26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet

az adótanácsadói, az adószakértői és az okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosító engedélyek kiadásának és visszavonásának feltételeiről, továbbá a kapcsolódó nyilvántartás vezetésének és a nyilvántartásban szereplők továbbképzésének szabályairól

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (17) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § Adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet az végezhet, aki az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 175. § (16) bekezdésében foglalt feltételeknek eleget tesz.
2. § (1) Ha a kérelmező az engedélykiadás e rendelet szerinti feltételeinek megfelel, a pénzügyminiszter a kérelmező részére adótanácsadók esetében az 1. számú melléklet szerinti, adószakértők esetében a 2. számú melléklet szerinti, okleveles adószakértők esetében pedig a 3. számú melléklet szerinti engedélyt (a továbbiakban: igazolvány) kiadja, és az Art. 175. § (16) bekezdése szerinti adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék) felveszi.
(2) Az igazolványt - erre irányuló kérelme esetén - annak a természetes személynek kell kiadni, illetve őt a névjegyzékbe felvenni, aki
a) büntetlen előéletű, és nem áll az adott tevékenység vonatkozásában foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt,
b) nem áll cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezést megállapító jogerős bírói ítélet hatálya alatt.
(3) Adótanácsadók esetében az igazolvány kiadása, illetve a névjegyzékbe történő felvétel (2) bekezdésben rögzítetten túli további feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen adótanácsadó szakképesítéssel.
(4) Adószakértők esetében az igazolvány kiadása, illetve a névjegyzékbe történő felvétel (2) bekezdésben rögzítetten túli további feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen
a) szakirányú (jogász; közgazdász; igazgatásszervezői szakon) egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, illetve szakirányú alapképzésben vagy mesterképzésben (a jogi és igazgatási vagy a gazdaságtudományok képzési területhez tartozó szakon) szerzett végzettséggel és szakképzettséggel, és adótanácsadó vagy pénzügyi tanácsadó (adó- és illeték szakon vagy adó-, illeték- és vámszakon) vagy okleveles könyvvizsgáló szakképesítéssel, valamint hároméves, a szakképesítés megszerzését követően, a kérelem benyújtását megelőzően adótanácsadás vagy pénzügyi tanácsadás területén megszerzett szakmai gyakorlattal; vagy
b) nem szakirányú egyetemi avagy főiskolai végzettséggel, illetve nem szakirányú alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett végzettséggel és szakképzettséggel, és adótanácsadó vagy pénzügyi tanácsadó (adó- és illeték szakon vagy adó-, illeték- és vámszakon) vagy okleveles könyvvizsgáló szakképesítéssel, valamint ötéves, a szakképesítés megszerzését követően, a kérelem benyújtását megelőzően adótanácsadás vagy pénzügyi tanácsadás területén megszerzett szakmai gyakorlattal.
(5) Okleveles adószakértők esetében az igazolvány kiadása, illetve a névjegyzékbe történő felvétel (2) bekezdésben rögzítetten túli további feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen okleveles adószakértő szakképesítéssel.
3. § A névjegyzék tartalmazza a névjegyzékbe felvett személyek Art. 175. § (18) bekezdésében felsorolt adatait.
4. § (1) Az igazolvány kiadása és az alapján a névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmet a 4. számú melléklet szerinti adatlapon kell a pénzügyminiszternél - a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett külön közleményében megjelölt címen - benyújtani, amelyhez a (2) bekezdésben meghatározott mellékleteket kell csatolni. Minden igazolvány vonatkozásában külön-külön kérelmet kell benyújtani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatlap mellékleteként a kérelmezőnek csatolnia kell:
a) 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, feltéve, hogy a benyújtást megelőzően olyan hatósági erkölcsi bizonyítványt másik, a 2. § (1) bekezdés szerint kiadott igazolvány kiállításához nem nyújtott be, amely az új kérelem benyújtásakor 90 napnál nem régebbi,
b) 1 darab 2,5x3,2 cm-es, 6 hónapnál nem régebbi igazolványképet,
c) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentumot (a postai készpénzátutalási megbízás igazoló szelvényrészének vagy a bankszámla megterhelését tartalmazó bankkivonatnak a másolatát),
d) az egyéb - a nyilvántartásba vételi feltételek között fel nem tüntetett - szakképesítéseket igazoló oklevelek, illetve nyelvvizsga-bizonyítványok másolatát, amennyiben kéri e szakképesítése, illetve nyelvtudása nyilvánosságra hozatalát,
e) adótanácsadók esetében az adótanácsadói szakképesítést igazoló okirat másolatát,
f) adószakértők esetében a 2. § (4) bekezdésében meghatározott végzettséget, szakképesítést igazoló oklevél, bizonyítvány másolatát, valamint a szakmai gyakorlat igazolására alkalmas tartalmú és részletességű szakmai önéletrajzot,
g) okleveles adószakértők esetében az okleveles adószakértői szakképesítést igazoló oklevél másolatát.
