20/2008. (VI. 19.) PM rendelet

a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományának egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatáról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagjaira terjed ki.
(2) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a hivatásos állományba felvételre jelentkezők előzetes alkalmassági vizsgálatára.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában
1. alapellátást végző orvos: az egészségügyi szolgálat területileg illetékes orvosa,
2. egészségügyi szolgálat: a Kormány által kijelölt, a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományának egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasságát vizsgáló és minősítő szerv.

Az alkalmassági vizsgálat általános követelményei

3. § (1) A hivatásos állomány tagjának a hivatásos szolgálatra, ezen belül adott szolgálati beosztás, munkakör betöltéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági állapotát a szolgálati viszony létesítését megelőzően és a szolgálati viszony fennállása alatt rendszeresen vizsgálni és véleményezni kell (a továbbiakban együtt: alkalmassági vizsgálat).
(2) A hivatásos szolgálatra egészségileg, pszichikailag és fizikailag az a személy alkalmas, akinek nincs olyan egészségi, pszichikai és fizikai elváltozása, betegsége vagy fogyatékossága, amely a hivatásos szolgálat teljesítését kizárja, illetve annak során egészségi, pszichikai és fizikai állapota jelentős rosszabbodásának veszélye nem várható.
4. § (1) Alkalmassági vizsgálatot kell végezni:
a) a szolgálati viszony létesítése előtt,
b) külföldön történő szolgálat teljesítése előtt,
c) a hivatásos állomány tagja a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 76. § (1) bekezdése szerinti új beosztásba, munkakörbe történő kinevezését megelőzően,
d) a hivatásos állományba történő visszavételt megelőzően,
e) időszakosan az alkalmasság ellenőrzése céljából,
f) a hivatásos szolgálatra való alkalmasság egészségi okból történt megváltozásakor, ha a betegség, baleset maradandó egészségkárosodást okozott,
g) a hivatásos állomány tagja betegsége, műtéte, baleseti sérülése után a szolgálatképesség elbírálása szükségessége esetén, 60 naptári napot meghaladó egészségügyi szabadság, illetőleg keresőképtelenség eltelte után.
(2) Az (1) bekezdés f)-g) pontjaiban meghatározott esetekben egészségi és pszichikai alkalmasságot kell minősíteni.
(3) A hivatásos állomány tagja egészségi alkalmasságának elbírálására foglalkozás-egészségügyi vagy üzemorvostani szakorvosi képesítéssel rendelkező orvos, a pszichikai alkalmasság elbírálására pszichológus jogosult, aki e tevékenységében - jogszabály rendelkezésében és szakmai előírásban foglaltak kivételével - nem korlátozható és nem befolyásolható.
(4) A hivatásos állomány tagja fizikai alkalmassági vizsgálatát - előzetes orvosi vélemény figyelembevételével - megfelelő testnevelői vagy sportszakmai képesítéssel rendelkező személy végzi, a központilag kiadott módszertani követelményrendszer betartásával.
(5) Az alapellátást végző orvos végzi a hivatásos állomány időszakos és soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatát.
5. § (1) Az alkalmassági vizsgálat lefolytatását és elbírálását az orvostudomány mindenkori állásának megfelelően, a szakmai irányelvek figyelembevételével kell elvégezni.
(2) Az alkalmassági vizsgálat során el kell bírálni, hogy az érintett személy
a) egészségi, pszichikai, fizikai szempontból alkalmas-e a betöltendő szolgálati beosztás, munkakör ellátására, különösen, ha új beosztása vagy munkaköre a korábbinál fokozottabb vagy más jellegű egészségi, pszichikai, illetve fizikai követelményeket támaszt,
b) ha egészségi kockázatokkal járó beosztásban teljesít szolgálatot, egészségének vagy testi épségének előre látható károsodása nélkül alkalmas-e erre,
c) nem szenved-e olyan fertőző betegségben, amely miatt szolgálati beosztásából, munkaköréből adódóan széles körű fertőzést okozhat, vagy olyan betegségben, amelynek következtében bármikor szolgálatképtelenné válhat, vagy amely gyógykezelést, gondozást, egyéb intézkedés megtételét teszi szükségessé.

Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági minősítések

6. § (1) Az egészségi vizsgálatok alapján a következő minősítések állapíthatóak meg:
a) „Egészségileg alkalmas”,
b) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ...-ig”,
c) „Egészségileg alkalmatlan”.
(2) A pszichológiai vizsgálatok alapján a következő minősítések állapíthatóak meg:
a) „Pszichológiailag alkalmas”,
b) „Pszichológiailag ideiglenesen alkalmatlan ...-ig”,
c) „Pszichológiai követelményeknek nem felelt meg”.
(3) A fizikai alkalmassági vizsgálatok alapján a következő minősítések állapíthatóak meg:
a) „Fizikai állapota megfelelő”,
b) „Fizikai terhelhetősége jelenleg nem megfelelő, hat hónapon belül ismételt vizsgálata szükséges”,
c) „Fizikai állapota nem megfelelő”.

Az összesített alkalmassági minősítések

7. § (1) Az alkalmassági vizsgálat összesített minősítése az egészségügyi szolgálat feladata.
(2) Az alkalmasság összesített minősítése az egészségi, pszichikai vizsgálatok és a fizikai állapotfelmérés eredményét együttesen tartalmazza, amely minősítés lehet
a) „Hivatásos szolgálatra alkalmas”,
b) „Hivatásos szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan ...-ig”,
c) „A tervezett szolgálati beosztásra, munkakörre alkalmas”,
d) „A tervezett szolgálati beosztásra, munkakörre alkalmatlan”, vagy
e) „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan”.
(3) Az előzetes, az ismételt előzetes és a véglegesítés előtti alkalmassági vizsgálat összesített minősítése kizárólag alkalmas vagy nem alkalmas lehet.
(4) „Hivatásos szolgálatra alkalmas” minősítést kell adni, ha a vizsgált személy egészséges vagy olyan szervi eltérése van, amely az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, illetve az elváltozás a vizsgált személyt a szolgálat ellátásában nem korlátozza, és egészségét a szolgálatteljesítés a szervi működésbeli eltérése mellett sem veszélyezteti.
(5) „Hivatásos szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy megbetegedésének, sérülésének gyógyulása várható, állapota véglegesen még nem alakult ki és az elváltozás olyan jellegű, amelynek gyógyulása után „Hivatásos szolgálatra alkalmas” minősítés hozható.
(6) „A tervezett szolgálati beosztásra, munkakörre alkalmas” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy egészséges vagy olyan szervi eltérése van, amely az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, illetve az elváltozás a vizsgált személyt a tervezett beosztás, munkakör ellátásában nem korlátozza, és egészségét a szolgálatteljesítés a szervi működésbeli eltérése mellett sem veszélyezteti.
(7) „A tervezett szolgálati beosztásra, munkakörre alkalmatlan” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személynél olyan szervi, működésbeli vagy pszichikai eltérés észlelhető, amely miatt a betöltendő szolgálati beosztással, munkakörrel járó feladatok ellátására nem képes, vagy e feladatok ellátása az egészségét veszélyeztetné. Ilyen minősítés esetén a minősítésben meg kell határozni a vizsgált személy egészségi állapotának megfelelő betölthető szolgálati beosztásokat, munkaköröket.
(8) „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személynek olyan mérvű vagy jellegű egészségkárosodása van, amely a hivatásos szolgálattal járó fokozott egészségi, pszichikai és fizikai igénybevételre figyelemmel, kizárja a hivatásos szolgálattal járó kötelezettségek teljesítését.

