12/2008. (II. 14.) FVM rendelet

az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól

Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. § (2) bekezdése 1., 2., 8. és 25. pontjában kapott felhatalmazás alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A rendelet alkalmazási köre

1. § (1) E rendelet a brucellózis, valamint a Brucella ovis és Brucella canis fertőzés megelőzésével és leküzdésével, valamint az állatállományok brucellózis mentességének ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat határozza meg.
(2) E rendelet előírásait az (1) bekezdés szerinti fertőzésekre fogékony állatfajoknak (szarvasmarha, sertés, juh, kecske, ló, eb) az ország területén tartott, tenyésztett, valamint az ország területére behozott egyedeire, az egyes állatfajokra meghatározott eltérések figyelembevételével kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Brucellózis: a klasszikus Brucella fajok (B. melitensis, B. abortus, B. suis) által okozott megbetegedés.
2. Állattartó hely: a területileg illetékes állategészségügyi hatóság által nyilvántartásba vett létesítmény, udvar, épület, illetve szabadtartás esetén az a legelő, ahol állatokat tenyésztenek, tartanak vagy állatokkal foglalkoznak állandó vagy ideiglenes jelleggel.
3. Állatállomány: az ugyanazon állattartó helyen - mint járványügyi egységen - tartott azonos fajú állatok csoportja, amely akár egy állatból is állhat.
4. Brucellózistól hatóságilag mentes szarvasmarha-állomány: az 1. számú melléklet I.1. pontjában meghatározott állomány.
5. Brucellózistól hatóságilag mentes juh- és kecskeállomány: a 2. számú melléklet I.1. pontjában meghatározott állomány.
6. Brucellózistól hatóságilag mentes sertésállomány: a 3. számú melléklet 1. pontjában meghatározott állomány.
7. Szarvasmarha brucellózistól hatóságilag elismerten mentes megye: az 1. számú melléklet II.2. pontjában meghatározott megye.
8. Juh és kecske brucellózistól hatóságilag elismerten mentes megye: a 2. számú melléklet IV.1. pontjában meghatározott megye.
9. Sertés brucellózistól hatóságilag elismerten mentes megye: a 3. számú melléklet 9. pontjában meghatározott megye.
10. Szarvasmarha brucellózissal fertőzött állomány: olyan szarvasmarha állomány, amelyben B. abortussal fertőzött szarvasmarhát találtak.
11. Juh és kecske brucellózissal fertőzött állomány: olyan juh- vagy kecskeállomány, amelyben B. melitensissel fertőzött juhot vagy kecskét találtak.
12. Brucellózissal fertőzött sertésállomány: olyan sertésállomány, amelyben B. suissal vagy B. abortussal fertőzött sertést találtak.
13. Brucellózissal fertőzött állat:
a) amely a brucellózisra gyanút keltő tüneteket vagy kórbonctani elváltozásokat mutat, és a betegség jelenlétét a bakteriológiai vagy az ismételt szerológiai vizsgálat igazolta,
b) amely betegségre gyanút keltő tüneteket mutat és olyan állományban tartják, amelyben a betegséget már hatóságilag megállapították, de a betegség hatósági megszüntetése még nem történt meg,
c) amely tünetmentes, de a belőle származó mintából a betegség kórokozóját kimutatták, vagy
d) amely tünetmentes, de ismételt szerológiai vizsgálatával a brucellózist kétséget kizáróan igazolták.
14. Brucellózis fertőzöttségre gyanús állat:
a) amelynek klinikai tünetei vagy kórbonctani elváltozásai a brucellózisra gyanút keltőek, de a laboratóriumi vizsgálatok a betegség jelenlétét még nem igazolták,
b) amely tünetmentes, de fertőzött állattal egy állományban tartottak, vagy amely a betegség kórokozójával közvetlenül vagy közvetve érintkezett vagy érintkezhetett, kivéve, ha az adott állatfajra vonatkozó mellékletben előírt vizsgálatok a gyanút kizárták,
c) amely tünetmentes, de szerológiai vizsgálata nem negatív eredményű a megerősítő vizsgálat lezárásáig,
d) amely tünetmentes, de brucellózis szempontjából nem minősített állományból származik, vagy
e) amelynek származása vagy azonosítása hitelt érdemlően nem bizonyítható.
15. Brucellózistól mentes egyed: az az állat, amely mentes állományból származik és mentes környezetben tartották, továbbá 24 hónaposnál idősebb szarvasmarhák esetén egy évnél nem régebbi, ivarérett kanok esetén félévnél nem régebbi negatív eredményű szerológiai vizsgálati eredménnyel rendelkezik.
16. Járványügyi nyomozás: a fertőzés eredetének, illetve esetleges terjedésének felderítésére irányuló állategészségügyi hatósági tevékenység.
17. Brucellózis új esete: a 13. pont a), b) és c) alpontjaiban meghatározott élő, elhullott vagy levágott fertőzött állat.
18. Kitörés: a brucellózis legalább egy új esetének első hatósági megállapítása azonos állattartó helyen (telepen).
19. Szarvasmarha: szarvasmarha, valamint a bivaly és az európai bölény.
20. Illetékes állategészségügyi laboratórium: a brucellózis mentesség ellenőrzésére irányuló vizsgálatok végzésére engedéllyel rendelkező állategészségügyi laboratórium.

A szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományok minősítése és mentességének ellenőrzése

3. § (1) A szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományok brucellózis szempontjából történő minősítése, illetve az állományok brucellózis mentességének ellenőrzésére irányuló vizsgálatok szervezése állami feladat, amelyet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervei (a továbbiakban: Hivatal) látnak el.
(2) A Hivatal a szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományok brucellózis mentességének ellenőrzését, valamint az újonnan kialakított állatállományok minősítő vizsgálatait az adott állatfajra vonatkozó melléklet szerint a területileg illetékes hatósági főállatorvoson keresztül megszervezteti és a vizsgálatok elvégzését folyamatosan felügyeli. A területileg illetékes hatósági főállatorvos köteles az illetékességi területén található állatállományok ellenőrző, illetve minősítő vizsgálatáról ütemtervet készíteni és azt a Hivatalnak legkésőbb a tárgyév február 28-ig megküldeni. Az ütemtervet úgy kell elkészíteni, hogy minden állattartónak legalább 30 nap álljon a rendelkezésére a vizsgálatok végrehajtására. A Hivatal az állatállományok ellenőrző, illetve minősítő vizsgálatáról készült ütemterveket legkésőbb március 31-ig - az illetékes állategészségügyi laboratóriummal való egyeztetést követően - jóváhagyja, illetve szükség szerint módosítja.
(3) A területileg illetékes hatósági főállatorvos a Hivatal jóváhagyását követően az illetékességi területén lévő állományok állattartóit dokumentálható módon értesíti a vizsgálatok ütemezéséről. Az értesítést legalább 15 nappal a vizsgálatok megkezdésére meghatározott időtartam első napja előtt kell megküldeni, illetve a helyben szokásos módon közzé tenni. Az állattartó - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles az ütemtervben meghatározottak szerint gondoskodni a vizsgálatok végrehajtásáról. A mintavétel elvégzésére jogosult állatorvost, annak hiányában a Hivatal által a mintavétel elvégzésére feljogosított állatorvost (a továbbiakban együtt: mintavételezésre jogosult állatorvos) kell felkérni. Az állattartó írásbeli kérelmére a területileg illetékes hatósági főállatorvos az illetékes állategészségügyi laboratóriummal való egyeztetést követően engedélyezheti, hogy az ütemtervtől eltérő időpontban kerüljön sor a mintavételre, ha ez utóbbi esetben a mintavétel az állományban elvégzendő egyéb beavatkozással összeköthető. Az ilyen írásbeli kérelmet az ütemterv kézhezvételét, illetve közzétételét követő 15 napon belül kell postára adni.
(4) A minősítő és az ellenőrző vizsgálatok céljára mintát - az állattartó kérelmére - a mintavételezésre jogosult állatorvos köteles levenni és az illetékes állategészségügyi laboratóriumba beküldeni az illetékes hatósági főállatorvos által meghatározott ütemterv szerint. A mintavételt csak olyan állaton szabad elvégezni, amelyet a külön jogszabályban előírtak szerint egyedi azonosítóval megjelöltek. Ha az arra jogosult állatorvos az állattartó kérelme ellenére nem veszi le a mintát az ütemtervben meghatározott időben, akkor erről az ütemtervben szereplő határidő lejártát követő nyolc napon belül az állattartónak értesítenie kell a területileg illetékes hatósági főállatorvost. Ez utóbbi esetben a területileg illetékes hatósági főállatorvos köteles az ügyet kivizsgálni és a szükséges intézkedéseket a mintavétel végrehajtatása érdekében megtenni.
(5) Mindaddig, amíg Magyarország B. melitensistől az Európai Bizottság által kiadott határozat alapján elismerten mentes, a juh- és kecskeállományok esetében az ellenőrző vizsgálat az e rendeletben meghatározott monitoring rendszerben, állami költségre történik az országos főállatorvos rendelkezése szerint.
(6) Az állattartó köteles a mintavétel végrehajtásához alkalmas helyet kialakítani, az állat rögzítéséről gondoskodni, továbbá a mintavételhez a szükséges segítséget megadni. Az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével az állattartó köteles továbbá a mintavételért a mintavételi díjat a mintavételezésre jogosult állatorvosnak, valamint a vizsgálati költséget a vizsgálatot végző állategészségügyi laboratóriumnak megfizetni. A minta illetékes állategészségügyi laboratóriumba szállításának költségét - az (5) bekezdés kivételével - szintén az állattartó köteles állni, vagy köteles a mintavételezésre jogosult állatorvos által a szakma szabályai szerint becsomagolt és lezárt mintát az illetékes állategészségügyi laboratóriumba juttatni.
(7) Az állatállományok minősítését az adott állatfajra vonatkozó mellékletben foglalt feltételek teljesítése esetén a hatósági főállatorvos határozatban adja ki.
(8) Az állatállományok (7) bekezdésben leírt mentessé minősítését az állattartónak kell írásban kezdeményezni az állatok beszállításának megkezdésekor.
(9) A kiadott mentességi minősítést határozattal vissza kell vonni, amennyiben az állomány már nem felel meg a mentesség e rendelet mellékleteiben meghatározott követelményeinek.

