26/2008. (VIII. 15.) OKM rendelet

az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva - a Magyar Rektori Konferencia egyetértésével - a következőket rendelem el:
1. § Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. számú melléklet XIII. része kiegészül e rendelet 1. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.
2. § A Rendelet 3. számú melléklet III. része kiegészül e rendelet 2. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.
3. § A Rendelet 3. számú melléklet IV. része kiegészül e rendelet 3. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.
4. § A Rendelet 3. számú melléklet V. része kiegészül e rendelet 4. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.
5. § A Rendelet 3. számú melléklet VI. része kiegészül e rendelet 5. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.
6. § A Rendelet 3. számú melléklet VII. része kiegészül e rendelet 6. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.
7. § A Rendelet 3. számú melléklet VIII. része kiegészül e rendelet 7. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.
8. § A Rendelet 3. számú melléklet IX. része kiegészül e rendelet 8. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.
9. § A Rendelet 3. számú melléklet X. része kiegészül e rendelet 9. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.
10. § A Rendelet 3. számú melléklet XI. része kiegészül e rendelet 10. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.
11. § A Rendelet 3. számú melléklet XII. része kiegészül e rendelet 11. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.
12. § A Rendelet 3. számú melléklete „XIII. PEDAGÓGUSKÉPZÉSI KÉPZÉSI TERÜLET” cím alatt kiegészül e rendelet 12. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.
13. § A Rendelet 4. számú melléklet 11.1.1. a) pontja a „FÖLDÜNK-KÖRNYEZETÜNK MŰVELTSÉGI TERÜLET” szövegrész előtt kiegészül e rendelet 13. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.
14. § A Rendelet 4. számú melléklet 11.1.1. b) pontja a „GAZDASÁGI SZAKKÉPZÉS” alcímet megelőzően „AGRÁR SZAKKÉPZÉS” alcím alatt kiegészül e rendelet 14. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.
15. § A Rendelet 4. számú melléklet 11.1.3. pontja a „GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET” alcímet megelőzően „AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET” alcím alatt kiegészül e rendelet 15. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.
16. § A Rendelet 4/A. számú mellékletének helyébe e rendelet 16. számú melléklete lép.
17. § A Rendelet 5. számú melléklete kiegészül e rendelet 17. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.
18. § A Rendelet 2. számú mellékletében a „VIII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET 12. KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK” helyébe e rendelet 18. számú melléklete lép.
19. § A Rendelet 3. számú mellékletében a „X. SPORTTUDOMÁNY 1. SZAKEDZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK” 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 15-20 kredit
tudomány- és sporttudomány-elmélet, a sporttudományi kutatás elmélete és módszertana, hazai és nemzetközi sportadminisztráció, sportfejlesztési stratégiák, élsport-finanszírozás, élsport az EU-ban.
8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 50-55 kredit
funkcionális (sport-) anatómia, a sportsérülések rehabilitációja, humángenetika, doppingprevenció, sportbiokémia, az élsportedzés elmélete és módszertana, informatika és edzéstervezés, sportbiomechanika, sportdietétika, terhelésélettan, sportági stratégia, sportszaknyelv, sportpedagógia az élsportban, pszichoreguláció-mentáltréning, bánásmód-pszichológia, konfliktuskezelő technikák, szakmai gyakorlat.
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 25-30 kredit
differenciált szakmai ismeretek:
az élsportedzés sportág-specifikus elmélete és módszertana, a laboratóriumi és pályatesztek módszertana, a sportág elmélete és módszertana, a sportági szakirodalom elemzése, edzésmegfigyelés és edzésvezetési gyakorlatok.”
20. § A Rendelet 3. számú mellékletében az „V. JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉSI TERÜLET 1. RENDÉSZETI VEZETŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK” 7. pontjában „a határőrség,” szövegrész hatályát veszti.
21. § A Rendelet 3. számú mellékletében a „VIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET 3. SZÍNHÁZRENDEZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES OSZTATLAN KÉPZÉS” 7.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:
differenciált szakmai anyag: 95-115 kredit
színházrendező szakirányon: színházi műelemzés; az előadás részleteiben és folyamatában; színészi játék; a prózai színházi struktúra működése (évadtervezés, társulatszervezés); színészvezetés; a színházi üzem és jog; színházi menedzsment; színházi szakmai gyakorlat;
zenésszínház rendező szakirányon: zenés műelemzés; kottaolvasási gyakorlat, partitúraolvasás; zenés színészi játék; zenés műfajtörténet; színészvezetés a zenés színházban; a színházi üzem és jog; zenés színházi menedzsment; zenésszínházi szakmai gyakorlat;
fizikai színházi koreográfus szakirányon: mozgás, improvizáció, rendezés- és koreográfiatörténet, alkalmazott koreográfia, dramaturgia a mozgásszínházban, koreográfus-rendező szakmai gyakorlat, színházi management a koreográfus-rendezőknek;
bábszínházi rendező szakirányon: bábszínészi mozgás, az emberi hang használata (hangképzés-énekhang-szöveg és ritmus, zene és szöveg-mozgás és hang), zenehasználat, vizuális és auditív elemek használata, báb és színház, rendezés és bábelmélet, bábtörténet, társművészetek és ezek felhasználása, dramaturgia, bábdramaturgia, bábszínházi szakmai gyakorlat;
diplomamunka: 18 kredit.”
