13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet

a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 28. § (4) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 4. § (2) bekezdés f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, - az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró oktatási és kulturális miniszterrel, valamint a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben - a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

A szakképzési hozzájárulásra kötelezett által szervezett gyakorlati képzés költségeinek elszámolására vonatkozó szabályok

1. § (1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 4. § (1) bekezdése szerinti gyakorlati képzés szervezésével teljesíti szakképzési hozzájárulási kötelezettségét, a gyakorlati képzés szervezésére irányuló első együttműködési megállapodás, tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez (a továbbiakban: NSZFI) bejelentkezni az NSZFI honlapján közzétett, e célra rendszeresített nyomtatványon. A bejelentkezéshez egyidejűleg csatolni kell a (3) bekezdés szerinti iratokat.
(2) A bejelentkezési nyomtatvány tartalmazza
a) a hozzájárulásra kötelezett
aa) nevét (cégnevét), rövidített cégnevét,
ab) címét, székhelyét, a gyakorlati képzés telephelyét,
ac) adószámát,
ad) statisztikai számjelét,
ae) cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozói igazolványának számát,
af) egyéni vállalkozó esetén a jövedelemszámítás módszerét (vállalkozói jövedelem vagy átalányadózás),
b) a gyakorlati képzés tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján történő megszervezése esetén a gyakorlati képzés telephelye szerint illetékes területi gazdasági kamara (a továbbiakban: területi gazdasági kamara) által kiadott, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 31. §-a szerinti határozatának sorszámát, érvényességének időtartamát,
c) a hozzájárulásra kötelezettnél munkaviszonyban gyakorlati oktatóként, szakoktatóként, illetve oktatóként foglalkoztatottaknak a számát a bejelentkezés időpontjában, az alkalmazás módja szerint,
d) a hozzájárulásra kötelezettnél az Szt. alapján gyakorlati képzésben részesülő szakközépiskolai, valamint szakiskolai (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) tanulók, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Ftv.) szabályozott felsőfokú szakképzés, továbbá a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott gyakorlatigényes alapképzési szak (a továbbiakban: gyakorlatigényes alapképzési szak) keretében folytatott gyakorlati képzésben (a továbbiakban a felsőfokú szakképzés és a gyakorlatigényes alapképzési szak együtt: Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés) részesülő hallgatók bejelentkezéskori létszámát szakképző iskolánként, illetve felsőoktatási intézményenként, évfolyamok és szakok szerinti bontásban.
(3) A bejelentkezési nyomtatványhoz a következő eredeti okiratokat vagy azok cégszerű aláírással hitelesített másolatát kell csatolni:
a) az Szht. 4. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti gyakorlati képzés megszervezésére kötött, az Szht. 4/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő együttműködési megállapodást,
b) a gyakorlati képzés tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján történő megszervezése esetén a (2) bekezdés b) pontja szerinti határozatot,
c) a (2) bekezdés d) pontja szerinti tanulók, hallgatók létszámának az érintett szakképző iskolával, illetve felsőoktatási intézménnyel történő igazolását.
(4) A (2) bekezdés a)-b) pontjában és a (3) bekezdés a)-b) pontjában felsorolt adatokban, okiratokban bekövetkezett változást, a változást követő 15 napon belül, a hozzájárulásra kötelezett köteles bejelenteni az NSZFI-hez az NSZFI honlapján közzétett változásjelentési nyomtatványon. A változás bejelentésével egyidejűleg meg kell küldeni a módosító dokumentum eredeti vagy cégszerű aláírással hitelesített másolatát is.
2. § (1) Ha a hozzájárulásra kötelezett a bejelentkezési kötelezettségét az 1. § (1)-(3) bekezdésében előírtaknak megfelelően teljesíti, az NSZFI a bejelentkezéstől számított 15 napon belül nyilvántartásba veszi, és erről, valamint az Szht. 4. § szerinti költség-elszámolási jog érvényesítésének kezdő napjáról írásban értesíti. A költségelszámolás kezdő napja az együttműködési megállapodás, a tanulószerződés, illetve a hallgatói szerződésben meghatározott gyakorlati képzés megkezdésének a napja.
(2) Ha a hozzájárulásra kötelezett a bejelentkezési kötelezettségét nem az 1. § (1) bekezdésében előírt nyomtatvány kitöltésével teljesíti, illetve az előírt mellékleteket nem vagy hiányosan csatolja, az NSZFI a bejelentkezéstől számított 15 napon belül - legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével - hiánypótlásra hívja fel. Ha a hozzájárulásra kötelezett a hiánypótlási felhívásnak megfelelően és határidőben eleget tesz, az NSZFI a hiánypótlás teljesítésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veszi. Ellenkező esetben a hozzájárulásra kötelezett a hiánypótlási felhívás megfelelő teljesítésének a napjáig az Szht. 5. § hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezettnek minősül.
(3) Ha a bejelentkezés nem az 1. § (1) bekezdésében megállapított határidőben történik, az Szht. 4. §-a szerinti költség-elszámolási jog legkorábban - szabályosan előterjesztett bejelentkezés esetén - a bejelentkezés napjától érvényesíthető. A nyilvántartásba vételre megállapított 15 napos határidő ebben az esetben is irányadó. A késedelmesen előterjesztett bejelentkezés hiányosságai esetén a (2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az Szht. 4. § szerinti költség-elszámolási jog érvényesítésének kezdő napjaként legkorábban a bejelentkezés napja vehető figyelembe.
(4) Ha a hozzájárulásra kötelezett az 1. § (1) bekezdésében előírt bejelentkezési kötelezettségének, illetve a hiánypótlási felhívásnak az együttműködési megállapodás, a tanulószerződés, illetve a hallgatói szerződés megkötésének évében nem tesz eleget, a hozzájárulásra kötelezettet az Szht. 5. § hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezettnek kell tekinteni.
3. § Az Szht. 7. § (9) bekezdése alapján a gyakorlati képzést teljesen megszüntető, vagy a gyakorlati képzést egy oktatási éven túl szüneteltető hozzájárulásra kötelezettnek, ha ezt követően az Szht. 4. § (1) bekezdése szerinti gyakorlati képzés szervezésével teljesíti szakképzési hozzájárulási kötelezettségét, az 1. § (1) bekezdése szerint kell eljárnia.
4. § (1) A hozzájárulásra kötelezett éves bevallási és elszámolási kötelezettségének az NSZFI honlapján közzétett „ÉVES BEVALLÁS” nyomtatvány kitöltésével, a nyomtatványnak az NSZFI részére a tárgyévet követő második hónap 15. napjáig történő megküldésével, továbbá a bevallásban kimutatott befizetési kötelezettség egyidejű megfizetésével tesz eleget.
(2) A gyakorlati képzés tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján történő megszervezése esetén a bevalláshoz csatolni kell a területi gazdasági kamara által kiállított tanúsítvány hitelesített másolatát. A tanúsítvány tartalmazza
a) azt, hogy a hozzájárulásra kötelezett rendelkezik a szakmai gyakorlati képzéshez az Szt.-ben, valamint a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendeletben [a továbbiakban: 8/2006. (III. 23.) OM rendelet] előírt feltételekkel,
b) a többműszakos gyakorlati képzést is figyelembe vevő létszámkapacitást,
c) ha a hozzájárulásra kötelezett az Szt. 54/B.  § 24. pontja szerinti tanműhelyt üzemeltet, ennek tényét.
(3) A tanúsítvány kiadásának feltétele a foglalkozási napló és a tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés esetén fizetendő pénzbeli juttatás kifizetését igazoló dokumentumok másolatának a területi gazdasági kamara részére történő bemutatása.
(4) Ha az 1. § (1) bekezdése szerint bejelentkezett hozzájárulásra kötelezett a bevallási és elszámolási kötelezettségének az (1) bekezdésben foglalt határidőben nem tesz eleget, az NSZFI - legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével - felhívja a bevallás és elszámolás pótlására.
(5) A többletköltség visszatérítésének igénye a tárgyévet követő második hónap 15. napjától válik esedékessé.
5. § (1) A bevallás és az elszámolás helyességét annak benyújtásától számított 30 napon belül az NSZFI megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és a javítás tényéről, továbbá annak eredményéről a hozzájárulásra kötelezettet a kijavítástól számított 15 napon belül írásban értesíti.
(2) Ha a hozzájárulásra kötelezett a javítással nem ért egyet, az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül egyeztetés végett az NSZFI-hez fordulhat. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, az NSZFI az Szht. 4. § (12) bekezdése szerint jár el.
(3) Ha a kijavítás alapján a hozzájárulásra kötelezettet a bevallottnál kisebb fizetési kötelezettség terheli, az NSZFI, a befizetés teljesítésének igazolását követően, a hozzájárulásra kötelezett javára mutatkozó összeget 30 napon belül visszatéríti. Ha a hozzájárulásra kötelezett a befizetési kötelezettségének még nem tett eleget, a kijavított összeget kell megfizetnie.
(4) Ha a kijavítás alapján a hozzájárulásra kötelezettet további fizetési kötelezettség terheli, azt az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét, a (2) bekezdés szerinti egyeztetés foganatosítása esetén az egyeztetés lezárását követő 30 napon belül kell megfizetni.
(5) Ha a bevallás, az elszámolás a hozzájárulásra kötelezett közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy a bevalláshoz, illetve a bevallás feldolgozásához további adatokra, dokumentumok becsatolására van szükség, vagy a hozzájárulásra kötelezett fennálló köztartozásáról a nyilatkozattételt elmulasztotta, vagy a külön jogszabályokban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, a hozzájárulásra kötelezettet az NSZFI - legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével - a bevallás és az elszámolás kijavítására, kiegészítésére, illetve hiánypótlásra szólítja fel.