Az egészségi alkalmassági követelmények

8. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálatoknak ki kell terjednie
a) a bőr és látható nyálkahártyák, fogazat, garatképletek, a keringési, légzési, hasi és érzékszervek, valamint az idegrendszer, az ízületek, az izomzat és csontrendszer vizsgálatára,
b) az esetleg fennálló testi és szellemi fogyatékosságokra, betegségekre,
c) az alkohol-, gyógyszer-, kábítószer-függőség esetleges jeleinek megállapítására,
d) az általános belgyógyászati vizsgálatok mellett az indokolt mértékű ideggyógyászati, fogászati, szemészeti, bőrgyógyászati és mozgásszervi szakorvosi vizsgálatokra,
e) a fül-orr-gégészeti vizsgálat során a műszeres szűrő-audiometriás vizsgálatra,
f) EKG, szükség esetén a kardiológiai vizsgálatra,
g) a mellkasi tüdőszűrő vizsgálatra,
h) vér és vizelet laboratóriumi vizsgálatra (teljes vérkép és vizelet, vércukor, májenzimek),
i) nők esetében a nőgyógyászati és nőgyógyászati citológiai vizsgálatra,
j) szükség esetén az egyéb, kiterjedtebb diagnosztikus és szakorvosi vizsgálatokra.
(2) A döntés kialakításához szükség esetén egyéb kiegészítő vizsgálatok, a speciális szolgálati beosztások, munkakörök esetében célzott jellegű vizsgálatok is elvégezhetők.
9. § (1) Az egészségi alkalmasságot a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott táblázatban (a továbbiakban: Táblázat) foglaltak szerint kell minősíteni.
(2) Az 1. számú mellékletben a betegségek és fogyatékosságok felsorolása a „Betegségek Nemzetközi Osztályozása” (BNO) kiadványban foglaltak alapján történik.
(3) A Táblázat római számmal jelölt kategóriáiba a hivatásos állomány tagját szolgálati beosztásának, munkakörének megfelelően, az 1. számú mellékletben foglaltak szerint kell besorolni.
(4) A Táblázat rovatai és a kapcsolódó magyarázatok az egészségi alkalmassági fokozatokat nyomtatott nagybetűvel jelölik, a következők szerint:
a) „Egészségileg alkalmas” („A”),
b) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” („I”),
c) „Egészségileg alkalmatlan” („E”).
(5) A Táblázat az egyes szakaszokban szereplő betegségekhez „Egyéni elbírálás” („EB”) megjelölést tartalmaz. Az „EB” nem minősítés, csak választási lehetőséget biztosít a (4) bekezdés szerinti minősítések közül.
(6) Ha a vizsgálat során a vizsgált személynél olyan megbetegedés észlelhető, amely a Táblázatban nem szerepel, a vizsgált személyt az adott betegséget orvostanilag (kórtanilag) leginkább megközelítő kórformára vonatkozó előírások szerint kell minősíteni.
(7) A Vám- és Pénzügyőrség speciális bevetési alegységének tagjaira vonatkozó egyéb egészségi követelményeket az 1. számú melléklet tartalmazza.
(8) A nyomozó és járőrszolgálati munkakörök pszichológiai alkalmassági vizsgálatának követelményrendszerét az 1. számú melléklet tartalmazza.

Egyéni elbírálás

10. § Az egészségi alkalmasság egyéni elbírálásakor a következőket kell figyelembe venni:
a) a betegség súlyossági fokát és a vele járó funkcionális zavarokat,
b) a kóros elváltozások gyógyulási hajlamát, a szervezet kompenzáló képességét, egy adott elváltozás perspektíváját, későbbi következményeit, krónikussá válásának lehetőségét,
c) az adott megbetegedés, elváltozás szolgálatképességet befolyásoló hatását,
d) az egyén aktuális munkakörének jellegét és sajátosságait, a megszerzett tapasztalatokat, képzettséget, az eltöltött szolgálati időt.

Pszichikai alkalmassági követelmények

11. § (1) Hivatásos szolgálatra pszichikailag az a személy alkalmas, aki megfelel a hivatásos szolgálat által támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeni és értékrendi követelményeknek.
(2) A pszichikai alkalmassági vizsgálatokat egységes, az egészségügyi szolgálat által összeállított és a Magyar Pszichológiai Társaság Fegyveres Szekciója által elfogadott vizsgálati módszerekkel és alkalmassági kritériumrendszer alapján kell végezni.
(3) A pszichikai alkalmasságról szóló döntést a teljesítménytesztek, valamint a személyiségtesztek értékelése alapján a pszichológus hozza meg.
(4) „Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” minősítést kell adni a hivatásos állomány tagjának, ha átmeneti élethelyzete, aktuális pszichés állapota nem teszi lehetővé képességei, személyiségjegyei megbízható értékelését. A pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan minősítés legfeljebb egy évre adható.
(5) Ha a pszichikai vizsgálat során a vizsgálatot végző pszichológus olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely a (3) bekezdésben említett vizsgálatok segítségével nem tisztázható, akkor ennek tisztázására célzott vizsgálatot kell végezni. Pszichiátriai megbetegedés gyanúja esetén a további vizsgálatra kizárólag pszichiáter szakorvos jogosult.