22. § A Rendelet 3. számú mellékletében „XI. GAZDASÁGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 11. KÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK” 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. Idegennyelv-ismeret követelményei:
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy egy élő idegen nyelvből államilag elismert legalább középfokú C típusú szaknyelvi nyelvvizsga vagy egy élő idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú C típusú nyelvvizsga letétele, illetve ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.”
23. § (1) A Rendelet 3. számú mellékletében a „XI. GAZDASÁGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 12. BIZTOSÍTÁSI ÉS PÉNZÜGYI MATEMATIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK” 4.2. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
[4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:]
„4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a közszolgálati, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, az emberi erőforrások, a fizika, a gazdaságinformatikus, a mérnökinformatikus, a programtervező informatikus alapképzési szakok, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű fizikus, programozó matematikus és matematikatanári szakok.”
(2) A Rendelet 3. számú mellékletében a „XI. GAZDASÁGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 12. BIZTOSÍTÁSI ÉS PÉNZÜGYI MATEMATIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK” 6.3. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
[6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit]
„6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 30-35 kredit;”
(3) A Rendelet 3. számú mellékletében a „XI. GAZDASÁGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 12. BIZTOSÍTÁSI ÉS PÉNZÜGYI MATEMATIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK” 8.3. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
[8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:]
„8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:
differenciált szakmai ismeretek 30-35 kredit:
- aktuárius szakirány: életbiztosítás, nem-életbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, biztosítási számvitel, biztosítási eredmény elemzése, tartalékolás, kockázati folyamatok, pénzügyi folyamatok elemei;
- kvantitatív pénzügyek szakirány: sztochasztikus analízis emelt szinten, pénzügyi folyamatok, kockáztatott érték, kockázati modellek, portfoliókezelés, pénzügyi piacok és intézmények, származtatott eszközök, terméktervezés és -fejlesztés, hitelezési kockázat, döntéselmélet és döntési modellek;
diplomamunka: 15 kredit.”
24. § A Rendelet 4. számú melléklet „TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK” cím 7-8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„7. A tanári szak képzési célja, az elsajátítandó tanári kompetenciák:
A tanár szakmai felkészültsége birtokában hivatásának gyakorlása során alkalmas:
- a tanulói személyiség fejlesztésére: az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel elősegíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését, a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítását;
- tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére: a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésének elősegítésére, a közösségben kialakuló konfliktusok kezelésére, az interkulturális nevelési programok alkalmazására, az együttműködés készségeinek fejlesztésre;
- a pedagógiai folyamat tervezésére: pedagógiai munkáját a feltételek árnyalt elemzése alapján átfogóan és részletekbe menően megtervezni, tapasztalatait reflektív módon elemezni és értékelni;
- a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére: az adott szakterületen szerzett tudását tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazni, ennek alapján a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését elősegíteni, az egyes tudományterületek szemléletmódját, értékeit és kutatási eljárásait megismertetni, az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségeket kialakítani, szakterületének az egészség védelmével és fejlesztésével való összefüggéseit felismerni és ezzel a tanulók egészségfejlesztését elősegíteni;
- az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére: különösen az olvasás-szövegértés, információfeldolgozás, a hatékony tanulás, a szociális és állampolgári kompetenciák, a kezdeményzőképesség és vállalkozói kompetenciák, az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére, a tanulók előzetes tudásának, iskolán kívül megszerzett ismereteinek és készségeinek, valamint az iskolában elsajátított tudásának integrálására, az önálló tanulás képességeinek megalapozására, fejlesztésére, a tanulók testi-lelki-szellemi egészségének fejlesztésére;
- a tanulási folyamat szervezésére és irányítására: változatos tanítási-tanulási formák kialakítására, a tudásforrások célszerű kiválasztására, az új információs-kommunikációs technológiák alkalmazására, hatékony tanulási környezet kialakítására;
- a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására: a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének elemző értékelésére, a különböző értékelési formák és eszközök használatára, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére;
- szakmai együttműködésre és kommunikációra: a tanulókkal, a szülőkkel, az iskolai közösséggel, a társszervezetekkel és kutató-fejlesztő intézményekkel történő együttműködésre, a velük való hatékony kommunikációra;
- szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre: a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére, önálló ismeretszerzésre, személyes tapasztalatainak tudományos keretekbe integrálására, a neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazására, saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket felhasználó értékelésére.
