182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 3. § (3) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A településszerkezeti terv kötelező alátámasztó szakági munkarésze:]
„3. a közlekedési (az országos közutak és a helyi fő- és gyűjtőutak hálózata, csomópontjai és keresztmetszetei),”
(2) Az OTÉK 3. § (3) bekezdése a következő új 6. ponttal egészül ki:
[(3) A településszerkezeti terv kötelező alátámasztó szakági munkarésze:]
„6. a területrendezési terv(ek) és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térkép és leírás (számítás).”
2. § (1) Az OTÉK 6. § (3) bekezdés b) pontja a következő 6-7. alponttal egészül ki:
[Az igazgatási terület
b) beépítésre nem szánt területeit]
„6. természetközeli,
7. különleges beépítésre nem szánt”
[területként (területfelhasználási egységként) lehet megkülönböztetni.]
(2) Az OTÉK 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A beépítésre szánt területfelhasználási egységekre vonatkozóan meg kell határozni a szintterület-sűrűség és a közüzemi közművesítettség mértékét.”
3. § (1) Az OTÉK 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 6. § (3) bekezdése szerinti területfelhasználási egységek területeit - a b) pont 1. alpontja kivételével - közterületekre és egyéb (közterületnek nem minősülő) területekre kell tagolni, továbbá ezeket beépítésre szánt területek esetén építési övezet(ek)be, beépítésre nem szánt területek esetén övezet(ek)be kell sorolni.”
(2) Az OTÉK 7. § (5) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozóan meg lehet határozni:]
„2. a helyi sajátosságok megőrzése vagy kialakítása érdekében a telkek legkisebb szélességi és mélységi méretét, a legkisebb építménymagasságot, az építészeti karakter jellemzőit,”
(3) Az OTÉK 7. § (5) bekezdése a következő új 4. ponttal egészül ki:
[(5) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozóan meg lehet határozni:]
„4. a legfelső építményszint magasságát.”
4. § Az OTÉK 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A falusias lakóterületen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb - nem nagyüzemi - gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény is.”
5. § (1) Az OTÉK 24. § (3) bekezdés 6-9. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(3) A különleges területek lehetnek:]
„6. a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló (pl. szél- és napenergia) területek,
7. állat- és növénykertek területei,
8. a nyersanyag kitermelés (bányászat), nyersanyag előfeldolgozás céljára szolgáló területek,
9. honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények területei,”
(2) Az OTÉK 24. § (3) bekezdése a következő új 12-14. pontokkal egészül ki:
[(3) A különleges területek lehetnek:]
„12. temetők területei,
13. mezőgazdasági üzemi terület,
14. egyéb, a 10-23. §-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó terület.”
6. § Az OTÉK 25. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi rendelkezés számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) Többszintes növényállomány telepítése esetén az (1) bekezdésben előírt legkisebb zöldfelület mértéke az 5. számú melléklet szerint csökkenthető.”
7. § Az OTÉK a következő 30/A. §-sal és az ezt megelőző alcímmel, továbbá 30/B. §-sal és az ezt megelőző alcímmel egészül ki:
„Természetközeli terület
30/A. § (1) A természetközeli területek:
a) mocsár,
b) nádas,
c) karsztbokorerdő,
d) sziklás terület,
e) ősgyep.
(2) A természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet.
Különleges beépítésre nem szánt terület
30/B. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területek:
a) egészségügyi területek (szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő stb.),
b) nagykiterjedésű sportolási célú területek (golfpálya, lovaspálya stb.),
c) a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek,
d) állat- és növénykertek területei,
e) temetők területei,
f) nyersanyaglelőhelyek,
g) honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági területek,
h) egyéb, a 26-30/A. §-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó területek.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt különleges beépítésre nem szánt területeken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) A különleges beépítésre nem szánt területeken épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.”
8. § (1) Az OTÉK 32. § 3. és 4. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[32. § Valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben - ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv másként nem rendelkezik - elhelyezhetők:]
„3. a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak,
4. a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények,”
(2) Az OTÉK 32. §-a a következő 6. ponttal egészül ki:
[32. § Valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben - ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv másként nem rendelkezik - elhelyezhetők:]
„6. a megújuló energiaforrások műtárgyai a külön jogszabályok keretei között.”
9. § Az OTÉK 33. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek]
„1. megközelíthetősége - beépítésre nem szánt területen a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú épület elhelyezésére szolgáló telek kivételével - gépjárművel közterületről vagy magánútról közvetlenül,”
[a 42. §-ban előírtak szerint biztosítható.]
10. § Az OTÉK 34. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Zártsorú beépítési mód esetén a helyi építési szabályzat előírhatja hogy az épületek zárt sora helyenként, a megengedett építménymagasság legalább 2/3-a, de minimum 10,0 m-es épületközzel szakadjon meg. Ha az épületköz területe két telekre esik, abból legalább 30%-ának, de minimum 3,0 m széles résznek egy telekre kell esnie.”
11. § (1) Az OTÉK 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építési telken az építési helyet az építési övezet elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásai szerinti építési határvonalakkal kell meghatározni. Építési határvonalra helyezett épület, épületrész esetén az építési határvonalra a végleges külső (vakolt vagy burkolt) felületnek kell kerülnie. Az előírt legkisebb elő-, oldal- és hátsókert méretén belül épület, épületrész - az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, továbbá a (8) és (9) bekezdésekben foglaltak kivételével - nem állhat.”
(2) Az OTÉK 35. § (3) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő mondat lép:
„Az oldalkert legkisebb szélességét a helyi építési szabályzat állapítja meg, ha a szabályzat erről nem rendelkezik, akkor az a kialakult állapotnak megfelelő, ennek hiányában nem lehet kisebb:”
(3) Az OTÉK 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hátsókert legkisebb mélységét a helyi építési szabályzat állapítja meg, ha a szabályzat erről nem rendelkezik, akkor az a kialakult állapotnak megfelelő, ennek hiányában nem lehet kisebb:
- sem 6,0 m-nél,
- sem az épület hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél.”
(4) Az OTÉK 35. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A 2002. március 15. előtt épült építmény utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása együttesen - az oldalhatáron álló falat kivéve - az elő-, oldal- és hátsókert méretét, illetőleg utcafrontra kiépített építmény esetében a közterületet legfeljebb 10 cm-rel csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően módosulhat.”
(5) Az OTÉK 35. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Építési határvonalon kívülre eső épületrészt (pl. erkélyt):
a) a legalább 5,0 m-es előkertméret,
b) a telek közterületi homlokvonalára helyezett zártsorú beépítési módú épületeken a közterület fölé - a 39. § (1) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve - a legalább 18 m szélességgel szabályozott út
esetében szabad létesíteni.
(10) A kiugró épületrész hossza legfeljebb az adott teljes épület homlokzathosszának 4/5-e, legnagyobb szélessége (kiugrása) legfeljebb 1,0 m lehet. Az épületkiugrás a szomszédos telek határától legalább a kiugrás másfélszeresének megfelelő, de legalább 1,0 m távolságra lehet.”
12. § (1) Az OTÉK 36. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Szomszédos telkeken a meglévő épületektől a megengedett legkisebb távolság nem lehet kisebb:
a) sem a (2) és (3) bekezdés szerinti telepítési távolságnál,
b) sem a (4) bekezdés szerinti tűztávolságnál.