6. § (1) Ha a hozzájárulásra kötelezett a 4. § (1) bekezdése szerinti bevallási és elszámolási kötelezettségének az NSZFI felhívása ellenére sem tesz eleget, illetve hiánypótlásra szoruló bevallását és elszámolását felszólítás ellenére sem rendezi, az NSZFI az Szht. 5. § hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezettnek tekinti, törli a nyilvántartásából, és erről értesíti a hozzájárulásra kötelezettet, valamint a dokumentáció csatolásával az állami adóhatóságot az Szht. 4. § (12) bekezdése szerint.
(2) Ha a hozzájárulásra kötelezett az (1) bekezdésben említett időszak alatt, illetve azt követően gyakorlati képzést szervezett, az Szht. 5. § hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezettnek kell tekinteni. A hozzájárulásra kötelezett nem csökkentheti az Szht. 4. § (2) bekezdése alapján bruttó kötelezettségét, nem érvényesíthet költségelszámolást, illetve nem nyújthat az Szht. 4. § (8) bekezdésében szabályozott költség-hozzájárulást. A mulasztással érintett évekre vonatkozó, illetve tárgyévi bevallását a hozzájárulásra kötelezettnek az állami adóhatósághoz kell benyújtania, és ha ezt követően az Szht. 4. § (1) bekezdése szerinti gyakorlati képzés szervezésével kívánja teljesíteni szakképzési hozzájárulási kötelezettségét, az 1. § (1) bekezdése szerint kell eljárnia.
7. § (1) Önellenőrzéssel a hozzájárulás alapját, a hozzájárulási kötelezettséget, az elszámolható költségeket és kiadásokat, a befizetési kötelezettség, illetve a többletköltség-igénylés összegét a bevallási kötelezettség eredeti időszakában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő hozzájárulási kötelezettség előírt bevallási időszakára, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 164. §-ában meghatározott adó megállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni.
(2) A hozzájárulásra kötelezett az önellenőrzésénél az NSZFI honlapján közzétett, az adott önellenőrzéssel érintett év „ÉVES BEVALLÁS” nyomtatványát használja fel és nyújtja be az önellenőrzés időpontját követő 15 napon belül az NSZFI-hez. A nyomtatványon fel kell tüntetni az önellenőrzés tényét, időpontját és esedékességét is.
(3) Az önellenőrzésről benyújtott bevallás és elszámolás esetében is alkalmazni kell az 5. §-ban előírtakat azzal, hogy a hiánypótlás, illetve a kijavítás nem teljesítése esetén az önellenőrzést az NSZFI elutasítja, és erről a hozzájárulásra kötelezettet a hiánypótlásra, a kijavításra való felhívásban megállapított határidő leteltétől számított 30 napon belül értesíti.
(4) Az önellenőrzéssel feltárt hozzájárulási kötelezettséget vagy többletköltség-igényt a feltárás időpontjában a hozzájárulásra kötelezettnek nyilvántartásba kell vennie. A nyilvántartásból ki kell tűnnie az eredeti bevallási kötelezettség és a helyesbítés időpontjának, a helyesbített szakképzési hozzájárulás alapjának és összegének. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá a helyesbítés szöveges indokolását.
8. § A hozzájárulásra kötelezett az 1-7. §-ban megjelölt okiratokat és nyilvántartást 5 évig köteles megőrizni és az ellenőrzés során rendelkezésre bocsátani.
9. § Az Szht. 4. § (1) bekezdése szerint teljesítő hozzájárulásra kötelezett bevallásának másolatát az NSZFI a bevallások feldolgozását követően negyedévente megküldi az állami adóhatóságnak.
10. § (1) Az Szht. 4. § (7) bekezdése alapján a gyakorlati képzésnek több hozzájárulásra kötelezett által közösen megteremtett - gyakorlati képzési célú - tárgyi feltételrendszer igénybevételével történő megszervezése esetén a költségelszámolás lehetőségét igénybe vevő hozzájárulásra kötelezetteknek az Szht. 4. § (10) bekezdése alapján bejelentkezési, bevallási és elszámolási kötelezettsége van. A hozzájárulásra kötelezettek a költségek egymás közötti megosztásáról számlát kötelesek kibocsátani, amelynek adattartalma lehetőséget ad a teljes felosztott költség és az elszámolásra kerülő költséghányad ellenőrizhetőségére. A számlán minden esetben szerepeltetni kell az ügyletben részt vevő hozzájárulásra kötelezettek részére a bejelentkezésükkor kapott nyilvántartásbavételi számot is.
(2) Az Szht. 4. § (8) bekezdése alapján a megállapodásban költség-hozzájárulásként rögzített, a kiegészítő gyakorlati képzéssel összefüggő, az átirányított tanulói, hallgatói létszámmal és a kiegészítő gyakorlati képzés időtartamával arányosan elszámolható összeg adható át.
(3) A hozzájárulásra kötelezett és a költség-hozzájárulásban részesített a bevallásában és az elszámolásában költség-hozzájárulásként kizárólag a tárgyév utolsó napjáig pénzügyileg teljesített kifizetéseket szerepeltetheti.
(4) A költség-hozzájárulásban részesített az Szht. 4. § (8) bekezdése szerint esetlegesen keletkező befizetési kötelezettségét az éves bevallásában, elszámolásában vallja be és fizeti meg. A befizetési kötelezettség összege nem használható fel a többletköltség visszatérítésének igénye rendezésére.
(5) Ha a szakképzési hozzájárulást az Szht. 4. § (1) bekezdése alapján gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló, az Szht. 19. § 4. pontja szerinti tárgyi eszköz beszerzésére fordított kiadását, költségét az Szht. 4. § (2) bekezdés b) pontja alapján számolja el, akkor a tárgyi eszközt köteles elkülönítetten nyilvántartani és 5 évig - ingatlan esetén 10 évig - gyakorlati képzés céljaira használni. Tárgyi eszközként elszámolt biológiai alapok, tenyészállatok és szaporítóanyagok esetében az időtartam 5 évnél rövidebb is lehet, ha azt termesztési, illetve tenyésztési okok indokolják.
(6) A tárgyi eszköz - az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül - csak az NSZFI előzetes írásbeli hozzájárulásával terhelhető meg.
(7) Az (5) bekezdés szerinti tárgyi eszköz esetében, ha a rendeltetésszerű használatbavétel hónapjától számított 5 éven, illetve - ha a tárgyi eszköz ingatlan -10 éven belül
a) a tárgyi eszközt értékesítik, a jelzett időszak hátralévő hónapjaira időarányosan eső bekerülési értéknek,
b) a tárgyi eszközt bérbeadják, a jelzett időszak hátralévő hónapjaira időarányosan eső bekerülési értékből a bérbeadás idejére jutó részének
azt a hányadát kell a Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: Kincstár) vezetett NSZFI-Munkaerőpiaci Alap (a továbbiakban: MPA) területi előirányzat-felhasználási keretszámlára (a továbbiakban: EFK számla) befizetni, amilyen arányban a tárgyi eszköz beszerzése a hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolásra került.
(8) Az Szht. 4. § (2) bekezdés c) pontja alapján elszámolható összeg a tanműhely gyakorlati képzéssel hasznosított időtartamára vonatkozó, a tanműhely adottságaihoz viszonyított, a tanműhelyben oktatott tanulói, illetve hallgatói létszámmal arányos, igazolt és ellenőrizhető összeg.
11. § (1) Az Szht. melléklet 1. d) pontja alapján a kedvezményes étkeztetés költsége, ideértve az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet [a továbbiakban: 4/2002. (II. 26.) OM rendelet] 3. § (4) bekezdésében foglaltakat, havonta a gyakorlati képzési napok arányában számolható el. Saját konyha üzemeltetése esetén a költségek elszámolása a gyakorlati képzési napokra közvetlen önköltségen történik.
(2) Az Szht. melléklet 1. d) pontjában szereplő vizsgáztatás költségeként csak a 4/2002. (II. 26.) OM rendelet 4. § (1) bekezdésében meghatározott útiköltség számolható el számla alapján.
(3) A hozzájárulásra kötelezett az általa - az Szt. 15. § (5) bekezdése alapján - megszervezett szintvizsgával kapcsolatban kettő közreműködő szakértő díjazását számolhatja el igazolt költségként a szakképzési hozzájárulás teljesítésénél a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelező legkisebb személyi alapbér legfeljebb 2 százalékának mértékéig szakértőnként és vizsgázónként.
(4) Az Szht. melléklet 5. pontjában meghatározott főállású oktató, szakoktató részére biztosított, akkreditált szakmai, pedagógiai képzés költsége a külön jogszabályban meghatározott saját dolgozó képzési költségeinek elszámolására vonatkozó előírásoknak megfelelően, az Szht. 4. § (3) bekezdésében meghatározott mértékén felül számolható el.
12. § (1) A hozzájárulásra kötelezett a felsőoktatási intézmények hallgatói részére az Szht. 4/A. §-a szerinti együttműködési megállapodás alapján szervezett, az Szht. 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés Szht. melléklete szerinti költségeit akkor számolhatja el a szakképzési hozzájárulás terhére, ha a gyakorlati képzést az Szt. 27. §-a szerinti hallgatói szerződés, illetve az Szht. 4/A. §-ában meghatározott együttműködési megállapodás alapján szervezi meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás keretében folyó gyakorlati képzés esetén a hallgatóknak az alábbi juttatások járnak kötelezően:
a) hallgatónak közvetlenül fizetendő munkadíj a Ftv. 48. § (3) bekezdése alapján,
b) útiköltség-térítés a tanulmányok alatti vizsgára tömegközlekedési eszközökkel történő utazáshoz, ha arra nem a hallgató állandó szakmai gyakorlati képzési helyén kerül sor,
c) útiköltség-térítés, ha a hallgató gyakorlati képzését a gyakorlati képzést szervező átmenetileg székhelyén, telephelyén kívüli munkahelyen szervezi meg,
d) tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, továbbá olyan munkaruha, külön jogszabály alapján kötelezően előírt egyéni védőeszköz, amely a vele azonos munkahelyen, illetve munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalót megilleti. A kedvezményes étkeztetés esetén a 11. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(3) A (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott juttatásokról - eltérő megállapodás hiányában - a hozzájárulásra kötelezett gyakorlati képzést szervező természetben gondoskodik.