II. Fejezet

A BRUCELLÓZIS MEGELŐZÉSE

A brucellózis elleni védőoltás, gyógykezelés tilalma

4. § A szarvasmarhák, sertések, juhok és kecskék brucellózis elleni védőoltása vagy a brucellózissal fertőzött állatok gyógykezelése tilos. E szabály alól az országos főállatorvos egyedi esetben tudományos vizsgálatok céljából kivételt tehet.

A termékenyítés, fedeztetés, betelepítés szabályai

5. § (1) Szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések esetében a természetes fedeztetés kizárólag brucellózistól hatóságilag mentes állományokban alkalmazható. A fedeztetés csak brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó apaállatokkal történhet.
(2) Legelőre csak brucellózistól hatóságilag mentes és forgalmi korlátozás alatt nem álló állományból hajthatók állatok. A legelőre járó nőivarú szarvasmarhák közé hat hónaposnál idősebb, nem ivartalanított bikát, illetve sertések közé öt hónaposnál idősebb, nem ivartalanított kant csak akkor lehet hajtani, ha e rendelet szerinti mentes állományból származik.
(3) Brucellózistól hatóságilag mentes állományba kizárólag brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó állatok vihetők be, ha az adott állatfajra vonatkozó mellékletben előírt esetekben egyedi szerológiai vizsgálatuk - a származási vagy a rendeltetési helyen végrehajtott - elkülönítés ideje alatt negatív eredményre vezetett. Új vagy üresen álló állattartó helyet kizárólag brucellózistól hatóságilag mentes állatállományból származó, egyedileg is mentes szarvasmarhákkal, sertésekkel, juhokkal vagy kecskékkel szabad betelepíteni.
(4) Új állomány kialakítása céljából külföldről behozott, illetve újonnan betelepített állatállományból állatokat továbbtartásra elszállítani csak az állomány kedvező eredményű minősítő vizsgálata után lehet.
(5) Az állattartónak a brucellózistól hatóságilag mentes állományát úgy kell tartania, hogy az a brucellózissal fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állatokkal ne érintkezhessen.

A tejre vonatkozó előírások

6. § A tej felhasználásának szabályait a következő uniós jogi aktusok határozzák meg:
a) az Európai Parlament és Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról;
b) az Európai Parlament és Tanács 854/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különös szabályok megállapításáról;
c) az Európai Parlament és Tanács 1774/2002/EK rendelete (2002. október 3.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról.

III. Fejezet

A BRUCELLÓZIS LEKÜZDÉSE SZARVASMARHA-, SERTÉS-, JUH-, KECSKE- ÉS LÓÁLLOMÁNYOK ESETÉBEN

Az állattartó kötelezettségei

7. § (1) Az állattartó, illetve az állatok felvásárlásával foglalkozó személy köteles:
a) állata betegségét vagy betegségre gyanús voltát, valamint a brucellózis fertőzöttségének gyanúját - így állata vetélését, rendellenes ellését is - az állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni;
b) a szarvasmarha, sertés, juh, kecske vagy ló elhullását - tekintet nélkül az elhullás előtt tapasztalt tünetekre - késedelem nélkül jelenteni az állatorvosnak.
(2) Az állattartó az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét a magánállatorvos, a jogosult állatorvos vagy a hatósági állatorvos tájékoztatásával is teljesítheti.
(3) Az állattartó az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettsége teljesítéséről köteles feljegyzést készíteni és azt aláírni. A feljegyzésnek tartalmaznia kell az értesített állatorvos nevét, a bejelentés okát, pontos idejét (dátum, óra, perc), illetve módját (szóban, telefonon, írásban stb.) is. Ha a bejelentés telefonon történt, akkor pontosan meg kell adni a hívott telefonszámot is. A feljegyzést a helyszínre kiérkező állatorvossal is alá kell íratni.
(4) Az állattartónak a (3) bekezdés szerinti feljegyzéseit legalább egy évig meg kell őriznie és a hatóság kérésére ellenőrzésre azt be kell mutatnia. Az állatorvos által láttamozott feljegyzést a bejelentési kötelezettség teljesítésének egyértelmű bizonyítékának kell tekinteni.
(5) Ha az állatorvos a bejelentést követő 48 órán belül nem jelenik meg a helyszínen, akkor az állattartó haladéktalanul köteles a történtekről a területileg illetékes hatósági főállatorvost tájékoztatni.
(6) Vetélés, illetve holtmagzat vagy életképtelen utód születése esetén (a továbbiakban együtt: vetélés) - ha az állat a 2. § 14. pontjának a)-c) alpontjai alapján nem minősül brucellózis fertőzöttségre gyanúsnak - az állattartó az állatorvosnak csak a laboratóriumi vizsgálat céljára történő mintavétel, illetve mintaküldés költségét köteles megfizetni. A 2. § 14. pontjának d) vagy e) alpontjában meghatározott állat esetén az állattartónak kell állnia a vizsgálattal kapcsolatos minden költséget.