Fizikai alkalmassági követelmények

12. § (1) A hivatásos állomány tagjának fizikai alkalmasságát kétévente egy alkalommal fizikai állapotfelmérésen kell ellenőrizni.
(2) A hivatásos állományt a fizikai állapotfelmérésnél életkor alapján négy korcsoportba kell sorolni. A besorolásnál a betöltött évek számát kell figyelembe venni, az alábbiak szerint
a) I. korcsoport: a 18-25 év közöttiek,
b) II. korcsoport: a 26-35 év közöttiek,
c) III. korcsoport: a 36-45 év közöttiek,
d) IV. korcsoport: a 46-50 év közöttiek.
(3) A fizikai alkalmassági vizsgálaton a hivatásos állomány azon tagja vehet részt, aki egy hónapnál nem régebbi egészségi alkalmassági vizsgálaton „Egészségileg alkalmas” vagy „A tervezett szolgálati beosztásra, munkakörre alkalmas” minősítést kapott.
13. § (1) A fizikai alkalmasság vizsgálatára szolgáló mozgásformák a következők:
a) fekvőtámasz,
b) 60 m futás,
c) felülés,
d) távolugrás helyből,
e) guggolás,
f) 2000 m futás.
(2) A fizikai alkalmasság minősítése az (1) bekezdésben meghatározott mozgásformák közül a hivatásos állomány tagja által választott öt kondicionális gyakorlat végrehajtásának eredménye alapján történik. Az egyes kondicionális gyakorlatokért legfeljebb 25 pont, az öt gyakorlat végrehajtása esetén összesen 125 pont adható.
(3) Az öt kondicionális gyakorlat végrehajtásának értékelése az I-III. korcsoportba tartozó személyek esetében:
a) 0-59 pont esetén „Nem megfelelő”,
b) 60-89 pont esetén „Megfelelő”,
c) 90-125 pont esetén „Kiváló”.
(4) Az öt kondicionális gyakorlat végrehajtásának értékelése az IV. korcsoportba tartozó személyek esetében:
a) 0-15 pont esetén „Nem megfelelő”,
b) 16-40 pont esetén „Megfelelő”,
c) 41 pont felett „Kiváló”.
(5) „Fizikailag alkalmas” minősítést kell adni a hivatásos állomány tagjának, ha a választott öt kondicionális gyakorlatot teljesítette és gyakorlatonként nincs 0 pont teljesítménye, továbbá a gyakorlatok végrehajtásának eredményeként „Megfelelő” vagy „Kiváló” értékelést kapott.
(6) „Fizikai állapota nem megfelelő” minősítés a hivatásos állomány tagjának a 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ismételt vizsgálat eredménytelensége esetén adható.
(7) Ha a hivatásos állomány tagja „Fizikai állapota nem megfelelő” minősítést kapott, az ismételt fizikai állapotfelmérés során az alapellátást végző orvos bevonásával vizsgálni kell a kiváltó okokat, az érintett személy szolgálati beosztás, munkakör ellátására való alkalmasságát.
(8) „A fizikai alkalmassági követelmények kondicionális eredmény pontérték táblázatát”, valamint „Az egyes feladatok végrehajtásának követelményeit és rendjét” a 2. számú melléklet tartalmazza.
(9) A Vám- és Pénzügyőrség speciális bevetési alegység tagjaira vonatkozó fizikai alkalmassági követelményeket a 2. számú melléklet tartalmazza.

Előzetes alkalmassági vizsgálat

14. § (1) Az alapellátást végző orvos a felvételre jelentkező előzetes egészségi alkalmassági vizsgálata keretében elvégzi az általános belgyógyászati vizsgálatot, kiszűri a hivatásos szolgálatra egészségi szempontból egyértelműen nem alkalmas személyeket. A további vizsgálatokat - szükség esetén más egészségügyi szakintézetek közreműködését is igénybe véve - az egészségügyi szolgálat végzi.
(2) A felvételre jelentkező előzetes alkalmassági vizsgálatát, a felvételi eljárást lefolytató szervezeti egység bejelentés alapján kezdeményezi az egészségügyi szolgálatnál.
(3) A felvételre jelentkező előzetes alkalmassági vizsgálatának időpontját az egészségügyi szolgálat úgy állapítja meg, hogy a vizsgálatra a felkérés időpontját követő 15 napon belül sor kerüljön. A felvételi eljárást lefolytató szervezeti egységnek az előzetes alkalmassági vizsgálat lefolytatása érdekében meg kell határoznia, hogy a felvételre jelentkezőt várhatóan milyen szolgálati beosztásba, munkakörbe tervezi kinevezni.
15. § (1) A felvételre jelentkezőnek az előzetes alkalmassági vizsgálaton be kell mutatnia
a) az alkalmassági vizsgálatra rendelő lapot,
b) a felvétel előtti alkalmassági vizsgálathoz szükséges kérdőívet,
c) a társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazó igazolványát,
d) ha van, a katonai igazolványát, illetve a katonai egészségi minősítését igazoló iratot,
e) a háziorvosa által kitöltött adatlapot,
f) az egészségi állapotára vonatkozó összes egészségügyi dokumentációt, az egészségügyi törzskönyvet, illetve, ha azzal valamilyen okból nem rendelkezik az erről szóló igazolást,
g) egy éven belüli tüdőszűrés eredményét,
h) nők esetében egy évnél nem régebbi nőgyógyászati és nőgyógyászati citológiai vizsgálat eredményét,
i) a fizikai alkalmasságról szóló igazolást,
j) HIV, Hepatitis B és C vírus, a vérbaj (lues) vizsgálat eredményeit,
k) három hónapnál nem régebbi drogszűrés eredményét.
(2) A honvédségi egészségi alkalmatlansági minősítés - ha az alkalmatlanságot okozó elváltozás a vizsgálat időpontjában is fennáll -, továbbá a hadköteles, szerződéses, hivatásos vagy önkéntes tartalékos állományból egészségi okok miatt történt leszerelés, valamint érvényben lévő egészségkárosodás bármilyen mértéke, a hivatásos állományba történő jelentkezés esetén nem alkalmas minősítést jelent.
(3) A felvételre jelentkező előzetes egészségi alkalmassági vizsgálatának lefolytatásában részt vevő alapellátást végző orvos az érintettet köteles tájékoztatni a nem alkalmas minősítés okáról.
(4) Ha a felvételre jelentkező, az előzetes alkalmassági vizsgálat során a szolgálat ellátására kihatással lévő, egészségi állapotára vonatkozó információkat elhallgat, illetve valótlan adatokat szolgáltat, és ezek a hivatásos állományba vétele után az állományilletékes parancsnoka tudomására jutnak, soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kell elrendelni.

Ismételt előzetes alkalmassági vizsgálat

16. § (1) A felvételre jelentkező ismételt előzetes alkalmassági vizsgálatát kell elrendelni, ha a jelentkező alkalmas minősítést kapott, de nem került hivatásos állományba vételre és a minősítés óta már hat hónap eltelt, továbbá igazolni tudja a háziorvostól beszerzett dokumentáció alapján, hogy az eltelt időszakban olyan betegsége, balesete nem volt, mely az alkalmasságát kizárná.
(2) Az egy éven túli jelentkezés esetén a jelöltet új jelentkezőnek kell tekinteni.
(3) Nincs helye ismételt előzetes alkalmassági vizsgálatra jelentkezésnek, ha
a) a jelentkező egy éven belül végzett előzetes alkalmassági vizsgálat másodfokú elbírálása során nem alkalmas minősítést kapott,
b) a jelentkező a szolgálat ellátását akadályozó testi fogyatékossága van,
c) a jelentkező a szolgálat ellátását akadályozó, nem gyógyítható betegségben szenved.
17. § Az ismételt előzetes alkalmassági vizsgálat során
a) az előző vizsgálat óta eltelt időtől függetlenül - a megfelelő orvosi igazolás hiányában - az általános belgyógyászati vizsgálatot és a pszichológiai vizsgálatot az egészségügyi szolgálat szakorvosának meg kell ismételnie,
b) meg kell ismételni mindazon vizsgálatokat, amelyeknél az ismételt vizsgálat alkalmával valamely alkalmasságot kizáró ok gyanúja felmerül.
18. § (1) A hivatásos állományba próbaidőre felvett személy egészségi alkalmasságát, ha azt az állományilletékes parancsnok írásban megindokoltan kezdeményezi, az egészségügyi szolgálat FÜV eljárás keretében, a véglegesítését megelőzően ismételten véleményezi.
(2) Az eljárás során értékelni kell az előzetes alkalmassági vizsgálat eredményeit, a próbaidő alatt előfordult betegségeket, és szükség esetén kiegészítő vizsgálatokat lehet elrendelni. A próbaidőre felvett személy alkalmasságát az előzőeket összesítve kell meghatározni.
(3) A próbaidőre felvett személy véglegesítés előtti alkalmasságának véleményezését úgy kell kezdeményezni, illetve azt úgy kell elvégezni, hogy a véglegesítésre vonatkozó döntést a próbaidő lejárta előtt meg lehessen hozni.