(2) A legkisebb telepítési távolság az egymással szembenéző olyan épületek között, amelyeknek homlokzata huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílását tartalmazza, az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke. A nyílás nélküli kialakítású, vagy csak az egyik, nem huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílásait tartalmazó homlokzatú épületek között telepítési távolságot nem kell tartani.
(3) Ha a helyi építési szabályzat vagy a kialakult állapot alapján a beépítési mód zártsorú, de az építéssel érintett telekkel közvetlen szomszédos valamelyik telken álló épület szabadon vagy oldalhatáron áll - az épület rendeltetésszerű használhatóságának megtartása érdekében - a tervezett épületet úgy kell elhelyezni, hogy az ezen szomszédos épület felé eső telekhatártól legalább 3,0 m-re álljon.
(4) Az A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó és az A-B tűzveszélyességi osztályú helyiségeket tartalmazó épületek, az 500 m2 összesített szintterület feletti D-E tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgazdasági és tároló épületek, valamint minden - a külön jogszabály szerinti - közösségi épület, illetve a kétszintesnél nagyobb szintszámú lakó- és üdülőépület esetében (a pinceszintek figyelembevétele nélkül) és az ezekkel szomszédos más rendeltetésű és tűzveszélyességi osztályú épületek között saját és szomszédos telken tűztávolságot kell tartani, amelynek mértékét a tűzvédelmi hatóság határozza meg.”
(2) Az OTÉK 36. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az országos közút mellett nem jelölhető ki beépítésre szánt terület - a gazdasági területek és a 24. § (3) bekezdés 8., 10. és 13. pontja szerinti területek kivételével - az út tengelyétől számított
a) gyorsforgalmi út esetében - amennyiben kormányrendelet másként nem rendelkezik - 250-250 m széles területen,
b) főút esetében 50-50 m széles területen.”
(3) Az OTÉK 36. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdésének számozása (8) bekezdésre változik:
„(7) Az országos közút mellett nem sorolható egészségügyi-szociális, turisztikai erdő területbe az út tengelyétől számított
a) gyorsforgalmi út esetében 100-100 m széles terület,
b) főút esetében 50-50 m széles terület.”
13. § Az OTÉK 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Közterületen, közterület alatt és közterület fölött építményt, építményrészt elhelyezni, kialakítani csak a helyi építési szabályzat alapján, valamint a 35. § (8) bekezdése és (9) bekezdése b) pontja, továbbá a 40. § előírásai szerint lehet.”
14. § (1) Az OTÉK 42. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához - a (10) bekezdés szerinti jogszabály hiányában - legalább a (2) és a (4) bekezdésben előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell a telken biztosítani. Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében csak a bővítésből, az átalakításból, illetőleg az új rendeltetésből eredő többlet gépjármű elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévők megtartása mellett.
(2) Az egyes telkekhez és építményekhez a 4. számú melléklet szerint meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.”
(2) Az OTÉK 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A telken a 7. számú melléklet szerint számított kerékpár elhelyezését kell biztosítani minden olyan rendeltetésű építményhez, ahol rendszeres kerékpárforgalomra kell számítani.”
(3) Az OTÉK 42. § (6) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„Hatnál több lakás létesítése esetén a gépjárművek elhelyezését építményben kell megvalósítani.”
(4) Az OTÉK 42. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Áru-rakodóhelyről kell gondoskodni minden olyan építmény részére, amelybe rendszeres áruszállítás történik. A rakodóhelyek nagyságát, számát és helyét a szállító jármű igénye szerint, továbbá úgy kell meghatározni, hogy a rakodás a közterület forgalmát és az építmény rendeltetésszerű használatát ne akadályozza.”
(5) Az OTÉK 42. § (10) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A (2) bekezdés szerint számított személygépkocsi elhelyezési kötelezettségtől a település sajátosságaira figyelemmel, közlekedési vizsgálat alapján megállapított települési önkormányzati parkolási rendelet - a 4. számú melléklet 1. pontja alattiak esetében legfeljebb +50%-os, a többi pont alattiak esetében legfeljebb + 50%-os eltéréssel - eltérő értékeket is megállapíthat.”
(6) Az OTÉK 42. §-a a következő (12)-(13) bekezdésekkel egészül ki:
„(12) A települési önkormányzatnak - az építményekhez biztosított gépjármű elhelyezésen túlmenően - biztosítania kell a település idegenforgalmi és központi szerepéből származó forgalom ellátását szolgáló személygépjármű és autóbusz parkolóhelyeket, az igényeknek megfelelően, egyedi méretezés szerint.
(13) A települési önkormányzatnak - különösen a városközpontok és egyéb történeti városnegyedek tehermentesítése érdekében - biztosítania kell a közterületeken vagy ahhoz csatlakozó területen kerékpárok elhelyezési lehetőségét a helyi sajátosságoknak megfelelően, egyedi méretezés szerint.”
15. § (1) Az OTÉK 44. § (6) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalon tömör kerítés csak akkor építhető, ha a támfal és a tömör kerítés együttes magassága a 3,0 m-t nem haladja meg.”
(2) Az OTÉK 44. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) A honvédelmi és a katonai, valamint a nemzetbiztonsági építmény elhelyezésére szolgáló telek telekhatárán, annak tulajdonosának (kezelőjének, használójának) kerítést kell létesítenie. A kerítés nyomvonalában az őrzést biztosító építmény, illetve a kerítésre őrzést biztosító jelzőrendszer eleme elhelyezhető. Ezen telek esetében a (14) bekezdésben foglaltaktól - a külön használatú telekrész használatához szükséges műszaki megoldás építésügyi hatósági engedélyezése mellett - el lehet térni.”
16. § Az OTÉK 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építmények megvalósítása során a telek természetes terepfelületét és az értékes növényállományt megváltoztatni nem szabad, kivéve, ha az a rendeltetésszerű építmény-, illetve telekhasználat műszaki követelményeinek (megközelítés, csapadékvíz-elvezetés stb.) biztosítása érdekében szükséges. A telek természetes terepfelületét az építési helyen kívül tereprendezéssel megváltoztatni a helyi építési szabályzat előírása szerint lehet. Helyi szabályozás hiányában a terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest nem térhet el.”
17. § (1) Az OTÉK 50. § (1) bekezdése jelenlegi szövegét követően a következő mondattal egészül ki:
„A közhasználatú építmények akadálymentesen használható részeit a rendeltetésük szerinti közszolgáltatók által meghatározott adatok alapján kell megvalósítani.”
(2) Az OTÉK 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően építményt és annak részeit a rendeltetési céljának megfelelően, és a helyszíni adottságok figyelembevételével kell megvalósítani úgy, hogy az
a) ne akadályozza a szomszédos ingatlanok és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát,
b) méreteivel, elhelyezésével, építészeti kialakításával illeszkedjen a környezet és a környező beépítés adottságaihoz,
c) ne korlátozza a szomszédos telkek beépítését,
d) ne károsítsa a szomszédos beépítést és annak építészeti jellegzetességeit,
e) tegye lehetővé az építészeti örökség és az építészeti értékek megóvását,
f) építmény elhelyezési módja, építménymagassága, homlokzata, tetőzete és azok kialakítása tegye lehetővé a településkép és a környezet előnyösebb kialakítását, a táj és településkép értékeinek érvényesülését,
g) építészeti megoldásával járuljon hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához.”
18. § Az OTÉK 53. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Faanyagot a beépítési helyének megfelelő, a faanyagvédelemre vonatkozó szabványoknak, vagy azzal egyenértékű védelmet biztosító előírásoknak megfelelő gombamentesítő, illetőleg rovarkár elleni kezelés után szabad beépíteni.”