A fejlesztési támogatás és a fejlesztési támogás elszámolásának szabályai

13. § (1) Az Szt. 2. § (5) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott intézményfenntartó, az Szt. 2. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás, nonprofit gazdasági társaság és az Szt. 2. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaság a térségi integrált szakképző központ (a továbbiakban: TISZK) részét képező iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményben, illetve az Szt. 2. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott központi képzőhelyen (a továbbiakban: központi képzőhely) folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését közvetlenül szolgáló felhalmozási támogatás (a továbbiakban: fejlesztési támogatás) fogadására, az Szht. 4. § (5) bekezdésében és 5. § (2) bekezdésében meghatározottakra akkor jogosult, ha megalakulását, illetve TISZK-ként történő működését az NSZFI honlapján közzétett regisztrációs nyomtatványon bejelentette az NSZFI-hez, és az NSZFI a TISZK-et nyilvántartásba vette.
(2) A központi képzőhely önállóan akkor jogosult fejlesztési támogatás fogadására, ha megfelel a 8/2006. (III. 23.) OM rendelet 18. §-ában meghatározott feltételeknek, továbbá a központi képzőhely működését a létrehozó iskolafenntartó, több fenntartó együttműködésével létrehozott központi képzőhely esetében a koordinációs szerepet betöltő fenntartó (a továbbiakban: iskolafenntartó) bejelentette az NSZFI-nek, és az NSZFI a központi képzőhelyet nyilvántartásba vette.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételhez szükséges regisztrációs nyomtatvány tartalmazza
a) az Szt. 2. § (5) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott intézményfenntartó, az Szt. 2. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás, nonprofit gazdasági társaság és az Szt. 2. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaság nevét (cégnevét), székhelyét, adószámát, statisztikai számjelét, bankszámlaszámát, az Szt. 2. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás, nonprofit gazdasági társaság és az Szt. 2. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaság esetén a cégjegyzékszámát, önkormányzati társulás törzskönyvi nyilvántartási számát,
b) a TISZK részét képező iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmény, illetve intézmények nevét, címét, székhelyét, a gyakorlati képzés telephelyét, adószámát, statisztikai számjelét, a TISZK keretei között működő szakképző iskolák, illetve felsőoktatási intézmény esetében az intézmény OM azonosítóját, a regisztráció időpontjában a tanévre vonatkozó, TISZK keretei között működő szakképzési feladatot ellátó intézmény vagy intézmények nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő szakképző iskola tanulóinak létszámát, amely nem lehet kevesebb, mint - az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában - 1500 fő, továbbá a felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatók létszámát, a szakképző iskola szakmai programjában, illetve a felsőoktatási intézmény szakképzési programjában és a felsőoktatási intézmény tantervében szereplő szakképzések felsorolását,
c) a központi képzőhely nevét, címét, székhelyét, a gyakorlati képzés telephelyét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát, nyilvántartási számát, alapító okirata keletkezésének dátumát, a központi képzőhely létrehozására irányuló Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program 4.1.1 pályázati projekt (a továbbiakban: HEFOP 4.1.1 pályázati projekt) befejezésének dátumát, a központi képzőhelyen oktatott szakmák felsorolását.
(4) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételhez szükséges regisztrációs nyomtatvány tartalmazza
a) a központi képzőhelyet létrehozó iskolafenntartó, több fenntartó együttműködésével létrehozott központi képzőhely esetében a koordinációs szerepet betöltő fenntartó nevét (cégnevét), székhelyét, adószámát, statisztikai számjelét, bankszámlaszámát, a központi képzőhely létrehozására irányuló HEFOP 4.1.1 pályázati projekt befejezésének dátumát,
b) a központi képzőhely nevét, címét, székhelyét, a gyakorlati képzés telephelyét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát, nyilvántartási számát, alapító okirata keletkezésének dátumát, továbbá a központi képzőhelyen oktatott szakmák felsorolását.
(5) A regisztrációs nyomtatványhoz a következő okiratok cégszerű aláírással hitelesített másolatát kell csatolni:
a) Szt. 2. § (5) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott intézményfenntartó esetében az szakképző intézmény(ek) alapító okiratát,
b) az Szt. 2. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás esetében a társulási szerződést, nonprofit gazdasági társaság esetében a társasági szerződést,
c) az Szt. 2. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaság esetében a társasági szerződést,
d) a szakképzési feladatoknak a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közo.tv.) 89/B. § (12) és (13) bekezdése szerinti közös megszervezése esetén az erre kötött megállapodást,
e) központi képzőhely esetében
ea) a központi képzőhely alapító okiratát, illetve társasági szerződését,
eb) a 8/2006. (III. 23.) OM rendelet 18. §-ában meghatározott feltételek fennállását igazoló okiratokat.
(6) Az NSZFI a beküldött dokumentumok alapján megvizsgálja, hogy a nyilvántartásba vételt kérő TISZK a szakképzés szervezési közoktatási feladatait a Közo.tv. 67. § (5) bekezdésében vagy a 89/B. § (2)-(13) bekezdésében, valamint az Szt. 2. § (5) bekezdésében foglaltak szerint látja-e el. A központi képzőhely esetén az NSZFI a 8/2006. (III. 23.) OM rendelet 18. §-ában foglaltak fennállását vizsgálja.
(7) Ha a nyilvántartásba vételi kérelem megfelel (3)-(5) bekezdésben felsorolt jogszabályokban, valamint az Szht. 4. § (5) bekezdésében, illetve 5. § (2) bekezdésében foglaltaknak, az NSZFI a TISZK-et, illetve a központi képzőhelyet nyilvántartásba veszi, ellenkező esetben az NSZFI a nyilvántartásba vételt megtagadja.
(8) Az NSZFI a nyilvántartásba vételi kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül a nyilvántartásba vételt kérelmezőt írásban értesíti a regisztráció megtörténtéről, illetve megtagadásáról.
(9) A nyilvántartásba vételt kérelmező a regisztráció megtagadása ellen az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül panasszal élhet a szociális és munkaügyi miniszternél, A miniszter - az oktatási és kulturális miniszter véleményének kikérése mellett - dönt a panasz tárgyában annak benyújtásától számított 30 napon belül.
(10) A nyilvántartásba vett TISZK, illetve központi képzőhely a nyilvántartásba vételi kérelemben szereplő adatokban történt változást a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni az NSZFI-hez a (3)-(4) bekezdésben foglalt regisztrációs nyomtatványon, az (5) bekezdésben megjelölt dokumentumok csatolásával.
14. § (1) A Szt. 2. § (5) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott intézményfenntartó, az Szt. 2. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás, nonprofit gazdasági társaság és az Szt. 2. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaság a kapott fejlesztési támogatást a TISZK részét képező, a fejlesztési megállapodásnak megfelelő iskolai rendszerű szakképzést folytató közoktatási intézménynek, felsőoktatási intézménynek, központi képzőhelynek (továbbiakban együtt: támogatást felhasználó) továbbadhatja, feltéve ha a támogatás felhasználásáról, valamint a támogatással összefüggő, e rendeletben rögzített jogokról és kötelezettségekről a támogatást felhasználóval megállapodást köt.
(2) A fejlesztési megállapodás a speciális szakiskola vagy a készségfejlesztő speciális szakiskola önálló támogatása esetén a szakiskola fenntartója, központi képzőhely önálló támogatása esetében az iskolafenntartó egyetértő nyilatkozatával és a megállapodás ellenjegyzésével válik érvényessé.
(3) A szakképzési feladatoknak Közo.tv. 89/B. § (12) és (13) bekezdése szerinti közös megszervezése esetén az erre kötött megállapodás tartalmazza a fejlesztési támogatással kapcsolatos kötelezettséget és a fejlesztési támogatás felhasználásának szabályait.
15. § Fejlesztési megállapodás alapján az Szht. 1. § (1) bekezdés c) pontja szerint támogatható, az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés helyszíne lehet a felsőoktatási intézmény infrastrukturális keretei között létesített tangazdaság, tanüzem, laboratórium, a felsőoktatási intézmény egyéb gyakorlati képzést szolgáló szervezeti egysége, továbbá más felsőoktatási intézménnyel, központi képzőhellyel, regionális képző központtal kötött szerződés alapján működő gyakorlati képzés helye.
16. § Az Szht. 7. § (3) bekezdése szerinti tárgyi eszköz átadása esetén a fejlesztési megállapodáshoz mellékelni kell az átadásra kerülő tárgyi eszköznek a hozzájárulásra kötelezett számviteli nyilvántartásában szereplő dokumentum másolati példányait az átadó cégszerű aláírásával hitelesítve.
17. § (1) A pénzbeli fejlesztési támogatást az Szt. 2. § (5) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott intézményfenntartó, az Szt. 2. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás, nonprofit gazdasági társaság és az Szt. 2. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaság, a központi képzőhely, a speciális szakiskola, a készségfejlesztő speciális szakiskola és a felsőoktatási intézmény (továbbiakban együttesen: fejlesztési támogatásban részesített), illetve a támogatást felhasználó köteles az átvétel évét követő év december 31. napjáig felhasználni. Ha a támogatásban részesített a fejlesztési támogatást az előbbiekben meghatározott határidőig nem használja fel, akkor a támogatás fel nem használt részét köteles 30 napon belül az EFK számlára befizetni.
(2) A kapott fejlesztési támogatást, illetve a fejlesztési támogatás keretében átvett tárgyi eszközt a fejlesztési támogatásban részesített, illetve a támogatást felhasználó elkülönítetten köteles nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a fejlesztési támogatás és a megvalósulásának dokumentumait (a fejlesztési megállapodás és a pénzügyi teljesítés, a támogatás felhasználásának helyére vonatkozó dokumentum, a tárgyi eszköz beszerzést igazoló számla, a tárgyi eszköz átvételi jegyzőkönyv, a tárgyieszköz-karton, az elszámolt működtetési költségek, a tananyag- és taneszközfejlesztés, valamint az akkreditált továbbképzések felsorolása és költségei), továbbá a tárgyévi fejlesztési támogatás átadásának dokumentumait.
(3) Ha a fejlesztési támogatásban részesített felsőoktatási intézmény jogellenesen az Szht. 7. § (4) bekezdésében meghatározottnál magasabb mértékű fejlesztési támogatást fogadott, akkor az előírt mértéken felül átvett részt a 37. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű kamattal növelt összegével köteles 30 napon belül az EFK számlára befizetni.
(4) A fejlesztési támogatás átadása és átvétele is nyilvános. A kapott fejlesztési támogatást (a támogatás tényének, a támogató nevének, címének, a támogatás összegének, valamint a támogatás felhasználás helyének megjelölésével) nyilvánosságra kell hozni a tárgyévet követő év január 31. napjáig a fejlesztési támogatásban részesített honlapján, és a tárgyévet követő második év január 31-ig a honlapon kell tartani.
(5) A fejlesztési támogatásból megvalósított gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz működtetési költségeinek fejlesztési támogatásból - az Szht. 4. § (6) bekezdésében meghatározott mértékben - történő finanszírozása a költségelszámolással érintett tárgyi eszköznek a (2) bekezdés szerinti nyilvántartása alapján lehetséges.
(6) A támogatásban részesített speciális, készségfejlesztő speciális szakképző iskolák, illetve a támogatást felhasználó szakképző iskolák és a felsőoktatási intézmények esetében a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszköz-fejlesztésnek, valamint a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzésének a fejlesztési támogatásból - az Szht. 4. § (6) bekezdésében meghatározott mértékben - történő finanszírozására a költségelszámolás elkülönített nyilvántartása (tananyag- és taneszköz-fejlesztések dokumentumai, költségeik, az akkreditált továbbképzések, a résztvevő tanárok és oktatók, költségeik) alapján van lehetőség.
(7) A fejlesztési támogatásban részesített a tárgyévet követő év március 15. napjáig köteles megküldeni az 1. és 2. mellékletnek megfelelő adatszolgáltatását az NSZFI részére. Hibásan vagy pontatlanul kitöltött, illetőleg ellentmondó adatokat tartalmazó adatszolgáltatás esetén az NSZFI a kötelezettet, legfeljebb két alkalommal, 5 napos határidő biztosításával hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlás nem vagy nem határidőre történő teljesítése esetén a támogatásban részesítettel szemben a 19. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni.
(8) A fejlesztési támogatásban részesített abban az esetben köthet a tárgyévre fejlesztési támogatás átvételéről szóló megállapodást, ha a (4) és (7) bekezdésben előírt kötelezettségeinek eleget tett.
(9) Ha a fejlesztési támogatásban részesített, vagy a TISZK részét képező, a fejlesztéssel érintett szakképző intézmény megszűnik, és a fejlesztéssel érintett szakmacsoport vagy szakma képzését más, a TISZK részét képező szakképző intézményben nem folytatják, akkor a fejlesztési támogatás felhasználásáról a megszűnést megelőző 5 évre, ingatlan esetén 10 évre vonatkozóan a támogatásban részesített köteles elszámolást és a (7) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatást a megszűnés elhatározását követő 15 napon belül benyújtani az NSZFI-hez. Az NSZFI az elszámolást 30 napon belül ellenőrzi, a megszűnő fejlesztési támogatásban részesített befizetési kötelezettségét megállapítja. A megállapított összeget a fejlesztési támogatásban részesített 60 napon belül köteles befizetni az EFK számlára. A megszűnésről köteles írásban értesíteni az NSZFI-t és az állami adóhatóságot. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a megszűnés időpontjában rendelkezésre álló fejlesztési támogatás összegét.
(10) A fejlesztési támogatásban részesített jogutóddal való megszűnése esetén a jogutód köteles írásban értesíteni az NSZFI-t, és adatot kell szolgáltatnia a jogutóddal való megszűnés időpontjában rendelkezésre álló fejlesztési támogatás összegéről és a fejlesztéssel érintett szakmacsoport, illetve szakma gyakorlati képzésében részt vevő tanulók számáról. A jogutód az adatokat köteles a honlapján közzétenni.
18. § (1) Az Szht. 4. § (5) bekezdésében és 5. § (2) bekezdés a) pontjában szabályozott fejlesztési támogatásból beszerzett, felújított - 15. § figyelembevételével elkülönítetten nyilvántartásba vett - tárgyi eszköznek, illetve a fejlesztési támogatás keretében az Szht. 7. § (3) bekezdése szerint átadott tárgyi eszköznek legalább 5 évig - ingatlan esetében 10 évig - a gyakorlati képzés céljait kell szolgálnia. Tárgyi eszközként elszámolt biológiai alapok, tenyészállatok és szaporító anyagok esetében az időtartam 5 évnél rövidebb lehet, ha azt termesztési, illetve tenyésztési okok indokolják.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tárgyi eszköz csak az NSZFI előzetes írásbeli engedélyével terhelhető meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tárgyi eszköz csak a gyakorlati oktatást, gyakorlati képzést folytató intézmény tanrendjében meghatározott gyakorlati képzési időn kívül adható bérbe.
(4) Az (1) bekezdés szerinti tárgyi eszköz esetében, ha a rendeltetésszerű használatbavétel hónapjától számított 5 éven, illetve - ha a tárgyi eszköz ingatlan - 10 éven belül
a) a tárgyi eszközt értékesítik, a jelzett időszak hátralévő hónapjaira időarányosan eső bekerülési értéknek,
b) a tárgyi eszközt bérbe adják, legfeljebb a jelzett időszak hátralévő hónapjaira jutó bérleti díj összegének,
azt a hányadát kell befizetni az EFK számlára a tárgyévet követő év január 30-ig, amilyen arányban a tárgyi eszköz beszerzése a fejlesztési támogatás terhére elszámolásra került.
(5) A (4) bekezdés szerinti befizetési kötelezettségét a fejlesztési támogatásban részesített a 17. § (7) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatásában tünteti fel.
19. § Ha a fejlesztési támogatásban részesített nem az Szht. és e rendelet szerint fogadja, vagy a támogatásban részesített, illetve a támogatást felhasználó nem e jogszabályoknak megfelelően használja fel a fejlesztési támogatást, továbbá nem vagy csak részben teljesíti a fejlesztési megállapodásban vállalt kötelezettségeit, a fejlesztési támogatás egészét vagy a nem megfelelően felhasznált részét, a támogatás átvételének napjától a visszafizetés napjáig számított, a 37. § (3) bekezdésben meghatározott mértékű kamattal növelt összegben kell visszafizetnie az EFK számlára.
20. § A kapott fejlesztési támogatás felhasználható önrészként az MPA képzési alaprésze (a továbbiakban: alaprész) forrásaiból és a szakképzés-fejlesztésre rendelkezésre álló európai uniós forrásokból megvalósuló pályázat keretében.

