16/2008. (IV. 30.) OKM rendelet

a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének b) és k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - szakképzés tekintetében a szociális és munkaügyi miniszterrel, illetve a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben - az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontja szerinti feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § (1) Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra hirdet felvételt, a felvételi kérelmekről vagy a tanulmányi eredmények alapján, vagy a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredményei alapján dönthet.
(2) Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra hirdet felvételt, az egységes követelmények szerint szervezett írásbeli vizsgán való részvételhez akkor kötheti a felvételi kérelem elbírálását, ha ahhoz a fenntartó hozzájárult, továbbá azt az adott tanulmányi területen a jelentkezők magas száma indokolja. E bekezdés alkalmazásában a jelentkezők magas számának az tekinthető, ha az előző három év átlagában a jelentkezők létszáma legalább másfélszerese volt a felvehetők létszámának.
(3) Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamára hirdet felvételt, a felvételi kérelmekről a következő szempontok mérlegelésével dönthet:
a) kizárólag a tanulmányi eredmények, vagy
b) a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredménye, vagy
c) a tanulmányi eredmények, a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga és a szóbeli meghallgatás eredménye
alapján.
(4) A központilag szervezett írásbeli vizsgához magyar nyelvi és matematikai kompetenciákat mérő külön-külön feladatlapok készülnek azok részére, akik
a) a nyolc évfolyamos gimnáziumba,
b) a hat évfolyamos gimnáziumba,
c) az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskola 9. évfolyamára,
d) a kiemelkedő tehetséget kibontakoztató felkészítést nyújtó (a továbbiakban: tehetséggondozó) középfokú iskola kilencedik évfolyamára
jelentkeznek.
(5) Ha a középfokú iskola a művészeti vagy testkulturális tanulmányi területen hirdet felvételt - a (3) bekezdésben meghatározottak mellett -, további képességek, készségek meglétét is vizsgálhatja. A képességek, készségek vizsgálatát az általános felvételi eljárás időszakában kell megszervezni.
(6) Ha a középfokú iskola nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben és oktatásban vesz részt, a hozzá jelentkezett tanulók szövegértési kompetenciáinak a vizsgálatához a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú magyar nyelvi feladatlapok helyett helyben készített, kompetenciaalapú, nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használhat. Az e feladatsorral elérhető maximális pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám ötven százaléka lehet, a fennmaradó legalább ötven százalékot pedig a központilag kiadott egységes matematika feladatsor megoldása alapján kell számítani. A felvételi kérelmek elbírálásánál a felvételi feltételeknek megfelelő, az adott nemzetiséghez tartozó tanulókat előnyben kell részesíteni.
(7) Szakképző évfolyamra történő felvételi, átvételi kérelmek elbírálásánál - a (3) bekezdésben meghatározottak mellett - figyelembe kell venni az iskolai előképzettség, a szakmai előképzettség meglétét, a pályaalkalmassági, a szakmai alkalmassági, az egészségügyi követelményeknek való megfelelést.
(8) A központilag szervezett írásbeli vizsgához a feladatlapokat a vizsgák típusa és az évfolyamok szerint külön-külön megszervezett bizottságok készítik el. A feladatlap-készítő bizottságok tagjait az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), elnökét az oktatási és kulturális miniszter kéri fel. A feladatlap-készítő bizottság az elnök irányításával működik. Az elnök felelős a feladatlapok, javítási, értékelési útmutatók szakszerű elkészítéséért, tartalmi és formai megfelelőségéért.
(9) Amennyiben a középfokú iskola úgy dönt, hogy valamely tanulmányi területen felvételi eljárásában a jelentkezők számára előírja a központilag szervezett írásbeli vizsgát, köteles mindkét tárgyból meghirdetni és megszervezni azt.
(10) A központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsgán elért eredményt - a (4) bekezdésben meghatározott felosztásnak megfelelően - minden olyan középfokú iskola köteles elfogadni, amelyik előírta az írásbeli vizsgán való részvételt, függetlenül attól, a jelentkező melyik iskolában vett részt az írásbeli vizsgán.