A magánállatorvos feladatai

8. § (1) Ha a magánállatorvos brucellózis fertőzöttségre gyanús állatról értesül, köteles a helyszínre 24 órán belül kiszállni, és az állatot, valamint indokolt esetben a vele együtt tartottakat is az állattartó költségére klinikailag megvizsgálni.
(2) A magánállatorvos az állat vetélése esetén - annak megelőzésére, hogy a magzat vagy a magzatburok vizsgálatra alkalmatlanná váljék - köteles az 5. számú melléklet szerinti mintát venni laboratóriumi vizsgálat céljára. A mintát a területileg illetékes hatósági főállatorvos rendelkezése szerint az illetékes állategészségügyi laboratóriumba köteles küldeni.
(3) Ha a 2. § 14. pontja alapján a brucellózis fertőzöttség gyanúja fennáll, a magánállatorvos haladéktalanul értesíti a területileg illetékes hatósági főállatorvost, továbbá utasítja az állattartót, hogy a hatósági intézkedésig a gyanús állatot különítse el, és további intézkedésig az állományból állatot nem vihet ki és oda nem hozhat be.
(4) Ha az állattartó bejelentési kötelezettségét teljesítette, a magánállatorvosnak helyszíni vizsgálat során alá kell írnia, dátummal kell ellátnia és le kell pecsételnie az állattartó által a 7. § (3) bekezdése alapján vezetett feljegyzést. Szükség esetén az állatorvos írásbeli észrevételt tehet a feljegyzéssel kapcsolatosan.
(5) Sertés vetélése esetén a (2) bekezdéstől eltérően nem kell mintát venni, ha az (1) bekezdésben leírt vizsgálat a brucellózist kizárja.

A jogosult állatorvos feladatai

9. § (1) Abban az esetben, ha a jogosult állatorvos brucellózis fertőzöttségre gyanús állatról értesül, vagy akkor, ha a területileg illetékes hatósági főállatorvos erre utasítja, köteles a helyszínre haladéktalanul kiszállni és az állatot, valamint indokolt esetben a vele együtt tartottakat is klinikailag megvizsgálni.
(2) A jogosult állatorvos az állat vetélése esetén köteles az 5. számú melléklet szerint mintát venni laboratóriumi vizsgálat céljára, amennyiben a 8. § (2) bekezdése szerinti mintavétel korábban nem történt meg. A mintát a területileg illetékes hatósági főállatorvos értesítése mellett az illetékes állategészségügyi laboratóriumba köteles küldeni.
(3) Ha a 2. § 14. pontja szerinti brucellózis fertőzöttség gyanúja áll fenn, a jogosult állatorvos haladéktalanul értesíti a területileg illetékes hatósági főállatorvost, továbbá utasítja az állattartót, hogy az állategészségügyi hatóság ellenkező intézkedéséig a gyanús állatot különítse el, és további intézkedésig az állományból állatot nem vihet ki és oda nem hozhat be.
(4) Ha az állattartó bejelentési kötelezettségét teljesítette, a jogosult állatorvosnak helyszíni vizsgálat során - az állattartó kérelmére - aláírásával és pecsétlenyomatával kell ellátnia az állattartó által a 7. § (3) bekezdése alapján vezetett feljegyzést. Szükség esetén az állatorvos írásbeli észrevételt tehet a feljegyzéssel kapcsolatosan.
(5) Sertés vetélése esetén a (2) bekezdéstől eltérően nem kell mintát venni, ha az (1) bekezdésben leírt vizsgálat a brucellózist kizárja.