A visszatérítés igénylésének feltételei, a visszatérítés elszámolása és eljárási szabályai

21. § (1) Az Szht. 4. § (13) bekezdésében foglaltak alapján visszaigénylésre jogosult hozzájárulásra kötelezett visszatérítési igényét a tárgyévet követő év második hó 15. napjáig a 4. § (1) bekezdése szerint közzétett bevallási nyomtatványon nyújthatja be az NSZFI-hez. Az NSZFI a visszatérítés során az 5. § (1)-(3) bekezdése alkalmazásával jár el.
(2) Ha a visszatérítési igény a tárgyévben meghaladja a hárommillió forintot, a visszatérítési igény a tárgyévet követő évben negyedévente benyújtható.
(3) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a többletköltség visszatérítésének igényét a (2) bekezdés alapján negyedévente kívánja érvényesíteni, az első három negyedévben felmerült igényét az éves bevallási nyomtatvánnyal egyidejűleg, az NSZFI honlapján közzétett „Adatlap a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből tényleges költség alapján történő visszaigénylés évközi folyósításához” című nyomtatványon (a továbbiakban: adatlap) nyújthatja be az adott negyedévet követő hónap 20. napjáig. A negyedik negyedévi igénylés az éves bevallás részeként érvényesíthető.
(4) Ha a (3) bekezdésben foglalt visszatérítési igény két egymást követő negyedévben negyedévente meghaladja az 1 000 000 forintot, havonta érvényesíthető a visszatérítési igény. Az adatlapon a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig lehet benyújtani a visszatérítési igényt. Az utolsó havi igénylés az éves bevallás részeként érvényesíthető.
22. § Az adatlap esetében is alkalmazni kell az 5. §-ban előírtakat azzal, hogy a hiánypótlás, illetve a kijavítás - a negyedéves visszatérítési igény 30, a havi visszatérítési igény 15 napon belüli - nem teljesítése esetén az adatlapon benyújtott visszatérítési igényt az NSZFI elutasítja azzal, hogy az adott visszatérítési igény csak az éves bevallás részeként érvényesíthető, és erről a hozzájárulásra kötelezettet a hiánypótlásra, illetve a kijavításra való felhívásban megállapított határidő leteltétől számított 30 napon belül értesíti.
23. § (1) Ha a hozzájárulásra kötelezettnek az Szht. mellékletében felsorolt költségei elérik vagy meghaladják a bruttó kötelezettsége mértékét, akkor a tanuló, illetve a hallgató gyakorlati képzéséről más hozzájárulásra kötelezett számára is gondoskodó hozzájárulásra kötelezett a visszatérítési igényét csak a saját tanulói, illetve hallgatói létszáma után érvényesítheti.
(2) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki más hozzájárulásra kötelezettől annak hozzájárulási kötelezettsége terhére a gyakorlati képzés - Szht. mellékletében meghatározott elszámolható - költségeihez költség-hozzájárulásban részesül, a többletköltségei visszatérítésére az Szht. 4. § (8) bekezdésében foglaltak szerint tarthat igényt.
24. § A visszatérítési igény alapjául szolgáló okiratok megőrzési ideje 5 év. Az okiratokat ezen időszakon belül az ellenőrzés során rendelkezésre kell bocsátani.

