194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet

az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről

A Kormány az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli:

Általános rendelkezések

1. § A növényvédelmi, takarmány-ellenőrzési, élelmiszer-ellenőrzési és élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 59-63. §-ának figyelembevételével kell megállapítani az e rendeletben leírtak szerint.
2. § (1) Az adóhatóságnál a jogsértést okozó tevékenységgel kapcsolatban bejelentett jövedelemmel nem rendelkező személyeket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, ötszáz millió forintot meg nem haladó éves nettó árbevétellel rendelkező eljárás alá vont személynek kell tekinteni.
(2) A tétel értéke az adott előállító, illetve forgalmazó helyen az ellenőrzés, illetve mintavétel időpontjában alkalmazott bruttó egységár és - az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusának kifejezetten erre vonatkozó eltérő rendelkezése hiányában - az ellenőrzött egységben található, a hiba, az áru és az előállítás szempontjából azonos megítélésű élelmiszer vagy takarmány mennyiségének szorzata.
(3) Ha a tétel értéke nem állapítható meg, vagy az eljárás során az adott tétel szokásos értékénél húsz, vagy annál több százalékkal kevesebb állapítható meg, akkor az adott tételnek a szokásos piaci árát kell figyelembe venni.

Növényvédelmi bírság

3. § A növényvédelmi bírság összegét a Tv. 59. § (3) és (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az e rendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani.
4. § (1) Az 1. számú melléklet A) táblázat c) pontjában foglaltak esetén a növényvédelmi bírság alapja a károsítóval fertőzött terület mérete.
(2) A károsítóval való fertőzöttséget a növényvédelmi tevékenységről szóló külön jogszabályban foglaltak szerint kell megállapítani. Nem állapítható meg a károsítóval való fertőzöttség, amennyiben a szántó vagy kert művelési ágban nyilvántartott és ténylegesen megművelt területen a károsító felületi borítottságának átlaga a technológiailag biztosítható mértéket, de legfeljebb 5%-ot nem haladja meg.
(3) Amennyiben a külterületi, károsítóval fertőzött terület károsító borítottságának átlaga
a) a 10%-ot nem haladja meg, a növényvédelmi bírság mértéke megegyezik az adott fertőzött területre, az 1. számú melléklet A) táblázat c) pont 2. alpontja szerint irányadó bírságtétel legalacsonyabb összegével;
b) az 50%-ot meghaladja, a növényvédelmi bírság mértéke megegyezik az adott fertőzött területre, az 1. számú melléklet A) táblázat c) pont 2. alpontja szerint irányadó bírságtétel legmagasabb összegével.
5. § (1) Az 1. számú melléklet B) táblázatában foglalt jogsértések esetére megállapított növényvédelmi bírság összege nem lehet kevesebb, az adott tényállásra az 1. számú melléklet C) táblázatban meghatározott legkisebb mértéknél.
(2) A növényvédelmi bírság összege a (3) bekezdésben leírtak kivételével különös méltánylást érdemlő esetben mérsékelhető, de nem lehet kevesebb a Tv. 59. § (3) bekezdésében meghatározott legkisebb összegnél.
(3) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a növényvédelmi bírság összegét az 1. számú melléklet irányadó bírságtétele szerint kiszabott bírság összegének felével kell növelni.
6. § Amennyiben a jogsértő magatartással az 1. számú melléklet A) táblázat b) pontjában, illetve a B) táblázat d) pontjában szereplő esetekből több is megvalósul, a bírság mértékét a súlyosabb bírságtétellel fenyegetett jogsértésre irányadó bírságkiszabási szabályok szerint kell megállapítani.

Takarmány-ellenőrzési bírság

7. § (1) A takarmány-ellenőrzési bírság alapösszegének mértéke:
a) az előírt mennyiségtől eltérő mértékben vagy módon, illetve meg nem engedett állatgyógyászati készítményt, takarmány-adalékanyagot vagy az előírt legmagasabb értéket meghaladó mennyiségű nemkívánatos anyagot, mikroorganizmust, tiltott anyagot, nem engedélyezett állati fehérjét tartalmazó takarmány esetén: a tétel értékének háromszorosa,
b) minőségében az állat egészségét veszélyeztető mértékben károsodott takarmány esetén: a tétel értékének kettő és félszerese,
c) ha a takarmány beltartalmi értéke a Tv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottnál nagyobb mértékben tér el a gyártmánylapban vagy a kísérő okmányon feltüntetett garantált beltartalmi értéktől: a tétel értékének kétszerese,
d) a takarmányjelölési előírásoknak való meg nem felelés esetén: a tétel értékének kétszerese,
e) az előírt gyártmánylappal nem rendelkező takarmány esetén: a tétel értékének másfélszerese,
f) a b) pontban említettől kisebb mértékben minőségében károsodott takarmány esetén: a tétel értékének másfélszerese,
g) egyéb, a Tv. végrehajtására kiadott jogszabályi előírásoknak való meg nem felelés esetén: a tétel értékének másfélszerese,
de legalább a 2. számú melléklet A) táblázata szerinti minimumösszeg.
(2) Ha a jogsértő magatartással egyidejűleg több, az (1) bekezdésben szereplő eset is megvalósul, a bírság alapösszegét a súlyosabb bírságtétellel fenyegetett jogsértésre irányadó bírságkiszabási szabályok szerint kell megállapítani.
8. § (1) A bírság mértékének megállapítása során a bírság 7. § szerint megállapított alapösszegét meg kell szorozni
a) a 2. számú melléklet B) táblázatában szereplő súlyosbító körülmények fennállása esetén az ott meghatározott szorzókkal, illetve
b) a Tv. 23. § (1)-(2) bekezdésének megsértése esetén a 3. számú mellékletben meghatározott szorzókkal.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti több súlyosbító körülmény, illetve ilyen súlyosbító körülmény és az (1) bekezdés b) pontja szerinti eset együttes fennállása esetén a bírság mértékének megállapításához valamennyi vonatkozó szorzót összeszorozva kell a bírság mértékét megállapítani.