Időszakos alkalmassági vizsgálat

19. § (1) A szolgálati viszony fennállása alatt, az alkalmassági követelményeknek való megfelelés rendszeres ellenőrzése érdekében, a hivatásos állomány minden tagjánál általános és célzott időszakos egészségi, pszichikai alkalmassági vizsgálatokat és fizikai állapotfelmérést kell végezni.
(2) Az időszakos alkalmassági vizsgálatot a kockázatértékelés eredményének megfelelő időközönként, de legalább kétévenként, lehetőleg a fizikai állapotfelméréssel egyidejűleg kell elvégezni.
(3) Az egészségkárosító kockázatoknak kitett beosztásokban foglalkoztatottak időszakos egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatát évente kell elvégezni.
(4) A hivatásos állomány időszakos alkalmassági vizsgálatát úgy kell megszervezni és végrehajtani, hogy a szolgálati feladatok ellátásában fennakadást ne okozzon.
(5) A időszakos alkalmassági vizsgálatot végző orvos a vizsgálat eredménye alapján a következő egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatra a (2)-(3) bekezdésben előírtnál rövidebb időt is megállapíthat.
20. § A hivatásos állomány tagjának az időszakos alkalmassági vizsgálaton be kell mutatnia
a) az alkalmassági vizsgálatra rendelő lapot,
b) a társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazó igazolványát,
c) az előző alkalmassági vizsgálat óta keletkezett kórházi és gyógyintézeti zárójelentéseket, szakorvosi leleteket, esetleges Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI) szakvéleményt,
d) két éven belüli tüdőszűrésének eredményét,
e) nők esetében három évnél nem régebbi nőgyógyászati citológiai vizsgálat eredményét.
21. § Az időszakos alkalmassági vizsgálat során a hivatásos állomány tagját aktuális egészségi, pszichikai és fizikai állapotától függően kell minősíteni.

Soron kívüli alkalmassági vizsgálat

22. § (1) A hivatásos állomány tagjának soron kívüli alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie
a) 60 napot meghaladó keresőképtelenség esetén,
b) ha munkavégzése (egészségügyi ok kivételével) 6 hónapot meghaladóan szünetel, vagy
c) a 15. § (4) bekezdésében meghatározott esetben.
(2) Ha az állományilletékes parancsnok vagy az alapellátást végző orvos indokoltnak tartja - függetlenül a keresőképtelen napok számától -, kezdeményezheti a hivatásos állomány tagja soron kívüli alkalmassági vizsgálatát abban az esetben is, ha az adott évben egynél több és eltérő időben megállapított betegség miatt történt a keresőképtelen állományba vétele.
(3) A Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok) a hivatásos állományra vonatkozóan elrendelheti egyes szolgálati beosztásokat, munkaköröket betöltők soron kívüli alkalmassági vizsgálatát, vagy egyes alkalmassági vizsgálatoknak a hivatásos állomány egészére vagy meghatározott részére történő elvégzését is.
(4) A soron kívüli alkalmassági vizsgálatot az alkalmassági vizsgálatra rendelő lappal kell kezdeményezni.
23. § (1) A soron kívüli alkalmassági vizsgálat esetén az egészségi, pszichikai és fizikai vizsgálatok közül az indokolt vizsgálatokat kell elvégezni.
(2) Ha a soron kívüli alkalmassági vizsgálat eredménye alapján feltételezhető, hogy a hivatásos állomány tagjának egészségi állapota eredeti szolgálati beosztásának, munkakörének ellátását nem teszi lehetővé, a Vám- és Pénzügyőrség Felülvizsgáló Bizottsága (FÜV) általi eljárást kell kezdeményezni.

Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat

24. § (1) Személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni rendszeresen a hivatásos állomány azon tagjánál,
a) aki szolgálati feladatai ellátása során fokozott egészségi ártalomnak, illetve veszélynek van kitéve,
b) akinek esetleges fertőző megbetegedése környezetét veszélyeztetheti.
(2) A vizsgálatok elvégzése az alapellátást végző orvos feladata, aki a vizsgálatok tervszerű végrehajtása érdekében a személyi higiénés alkalmassági vizsgálatra kötelezettekről nyilvántartást vezet.

Az időszakos, a soron kívüli és a személyi higiénés alkalmassági vizsgálat közös szabályai

25. § (1) Aki az időszakos vagy soron kívüli alkalmassági, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat során „A tervezett szolgálati beosztásra, munkakörre alkalmatlan” vagy „A hivatásos szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” minősítést kapott, az adott szolgálati beosztásban, munkakörben tovább nem foglalkoztatható.
(2) Az ideiglenesen alkalmatlanná nyilvánított személyt az alkalmasság végleges elbírálása érdekében, az egészségügyi szolgálat orvosa által megjelölt időpontban, újabb vizsgálatra kell küldeni.
(3) A 4. § b)-g) pontokban felsorolt esetekben lefolytatott alkalmassági vizsgálatok során megállapított alkalmatlan minősítéssel szemben az érintett az elsőfokú FÜV, ezt követően másodfokú FÜV eljárást kezdeményezhet.

Külföldi szolgálatra vezényeltek alkalmassági vizsgálata

26. § (1) A külföldi szolgálatra vezénylés megkezdése előtt és az onnan történő végleges hazatérést követően, egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatot kell lefolytatni a hivatásos állomány tagjánál. A vizsgálatokat - indokolt esetben más egészségügyi szakintézetek közreműködését is igénybe véve - az egészségügyi szolgálat végzi.
(2) Külföldi szolgálatra vezényeltek egészségi alkalmassági vizsgálatát és az egészségügyi felkészítést az egészségügyi szolgálatnál a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (a továbbiakban: országos parancsnokság) személyügyi szerve írásban kezdeményezi.
(3) Az egészségügyi szolgálatnak az egészségügyi felkészítés keretében időben tájékoztatnia kell a kiutazót, hogy
a) a kötelezően előírt, valamint - beleegyezése esetén - az ajánlott védőoltásban részesüljön,
b) a külszolgálat időtartamára az aktuálisan fenyegető megbetegedések elkerülésére megfelelő gyógyszerrel rendelkezzen.
(4) A hivatásos állomány tagja az orvosi vizsgálatra köteles magával vinni a korábbi vizsgálatok alapján kiállított és rendelkezésére álló orvosi leleteit, kórházi zárójelentéseit, ha van, oltási könyvét.
(5) A vizsgálatokat a külszolgálat helye szerint meghatározott egészségi, alkalmassági és járványügyi követelményekre figyelemmel kell elvégezni.
27. § Ha az egészségügyi szolgálat a hivatásos állomány tagját egészségügyi, pszichikai vagy fizikai szempontból alkalmatlannak tartja külföldi munkavégzésre, ennek okáról az érintettet tájékoztatja.
28. § (1) A külföldi szolgálatból történő végleges hazatérést követő alkalmassági vizsgálatra a hivatásos állomány tagjának az első szolgálatteljesítési napján kell jelentkeznie az egészségügyi szolgálatnál.
(2) A külföldi szolgálatból történő végleges hazatérést követő alkalmassági vizsgálat lezárásáig a hivatásos állomány tagja részére egészségügyi szabadságot kell elrendelni.

Szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonása

29. § Az alapellátást végző orvosnak a szakorvosi leletek és vizsgálati eredmények alapján - a kórállapot megjelölése nélkül - írásban haladéktalanul kezdeményeznie kell az érintett szolgálati elöljárójánál a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonását, a cselekvőképességet, illetve a lőfegyver biztonságos használatát befolyásoló kóros állapot, betegség fennállása esetén.

Szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset véleményezése

30. § (1) Szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset esetén a Hszt. 180. § (2) bekezdése szerinti jegyzőkönyvet a szolgálati elöljáró köteles legkésőbb a baleset időpontját követő 48 órán belül felvenni.
(2) A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset orvosi véleményezését az alapellátást végző orvos végzi, aki véleményében rögzíti a sérülés jellegét, a gyógyulás várható időtartamát és állást foglal abban a tekintetben, hogy a sérült sérülése a balesettel, illetve a szolgálat ellátásával ok-okozati összefüggésben keletkezett-e.
(3) Az orvosi véleményt a felvett jegyzőkönyv vonatkozó részének kitöltésével kell rögzíteni. A jegyzőkönyv egy példányát az érintett részére kell átadni, egy példányát a személyi anyaggyűjtőjében kell elhelyezni, egy példányát az egészségügyi szolgálat részére kell megküldeni.
(4) A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset orvosi véleményezésére vonatkozó rendelkezéseket a baleset folytán elhunytak esetében is értelemszerűen alkalmazni kell.
(5) A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset társadalombiztosítási jogszabályok szerinti üzemi balesetté minősítésére és a baleseti ellátások folyósítására a vonatkozó jogszabályok alapján, a baleset szolgálati kötelmekkel összefüggésének megállapításával egyidejűleg az állományilletékes parancsnok intézkedik.
31. § (1) A baleset szolgálati kötelmekkel való összefüggésének minősítésére - az orvosi vélemény figyelembevételével - az állományilletékes parancsnok jogosult, aki a döntését tartalmazó határozatot a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles meghozni, és azt érintettnek, az alapellátást végző orvosnak és az egészségügyi szolgálatnak haladéktalanul megküldeni.
(2) A határozat rendelkező részének a sérült személyére, szolgálati helyére és a baleset helyére, idejére vonatkozó adatokon, valamint a baleset minősítésén kívül a jogorvoslati felhívást is tartalmaznia kell. Az indoklásban meg kell határozni a bekövetkezett sérülést, a baleset bekövetkezése és a hivatásos szolgálat ellátása közötti összefüggést alátámasztó vagy kizáró körülményeket, a sértett közrehatását, továbbá a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat.
(3) Ha a baleset szolgálati kötelmekkel történő összefüggéséről a rendelkezésre álló adatok alapján kétséget kizáróan dönteni nem lehet, a minősítő eljárást a körülmények tisztázására indított vizsgálat befejezéséig fel kell függeszteni. Erről az érintettet írásban értesíteni kell. Az (1) bekezdés szerinti határidő ez esetben a felfüggesztés időtartamával meghosszabbodik.
32. § (1) A szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősített baleset esetén, ha maradandó károsodás állapítható meg, az egészségügyi szolgálat orvosa köteles a balesetet szenvedettet az ORSZI elé rendelni a foglalkozási eredetű egészségkárosodás mértékének megállapítása végett.
(2) Ha a balesetből eredő egészségkárosodás mértéke a 13%-ot eléri, de a bekövetkezett egészségkárosodás az érintettet eredeti szolgálati beosztása, munkaköre ellátásában nem akadályozza, az állományilletékes parancsnok köteles intézkedni a baleseti járadék folyósítása iránt.
(3) Ha az egészségkárosodás olyan mértékű, hogy az érintett eredeti szolgálati beosztásának, munkakörének ellátását lehetetlenné teszi, a baleseti járadék folyósítása mellett az állományilletékes parancsnoknak a FÜV eljárást is kezdeményeznie kell.
(4) A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset miatti 240 napon túli betegállomány esetén, ha a gyógyulás érdekében erre szükség van, a társadalombiztosítási jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. A betegállomány meghosszabbítását a területileg illetékes ORSZI Bizottságok véleményezik.

Az alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezése

33. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjának egészségi állapota olyan mértékben változott, hogy a számára előírt egészségi alkalmassági követelményeknek nem felel meg, alkalmasságának a felülvizsgálatát kell kezdeményezni.
(2) Az alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult:
a) a hivatásos állomány tagja,
b) az alapellátást végző orvos,
c) az állományilletékes parancsnok.
(3) A felülvizsgálat kezdeményezéséről a hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles jelentést tenni, az alapellátást végző orvos pedig tájékoztatást adni az állományilletékes parancsnoknak.
(4) A felülvizsgálat iránti kérelmet az Elsőfokú FÜV Bizottság elnökének kell megküldeni, aki intézkedik a FÜV eljárás lefolytatása iránt.

Az alkalmasság felülvizsgálatának okmányai

34. § (1) Az alkalmasság elbírálásához a következő okmányok szükségesek:
a) egészségügyi könyv,
b) kórtörténeti lap,
c) alapellátást végző orvos véleménye,
d) állományilletékes parancsnok véleménye,
e) felülvizsgálati táblázat (a továbbiakban: FÜV táblázat) három példányban,
f) orvos szakértői vélemény a munkaképesség-csökkenés mértékéről,
g) a felülvizsgálatra rendelt személy egészségi állapotára vonatkozó orvosi leletek,
h) valamennyi rendelkezésre álló, de különösen az egy éven belüli kórházi és gyógyintézeti zárójelentések, szakorvosi leletek,
i) sérülés (baleset) esetén a baleseti jegyzőkönyv, az ezzel kapcsolatos minősítő határozat,
j) kitöltött egészségügyi önéletrajz.
(2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti vélemény beszerzésétől a felülvizsgálatot előkészítő orvos eltekinthet, ha az érintett egészségi állapota e nélkül is egyértelműen megítélhető.

A parancsnoki és orvosi vélemény

35. § (1) A felülvizsgálathoz ismerni kell a hivatásos állomány tagja élet- és munkakörülményeit, a beosztásával együtt járó fizikai és pszichikai terheléseket, továbbá a hivatásos állomány tagja korábbi teljesítőképességéhez viszonyított és a közvetlen környezet által tapasztalható változásokat.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megítéléséhez be kell szerezni az állományilletékes parancsnok és az alapellátást végző orvos véleményét is.
(3) Az állományilletékes parancsnok véleményének tartalmazni kell, hogy a hivatásos állomány tagja:
a) egészségi állapota milyen mértékben befolyásolja a szolgálati feladatok ellátását,
b) szolgálati beosztásában, munkakörében végzett munka milyen fizikai és szellemi megterheléssel jár,
c) szolgálatteljesítési képessége és magatartása milyen mértékben változott,
d) az előző két évben milyen gyakorisággal és időtartamban volt egészségügyi szabadságon,
e) hány év, a nyugdíjjogosultság szempontjából beszámítható szolgálati idővel rendelkezik,
f) milyen más szolgálati beosztásba, munkakörbe helyezésére van lehetőség.
(4) Ha a FÜV eljárást az alapellátást végző orvos kezdeményezi, a beteg állapotáról, szolgálati körülményeiről és az orvosi szempontból értékelhető rendellenességről orvosi véleményt készít, melynek két példányát megküldi az Elsőfokú FÜV Bizottság elnökének.
(5) Ha a baleset (betegség) szolgálati kötelmekkel összefüggő vagy szolgálati eredetű, az alapellátást végző orvosi véleményben közölni kell a baleset (betegség) bekövetkezésének helyét, idejét és körülményeit, továbbá a szolgálati kötelmekkel való összefüggésre vonatkozó megállapításokat.