A tanárnak a fent jellemzett alapvető feladatai ellátásához meghatározott ismeretekkel, képességekkel, valamint gyakorlati készségekkel és attitűdökkel kell rendelkeznie. Ezek a kompetenciák mindenekelőtt:
Szakmai tudás
A tanulók, a tanulás és tanítás hatásmechanizmusainak kellő mélységű ismerete:
- az emberrel, a társadalommal és az oktatás társadalmi-gazdasági szerepével kapcsolatos meghatározó tudományos eredmények ismerete,
- a gyermeki, serdülőkori és ifjúkori fejlődésre, az egész életen át tartó emberi fejlődésre, a személyiség fejlődésében, magatartásformákban jelentkező egyéni sajátosságokra vonatkozó tudás,
- a nevelési-fejlesztési funkciókat betöltő szervezetek, intézmények, közösségek működésének, konfliktusainak, diszfunkcióinak ismerete,
- egyes tanulók személyiségének, tudásának, képességeinek, a tanulói szervezetek működésének, az oktatási programok és módszerek hatékonyságának megismeréséhez szükséges, tudományosan megalapozott módszerek, technikák ismerete,
- a tanulás különböző formáinak ismerete mind általános, mind pedig konkrét szaktárgyi vonatkozásban,
- a tanulói tudás különböző formáinak, szerveződésének, a fogalomrendszerek, készségek és képességek fejlődési törvényszerűségeinek ismerete,
- alkalmazható tudás a tanulói teljesítményekre ható biológiai, pszichológiai, társadalmi és kulturális tényezőkről,
- az oktatás környezetét alapvetően meghatározó jogszabályok ismerete.
Szaktudományi, műveltségterületi, tantárgyi és tantervi tudás
- széles körű tudás a választott szakképzettség(ek)nek megfelelő tudomány- és/vagy műveltségi terület(ek)en,
- a szaktudományi tudás és annak iskolai közvetítése, a szakértelem és a műveltség, a tanulhatóság, a tudás szakmai és a hétköznapi életben való alkalmazása közötti összefüggések mély megértése, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások ismerete,
- a Nemzeti alaptanterv szabályozó szerepének, tartalmának és belső összefüggésrendszerének ismerete (szakmai tanárképzés esetén emellett az adott szakképzési terület cél- és feladatrendszerének, alaptantervi és kerettantervi programjainak ismerete),
- a Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, szakképzési központi programok, a helyi tantervek, oktatási programok elkészítésének, illetve funkcióinak ismerete,
- a helyi pedagógiai program és az iskolában zajló tantervi, tanterven kívüli és rejtett tanulási folyamatok megértése,
- az iskolában és iskolán kívül elsajátított tudás közötti ellentmondásokból származó problémák megértése és kezelése, a tanulás különböző színterei közötti kapcsolatok kialakítása.
Szakmai képességek
A tanulók megismerése és a tanulócsoportok belső kapcsolatrendszerének feltárása terén:
- képes a tanulókat szakszerűen megfigyelni és tapasztalatait szöveges vagy számszerű formában rögzíteni,
- képes a tanulók megismerésére és fejlődésük nyomon követésére alkalmas objektív adatgyűjtő eszközök, kérdőívek, tudásszintmérő tesztek alkalmazására, készítésére,
- képes a tanulócsoportok szerveződésének, dinamikájának szakszerű feltárására.
A tananyag szervezése és a tanítási folyamat tervezése terén:
- szakterületén felkészült, és képes tanítási programok, tanulási egységek, tanítási órák tervezésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók megválasztására,
- képes a rendelkezésre álló taneszközöket saját munkájában felhasználni, rendszerbe szervezni, új eszközöket tervezni,
- képes a digitális tananyagokat kezelni, forrásaikat megtalálni, a tanítási-fejlesztési céloknak megfelelő tartalmakat kiválasztani, rendszerezni, szerkeszteni,
- képes a tanulók információs-kommunikációs technikákkal végzett osztálytermi vagy azon kívüli önálló munkáját irányítani.
Az osztálytermi munka szervezése, a tanítás-tanulás és a nevelés módszereinek alkalmazása terén:
- képes a tanulásszervezési eljárások és tanítási módszerek széles skáláját alkalmazni a hatékony tanulási környezet kialakítása érdekében,
- képes az új kommunikációs-információs technológiákat osztálytermi munkájában is hatékonyan alkalmazni, e technikákban rejlő lehetőségeket tanítási céljainak, a tananyag megértésének, a képességek fejlesztésének szolgálatába állítani,
- képes a tanítási egységek céljainak megfelelő, a különböző adottságokkal, képességekkel és előzetes tudással rendelkező tanulók életkorának, érdeklődésének megfelelő módszerek megválasztására, eljárások megtervezésére és alkalmazására,
- képes a közös munkát segítő osztálytermi rend és tanulási környezet megteremtésére,
- képes a tanulók fejlődésében, a közösség életében jelentkező feszültségek, konfliktusok kezelésére,
- képes a tanórai munka hatékony, lendületes irányítására, a tanulók figyelmének, érdeklődésének felkeltésére és fenntartására.
