31/2008. (II. 21.) Korm. rendelet

a köztisztviselői teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól szóló 301/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 34. § (13) bekezdésében és 49/O. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A köztisztviselői teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól szóló 301/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1-2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A rendelet hatálya - a kabinetfőnök, a vezetői megbízással nem rendelkező politikai tanácsadó, politikai főtanácsadó, valamint a tartós külszolgálatra kihelyezett köztisztviselő kivételével - kiterjed a Ktv. 1. § (1) bekezdése szerinti központi államigazgatási szerveknél, azok területi és helyi szerveinél, valamint a közigazgatási hivataloknál foglalkoztatott köztisztviselőre (a továbbiakban: köztisztviselő).
2. § (1) A teljesítményértékelésre minden év november 30-ig a célmeghatározások, a féléves áttekintő megbeszélés és az év végi komplex értékelés alapján kerül sor. Az év végi komplex értékelés a köztisztviselő önértékeléséből, a köztisztviselő értékelését végző vezető (a továbbiakban: értékelő vezető) által végzett előértékelésből és négy részértékelésből áll.
(2) A teljesítményértékeléshez az 1. számú mellékletben szereplő teljesítményértékelő lapot kell kitölteni. A minisztériumokban és a Miniszterelnöki Hivatalban a teljesítményértékelő lap kitöltése elektronikus formában történik.”
2. § (1) Az R. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A célmeghatározás az (1) bekezdésben meghatározott célokon kívül a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott, az irányítása alá tartozó szervezeti egységekre vonatkozó célokat, valamint minisztériumban a minisztériumi célokat is tartalmazza.”
(2) Az R. 3. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Minden köztisztviselő számára
a) legalább három egyéni kiemelt célt,
b) az 1. számú mellékletben kötelezően meghatározott kompetenciákon kívül további négy kompetenciát
kell, és
c) fejlesztési célokat lehet
meghatározni a munkakörének és a köztisztviselő javaslatainak figyelembevételével.”
3. § (1) Az R. 5. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az értékelő vezető előértékelést végez a köztisztviselő önértékelését követően.
(5) Az értékelő vezető az első részértékelés keretében értékeli a kiemelt és többletcélok teljesítését, a második részértékeléskor a munkaköri leírásban foglalt feladatok elvégzését, a harmadik részértékeléskor a kompetenciáknak való megfelelést. A negyedik részértékelés keretében áttekintésre kerül - fejlesztési cél meghatározása esetén - a fejlesztési célok megvalósulása. Az értékelő vezető a köztisztviselőt ötfokozatú skálán értékeli három részértékelés alapján - a fejlesztési célra vonatkozó részértékelés kivételével - az év végi komplex értékelés során. Az év végi komplex értékelés tartalmazza a köztisztviselő észrevételeit az értékeléssel, javaslatait, elképzeléseit életpályájával kapcsolatban, melyeket az értékelő vezető a javaslatainál, intézkedéseinél figyelembe vesz.”
(2) Az R. 5. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A teljesítményértékelő lapot a kitöltésüket követő öt évig kell tárolnia a közigazgatási szervnek. Az elektronikus formátumú teljesítményértékelő lapokat a minisztériumok esetében a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (a továbbiakban: Központ) tárolja.”
(3) Az R. 5. §-a a következő új (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az év végi komplex értékelés során a 4. mellékletben foglaltak alapján kell a teljesítményértékelést elvégezni.”
4. § Az R. a következő új 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § A kontrollvezető jogosult ellenőrizni az irányítása alá tartozó értékelő vezetők által végzett teljesítményértékelés menetét, melynek keretében:
a) betekinthet a teljesítményértékelés során keletkezett dokumentumokba, azokra észrevételt tehet,
b) a vezetői előértékelést és az év végi komplex értékelés során tartott értékelő megbeszélést követő nyolc napon belül írásban jelzéssel élhet az értékelő vezető felé.”
5. § Az R. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi államigazgatási szervnél a személyügyi munkatárs feladata, hogy kapcsolatot tartson a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati személyügyért felelős államtitkár titkárságával és a Központtal.”
6. § Az R. 13-16. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg az R. a következő új 16/A-16/B. §-okkal egészül ki:
„13. § A munkáltatói jogkör gyakorlója az értékelő vezető javaslata alapján az egyéni teljesítményalapú jutalom (a továbbiakban: jutalom) összegét
a) vezető beosztású köztisztviselő és a tanácsadó esetén a jutalom alapjának százalékában,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó köztisztviselő esetén a jutalom alapjának szorzatában, a 3. mellékletben foglaltak figyelembevételével állapítja meg.
14. § (1) A közigazgatási szerv vezetője eloszlási szinteket határoz meg, amelyeken belül érvényesülnie kell a 2. melléklet szerinti kötelező eloszlásnak.