(3) A kérelmező a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatósági erkölcsi bizonyítvány adatainak pénzügyminiszter általi beszerzését is kérheti a 4. számú melléklet szerinti adatlapon.
5. § Az adótanácsadói, az adószakértői, illetve az okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosító igazolvány a kiállítás napját követően visszavonásig érvényes.
6. § A 10. § szerinti továbbképzésen való részvétel teljesítéséről szóló nyilatkozatot a továbbképzési időszak végét követő 30 napon belül kell a 4. számú melléklet szerinti adatlapon benyújtani a pénzügyminiszternél - a 4. § (1) bekezdésében hivatkozott közleményben megjelölt címen -, amelyhez a 10. § szerinti továbbképzésen való részvételt, illetve a teljesített kreditpontokat tanúsító igazolásokat mellékletként csatolni kell.
7. § (1) A kérelmező az Art. 175. § (18) bekezdés a) és d)-e) pontja szerinti adataiban bekövetkezett változást az adatváltozást követő 30 napon belül a 4. számú melléklet szerinti adatlapon köteles bejelenteni a pénzügyminiszternek, mellékelve az igazolvány másolatát, ha pedig az adatváltozás érinti az igazolványon feltüntetett adatokat, akkor magát az igazolványt. A beküldött igazolványt, illetve igazolványmásolatot a pénzügyminiszter az adatváltozás átvezetését követően haladéktalanul megsemmisíti. Amennyiben a pénzügyminiszter az adatváltozás-bejelentés 30 napon túli elmulasztásának tényéről tudomást szerez, akkor a nyilvántartásban szereplő személyt 30 napos hiánypótlási határidő megadásával adatváltozás-bejelentésre hívja fel.
(2) Amennyiben az igazolvány elveszett, megsemmisült, a névjegyzékben szereplő személy birtokából bűncselekmény vagy szabálysértés során kikerült, a névjegyzékben szereplő személy köteles ennek tényét 30 napon belül bejelenteni. Ebben az esetben a korábban kibocsátott igazolvány a bejelentéssel érvénytelenné válik, és a pénzügyminiszter ennek tényét a Pénzügyminisztérium honlapján közzéteszi.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentő személy a bejelentéssel egyidejűleg a 4. számú melléklet szerinti adatlapon nyújthatja be az igazolvány pótlása iránti kérelemét a 4. § (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott dokumentumok csatolása mellett.
8. § (1) Az igazolványt vissza kell vonni és a névjegyzékből törölni kell azt a természetes személyt,
a) aki kérelmezi a névjegyzékből való törlését,
b) aki a 6. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségének a megadott határidőig nem tesz eleget,
c) aki a névjegyzékkel kapcsolatos adatszolgáltatás során valótlan adatot közölt,
d) aki az adatváltozást a 7. § (1) bekezdésében hivatkozott felhívásban előírt határidőn belül nem jelentette be,
e) akit bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,
f) akit bíróság az adott igazolvány szerinti tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltott,
g) akit jogerős bírói ítélet cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett,
h) aki elhunyt.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott, a névjegyzékből való törlésre okot adó körülmény merült fel, a névjegyzékben szereplő személy vagy a képviseletében eljárni jogosult személy köteles azt - a törlést kiváltó ok felmerülésétől számított - 30 napon belül a pénzügyminiszternek írásban bejelenteni, mellékelve a törlés alapjául szolgáló bírósági döntés másolatát.