19. § Az OTÉK 59. § (1) bekezdése és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Tartószerkezetek
59. § (1) Az építmények tartószerkezeteit a vonatkozó előírások alapján úgy kell méretezni, hogy feleljenek meg a rendeltetési céljuk szerinti terheléseknek és az állékonyság követelményeinek.”
20. § (1) Az OTÉK 61. § (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„Menekülési útvonalon csak a tűzvédelmi hatóság hozzájárulása esetén alkalmazható rács.”
(2) Az OTÉK 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Akadálymentes közlekedés céljára az építmények belső közlekedőit és tereit összefüggő csúszás- és süppedésmentes padlóburkolattal kell ellátni, a vakok és a gyengénlátók számára eligazodást segítő kitapintható padlóburkolatot és optikai vezető sávot is kell tervezni és létesíteni.”
(3) Az OTÉK 61. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Akadálymentes közlekedés céljára új épületek esetében a küszöb legfeljebb 20 mm magas és lekerekített lehet. Meglévő közhasználatú épületek esetében az ennél magasabb küszöböt lejtős kialakítással kell ellátni.”
21. § (1) Az OTÉK 62. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Építményben gyalogos közlekedés céljára szolgáló falnyílás vagy ajtó szabad mérete 0,60/1,95 m-nél, önálló rendeltetési egységek és lakásban a nappali tartózkodásra is szolgáló szobák ajtajának szabad mérete 0,85/1,95 m-nél kisebb nem lehet. A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség falnyílásának, ajtajának szabad mérete az (5) bekezdésben foglaltak kivételével legalább 0,75/1,95 m legyen.
(5) Az akadálymentes közlekedésre is alkalmas szabad falnyílás és ajtó 0,90/1,95 m-nél kisebb nem lehet.
(6) Az akadálymentesség érdekében az ajtó beépítését úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az ajtó azon az oldalán, ahová nyílik, a zárszerkezet felőli részen legalább 55 cm széles, a másik oldalon legalább 30 cm széles szabad sáv legyen biztosítva a nyílás tokbelméretén felül. Az ajtó pánt felőli oldalán a burkolt falfelülettől való távolság legalább 10 cm legyen.”
(2) Az OTÉK 62. §-a a következő (10)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Akadálymentes használatra könnyen kezelhető, nagy erőkifejtést nem igénylő nyílászárókat kell beépíteni, szükség esetén automatikus nyitást biztosítva.
(11) A nagy üvegfelületek, üvegajtók olyan vastagságúak és szerkezetűek legyenek, amelyek biztonságot nyújtanak minden építményhasználó számára. A sérülésveszély elkerülése érdekében a nagy üvegezett felületeket, üvegajtókat 1,00-1,50 m magas sávban érzékelhető jelöléssel kell ellátni.”
22. § Az OTÉK 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Akadálymentes használhatósághoz az építmények és bejárataik szintkülönbségeinek áthidalása érdekében a lépcső mellett akadálymentes közlekedést biztosító megoldásról (lejtő, felvonó, emelőlap stb.) is gondoskodni kell oly módon, hogy a közlekedés a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.”
23. § (1) Az OTÉK 64. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A lépcső (lépcsőkarok és lépcsőpihenők együttese) járóvonalán, egy lépcsőkaron belül csak azonos lépcsőfok-méret lehet. Kivétel lehet az időszakos használatú építményszintekre (pinceszintre, tetőtérre) vezető lépcsőkar.
(2) A lépcső járóvonala, a lépcsőkar szabad szélességének határoló vonalához 0,30 m-nél közelebb nem lehet.”
(2) Az OTÉK 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A lépcsőkar legfeljebb 20 fellépést tartalmazhat. Kivétel lehet a lakáson, üdülőegységen belüli lépcső. Akadálymentes használatra szolgáló új építményben azonos belépő szélességű fokokat tartalmazó egyenes lépcsőkart kell alkalmazni, és a lépcsőkar 1,80 m-nél nagyobb szintkülönbséget nem hidalhat át.”
(3) Az OTÉK 64. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(6) A kiürítés céljára szolgáló lépcső szabad karszélességét a lépcső által kiszolgált építményben, építményrészben a rendeltetés szerint huzamosan tartózkodók számának és a várható forgalom egyidejűségének figyelembevételével, a kiürítésre vonatkozó előírások megtartásával kell meghatározni, ez a szélesség azonban nem lehet kevesebb]
„c) tömegtartózkodásra szolgáló építményben, építményrészben 1,65 m-nél,”
24. § Az OTÉK 65. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Akadálymentes közlekedéshez a lépcsőfokokat homloklappal és orr nélküli járólappal kell kialakítani annak érdekében, hogy a lábfej ne akadjon meg. Az első és az utolsó lépcsőfokot eltérő színnel vagy jelölőcsíkkal jelezni kell. Három vagy kevesebb fokú lépcső esetében minden fokot feltűnő módon jelezni kell.”
25. § Az OTÉK 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Akadálymentes közlekedéshez:
a) a lejtők egyenes karúak legyenek,
b) a legfeljebb 2 cm-es szintkülönbség elfogadható,
c) a legfeljebb 17 cm-es szintkülönbség áthidalásához legfeljebb 8%-os (1:12) lejtésű rámpa is alkalmazható,
d) a 17 cm-nél nagyobb szintkülönbség áthidalásához legfeljebb 5%-os (1:20) lejtésű rámpát kell alkalmazni,
e) egy lejtőkarral legfeljebb 0,45 m szintkülönbség hidalható át,
f) a lejtőkar indulásánál és érkezésénél legalább 1,50 m átmérőjű szabad terület biztosítandó,
g) a többkarú lejtők áttekinthetőséget biztosító mellvéddel alakítandók ki,
h) a lejtőhöz két fogódzkodó korlátot kell biztosítani, a járófelülettől mért 0,70 m és 0,95 m magasságban, az 1,50 m-nél szélesebb lejtőknél mindkét oldalon kapaszkodót kell elhelyezni és a pihenők mentén megszakítás nélkül továbbvezetni,
i) a szabadtéri lejtőt csapadéktól védetten, ennek hiányában megfelelő csúszásgátló bordázattal kell kialakítani,
j) többkarú lejtő legfeljebb 1,80 m magasságkülönbség áthidalására létesíthető.”
26. § (1) Az OTÉK 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1,0 m-nél hosszabb vízszintes vetületű gyalogos közlekedés céljára szolgáló lépcsőt, rámpát, lejtőt fogódzkodóval kell megvalósítani. Azt a lépcsőt, rámpát, lejtőt, amelynek a járófelülete a csatlakozó terepszintnél
a) 0,17 m-rel magasabban van, a fogódzókon felül megfelelő méretű lecsúszás elleni védőperemmel,
b) legalább 0,95 m-rel magasabban van, lecsúszást gátló korlátkialakítással vagy mellvédfallal
kell megvalósítani.”
(2) Az OTÉK 68. § (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„A lépcső és a lejtőkar kezdetén és a végén a kapaszkodók 0,30 m-rel nyúljanak túl. A kapaszkodó 4,5-5 cm átmérőjű, kör keresztmetszetű markolattal rendelkezzen. A markolat faltól való távolsága 4,5 cm legyen. A korlát markolatán a kéz legyen végigcsúsztatható és a környezethez képest színe kontrasztos legyen.”