(2) A vezető beosztású és a vezető beosztással nem rendelkező köztisztviselők számára külön eloszlási szintet vagy szinteket kell meghatározni.
(3) Az eloszlási szintek meghatározásakor a tárca nélküli miniszter irányítása alatt álló szervezeti egységek együttese önálló közigazgatási szervnek minősül.
(4) Az eloszlási szinteket az értékelés alapjául szolgáló év február utolsó napjáig, szervezeti változtatás esetén a szervezeti és működési szabályzat elfogadásától számított 15 napon belül kell meghatározni, és tájékoztatásul meg kell küldeni a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek.
15. § (1) Az előértékelés során a köztisztviselő számára az év végi komplex értékelés eredményeként adott pontszámot úgy kell megállapítani, hogy az értékelés alá tartozó köztisztviselők létszámára, valamint a 2. mellékletben szereplő kötelező eloszlásra tekintettel megállapított létszámeloszlás az értékelés alá tartozó köztisztviselők teljesítményértékelési eredményére figyelemmel érvényesüljön. A kötelező eloszlás megállapításánál figyelembe kell venni a 16/B. § (2) bekezdése alkalmazásával besorolt köztisztviselőket is.
(2) A jutalom elosztása teljesítményszintek alapján történik a 3. mellékletben foglaltak figyelembevételével. A 2. mellékletben szereplő táblázat „kivételes teljesítmény”, „megfelelő teljesítmény” és „fejlesztés szükséges” kategóriájába nem kötelező köztisztviselőt besorolni, de egyéb tekintetben a kötelező eloszlás szabályát érvényesíteni kell.
(3) A „kivételes teljesítmény” és „magas szintű teljesítmény” kategóriájába sorolt köztisztviselők számának összege nem haladhatja meg a „jó teljesítmény”, a „megfelelő teljesítmény” és a „fejlesztés szükséges” teljesítmény kategóriájába sorolt köztisztviselők számát. A „kivételes teljesítmény” kategóriájába sorolt köztisztviselők száma nem lehet magasabb, mint a „magas szintű teljesítmény” kategóriájába sorolt köztisztviselők száma. Ha az eloszlási szintre besorolt köztisztviselők száma kevesebb mint 6 fő, akkor a „kivételes teljesítmény” és „magas szintű teljesítmény” kategóriájába sorolt köztisztviselők számának összege nem haladhatja meg a „jó teljesítmény”, a „megfelelő teljesítmény” és a „fejlesztés szükséges” teljesítmény kategóriájába sorolt köztisztviselők számának egy fővel növelt összegét. A „kivételes teljesítmény” kategóriájába sorolt köztisztviselők száma nem lehet magasabb, mint a „magas szintű teljesítmény” kategóriájába sorolt köztisztviselők egy fővel növelt száma.
(4) Ha a kötelező eloszlás valamely kategóriában nem egész számot eredményez, akkor a létszám felfelé kerekítve is megállapítható.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárás során az értékelt köztisztviselő számára a jutalom mértékét úgy kell megállapítani, hogy az érje el a 3. mellékletben szereplő táblázatban meghatározott minimális mértéket, de ne haladja meg a maximális mértéket.
(6) A hivatali szervezet vezetője a hivatal jutalomkeretét a szervezeti egységek között a szervezeti egységek tagjainak egyévi illetményének és egyéni teljesítményértékének arányában osztja el. A szervezeti egység jutalomkerete nem lehet kevesebb, mint a szervezeti egységnél alkalmazásban álló köztisztviselők egyéni teljesítménye alapján kötelezően fizetendő minimum jutalmak összege, illetve nem lehet több, mint az egyéni teljesítményük alapján fizetendő maximum jutalmak összege.
(7) A hivatali szervezet vezetője a (6) bekezdésben meghatározott jutalomkerettől szervezeti egységenként a szervezeti célok figyelembevételével legfeljebb 20%-kal eltérhet azzal, hogy a pozitív eltérések forintösszege nem haladhatja meg a negatív eltérések forintösszegét.
16. § A jutalom alapja
a) vezető beosztású köztisztviselő és a tanácsadó esetén az éves illetményének - amelyet alapilletményének, illetménykiegészítésének és vezetői pótlékának figyelembevételével, a tizenharmadik havi illetmény figyelembevétele nélkül kell megállapítani - az év azon időszakára jutó része, amikor a köztisztviselő a statisztikai állományi létszámban szerepel,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó köztisztviselő esetén a költségvetési törvényben megállapított köztisztviselői illetményalap.
16/A. § (1) A féléves áttekintő megbeszélést követően - a köztisztviselő céljainak, feladatainak időarányos teljesítésének figyelembevételével - az értékelő vezető a tárgyévi egyéni teljesítményjutalom terhére,
a) vezető beosztású köztisztviselő és a tanácsadó esetén legfeljebb egyhavi illetménynek,
b) felsőfokú végzettségű nem tanácsadó köztisztviselő esetén legfeljebb az illetményalap hatszorosának,
c) felsőfokú végzettséggel nem rendelkező köztisztviselők esetén legfeljebb az illetményalap háromszorosának megfelelő részjutalmat állapíthat meg. A részjutalmat legkésőbb a tárgyév augusztus 15-ig kell kifizetni.
(2) A köztisztviselő részére kifizetett részjutalom és a komplex teljesítményértékelés alapján járó jutalom együttes összege nem haladhatja meg a köztisztviselő részére a 3. melléklet alapján meghatározott jutalom maximális összegét.
(3) A jutalmat a tárgyév december 15-éig, az év végi komplex teljesítményértékelést követően, a köztisztviselő által elért teljesítményhez kötötten kell kifizetni.
(4) Amennyiben a köztisztviselő részére kifizetett részjutalom meghaladja a komplex teljesítményértékelés alapján megállapított jutalom összegét, a köztisztviselőt visszafizetési kötelezettség nem terheli.
16/B. § (1) A köztisztviselő teljesítményalapú jutalomban nem részesíthető, ha a tárgyévben legalább három hónap közszolgálati jogviszonnyal és teljesítményértékeléssel nem rendelkezik, kivéve, ha a teljesítményértékelésre a köztisztviselőnek fel nem róható okból nem kerül sor. Ha a teljesítményértékelésre a köztisztviselőnek fel nem róható okból nem kerül sor, a köztisztviselőt a munkáltatói jogkör gyakorlójának értékelnie kell.
(2) Ha a közszolgálati jogviszony év közben megszűnik, vagy a köztisztviselőt év közben egyik közigazgatási szervtől a másik közigazgatási szervhez véglegesen áthelyezik, illetve tartós külszolgálatra helyezik ki, a jutalmat az előrehozott teljesítményértékelés alapján meg kell állapítani és az utolsó munkában töltött napon a köztisztviselő részére ki kell fizetni. A jutalom mértékét a 15-16. § figyelembevételével, időarányosan kell megállapítani. Ha a köztisztviselőt év közben egyik közigazgatási szervtől a másik közigazgatási szervhez véglegesen áthelyezik, a tárgyévből a végleges áthelyezésig eltelt időszakot az év végi értékelésnél figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Ha a köztisztviselőt év közben a közigazgatási szerven belül áthelyezik, akkor az előző munkakörében nyújtott teljesítményét az értékelő vezető köteles értékelni. Az új munkakörbe kerülő köztisztviselőnek új célkitűzéseket kell megállapítani. Az év végén az új munkakör szerinti értékelő vezető a komplex értékelés során az évközi értékelés figyelembevételével értékeli a köztisztviselő teljesítményét.”
7. § Az R. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A kormányhivatal és a központi hivatal az előértékelés során kialakított kötelező eloszlás szerinti értékelést véleményezés céljából a munkáltatói jogkört gyakorló útján megküldi a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek.
(2) A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter ellenőrzi a minisztériumok esetében a kötelező eloszlás szabályainak érvényesülését, azok megsértése esetén jelzéssel fordul a miniszterhez és felhívja a jogsértés orvoslására, a miniszter a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert tájékoztatja a megtett intézkedésekről.”
8. § (1) Az R. 20. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában]
„c) értékelést végző vezető: a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve akire a munkáltatói jogkör gyakorlója a teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkör gyakorlását átruházza, a kormányhivatal és központi hivatal vezetőjének esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója;”
(2) Az R. 20. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában]
„f) kiemelt cél: olyan kulcsfontosságú célkitűzés, amelyre az értékeltnek a munkavégzése során befolyása van, és általa a munkakör szervezetben elfoglalt helyéből adódóan a tárgyévre vonatkozóan elő tudja mozdítani a közigazgatási szervezet stratégiai, szervezeti és a szervezeti egység céljainak eredményes és hatékony megvalósulását;”
(3) Az R. 20. §-a a következő k)-m) pontokkal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában]
„k) éves illetmény: az alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetői pótlék
ka) januártól október hónapig terjedő összegének, valamint
kb) a november hónapra számított kétszeresének
együttes összege;
l) kontrollvezető: az értékelt személy felett munkáltatói jogkört gyakorló személy, kivéve ha az értékelő vezető miniszter vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója;
m) tanácsadó: szakmai tanácsadó, szakmai főtanácsadó, miniszteri tanácsadó, miniszteri főtanácsadó, kormánytanácsadó, kormány-főtanácsadó.”
9. § Az R. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § E rendeletet a központi államigazgatási szervek területi és helyi szerveinek, valamint a közigazgatási hivataloknak a köztisztviselőire 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.”
10. § (1) Az R. 1-3. melléklete helyébe e rendelet 1-3. melléklete lép.
(2) Az R. e rendelet 4. melléklete szerinti új 4. melléklettel egészül ki.
11. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2) Az R. e rendelettel módosított rendelkezéseit a folyamatban lévő célmeghatározások során is alkalmazni kell.
(3) E rendelet 1-10. §-a, 12. §-a és 1-4. melléklete a hatálybalépést követő napon hatályát vesztik.
12. § (1) Az R. 3. § (6) bekezdésében a „január 31-éig” szövegrész helyébe a „február utolsó napjáig” szöveg, 4. §-ában a „július 1-je és július 31-e között” szövegrész helyébe a „júniusában vagy júliusában” szöveg, 6. §-ában az „értékelést megelőző” szövegrész helyébe az „értékelés alapjául szolgáló” szöveg, a „három” szövegrész helyébe a „két” szöveg, „rendelkezik a 7. § (2) bekezdésben meghatározott értékeléssel” szövegrész helyébe a „rendelkezik a 7. § (2) bekezdésben vagy a 16/B. § (2) bekezdésben meghatározott értékeléssel”, 9. § (2) bekezdésében az „a minisztériumokat” szövegrész helyébe az „- az autonóm államigazgatási szervek kivételével - a központi államigazgatási szerveket” szöveg, a „jutalmakra” szövegrész helyébe a „jutalomra” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az R. preambulumában az „a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 56. §-ának (5) bekezdésére figyelemmel,” szövegrész, 3. § (3) bekezdésében és 9. § (1) bekezdésében a „, szakállamtitkár” szövegrész, 3. § (4) bekezdésében a „, szakállamtitkárok” szövegrész, 3. § (5) bekezdésében, 3. § (8) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében, 5. § (3) és (6) bekezdéseiben, 6. §-ában, 7. § (1) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében és 17. § (1) bekezdésében az „, a szakállamtitkár” szövegrész, 3. § (6) bekezdésében és 17. § (2) bekezdésében az „, a szakállamtitkárral” szövegrész, 3. § (8) bekezdésében, 5. § (7) bekezdésében és 17. § (2) bekezdésében az „, a szakállamtitkárnak” szövegrész, 5. § (2) bekezdésében az „, illetve a szakállamtitkár esetében a tevékenységét irányító állami vezető” szövegrész, 5. § (7) bekezdésében és 8. §-ában az „, a szakállamtitkárt” szövegrész, 5. § (9) bekezdésében az „, a szakállamtitkárhoz” szövegrész, 7. § (1) bekezdésében a „, szakállamtitkárnak” szövegrész, 7. § (2) bekezdésében, 8. §-ában a „, szakállamtitkárt” szövegrész, 17. § (3) bekezdésében az „, a szakállamtitkárok” szövegrész, 9. § (2) bekezdésében a „minisztériumi” szövegrész, 20. § b) pontja, 23. § (2) bekezdése, 23. § (5) bekezdése.
(3) Hatályát veszti a köztisztviselői teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól szóló 301/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 315/2007. (XI. 22.) Korm. rendelet.
13. § (1) Az a kormányhivatal és központi hivatal, amely olyan normatív módon szabályozott és a 2007. évben működő teljesítményértékelési rendszert és egyéni teljesítményalapú jutalmazási rendszert alkalmaz, amelyet 2008. március 31-ig a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az e rendeletben foglalt rendszerrel egyenértékűnek fogad el, jogosult e teljesítményértékelési és jutalmazási rendszerét - az e rendeletben foglaltaktól eltérően - alkalmazni. A kormányhivatal és a központi hivatal az egyenértékűnek elfogadott rendszerekben bekövetkező változtatást előzetesen köteles az irányítási, illetve felügyeleti jogot gyakorló miniszter útján egyeztetni a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel.
(2) Az egyenértékűség elfogadása során a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter vizsgálja, hogy a teljesítményértékelési és jutalmazási rendszer tartalmazza az alábbi elemeket:
a) szervezeti célok meghatározása,
b) egyéni teljesítménycélok kitűzése,
c) féléves áttekintő megbeszélés,
d) önértékelés,
e) kiemelt célok és többletfeladatok együttes értékelése,
f) munkaköri feladatok értékelése,
g) kompetenciák értékelése,
h) fejlesztési célok értékelése,
i) év végi teljesítményértékelés,
j) értékelési fokozatok és pontértékek alkalmazása,
k) kötelező eloszláshoz kötött értékelés alkalmazása,
l) vezetői javaslatok és intézkedések meghatározása,
m) a teljesítményértékelés dokumentálása.