A (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti írásbeli vizsgák eredményeinek egymás közötti átszámítására nincs lehetőség.
(11) A központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsgát szervező középfokú intézmény vezetője köteles a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott írásbeli vizsga tartama alatt a Hivatal által működtetett ADAFOR rendszert figyelemmel kísérni az intézményben.”
2. § Az R. 26. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szakképző iskola köteles gondoskodni a következő szakmai vizsgaidőszakban a szakmai vizsga megszervezéséről
a) az első javítóvizsgára jelentkezők számára,
b) a pótló vizsgára jelentkezők számára,
c) a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga befejezésére jelentkezők számára,
d) azok számára, akik a tanévet eredményesen lezárták, de a szakmai vizsgára bocsátás feltételeinek az első vizsgaidőszakban nem tudtak eleget tenni, amennyiben a szakképesítés megszerzésére való felkészítés tanulói jogviszonyban, az adott iskolában folyt.
Az első eredménytelen szakmai vizsga napján az iskola tájékoztatja a tanulót a következő vizsgaidőszakra tervezett szakmai vizsgáról és a jelentkezéssel kapcsolatos köztelezettségekről.”
3. § (1) Az R. 39/D. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az iskola igazgatója felveheti a képesség-kibontakoztató felkészítésbe azt a tanulót is, aki nem halmozottan hátrányos helyzetű, feltéve, hogy a tanuló hátrányos helyzetűnek minősül. Az így felvehető tanulók létszáma azonban nem haladhatja meg az adott osztályba felvett, képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók tíz százalékát, tört létszám esetén felfelé kerekítve.”
(2) Az R. 39/D. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Nem indítható képesség-kibontakoztató felkészítés, ha az általános iskolában évfolyamonként több osztály működik, és évfolyamonként az egyes osztályokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának az osztályba járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya eltérő az osztályok között, amennyiben ez az eltérés bármely két osztály között meghaladja a huszonöt százalékot. Tagintézmény esetében az osztályok közötti eltérést csak az egyes tagintézményen belül kell vizsgálni. Amennyiben bármely feladatellátási helyen összevont osztály és nem összevont osztály egyaránt működik, az összevont osztály halmozottan hátrányos helyzetű tanulói arányszámát az összevonásban érintett évfolyamok halmozottan hátrányos helyzetű tanulói arányszámának átlagával kell összehasonlítani.”
4. § Az R. 39/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39/E. § (1) Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. Az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével. E rendelkezések alkalmazásában - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanulók elkülönítését jelenti, ha
a) az iskolában, tagiskolában a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók osztályon, osztálybontás esetén, csoporton belüli aránya az intézmény bármely osztályában, csoportjában meghaladja az ötven százalékot,
b) az iskolában, tagiskolában évfolyamonként több osztály működik, és évfolyamonként a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók osztályokon belüli aránya közötti eltérés bármely két osztály esetében meghaladja a huszonöt százalékot. Tagintézmény esetében az osztályok közötti eltérést csak az egyes tagintézményen belül kell vizsgálni,
c) a településen több iskola működik, és azok bármelyikében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolán belüli aránya és a település összes iskolájában a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának a település összes iskolájába járó tanulók létszámához viszonyított aránya közötti eltérés több mint huszonöt százalék.
(2) Nem jelenti a tanulók elkülönítését, ha az iskolában legfeljebb két olyan osztály van, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók osztályon belüli aránya meghaladja az ötven százalékot, de nem éri el a hetven százalékot.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja esetén a települési arány megállapításához a nem állami intézményfenntartó által működtetett iskolák tanulói összetételét is vizsgálni kell, ha közoktatási megállapodás alapján, vagy a közoktatási törvény 81. §-ának (11) bekezdése szerinti egyoldalú nyilatkozattal közreműködik az önkormányzati feladatellátásban, figyelembe véve a közoktatási törvény 81. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat. A nem állami intézményfenntartó által működtetett iskolák esetében az arányszámítást a helyben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező tanulókra kell vonatkoztatni.