Az alaprészből adható támogatások szabályai

25. § (1) Az Szht. 14. § (1) bekezdésében meghatározott célok megvalósításához az alaprészből - kivéve az Szht. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célt - vissza nem térítendő támogatás adható. Az Szht. 2. § (3) és (4) bekezdése szerinti átalányadózót, illetve adóalanyt a beruházási célú támogatás szempontjából hozzájárulásra kötelezettnek kell tekinteni, ha az Szht. 4. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően közreműködik szakképzőiskolai tanuló gyakorlati képzésében.
(2) Az Szht. 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti képzés akkor támogatható, ha a TISZK keretei között működő, szakképzési feladatot ellátó intézmény nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő szakképzőiskolai tanulóinak létszáma - az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában - legalább 1500 fő.
A pályázati kiírás tartalmazhatja, hogy az Szt. 2. § (5) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott intézményfenntartó, az Szt. 2. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás, nonprofit gazdasági társaság és az Szt. 2. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaság is nyújthat be pályázatot, ha a TISZK keretei között működő szakképzési feladatot ellátó intézmény nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő szakképzőiskolai tanulóinak létszáma - az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában - az 1500 főt nem éri el, de eléri annak legalább 85 százalékát.
(3) Pályázatot a hozzájárulásra kötelezett, az Szt. 2. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás, illetve nonprofit gazdasági társaság, az Szt. 2. § (5) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott intézmény fenntartója, az Szt. 2. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaság, a speciális szakiskola, a készségfejlesztő speciális szakiskola, a felsőoktatási intézmény, az állami felnőttképzési intézmény, valamint a 2007. szeptember 1-jét megelőzően létrejött központi képzőhelyet létrehozó fenntartó, több fenntartó esetén a koordinációs szerepet betöltő fenntartó nyújthat be.
26. § (1) Az alaprész pénzeszközeiből - kivéve az Szht. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célt - nyújtandó támogatás odaítélésére vonatkozó, az Szht. 14. § (2) bekezdése szerinti nyilvános pályázat lebonyolítását az NSZFI, vagy megállapodás alapján az Oktatási és Kulturális Minisztérium (a továbbiakban: OKM) Támogatáskezelő Igazgatósága látja el.
(2) Az NSZFI az (1) bekezdésben foglaltak, valamint a külön jogszabályban meghatározott felnőttképzési célú támogatások tekintetében - az Szht. 15. §-ában foglaltak figyelembevételével és a keret kezelésére vonatkozó eljárási rend szerint - különösen a következő feladatokat látja el:
a) elkészíti a pályázati felhívást és ellátja a pályázat kiírásával, a pályázatok értékelésével kapcsolatos feladatokat,
b) előkészíti és megköti a támogatási szerződéseket,
c) ellátja a támogatásoknak a támogatásban részesülők részére történő utalásával kapcsolatos feladatokat,
d) dönt a pályázók által benyújtott beszámolók elfogadásáról,
e) intézkedik a pályázókkal szemben a visszafizetési kötelezettségek elrendeléséről, fogadja a visszafizetésekből befolyt bevételeket.
(3) Az (1) bekezdés szerint történő pályázat lebonyolításához szükséges forrást a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (a továbbiakban: SZMM) az EFK számlán biztosítja. Az NSZFI az EFK számlára vonatkozóan köteles kialakítani és meghatározni a kötelezettségvállalás, az utalványozás, az ellenjegyzés és az érvényesítés belső rendjét.
(4) Az NSZFI a (3) bekezdés alapján a keretet illetően köteles
a) az EFK számla forgalmáról, továbbá az MPA-t érintő kötelezettségvállalások, fizetési kötelezettség, valamint követelés állományok alakulásáról önálló főkönyvi és analitikus nyilvántartást vezetni,
b) az általa teljesítendő kifizetésekhez a szükséges forrás biztosításához - a heti pénzigénylési rendhez igazodva - pénzigénylést benyújtani,
c) az MPA negyedéves előirányzat-felhasználási tervének elkészítéséhez adatszolgáltatást teljesíteni,
d) az MPA éves elemi költségvetésének az elkészítéséhez adatszolgáltatást teljesíteni.
(5) Az NSZFI köteles a (2) bekezdés alapján végrehajtandó feladatok szakmai előrehaladásáról, a pályázat támogatási keretének felhasználásáról negyedévente részbeszámolót, illetve a pályázat lebonyolítását követő 30 napon belül végbeszámolót benyújtani az SZMM-nek. A rész-, illetve végbeszámoló a támogatás felhasználásának pénzügyi és szakmai szempontú bemutatására egyaránt kiterjed. A beszámoló elfogadásáról a szakképzésért felelős miniszter dönt.
(6) A kizárólag az alaprész decentralizált keretével kapcsolatos pályázat kiírására, értékelésére és a döntésre az Szht. 11. §-ában és 13. §-ában foglaltak az irányadók.
27. § (1) A pályázatot az alaprész
a) központi kerete terhére történő kiírás esetében - ide nem értve az Szht. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célt - az NSZFI-hez vagy a pályázati felhívásban meghatározott szervezethez,
b) kizárólag decentralizált kerete terhére történő kiírás esetében az Oktatási Hivatal területileg illetékes regionális igazgatóságához kell benyújtani.
(2) A pályázati kiírás tartalmazza
a) a pályázat kiírójának megnevezését,
b) a pályázat célját,
c) a támogathatók körét,
d) a támogatás felhasználására vonatkozó feltételeket, beleértve a nyertes pályázókkal kötendő szerződési feltételeket is,
e) a támogatás további feltételeit, így különösen a pályázat beküldésének határidejét és helyét, az elbírálásnál előnyt jelentő szempontokat, a biztosítékok mibenlétét, a pályázat eredményéről történő tájékoztatás módját, határidejét,
f) a támogatási szerződés megkötése után a támogatást nyújtó szerződéstől való elállási jogának - az általa meghatározott egyéb esetek mellett - az alábbi esetköreit:
fa) a támogatási szerződésben rögzített időbeli ütemezés első határidejétől számított három hónapon belül a szerződés teljesítése a kedvezményezettnek felróható okból nem kezdődik meg, illetve a kedvezményezett a támogatás igénybevételét nem kezdeményezi, és késedelmét ezen idő alatt írásban sem igazolja,
fb) a kedvezményezett az igénylés, illetve a pályázat szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott az igénylés, illetve a pályázat benyújtásakor vagy azt követően, különös tekintettel az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 82. § (3) bekezdés foglalt körülményre és a Kr. 83. § (2) bekezdésében, valamint 84. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt adatokra,
fc) a támogatott program, projekt meghiúsulását vagy tartós akadályoztatását előidéző körülmény a kedvezményezettnek felróható okból következett be,
fd) a kedvezményezett a Kr. 83. § (2) bekezdésében és 84. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott nyilatkozatok bármelyikét visszavonja.
(3) A pályázat tartalmazza
a) a pályázó nevét (cégnév), címét (székhely), adószámát és statisztikai számjelét, a TISZK részét képező, valamint a speciális, a készségfejlesztő speciális szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény nevét, székhelyét, OM-azonosítóját, a hozzájárulásra kötelezett nyilvántartási számát,
b) a támogatásban részesülő bankszámlaszámát és a számlavezető pénzintézet megnevezését, ahová a támogatás összege átutalható,
c) a megvalósítandó beruházás, fejlesztés leírását, célját, megnevezését, a megvalósítás helyét, a gyakorlati képzés fejlesztésének indokoltságát, az általános forgalmi adót is tartalmazó összköltségét,
d) a pályázó aláírásra jogosult vezetője, speciális, készségfejlesztő speciális szakképző iskola esetében a fenntartó által igazolt - a pályázati kiírásban megjelölt - saját forrás összegét, amely a támogatás elnyerése esetén a támogatott rendelkezésére áll,
e) az igényelt támogatás összegét,
f) a fejlesztés, beruházás megvalósításának tervezett kezdő és befejező időpontját, továbbá
g) a pályázat által közvetlenül érintett tanulók, illetve hallgatók létszámát.
(4) A pályázótól - a pályázat befogadásának feltételeként - a pályázati felhíváshoz tartozó formanyomtatvány kitöltésével teljesítendő írásbeli nyilatkozatot kell kérni
a) a pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok valódiságáról és hitelességéről, valamint arról, hogy az adott tárgyban pályázatot korábban mikor és hol nyújtott be,
b) annak tudomásulvételéről, hogy köztartozás esetén a pályázót a köztartozás megfizetéséig a támogatás nem illeti meg, az esedékes támogatások folyósítása a Kr. 92. § (5) bekezdése szerint felfüggesztésre kerül, illetve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 13/A. § (6) bekezdése alapján az esedékes támogatás a köztartozások megfizetése érdekében - a támogatás ellenében vállalt kötelezettségeket nem érintő módon - visszatartható,