(3) Az OTÉK 68. § a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdésének számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) Azt a járófelületet, amelynek szintje a csatlakozó terepszintnél 0,80 m-nél magasabban van, legalább 0,95 m magas kiesést gátló korláttal vagy mellvédfallal kell határolni. A magasság legfeljebb 0,80 m-re csökkenthető, ha a korlát vagy a mellvédfal felső vízszintes lezárása (pl. könyöklője) legalább 0,30 m széles, vagy legalább ilyen biztonságot nyújtó, más megoldású stabil szerkezet. A korlát és a mellvéd magasságát - ha ezáltal balesetveszély nem keletkezik - jogszabály meghatározott esetre vonatkozóan, eltérően is meghatározhatja.”
27. § (1) Az OTÉK 70. § (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„A légakna legkisebb keresztmetszete a szellőzés biztosítása érdekében utólagosan nem csökkenthető.”
(2) Az OTÉK 70. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Légaknában klímaberendezés, hőcserélő (hűtő, fűtő) berendezés és annak tartozéka, égéstermék-elvezető, továbbá zajt, rezgést, lecsapódást vagy más káros hatást keltő berendezés, szerelvény nem helyezhető el.
(9) Légaknába égéstermék, továbbá a (8) bekezdés szerinti berendezések által kibocsátott gáznemű anyag nem vezethető be.”
28. § Az OTÉK 71. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 71. § a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) Légudvarba nem szellőztethető bűzös, gőzös üzemű helyiség, nem helyezhető el zavaró hatású, zajt, rezgést, lecsapódást okozó, vagy más káros hatást keltő berendezés vagy annak tartozéka.
(4) Légudvarban - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - gázüzemű lakásfűtő és vízmelegítő készülék homlokzati égéstermék-kivezetéssel nem alkalmazható.
(5) Az 50 m2-nél nagyobb szabad légtér keresztmetszetű légudvarba a 80. §-ban meghatározott feltételek megléte esetén 6 kW-nál nem nagyobb hőteljesítményű helyiségfűtő gázfogyasztó készülék égésterméke kivezethető.”
29. § Az OTÉK 74. §-át megelőző címe és a 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Égéstermék-elvezetők
74. § (1) A tüzelő-, energiatermelő berendezések gáznemű égéstermékét - a 80. §-ban foglaltak kivételével - a tető fölé, szabadba kell kivezetni. E célra égéstermék-elvezetőt (kéményt, füstcsatornát) kell tervezni és megvalósítani a vonatkozó előírások, továbbá a (2)-(8) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével.”
30. § Az OTÉK 75. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vezetékeket olyan helyen kell vezetni, a berendezési tárgyakat elhelyezni és mindezeket olyan módon kell szerelni, hogy veszélyhelyzet ne keletkezzék, az esetleges meghibásodás az építmény és részei állékonyságát, továbbá a szomszédos helyiségek és önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatát ne veszélyeztesse, a védelem alatt álló építészeti, képző- és iparművészeti értékeket ne károsítsa.”
31. § Az OTÉK 76. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
[(2) Vízvezetéket nem szabad vezetni]
„c) önálló rendeltetési egységek közötti elválasztó falban, födémben, ha az huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiséget határol (pl. lakáselválasztó falban, ahol az lakószobával határos),
d) védelem alatt álló, képző- és iparművészeti értékű kiképzéssel megvalósított helyiségekben, valamint e helyiségek feletti helyiségekben, ezek határoló szerkezeteiben (falában, födémében, padozatában).”
32. § Az OTÉK 77. § (5) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Egészségügyi intézmény gyógyító és betegellátó helyisége, valamint élelmiszer tárolására, feldolgozására, forgalmazására, fogyasztására szolgáló helyiség légterében és a felette lévő födémben, álmennyezetben csatornavezeték nem vezethető, az egy lakáson vagy üdülőegységen belüli csatornavezeték kivételével.”
33. § Az OTÉK 78. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A több önálló rendeltetési egységet tartalmazó házgyári panelos szerkezetű középmagas és magas épületben helyiségenkénti és önálló rendeltetési egységenkénti fűtőberendezés csak tartalékfűtés céljára létesíthető.”
34. § Az OTÉK 79. §-át megelőző címe és 79. § (1) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„Gázvezetékek, gázfogyasztó készülékek
79. § (1) A gázenergia felhasználása az építmény biztonságát, állékonyságát és az egészséget nem veszélyeztetheti. Gázvezetéket, gázfogyasztó készüléket, gázfelhasználó technológiát, valamint ezek tartozékait (gázberendezés) építményben alkalmazni csak a vonatkozó jogszabályok, szabványok és ágazati előírások szerint szabad.”
35. § Az OTÉK 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § (1) Homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - építmény, építményrész homlokzatán nem lehet.
(2) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely létesíthető - ha a kivezetési helytől mért 10,0 m távolságon belül nincs épület - e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő
a) földszintes és szabadon, illetve oldalhatáron álló épület homlokzatán,
b) többszintes épület homlokzatán azzal, hogy lakásfűtő (6 kW-nál nagyobb hőteljesítményű) és vízmelegítő (együtt vagy külön) gázfogyasztó készülék homlokzati kivezetésének tengelyétől mért 2,0-2,0 m-es sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton szellőztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs.
(3) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely nem létesíthető
a) a gyalogos és gépkocsival használt átjárókban, aluljárókban, áthajtókban,
b) a légaknában,
c) a légudvarban, a 71. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével,
d) a bevilágító aknában,
e) a zárt, át nem szellőző kis alapterületű belső udvarban, verandán, beépített loggián, tornácon, padláson, ki nem szellőző zugokban,
f) a közvetlenül csatlakozó járdaszinttől mért 2,10 m-es magasság alatt.”
36. § Az OTÉK 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„81. § (1) Építményben hulladékledobó berendezés az egészség-, a tűz- és a környezetvédelmi hatóság előzetes eseti előírása és feltételei alapján létesíthető.
(2) Hulladékledobó berendezés ejtőcsőve
a) sima felületű, nedvességet magába nem szívó, korróziós hatásnak ellenálló és nem éghető anyagú,
b) kör keresztmetszetű és legalább 400 mm átmérőjű,
c) könnyen tisztítható,
d) közvetlen természetes szellőzéssel ellátott
legyen.
(3) Az ejtőcsőben szűkület és elhúzás nem lehet, kivéve az ejtőcső legalsó szintjén lévő végződését, ahol az elhúzás szöge a függőleges iránytól legfeljebb 30° lehet.
(4) A fogadóhelyiségben légbeszívó szelepes tömlővéges vízkivételi lehetőséget és padlóösszefolyót kell biztosítani, padozatát és oldalfalait moshatóra kell kialakítani.”
37. § Az OTÉK 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„82. § (1) Az építményeket a rendeltetési céljuknak és a biztonságos használhatóságuknak megfelelő számú, elhelyezkedésű és műszaki tulajdonságú felvonóval kell tervezni és megvalósítani. Az ehhez szükséges felvonók műszaki tulajdonságait és darabszámát az épület fajtájától és a várható használóktól függően, a forgalmi követelményekre vonatkozó szabványok szerinti forgalomelemzés alapján, vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosításával kell meghatározni.
(2) Személyszállító felvonót kell létesíteni az (1) bekezdésnek megfelelően
a) minden építményben, építményrészben, önálló rendeltetési egységben, ahol a rendeltetésszerű használat 10,0 m-nél nagyobb szintkülönbség áthidalását teszi szükségessé, kivétel lehet a kétszintes önálló rendeltetési egység második szintje;
b) minden, egynél több használati szintet tartalmazó olyan épületben, önálló rendeltetési egységben, amelyben az azt rendeltetésszerűen használó fogyatékos személyek az akadálymentesen megközelíthető bejárati szintről az egyéb szinteket a lépcsőn nem képesek elérni és az akadálymentes megközelítésre más lehetőség nincs.
