164/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet

a befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról

A Kormány a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 180. §-a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálya a befektetési vállalkozásra terjed ki.
(2) E rendelet alkalmazásában:
1. alfa (α): az összes partnert átfogó ügyfél-hitelkockázat teljes szimulációjából számított belső tőke (számláló) és a várható pozitív kitettségen alapuló belső tőke (nevező) aránya azzal, hogy a várható pozitív kitettséget rögzítettnek kell tekinteni,
2. bizalmas információ: olyan információ, amely tekintetében a befektetési vállalkozást titoktartási kötelezettség terheli az ügyfelével vagy más harmadik személlyel szemben,
3. Felügyelet: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete,
4. lényeges információ: olyan információ, amelynek a nyilvánosságra hozatalból történő elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az információt gazdasági döntés céljából felhasználó döntését vagy értékítéletét,
5. ügyfél-hitelkockázat (CCR): annak a kockázata, hogy az ügylet pénzáramlásának végleges teljesítése előtt az ügyletben résztvevő partner nemteljesítése bekövetkezhet,
6. várható pozitív kitettség (EPE): a várható kitettségek időbeli súlyozott átlaga, ahol a súlyok az egyes egyedi várható kitettségek által megtestesített időnek az egész időintervallumhoz viszonyított arányai azzal, hogy a minimális tőkekövetelmény számításakor az első évre vonatkozó átlagot kell venni, illetve ha a nettósítási halmazban szereplő valamennyi szerződés egy éven belül esedékessé válik, a nettósítási halmazban lévő leghosszabb futamidejű szerződés időtartama alapján kell az átlagot számítani,
7. védett információ: olyan információ, amelynek a nyilvánosságra hozatala a befektetési vállalkozás versenypozícióját veszélyeztetheti, így különösen a termékekkel vagy rendszerekkel kapcsolatos olyan információk, amelyeknek a versenytársak tudomására jutása csökkentheti a befektetési vállalkozás befektetéseinek értékét.
(3) Az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat és az EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás leányvállalata a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozás vonatkozásában összevont alapon nyilvánosságra hozza a 8., 9. és 13. §-ban foglaltakat.
2. § A befektetési vállalkozás szabályzatban határozza meg az e rendelet szerinti nyilvánosságra hozatal elveit. A szabályzatban meg kell határozni az információ ellenőrzésére és a nyilvánosságra hozatal értékelésére vonatkozó szabályokat, továbbá a nyilvánosságra hozatal gyakoriságát.
3. § (1) A befektetési vállalkozás a nyilvánosságra hozatal követelményének teljesítése során
a) a nem lényeges információt, és
b) a védett vagy a bizalmas információt
nem köteles nyilvánosságra hozni.
(2) A nyilvánosságra hozatal során a befektetési vállalkozásnak nyilatkoznia kell arról, ha a védett vagy a bizalmas információt nem hozza nyilvánosságra és meg kell indokolnia ennek okát. A befektetési vállalkozás a védett vagy a bizalmas információhoz kapcsolódó, de védett és bizalmas információnak nem minősülő általános információt nyilvánosságra hozza.
4. § (1) A befektetési vállalkozás az e rendelet szerinti nyilvánosságra hozatali kötelezettségnek éves gyakorisággal - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti éves beszámoló jóváhagyásától számított tizenöt napon belül - tesz eleget.
(2) A befektetési vállalkozás dönthet úgy, hogy az (1) bekezdésben meghatározott nyilvánosságra hozatali kötelezettségnek az éves gyakoriságnál gyakrabban tesz eleget.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a befektetési vállalkozás az e rendelet szerint nyilvánosságra hozandó információknak tartalmilag megfelelő információkat egyéb kötelezettségei teljesítése során nyilvánosságra hozta.