A hatósági állatorvos feladatai

10. § (1) Ha a hatósági állatorvos brucellózis fertőzöttségre gyanús állatról értesül, illetve, ha a területileg illetékes hatósági főállatorvos erre utasítja, köteles a helyszínre haladéktalanul kiszállni és az érintett állatot, valamint indokolt esetben a vele együtt tartottakat is klinikailag megvizsgálni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatról a hatósági állatorvosnak jegyzőkönyvet kell felvennie, amely a tünetek részletes leírása mellett tartalmazza az állat azonosítására vonatkozó adatokat is.
(3) Ha a 2. § 14. pontja alapján az állat brucellózis fertőzöttségre gyanús, a hatósági állatorvos elrendeli az érintett állat elkülönítését és hatósági megfigyelését, értesíti a hatósági főállatorvost és szarvasmarha, sertés, juh vagy kecske esetén elrendeli, hogy az állományból állatot nem lehet ki- és oda beszállítani (a továbbiakban: forgalmi korlátozás), és ha még nem történt mintavétel, illetve mintaküldés, a laboratóriumi vizsgálat céljára az 5. számú mellékletben foglaltak szerint mintát vesz.
(4) Ha a 2. § 14. pontja alapján az állat nem brucellózis fertőzöttségre gyanús, de vetélés történt, a hatósági állatorvos a következők szerint köteles eljárni:
a) elrendeli az érintett anyaállat elkülönítését a laboratóriumi vizsgálatok negatív eredményének kézhezvételéig;
b) ha a magzatból és a magzatburokból még nem történt mintaküldés - feltéve, hogy az még fellelhető és vizsgálatra alkalmas -, azokból mintát kell venni laboratóriumi vizsgálat céljára;
c) az anyaállatból köteles vérmintát küldeni az illetékes állategészségügyi laboratóriumba a brucellózis kizárása céljából és a kísérőiraton köteles feltüntetni, hogy vetélés kivizsgálásáról van szó.
(5) Brucellózis fertőzöttségnek a 2. § 14. pontjának a)-c) alpontjaiban meghatározott gyanúja, illetve vetélés esetén a magzat, magzatburok és a vérminta brucellózis kimutatására, illetve kizárására irányuló laboratóriumi vizsgálata állami költségre történik, de a brucellózis kizárását követően a vetélés okának tisztázására irányuló további vizsgálat kizárólag az állattartó költségére végezhető. A mintavétel és mintaküldés költségét az állam kizárólag akkor téríti meg, ha a hatósági állatorvos megállapította a brucellózis fertőzöttség gyanúját.
(6) Sertés vetélése esetén a (4) bekezdéstől eltérően nem kell mintát venni, ha az (1) bekezdésben leírt vizsgálat a brucellózist kizárja.
(7) Ha az állattartó bejelentési kötelezettségét teljesítette, a hatósági állatorvosnak a helyszíni vizsgálat során - az állattartó kérelmére - aláírásával és pecsétlenyomatával kell ellátnia az állattartó által a 7. § (3) bekezdése alapján vezetett feljegyzést. Szükség esetén írásbeli észrevételt tehet a feljegyzéssel kapcsolatosan.
11. § (1) Ha a laboratóriumi vizsgálatok kizárták a brucellózis jelenlétét, a hatósági állatorvos megszünteti az érintett állat elkülönítését, illetve feloldja a forgalmi korlátozást, ha azt a 10. § (3) bekezdése alapján elrendelte.
(2) Ha a laboratóriumi vizsgálatok alapján egy állat brucellózissal fertőzöttnek bizonyul, a hatósági állatorvos az érintett állomány forgalmi korlátozását fenntartja. A forgalmi korlátozás ideje alatt az állomány tejének felhasználásáról a 6. § szerinti külön jogszabályok alapján kell dönteni. A 2. § 14. pontjának b) alpontjában meghatározott fertőzöttségre gyanús állatok vágóhídra elszállíthatóak.
(3) A hatósági állatorvos a brucellózist hatóságilag megállapítja a 2. § 13. pontjának a) és c) pontjaiban meghatározott fertőzött állatok esetén. A 2. § 13. pontjának d) alpontjában leírt állat kivételével minden újabb brucellózissal fertőzött állatot a brucellózis új esetének kell tekinteni.
(4) Ha az adott állatfajra vonatkozó mellékletben előírt, a mentes minősítés visszaállításához szükséges laboratóriumi vizsgálatok kedvező eredményre vezettek, a hatósági állatorvos megszünteti az állomány forgalmi korlátozását. A forgalmi korlátozás feloldásával egyidejűleg a betegséget megszűntté kell nyilvánítani.
(5) A hatósági állatorvos a brucellózis hatósági megállapítását vagy megszűntté nyilvánítását haladéktalanul köteles jelenteni az illetékes hatósági főállatorvosnak.

A hatósági főállatorvos feladatai

12. § (1) Ha a hatósági főállatorvos brucellózis fertőzöttségre gyanús állatról értesül, köteles a helyszínre hatósági állatorvost küldeni a gyanú megerősítése vagy esetleges kizárása céljából. Ha a bejelentést közvetlenül az állattartó tette, a hatósági főállatorvos jogosult állatorvost is kiküldhet. Hatósági állatorvos helyszíni vizsgálata csak akkor szükséges, ha a jogosult állatorvos a gyanút kizárni nem tudta. A területileg illetékes hatósági főállatorvos köteles kivizsgáltatni az állattartó által a 7. § (5) bekezdésében előírtak alapján tett bejelentést, és ennek eredményeként a szükséges intézkedéseket megtenni.
(2) A hatósági főállatorvos a brucellózis hatósági megállapítását haladéktalanul köteles jelenteni a Hivatalnak.
(3) A hatósági főállatorvos határozata alapján a brucellózissal fertőzött szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét vagy lovat a fertőzöttség megállapításától számított öt napon belül - ha kizáró ok nem áll fenn, állami kártalanítás mellett - le kell öletni.
(4) A hatósági főállatorvos - az állattartó költségére - elrendeli a fertőzött állomány valamennyi egyedének szerológiai vizsgálatát. Ha a szerológiai vizsgálat során a szeropozitív egyedek száma az állomány összes egyedének 5%-át nem haladja meg, az állattartónak az állomány mentessé nyilvánításához szükséges intézkedési tervet (a továbbiakban: mentesítési terv) kell készítenie. A hatósági főállatorvos intézkedik az állomány általa jóváhagyott terv szerinti mentesítésére. A mentesítéssel kapcsolatos összes költséget, beleértve a mintavétel és a laboratóriumi vizsgálatok költségét is, az állattartó köteles állni. Ha a szerológiai vizsgálat során a szeropozitív egyedek száma az állomány összes egyedének 5%-át meghaladja, vagy az állattartó a mentesítést nem vállalja, akkor elrendeli az állomány felszámolását. Az állomány felszámolását lehetőség szerint arra alkalmas vágóhídon kell végrehajtani, a leölt állatokért az állattartót állami kártalanítás illeti meg, kivéve, ha a felszámolásra azért került sor, mert az állattartó nem vállalta a mentesítés költségeit.
(5) Ha valamely állományban brucellózissal fertőzött állatot találtak, akkor a hatósági főállatorvos járványügyi nyomozást végez annak tisztázására, hogy a fertőzés honnan származhatott, illetve hova hurcolhatták el.
(6) A fertőzöttnek talált állományok környezetében a Hivatal elrendelheti a vadon élő állatok (vaddisznó, gímszarvas, dámvad, őz, muflon, mezei nyúl) néhány egyedének diagnosztikai célú kilövését.