c) ahhoz történő hozzájárulásáról, hogy a köztartozások - az Áht. 13/A. § (4) bekezdésében és a Kr. 92. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti - figyelemmel kísérése céljából a pályázó adószámát, társadalombiztosítási folyószámla számát a támogatást nyújtó szerv és a Kincstár felhasználja a köztartozások teljesítése, illetőleg az adósság bekövetkezése tényének és összegének megismeréséhez,
d) annak tudomásul vételéről, hogy a támogatás kedvezményezettjének megnevezése, a támogatás tárgya, a támogatás összege, a támogatott program megvalósítási helye e rendeletben szabályozott módon nyilvánosságra hozható,
e) a pályázati kiírásban előírt biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről szóló igazolásokról,
f) az azonnali beszedési megbízás megadásáról a Kr. 87. § (4) bekezdés eseteire, kivéve azon magánszemélyeket, akik a külön jogszabály szerint nem kötelesek pénzforgalmukat bankszámlán lebonyolítani, illetve azon támogatásokat, amelyeknek teljes folyósítására a zárójelentés elfogadása után, utólag kerül sor,
g) arról, hogy az államháztartás alrendszereiből folyósított támogatásból eredő lejárt és ki nem egyenlített tartozása nincs,
h) arról, hogy a pályázat szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul,
i) a hozzájárulásra kötelezett esetében arról, hogy a pályázat elbírálásáig, illetve a támogatási szerződés lejártáig bejelenti, ha ellene csődeljárás, végelszámolási, illetve felszámolási eljárás indult,
j) ahhoz történő hozzájárulásáról, hogy a Kincstár keretében működő megfigyelő rendszer, az Országos Támogatási Monitoring Rendszer a jogszabályban meghatározott jogosultak, döntéshozók, előirányzat-kezelők, monitoring bizottságok számára hozzáférési lehetőséget biztosíthasson a szakképzéssel kapcsolatos pénzügyi nyilvántartáshoz,
k) a speciális, a készségfejlesztő speciális szakképző iskola, illetve a nem állami felsőoktatási intézmény fenntartójától arra vonatkozóan, hogy a pályázat benyújtásának évében és azt követő legalább öt évben nem szüntetik meg a speciális, a készségfejlesztő speciális szakképző iskolát, illetve a felsőoktatási intézményt jogutódlás nélkül,
l) arról, hogy megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok Áht. 15. §-ában meghatározott követelményeinek.
(5) A pályázathoz csatolni kell
a) az elvégezni kívánt feladatok felsorolását, a beruházás és a működtetés részletes költségkalkulációját a bevételi források egyidejű megjelölésével,
b) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet esetén az erre a pályázati célra elkülönített számlán rendelkezésre álló saját és egyéb pénzeszközök meglétének igazolását,
c) az Szt. 2. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás, a speciális, a készségfejlesztő speciális szakképző iskola, illetve az állami felsőoktatási intézmény kivételével a pályázó nyilatkozatát arról, hogy nem áll csődeljárás, felszámolási, illetve végelszámolási eljárás alatt,
d) a speciális, a készségfejlesztő speciális szakképző iskola, illetve a nem állami felsőoktatási intézmény esetén a fenntartó támogató nyilatkozatát,
e) ha a pályázati kiírás tartalmazza, az aláírásra jogosult vezető által aláírt egyéb kötelezettséget vállaló nyilatkozatot.
28. § (1) Az alaprész decentralizált kerete terhére kiírt pályázatokat a regionális fejlesztési és képzési bizottság (a továbbiakban: Bizottság) értékeli, és dönt a támogatások odaítéléséről. A pályázatok előminősítését a Bizottság által felkért tagokból álló szakértői bizottság végzi. A pályázatok bírálatába be kell vonni az NSZFI és az Oktatási Hivatal képviselőjét.
(2) A pályázat elbírálásának és értékelésének folyamatában nem vehet részt,
a) aki az adott pályázatot benyújtó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy bizottsági tagságának keletkezését megelőző 3 éven belül abban állt,
b) aki az a) pontban megjelölt személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója,
c) aki a pályázó fenntartójával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
d) akitől a tárgyilagos elbírálás egyéb okból nem várható el.
(3) A Bizottság tagja köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a (2) bekezdésben meghatározott ok fennáll. A tag a bejelentéstől kezdve nem vehet részt a pályázat értékelésében és elbírálásában.
29. § (1) A nyertes pályázókkal az NSZFI köt támogatási szerződést.
(2) Az NSZFI a támogatási szerződést a döntést követő 30 napon belül küldi meg a támogatottnak aláírásra. Ha a szerződéskötésre jogosult személy által aláírt szerződést a támogatott a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem küldi vissza az NSZFI-nek, a döntés érvényét veszti.
(3) Nem részesülhet támogatásban az a pályázó, aki
a) a pályázatban szereplő tevékenységre, a tevékenység helyszínére szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik,
b) az adott pályázat kiírását megelőző két éven belül az alaprész terhére kiírt pályázatában valótlan vagy megtévesztő adatot szolgáltatott,
c) az adott pályázat kiírását megelőző két éven belül elnyert pályázat alapján kötött támogatási szerződést önhibájából maradéktalanul nem teljesítette,
d) az alaprésszel, illetve jogelődjével szemben a tárgyévet megelőző időszakra lejárt kötelezettsége van,
e) köztartozással rendelkezik, a köztartozás megfizetéséig,
f) a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az Áht. 15. §-ában meghatározott követelményeit nem teljesítette, illetve azok teljesülésének igazolására nem vagy nem a külön jogszabályban meghatározott módon kerül sor.
(4) A támogatott a támogatást csak a pályázatban megjelölt célra használhatja fel. A TISZK a kapott támogatást a TISZK részét képező, a támogatás céljának megfelelő iskolai rendszerű szakképzést folytató intézménynek (a továbbiakban: kedvezményezett) továbbadhatja, ha a támogatás felhasználásáról, a jogokról és kötelezettségekről a TISZK és a támogatást felhasználó megállapodást köt.
(5) A támogatás folyósítása az érintett keretösszeg terhére a támogatási szerződésben vállalt kötelezettség teljesítését követően, a teljesítés igazolására jogosult utalványozása és átutalási megbízása alapján, utófinanszírozással történik közvetlenül a kedvezményezett bankszámlája javára.
(6) A támogatás felhasználását igazoló számlákra rá kell vezetni az elszámolás tényét, az elszámolt összeget, a támogatási szerződés számát és dátumát.
30. § (1) Támogatási előleg csak indokolt esetben, a program, a projekt elindításához szükséges összegben nyújtható, amely nem haladhatja meg a támogatás 25 százalékát, költségvetési szervként működő pályázó fejlesztései esetén a támogatás 75 százalékát. További feltétele a támogatási előleg nyújtásának, hogy a támogatási előleg igénylésére vonatkozó lehetőséget a pályázati kiírás tartalmazza, az erre vonatkozó igényt a kedvezményezett - összegszerűen és részletesen megindokolva - már a pályázatában is jelezze, és azt a támogatási szerződés tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a hozzájárulásra kötelezett belföldi természetes személy, valamint mikro- és kisvállalkozásnak minősülő kedvezményezett részére legfeljebb az odaítélt támogatási összeg mértékének 50 százalékáig nyújtható támogatási előleg.
(3) Előleg igénybevétele esetén a támogatás fennmaradó része csak akkor folyósítható, ha a kedvezményezett a saját forrást igazoltan felhasználta, az előleggel elszámolt, továbbá az elszámolást a támogatás folyósítója elfogadta. A részletes eljárásról a támogatási szerződés rendelkezik.
(4) Egy program, projekt akkor tekinthető befejezettnek, ha a támogatási szerződésben megjelölt és támogatott feladat, cél a támogatási szerződésben meghatározottak szerint és a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően teljesült.
31. § Az NSZFI az Szht. 10. § (3) bekezdésére, a 14. § (3), (7), (12) és (13) bekezdésére vonatkozóan - az Szht. 15. § (1) bekezdését figyelembe véve - különösen a következő feladatokat látja el:
a) előkészíti és megköti a támogatási szerződéseket,
b) ellátja a támogatásoknak a támogatásban részesülők részére történő utalásával kapcsolatos feladatokat,
c) dönt a támogatásban részesítettek által benyújtott beszámolók elfogadásáról,
d) ellenőrzi a támogatások jogszerű felhasználását,
e) intézkedik a támogatásban részesítettekkel szemben a visszafizetési kötelezettségek elrendeléséről, fogadja a visszafizetésekből befolyt bevételeket,
f) kezdeményezi a támogatásban részesítettek által benyújtott beszámolóknak a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács részére való benyújtását.

