314/2008. (XII. 22.) Korm. rendelet

a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (7) bekezdésének r) pontja alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[2. § E rendelet alkalmazásában:]
„c) részvízgyűjtő: földrajzilag lehatárolt terület, amelyről a felszíni vizek - vízfolyások és a felszínen lefolyó egyéb vizek, illetőleg tavak összességén keresztül - egy vízfolyás egy pontjához jutnak; a magyarországi vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés vonatkozásában a Duna közvetlen részvízgyűjtő, a Tisza részvízgyűjtő, a Dráva részvízgyűjtő és a Balaton részvízgyűjtő területe;
d) vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység: a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési feladatok ellátásának az 1. mellékletben meghatározott legkisebb területi egysége;”
(2) Az R. 2. §-ának f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[2. § E rendelet alkalmazásában:]
„f) felszíni víztest: a felszíni vizek lehatárolt, különálló, jelentős eleme (így különösen a tó, tározó, folyó, patak, csatorna) vagy ezek egy része, szakasza;
g) felszín alatti víztest: a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló külön jogszabály szerint a felszín alatti víz térben lehatárolt része;”
(3) Az R. 2. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[2. § E rendelet alkalmazásában:]
„m) jó ökológiai állapot: a felszíni víztest állapota, a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló külön jogszabálynak megfelelő osztályozás szerint;”
(4) Az R. 2. §-ának r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[2. § E rendelet alkalmazásában:]
„r) vízhasználat: a vízszolgáltatások, valamint egyéb emberi tevékenység, amely a vizek állapotára jelentős hatással van (a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számú melléklet);”
(5) Az R. 2. §-a a következő t) ponttal egészül ki:
[2. § E rendelet alkalmazásában:]
„t) Duna közvetlen részvízgyűjtő: Magyarország területén a Dunához tartozó részvízgyűjtő a Tisza, a Dráva és a Balaton részvízgyűjtőjének kivételével.”
2. § Az R. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza a vízgyűjtők jellemzőinek, a környezeti célkitűzéseknek és a vizek jó állapotának elérése érdekében - a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban - azokat a tevékenységeket, beavatkozásokat, amelyek hatással lehetnek a vizek mennyiségi, minőségi és ökológiai állapotára, valamint ezen hatások elemzését, továbbá a vizek jó állapotának elérése érdekében tett és teendő intézkedéseket, intézkedési programokat, a vizek állapotának jellemzéséhez szükséges monitoring programmal együtt.
(2) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet az ország egész területére, ezen belül a Duna közvetlen, a Tisza, a Dráva, valamint a Balaton részvízgyűjtőre, továbbá ezeken belül összesen negyvenkét vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységre egységes módszertannal kell elkészíteni.
(3) A vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítéséről a vízgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. A miniszter irányításával
a) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység tervét a hatáskörrel rendelkező hatóságok, valamint egyéb érintett államigazgatási szervek közreműködésével, a vízgazdálkodási tanácsokról szóló külön jogszabály szerinti területi vízgazdálkodási tanács jóváhagyásával az 1. számú mellékletben meghatározott környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: KÖVIZIG),
b) a részvízgyűjtő szintű tervet a hatáskörrel rendelkező hatóságok, valamint egyéb érintett államigazgatási szervek közreműködésével, a vízgazdálkodási tanácsokról szóló külön jogszabály szerinti Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács jóváhagyásával a miniszter által kijelölt KÖVIZIG,
c) az országos szintű tervet a vízgazdálkodási tanácsokról szóló külön jogszabály szerinti Országos Vízgazdálkodási Tanács jóváhagyásával a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (a továbbiakban: VKKI)
állítja össze.
(4) A vízgyűjtő-gazdálkodási terv kidolgozója
a) az országos vízgyűjtő-gazdálkodási tervet az Országos Vízgazdálkodási Tanácsnak,
b) a részvízgyűjtőre vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervet a Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsnak,
c) a tervezési alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervet a Területi Vízgazdálkodási Tanácsnak küldi meg.
(5) A (3) bekezdés c) pontja szerint elkészített tervet a miniszter - a vízgazdálkodásról szóló külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően - rendeletben hirdeti ki.