Az értékelési és ellenőrzési eljárások alkalmazása terén:
- képes a tanulók számára fejlődésükről az önértékelést és önbecsülést elősegítő módon a rendszeres és alapos visszacsatolást biztosítani,
- képes különböző értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók teljesítményeinek, fejlődésének szisztematikus nyomon követésére és elemzésére,
- képes a diagnosztikus és fejlesztő értékelés eljárásait rutinszerűen alkalmazni,
- képes elősegíteni a tanulók részvételét saját teljesítményük értékelésében.
Szakmai szerepvállalás és elkötelezettség
A szakmai szerepek elfogadása és gyakorlása terén:
- rendelkezik a pedagógusi, nevelői szerep ellátásához szükséges segítő és fejlesztő beállítódással, kellő szintű toleranciával, empátiával,
- rendelkezik a hatékony szóbeli és írásbeli kommunikáció készségeivel, a szaknyelvi szövegek olvasásának, interpretációjának, reflexiójának képességeivel, képes alkalmazni az információs-kommunikációs eszközöket,
- megfelelő önismerettel rendelkezik, képes saját tevékenységével kapcsolatos kritikus reflexiókra, önértékelésre,
- közreműködik az iskolai kereszttantervi feladatok megtervezésében, illetve nevelési feladatainak megoldásában és a tanulók tanórán kívüli tevékenységének szervezésében,
- képes együttműködni pedagógus kollégáival, az iskola más munkatársaival, a szülőkkel és a tanulók életében szerepet játszó más szakemberekkel, intézményekkel és szervezetekkel,
- képes a tanulók szüleivel árnyaltan kommunikálni, a tanulóval kapcsolatos tapasztalataikat értelmezni és saját tapasztalatait átadni,
- képes a különböző társadalmi rétegekhez, kulturális, nemzeti vagy etnikai csoportokhoz tartozó szülőkkel partnerként együttműködni,
- képes részt vállalni az iskola szervezetfejlesztési, innovációs és minőségfejlesztési munkájában,
- képes új tanítási módszerek és eljárások kidolgozására, tudományos eszközöket alkalmazó kipróbálására és az eredmények szakszerű értékelésére.
Értékelkötelezettségek és szakmai attitűdök terén:
- demokratikus értékelkötelezettséggel és felelősségtudattal rendelkezve kész a sajátjától eltérő értékek elfogadására, nyitott mások véleményének megismerésére és tiszteletben tartására,
- képes felismerni az előítéletesség és a sztereotípiákon alapuló gondolkodás megnyilvánulásait, és képes azokat szakszerűen kezelni az iskolában és azon kívül is,
- képes a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe venni, tiszteletben tartja a tanulók személyiségét, a családok nevelési szokásait és törekvéseit, támaszkodik az ezekben fellelhető értékekre,
- érzékeny a hátrányos társadalmi helyzetből, a szegénységből, az előítéletektől övezett kisebbségi létből fakadó nehézségekre,
- személyes példájával és a közösségi viszonyok szervezésével hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók nyitottá váljanak a demokratikus társadalomban való aktív részvételre, a helyi, nemzeti, európai és egyetemes emberi értékek elfogadására.
8. A mesterfokozat és a tanári szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök
8.1. Pedagógiai és pszichológiai alapozó tanulmányok
Az alapképzésbe épülő, legalább két féléven át biztosított, a tanári felkészítést megalapozó, a pályaismeretet és pályaorientációt segítő pedagógiai és pszichológiai ismeretkörök, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit:
a) a tanári mesterség, a nevelői és oktatói munka természete, az oktatás és a tanulás történetileg változó társadalmi, kulturális és gazdasági szerepe,
b) a tanítás tudományos megalapozása, a neveléstudomány alapvető paradigmái, kutatási módszerei, a szakmai ismeretszerzés módja,
c) ember- és gyermekismereti alapozás, a saját pályamotivációk és a tanulók megismerésének eszközei és módszerei,
d) a nevelés, a tanítás-tanulás cél- és eszközrendszerének legfontosabb jellemzői,
e) kommunikációs készségfejlesztés, az információs-kommunikációs technológiák alkalmazási lehetőségei az oktatásban, tanulásban.
A fenti a)-e) pontban meghatározott ismeretkörök elméleti és gyakorlati aránya 60-40%, ahol a c) és e) pont szerinti ismeretek elsajátítása jellemzően kiscsoportos gyakorlat keretében folyik.
A hallgató a tanulmányai és gyakorlatai alapján feljegyzéseket, portfóliót készít, ami felhasználható a tanári mesterképzésbe felvétel elbírálásakor.
8.2. A tanári képesítés pedagógiai, pszichológiai és társtudományainak ismeretkörei
- Az iskola mint szervezet, az oktatás társadalmi-gazdasági összefüggései, az iskolarendszer és az oktatás társadalmi meghatározottsága. A kultúraérzékeny iskola jellemzői; pluralizmus és szakmai autonómia. Az iskola feladatai és lehetőségei az esélyegyenlőtlenség csökkentésében és a társadalmi kohézió fejlesztésében.