A főtevékenységként gyakorlati képzést végző részére nyújtható támogatás szabályai

32. § (1) Az Szht. 14. § (6) bekezdése szerinti főtevékenységként gyakorlati képzést végzőnek kell tekinteni azt a hozzájárulásra kötelezettet,
a) amely a Központi Statisztikai Hivatal Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: TEÁOR) szerint a „85.32 Szakmai középfokú oktatás” tevékenységet főtevékenységként végzi, és ez a főtevékenység az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére történő felkészítésre irányul,
b) amelynek tanműhelyében a tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részesülő szakképzőiskolai tanulók létszáma legalább 25 fő, valamint
c) amelynek a szervezetében a b) pont szerinti tanulóknak a hozzájárulásra kötelezettnél munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban foglalkoztatottakhoz viszonyított aránya magasabb, mint 70 százalék.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő hozzájárulásra kötelezett részére vissza nem térítendő támogatás nyújtható. A támogatás igénylésének feltétele, hogy a főtevékenységként gyakorlati képzést végző hozzájárulásra kötelezett
a) az e rendeletben foglaltak szerint eleget tesz bejelentkezési, bevallási és elszámolási kötelezettségének,
b) a támogatás igényléséhez csatolja a nyereséget nem eredményező, a szakképesítés tekintetében meghatározott képzési idő fele időszakában gyakorlati képzésben részesülő szakképzőiskolai tanulóknak a (4) bekezdésben megjelölt időpontok szerinti létszámát szakképesítésenként, szakmai elméleti képzést folytató szakképző iskolánként és évfolyamonként,
c) a támogatás igényléséhez csatolja a 4. § (2) bekezdése szerinti, a területi gazdasági kamara által kiadott, érvényben lévő tanúsítvány hiteles másolatát.
(3) A főtevékenységként gyakorlati képzést végző, igénylésre jogosult hozzájárulásra kötelezett a tanulószerződéssel rendelkező tanulók létszámát, a támogatási igényt, valamint a 27. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot az NSZFI honlapján közzétett, e célra rendszeresített nyomtatványon, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok csatolásával nyújtja be az NSZFI-hez.
(4) A támogatási kérelem benyújtásának határideje a tanév első félévére szeptember 30-a, a tanév második félévére március 1-je. A támogatás folyósítása a szeptember 15-ei, illetve a február 15-ei tanulói létszám alapján két részletben történik a tanév folyamán.
(5) A támogatási kérelem alapjául szolgáló vagy azt alátámasztó okiratokat 5 évig kell megőrizni és az ellenőrzés során rendelkezésre bocsátani.
33. § (1) A szabályosan előterjesztett támogatási kérelmek beérkezését követő 30 napon belül az NSZFI a támogatásban részesülővel szerződést köt, és a szerződéskötést követő 15 napon belül folyósítja a támogatást. A szerződéskötésre a 29. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(2) A támogatás felhasználható a tanműhelyben tanulószerződéssel rendelkező szakképzőiskolai tanuló - a gazdálkodó részére nyereséget nem eredményező -, a szakképesítés tekintetében meghatározott képzési idő fele időszakában folytatott gyakorlati képzésének támogatására:
a) a tanulók gyakorlati képzési feladatai teljesítéséhez az eszköz- és felszerelési jegyzékben előírt kézi kisgépek és kéziszerszámok beszerzési, előállítási, fenntartási költségeire,
b) a tanműhely bérleti, munkavédelmi és tűzbiztonsági, valamint közüzemi szolgáltatásai tárgyévi díjának arányos és ellenőrizhető költségeire,
c) a tanulószerződés alapján foglalkoztatott tanuló gyakorlati képzése során felhasznált anyagköltségre - tanulónként és évenként - a kötelező legkisebb munkabér legfeljebb 20 százalékának összegéig, illetve azokban a szakképesítésekben, amelyekben nehezen biztosítható a szakképzett munkaerő (a továbbiakban: hiány-szakképesítések) legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 40 százalékának megfelelő összegű költségeire,
d) az Szt. 44. § (2) bekezdésében előírt juttatásra, amelyet a támogatott hozzájárulásra kötelezett a visszaigénylései során nem érvényesíthet.
(3) A támogatásban részesített hozzájárulásra kötelezett az adott tanévre folyósított támogatás felhasználásáról a második félévre vonatkozó támogatási szerződés mellékletét képező „Összesített elszámolás” nyomtatványon október 20-ig számol el az NSZFI-nek. A tanulói létszámváltozásból adódó különbözetet az összesített elszámolásnál kell rendezni. Ha a támogatás összegéből a támogatottnak visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a visszafizetési kötelezettségét az összesített elszámolás benyújtásával egyidejűleg köteles október 20-ig az alaprész Kincstárnál vezetett számlájára befizetni.
(4) Nem adható támogatás abban az esetben, ha a hozzájárulásra kötelezett nem számolt el az előző tanévi támogatás felhasználásáról, köztartozása van, illetve nem felel meg a 29. § (3) bekezdés f) pontjában meghatározott követelményeknek. Az ezekről szóló nyilatkozatokat a támogatás igényléséhez kell csatolni.