(6) A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza különösen:
a) a vízszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése és megelőzése érdekében a szennyvízbevezetéseknél a kibocsátási  határértékeken, valamint elérhető legjobb technikán (BAT), nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrások esetén a lehetséges legjobb környezeti gyakorlaton alapuló intézkedéseket;
b) a védett területek, védőövezetek, védőterületek kijelölését és a nyilvántartással kapcsolatos tevékenységeket;
c) a víz használatával összefüggő gazdasági elemzést, a vízszolgáltatások tekintetében a költség-visszatérülés elvének érvényesítését;
d) a felszín alatti vizek védelméről szóló külön jogszabály szerint meghatározott küszöbértékeket és a meghatározásukra vonatkozó információk összefoglalását;
e) a felszín alatti vizek kémiai állapotának meghatározásáról készült, e rendelet 2. számú melléklete szerint összeállított összefoglalót; beleértve a szennyezett területekről származó szennyezőanyag-csóvák hatásának értékelését is;
f) a jelentős és tartósan romló tendenciák azonosításának és visszafordítása érdekében a felszín alatti vizek védelméről szóló külön jogszabály előírásainak megfelelően hozott intézkedések összefoglalóját;
g) a felszín alatti vizek kémiai állapotának értékelését, beleértve annak magyarázatát, hogy a felszín alatti vizek minőségi előírásainak vagy küszöbértékeinek az egyes mintavételi pontokon mért túllépését a végső meghatározásnál milyen módon vették figyelembe.
(7) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során figyelembe kell venni az ország, illetve az egyes térségek külön jogszabályokban meghatározott területhasználatának feltételeit, így különösen az ország kiemelt térségeire vonatkozó szerkezeti tervet, a fejlesztések gazdasági, műszaki és ökológiai feltételeit, a települési terület, valamint a mező- és erdőgazdálkodási térségek változásának hatásait.
(8) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezést az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló külön jogszabályban foglaltakkal összhangban kell elvégezni.
(9) A vízgyűjtő-gazdálkodási terv e rendelet 2. számú melléklete szerinti tartalmi elemei kiegészíthetőek az egyes tervezési egységekre (ország, részvízgyűjtő, alegység), víztípusra, gazdasági vagy más ágazatra irányuló részletesebb programokkal, fejlesztési vagy gazdálkodási tervekkel, a sajátos vízgazdálkodási, így különösen vízigény-kielégítési és medreken belüli in-situ vízigénybevétellel járó problémák megoldása érdekében.
(10) A vízgyűjtő-gazdálkodási terveket az egyéb szakterületi tervekkel - különös tekintettel a környezetvédelmi, természetvédelmi, tájhasználati és vidékfejlesztési tervekre - összhangban kell kialakítani.”
3. § Az R. 4. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A tervnek összhangban kell lennie a teljes Duna vízgyűjtőkerületre vonatkozó követelményekkel és feladatokkal, amelyeket a Duna Védelmére és Fenntartható Használatára irányuló Együttműködésről szóló Egyezmény Nemzetközi Bizottsága határoz meg, valamint meg kell felelni a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti együttműködési struktúráknak.
(2) A környezeti célkitűzéseket meghatározó követelmények, így különösen a felszín alatti vizek védelméről szóló külön jogszabály szerinti küszöbértékekre, és az intézkedési programok előkészítése során a határokkal osztott vizekre vonatkozóan együtt kell működni az Európai Unió (a továbbiakban: EU) szomszédos tagállamaival a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi kapcsolatokra vonatkozó két- és többoldalú nemzetközi szerződések, megállapodások szabályai szerint. A nem EU tagállamok esetében is törekedni kell a koordinációra, és a víztestek Magyarországra eső részén biztosítani kell e rendelet szabályainak alkalmazását.
(3) Az (1) és (2) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően biztosítani kell, hogy a határszelvényekben a vizek állapota hátrányosan ne változzon, továbbá, hogy a kölcsönös intézkedések eredményeként a vizek jó állapotára jellemző adottságok alakuljanak ki.”
4. § Az R. 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) A vízgyűjtő-gazdálkodással járó feladatok és intézkedések körében a vízgyűjtő-gazdálkodási tervnek tartalmaznia kell:]
„d) a vizekre, vízi környezetre a külön jogszabályok szerint kockázatot jelentő anyagok (elsőbbségi anyagok, elsőbbségi veszélyes anyagok, és egyéb veszélyes anyagok) által okozott szennyezéssel kapcsolatos megállapításokat, intézkedéseket;”
5. § Az R. 12. és 13. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„12. § (1) A vízgyűjtőre jellemző környezeti, vízgazdálkodási és ezzel összefüggő egyéb, a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalma szempontjából lényeges adatok megismerése és elemzése körében meg kell határozni a felszíni és felszín alatti víztestek elhelyezkedését, határait, valamint meg kell adni azok jellemzését a (2) és (3) bekezdéseknek megfelelően.
(2) A felszíni víztestekre vonatkozóan
a) a felszíni víztesteket a felszíni vizek megjelenési formái szerint, a mesterséges és erősen módosított felszíni víztesteket külön megjelölve kell a tervben nyilvántartani;
b) a felszíni víztesteket a felszíni vizek megjelenési formái szerint elkülönítve a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló külön jogszabály szerint meghatározott típusokba kell besorolni;
c) a mesterséges és erősen módosított felszíni víztestek esetében a maximális ökológiai potenciált a hozzájuk leginkább hasonló típus kiváló ökológiai állapota jellemzőinek figyelembevételével, hasonló típus hiányában modellezéssel, szakértői becsléssel kell meghatározni;
d) nyilvántartásba kell venni a felszíni víztestek azon hidromorfológiai, hidrológiai és fizikai, valamint kémiai jellemzőit, amelyek a víztesttípusra jellemző ökológiai állapotra nézve indikátornak tekintendők;
e) a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a kiváló ökológiai állapothoz, illetve a maximális ökológiai potenciálhoz tartozó értékekkel jellemezhető referencia-területeket;
f) nyilvántartásba kell venni az olyan terhelésekre vonatkozó adatokat, amelyek a felszíni víztesteket egyenként és összességükben érintik, érinthetik;
g) az f) pont alkalmazása során különösen a nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrásokat, ipari, mezőgazdasági és más létesítményekből származó szennyezőanyag-kibocsátásokat, továbbá a jelentős vízkivételeket, illetőleg ezeknek a vízmérlegre gyakorolt hatását, és az azonosítható morfológiai változásokat kell figyelembe venni.
(3) A felszín alatti víztestek első jellemzése során a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint értékelni kell az azok használatából eredő hatásokat, így különösen:
a) a bizonyított és valószínűsíthető terheléseket és vízkivételeket; ezen belül
aa) a nem pontszerű (diffúz) és a pontszerű szennyezőforrásokat,
ab) a vízkitermelést és a mesterséges visszatáplálást, beleértve a szennyvíz-öntözést, illetve a szennyvíz-szikkasztást;
b) a fedőréteg jellegét, figyelemmel a felszín alatti víz utánpótlását biztosító vízgyűjtőre;
c) azon felszín alatti víztesteket, amelyektől a felszíni vízi vagy szárazföldi ökoszisztémák közvetlenül függenek;
d) az első jellemzést követően a kockázatos és országhatárral osztott víztestek esetében további jellemzést kell készíteni a környezeti célkitűzések elérésére teendő intézkedések meghatározására.
13. § A 12. § szerinti elemzéseket és vizsgálatokat legkésőbb 2013. december 22-ig kell elkészíteni, és azokat azt követően hatévente felülvizsgálva, a felülvizsgálat eredményétől függően szükség szerint kell módosítani, illetve kiegészíteni.”
6. § Az R. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A környezeti elemek, természeti értékek védelme, továbbá a vizek hasznosítását, a vízigények kielégítését szolgáló követelmények érvényesítése szempontjából megkülönböztetett védelmet igénylő területekről a külön jogszabályok figyelembevételével készült nyilvántartást a miniszter által kijelölt szerv naprakész állapotban tartja. A nyilvántartást az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (a továbbiakban: VKI) IV. mellékletében a védett területek jegyzékére meghatározott előírások szerint kell vezetni.”
7. § (1) Az R. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 5. § szerint megfogalmazott környezeti célkitűzések teljesítésére a vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések figyelembevételével a vízgyűjtő-gazdálkodási tervnek külön intézkedési programot (a továbbiakban: program), ezen belül alapintézkedéseket, valamint - szükség szerint - kiegészítő intézkedéseket kell tartalmaznia.”
(2) Az R. 18. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az alapintézkedések körében a programnak tartalmaznia kell:]
„c) az előírt kibocsátási határértékeket vagy nem pontszerű (diffúz) hatások esetén a legmegfelelőbb megoldásokat, amelyek figyelembe veszik a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól, a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról, a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól, a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól, illetve a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló külön jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit.”
(3) Az R. 18. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A programnak tartalmaznia kell a pontszerű és nem pontszerű (diffúz) lehetséges szennyezőforrások esetében a szennyező anyag vízbe jutását szabályozó (beleértve a megelőző, ösztönző, korlátozó vagy tiltó) intézkedéseket.”
(4) Az R. 18. §-a (9) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(9) A programban egyebek mellett ki kell térni:]
„c) a jelentős kockázatot jelentő - a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott - elsőbbségi anyagok, elsőbbségi veszélyes anyagok, és egyéb veszélyes anyagok által a felszíni vizekben okozott szennyezés megszüntetésére irányuló intézkedésekre, illetőleg ezek szükség szerinti megalapozására;
d) a rendkívüli események (balesetek, természeti katasztrófák, havaria-szennyezések), továbbá a műszaki berendezésekből származó anyagok általi jelentős szennyezések hatásainak megelőzését vagy mérséklését szolgáló intézkedésekre, illetőleg azokra az észlelő rendszerekre, amelyek a nehezen előre jelezhető események esetén is biztosítják a vízi ökoszisztémák veszélyeztetésének, károsodásának megelőzését, illetve a kár mérséklését.”