Élelmiszer-ellenőrzési bírság

9. § (1) Az élelmiszer-ellenőrzési bírság alapösszegének mértéke:
a) az élelmiszer-biztonsági követelmények megsértése esetén: a tétel értékének háromszorosa;
b) fogyaszthatósági határidő lejárta utáni forgalomba hozatal esetén: a tétel értékének kettő és félszerese;
c) a Magyar Élelmiszerkönyvi megnevezéseket jogellenesen használó élelmiszer forgalomba hozatala esetén: a tétel értékének kettő és félszerese;
d) jogszabályban vagy az Európai Unió kötelezően alkalmazandó jogi aktusaiban szabályozott élelmiszerminőségi előírásoknak való meg nem felelés esetén: a tétel értékének kétszerese;
e) amennyiben az előállító nem rendelkezik a Tv. 22. § (2) bekezdése szerinti írásos dokumentációval, vagy annak megléte esetén a dokumentációban feltüntetett élelmiszerminőségi előírásoknak az élelmiszer nem felel meg: a tétel értékének másfélszerese;
f) minőségmegőrzési határidő lejárta utáni forgalomba hozatal esetén: a tétel értékének másfélszerese;
g) egyéb, az a)-f) pont alá nem tartozó élelmiszer-jelölési előírásoknak való meg nem felelés esetén: a tétel értéke.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint számított összeg kevesebb, mint a 4. számú melléklet A) táblázata szerint meghatározott minimumösszeg - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az ott meghatározott összeget kell a bírság alapösszegeként figyelembe venni.
(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható a zöldség-gyümölcs ellenőrzés során kiszabott bírságok esetén.
(4) Ha a jogsértő magatartással egyidejűleg több, az (1) bekezdésben szereplő eset is megvalósul, a bírság alapösszegét a súlyosabb bírságtétellel fenyegetett jogsértésre irányadó bírságkiszabási szabályok szerint kell megállapítani.
(5) Különböző tételeket érintő, azonos tényállású jogsértés esetén az ellenőrzött létesítményben található tételek értékét a bírság alapösszegének megállapításakor össze kell adni.
10. § (1) A bírság mértékének megállapítása során a bírság 9. § szerint megállapított alapösszegét meg kell szorozni
a) a 4. számú melléklet B) táblázatában szereplő súlyosbító körülmények fennállása esetén az ott meghatározott szorzókkal, illetve
b) a Tv. 23. § (1)-(2) bekezdésének megsértése esetén a 3. számú mellékletben meghatározott szorzókkal.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti több súlyosbító körülmény, illetve ilyen súlyosbító körülmény és az (1) bekezdés b) pontja szerinti eset együttes fennállása esetén a bírság mértékének megállapításához valamennyi vonatkozó szorzót összeszorozva kell a bírság mértékét megállapítani.

Élelmiszerlánc-felügyeleti bírság

11. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság alapösszege tizenötezer forint.
(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság mértékének megállapításához a bírság alapösszegét a jogsértés körülményeitől függően meg kell szorozni az 5. számú mellékletben meghatározott szorzókkal.
(3) Több tényállás együttes fennállása esetén valamennyi vonatkozó szorzót összeszorozva kell az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság mértékét megállapítani.
(4) Ha a jogsértést okozó cselekményt szándékosan követték el, az adott tényálláshoz tartozó legalacsonyabb szorzó nem alkalmazható.
12. § (1) A 11. §-ban foglaltaktól eltérően, ha az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság a Tv. 63. § (1) bekezdés d) pontja alapján kerül kiszabásra,
a) a takarmány-vállalkozóval szemben kiszabásra kerülő élelmiszerlánc-felügyeleti bírság összege, ha a takarmány-vállalkozó
aa) - bár azt megtehette volna - nem gondoskodott megfelelő módon a jogsértés megelőzéséről: ötvenezer forint;
ab) utasítására követték el a jogsértést: százezer forint;
b) az élelmiszer-vállalkozóval szemben kiszabásra kerülő élelmiszerlánc-felügyeleti bírság összege, ha az élelmiszer-vállalkozó
ba) - bár azt megtehette volna - nem gondoskodott megfelelő módon a jogsértés megelőzéséről: százezer forint;
bb) utasítására követték el a jogsértést: ötszázezer forint.
(2) A 11. §-ban foglaltaktól eltérően, ha élelmiszerlánc-felügyeleti bírság a nyomonkövethetőségi szabályok megsértése miatt kerül kiszabásra, annyiszor ötvenezer forint összegű élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot kell kiszabni, ahány tételt a jogsértés érintett.
(3) Amennyiben az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság a Tv. 63. § (1) bekezdés b) pontja alapján kerül kiszabásra, a 11. § szerint megállapított összeg nem lehet kevesebb ötvenezer forintnál.

Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a rendelet 2008. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után elkövetett jogsértések esetén kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a növényvédelmi bírság tételes mértékéről szóló 187/2006. (IX. 5.) Korm. rendelet, és
b) a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény végrehajtásáról szóló 43/2003. (IV. 26.) FVM rendelet 42-44. §-a
azzal, hogy az e rendelet hatálybalépését megelőzően elkövetett jogsértések esetén még az e jogszabályokban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.