A Hivatal feladatai

13. § (1) Ha valamely állatállományban brucellózissal fertőzött állatot találtak, a Hivatal
a) több állategészségügyi kerületet vagy megyét érintő esetben részt vesz a járványügyi nyomozásban, más tagállamot is érintő esetben soron kívül tájékoztatja a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központját (a továbbiakban: Központ);
b) más megyét érintő esetben soron kívül tájékoztatja az adott megye területén eljárni jogosult Hivatalt;
c) utasítja a hatósági főállatorvoson keresztül az illetékes hatósági állatorvost, hogy fertőzöttség gyanúja miatt rendeljen el forgalmi korlátozást azokra az állományokra, ahová a betegséget elhurcolhatták.
(2) A betegség hatósági megállapítását követően a Hivatal értesíti a Központot.
(3) A Hivatal évente legkésőbb március 1-jéig összefoglaló jelentést küld az országos főállatorvosnak és egyidejűleg e jelentés másolatát a nemzeti referencia laboratóriumnak (a továbbiakban: NRL) is megküldi tájékoztatásul. A közösségi előírások, illetve a nemzetközi ajánlások figyelembevételével az országos főállatorvos határozza meg a jelentéssel szemben támasztott követelményeket.
(4.) Ha a Hivatal illetékességi területén brucellózissal fertőzött állatot találtak, akkor a Hivatal köteles értesíteni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes regionális intézetét.

Az országos főállatorvos feladatai

14. § Az országos főállatorvos
a) országosan irányítja és felügyeli az állatállományok brucellózis mentességének ellenőrzésével, a brucellózis megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos jogszabályi előírások végrehajtását;
b) a tárgyévet követő év március 31-ig jelentést küld az Európai Bizottságnak;
c) az állategészségügyi laboratórium írásbeli kérésére - a Központ szakvéleménye alapján - maximum 5 évre szóló engedélyt adhat arra, hogy meghatározott területről származó minták esetében állategészségügyi laboratórium részt vegyen a brucellózis ellenőrzésére irányuló szerodiagnosztikai vizsgálatokban.

Az állategészségügyi laboratóriumok feladatai

15. § (1) Az NRL feladatait a Központ Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának (a továbbiakban: ÁDI) budapesti laboratóriuma látja el.
(2) Állományminősítő vizsgálatot kizárólag az ÁDI végezhet, az éves ellenőrző vizsgálatok végzésére a 14. § c) pontja szerinti laboratóriumok is jogosultak.
(3) A brucellózis kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálatokat az ÁDI laboratóriumai végzik. Ha bakteriológiai vizsgálat során laboratórium Brucella baktériumot mutatott ki egy olyan állományban, ahol korábban a brucellózist nem állapították meg, akkor az izolált Brucella törzset vagy törzseket a faji azonosítás megerősítése és biotípus-meghatározás céljából az NRL-be kell küldeni. A brucellózis fertőzöttség szerológiai vizsgálat alapján történő megállapításához az NRL megerősítő vizsgálata szükséges. Ennek érdekében a Hivatalnak intézkednie kell arról, hogy a vizsgáló laboratórium által szeropozitívnak talált, elkülönített állatokból vérmintát küldjenek NRL-be a megerősítő szerológiai vizsgálat céljára. A megerősítő vizsgálathoz szükséges mintát vagy mintákat a Hivatalnak az NRL által meghatározottak szerint kell elküldenie.
(4) A brucellózis hatósági megállapításához vagy kizárásához szükséges diagnosztikai vizsgálatok eredményéről a vizsgáló laboratórium a beküldő állatorvost és az érintett állomány tartási helye szerint illetékes Hivatalt is köteles értesíteni. A pozitív eredményű vizsgálatok esetében az eredmény ismertté válásától számított 72 órán belül, míg negatív eredményű vizsgálatok esetén legkésőbb havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell az eredményt megküldeni.