- A magyar közoktatás történeti gyökerei és jelenlegi intézményrendszere, az iskolarendszer fejlődése, szabályozásának rendje, működésének jogi keretei. Az Európai Unió közoktatási kultúrája és szabályozási gyakorlata.
- Az emberre vonatkozó, pedagógiai-pszichológiai szempontból releváns természet- és társadalomtudományi ismeretek, filozófiai elméletek. A tanulás idegtudományi alapjai. A gyermekre és nevelésére, oktatására vonatkozó tudományosan megalapozott ismeretek. A tanári munka tudományos alapjai, kutatási háttere, a tanári mesterség tudásbázisának bővülése.
- A személyiség fejlődésével, az értelmi és érzelmi fejlődéssel kapcsolatos elméletek és kutatási eredmények. A pszichés fejlődés életkori és egyéni sajátosságai, a fejlődésben jelentkező problémák, zavarok természete és ezek pedagógiai kezelésének útjai. A tanulók megismerésének módszerei és eszközei. A megfigyelés eszközei, kérdőívek készítése, tesztek használata. Az érzelmek szerepe a nevelés-oktatás gyakorlatában. Az érzelmi intelligencia, alkotó tényezői és szerepe.
- A demokratikus társadalmak nevelési céljai. A közösségek szerepe a nevelésben. Értékek a nevelésben. A nevelés hatásmechanizmusai. Értékek közvetítése a tanítási-tanulási folyamatok keretében. A demokratikus gondolkodás fejlesztése, az előítélet- és társadalmi sztereotípiamentes szemlélet kialakulásának segítése, a tolerancia és a szociális készségek fejlesztésének lehetőségei. Az igazságosság, az egyenlőség és a méltányosság alapelveivel és iskolai érvényesítésével kapcsolatos ismeretek.
- A hátrányos társadalmi helyzetből, a szegénységből, az előítéletekkel övezett kisebbségi létből fakadó nehézségek és az iskolai kudarc közötti általános összefüggések, az ezzel kapcsolatos konkrét kutatási eredmények ismerete. A hátrányok csökkentését célzó, tudományosan megalapozott pedagógiai eljárások ismerete.
- A tanulásra vonatkozó tudományos ismeretek, tanuláselméletek, a természetes és az iskolai tanulás hasonlósága és különbségei. A tanulás hatékonyságát, az iskolai teljesítményeket meghatározó kognitív, affektív és szociális tényezők ismerete.
- A tanulói tudás szerveződésével és változásával kapcsolatos ismeretek. A fogalomrendszerek kialakulásának sajátosságai, az értelemgazdag fogalmi megértést elősegítő tanulási-tanítási módszerek ismerete. A szakértelem és a műveltség kialakulásának folyamataival kapcsolatos ismeretek.
- A készségek és képességek fejlődési folyamatainak ismerete. A tanulás eredményességét alapvetően befolyásoló képességek, a nyelvi-kommunikációs és a tanulási képességek szerepének ismerete. A transzfer és a problémamegoldás összefüggései, szerepük a tudás alkalmazásában. A kompetencia különböző értelmezési kereteire és fejlesztésére vonatkozó ismeretek.
- Az iskolai, illetve a tanulási-tanítási folyamatban zajló interakciók és kommunikációs folyamatok sajátosságai, elemzése szempontjainak ismerete, ezek alkalmazásának képessége. Konfliktushelyzetek elemzésének képessége, a tanítási folyamat kommunikációs helyzeteinek szakszerű irányítása.
- Az oktatás szervezeti kereteinek, formáinak, stratégiáinak, módszereinek, eszközeinek és ezek hatékony alkalmazásának feltételei, módjai. A differenciált tanulásszervezés, az egyéni és a csoportmódszerek, a személyre szóló és a teljes elsajátításhoz vezető tanítási módszerek.
- Az iskolai életben résztvevő személyek és csoportok (tanulók, tanulócsoportok, tanárok, nevelőtestület) kapcsolatrendszerének ismerete. A család és az iskola kapcsolatának jelentősége; a kapcsolattartás tartalma, formái a mikrotársadalom felé nyitott iskolában. A szülőket a nevelési folyamatba bevonó, a tanulási és magatartási problémákat a családdal és a társadalmi mikrokörnyezettel együttműködve megoldó pedagógiai módszerek ismerete.
- A tanterv funkciói, típusai. A tananyag kiválasztását meghatározó társadalmi és kulturális tényezők, a tantervi szabályozás hazai gyakorlata. A tanár tervezési tevékenységei: helyi tanterv készítése, tanmenetkészítés; tématervezés (tematikus, epochális, projekt terv); egyéni fejlesztési tervek készítése, óratervkészítés, felkészülés a tanítási órára.
- Az értékelés funkciói, tárgyai, szintjei, viszonyítási alapjai. A nevelési-oktatási folyamatban alkalmazható értékelés módszerei és eszközei. A tanulók tantárgyi teljesítményeinek értékelése (becslés, mérés, szöveges értékelés), az önértékelés fejlesztése. Pedagógiai mérőeszközök készítése és használata.