A szakképzési hozzájárulás nyilvántartása, kezelése, felhasználásának ellenőrzése

34. § (1) A szakképzési hozzájárulás nyilvántartását, beszedését, ellenőrzését, a pénzügyi garanciák érvényesítését az NSZFI végzi. Az alaprész kezelésével összefüggő feladatokat az NSZFI - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az OKM bevonásával, valamint - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az SZMM látja el.
(2) Az NSZFI alaprésszel kapcsolatos pénzügyi teendői lebonyolítását az erre a célra a Kincstárnál vezetett NSZFI-MPA területi előirányzat-felhasználási keretszámlán (10032000-01744260-70000007) végzi. Az Szht. 4. § (9) bekezdésében meghatározott számlán ezt a számlát kell érteni.
(3) Az NSZFI a szakképzési hozzájárulásból az e rendelet alapján szakképzési célra nyújtott központi és decentralizált támogatások, fejlesztési támogatások, szakképzési hozzájárulás felhasználásának, valamint a saját dolgozó képzési költségeinek ellenőrzésében együttműködik az állami adóhatósággal és a munkaügyi központokkal, valamint a szakmai ellenőrzés tekintetében az Szht. 10. § (3) bekezdése alapján nyújtott támogatások tekintetében az OKM-mel.
35. § (1) Az NSZFI ellenőrzési jogosultsága kiterjed
a) az Szht. 4.  §-ában, 5.  §-ában, 14.  §-ában és 17. §-ában meghatározottak,
b) a külön jogszabály alapján egyes felnőttképzési célú támogatások, valamint
c) az alaprész jogelődei által nyújtott támogatások
felhasználásának ellenőrzésére.
(2) Az NSZFI az (1) bekezdés szerint végzendő ellenőrzésekről évente, február hó 28. napjáig ellenőrzési tervet készít, amelyet a szakképzésért felelős miniszter az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben hagy jóvá.
(3) Az NSZFI az ellenőrzési terv elkészítése során - a kockázatkezelésre vonatkozó belső szabályzatában rögzítetteken kívül - a következő szempontokat veszi figyelembe:
a) a hozzájárulásra kötelezettek TEÁOR vagy a gazdasági társasági forma szerinti megoszlása,
b) a hozzájárulási kötelezettség, az elszámolt költségek nagyságrendje,
c) a támogatott intézmények típus és régió szerinti megoszlása,
d) a 13-18. § szerinti fejlesztési támogatás nagyságrendje.
(4) A (3) bekezdés d) pontja tekintetében a következőket kell figyelembe venni:
a) a fejlesztési támogatásban részesített, illetve a támogatást felhasználó valamennyi szakképző iskola, illetve felsőoktatási intézmény ötévente egy alkalommal ellenőrzésre kerüljön,
b) ha a fejlesztési támogatásban részesített az Szht. 7. § (4) bekezdésében meghatározottnál magasabb mértékű fejlesztési támogatást fogadott, vagy a fejlesztési támogatást nem jogszerűen használta, akkor a fejlesztési támogatás felhasználását a jogszabálysértést megállapító ellenőrzés időpontját követő két éven belül az NSZFI ismételten ellenőrzi.
36. § (1) Az NSZFI a 35. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés során vizsgálatot tarthat, okiratokat és más dokumentációt kérhet, azokról másolatot, kivonatot készíthet, az adott intézmény, illetve szervezet bármely dolgozójától szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet.
(2) Az ellenőrzésre kijelölt hozzájárulásra kötelezett, az Szt. 2. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás, illetve nonprofit gazdasági társaság, az Szt. 2. § (5) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott intézmény fenntartója, az Szt. 2. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaság, a TISZK részét képező iskolai rendszerű szakképzést folytató szakképző iskola, központi képzőhely, a speciális, a készségfejlesztő speciális szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény, valamint a képzési alaprészből támogatásban részesített (a továbbiakban együttesen: ellenőrzésre kijelölt) köteles
a) az NSZFI megkeresésének soron kívül eleget tenni,
b) az NSZFI részére szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni,
c) az NSZFI, illetve az ellenőrzést végző személy (a továbbiakban: ellenőrzést végző) kérésére az általa szolgáltatott adatok és rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozatot tenni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni.
(3) Az ellenőrzést végző az ellenőrzésre kijelöltet előzetesen értesíti az ellenőrzésről, továbbá a szükséges iratok másolatát bekéri. Az előzetes értesítés mellőzhető, ha fennáll a veszélye annak, hogy az ellenőrzés alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, egyéb iratokat megsemmisítik vagy megváltoztatják, illetve az ellenőrzés eredményességét az ellenőrzésre kijelölt egyéb módon veszélyeztetné.
(4) Az ellenőrzést végző az ellenőrzést a szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások - ideértve az elektronikus úton tárolt adatokat is -, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával - a dokumentáció bekérése, illetőleg helyszíni ellenőrzés útján - folytatja le.
(5) Az ellenőrzést végző az ellenőrzés megállapításairól és a szükséges intézkedésekről az ellenőrzésre kijelölt által is aláírt jegyzőkönyvet készít.
(6) Az ellenőrzésre kijelöltnek joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni.
(7) Az ellenőrzésekről, a foganatosított intézkedésekről és azok eredményéről az NSZFI a szakképzésért felelős minisztert, valamint az oktatásért felelős minisztert legkésőbb a tárgyévet követő év február hó 28. napjáig összefoglaló jelentésben tájékoztatja.
37. § (1) Az ellenőrzésre kijelöltet jogszabálysértés, a fejlesztési megállapodás és a támogatási szerződés által előírt kötelezettségek nem szerződésszerű teljesítése, valamint a támogatás jogszerűtlen felhasználása esetén befizetési, illetve visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség terheli.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túlmenően befizetési, illetve visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség terheli az ellenőrzésre kijelöltet, ha
a) az ellenőrzést szándékosan meghiúsította, az ellenőrzés lefolytatását akadályozta, vagy
b) az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat felhívásra nem bocsátotta rendelkezésre.
(3) A ellenőrzésre kijelöltet befizetési, illetve visszafizetési kötelezettség az (1)-(2) bekezdésben meghatározott cselekmény megállapításától, kamatfizetési kötelezettség az (1)-(2) bekezdésben meghatározott cselekmény megvalósításának kezdő időpontjától terheli. A kamat napi mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 365-öd részének kétszerese.

Záró rendelkezések

38. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A 13-19. §, a 25. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 38. § (5) bekezdése 2008. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) Hatályát veszti
a) a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet azzal, hogy a 6. § (2)-(13) bekezdésében, 7. §-ában, 19. §-ában, valamint 20. § a) pontjában foglalt rendelkezéseket a 2008. szeptember 1-jéig fogadott fejlesztési támogatásokra továbbra is alkalmazni kell,
b) a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet módosításáról szóló 24/2006. (VI. 8.) OM rendelet azzal, hogy a 19. §-ában előírt 10 éves határidőt az e rendelet hatálybalépését követően beszerzett ingatlan esetében továbbra is alkalmazni kell,
c) a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet módosításáról szóló 16/2007. (IV. 13.) SZMM rendelet.
(4) A 32-33. § és a 32. §-t megelőző alcím 2008. szeptember 1-jén hatályát veszti azzal, hogy rendelkezéseit a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló 2007. évi CII. törvény 42. § (8) bekezdés b) pontjában meghatározott tanulószerződéssel rendelkező szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzéséhez nyújtható támogatásokra továbbra is alkalmazni kell.
(5) A szakképző intézménynek a 2008. szeptember 1-jéig fogadott fejlesztési támogatásokról a 17. § (7) bekezdésének megfelelően adatot kell szolgáltatnia.
(6) A 2008. szeptember 1-jéig a szakképző intézmény által fogadott fejlesztési támogatást 2009. december 31-ig fel kell használni. A fel nem használt összeget a szakképző intézménynek legkésőbb 2010. január 30-ig be kell fizetni az EFK számlára.
(7) A 2008. szeptember 1. után - a speciális, a készségfejlesztő speciális szakképző iskola, a központi képzőhely, illetve a felsőoktatási intézmény kivételével - a szakképző intézményhez befolyt fejlesztési támogatási összeget haladéktalanul be kell fizetni az EFK számlára.