(4) Amennyiben bármely feladatellátási helyen összevont osztály és nem összevont osztály egyaránt működik, az összevont osztály halmozottan hátrányos helyzetű tanulói arányszámát az összevonásban érintett évfolyamok halmozottan hátrányos helyzetű tanulói arányszámának átlagával kell összehasonlítani.
(5) Az integrációs felkészítést - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - az általános iskola valamennyi osztályában meg kell szervezni.
(6) Amennyiben az általános iskola nem tud eleget tenni az (5) bekezdésben foglalt követelményeknek, a 2008/2009. tanévtől integrációs felkészítést indíthat az első évfolyamán, ezt követően felmenő rendszerben. A többi évfolyamon képesség-kibontakoztató felkészítés szervezhető. A 2008/2009. tanévtől integrációs felkészítés indítható a szakiskola és a középiskola kilencedik évfolyamán, s ezt követően felmenő rendszerben.
(7) Ha az áthelyezés indokoltsága a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 12. §-ának (2) bekezdése alapján kezdeményezett, illetve 20. §-ának (4) bekezdésében foglalt felülvizsgálat eredményeként megszűnt, a kötelező felvételt biztosító, vagy a választott általános iskolába visszahelyezett tanuló nevelése és oktatása tekintetében a 39/D. § (4) bekezdésében foglalt pedagógiai programot kell alapul venni.
(8) Ha az óvoda az oktatási és kulturális miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint szervezi a nevelést, külön jogszabályban meghatározottak szerint - nyilvános pályázat útján - e feladat ellátásához külön támogatást igényelhet. A támogatás igénybevételével kapcsolatos szabályokról külön jogszabály rendelkezik.”
5. § (1) Az R. 39/H. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjában (a továbbiakban: Kollégiumi-Szakiskolai Program) részt vehetnek azok a szakiskolák és kollégiumok, amelyek közösen vállalják, hogy a Kollégiumi-Szakiskolai Programban résztvevő tanulóknak nappali rendszerű iskolai oktatás keretében szakiskolában, kollégiumi elhelyezéssel államilag elismert szakképesítés megszerzését biztosítják.”
(2) Az R. 39/H. §-ának (10)-(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A Kollégiumi-Szakiskolai Programban részt vevő szakiskola és kollégium kiválasztása - az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiírt - nyilvános pályázat útján történik. A pályázatot az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján kell meghirdetni.
(11) A pályázatokat az e célra létrehozott három tagú bizottság - a pályázati határidő lejártát követő harminc napon belül - bírálja el. A győztes pályázók nevét - a pályázatok elbírálásától számított öt napon belül - az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni, valamint a nyerteseket írásban értesíteni kell. A bizottság maga határozza meg működésének rendjét azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A tagokat a tevékenységük ellátásáért díjazás nem illeti meg.
(12) A pályázathoz csatolni kell
a) a Kollégiumi-Szakiskolai Program indítására és az alapító okirat ennek megfelelő módosítására vonatkozó szándéknyilatokozatot,
b) a fenntartó - a pályázaton való részvételt támogató - nyilatkozatát,
c) a szakiskola és a kollégium - az Oktatási Közlöny 2007. évi LI. évfolyam 11. számában közzétett „Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjában” - meghatározottak szerint elkészített és egymással pedagógiai szempontból összeghangolt pedagógiai programját.”
(3) Az R. 39/H. §-a a következő (13)-(14) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A Kollégiumi-Szakiskolai Programba a tanév rendjében meghatározottak szerint lehet bekapcsolódnia annak, aki tanulói jogviszonyban áll, halmozottan hátrányos helyzetű, és
a) a szakiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik és egyúttal kollégiumi ellátást is kér, vagy
b) a közoktatási törvény 27. §-ának (8) bekezdése alapján felzárkóztató oktatásban kíván részt venni abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül és egyúttal kollégiumi ellátást is kér.
(14) E § (6) és (13) bekezdésében foglalt, a tanulói pályázatok benyújtásával kapcsolatos eljárást a Hivatal szakértők bevonásával ellenőrzi. Ha a szakmai ellenőrzés tanügy-igazgatási szabálytalanságokat tár fel, a Hivatal hatósági ellenőrzést végez.”
6. § Az R. a következő új 39/K. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi 39/K. § számozása 39/L. §-ra változik:
„A tehetséggondozó középiskola
39/K. § (1) Tehetséggondozó középiskola az az iskola, amelyik a pedagógiai programját a közoktatási törvény 95. § (1) bekezdésének j) pontja alapján kiadott „Tehetséggondozó oktatási program” (pedagógiai rendszer) alapján készíti el, továbbá azoknak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak, akik felvételt nyertek, legalább két évfolyamon keresztül felzárkóztató foglalkoztatást biztosít.
(2) A tehetséggondozó középiskola tehetség-kibontakoztató foglalkozásokat hirdet az általános iskola hetedik és nyolcadik évfolyamára járó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére, amennyiben a költségvetési források vagy Európai Uniós támogatások a pénzügyi feltételeket ehhez biztosítják. A foglalkozásokért ellenszolgáltatás nem kérhető a tanulótól, illetve a szülőtől. A tehetség-kibontakoztató foglalkozások iskola által meghatározott szakmai célrendszerét, megvalósítani kívánt szakmai programját, kéthavi bontásban tervezett ütemezését és az alkalmazni kívánt pedagógiai módszereket az iskola a honlapján köteles meghirdetni minden tanév szeptember 30-ig.
(3) A tehetséggondozó középiskola kiválasztása - az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiírt - nyilvános pályázat útján történik. A pályázatot az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján kell meghirdetni.
(4) A pályázatokat az e célra létrehozott bizottság - a pályázati határidő lejártát követő harminc napon belül - bírálja el. A győztes pályázók nevét - a pályázatok elbírálásától számított öt napon belül - az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni, valamint a nyerteseket írásban értesíteni kell.
(5) A bizottság három tagból áll, amelybe az oktatási és kulturális miniszter, a Gimnáziumok Országos Szövetsége és a Tehetségsegítő Szervezetek Országos Szövetsége egy-egy tagot delegál. A bizottság maga határozza meg működésének rendjét azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A tagokat a tevékenységük ellátásáért díjazás nem illeti meg.
(6) A pályázathoz csatolni kell
a) az iskola alapító okiratát,
b) a fenntartó - a pályázaton való részvételt támogató - nyilatkozatát,
c) az iskola pedagógiai programját, a (2) bekezdésben meghatározott tehetség-kibontakoztató foglalkozások tervét.”
7. § Az R. 8. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
8. § A XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2008. évi felhasználásának szabályairól szóló 13/2008. (IV. 10.) OKM rendelet 32. §-ának felvezető szövege és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha
a) a kedvezményezett a támogatási szerződés megkötésétől visszalép, vagy”
9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az R. - e rendelet 6. §-ával beiktatott - 39/K. §-ában foglaltakat első alkalommal a 2009. évben szervezett felvételi eljárások során kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy addig az időpontig, ameddig nem kerül kiadásra és bevezetésre a „Tehetséggondozó oktatási program” (pedagógiai rendszer) azok a középfokú iskolák alkalmazhatják a tehetséggondozó középiskolára vonatkozó rendelkezéseket, amelyeknek a helyi tantervében adott tantárgy ismereteiből legalább öt tanítási év óta emelt szintű oktatás folyik, továbbá az alatt az időszak alatt az emelt szintű oktatásra az adott intézmény vonatkozásában első helyként benyújtott felvételi kérelmek száma meghaladta a felvehető létszám másfélszeresét, valamint a felvételi kérelmek elbírálásához az iskola előírta az írásbeli vizsgán való részvételt.
(3) E rendelet 1-8. §-a 2008. május 15-én hatályát veszti.