- Prevenciós és korrekciós eljárások a fegyelmezett tanítási-tanulási körülmények biztosítása érdekében. Az önfegyelemre nevelés módszerei. A kognitív és a motivációs önszabályozás kialakításának jelentősége.
- A pedagógus feladatai a hátrányos, a veszélyeztetett helyzetben levő, az előítéletektől sújtott, valamint a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatban. A speciális nevelési szükségletek okainak, fokozatainak ismerete. Az egységesség és differenciálás jegyében megvalósuló oktatás jellemzői. A befogadó pedagógia elvei, az együttnevelés gyakorlati megvalósítása, az integrált oktatás módszereinek és a lemaradó tanulók egyéni fejlesztési technikáinak ismerete.
- A közoktatási rendszer eredményességének értékelése. Az eredményes iskola. A külső és belső értékelés. A minőségfejlesztés intézményi feladatai és lehetőségei. Az iskolai innováció feladatai.
- A tanári szerep dimenziói, erkölcsi és jogi meghatározottsága, a hivatás gyakorlása során felmerülő társadalmi szerepelvárások és fellépő szerepkonfliktusok. A tanári önreflexió szerepe a pályán való fejlődés folyamatában.
- A tanulói csoportok és a nevelőtestületek életének általános szociálpszichológiai és iskolai funkciójukból következő speciális jellemzői. A tanulók és a tanárok testi-lelki-szellemi egészségét veszélyeztető tényezők; mentálhigiéné és megküzdési stratégiák.
- A tanítás, nevelés és tanulás kutatásának alapvető módszereivel, adatelemzési eljárásaival kapcsolatos ismeretek. Az oktatási kísérletek szervezésének és az eredmények értékelésének alapvető technikái.
- A tanári tevékenység megalapozásához szükséges kitekintés a társtudományokra: anyanyelv, magyar kultúrtörténet, európai ismeretek, etika, jogi, társadalmi, közgazdasági, környezetvédelmi, egészségnevelési alapismeretek.
8.3. A tanári szak szakterületi eleméhez kapcsolódó általános ismeretek:
A szakterülethez kapcsolódó elméleti és gyakorlati képzés, valamint a szakmai gyakorlatok folyamán elsajátítandó ismeretek:
- A közoktatás, illetve a szakképzés tartalmi szabályozásában és az adott tanári szakképzettségnek megfelelő érettségi tárgyak követelményeiben, illetve a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott ismeretek körének szaktudományos mélységű ismerete. A speciális pedagógiai jellegű szakképesítések esetén az adott szakterület szakismeretei.
- Az adott szakképzettséghez kapcsolódó tantárgy (műveltségi terület, nevelési, pedagógiai szakterület) által közvetített tudás sajátosságai, az abban rejlő általános és specifikus képességfejlesztés lehetőségei. Az oktatott tantárgy (műveltségi terület) más műveltségi területekhez való kapcsolata, az általános műveltséghez, a Nemzeti Alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztéséhez való hozzájárulása. A tudáselemek rendszerbe szervezésének, a különböző forrásokból származó tudás integrálásának módjai. A tantárgy (műveltségi terület) tanításának nemzetközi tendenciái. A műveltségterülethez kapcsolódó alaptantervek, kerettantervek ismerete, helyi tantervek, oktatási programok készítése.
- A tantárgy (műveltségi terület) által közvetített fogalmak, tartalmak fejlődési sajátosságai, a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepe, az azokkal kapcsolatos naív előfogalmak, tapasztalati fogalmak és tévképzetek problémái, a fogalmi váltás nehézségei. A tantárgy (műveltségi terület) eredményes tanulásához szükséges készség- és képességbeli előfeltételek, a tananyag által fejlesztendő specifikus készségek és képességek, attitűdök és elkötelezettségek sajátosságai. A tantárgyban elsajátított tudás alkalmazásának módjai, speciális lehetőségei a problémamegoldó képesség fejlesztésében. A hatékony tanulási környezet megteremtésének módjai. A tantárgyhoz, műveltségi területhez kapcsolódó mérési-értékelési módok.
- A tantárgy (műveltségi terület) tanításában alkalmazható módszerek széles körének ismerete, a megfelelő módszerek kiválasztásának szempontjai, különös tekintettel a differenciált, a tanulók személyére szabott oktatásra, az integrált oktatás és tehetségfejlesztés igényeire. A tanulási idő differenciált kezelése. A tantárgy és a tananyag sajátosságainak megfelelő, változatos tananyag-elrendezési (koncentrikus, lineáris) és időszervezési (folyamatos, epochális) megoldások alkalmazásának szempontjai. A tantárgyhoz kapcsolódó tankönyvek, taneszközök, oktatást segítő médiumok szakszerű értékelése, azokból a tanulók egyéni sajátosságainak, előzetes felkészültségének, összetételének megfelelő ismeretforrások kiválasztása.