IV. Fejezet

ELJÁRÁS A JUHOK BRUCELLA OVIS FERTŐZÖTTSÉGE ESETÉN

16. § (1) Tenyésztésre szánt hat hónaposnál idősebb ivarérett kos akkor hozható forgalomba, ha ivarszervei épek és elváltozást nem mutatnak, továbbá B. ovis fertőzöttségét nem állapították meg, valamint a szállítást megelőző 30 napon belül vett vérmintájának a 4. számú mellékletben előírtak szerint komplementkötési vagy az Európai Bizottság által ezzel egyenértékűnek elfogadott bármelyik próbával végzett szerológiai vizsgálata negatív eredményt adott.
(2) Anyajuhokat - az egyéb jogszabályban előírtak megtartása mellett - továbbtartás céljából értékesíteni csak a szállítást megelőző 30 napon belül a 4. számú mellékletben előírtak szerint komplementkötési vagy az Európai Bizottság által ezzel egyenértékűnek elfogadott bármelyik próbával végzett B. ovis kimutatására irányuló egyedi szerológiai vizsgálat eredményének ismeretében lehet.
(3) Ha egy állományban a 2. § 13. pontja szerint B. ovissal fertőzött állatot találtak, akkor a betegséget a hatósági állatorvos köteles hatóságilag megállapítani, amennyiben az még nem történt meg.
(4) A 2. § 13. pontjának a)-b) alpontjai szerint fertőzöttnek minősülő (klinikai tüneteket mutató) tenyészkost fedeztetésre vagy mesterséges termékenyítéshez használni tilos.
(5) A 2. § 13. pontjának c) és d) alpontjai szerint fertőzöttnek minősülő (klinikailag tünetmentes) tenyészkosok csak a tartási helyükön lévő, fertőzött árutermelő anyajuhállomány fedeztetésére vagy mesterséges termékenyítéséhez használhatók. Az ilyen kosokra életük végéig forgalmi korlátozást kell elrendelni, vágóhídra a területileg illetékes hatósági főállatorvos előzetes tájékoztatása mellett elszállíthatóak.
(6) Laboratóriumi vizsgálattal igazolt B. ovis okozta vetélést követően a fertőzött anyajuho(ka)t, az állomány többi állatától, legalább 30 napig el kell különíteni.
(7) Az adott vemhességi idényben - laboratóriumi vizsgálattal igazolt B. ovis fertőzöttség miatt - elvetélt anyajuhot fedeztetni vagy mesterségesen termékenyíteni csak 6 hónap elteltével szabad.

V. Fejezet

ELJÁRÁS KUTYA BRUCELLA CANIS FERTŐZÖTTSÉGE ESETÉN

17. § (1) Ha a kutya B. canis (kutya brucellózis) fertőzöttségének előfordulását egy tenyészállományban laboratóriumi vizsgálattal igazolták, akkor az állatok folyamatos állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvos köteles értesíteni a hatósági állatorvost, továbbá az állat tulajdonosát, gondozóját a közegészségügyi veszélyekről tájékoztatni. A hatósági állatorvos ezt követően köteles az érintett (fertőzött) tenyészetre forgalmi korlátozást elrendelni.
(2) A fertőzött állatokat gondozó személy a tartási hely (kennel) elhagyása előtt köteles kezeit, lábbelijét és ruházatát fertőtleníteni.
(3) A forgalmi korlátozást fel kell oldani, ha
a) az állományt az állattartó felszámolta és a fertőtlenítés megtörtént;
b) az állományt a B. canis fertőzöttségtől mentesítették.
(4) Az állattartó kérelmére a hatósági főállatorvos határozatban mentessé nyilváníthatja azt az állományt, amelyben
a) kutya brucellózis klinikai tünetei a minősítést megelőző egy éven belül nem jelentkeztek, továbbá
b) a nem ivartalanított egyévesnél idősebb kutyákon legalább három hónapos időközzel, kétszer elvégzett szerológiai vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak.

VI. Fejezet

KÖZEGÉSZSÉGÜGYI SZABÁLYOK

18. § (1) A hatósági állatorvos köteles közölni a fertőzött és a fertőzöttségre gyanús állat gondozójával vagy tulajdonosával, hogy az ilyen állat ellésénél, elvetélésénél vagy gondozásánál való közreműködés, továbbá az ilyen állat levágása, nyers tejének és tejtermékeinek fogyasztása közegészségügyi kockázatot jelent. Az ilyen állatokkal foglalkozók figyelmét fel kell hívni a megfelelő személyi higiénia jelentőségére, beleértve a távozáskor kötelező személyi fertőtlenítést is.
(2) Az elkülönített, fertőzött állat gondozására az állat leöléséig az állat tartójának - ha az állatgondozást nem saját maga végzi - külön gondozót kell beosztania, és részére védőöltözetről gondoskodnia. Az állatgondozó az elkülönítés helyének elhagyása előtt köteles védőöltözetét levetni, kezét és lábbelijét fertőtleníteni.
(3) Ha a Hivatal állatokkal kapcsolatban álló személynek Brucella-eredetű megbetegedéséről vagy fertőzöttségéről kap értesítést, köteles az esetet a hatósági főállatorvossal kivizsgáltatni. Állatok hatóságilag megállapított brucellózisáról a Hivatal értesíti az ÁNTSZ területileg illetékes regionális intézetét.
(4) A B. abortus, B. melitensis vagy B. suis baktériumokkal fertőzött állatállományok tartási helyén ebet, macskát szabadon tartani tilos. Az őrző-védő ebet a fertőződését kizáró módon kell tartani.
(5) A fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állatok tejével és húsával, valamint az ezekből származó állati hulladékokkal az élelmiszerhigiéniai, illetve az állati hulladékok ártalmatlanítására vonatkozó külön jogszabályokban meghatározottak szerint kell eljárni.