(3) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti esetben az igazolvány visszavonására és a névjegyzékből való törlésre a halotti anyakönyvi kivonat másolata vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv igazolása alapján kerül sor.
(4) A nyilvántartásból való törlés esetén a névjegyzékben szereplő személy vagy a képviseletében eljárni jogosult személy, illetőleg az örökös a 2. § (1) bekezdése szerint kiadott igazolványt a törlési kérelem benyújtásakor, illetve a (2) bekezdés szerinti bejelentéskor köteles a pénzügyminiszternek megküldeni.
9. § A névjegyzékből törölt természetes személy, amennyiben a törlésre a
a) 8. § (1) bekezdés a)-b) pontja alapján került sor, a törlést követően,
b) 8. § (1) bekezdés c)-d) pontja alapján került sor, a törlést követő egy év elteltével,
c) 8. § (1) bekezdés e) pontja alapján került sor, a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülését követően,
d) 8. § (1) bekezdés f) pontja alapján került sor, az adott igazolvány szerinti tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól való eltiltás alóli mentesítését követően,
e) 8. § (1) bekezdés g) pontja alapján került sor, a gondnokság alá helyezés megszüntetését követően
kérheti az igazolvány újbóli kiadását és a névjegyzékbe történő ismételt felvételét, feltéve, hogy teljesítette a törlést megelőző továbbképzési időszak minden megkezdett évére vonatkozó, 10. § szerinti továbbképzési kötelezettség arányos részét.
10. § (1) A névjegyzékben szereplő természetes személy szakmai továbbképzésen köteles részt venni azon a szakterületen, amely tevékenységet folytatók névjegyzékében szerepel.
(2) A továbbképzési időszak tartama 5 év. Az első továbbképzési időszak az igazolvány kiállítási napjával, a további továbbképzési időszakok az előző továbbképzési időszak utolsó napját követő nappal kezdődnek.
(3) A továbbképzésre kötelezettnek egy továbbképzési időszak alatt - a (4) bekezdés szerinti továbbképzésben való részvétellel - összesen legalább 100 kreditpontot kell teljesítenie úgy, hogy a továbbképzési időszak legalább három naptári évében részt vesz valamely továbbképzésen.
(4) Továbbképzésnek minősül
a) a (11) bekezdés szerinti bizottság által minősített továbbképzési program, ami a (8) bekezdés szerint közzétett időszakban,
b) a jogi és igazgatási vagy a gazdaságtudományok képzési területhez tartozó szakon lezárt félév, ami az adott félév lezárása napjának évében,
c) a pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítés megszerzése, ami a bizonyítvány kiállításának évében,
d) az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés megszerzése, ami az oklevél kiállításának évében,
e) gazdaságtudományi vagy jogtudományi tudományágban doktori képzést folytató doktori iskolában doktori fokozat megszerzése, ami a fokozat odaítélésének évében számolható el kreditpontként.
(5) A (4) bekezdés szerinti továbbképzések kreditpont-értéke:
a) egy, a (9) bekezdés szerinti pályázat alapján minősített továbbképzési program kreditpont-értéke legfeljebb 20 lehet,
b) a jogi és igazgatási vagy a gazdaságtudományok képzési területhez tartozó szakon lezárt félév 10 kreditpontot ér,
c) a pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítés megszerzése 20 kreditpontot ér,
d) az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés megszerzése 25 kreditpontot ér,
e) gazdaságtudományi vagy jogtudományi tudományágban megszerzett doktori fokozat 30 kreditpontot ér.
(6) A (9) bekezdés szerinti pályázat alapján minősítésre kerülő továbbképzési program kreditpont-értékének meghatározásakor figyelembe veendő szempontok többek között a program szakmai tartalma, időtartama, elméleti, illetve gyakorlati jellege, valamint az (5) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott képzések kreditpont-értéke.
(7) Ugyanazon továbbképzési program kreditpont-értéke a nyilvántartásba vétel különböző szakterületein különböző lehet.
(8) Az egyes továbbképzési programok kreditpont-értékét a (11) bekezdés szerinti bizottság javaslatára figyelemmel, a (9) bekezdés szerinti pályázatok alapján a pénzügyminiszter határozza meg. A pályázati feltételeknek megfelelő továbbképzési programok adatait, elszámolhatóságuk időszakát, adott szakterület szerinti kreditpont-értéküket a képző szervezet megjelölésével a pénzügyminiszter havonta teszi közzé a Pénzügyminisztérium honlapján.