- A szakmai, szakmódszertani tudás fejlesztésére vonatkozó követelmények: önállóan vagy kutató, képző intézményekhez kapcsolódóan folyamatos tanulási tevékenység; fejlesztő programokban, kísérleti munkákban, hazai és nemzetközi felmérésekben gyakorlati szakemberként, partnerként való részvétel; az eredmények értelmezéséhez, az új ismereteknek a tanítási-nevelési gyakorlatban való felhasználásához szükséges tudás folyamatos fejlesztése.
8.4. A szakmai gyakorlat, amelynek előírt formái:
a) a pedagóguspálya megismerésére, általános pedagógiai képességek fejlesztésére irányuló gyakorlatok: pályaismereti, gyermek- és önismereti, konfliktuskezelési módszerek, iskolalátogatások, óramegfigyelések és elemzések, mikrotanítás, legalább 30 óra;
b) iskolában vezetőtanár irányításával az adott szakképzettség területén végzett csoportos gyakorlat szakképzettségenként 60 óra, amely magában foglalja a hospitálást, az óramegbeszéléseket és legalább 15 önállóan megtartott órát/foglalkozást (a hallgató az egyik szakképzettség tanítási gyakorlatát az 5-8., a másikat pedig a 9-12. évfolyamon kell, hogy végezze);
c) közoktatási intézményben, felnőttképző intézményben megbízott vezetőtanár és felsőoktatási tanárképző szakember folyamatos irányítása mellett végzett, összefüggő, a képzés utolsó félévében folyó egyéni szakmai gyakorlat, amelynek előfeltétele a tanári mesterképzés (a szakdolgozaton kívüli) minden egyéb követelményeinek teljesítése, illetve azok teljesítéséhez szükséges kreditek összegyűjtése. A gyakorlat magában foglalja a hospitálást, szakképzettségenként heti 2-5 óra (max. heti 10 óra) tanítást/foglalkozást, a tanítási órán kívüli iskolai feladatok ellátását, a tanítást kísérő szeminárium elvégzését és az adatgyűjtés, tapasztalatszerzés szakszerű dokumentálását.
Az a) szerinti gyakorlat kreditértéke (a pedagógiai és pszichológiai tanulmányok keretében) legalább 3 kredit, a b) szerinti gyakorlat kreditértéke szakképzettségenként (a szakterületi tanulmányok keretében) legalább 3 kredit, a c) szerinti összefüggő egyéni gyakorlat kreditértéke 30 kredit. A gyakorlat során a hallgató a vezetőtanár és a tanárképző szakember felügyelete mellett elkészíti - a tanulók megismerése terén végzett munkáját, tanári gyakorlatának eredményességét adatokkal alátámasztó, a saját gyakorlati fejlődését dokumentáló - portfóliót, amely a szakdolgozat részét és a tanári képesítő vizsga tárgyát képezi.
8.5. Szakdolgozat
A szakdolgozat célja annak bizonyítása, hogy a hallgató képes a képzés különböző területein elsajátított tudást integrálni és tanári munkájában alkalmazni. Képes a munkája szempontjából lényeges tudományos-szakirodalmi eredményeket összegyűjteni, azok alapján tanári munkáját önállóan megtervezni és a tanítás vagy pedagógiai feladat eredményességét értékelni. Képes a tanulók teljesítményeiről és fejlődéséről, valamint a tanulási-tanítási folyamatról módszeresen gyakorlati tapasztalatokat gyűjteni és a tényszerű adatokat elemezni, következtetéseket megfogalmazni, valamint az eredményeket saját tanári munkájában alkalmazni.
A tanári szakdolgozatnak kettő összetevője van:
1. a pedagóguspálya megismerésére irányuló és a vezetőtanár irányításával végzett [8.4. a) és b)] gyakorlat tapasztalatainak, valamint az összefüggő, szakképzettségenkénti egyéni gyakorlatok során gyűjtött, illetve a tanítást, gyakorlatot kísérő szeminárium [8.4. c)] tapasztalatainak a rendszeres összegzése (portfólió),
2. e tapasztalatoknak vagy a szaktárgy egy részterülete tanításának valamely szakpedagógiai, illetve általános neveléstudományi szempont szerinti, tudományos alaposságú bemutatása, elemzése, értékelése vagy a tanításhoz szükséges segédlet készítése (tanulmány minimálisan 5 kredit értékben); a tanulmánynak tükröznie kell, hogy a hallgató a szakmai témát szakmódszertani, neveléstudományi és pszichológiai ismereteire támaszkodva az alap- és középfokú oktatás szintjeinek, illetve a szakképzés vagy a felnőttoktatás céljainak megfelelően képes kidolgozni.”