5. § (1) Ha a befektetési vállalkozás az e rendelet szerinti nyilvánosságra hozatali kötelezettségnek nem tesz eleget, a Felügyelet előírhatja a befektetési vállalkozásnak
a) meghatározott információ - a személyes adatok védelmére, az értékpapír- és az üzleti titokra vonatkozó szabályok megtartásával történő - nyilvánosságra hozatalát,
b) a pénzügyi beszámolón kívüli információ esetén a nyilvánosságra hozatal helyét,
c) a nyilvánosságra hozatal határidejét.
(2) Ha a befektetési vállalkozás tevékenysége és az információ jellege a nyilvánosságra hozatali követelmények érvényesülése érdekében szükségessé teszi, a Felügyelet előírhatja a befektetési vállalkozásnak:
a) meghatározott információ évesnél gyakoribb nyilvánosságra hozatalát és a nyilvánosságra hozatal határidejét,
b) könyvvizsgáló által nem vizsgált információ - a nyilvánosságra hozatalt megelőző - ellenőrzésének módját.
6. § (1) A befektetési vállalkozás minden egyes kockázati kategóriára vonatkozóan nyilvánosságra hozza kockázatkezelési szabályzatának kockázatkezelési elveit, módszereit.
(2) A nyilvánosságra hozatal tartalmazza:
a) a kockázatok kezelésére szolgáló stratégiákat és folyamatokat,
b) a kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók leírását,
c) a kockázatmérési és -jelentési rendszerek alkalmazási körét és jellegét,
d) a kockázatok mérséklésére és fedezésére vonatkozó szabályzatok elveit, továbbá a kockázatok mérséklésére és fedezésére szolgáló eszközök hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló stratégiákat és folyamatokat.
7. § (1) A befektetési vállalkozás nyilvánosságra hozza a számviteli konszolidáció és az összevont alapú felügyelet tőkekövetelményének számításához kapcsolódó eltérések összefoglalását
a) a konszolidációba teljes mértékben bevont,
b) a konszolidációba részlegesen bevont,
c) a szavatoló tőkéből levont, vagy
d) az a)-c) ponton kívüli egyéb csoportba tartozó
elemek rövid bemutatásával együtt.
(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás nyilvánosságra hozza
a) annak a vállalkozásnak a nevét és szavatoló tőkéjének az összegét, amelyre - a Tpt. 181/B. §-ának (3) bekezdése alapján - az összevont alapú felügyelet nem terjed ki, és a vállalkozás szavatoló tőkéje nem éri el a székhelye szerinti ország jogszabályaiban meghatározott tőkekövetelmény minimumát, és
b) azt, hogy a szavatoló tőke átadásának és a kötelezettség visszafizetésének nincs akadálya a befektetési vállalkozás és a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozás esetén.
8. § A befektetési vállalkozás a szavatoló tőkéjére vonatkozóan nyilvánosságra hozza
a) az alapvető, a járulékos és a kiegészítő tőke összegét,
b) az alapvető tőke pozitív és negatív összetevőit,
c) a járulékos tőke pozitív és negatív összetevőit,
d) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 2. mellékletének 17. pontja szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott alapvető és járulékos tőke összegét és a Bszt. 2. melléklete 18. pontjának c) alpontja alapján meghatározott értéket,
e) a Bszt. 2. mellékletének 21. pontja alapján meghatározott értéket.
9. § A befektetési vállalkozás a Bszt. 106. §-ának (1) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésével kapcsolatban nyilvánosságra hozza:
a) a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elveket és stratégiát,
b) kitettségi osztályok szerinti bontásban a Bszt. 105. §-ának (1) bekezdése szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelményét.