A felülvizsgálathoz szükséges orvosi vizsgálatok

36. § (1) A hivatásos állomány alkalmassági felülvizsgálatra rendelt tagja a FÜV Bizottság előtt személyesen köteles megjelenni. A személyes megjelenéstől el kell tekintetni, ha
a) a felülvizsgálat idején betegsége, sérülése miatt járó vagy cselekvőképtelen, illetőleg utaztatása esetén egészségi állapotában romlás következne be,
b) büntetőeljárás keretében elrendelt személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt áll.
(2) A FÜV Bizottság a hivatásos állomány tagja alkalmasságát a rendelkezésre álló felülvizsgálati okmányok alapján bírálja el, ha a személyes megjelenésétől az (1) bekezdés alapján el kell tekinteni. A FÜV Bizottság elnöke a FÜV Bizottság döntéséről és a jogorvoslat lehetőségéről a hivatásos állomány tagját írásban értesíti.
(3) A kivizsgálást a rendelkezésre álló legkorszerűbb diagnosztikai eljárásokkal kell végezni, amelyek a betegség, illetőleg a kóros állapot tényleges fennállását és természetét az orvostudomány mindenkori követelményei szerint igazolják, vagy kizárják. A kivizsgálás eredményét a hivatásos állomány tagja kórlapjában teljes részletességgel, a FÜV táblázatban olyan mértékben kell feljegyezni, hogy a döntés alapját képező kórállapot vagy betegség szakmai szempontból értékelhető legyen.
(4) A FÜV eljárás előkészítéséért felelős orvos biztosítja, hogy a beteg kivizsgálása során az előírt és az általa szükségesnek tartott vizsgálatok, szakkonzíliumok megtörténjenek és azok eredményét a kórtörténeti iratokban hitelesen rögzítsék. Ezek elvégzéséről köteles meggyőződni és az észlelt hiányosságok pótlására intézkedni.
(5) Az alkalmasság elbírálása szempontjából alapvető kórelváltozásokról az eljárást előkészítő orvosnak személyes vizsgálattal is meg kell győződnie. A vizsgálat alapján kell javaslatot tennie az Elsőfokú FÜV Bizottságnak a hivatásos állomány tagjának minősítésére.
(6) A FÜV Bizottság elnöke szükség esetén újabb kivizsgálást, illetőleg vizsgálatok elvégzését kérheti.

Az Elsőfokú FÜV Bizottság összetétele, hatás- és jogköre

37. § (1) A három tagból álló Elsőfokú FÜV Bizottságot az egészségügyi szolgálat alapellátó rendszerében kell működtetni.
(2) Az Elsőfokú FÜV Bizottság elnökét és tagjait az egészségügyi szolgálat vezetője bízza meg, a bizottságban egy fő foglalkozás-egészségügyi szakorvos részvétele kötelező.
(3) Az Elsőfokú FÜV Bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése és működtetése a bizottság elnökének a feladata. Feladatkörében köteles gondoskodni a bizottsághoz utaltak kivizsgáltatásáról, a FÜV eljárás okmányainak előírások szerinti elkészíttetéséről, az előírt adatszolgáltatás határidőre történő teljesítéséről.
38. § (1) A hivatásos állomány tagja alkalmasságáról, valamint szolgálatképességéről az Elsőfokú FÜV Bizottság a következő döntéseket hozhatja:
a) valamennyi összesített alkalmassági minősítés,
b) szolgálatteljesítési idő csökkentése napi 4 vagy 6 óra időtartamra, legfeljebb 120 naptári napig,
c) részleges szolgálatmentesség engedélyezése, legfeljebb 180 naptári napig,
d) 180 naptári napot meghaladóan egészségügyi szabadság engedélyezése, legfeljebb 240 naptári napig.
(2) A bizottság első fokú határozata ellen benyújtott fellebbezést és az ügy iratait az Elsőfokú FÜV Bizottság elnöke haladéktalanul megküldi a Másodfokú FÜV Bizottság elnökéhez.

A Másodfokú FÜV Bizottság összetétele, hatás- és jogköre

39. § (1) A három tagból álló Másodfokú FÜV Bizottságot az egészségügyi szolgálat szakellátó rendszerében kell működtetni.
(2) A Másodfokú FÜV Bizottság elnökét és tagjait az országos parancsnok bízza meg.
(3) Pszichológiai alkalmasság elbírálása esetén a Másodfokú FÜV Bizottságban az elnök által felkért pszichológus vagy pszichiáter szakorvos, fizikai alkalmasság elbírálása esetén sportorvostan szakvizsgával rendelkező szakorvos részvétele kötelező.
(4) Ha az alkalmasság elbírálása szempontjából a bizottság elnöke indokoltnak tartja, szakkonziliátust kell a bizottságba bevonni.
(5) A bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése, irányítása a Másodfokú FÜV Bizottság elnökének a feladata.
40. § (1) A Másodfokú FÜV Bizottság bírálja el az Elsőfokú FÜV Bizottság határozata ellen benyújtott fellebbezéseket. A bizottság másodfokon hozott döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.
(2) A Másodfokú FÜV Bizottság döntésében valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést alkalmazhat, az elsőfokú minősítést megváltoztathatja, illetőleg újabb kivizsgálást vagy annak kiegészítését rendelheti el.
(3) A Másodfokú FÜV Bizottság jogosult 120 naptári napon túl - annak beszámításával - engedélyezni a csökkentett szolgálati időt napi 4 vagy 6 órára, legfeljebb 180 naptári nap időtartamig.

A jogorvoslat rendje

41. § (1) Az Elsőfokú FÜV Bizottság döntése ellen a vizsgált személy a határozat közlésétől számított 15 napon belül, az Elsőfokú FÜV Bizottsághoz írásban benyújtott fellebbezéssel élhet.
(2) A FÜV Bizottság alkalmassági minősítő határozatát, valamint a fellebbezés lehetőségét a hivatásos állomány tagjával közölni kell. A minősítést, a fellebbezés lehetőségét és az egyes szolgálati feladatok alóli felmentést a hivatásos állomány tagjának egészségügyi könyvébe fel kell tüntetni és az egészségügyi könyvet a hivatásos állomány tagjának át kell adni. A minősítést a kórtörténeti lapon is fel kell tüntetni, melyet a bizottság elnöke ír alá és személyi bélyegzőjével lát el.
(3) A FÜV táblázat egy eredeti példányát mellékleteivel együtt a jogerős döntést hozó FÜV Bizottság irattárában kell elhelyezni. A hivatásos állomány tagja állományilletékes parancsnokának, és „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” minősítés esetén az országos parancsnokság személyügyi szervének a FÜV határozatot meg kell küldeni, amely kórismét és indokolást nem tartalmazhat.
(4) A FÜV táblázatot „Orvosi titoktartásra kötelezett” jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az érintett kérelmére vagy törvényben meghatározott személyek és szervek részére lehet kiadni.

A FÜV Bizottság eljárása

42. § (1) A FÜV Bizottságok üléseiket szükség szerinti gyakorisággal tartják. A FÜV eljárásra a hivatásos állomány tagját az egészségügyi szolgálat az iratok beérkezését követő 30 napon belül írásban, a bizottsági ülés helyének és idejének megjelölésével, az ülés időpontját megelőzően, legalább nyolc nappal a szolgálati elöljáró útján rendeli be.
(2) A hivatásos állomány tagját a bizottság szakmai szempontból illetékes tagja megvizsgálja, a vizsgálat eredményét összeveti a FÜV táblázatban szereplő vizsgálati eredményekkel, majd a bizottság részére tájékoztatást ad a kivizsgálás eredményéről, és javaslatot tesz a vizsgált személy egészségi alkalmassági fokára, egészségkárosodásának a szolgálati kötelmekkel való összefüggésére, valamint az egyéb kérdésekre (pl. egészségügyi szabadság meghosszabbítása).
(3) A bizottság szótöbbséggel határoz. A bizottság tagja, ha a határozattal nem ért egyet, különvéleményt nyújthat be írásban. Ezt az elnök a FÜV táblázat irattári példányához csatolja.
(4) A FÜV Bizottság határozata az alábbi adatokat tartalmazza:
a) az egészségi alkalmasság fokozatát, a szükséges korlátozások, felmentések felsorolását,
b) a betegség (sérülés) szolgálati kötelmekkel való összefüggésével kapcsolatos véleményt,
c) a gépjárművezetői egészségi alkalmasság felülvizsgálatának szükség szerinti kezdeményezését,
d) az egyenruha viselésének egészségi szempontból való ellenjavallatát.
(5) A FÜV határozatot a bizottság tagjai aláírják és személyi orvosi bélyegzőjükkel hitelesítik.
(6) Alkalmatlanság megállapítása esetén a bizottság a személyügyi eljárás kezdetéig a hivatásos állomány tagjának egészségügyi szabadságot engedélyez azzal, hogy a szolgálati kötelmeinek átadás-átvételére igénybe vehető.

Az egészségkárosodás mértékének megállapítása

43. § (1) A felülvizsgálat során be kell szerezni az ORSZI szakvéleményét a vizsgált személy egészségkárosodásának mértékéről, ha
a) egészségi állapota alapján „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” minősítés megállapítása indokolt,
b) a felülvizsgálatra szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségkárosodás következtében kerül sor,
c) a hivatásos állomány tagja kéri.
(2) A szakvélemény beszerzését az Elsőfokú FÜV Bizottság elnöke kezdeményezi az ORSZI beutaló kiállításával.
44. § (1) Az első fokú orvos szakértői bizottság által megállapított egészségkárosodás mértéke ellen a hivatásos állomány tagja az Elsőfokú FÜV Bizottság elnöke útján, az első fokú döntésben meghatározott fellebbezési időn belül, az ott megjelölt másodfokú orvos szakértői bizottsághoz fellebbezhet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti fellebbezés esetén a másodfokú jogerős döntés beérkezéséig a FÜV eljárást szüneteltetni kell, ha az alkalmasság e nélkül nem bírálható el. A hivatásos állomány tagja részére - ha azt egészségi állapota indokolja - erre az időszakra egészségügyi szabadságot kell engedélyezni.

Felmentés a szolgálatteljesítés alól

45. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja, betegség vagy baleset következtében szolgálati beosztásának, munkakörének ellátására ideiglenesen alkalmatlanná válik, intézkedni kell a szolgálatteljesítés alól történő felmentése iránt.
(2) Ha a külön jogszabály alapján keresőképtelenség megállapítására feljogosított egészségügyi szolgáltató orvosa, a háziorvos vagy az alapellátást végző orvos a hivatásos állomány tagjának keresőképtelenségét megállapította, a hivatásos állomány tagja köteles erről a szolgálati elöljáróját - a várható gyógyulási időtartam meghatározásával - haladéktalanul értesíteni.
(3) Ha a keresőképtelenség, illetőleg egészségügyi szabadság időtartama a 30 napot meghaladja havonta, rövidebb időtartam esetén szolgálattételre jelentkezéskor a hivatásos állomány tagja az igazolást szolgálati elöljárójának köteles leadni.
(4) A hivatásos állomány tagja a 22. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott soron kívüli alkalmassági vizsgálatra a keresőképessé nyilvánításának napján, legkésőbb az azt követő első munkanapon, a szolgálatba állását megelőzően, köteles az alapellátást végző orvosnál a keresőképtelenséget megállapító leletekkel megjelenni.
(5) A hivatásos állomány kórházból, gyógyintézetből elbocsátott tagja két munkanapon belül köteles az alapellátást végző orvost az elbocsátásáról tájékoztatni, és a kórházi zárójelentés egy példányát vagy annak másolatát részére eljuttatni.
46. § (1) A szolgálatteljesítés alóli felmentés teljes vagy részleges lehet:
a) teljes felmentés, a fekvőbeteg-gyógyintézetben, illetve lakáson fekvőbetegként történő gyógykezelés és az egészségügyi szabadság időtartamára,
b) részleges felmentés, az egyes szolgálati kötelezettségek alóli mentesség és a csökkentett napi szolgálatteljesítési idő.
(2) A hivatásos állomány tagja részére az alapellátást végző orvos legfeljebb 180 naptári napig egészségügyi szabadságot engedélyezhet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi szabadság lejártát követően a beteget kezelő alapellátást végző orvos javaslatára - a már engedélyezett egészségügyi szabadság beszámításával - 180 naptári napon túl az Elsőfokú FÜV Bizottság jogosult egészségügyi szabadság engedélyezésére, 240 naptári nap időtartamig.
(4) A fekvőbeteg-gyógyintézetben töltött idő a (3) bekezdés szerinti időtartamok számításakor már engedélyezett egészségügyi szabadságnak számít.
(5) Ha az Elsőfokú FÜV Bizottság által engedélyezett 240 nap egészségügyi szabadság leteltével a hivatásos állomány tagjának szolgálatképessége nem áll helyre - és a szolgálatképesség helyreállása a csökkentett napi szolgálatteljesítési idő engedélyezése esetén sem várható, az alapellátást végző orvos a hivatásos állomány tagja egészségi alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezi. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha az egészségügyi szabadság engedélyezése - egy adott évben - egynél több és eltérő időben megállapított betegség (baleset) miatt történt.
(6) Az engedélyezett egészségügyi szabadság megkezdésére az állományilletékes parancsnok haladéktalanul intézkedik.
47. § (1) Az egészségügyi szabadság meghosszabbítását a bizottság elnöke a hivatásos állomány tagjának egészségügyi könyvébe bejegyzi, és azt aláírásával, valamint személyi orvosi bélyegzőjével látja el.
(2) Az engedélyezett egészségügyi szabadságot az egészségügyi szolgálat nyilvántartja.
48. § (1) Tartós vagy végleges egészségkárosodás esetén, ha az nem okoz alkalmatlanságot, a hivatásos állomány tagja részére, a következő szolgálati kötelezettségek teljesítése alól egészségügyi felmentés adható:
a) testnevelés,
b) tartós állás,
c) alaki foglalkozás,
d) nehéz fizikai munka,
e) őrszolgálat,
f) egyenruha-viselés,
g) 24 órás szolgálat,
h) lövészet.
(2) Az egészségügyi felmentés engedélyezésére az alapellátást végző orvos 180 naptári nap, azon túl, a már engedélyezett 180 nap beszámításával az Elsőfokú FÜV Bizottság 240 naptári nap időtartamban jogosult.
(3) Az egészségügyi felmentés időtartamát a FÜV táblázaton a minősítési javaslatban, valamint a minősítésben fel kell tüntetni.
(4) Az egészségügyi felmentés a hivatásos állomány tagjának alap-, illetve szakkiképzését egy hónapon túl nem akadályozhatja. Ha a felmentés okát képező egészségkárosodás olyan mértékű, hogy az a hivatásos állomány tagjának alap-, illetve szakkiképzését egy hónapon túl sem teszi lehetővé, egészségi alkalmasságának felülvizsgálatára kell intézkedni.
(5) Ha a teljes szolgálatképesség az Elsőfokú FÜV Bizottság által engedélyezett 180 nap leteltével sem áll helyre - és a teljes szolgálatképesség helyreállása az összességében 240 nap időtartamban engedélyezhető felmentés mellett sem várható -, a kezelőorvos a hivatásos állomány tagja egészségi alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezi.
(6) A felmentések végrehajtásáért az állományilletékes parancsnok, a parancs előkészítéséért az alapellátást végző orvos felelős. Az állományilletékes parancsnok parancsában az időtartam megjelölésével határozza meg a hivatásos állomány tagja egyes szolgálati kötelezettségek alóli felmentését, illetve a csökkentett szolgálati időt.
(7) A múló, heveny betegségek esetén, illetve a gyógyulás bekövetkezésekor, ha a felmentés további alkalmazása már nem indokolt, az alapellátást végző orvos az egészségügyi felmentést megszünteti vagy a felmentést engedélyező Elsőfokú FÜV Bizottságnál annak megszüntetését kezdeményezi.
49. § (1) Hosszabb ideig tartó gyógykezelést követően, az orvosi rehabilitáció keretében a fokozatos munkába állás érdekében, az egészségügyi szolgálat foglalkozás-egészségügyi orvosa átmenetileg csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást is engedélyezhet a hivatásos állomány tagjának. Ennek időtartama - az alapellátást végző orvos javaslatára - napi 4 vagy 6 óra időtartamra, legfeljebb 90 naptári napig terjedhet.
(2) A hivatásos állomány tagját - ha egészségi állapota indokolja, az erre meghatározott eljárási rendben - a Vám- és Pénzügyőrség hévízi Gyógyházába 14 napos támogatott gyógykezelésre lehet utalni. Az orvosi rehabilitáció keretében más szanatóriumba utalásra és ellátásra az egészségbiztosítás vonatkozó szabályai szerint jogosult.

Egészségügyi dokumentáció

50. § (1) Az alkalmassági vizsgálatról és a FÜV eljárásról készült dokumentáció tartalmazza
a) a hivatásos állomány tagja személyazonosító adatait,
b) a hivatásos állomány tagja által ellátott vagy tervezett szolgálati beosztást, munkakört,
c) a hivatásos állomány tagjának személyes, továbbá családi és foglalkozási anamnézisét,
d) az alkalmassági vizsgálat, FÜV eljárás időpontját, az elvégzett vizsgálatokat és azok eredményét,
e) az orvos szakértői vélemény eredeti példányát,
f) az alkalmasságra vonatkozó véleményt, esetleges korlátozásokat,
g) az időszakos alkalmassági vizsgálat esedékességének időpontját,
h) a vizsgálatot végző orvos aláírását.
(2) Az alkalmasság megállapításáról szóló összesítő minősítésnek a hivatásos állomány tagja személyazonosító adatain és a vizsgálatot végző orvos aláírásán, valamint orvosi bélyegzőlenyomatán túl tartalmaznia kell azokat a szolgálati beosztásokat, munkaköröket, amelyek végzése tekintetében az alkalmasság megállapításra került. Ha az alkalmasság korlátozással került megállapításra, az összesítő minősítésnek a fentieken túl tartalmaznia kell a korlátozás módját, terjedelmét, és a javasolt betölthető szolgálati beosztások, munkakörök megnevezését.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a FÜV eljárás során hozott határozat indokolási részének tartalmaznia kell a felülvizsgálatot kezdeményező személy megnevezését, az orvosszakértői vélemény számát, az egészségkárosodás mértékét és a következő vizsgálat idejét.
(4) Az alkalmasság megállapításáról szóló összesítő minősítés és a FÜV eljárás során hozott határozat nem tartalmazhatja az anamnézist, a vizsgálatok eredményét, a kórismét, és az 1. számú mellékletben szereplő kódszámokat.
(5) Az alkalmassági vizsgálatok eredményeit, minősítését az egészségügyi törzslapra kell bejegyezni. Az alkalmasság összesített minősítését és a FÜV eljárás során hozott határozatot a hivatásos állomány tagja személyi anyaggyűjtőjében kell elhelyezni.
(6) A felvételre jelentkező előzetes, ismételt előzetes alkalmassági vizsgálatának nem alkalmas minősítése esetén, a minősítés okát az 1. számú mellékletben szereplő kódszámok megjelölésével kell rögzíteni az egészségügyi törzslapon, és fel kell tüntetni, hogy a minősítés végleges vagy ideiglenes-e, és a vizsgálat a későbbiekben milyen feltételekkel ismételhető meg.
51. § A vizsgálat során keletkezett valamennyi egészségügyi dokumentációt az egészségügyi szolgálat a vizsgálatot követő 30 évig őrzi meg.
52. § (1) Az egészségi és pszichikai vélemény mintáját a 3. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az alkalmassági vizsgálatra rendelő lap mintáját a 4. számú melléklet tartalmazza.
(3) A felvétel előtti alkalmassági vizsgálathoz szükséges kérdőívet az 5. számú melléklet tartalmazza.
(4) A háziorvos által kitöltendő adatlap mintáját a 6. számú melléklet tartalmazza.
(5) A FÜV eljárásra rendelő lap mintáját a 7. számú melléklet tartalmazza.
(6) A FÜV eljárás keretében hozott határozatok mintáját a 8-9. számú mellékletek tartalmazzák.
(7) Az ORSZI beutaló mintáját a 10. számú melléklet tartalmazza.
(8) A FÜV táblázat mintáját a 11. számú melléklet tartalmazza.

Záró rendelkezések

53. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
(2) A 12. § és 13. § 2008. szeptember 1-jén lép hatályba.
54. § Hatályát veszti a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatos egyes szabályokról szóló 15/1997. (V. 8.) PM rendelet 41-43. és 52-57. §-a.