(3) A felvonókat úgy kell telepíteni, hogy azok a rendeltetésnek megfelelően kiszolgálják az építmény minden részét.
(4) Új, az akadálymentes használatra alkalmas épületekben legalább egy olyan méretű, kialakítású felvonót kell létesíteni, amely a fogyatékos személyek által is használható. Az akadálymentes használathoz biztosítani kell
a) a felvonók lépcső nélküli elérhetőségét,
b) a felvonó-aknaajtók előterében legalább 1,50 x 1,50 m szabad mozgásterületet,
c) a felvonó vezérlő és jelző elemek elhelyezését megfelelő nagyságban és magasságban kontrasztos kialakítással,
d) fogyatékos személyek számára az emeletek akusztikus jelzését és tapintással olvasható emeletszámozást, vizuális jelzést.
(5) A helyi értékvédelemről szóló önkormányzati rendeletben vagy egyéb jogszabályban meghatározott védett építmény esetén felvonót létesíteni az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a védelmet elrendelő, illetőleg a védettség jellege szerinti hatóság hozzájárulása és feltételei szerint szabad.
(6) Biztonsági felvonót akkor kell létesíteni, ha azt más jogszabály előírja, vagy ha az építmény kiürítésének, a mentésnek feltétele, továbbá a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetekben, ha a mentés feltételei más módon nem biztosíthatók.
(7) A járó- és fekvőbetegek gyógykezelésére és ápolására, illetve idősek gondozására szolgáló építményeket hordágy, illetve betegágy szállítására is alkalmas felvonóval kell tervezni és megvalósítani az (1) bekezdés követelményének megfelelően.
(8) Középmagas és magas épületekben minden önálló rendeltetési egység elérhető legyen bútorszállításra is alkalmas felvonóval.
(9) Építményszintek közötti rendszeres teherszállítás céljára teherfelvonót vagy személyszállításra is alkalmas teherfelvonót kell létesíteni.
(10) Nagy forgalmú építményekben (pl. áruházak, bevásárló központok, állomások) a személyszállító felvonó - az akadálymentes közlekedés lehetőségének megfelelő felvonó biztosításával egyidejűleg - részben helyettesíthető mozgójárdával, mozgólépcsővel. A mozgólépcső és mozgójárda kialakítása feleljen meg a vonatkozó jogszabálynak.
(11) A 2,0 m-t meghaladó emelőmagasságú felvonót helyettesítő személyemelő berendezést (home-lift) csak lakáson vagy üdülőegységen belül lehet létesíteni.
(12) Új épületben olyan műszaki megoldású felvonót kell tervezni és megvalósítani, ahol a felvonó véghelyzeteiben legalább 0,5 x 0,6 x 0,8 m méretű téglatestnek megfelelő szabad vagy menekülő tér biztosítható a fülke felett és legalább 0,5 x 0,6 x 1,0 m méretű téglatestnek megfelelő szabad tér a fülke alatt.”
38. § (1) Az OTÉK 85. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A helyiség belmagasságát a rendeltetésének és a lehetséges legnagyobb befogadóképességének megfelelően kell meghatározni, de a helyiség hasznos alapterületének belmagassága legalább a következő legyen:]
„a) 3,0 m átlagos belmagasság
- a nevelési-oktatási helyiségben,
- 200 m2 hasznos alapterületet meghaladó nagyságú huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben,
- az egészségügyi építmények közvetlen fekvő-betegellátást szolgáló helyiségeiben,”
(2) Az OTÉK 85. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A helyiség akkor használható mindenki számára akadálymentesen, ha
a) a helyiség bejárati ajtaja akadály nélkül megközelíthető,
b) a helyiség mérete és kialakítása a rendeltetéséhez szükséges berendezési és felszerelési tárgyak elhelyezésével együtt alkalmas a fogyatékos személyek által történő használatra és mozgásra.”
39. § (1) Az OTÉK 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A lakás legalább egy lakószobája napfény által benapozott legyen, kivéve, ha ezt a település kialakult beépítése nem teszi lehetővé. Benapozottnak tekinthető az a helyiség, ahol a benapozás lehetősége február 15-én legalább 60 percen át biztosított.”
(2) Az OTÉK 86. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Új épületek tervezése és megvalósítása során építészeti eszközökkel (pl. külső árnyékoló), illetve növényzettel kell biztosítani a túlzott nyári felmelegedés elleni védelmet.”
40. § (1) Az OTÉK 92. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeket természetes szellőzéssel kell ellátni, kivéve, ha a rendeltetésszerű használatukhoz mesterséges légcsere alkalmazása is szükséges.
(2) A homlokzaton - e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő építményen - mesterséges szellőzéshez kivezetést létesíteni, továbbá helyiségszellőztető vagy klimatizáló berendezést elhelyezni az épület külső megjelenésével összhangban, takartan, illetve építészeti eszközökkel megoldva akkor lehet, ha a tervezett megoldás és a működés hatása
a) az épület állékonyságát nem veszélyezteti, a homlokzatot nem károsítja,
b) az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép, építészeti érték vagy műemlékvédelmi, továbbá táj- és természetvédelmi) érdeket nem sért,
c) a kivezetés a környezetet bűz-, mérgező-, zaj-, rezgés- vagy más káros hatással nem szennyezi, az építmény rendeltetés szerinti használatát nem zavarja, ártalmas mértékű páralecsapódást nem okoz.”
(2) Az OTÉK 92. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(5) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre változik:
„(4) A frisslevegő-vételi és a szennyezett levegőt kibocsátó nyílást egymástól legalább 3,0 m távolságra úgy kell elhelyezni, hogy sem gravitációs, sem szélhatás ne eredményezzen visszaáramlást.”
41. § (1) Az OTÉK 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyiségek tervezett téli eredő hőmérséklete - az üzemelés-technológia követelményeit kivéve - a rendeltetés alapján tervezett tartózkodási zóna mértékadó (szélső) részén (pl. tanterem szélső üléshelyein) elégítse ki a vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásait. Más jogszabályi előírás hiányában a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben ez 20 °C legyen.”
(2) Az OTÉK 93. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Helyiség hűtésére, illetőleg fűtésére szolgáló berendezés vagy tartozéka (hőcserélő, klímaberendezés) épület homlokzatán a 92. § (2) bekezdésben foglalt azonos feltételek szerint és a 108. § (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyezhető el.”
42. § Az OTÉK 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„97. § (1) Az építmények folyosóinak szélességét a rendeltetésüknek megfelelően kell meghatározni. A kiürítésre figyelembe vett folyosó legkisebb szabad szélességét - a vonatkozó jogszabályok előírása szerint - számítással kell meghatározni, de az nem lehet kevesebb 1,10 m-nél, a tömegtartózkodás céljára szolgáló épületben, épületrészben 1,65 m-nél.
(2) Az akadálymentes közlekedésre tervezett folyosó szabad szélessége legalább 1,20 m legyen. Az 1,20 m-es szabad szélesség esetén belátható távolságokban kitérő helyeket kell biztosítani. Rendszeres kétirányú kerekesszékes forgalom esetében 1,80 m-es szabad szélességet kell biztosítani.”
43. § Az OTÉK 98. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szabadlépcső
a) pinceszint, alagsor, földszint vagy tetőtér megközelítése céljára,
b) üzemi használat céljára,
c) kizárólag menekülő vészlépcső céljára,
d) építmények megközelítését szolgáló tereplépcső és előlépcső céljára, továbbá
e) indokolt esetben legfeljebb négy lakás vagy üdülőegység megközelítése céljára egy szintmagasság áthidalására
létesíthető.”
44. § Az OTÉK 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„99. § (1) Az építményeket és a szabadtéri tartózkodásra, munkavégzésre szolgáló területeket (pl. temetőt, közúti pihenőhelyet, helyhez kötött szabadtéri munkahelyet, sátortábor céljára kijelölt területet) a rendeltetésüknek megfelelő illemhely-használati és tisztálkodási lehetőséggel kell megvalósítani és fenntartani. Az illemhelyek és a tisztálkodó helyiségek berendezéseinek számát az építmény, az önálló rendeltetési egység, a terület egyidejű használóinak tervezett (becsült) lehetséges legnagyobb létszáma és nemek szerinti megoszlása alapján kell megvalósítani. Az illemhelyekhez biztosítani kell a kézmosás lehetőségét.
(2) A tisztálkodó helyiség, az illemhely (WC-csésze, vizelde-berendezéssel felszerelt helyiség) könnyen tisztítható, fertőtleníthető, továbbá önálló szellőzésű és fűthető legyen, ezen túlmenően a csoportos tisztálkodó helyiség fűthető helyiségből nyíljon. A több illemhelyet magában foglaló helyiség (csoportos illemhely) csak önálló szellőzésű előtérből nyílhat. Az illemhely mérete 0,90 x 1,20 m-nél - befelé nyíló ajtó esetén 0,90 x 1,60 m-nél - kevesebb nem lehet.
(3) A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekhez, az (1) bekezdés szerinti területekhez az illemhelyek számát a tervezett, becsült összlétszám alapján a következők szerint kell megállapítani:
a) 200 főig 10 fő részére legalább egy közös, 10 fő létszám felett nemek szerint külön illemhelyet kell létesíteni, minden megkezdett
aa) 15 fő női létszám részére legalább 1 WC-fülke, illetőleg
ab) 40 fő férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke és 1 vizelde vagy 2 WC-fülke létesítése szükséges;
b) 200-1000 fő összlétszámhoz minden megkezdett
ba) 30 fő női létszám részére legalább 1 WC-fülke, illetőleg
bb) 80 fő férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke és 1 vizelde vagy 2 WC-fülke létesítése szükséges;
c) 1000 fő összlétszám felett az illemhelyek és az akadálymentes illemhelyek számát a tervezési program szerint az egészségügyi hatóság előírásai szerint esetenként kell megállapítani;
d) az óvodai célú önálló rendeltetési egységben és a 3-6 év közötti gyermekek használatára szolgáló építményekben, építményrészekben minden megkezdett 8 fő gyermek részére egy gyermek WC-csésze és kézmosó létesítése szükséges;
e) kisgyermekek és kísérőik által rendszeresen használt építményekben WC csoportonként 1 db illemhelyet legalább 1,20 m-es szélességi mérettel kell megvalósítani.
(4) Az illemhelyekhez legalább egy, illetve minden megkezdett 3 db berendezési tárgy (WC-csésze, vizelde-berendezés) után legalább egy kézmosót kell létesíteni.
(5) Építmény és az (1) bekezdés szerinti terület akadálymentes használatához nemektől független, kerekesszéket és más segédeszközt használó személyek részére alkalmas illemhelyet kell létesíteni. Az akadálymentes illemhely mérete, berendezési tárgyainak elhelyezése és kialakítása biztosítsa a rendeltetésszerű használatot, a WC-csésze minimum három módon (szemből, oldalról, átlósan-szemből) történő megközelíthetőségét, valamint a helyiségben a kerekesszékkel történő 360°-os megfordulást. Az akadálymentes használatra alkalmas illemhely is beszámít a (3) bekezdés szerint megvalósítandó mennyiségbe.
(6) Az illemhelyet akadálymentesség követelménye esetén, továbbá a nevelő-oktató és a gyógykezelő célú építményekben szintenként kell, egyéb építményekben legfeljebb egy szintkülönbséggel szabad létesíteni, a számításba vett használók tartózkodási helyének súlypontja közelében.
(7) Két lakószobásnál nagyobb lakásban önálló illemhelyet kell létesíteni.
(8) A csoportos illemhelyek előterében egy takarítás céljára is szolgáló vízvételi és kiöntési szerelvényt kell biztosítani.
(9) Élelmiszer tárolására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló helyiségből WC-, vizelde szerelvénnyel felszerelt helyiség közvetlenül nem nyílhat.”
45. § Az OTÉK 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„103. § (1) A gépjárműtároló egy vagy több gépjármű elhelyezésére szolgáló helyiség. A gépjárműtároló helyiség csak önálló szellőzésű előtér vagy közlekedő közbeiktatásával kapcsolódhat az épület huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségéhez.
(2) A gépjárműtároló szilárd padozatú, közvetlen természetes szellőzésű, illetve gépi szellőzés esetén a levegőnél nehezebb égéstermék tető fölé elvezetését biztosító megoldású legyen.
(3) Gépjárműtárolóban a padlóösszefolyó csak homok-, továbbá benzin- és olajfogóval ellátott lehet.
(4) A gépjárműtároló kialakítása, bejárata, szabad belmagassága tegye lehetővé az elhelyezendő gépjármű biztonságos be- és kiállását.
(5) Egy személygépkocsi tárolására szolgáló gépjárműtároló helyiség legalább 2,70/5,00 m nagyságú legyen. Több személygépkocsi elhelyezésére szolgáló tároló tervezésénél és kialakításánál a 6. számú melléklet szerinti megengedett legkisebb méreteket és legnagyobb lejtéseket kell alkalmazni.”
46. § Az OTÉK 104. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 104. § a következő (10)-(12) bekezdésekkel egészül ki:
„(9) Akadálymentes használat céljára az építményt, építményrészt, önálló rendeltetési egységet, teret, helyiséget úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az a fogyatékos személyek számára is a rendeltetésüknek megfelelően használható legyen. Ennek megfelelően kell kialakítani az építmény megközelítését, főbejáratát, vagy legalább egy bejáratát, közlekedőit, a használt terek méreteit, részletmegoldásait, a beépített szerkezeteket és a berendezési, felszerelési tárgyakat. Akadálymentes használhatósághoz olyan jelző-információs rendszert kell biztosítani, amely a mozgáskorlátozott, a látás- és a halláskárosodott személyeket segíti az építmények használatában.
(10) Az új közhasználatú építmények, építményrészek mindenki által használható részeit akadálymentesen kell megvalósítani.
(11) A (10) bekezdés szerinti építményrészeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az építmény tervezett rendeltetésének megfelelő közszolgáltatás fizikailag mindenki számára elérhető legyen. Az ennek megvalósításához szükséges, minimális feltételekre vonatkozó adatot és információt - jogszabályi rendelkezés hiányában - a rendeltetés szerinti közszolgáltatást végző intézmény, illetve hatóság biztosítja.
(12) A fogyatékos személyek elsődleges használatára szolgáló épületet, épületrészt, önálló rendeltetési egységet, helyiséget minden részletében az akadálymentes használat lehetőségét biztosító módon kell megvalósítani.”
47. § Az OTÉK 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„105. § (1) A lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségeit (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségeit (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségeit (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé
a) a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,
b) a főzést, mosogatást és az étkezést,
c) a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,
d) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását tervezési program szerint (pl. élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).
(2) A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m2 hasznos alapterületű helyisége, amely lehetővé teszi az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységek folytatását - kivéve a jövedelemszerzést szolgáló munkavégzést - és az azokhoz kapcsolódó berendezések elhelyezését.
(3) A lakás legalább egy lakószobájának hasznos alapterülete 17 m2 vagy annál nagyobb legyen. Ezen alapterületbe nem számítható be a lakószobának a főző és/vagy az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös.
(4) A lakásnak fűthetőnek kell lennie, lehetőleg minden helyiségben a rendeltetésének megfelelő szellőzést, természetes megvilágítást biztosítani kell.”
48. § (1) Az OTÉK 108. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Meglévő építményen és részein bármilyen építési-szerelési munka megvalósítása (pl. karbantartás, helyreállítás, felújítás, korszerűsítés, átalakítás, bővítés és az utólagos akadálymentessé tétel) vagy rendeltetés módosítás során - az általuk érintett körben - e jogszabály létesítési előírásait a meglévő szerkezeti, homlokzati adottságoknak, továbbá a településkép, az építészeti értékek, a műemlékek, valamint a táj- és természeti értékek védelme érdekének megfelelő mértékben szükséges eltérésekkel lehet alkalmazni, a biztonságos használhatóság feltételeinek teljesítésével.
(3) Jogszabállyal védett építményen, építményrészen, illetve területen építési tevékenység végzésére az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a külön jogszabályban meghatározott követelményeket is be kell tartani.”
(2) Az OTÉK 108. §-a a következő (8)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Jogszabállyal védett épületek homlokzatán bármilyen berendezés, felszerelési tárgy, tartozék (pl. klímaberendezés, mesterséges szellőztető, hőcserélő berendezés, távközlési telekommunikációs eszköz, égéstermék-kivezetés tartozéka) csak a védelmet elrendelő, illetőleg a védettség jellege szerinti hatóság hozzájárulása, illetve feltételei szerint valósítható meg a védelemmel összefüggő jogszabályok keretei között.
(9) A meglévő építmények utólagosan akadálymentesítendő építményrészeit úgy kell meghatározni, hogy az építményben lévő közszolgáltatás hozzáférése mindenki számára biztosítható legyen. Az ennek megvalósításához szükséges, minimális feltételekre vonatkozó adatot és információt - jogszabályi rendelkezés hiányában - a rendeltetés szerinti közszolgáltatást végző intézmény, illetve hatóság biztosítja. Vitatott esetben a közszolgáltatás szerint érintett minisztérium állásfoglalása a meghatározó.
(10) Az építmények utólagos akadálymentessé történő átalakításának lehetőségét építményenként, az építmény és környezete meglévő adottságainak figyelembevételével kell meghatározni.
(11) Ha az építmény utólagos akadálymentessé tétele csak részben valósítható meg, szükség esetén részleges akadálymentesítése is elfogadható, ha az ott lévő közszolgáltatás így is mindenki számára akadálymentesen hozzáférhető.”
49. § Az OTÉK 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. § Építményt vagy annak egy részét csak úgy szabad elbontani, hogy ez a szomszédos földrészletek és építmények, továbbá visszamaradó építményrészek állékonyságát, rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát ne veszélyeztesse, környezetét ne szennyezze, az egészséget ne károsítsa, valamint az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép-, építészeti érték- vagy műemlékvédelmi) érdeket, továbbá táj- és természetvédelmi érdeket ne sértsen. Védett területen építmény csak a védettség jellege szerinti hatóság hozzájárulásával bontható.”
50. § Az OTÉK 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„111. § (1) Az e rendelet II-III. fejezetében meghatározott településrendezési követelményeknél szigorúbb követelményeket a helyi építési szabályzat megállapíthat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti követelményeknél megengedőbb követelményeket a helyi építési szabályzat akkor állapíthat meg, ha
a) azt különleges településrendezési okok vagy a kialakult helyzet indokolja, továbbá
b) közérdeket nem sért, valamint
c) biztosított, hogy a 31. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek, és ahhoz az Étv. 9. § (6) bekezdése szerinti szakmai véleményt adó hozzájárult.
(3) Új épületek esetében e rendelet IV. fejezetében szereplő előírásoktól eltérni csak a (4) bekezdésben foglaltak tekintetében és az ott meghatározott feltételekkel lehet akkor, ha a tervezett megoldás:
a) az élet és az egészség védelmével, a biztonságos használhatósággal kapcsolatos érdeket nem sért,
b) a tervezett megoldás szerinti használat veszélyhelyzetet nem teremt,
c) a szomszédos önálló rendeltetési egységekhez fűződő használati jogokat nem korlátozza.
(4) Az eltérő megoldás
a) az egészségvédelem biztosítása szempontjából a 66. § (1) bekezdése, a 70. § (3), (6), (7) bekezdése, a 71. §, a 72. § (7) bekezdése, a 73. § (3) bekezdése, a 77. § (4)-(5) bekezdése, a 79. § (2) bekezdésének b) pontja, a 82. § (2) bekezdésének a)-b) pontja és (9) bekezdése, a 85. § (3)-(5) bekezdése, 86. § (1) bekezdése, a 88. § (3) bekezdése, a 89. § (2) bekezdése, 90. § (2)-(4) bekezdése, a 92. § (5)-(6) bekezdése, a 99. §, a 102. § (3) bekezdése és a 103. § (1) bekezdése, továbbá a honvédelmi és katonai, valamint a nemzetbiztonsági célú építmények esetében a 46. § (1) bekezdése tekintetében az egészségügyi jogszabályokban meghatározott szerv vagy hatóság hozzájárulásával és feltételeivel,
b) a tűzvédelem biztosítása szempontjából a 64. § (6) bekezdésének a)-d) pontja, a 73. § (1) bekezdése, a 85. § (9) bekezdése, a 88. § (4) bekezdése, a 90. § (2) bekezdése, a 95. § (4) bekezdése, a 96. § (2) bekezdésének b)-d) pontja és a 97. § tekintetében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú építmények esetében jogszabályban kijelölt hatóság hozzájárulásával és feltételeivel,
c) az építmények használati feltételeinek biztosítása szempontjából a 64. § (4), (7) bekezdése, a 65. § (3) bekezdése, a 68. § (1)-(3) bekezdése, a 85. § (2) bekezdésének a) pontja, a 96. § (3) bekezdése és a 98. § (2) bekezdése tekintetében az építésügyi műszaki szakértő véleménye alapján
valósítható meg.”
51. § (1) Az OTÉK 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.
(2) Az OTÉK 2. számú mellékletének I. 1.1.2 pontja az utolsó sort követően a következő két új területfelhasználási egységgel egészül ki:
[1.1.2 Beépítésre nem szánt terület]

[KÉP_HELYE]

(3) Az OTÉK 3. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.
(4) Az OTÉK 4. számú melléklete a következő új 17. ponttal egészül ki:
[Egy személygépkocsi számítandó:]
„17. öregek otthona szobáinak egyharmada után,”
(5) Az OTÉK 5. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.
(6) Az OTÉK az e rendelet 4. számú melléklete szerinti 6. számú melléklettel és az e rendelet 5. számú melléklete szerinti 7. számú melléklettel egészül ki.
(7) Az OTÉK 1. számú mellékletének 74. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„74. Telek beépített területe: a telken álló, a terepcsatlakozáshoz képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A 35. § (9) bekezdésének a) pontja szerinti épületkiugrás vízszintesen mért vetületi területét a telek beépítettségének számítása során figyelembe kell venni. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni:
a) az árnyékszék, a terepszint alatti építmény, a melléképítmények és a telken és a telek határain álló kerítés,
b) mezőgazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,0 m-es, egyéb területen a legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor,
c) az építményhez tartozó előlépcső, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,0 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető - az építmény tömegétől kiálló részeinek - az építménytől számított 1,50 m-es sávba eső
vízszintes vetületét.”