VII. Fejezet

MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK

19. § Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 203. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Új telepek feltöltésének céljából történő vásárlás esetén ellenőrizni kell a származási állomány B. ovistól való mentességét. A megvásárolandó állatokat B. ovisra szerológiai próbával egyedenként kell megvizsgálni. A telep állományába juhokat csak a 90. §-ban előírt karanténozás és az ezt követő kedvező eredményű állatorvosi vizsgálat után szabad bevinni. Indokolt esetben a karanténozási időszak alatt, megelőzési célból juhrühösség elleni kezelés is előírható.”
20. § (1) A sertések hólyagos betegsége elleni védekezés szabályairól szóló 14/2003. (II. 14.) FVM rendelet 20. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a (2) bekezdésben előírt rendelkezéseket 30 napon túl fenntartják a betegség további előfordulásai miatt, és ennek következményeként az állatok jogszabályi előírásoknak megfelelő tartása nem biztosítható, vagy jelentős gazdasági nehézséget okoz, az illetékes hatósági fő-állatorvos a tulajdonos indoklással alátámasztott kérelmét követően - amennyiben ellenőrizte a tényeket -, engedélyezheti az állatok elszállítását a védőkörzeten belül található gazdaságból.”
(2) A sertések hólyagos betegsége elleni védekezés szabályairól szóló 14/2003. (II. 14.) FVM rendelet 23. §-a az alábbi (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 2. §-ban nem felsorolt, de védőkörzetből származó levágott sertések friss húsa nem kerülhet a Közösségen belüli vagy nemzetközi kereskedelmi forgalomba, és a kinyert húst a Közösségen belüli és nemzetközi kereskedelemre szánt hústól elkülönítve kell darabolni, szállítani és tárolni, valamint olyan módon kell felhasználni, hogy elkerüljék annak a Közösségen belüli és nemzetközi kereskedelemre szánt hússal történő keveredését.
(6) Amennyiben a 2. §-ban fel nem sorolt, de védőkörzetből származó levágott sertés friss húsát az (1) bekezdésben meghatározott kezelésnek vetik alá, úgy arra az (5) bekezdésben meghatározott korlátozó rendelkezések nem vonatkoznak.
(7) Az (5) bekezdésben leírt friss húson alkalmazott állategészségügyi jelölés olyan - 6,5 cm széles és 4,5 cm magas - ovális bélyegző; melyen a következő információknak kell megjelenniük a jelzésen tökéletesen olvasható írásjelekkel:
a) a felső részen Magyarország ISO-kódja nagybetűkkel: HU,
b) középen a vágóhíd állategészségügyi nyilvántartási száma,
c) az alsó részen a következő kezdőbetűk: EC,
d) a bélyegző közepén két olyan módon kereszteződő egyenes vonal, amely nem teszi az információt olvashatatlanná.
(8) A betűknek legalább 0,8 cm magasnak, a számoknak pedig legalább 1 cm magasnak kell lenniük. A jelölést az állategészségügyi követelmények végrehajtását ellenőrző hatósági állatorvos közvetlen felügyelete mellett kell alkalmazni.”

VIII. Fejezet

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően mentessé minősített szarvasmarha- és sertésállományok esetében az adott állatfajra vonatkozó mellékletben előírt ellenőrző vizsgálatok negatív eredményét követően a mentes minősítést a hatósági főállatorvosnak új határozatban kell megerősítenie.
(3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően betelepített, de mentessé még nem nyilvánított szarvasmarha- és sertésállományok esetében az állattartó köteles a mentessé nyilvánítását a rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül írásban kezdeményezni a hatósági főállatorvosnál.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú melléklete 197. §-ának (4) bekezdése, 514-532. §-a, az 514. §-t megelőző „Brucellózis” cím, továbbá a 24. számú függelékének 27. pontja hatályát veszti.
22. § Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 64/432/EGK irányelve (1964. június 26.) a szarvasmarhafélék és sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákról,
b) a Tanács 91/68/EGK irányelve (1991. január 28.) a juhok és kecskék Közösségen belüli forgalmát szabályozó állategészségügyi feltételekről,
c) A Bizottság 2007/10/EK irányelve (2007. február 21.) a sertések hólyagos betegségének kitörése esetén a védőkörzeten belüli intézkedések bevezetése tekintetében a 92/119/EGK tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról.