292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet

a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól

A Kormány a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi XXXII. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § a) pontjában - a 10. § (1) bekezdésében és a 80. § (6) bekezdésében foglaltak szabályozására - kapott felhatalmazás alapján - az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében - a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § E rendeletet a következő nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásával kapcsolatos eljárásokban kell alkalmazni:
a) a 2003. évi XXXII. törvénnyel kihirdetett, a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény),
b) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: tanácsi rendelet), valamint
c) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. május 4-i 865/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: bizottsági rendelet).

Az igazgatási hatóság és a tudományos testület kijelölése

2. § Az Egyezmény IX. cikkének 1. a) és b) pontjában, valamint a tanácsi rendelet 13. cikke (1) és (2) bekezdésében meghatározott igazgatási hatóság (a továbbiakban: igazgatási hatóság), továbbá tudományos testület feladatait a természetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.

Az eljáró hatóságok

3. § (1) Az igazgatási hatóság állítja ki a tanácsi rendeletben meghatározott engedélyeket és bizonylatokat, valamint a 6. § (4) bekezdés szerinti eredetigazolást, illetve vezeti az Egyezményben és a tanácsi rendeletben meghatározott nyilvántartásokat.
(2) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) és az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) nyilvántartást vezet a 4. § szerinti bejelentésekről, továbbá a felügyelőség állítja ki a 6-7. § szerinti bizonylatokat és igazolásokat.
(3) Az igazgatási hatóság, a Főfelügyelőség, a felügyelőség, az állat- és növény-egészségügyi hatóság, az élelmiszer-biztonsági hatóság, a rendőrség, valamint a vám- és pénzügyőrség az Egyezmény, a tanácsi rendelet, a bizottsági rendelet és az e rendelet végrehajtása érdekében hatósági ellenőrzést végez.
(4) Az e rendelet szerinti eljárásokban az (1)-(2) bekezdésben meghatározott hatóság szakértő kirendelésekor a szakvélemény megérkezéséig az eljárást felfüggesztheti.

Bejelentési kötelezettség

4. § (1) Akinek a tanácsi rendelet A. mellékletében szereplő gerinces állatfaj példánya, valamint a tanácsi rendelet B. mellékletében szereplő emlős-, madár- és szárazfölditeknős-faj élő példánya (a továbbiakban együtt: bejelentésköteles példány) van a birtokában, köteles annak megszerzését, tartását, az ország területére történő behozatalát és az ország területéről történő kivitelét, elidegenítését, elhullását, megsemmisülését, valamint szaporulatát bejelenteni. A bejelentést
a) fokozottan védett állatfaj esetén a Főfelügyelőséghez vagy
b) az a) pont alá nem eső faj esetén a tartás helye szerint illetékes felügyelőséghez
kell megtenni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség nem vonatkozik az 1. számú mellékletben felsorolt fajok példányaira.
(3) A bejelentést - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a megszerzéstől, az ország területére történő behozataltól, az ország területéről történő kiviteltől, az elidegenítéstől, az elhullástól, a megsemmisüléstől, illetve a szaporulat létrejöttétől számított 30 napon belül kell megtenni.
(4) A tanácsi rendelet hatálya alá tartozó fajok élő példányait úgy kell tartani, hogy azok - ha jogszabály vagy hatósági engedély másként nem rendelkezik - a szabadba ne juthassanak ki. Amennyiben valamely bejelentésköteles példány elszabadul, ennek tényét az igazgatási hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni.

A példányok egyedi jelölése

5. § (1) A bejelentésköteles példányokat a bizottsági rendelet XVI. fejezetében, illetve a védett állatfajok védelméről, tartásáról, hasznosításáról és bemutatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott egyedi jelöléssel kell ellátni.
(2) A bizottsági rendeletben nem szabályozott esetekben az illetékes felügyelőség - az igazgatási hatóság véleményének figyelembevételével - a bejelentést követően egyedileg határozza meg a jelölés módját.
(3) A madárfajok példányainak egyedi azonosítására alkalmas, a bizottsági rendelet XVI. fejezetében meghatározott, 11 karakterből álló zártgyűrű gyűrűszámának első 7 karaktere a tenyésztő nyilvántartási sorszáma, amelyből az első karakter az ország kódja (H), a következő 6 karakter az illetékes felügyelőség vagy az igazgatási hatóság által meghatározott szám. A gyűrűszám további 2 karaktere az előző karakterekre merőlegesen az évszámot jelöli, végül az utolsó 2 karakter a madár sorszáma, úgy, hogy két madár gyűrűszáma nem egyezhet meg.

Származási igazolás és eredetigazolás

6. § (1) Az Európai Közösség valamely tagállamból (a továbbiakban: tagállam) vagy tagállamnak nem minősülő országból a Magyar Köztársaság területére behozott bejelentésköteles példány esetén a bejelentést, illetve az egyedi jelölést követően az illetékes felügyelőség vagy a Főfelügyelőség a példányt nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vett példányhoz a felügyelőség - a (4) bekezdés kivételével - a 2. számú melléklet szerint származási igazolást állít ki a tanácsi és a bizottsági rendeletnek megfelelően kiállított engedélyek, illetve bizonylatok alapján.
(2) Valamely tagállamból behozott példány esetében a felügyelőség a származási igazolást az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül akkor is kiállítja, ha a kérelmező - a tanácsi rendelet 8. cikkének (5) bekezdése alapján - a (3) bekezdés szerint hitelt érdemlően igazolja, hogy annak megszerzése az Európai Közösség területén jogszerűen - a vadon élő állat- és növényfajok megőrzésére vonatkozó közösségi jogi aktusokkal összhangban - történt.
(3) A (2) bekezdés szerinti igazolás olyan irattal történhet, amely tartalmazza:
a) azon korábbi tulajdonos nevét és címét, amelytől a kérelmező a példányt megszerezte;
b) a tenyésztő nevét és címét, amennyiben ismert;
c) a faj tudományos nevét, példányszámát;
d) a példány(ok) egyedi azonosítójának típusát, számát, kódját, ha a példány(oka)t egyedi azonosítóval látták el;
e) a példány(ok) ivarát és korát, amennyiben ez ismert;
f) a példány(ok)nak a bizottsági rendelet IX. számú melléklet 2. pontja szerinti eredetét az e melléklet szerinti kód megjelölésével;
g) a származási ország megjelölését;
h) harmadik országból történő behozatal esetén a jogszerű behozatalt igazoló, az Egyezmény szerinti engedélyek számát; és
i) az átadás dátumát, valamint hiteles aláírást.
(4) Az igazgatási hatóság a 3. számú melléklet szerint eredetigazolást állít ki
a) a 2004. november 22. napját megelőzően az igazgatási hatóság által nyilvántartott példányok esetében, ha tenyésztői bizonylat, származási igazolás, a tanácsi rendelet a 8. cikk (3) bekezdése és a 9. cikk (2) bekezdése szerinti bizonylat (a továbbiakban: EU-bizonylat), valamint a tanácsi rendelet 4. cikke szerinti importengedély, 5. cikke szerinti exportengedély és re-export bizonylat nem került kiadásra, és
b) a lefoglalt, illetve elkobzott példányok esetében.

Tenyésztői bizonylat és tenyésztési napló

7. § (1) Aki bejelentésköteles élő példányt szaporítási célból vagy úgy tart, hogy a véletlen szaporulat létrejötte nem zárható ki, köteles tenyésztési naplót vezetni a 4. számú melléklet szerint.
(2) Szaporulat bejelentése esetén a tartás helye szerint illetékes felügyelőség vagy a Főfelügyelőség az 5. § szerint egyedileg jelölt példányt nyilvántartásba veszi, és a példányhoz - a 6. § (4) bekezdésében foglalt esetek kivételével - az 5. számú melléklet szerint tenyésztői bizonylatot állít ki, amennyiben a tulajdonos a szaporulat létrejöttének jogszerűségét az e rendeletben, illetve a külön jogszabályokban meghatározott engedélyekkel, illetve más dokumentumokkal igazolja.

A származási igazolásra, az eredetigazolásra és a tenyésztői bizonylatra vonatkozó közös szabályok

8. § (1) A védett, fokozottan védett, illetve az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj példánya, valamint veszélyes állatfaj élő példánya esetében a származási igazolást, az eredetigazolást, illetve a tenyésztői bizonylatot megadottnak kell tekinteni, amennyiben a tartási engedély tartalmazza azokat az adatokat, amelyek a származási igazoláson, az eredetigazoláson, illetve a tenyésztői bizonylaton feltüntetésre kerülnek.
(2) A felügyelőség ahhoz a példányhoz nem állít ki származási igazolást, eredetigazolást, illetve tenyésztői bizonylatot, amelyhez valamely tagállam igazgatási hatósága a tanácsi rendelet 8. cikkének (3) bekezdése vagy 9. cikkének (2) bekezdése szerinti bizonylatot kiállította.
9. § (1) Tilos a bejelentésköteles példányok tartása, eladásra való felkínálása és eladása származási igazolás, tenyésztői bizonylat, eredetigazolás, illetve EU-bizonylat, továbbá a külön jogszabály szerinti tartási engedély nélkül.
(2) Származási igazolás, tenyésztői bizonylat, illetve eredetigazolás csak egyedi azonosításra alkalmas, az 5. § szerinti jelöléssel ellátott példányokhoz állítható ki.
10. § (1) A származási igazolást, az eredetigazolást, a tenyésztői bizonylatot, illetve az EU-bizonylatot a példány átadása, elidegenítése esetén az új tartó vagy tulajdonos részére a példánnyal együtt át kell adni.
(2) A példány elhullása, megsemmisülése esetén
a) a származási igazolást vagy a tenyésztői bizonylatot a tartás helye szerint illetékes felügyelőség részére 30 napon belül meg kell küldeni, amely azt bevonja,
b) az eredetigazolást vagy az EU-bizonylatot az igazgatási hatóság részére 30 napon belül meg kell küldeni, amely azt bevonja.
(3) Amennyiben származási igazolással, tenyésztői bizonylattal, illetve eredetigazolással rendelkező példányhoz EU-bizonylat kerül kiállításra, a származási igazolást, a tenyésztői bizonylatot, illetve az eredetigazolást az igazgatási hatóság bevonja.

A tanácsi rendelet szerinti engedélyezésre vonatkozó végrehajtási szabályok

11. § (1) Nem adható a tanácsi rendelet 4. cikke szerinti importengedély, az 5. cikke szerinti exportengedély és re-export bizonylat, valamint EU-bizonylat olyan kérelmező részére, akit
a) természetkárosítás, illetve állatkínzás bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek, a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alóli mentesítéséig, de legalább a határozat jogerőre emelkedését követő öt évig,
b) a természet védelmével kapcsolatban elkövetett szabálysértésért jogerősen felelősségre vontak, a határozat jogerőre emelkedését követő három évig, vagy
c) természetvédelmi, illetve állatvédelmi bírsággal sújtottak, a határozat jogerőre emelkedését követő három évig.
(2) Nem adható a tanácsi rendelet 4. cikke szerinti importengedély, az 5. cikke szerinti exportengedély és re-export bizonylat, valamint EU-bizonylat olyan kérelmező részére, akit külföldi bíróság, illetve hatóság
a) természetkárosítás, illetve állatkínzás bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt, a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alóli mentesítéséig, de legalább a határozat jogerőre emelkedését követő öt évig,
b) a természet védelmével kapcsolatban elkövetett szabálysértésért jogerősen felelősségre vont, a határozat jogerőre emelkedését követő három évig, vagy
c) természetvédelmi, illetve állatvédelmi bírsággal sújtott, a határozat jogerőre emelkedését követő három évig, ha a jogerős ítéletről, illetve határozatról az igazgatási hatóság hivatalos úton tudomást szerez.
12. § A tanácsi rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében, 12. cikke (3) bekezdésében, 14. cikke (1) bekezdésének c) pontjában, a 20. cikkében, a bizottsági rendelet 66. cikkének (7) bekezdésében, valamint 69. cikkében meghatározott esetekben a miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot.

A szállításra és a tartásra vonatkozó szabályok

13. § A tanácsi rendelet A-D. mellékletében felsorolt fajok példányának importja, exportja és re-exportja - összhangban a tanácsi rendelet 12. cikkének 1. pontjával - kizárólag a 6. számú mellékletben felsorolt határátkelőhelyeken történhet.
14. § (1) Főemlősök élő egyedei kizárólag az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban foglalt tartási feltételek teljesítése esetén tarthatók.
(2) Emberszabású majmok (gorillák, orángutánok, csimpánzok és gibbonok) élő egyedei kizárólag a külön jogszabály szerint működő állatkertben tarthatók.
(3) A tanácsi rendelet hatálya alá tartozó fókafajok prémjéből készített termékek tartása - a múzeumban történő tartás kivételével - tilos.

Nyilvántartás

15. § (1) A 3. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott hatóság nyilvántartást vezet
a) az általa kibocsátott
aa) származási igazolásokról,
ab) eredetigazolásokról,
ac) tenyésztő bizonylatokról,
ad) a tanácsi rendelet szerinti engedélyekről és bizonylatokról,
ae) kaviárfeldolgozásra, -csomagolásra, -átcsomagolásra jogosító engedélyekről, illetve
af) a külön jogszabály szerinti tartási engedélyekről,
b) a bejelentett példányokról, valamint
c) a tokfajokkal és a kaviárral kapcsolatos tevékenységekről.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartások alapján az igazgatási hatóság országos adatbázist működtet, amelyből más hatóság megkeresésére adatot szolgáltat.

A tokfajok tartására és a kaviárra vonatkozó szabályok

16. § (1) Aki a tanácsi rendelet hatálya alá tartozó tokfaj élő példányainak tartásával, tenyésztésével foglalkozik, köteles e tevékenységét az illetékes felügyelőségnek bejelenteni, amely azt nyilvántartásba veszi.
(2) A bejelentéshez mellékelni kell:
a) a tevékenység részletes leírását,
b) a példányok eredetét, jogszerű megszerzését igazoló dokumentum(ok) másolatát,
c) a tartás, szaporítás módjának leírását, valamint
d) az évente várhatóan szaporított, illetve forgalomba hozott mennyiségről készült becslést.
(3) A tevékenység végzése során - az engedéllyel végzett visszatelepítés, illetve betelepítés kivételével - a tokok természetes vizekbe nem kerülhetnek.
17. § (1) A tanácsi rendelet hatálya alá tartozó tokfaj kaviárjának feldolgozásával, csomagolásával, illetve átcsomagolásával foglalkozó üzem által a bizottsági rendelet 66. cikkének (7) bekezdése szerinti engedély iránt benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a tevékenység részletes leírását,
b) az évente várhatóan csomagolt, átcsomagolt, illetve forgalomba hozott kaviár mennyiségét,
c) a kaviár tervezett beszerzési forrását, és
d) a kaviártároló edény jelölésére szolgáló, a bizottsági rendelet 66. cikk (6) bekezdésében meghatározott címkére (a továbbiakban: címke) kerülő adatokat, az üzem egyedi azonosító kódja kivételével.
(2) A címkén, amennyiben a csomagolt kaviár a Magyar Köztársaság területéről származik, a következő adatokat kell feltüntetni:
a) azon faj 7. számú melléklet szerint kódja, amelynek ikrájából a kaviárt készítették,
b) a csomagolt kaviár eredetének kódja a bizottsági rendelet IX. melléklete szerint,
c) a származási ország kétbetűs ISO kódja,
d) a kaviár kinyerésének éve,
e) a csomagoló üzem egyedi azonosító kódja, és
f) a csomagoló üzem által a tételek nyomon követésére használt azonosító.
(3) A címkén, amennyiben az átcsomagolt kaviár nem a Magyar Köztársaság területéről származik, a következő adatokat kell feltüntetni:
a) azon faj 7. számú melléklet szerinti kódja, amelynek ikrájából a kaviárt készítették,
b) az átcsomagolt kaviár eredetének kódja a bizottsági rendelet IX. melléklete szerint,
c) a származási ország kétbetűs ISO kódja,
d) az átcsomagolás éve és az átcsomagoló üzem telephelye szerinti ország kétbetűs ISO kódja, ha ez különbözik a származási országtól,
e) az átcsomagoló üzem egyedi azonosító kódja, és
f) az üzem által a tételek nyomon követésére használt azonosító.
(4) A címkét az igazgatási hatóság a bizottsági rendelet 66. cikkének (7) bekezdése szerinti engedélyben hagyja jóvá, és egyúttal meghatározza a címkén feltüntetendő egyedi azonosító kódot.
18. § (1) Kaviártároló edény jelölésére kizárólag az igazgatási hatóság által jóváhagyott címke használható.
(2) A címke biztonsági elemekkel ellátott szigorú elszámolású nyomtatvány, amelyet az ennek előállítására feljogosított nyomdától a csomagoló, illetve átcsomagoló üzem rendel meg és ragaszt fel a kaviártároló edényekre.
(3) A címkét az élelmiszerek jelöléséről szóló jogszabályban meghatározott jelölési feltételeken túl a kaviártároló edényekre zárjegyként kell felragasztani úgy, hogy az a kaviártároló edény első kinyitásakor elszakadjon.
(4) Tilos kaviár tartása, eladása, eladásra való felkínálása, megvétele, arra vételi ajánlat tétele, az országba való behozatala, az országból való kivitele, amennyiben annak tárolóedénye nincs ellátva címkével.
(5) A kaviárt tartalmazó terméken fel kell tüntetni, hogy mekkora százalékban tartalmaz kaviárt.
19. § (1) A kaviárcsomagoló, illetve -átcsomagoló üzemek által vezetett, a bizottsági rendelet 66. cikkének (7) bekezdésében meghatározott nyilvántartásnak a 8. számú melléklet szerinti adatokat kell tartalmaznia.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást az igazgatási hatóság által kiadott, egyedileg sorszámozott és hitelesített kaviárforgalom-nyilvántartási adatlapokon naprakészen kell vezetni. A nyilvántartási adatlapokat hatósági ellenőrzés céljából bármikor elérhetővé kell tenni.
(3) Az engedélyezett csomagoló, illetve átcsomagoló üzemek minden év január 31-ig írásban, fajonkénti bontásban az igazgatási hatóságnak bejelentést kötelesek tenni az előző naptári évben megszerzett, feldolgozott, csomagolt, illetve átcsomagolt, továbbá értékesített és az év első napján raktáron lévő, az adott évben feldolgozni, csomagolni, illetve átcsomagolni, valamint értékesíteni tervezett kaviár mennyiségéről.
(4) A bejelentéshez csatolni kell a tárgyévben vezetett kaviárforgalom-nyilvántartási adatlapokat, valamint a jogszerű eredetre, valamint értékesítésre vonatkozó dokumentumok másolatát.
(5) Az igazgatási hatóság a nyilvántartásból törli azt az üzemet, amely a 16-19. §-ban foglalt előírásoknak nem vagy nem megfelelően tesz eleget. A törlés nem mentesít az egyéb jogkövetkezmények alól.
(6) Ha az igazgatási hatóság az (5) bekezdés alapján a csomagoló, illetve átcsomagoló üzemet a nyilvántartásból törli, a törlést követő három évig az üzemnek nem adható a tanácsi rendelet 4. cikke szerinti importengedély, illetve az 5. cikke szerinti exportengedély és re-export bizonylat.

Visszatartás, lefoglalás, elkobzás

20. § (1) Amennyiben a tanácsi rendelet A-D. mellékletében meghatározott faj példányának tartása, szállítása, kereskedelme a szükséges engedély, illetve bizonylat hiányában történik, illetve a példány szállítására jogszabályi vagy hatósági előírás megszegésével kerül sor, az ellenőrzést végző hatóság a példányt a helyszíni intézkedés során - jegyzőkönyv felvétele mellett - visszatartja és megteszi a külön jogszabályok szerinti intézkedéseket, amelyről 48 órán belül értesíti az igazgatási hatóságot. A visszatartott élő példány elhelyezéséről az igazgatási hatóság dönt.
(2) Az igazgatási hatóság lefoglalja azt a példányt, amelynek jogszerű importját, exportját, re-exportját vagy tartásának jogszerűségét annak birtokosa nem tudja igazolni, és határidő kitűzésével elrendeli a példány eredetét igazoló iratok bemutatását.
(3) Amennyiben a visszatartás, illetve a lefoglalás helybenhagyással történik, a példány birtokosa köteles azt további intézkedésig megőrizni, illetve a jó gazda gondosságával ellátni. Amennyiben az élő példány a visszatartást, illetve lefoglalást követően elpusztul, a birtokos köteles haladéktalanul tájékoztatni az igazgatási hatóságot, és a tetemet lefagyasztott állapotban a hatóság további intézkedéséig tárolni.
(4) Az igazgatási hatóság
a) elkobozza azt a példányt, amelynek az eredetét igazoló iratokat annak birtokosa a kitűzött határidőn belül nem mutatta be,
b) elkobozza azt a példányt, amelynek tartása jogellenes, vagy
c) elkobozhatja azt a példányt, amelynek szállítása vagy tartása nem felel meg jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglaltaknak, és ennek következtében a példány pusztulásának vagy károsodásának közvetlen veszélye áll fenn.
(5) Az elkobzott példányokkal kapcsolatos további intézkedéseket az elkobzott védett természeti értékekre vonatkozó jogszabály szerint kell végezni.
21. § (1) Aki valamely bejelentésköteles példányt megtalál, köteles azt 8 napon belül az igazgatási hatóságnak bejelenteni. A példányt vissza kell szolgáltatni a tulajdonosának, ha a példány szerepel az igazgatási hatóság által vezetett adatbázisban, és a tulajdonos a jogszerű eredetet igazoló dokumentumokat az igazgatási hatóságnak bemutatja.
(2) Amennyiben a példány egyedi jelöléssel nincs ellátva vagy a tulajdonos személye nem állapítható meg, a bejelentést követő 30 nap elteltével az igazgatási hatóság a 20. § szerint jár el.
22. § (1) Az Egyezmény és az e rendelet vonatkozásában mentőközpont az a külön jogszabály szerint működő állatkert, illetve botanikus kert, amelyben biztosított a lefoglalt, illetve elkobzott élő példányok gondozása.
(2) A lefoglalt vagy elkobzott példányokat az igazgatási hatóság indokolt esetben az általa kijelölt mentőközpontban is elhelyezheti.

Jogkövetkezmények

23. § (1) Aki az Egyezmény, a tanácsi rendelet, a bizottsági rendelet, valamint az e rendelet szerinti kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, az igazgatási hatóság kötelezheti a lefoglalással és az elkobzással járó költségek megtérítésére, ideértve a megőrzés (raktározás), illetve szállítás költségeit is.
(2) A felügyelőség a jogsértés súlyosságára és ismétlődésére tekintettel legalább tízezer és legfeljebb százezer ezer forint természetvédelmi bírság megfizetésére kötelezi azt, aki védettnek, fokozottan védettnek, illetve az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj egyedének nem minősülő példány vonatkozásában az Egyezmény, a tanácsi rendelet, a bizottsági rendelet, valamint az e rendelet szerinti kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget. A bírság - megfizetésének elmulasztása esetén - ismételten kiszabható.
(3) A (2) bekezdés szerinti bírságot bejelentésköteles példányok esetében példányonként, kaviár, kaviártartalmú termék, elefántcsont és orrszarvúszarv esetében minden megkezdett 250 gramm, faanyag esetében minden megkezdett köbméter után kell kiszabni.

Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény végrehajtásáról szóló 271/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet.
25. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:
a) a Tanács 338/97/EK rendelete (1996. december 9.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelméről, 6. cikk, 8. cikk, 12-14. cikk, 16. cikk és 20. cikk;
b) a Bizottság 865/2006/EK rendelete (2006. május 4.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, 62. cikk (1) bekezdés, 64. cikk (2) bekezdés, 65-66. cikk és 69. cikk;
c) a Bizottság rendelet 100/2008/EK rendelete (2008. február 4.) a 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 865/2006/EK rendelet mintagyűjtemények és a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmére vonatkozó bizonyos alaki követelmények tekintetében történő módosításáról, 1. cikk 18. pont.