Záró rendelkezések

52. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
(2) E rendelet 11. § (5) bekezdése, 51. § (3) és (6) bekezdése, valamint a 2. számú melléklete a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(3) E rendelet 14. § (3) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.
(4) E rendelet 1-13.  §-a, 14.  § (1)-(2), valamint (4)-(6) bekezdése, 15-51. §-a, e § (2) és (4), valamint (6)-(8) bekezdése, továbbá 1-5. melléklete a rendelet kihirdetését követő 61. napon hatályát veszti.
(5) E rendelet 2013. január 2-án hatályát veszti.
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az OTÉK 1. § (4) bekezdése, 7. § (3) bekezdés 4. pontjában és (4) bekezdése 2. pontjában, továbbá 25. §-ában szereplő táblázat második címsorában a „legkisebb-” szövegrész, 25. §-ában szereplő táblázathoz tartozó *-gal jelölt lábjegyzet, 30. § (1) bekezdése 5. pontjában a „és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom)” szövegrész, 34. § (2) bekezdés második mondata, 35. § (3) bekezdés c) pontja, 44. § (2) bekezdése, 45. § (3) bekezdésében a „- ennek hiányában az építésügyi hatóság -” szövegrész, 55. § (2) bekezdésében a „kötelező” szövegrész, 60. § (2) bekezdésében a „vagy ilyen fölé nyúlik és magassága 6,0 m-nél nagyobb” szövegrész, 74. § (4) bekezdésben az „és fenntartani” szövegrész, 77. § (4) bekezdésében a „ha az főhelyiséget határol,” szövegrész, 79. § (5) bekezdése, 83. § (1) bekezdésében az „a kötelező” szövegrész, 85. § (2) bekezdés c) pontja, 85. § (8) bekezdésében a „lakó-” szövegrész, 87. § (2) bekezdésében a „kötelező” szövegrész, a 95. § (5) bekezdése, 104. § (5) bekezdése, 106. § (1) bekezdésében az „a kötelező” szövegrész, 108. § (1) bekezdésének utolsó mondata és (7) bekezdésében a „vagy a tevékenység kapacitásnövelésének” szövegrész, 110. § (2) bekezdése, 2. számú mellékletének I. 3. 3.1 pontjában az „- egyedi tájérték” szövegrész és jele, valamint II. 3. 3.4. pontja.
(7) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az OTÉK
a) 3. § (1) bekezdésében az „Étv. 11. §-ának (3) és (4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Étv. 11. §-ának (2) és (3) bekezdésében” szövegrész,
b) 11. § (3) bekezdésének 3. pontjában a „gazdasági építmény” szövegrész helyébe az „egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület” szövegrész,
c) 12. § (2) bekezdés 5. pontjában, 13. § (2) bekezdés 4. pontjában a „kézműipari épület” szövegrész helyébe „kézműipari építmény” szövegrész,
d) 12. § (3) bekezdés 5. pontjában, 13. §-a (3) bekezdésének 5. pontjában, 16. §-a (3) bekezdésének 1. pontjában, 17. §-a (2) bekezdésének 7. pontjában az „egyéb gazdasági építmény” szövegrész helyébe az „egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület” szövegrész,
e) 25. §-ában szereplő táblázat második címsorában a „legkisebb zöldfelület*” szövegrész helyébe „legkisebb zöldfelület” szövegrész,
f) 29. § (1) bekezdésében a „az állattenyésztés” szövegrész helyébe a „az állattartás és állattenyésztés” szövegrész,
g) 37. § (2) bekezdésében a „mellékhelyiségek” szövegrész helyébe a „helyiségek” szövegrész, a (4) bekezdésében a „mellékhelyiségek” szövegrész helyébe a „tároló-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely” szövegrész,
h) 38. § (3) és (6) bekezdésében a „szakhatóságok” szövegrész helyébe a „hatóságok” szövegrész,
i) 40. § (1) bekezdése a) pontjainak felvezető szövegében és b) pontjában a „2,00 m” szövegrész helyébe a „2,50 m” szövegrész, a (2) bekezdésében a „törvényben előírt” szövegrész helyébe a „jogszabályban előírt” szövegrész,
j) 42. § (6) bekezdésében a „járműtárolókat” szövegrész helyébe „gépjárműtárolókat” szövegrész,
k) 50. § (4) bekezdésében az „az erre vonatkozóan” szövegrész helyébe a „a jogszabályokban” szövegrész,
l) 51. § (1)-(2) bekezdésében a „megvalósítani” szövegrész helyébe a „tervezni és megvalósítani” szövegrész, (4) bekezdésében az „Építési” szövegrész helyébe az „Építési, bontási” szövegrész,
m) 56. § (1) bekezdésében a „megvalósítani” szövegrész helyébe a „tervezni és megvalósítani” szövegrész, valamint a „viszonylag a” szövegrész helyébe az „a lehető” szövegrész,
n) 59. § (2) bekezdésében a „teherhordó szerkezetekben” szövegrész helyébe a „tartószerkezetekben” szövegrész, a (3) bekezdésében a „teherhordó szerkezeten” szövegrész helyébe a „tartószerkezeten” szövegrész,
o) 72. § (7) bekezdésében a „gravitációs” szövegrész helyébe a „akkor kizárólag gravitációs” szövegrész,
p) 74. § (8) bekezdésében a „teherhordó szerkezeteivel” szövegrész helyébe a „tartószerkezeteivel” szövegrész,
q) 75. § (1) bekezdésében a „kell megvalósítani és úgy kell kialakítani” szövegrész helyébe a „úgy kell tervezni és megvalósítani” szövegrész, valamint a „balesetvédelmi” szövegrész helyébe „balesetvédelmi, továbbá műemlékvédelmi” szövegrész,
r) 79. § (4) bekezdésében a „gázüzemű berendezés” szövegrész helyébe a „gázfogyasztó készülék” szövegrész, a (6) bekezdésben a „gázüzemű berendezést” szövegrész helyébe a „gázfogyasztó készüléket” szövegrész,
s) 85. § (3) bekezdés c) pontjában a „d) pontban” szövegrész helyébe a „d) és e) pontban” szövegrész, a (10) bekezdésében a „tűzvédelmi szakhatóság” szövegrész helyébe a „tűzvédelmi hatóság” szövegrész,
t) 95. § (4) bekezdésében az „1,90 m” szövegrész helyébe az „1,95 m” szövegrész,
u) 98. § (3) bekezdésében a „tűzvédelmi szakhatóság” szövegrész helyébe a „tűzvédelmi hatóság” szövegrész,
v) 104. § (4) bekezdésében a „szakhatóságok” szövegrész helyébe a „hatóságok” szövegrész, a (8) bekezdésében az „egészségügyi szakhatóság” szövegrész helyébe az „egészségügyi hatóság” szövegrész,
w) 2. számú mellékletének I. 3. 3. 1 pontjában a „természeti terület határa” szövegrész helyébe „Natura 2000 terület határa” szövegrész, a mellékletben a „PANTON” szövegrész helyébe a „PANTONE” szövegrész,
x) 4. számú mellékletének 8., 10. és 15. pontjában a „főhelyiségeinek” szövegrész helyébe „huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek” szövegrész
lép.
(8) E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.