18/2008. (VI. 19.) KvVM rendelet

a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (2) bekezdésében, 44. § (4) bekezdésében, 69. § (3) bekezdésében, továbbá 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Az 1-4. számú mellékletben nem szereplő, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok körét a 7. és a 8. számú melléklet tartalmazza.
(2) A 7. számú mellékletben szereplő növényfajok pénzben kifejezett értéke egyedenként 10 000 Ft.
(3) A 8. számú mellékletben szereplő állatfajok közül
a) a bütykös hattyú (Cygnus olor), a házi veréb (Passer domesticus), a kárókatona (Phalacrocorax carbo), a sárgalábú sirály (Larus michahellis), a sztyeppi sirály (Larus cachinnans), a seregély (Sturnus vulgaris) és a hörcsög (Cricetus cricetus) pénzben kifejezett értéke egyedenként 1000 Ft,
b) a siketfajd (Tetrao urogallus), a nyírfajd (Tetrao tetrix) és a barna medve (Ursus arctos) pénzben kifejezett értéke egyedenként 50 000 Ft,
c) az a)-b) pontban nem szereplő fajok pénzben kifejezett értéke egyedenként 20 000 Ft.
(4) Az (l) bekezdés szerinti fajokra a Tvt. 42-44. §-ának és a Tvt. 80. §-ának, továbbá a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló külön jogszabály, valamint a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A 7. és a 8. számú mellékletben szereplő növény-, illetve állatfajok esetében a Tvt. 42. § (3)-(4) bekezdése, valamint a Tvt. 43. § (2) bekezdése szerinti engedély - a 4/A. §-ban foglalt eltérésekkel - csak korlátozott számú példányra
a) kutatási, oktatási célból,
b) egyes fajok újranépesítése, újratelepítése vagy mesterséges szaporítása érdekében vagy
c) egyéb közérdekből
adható.”
2. § Az R. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) Közegészségügyi okból, továbbá a légiközlekedés biztonsága, valamint az okszerű mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében - amennyiben természetvédelmi érdeket nem sért - a bütykös hattyú (Cygnus olor), a házi veréb (Passer domesticus), a kárókatona (Phalacrocorax carbo), a sárgalábú sirály (Larus michahellis), a sztyeppi sirály (Larus cachinnans), a seregély (Sturnus vulgaris) és a hörcsög (Cricetus cricetus) riasztása, elejtése, gyérítése, állományának szabályozása engedélyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti fajok egyedei tekintetében a riasztás a védett természeti területeken kívül július 1. és február 28. között, a repülőtereken és biztonsági övezetükben pedig egész évben engedély nélkül végezhető.
(3) A kárókatona (Phalacrocorax carbo) gyérítését engedély nélkül végezheti a külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, valamint a halászati őr a halállományokban keletkezett károk mérséklése érdekében, amennyiben tevékenységét:
a) az ingatlan tulajdonosával, illetve jogszerű használójával megállapodást kötve,
b) védett természeti területen, illetve különleges madárvédelmi területen kívül,
c) szeptember 1. és január 31. között,
d) a vadászat rendje megsértésének nem minősülő, valamint nem tiltott vadászati eszközökkel és módszerrel, valamint
e) az okszerű vadgazdálkodás akadályozása nélkül
végzi.
(4) A kárókatona (Phalacrocorax carbo) gyérítése során ólomsörét használata tilos.
(5) A seregély (Sturnus vulgaris) gyérítését engedély nélkül végezheti a külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, a hegyközség területén működő hegyőr, valamint az ott mezőőri szolgálatot ellátó személy, kizárólag a szőlőültetvényekben, azok termésének megóvása, illetve az azokban keletkező károk mérséklése érdekében, amennyiben tevékenységét
a) az ingatlan tulajdonosával, illetve jogszerű használójával megállapodást kötve,
b) védett természeti területeken, illetve különleges madárvédelmi területeken kívül,
c) augusztus 1. és október 31. között,
d) a vadászat rendje megsértésének nem minősülő, valamint nem tiltott vadászati eszközökkel és módszerrel, valamint
e) az okszerű vadgazdálkodás akadályozása nélkül
végzi.
(6) A vadászatra jogosult, valamint a (3) bekezdés szerinti halászati őr és az (5) bekezdés szerinti hegyőr, valamint mezőőr a (3) és az (5) bekezdés szerinti gyérítést végző személyekről (a vadászjegyük számának feltüntetésével), a gyérítések helyéről, idejéről, módjáról, valamint az elejtett madarak számáról a tárgyidőszakot követően, február 28-ig köteles jelentést küldeni az illetékes természetvédelmi hatóságnak.