(9) A továbbképzési programok szervezésére a pénzügyminiszter pályázati felhívása alapján pályázatot nyújthatnak be külön-külön az adótanácsadói, az adószakértői, illetve az okleveles adószakértői szakterületen (a továbbiakban: szakterület)
a) a képzést folytató szervezet székhelyén hatályos szabályok szerint akkreditált felnőttképzést folytató szervezetek,
b) a honos joga alapján létrejött olyan szakmai társadalmi szervezetek, amelyeket a pályázat benyújtása évének első napja előtt legalább két évvel a bíróság nyilvántartásba vett, és a tagság feltétele az adótanácsadói vagy okleveles adószakértői szakképesítés, avagy az adószakértői igazolvány,
c) a külön jogszabály szerint létrejött szakmai köztestületek, amelyekben a tagság feltétele az adótanácsadói vagy okleveles adószakértői szakképesítés, avagy az adószakértői igazolvány.
(10) A (9) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezetek e minőségükben kizárólag a saját tagjaik számára ingyenesen szervezett továbbképzések vonatkozásában nyújthatnak be pályázatot.
(11) A pénzügyminiszter az adótanácsadói és az okleveles adószakértői, valamint az adószakértői engedély kiadása és az alapján a névjegyzékbe történő felvételt érintő vitatott kérdésekkel kapcsolatos szakértői vélemény kialakítása, valamint a pályázati eljárással kapcsolatos döntés-előkészítési feladatok, így különösen a továbbképzési programok kreditpont-értékének a képzés szakmai tartalma alapján való meghatározása érdekében szakértői bizottságokat hoz létre.
(12) A (11) bekezdés szerinti bizottságok 7 tagból állnak, amelyből 5 főt, köztük a bizottság elnökét, a pénzügyminiszter saját hatáskörben, 1-1 főt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke és a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka ajánlása alapján megbízólevéllel bíz meg. A bizottságok ügyrendjüket, amely tartalmazza a (6) bekezdésben meghatározott pályázati minősítési szempontoknak megfelelő bírálati rendszer leírását, maguk állapítják meg, azokat a pénzügyminiszter hagyja jóvá, és teszi közzé a Pénzügyminisztérium honlapján.
(13) Nem lehet a (11) bekezdés szerinti bizottságoknak tagja, aki a (9) bekezdés szerinti pályázat benyújtására jogosult szervezet tagja, tisztségviselője vagy alkalmazottja, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója [Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pont], illetve élettársa.
11. § (1) A tevékenység végzésére jogosító igazolvány kiadásáért, a 7. § (2) bekezdése szerinti pótlásáért, a 15. § (4) bekezdése szerinti cseréjéért, illetőleg a névjegyzékben szereplő adatok módosításáért, a névjegyzékből való törlésért az igazolvány kiadását, cseréjét kérő természetes személynek, továbbá az igazolvány pótlását, az adatok módosítását, valamint a névjegyzékből való törlését kérő nyilvántartásban szereplő természetes személynek igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetnie. Minden igazolvány vonatkozásában külön-külön kell a díjat megfizetni.
(2) A tevékenység végzésére jogosító igazolvány kiadásának és a 15. § (4) bekezdése szerinti cseréjének díja 9000 Ft, a 7. § (2) bekezdése szerinti pótlásának, valamint az új igazolvány kiállítását eredményező adatmódosításnak díja 2000 Ft. Amennyiben az adatmódosítás új igazolvány kiadását nem vonja maga után, a névjegyzékben szereplő adat vagy adatok módosítása, valamint a névjegyzékből való törlés díja 1000 Ft.
(3) A hatósági erkölcsi bizonyítvány adatainak a 4. § (3) bekezdése szerinti beszerzése esetén az e rendelet szerinti díjon felül a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat és további 1000 Ft-ot is le kell róni a kérelem benyújtásával egyidejűleg.
(4) A díjat a 10032000-01454055-00000000 számú, Pénzügyminisztérium, Budapest elnevezésű számlára kell befizetni.
(5) A (2)-(3) bekezdés szerinti díj - ide nem értve a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításának díját - a Pénzügyminisztérium működési bevétele.
(6) Ha a kérelem és a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy az ügyfél a (2), illetve (3) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó összegű díjat fizetett, a többletet vissza kell téríteni.
(7) A többlet visszatérítést hivatalból kell elrendelni, és annak teljesítéséről 30 napon belül intézkedni kell.
(8) A díj nyilvántartására, kezelésére és elszámolására az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló jogszabály előírásait kell alkalmazni.
(9) A díjfizetés vonatkozásában az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat, 31. § (1) bekezdés első mondatában és 31. § (7) bekezdésében foglaltakat, valamint 73/A. §-ában foglaltakat, a mulasztási bírságra a 82. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ott nevesített illeték helyett díjat kell érteni.
12. § A pénzügyminiszter az igazolvány kiadásával, pótlásával, cseréjével, visszavonásával és a névjegyzék vezetésével kapcsolatos eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi és méltányossági eljárásnak nincs helye.

Az európai közösségi jog hatálya alá tartozó elismerés

13. § (1) Amennyiben a kérelmező a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 21. § (1) bekezdésében felsorolt feltételeknek megfelel, szakmai képesítésének, végzettségének az Etv. VII. fejezete szerinti elismerését követően kérheti az igazolvány kiadását és a névjegyzékbe való felvételét.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett személy tanulmányait, végzettségét, szakképesítését, tudományos fokozatát az Etv. alapján a 10. § (4) bekezdés b)-e) pontjában hivatkozott tanulmányokként, szakképesítésként, tudományos fokozatként elismerteti, akkor tanulmányai, végzettsége, szakképesítése, tudományos fokozata a 10. § (5) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott kreditpontként számolandók el a továbbképzési kötelezettség teljesítése vonatkozásában.
14. § (1) Amennyiben a kérelmező az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet (e §-ban a továbbiakban: szolgáltatás) a Magyar Köztársaság területén átmeneti és alkalmi jelleggel kívánja gyakorolni, ha az Etv. 38. § (1) és (4) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, az Etv. X. fejezetének, valamint e §-nak a rendelkezései szerint jogosult a névjegyzékbe való felvételre.
(2) A kérelmező a szolgáltatás megkezdését megelőzően köteles írásbeli nyilatkozatban (a továbbiakban: Nyilatkozat) bejelenteni e szándékát a pénzügyminiszternek a 4. § (1) bekezdésében hivatkozott közleményben megjelölt címen.
(3) A Nyilatkozat tartalmában megegyezik a 4. számú melléklet szerinti adatlap, valamint a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó nyilatkozatáról szóló 5/2008. (II. 21.) OKM rendelet (a továbbiakban: OKM rendelet) 4. §-a szerinti nyilatkozat együttes tartalmával.
(4) A Nyilatkozat benyújtására e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a továbbiakban az OKM rendelet szabályai az irányadóak.
(5) A pénzügyminiszter az első szolgáltatásnyújtás előtt ellenőrzi a kérelmező szakmai képesítéseit.

Átmeneti és záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba azzal, hogy az 1. § rendelkezéseit 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.
(2) Az adószakértői működés engedélyezésének szabályairól szóló 20/1994. (VI. 17.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) hatályát veszti.
(3) Az e rendelet hatálybalépése előtt benyújtott, adószakértői igazolvány kiadása iránti kérelmeket az R. szerint kell elbírálni.
(4) Az R. alapján kibocsátott adószakértői igazolványok az abban megállapított érvényességi időig jogosultságot biztosítanak az adószakértői tevékenység gyakorlására. Érvényességük meghosszabbítására e rendelet szerint nincs lehetőség. Az R. szerint adószakértői tevékenység folytatására feljogosítottak az e rendelet szerinti első adószakértői igazolvány kiadása iránti kérelmükhöz kizárólag a 4. § (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott dokumentumokat, valamint az R. szerint kiadott adószakértői igazolványukat kötelesek csatolni.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

16. § Ez a rendelet a szakmai képesítések elismeréséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) 5-7. cikkének, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) 11. cikkének való megfelelést szolgálja.