10. § (1) A befektetési vállalkozás a hitelkockázatra és a felhígulási kockázatra vonatkozóan nyilvánosságra hozza:
a) a késedelem és a hitelminőség-romlás számviteli célokra történő meghatározását,
b) az értékvesztések, céltartalékok meghatározására szolgáló módszereket,
c) a beszámítás utáni kitettségek - hitelkockázat mérséklés nélküli - teljes összegét, valamint kitettségi osztályok szerinti bontásban a kitettségek éves átlagos összegét,
d) kitettségi osztályok szerinti bontásban a kitettségek földrajzi eloszlását,
e) kitettségi osztályok szerinti bontásban a kitettségek gazdasági ágazatbeli vagy ügyféltípus szerinti eloszlását,
f) fő kitettségi osztályok szerinti bontásban az összes kitettség hátralevő futamidő szerinti osztályozását,
g) gazdasági ágazatbeli vagy ügyféltípus szerinti bontásban
ga) a késedelembe esett és hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek összegét,
gb) az elszámolt értékvesztés, képzett céltartalék összegét, külön feltüntetve az adott évben elszámolt vagy képzett összeget,
h) földrajzi eloszlás szerinti bontásban a hitelminőség-romlást szenvedett és késedelembe esett kitettségek, az elszámolt értékvesztések, képzett céltartalékok összegét,
i) a hitelminőség-romlást szenvedett kitettségekkel kapcsolatos elszámolt értékvesztések és képzett céltartalékok változására vonatkozóan
ia) az elszámolt értékvesztés és képzett céltartalék típusának meghatározását,
ib) nyitó egyenlegeket,
ic) az időszak alatt visszaírt értékvesztés, illetve felszabadított céltartalék összegét,
id) az időszak alatt a kitettségekből eredő becsült valószínűsíthető veszteségekre félretett vagy felszabadított összegeket, más korrekciókat, beleértve a devizaárfolyam-eltérésből, üzletágak összevonásából, akvizíciójából, leányvállalatok megszüntetéséből és tartalékok közötti átcsoportosításból eredőket is, és
ie) a záró egyenlegeket.
(2) A befektetési vállalkozás a származtatott ügyletek partnerkockázatával kapcsolatban nyilvánosságra hozza:
a) a hitelezési és kereskedési limitek partnerkockázat kezelési rendszeréhez történő illesztését,
b) az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel kapcsolatos szabályzat partnerkockázathoz kapcsolódó fő elveit,
c) a rossz irányú kockázatok azonosítására, kezelésére vonatkozó eljárásokat,
d) a partnerkockázat tekintetében a figyelembe vett hitelkockázati fedezet összegét,
e) szerződéses nettósítás figyelembevételének hatását a tőkekövetelményre,
f) a partnerkockázat meghatározására alkalmazott módszert,
g) kitettség típus szerinti bontásban a hitelderivatívák feltételezett értékét,
h) a hitelderivatíva-ügyleteknek a befektetési vállalkozás saját hitelportfoliójában való alkalmazását, ideértve a felhasznált hitelderivatíva-termékek felosztását, és
i) az alfa (α) becsült értékét, ha a befektetési vállalkozás a Felügyelet engedélyével alkalmazhat alfa (α) becslést.
11. § Ha a befektetési vállalkozás a hitelkockázat esetén a kockázattal súlyozott kitettség értékét a Bszt. felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott sztenderd módszerrel számítja, minden egyes kitettségi osztályra vonatkozóan nyilvánosságra hozza:
a) az alkalmazott elismert külső hitelminősítő szervezet, exporthitel ügynökség nevét és az ezekben bekövetkezett változások okait,
b) az elismert külső hitelminősítő szervezet, exporthitel ügynökség hitelminősítési kategóriáihoz rendelt hitelminősítési besorolásait,
c) a kibocsátásoknak és a kibocsátási hitelminősítéseknek a kereskedési könyvben nem szereplő elemekre történő átviteli folyamatának leírását,
d) a kitettség értékeket, az egyes hitelminősítési besorolásokhoz tartozó hitelkockázat mérséklési módszerek alkalmazása utáni és a szavatoló tőkéből levont kitettség értékeket.
12. § (1) Ha a befektetési vállalkozás a hitelkockázat esetén a kockázattal súlyozott kitettség értékét a Bszt. felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, nyilvánosságra hozza:
a) a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazásának Felügyelet általi engedélyezését,
b) a belső minősítési rendszer szerkezetét, valamint a belső és külső minősítések közötti kapcsolatot,
c) a belső becsléseknek a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásán kívüli alkalmazását,
d) hitelkockázat mérséklés elismerésének és kezelésének folyamatát,
e) a minősítési rendszer ellenőrzési mechanizmusait, beleértve a függetlenség és felelősségre vonhatóság leírását és a minősítési rendszer felülvizsgálatát.
(2) Ha a befektetési vállalkozás a hitelkockázat esetén a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározására saját nemteljesítéskori veszteségráta vagy hitelegyenértékesítési tényező becslést alkalmaz, ezen kitettségek értékét külön-külön is nyilvánosságra hozza.
(3) Ha a befektetési vállalkozás a hitelkockázat esetén a kockázattal súlyozott kitettség értékét a Bszt. felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, nyilvánosságra hozza a következő kitettségi osztályok minősítési folyamatának leírását:
a) központi kormánnyal, központi bankkal szembeni kitettség,
b) hitelintézettel, befektetési vállalkozással szembeni kitettség,
c) vállalkozással szembeni kitettség, ideértve a mikro-, kis- és középvállalkozásokat, valamint a vállalkozással szembeni vásárolt követeléseket,
d) lakossággal szembeni kitettség,
e) részesedések.
(4) A (3) bekezdés szerinti leírásnak tartalmaznia kell
a) az egyes kitettségi osztályokba tartozó kitettségi alosztályokat,
b) a nemteljesítési valószínűség becslésére szolgáló meghatározásokat, módszereket és adatokat,
c) az alkalmazott saját nemteljesítéskori veszteségrátákat, illetőleg hitelegyenértékesítési tényezőket.
(5) Ha a befektetési vállalkozás a hitelkockázat esetén a kockázattal súlyozott kitettség értékét belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, nyilvánosságra hozza a központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel, befektetési vállalkozással vagy vállalkozással szembeni kitettségi osztályokra vonatkozóan
a) az összes kitettség értékét (központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel, befektetési vállalkozással vagy vállalkozással szembeni kitettség esetén a fennálló kölcsönök és a le nem hívott hitelkeretek értékét, részesedések esetén a fennálló értéket),
b) saját nemteljesítéskori veszteségráta becslés alkalmazása esetén a kitettséggel súlyozott átlagos saját nem-teljesítéskori veszteségráta értéket százalékban kifejezve,
c) a kitettséggel súlyozott átlagos kockázati súlyt, és
d) saját hitelegyenértékesítési tényező alkalmazása esetén a le nem hívott hitelkereteket, és az egyes kitettségi osztályokhoz tartozó kockázattal súlyozott kitettség értékét.
(6) Ha a befektetési vállalkozás a hitelkockázat esetén a kockázattal súlyozott kitettség értékét belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, nyilvánosságra hozza
a) a lakossággal szembeni kitettségek alosztályaira vonatkozóan az (5) bekezdésben meghatározott tételeket, ha alkalmazható, pool (halmaz) alapon, vagy
b) a kitettségek elemzését (fennálló kölcsönök és le nem hívott hitelkeretek) a hitelezési kockázat megkülönböztetéséhez elegendő számú várható veszteség (EL) kategóriájával, ha alkalmazható, pool (halmaz) alapon,
c) minden egyes kitettségi osztályra - ha lehetséges, a lakossággal szembeni kitettségek esetén az alosztályokra is - az értékvesztést és az ettől való eltérést a múltbeli tapasztalatok alapján, valamint
d) azoknak a tényezőknek a leírását, amelyek befolyásolták egy korábbi vizsgált időszakban a veszteséget.