(7) A hörcsög (Cricetus cricetus) gyérítését védett természeti területen kívül, engedély nélkül végezheti az ingatlan tulajdonosa, illetve jogszerű használója által megbízott személy az okszerű mezőgazdaságban keletkezett károk mérséklése érdekében, amennyiben a lakott hörcsöglyukak száma hektáronként meghaladja a kettőt.
(8) A (7) bekezdésben biztosított gyérítési lehetőség során elpusztított hörcsögök (Cricetus cricetus) prémjének, illetve az abból készített termékeknek a tartása, hasznosítása, bemutatása - a külön jogszabályban meghatározott közérdek bizonyításának hiányában is - engedélyezhető, amennyiben természetvédelmi érdeket nem sért.
(9) A 8. számú mellékletben szereplő hólyagos fóka (Cystophora cristata) és grönlandi fóka (Pagophilus groenlandicus) származékai esetében a Tvt. 43. § (2) bekezdése szerinti engedély adható abban az esetben is, ha igazolható, hogy a származék elkészítéséhez e két faj valamelyikének egyedét az inúit nép tagjai hagyományos vadászattal ejtették el.
(10) A kőszáli kecske (Capra ibex), a spanyol kecske (Capra pyrenaica), továbbá a 8. számú mellékletben szereplő tyúkalakúak (Galliformes) külföldről jogszerűen megszerzett származékának (különösen trófea) tartása, országba történő behozatala, országból való kivitele, országon történő átszállítása - a külön jogszabályban meghatározott közérdek bizonyításának hiányában is - engedélyezhető, amennyiben természetvédelmi érdeket nem sért.
(11) A (10) bekezdés szerinti engedélyekkel a behozatalkor rendelkezni kell, kivéve ha az egyed elejtése 30 napon belül történt. Az engedélyt ebben az esetben a jogszerű elejtést követő 30 napon belül kell megkérni.
(12) A sarki hófajd (Lagopus lagopus), a barnanyakú szirtifogoly (Alectoris barbara) és a vörös fogoly (Alectoris rufa) származékának eladása esetén a (10) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(13) A barna medve (Ursus arctos) külföldről jogszerűen megszerzett származéka (különösen trófea) esetében a jogszerű megszerzést külön jogszabályok alapján a tulajdonosnak igazolnia kell. Az igazolás hatósági elfogadása megfelel a Tvt. 43. § (2) bekezdése szerinti tartásra, hasznosításra és bemutatásra vonatkozó engedély kiadásának.
(14) A 8. számú mellékletben szereplő szárazföldi teknősfajok (Testudinidae) egyedei esetében a jogszerű megszerzést külön jogszabályok alapján a tulajdonosnak igazolnia kell. Az igazolás hatósági elfogadása megfelel a Tvt. 43. § (2) bekezdése szerinti tartásra, hasznosításra és bemutatásra vonatkozó engedély kiadásának.”
3. § (1) Az R. 1., 2., 6., 8. és 9. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) Az R. 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
4. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az R. 5. § (2) bekezdésében az „és a tarka géb” szövegrész, 2. számú mellékletében az „Ólomszínű csiga Alopia livida 10 000”, a „Tarka géb Proterorhinus marmoratus 2 000”, a „Nyírfajd Tetrao tetrix 50 000”, a „Siketfajd Tetrao urogallus 50 000”, a „Barna medve Ursus arctos 50 000”, valamint a „Párosujjú patások rendje” szövegrész és az „Alpesi zerge Rupicapra rupicapra 50 000” szövegrész, 8. számú mellékletében az „Anisus vorticulus apró fillércsiga”, a „Larus cachinnans sárgalábú sirály”, a „Myotis alcathoe Alcathoe-denevér”, valamint a „Pipistrellus pygmaeus apró törpedenevér” szövegrész hatályát veszti, továbbá az R. 5. § (2) bekezdésében az „a szivárványos” szövegrész helyébe a „valamint a szivárványos” szöveg lép.
(2) A 3. § (2) bekezdése és a 2. melléklet 2009. január 1-jén lép hatályba.
(3) Ez a rendelet 2009. január 2-án hatályát veszti.
5. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről, 6. cikk (1)-(2) bekezdés, 9. cikk, I. melléklet, II/1. melléklet, II/2. melléklet, III/1. és III/2. melléklet;
b) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről, 12. cikk (1) és (3) bekezdés, 13. cikk (1) bekezdés, 14. cikk, 16. cikk (1) bekezdés, II. melléklet, IV. melléklet, V. melléklet és VI. melléklet.