25. § (1) A Rendelet 4. számú melléklet 11.2.1. A kormányrendelet szerinti első tanári szakképzettség megválasztására vonatkozó követelmények cím Az első tanári szakképzettség megválasztásához megfelelőnek tekintendő alapképzési szakok, szakirányok szakképzettségenként alcím a) pontja
a) ember és társadalom műveltségi terület címszava alatt a pedagógiatanár szakképzettségre vonatkozó rendelkezés helyébe a következő rendelkezés lép:
[a) A közoktatás műveltségi területein választható közismereti tanári szakképzettségek:]
„- pedagógiatanár
pedagógia, andragógia, pszichológia, szociálpedagógia alapképzési szakok vagy szabad bölcsészet alapképzési szak filozófia szakiránya, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógia. A felsorolt alapképzési szakokon (a szabadbölcsészet filozófia szakirányának kivételével) szerzett pedagógiai-pszichológiai ismeretek tekintetében legalább 25 kredit teljesítését el kell ismerni.”
b) az ember a természetben műveltségi terület címszava a következő rendelkezéssel egészül ki:
[a) A közoktatás műveltségi területein választható közismereti tanári szakképzettségek:]
„- természetismeret-tanár
természetismeret, biológia, fizika, földrajz, földtudományi, kémia, környezettudomány alapképzési szak;”
(2) A Rendelet 4. számú melléklet 11.2.1. A kormányrendelet szerinti első tanári szakképzettség megválasztására vonatkozó követelmények cím Az első tanári szakképzettség megválasztásához megfelelőnek tekintendő alapképzési szakok, szakirányok szakképzettségenként Az első tanári szakképzettség megválasztásához megfelelőnek tekintendő alapképzési szakok, szakirányok szakképzettségenként alcím b) pontja a műszaki, informatikai szakképzést követően a következő rendelkezésekkel egészül ki:
[b) A szakképzés, művészeti szakképzés, illetve alapfokú művészetoktatás területein választható szakmai, művészeti tanári szakképzettségek:]
„agrár szakképzés
- agrár-mérnöktanár szakképzettségek:
az agrár képzési területen az agrár-mérnöktanár szakképzettségeknek megfelelő agrár alapképzési szakok (földmérő és földrendező mérnök, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök, tájrendező és kertépítő mérnök, erdőmérnök, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, informatikus és szakigazgatási agrármérnök, élelmiszermérnök, kertészmérnök, környezetgazdálkodási agrármérnök, természetvédelmi mérnök, vadgazda mérnök, állattenyésztő mérnök, mezőgazdasági mérnök, növénytermesztő mérnök), valamint a mezőgazdasági szakoktató.
A mezőgazdasági szakoktató alapképzési szakról belépők esetén a belépési feltétel az adott agrár-mérnöktanári szakképzettségnek megfeleltethető mezőgazdasági szakoktatói szakirány. Az adott alapképzési szak agrár szakképzettség hiányzó ismereteinek kreditjeit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan - a mesterszintű agrár-mérnöktanári képesítő vizsgára való jelentkezésig - a felsőoktatási intézmény által meghatározottak szerint kell megszerezni. A tanári képesítés pedagógiai-pszichológiai ismeretei tekintetében 25 kredit teljesítését kell elismerni. Az e rendelet 4. számú mellékletének 6.2.1. pontja szerinti, a tanári felkészítést megalapozó pályaorientációt segítő ismeretek követelményeinek teljesítése szakoktató alapképzési szakon szerzett szakképzettség esetén nem feltétele a mesterképzésbe való belépésnek.”
26. § A Rendelet 4. számú melléklet 11.2.2. A kormányrendelet szerinti második tanári szakképzettség megválasztására vonatkozó követelmények b) szakmai, művészeti tanári szakképzettségek pontja második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
[b) szakmai, művészeti tanári szakképzettségek:]
„A gyógypedagógia-tanár szakképzettség a gyógypedagógia alapképzési szakra épülően két tanári szakképzettséget adó képzésben szerezhető.”
27. § A Rendelet 5. számú mellékletében az „I. VALAMENNYI EGYHÁZI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN” címhez tartozó Katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzési szak, a Kántor alapképzési szak, az Egyházi/felekezeti közösségszervező alapképzési szak, valamint a Teológia mesterképzési szak, egységes osztatlan képzés 7. pontja, továbbá a „IV. HETEDNAPI ADVENTISTA EGYHÁZ, A MAGYARORSZÁGI BAPTISTA EGYHÁZ, EVANGÉLIUMI PÜNKÖSDI KÖZÖSSÉG HITÉLETI SZAKJAI” cím alatti teológia alapképzési szak 7. pontja a következő szövegrésszel egészül ki:
„A szak és szakképzettség e rendelettől eltérő megnevezése esetén az oklevélben fel kell tüntetni az e rendelet 5. számú melléklete szerinti azon szak és szakképzettség megnevezését is, amelynek az megfelel.”
28. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba és az azt követő 15. napon hatályát veszti.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IV. 25.) OKM rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja az alábbi rendelkezéssel egészül ki:
[A választáson alapuló ismeretkörök az alábbiak lehetnek:]
„e) nevelési-oktatási intézményvezetői ismeretek.”