(7) Ha a befektetési vállalkozás a hitelkockázat esetén a kockázattal súlyozott kitettség értékét belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, nyilvánosságra hozza az egyes kitettségi osztályokhoz tartozó becslései és a tényleges veszteségei egy évre történő összehasonlítását. Saját nemteljesítéskori veszteségrátát, illetőleg hitelegyenértékesítési tényező becslést alkalmazó befektetési vállalkozásnak ezen összehasonlítást a tényleges nemteljesítéskori veszteségrátával, illetőleg hitelegyenértékesítési tényezővel is el kell végezni.
13. § A belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó befektetési vállalkozásnál a hitelkockázat miatt felmerülő tőkekövetelmény nyilvánosságra hozatala
a) a lakossággal szembeni kitettség egyes alosztályai,
b) a részesedések kitettségi osztály esetén
ba) a kockázattal súlyozott kitettség érték eltérő módszerrel számított portfóliói,
bb) a tőzsdei részvénykitettségek, magántőke-befektetés és a megfelelően diverzifikált portfóliókban található nem-tőzsdei részvénykitettségek
összesített adataira is vonatkozik.
14. § (1) Elismerhető hitelkockázati fedezetet alkalmazó befektetési vállalkozás nyilvánosságra hozza:
a) a mérlegen belüli nettósításra alkalmazott szabályzatokat és eljárásokat, valamint azt, hogy ezt a fedezetet milyen mértékig veszi igénybe,
b) a biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatokat és eljárásokat,
c) az általa elfogadott biztosítékok fő típusait,
d) a garanciát nyújtók és hitelderivatíva ügyfelek fő típusait és minősítésüket,
e) a hitelkockázat mérséklésen belüli piaci- vagy hitelkockázati koncentrációkkal kapcsolatos információkat.
(2) Ha a befektetési vállalkozás a hitelkockázat esetén a kockázattal súlyozott kitettség értékét a Tpt. felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott sztenderd módszerrel számítja és nem alkalmaz saját nemteljesítéskori veszteségráta vagy hitelegyenértékesítési becslést, a befektetési vállalkozás az egyes kitettségi osztályaira vonatkozóan nyilvánosságra hozza az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által - a volatilitási korrekciós tényező, valamint a mérlegen belüli nettósítás figyelembe vételével számított - fedezett teljes kitettség értéket.
15. § (1) A befektetési vállalkozás nyilvánosságra hozza a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások pozíciókockázattal, elszámolási és partnerkockázattal, nagykockázat-vállalással kapcsolatos tőkekövetelményt, továbbá a tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam-kockázattal és árukockázattal kapcsolatos tőkekövetelményt.
(2) Ha a befektetési vállalkozás a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókockázat, valamint a tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam kockázat és árukockázat tőkekövetelményét belső modell alapján számítja ki, nyilvánosságra hozza
a) az egyes részportfóliók esetén
aa) az alkalmazott modellek tulajdonságait,
ab) a részportfolióra alkalmazott stresszteszt leírását,
ac) a belső modell és a modellezési folyamat következetességének és pontosságának utótesztelésére és jóváhagyására alkalmazott módszer leírását;
b) a belső modell Felügyelet általi engedélyezésének tényét; valamint
c) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 13. számú mellékletében foglaltaknak való megfelelés mértékének és módszereinek leírását.
16. § (1) A befektetési vállalkozás nyilvánosságra hozza a működési kockázat tőkekövetelményének meghatározására szolgáló azon módszereket, amelyek alkalmazására jogosult.
(2) Ha a befektetési vállalkozás a működési kockázat tőkekövetelményét fejlett mérési módszerrel számítja ki, akkor nyilvánosságra hozza a módszer leírását, ideértve a figyelembe vett belső és külső tényezőket, valamint a kockázat csökkentésére alkalmazott biztosítás leírását.
(3) Ha a befektetési vállalkozás a működési kockázat tőkekövetelményét több módszer együttes alkalmazásával számítja ki, akkor nyilvánosságra hozza a különböző módszerek hatályát és érvényességi körét.
17. § A befektetési vállalkozás a kereskedési könyvben nem szereplő értékpapírokban levő kitettségekkel kapcsolatban nyilvánosságra hozza:
a) a kereskedési szándék elhatárolásának szempontjait, beleértve a tőkenyereséget és stratégiai okokat, az alkalmazott számviteli és értékelési módszereket, valamint az értékelést befolyásoló főbb feltételezéseket,
b) a mérleg szerinti értéket, a valós értéket, és tőzsdén forgalmazott eszköz esetén a valós értéknek a piaci ártól való eltérését, ha lényegesen eltérnek egymástól,
c) a tőzsdei részvénykitettségek, megfelelően diverzifikált portfóliókban található nem-tőzsdei részvénykitettségek és más kitettségek típusát, jellegét és összegét,
d) a nyilvánosságra hozatalt megelőző időszakban az értékpapírok értékesítéséből származó nyereség vagy veszteség összegét,
e) a teljes nem realizált nyereséget és veszteséget, a rejtett újraértékelési nyereséget vagy veszteséget, valamint az alapvető és járulékos szavatoló tőke elemben szereplő említett összegeket.
18. § A befektetési vállalkozás a kereskedési könyvben nem szereplő pozíciók kamatkockázatával kapcsolatban nyilvánosságra hozza:
a) a kamatkockázat jellegét és az ezzel kapcsolatos főbb várakozásokat (ideértve a kölcsönök előtörlesztésével és a lejárat nélküli betétekkel kapcsolatos feltételezéseket), valamint a kamatkockázat mérésének gyakoriságát,
b) devizanem szerinti bontásban a bevétel, az üzleti érték vagy más mutató alakulását, a kamatkockázat kezelése során a hirtelen és váratlan kamatláb-változás hatásának mérésére alkalmazott módszer szerint.
19. § A befektetési vállalkozás az értékpapírosítással összefüggésben nyilvánosságra hozza
a) az értékpapírosítási ügyleteinek értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok fő elveit,
b) az értékpapírosítási ügyletben betöltött szerepét,
c) az értékpapírosítási ügylet kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározására alkalmazott módszert,
d) az értékpapírosítási ügylet elszámolására vonatkozó számviteli politikájának fő elveit, ideértve az értékelési módszertant, az elszámolásra vonatkozó szabályokat, a hagyományos és a szintetikus értékpapírosítás elhatárolására és kezelésére vonatkozó szabályokat,
e) az értékpapírosítási ügylet esetében alkalmazott elismert külső hitelminősítő szervezet nevét,
f) az értékpapírosítási ügylet keretében átruházott vagy visszatartott ügyletrész-sorozat (tranche) összegét,
g) az értékpapírosítási ügylet keretében átruházott vagy visszatartott ügyletrész-sorozat (tranche) összegét az alkalmazott kockázati súlyok szerinti megbontásban,
h) a rulírozó megállapodásból származó kitettségek összegét az értékpapírosítást kezdeményezőt és a befektetőket megillető rész szerinti megbontásban, valamint
i) az adott időszakban megvalósult értékpapírosítási ügyletek fő jellemzőit, azok összegét, valamint az átruházásukból származó bevételt vagy ráfordítást,
j) kitettség típusonként az általa értékpapírosított kitettségek összegét hagyományos és szintetikus értékpapírosítás szerinti bontásban,
k) kitettség típusonként az általa értékpapírosított, hitelminőség-romlást szenvedett vagy késedelembe esett kitettségek összegét, továbbá az adott időszakban elszenvedett veszteségek összegét.

Átmeneti és záró rendelkezések

20. § Ez a rendelet 2008. július 1-jén lép hatályba azzal, hogy a befektetési vállalkozás a rendelet előírásainak először a 2008. évi éves beszámoló jóváhagyásától tesz eleget.
21. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:
az Európai Parlament és a Tanács 2006/49/EK irányelve (2006. június 14.) a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg) 39. cikk.