(5) Az R. 18. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ha a megfigyelések vagy egyéb adatok jelzik, hogy a víztestekre az 5. §-ban meghatározott célkitűzések valószínűleg nem érhetők el,
a) meg kell vizsgálni az esetleges sikertelenség okait,
b) meg kell vizsgálni és ha szükséges, módosítani kell a vonatkozó hatósági engedélyeket,
c) meg kell vizsgálni és ha szükséges, módosítani kell a monitoring programokat, és
d) ha szükséges, kiegészítő intézkedéseket kell hozni a célkitűzések elérése érdekében, beleértve esetleges szigorúbb környezetminőségi előírásoknak a VKI V. mellékletében foglalt eljárás szerinti megállapítását is. El lehet tekinteni a kiegészítő intézkedések meghatározásától, amennyiben a célkitűzések megvalósítását kivételes és előre nem látható szélsőséges természeti körülmények akadályozzák (így különösen rendkívüli árvíz, aszály).
(12) Az intézkedési program végrehajtásáról az érintett miniszterek gondoskodnak.”
8. § Az R. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítése és felülvizsgálata során tájékoztató és egyeztető fórumok szervezésével biztosítani kell, hogy a terv tartalmát a társadalom minél szélesebb köre - különösen a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységenként érintett vízhasználók - megismerhessék és véleményezhessék.”
9. § Az R. 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott kötelezettségek teljesítése érdekében a miniszter]
„a) bejelenti az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) a vízgyűjtő-gazdálkodási terv végrehajtása szempontjából hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerveket, azoknak a VKI 1. mellékletében meghatározott adatait, bejelenti továbbá a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikke alapján kijelölt közigazgatási szerveket, valamint az ezekben bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésétől számított három hónapon belül;”
10. § Az R. 21. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 18. §-ban meghatározott intézkedési programot 2009. december 22-ig kell kidolgozni, és legkésőbb 2012. december 22-ig érvényre kell juttatni. Az intézkedési programot 2015. december 22-ig és azt követően hatévente felül kell vizsgálni és szükség esetén korszerűsíteni. Minden új, vagy felülvizsgált intézkedést, amely a korszerűsített program része, a programba illesztést követő 3 éven belül érvényre kell juttatni.”
11. § Az R. 22. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK (2000. október 23.) irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK (2006. december 12.) irányelve a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről, 3. cikk (3), (4), (5) bekezdés, 4. cikk (4) bekezdés, 5. cikk (4), (5) bekezdés, 6. cikk (1) bekezdés, II. melléklet;
c) az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK (2008. június 17.) irányelve a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról, 6., 7. és 26. cikk, II. melléklet.”
12. § (1) Az R. 1. és 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. és 2. számú melléklete lép.
(2) Az R. 4. számú melléklete e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti.
13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az R. 1. §-a (1) bekezdésének „külön jogszabályban” szövegrésze helyébe „külön jogszabályok” szövegrész, az R. 5. §-a (2) bekezdésének „külön jogszabályban” szövegrésze helyébe „külön jogszabályokban” szövegrész, az R. „Megkülönböztetett védelem alatt álló területek” alcíme helyébe az „Ivóvíz kivételre kijelölt víztestek és megkülönböztetett védelem alatt álló területek” alcím, a „A védett területek, valamint a felszíni és felszín alatti vizek állapotának monitoringja” alcím helyébe „A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a védett területek állapotának monitoringja” alcím, az R. 15. §-ának (2) bekezdésében „az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (a továbbiakban: VKI)” szövegrészének helyébe „a VKI” szövegrész, az R. 18. §-a (9) bekezdése a) pontjának „külön jogszabály” szövegrésze helyébe „a felszín alatti vizek védelméről szóló külön jogszabály” szövegrész, az R. 19. §-a (2) bekezdése b) pontjának „problémák” szövegrésze helyébe „kérdések” szövegrész, az R. 20. §-a (3) bekezdésének „külön jogszabály” szövegrésze helyébe „a statisztikáról szóló külön jogszabály” szövegrész lép.
(2) Ez a rendelet a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(3) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK (2000. október 23.) irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról, 2. és 3. cikk, 4. cikk (1) bekezdés a) pont iv) alpont, 5. és 6. cikk, 9. cikk (1)-(3) bekezdés, 11. cikk (3) bekezdés k), l) pont, 11. cikk (5), (8) bekezdés, 14. cikk (1) és (3) bekezdés, IV. melléklet, V. melléklet 2. pont;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK (2006. december 12.) irányelve a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről, 3. cikk (3), (4), (5) bekezdés, 4. cikk (4) bekezdés, 5. cikk (4), (5) bekezdés, 6. cikk (1) bekezdés, II. melléklet;
c) az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK (2008. június 17.) irányelve a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról, 6., 7. és 26. cikk, II. melléklet.