A beavatkozás során észleltek alapján, a kötelezett kezdeményezésére indokolt esetben a felügyelőség engedélyezi a beavatkozási terv módosítását.
(6) A beavatkozás befejezését 5 napon belül be kell jelenteni a felügyelőségnek.
(7) A (6) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a beavatkozást elrendelő határozat számát, tárgyát, a munka befejezésének időpontját, valamint a hatósági ellenőrző mintavétel biztosításának módját.
(8) A felügyelőség ellenőrzésére a beavatkozási záródokumentáció elbírálásáig kerülhet sor.
(9) A kötelezett a beavatkozási munkák befejezését követően a (10) bekezdés szerint összeállított beavatkozási záródokumentációt köteles benyújtani a felügyelőséghez.
(10) A beavatkozási záródokumentáció tartalmazza:
a) az elvégzett kármentesítési munkák, beavatkozások leírását;
b) a beavatkozás eredményét;
c) a természetes regenerálódás következtében várható változásokat;
d) a beavatkozás során működtetett monitoring bemutatását, továbbá a beavatkozás hatékonyságát ellenőrző kármentesítési monitorig tervét;
e) a Kvt. 56. §-ának (1) bekezdés c) pontja szerinti esetekben a beavatkozással felmerült költségek ismertetését.
(11) A felügyelőség a beavatkozási záródokumentáció kézhezvételét követő 60 napon belül dönt:
a) a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról,
b) a további tényfeltárás elrendeléséről, vagy
c) a beavatkozás befejezéséről a záródokumentáció elfogadásával, továbbá
d) a kármentesítési monitoringról, illetve
e) a kármentesítés befejezéséről.
Monitoring
39/E. § (1) A kármentesítés tényfeltárás és beavatkozás szakaszaiban folytatott tevékenység környezetre gyakorolt hatását, eredményességét, továbbá a környezetkárosodás csökkenését, illetve megszűnését folyamatosan, illetőleg az egyes szakaszokat követő időszakokban a környezeti állapot változását a kötelezett monitoring keretében ellenőrzi.
(2) A monitoring magában foglalja az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés
a) tervezését;
b) megvalósítását;
c) működtetését;
d) felülvizsgálatát;
e) megszüntetését.
(3) A monitoringot elrendelő határozat tartalmazza:
a) a vizsgált környezeti elemek meghatározott paramétereinek észlelését, mérését, megfigyelését;
b) az észlelési, mérési, megfigyelési adatok gyűjtését, feldolgozását, nyilvántartását, rendszeres értékelését;
c) a monitoringot elrendelő felügyelőségi határozat szerinti tartalmú és gyakoriságú adatszolgáltatást;
d) értékelő tanulmány készítését, határozatban megadott gyakorisággal;
e) a monitoring, illetve annak részét képező létesítmények felszámolására, megszüntetésére vonatkozó terv készítését.
(4) A monitoring rendszer kialakítására és működtetésére vonatkozó tervet környezeti elemenként a tényfeltárási záródokumentációra és a beavatkozási záródokumentációra vonatkozó követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.
(5) A monitoring rendszer működtetése során jelentkező, a tervezettől eltérő körülmények esetén a monitoring módosítására vonatkozó (2) bekezdés d) pont szerinti felülvizsgálatot azonnal el kell rendelni, és a működtetést a módosított terv szerint kell végezni.
(6) A beavatkozási záródokumentáció jóváhagyásával elrendelt monitoring legalább a határozatban megállapított időtartam feléig, azonban legfeljebb a záródokumentációt elfogadó határozatot követő 5 évig terjed. A kármentesítés egyéb szakaszaiban elrendelt monitoring legfeljebb az adott szakasz lezárásáig tart.
(7) A (6) bekezdésben foglaltaktól a felügyelőség indokolt esetben eltérhet, különösen, ha a beavatkozás befejezése után az állapot megfigyeléséről más tevékenységhez kapcsolódó monitoring kötelezettség keretében gondoskodnak.
(8) A monitoring jelentés, illetve záródokumentáció tartalmi követelményeit az 5. számú melléklet határozza meg.
(9) A monitoring záródokumentáció alapján a felügyelőség dönt:
a) szükség esetén tényfeltárás, beavatkozás végzéséről, esetleges kiegészítéséről;
b) a monitoring folytatásáról;
c) a monitoring befejezéséről;
d) a kármentesítés befejezéséről, ha minden körülmény együttes mérlegelése azt mutatja, hogy további kármentesítési munkára nincs szükség.”
6. § A Kr. 45. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
[45. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„e) az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről.”
7. § A Kr. e rendelet 1-2. számú mellékletével megállapított 4-5. számú melléklettel egészül ki.
8. § E rendelet 2007. április 30-án lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után megvalósított környezetkárosításokra, valamint környezetveszélyeztető magatartásokra kell alkalmazni. Mulasztás által megvalósított környezetkárosítás vagy környezetveszélyeztetés esetén az akkor hatályos szabályokat kell alkalmazni, amikor a kötelezett a környezetkárosodást vagy környezetveszélyeztetést megakadályozhatta volna.
9. § Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről, 2. cikk 1. a) és 15. pontjának, 7. cikk (3) bekezdésének, valamint II. melléklete 1.1.3., 1.2., 1.3. pontjának való megfelelést szolgálja.

[LÁBJEGYZET_1] 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának módjáról.

[LÁBJEGYZET_2] 40/2006. (X. 6.) KvVM rendelet a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról.

[LÁBJEGYZET_3] A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet.