327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet

az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a)-d), f), g), i), n), p), r), s), u), v)-w), x), xa), z), zs), zsd), valamint zse) pontjában, továbbá a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 56. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében a következőket rendeli el:
1. § (1) Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 2. §-ának 1-2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában]
„1. fejezetet irányító szerv: a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) által meghatározott fejezetrendhez igazodóan a költségvetési fejezet irányításáért felelős szerv, illetve a külön törvényben fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szerv,
2. fejezetet irányító szerv vezetője: az I. fejezetnél az Országgyűlés Hivatala gazdasági főigazgatója, a Közbeszerzések Tanácsa tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa, a II. fejezetnél a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, a III. fejezetnél az Alkotmánybíróság elnöke, a IV. fejezetnél az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az V. fejezetnél az Állami Számvevőszék főtitkára, a VI. fejezetnél az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, a VIII. fejezetnél a legfőbb ügyész, a IX. fejezetnél az önkormányzati miniszter, a X. fejezetnél a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, a XI-XVI., XVIII., XX. és a XXII-XXVI. fejezeteknél a miniszter (tárca nélküli miniszter), a XVII. fejezetnél a miniszter, a Nemzeti Hírközlési Hatóság tekintetében a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke, az Országos Atomenergia Hivatal tekintetében az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, a Magyar Energia Hivatal tekintetében a Hivatal elnöke, a XIX. fejezetnél a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, a XXX. fejezetnél a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, XXI. fejezetnél a miniszter, az Egészségbiztosítási Felügyelet tekintetében az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke, a XXXI. fejezetnél a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) elnöke, a XXXIII. fejezetnél a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a XXXIV. fejezetnél a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, a Magyar Szabadalmi Hivatal tekintetében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, a XLI-XLIII. fejezetnél a pénzügyminiszter, a külön jogszabályban meghatározott jogkör tekintetében a LXXI. fejezetnél a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) tekintetében a szociális és munkaügyi miniszter, az igazgatási szervek tekintetében az ONYF vezetője, a LXXII. fejezetnél az Egészségbiztosítási Alap és Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) tekintetében az egészségügyi miniszter, a területi igazgatási szervek tekintetében az OEP vezetője, az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelős miniszter;”
(2) Az Ámr. 2. §-ának 5-6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szerv: a kormányhivatal, valamint a költségvetési törvényben - az Áht. 20. §-ának (7)-(8) bekezdése alapján - meghatározott jogosítvánnyal és feladatkörben eljáró szerv;
6. a központi költségvetésben fejezetet alkotó, de a Kormány vagy miniszter irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó szervek: az I-VIII., a XXX. és a XXXIII. fejezetek irányítását ellátó szervek;”
(3) Az Ámr. 2. §-ának 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. költségvetési létszámkeret: a központi költségvetési szervek esetében a Kormány által határozatban, illetve a fejezetet irányító szerv által az elemi költségvetésben, önkormányzati költségvetési szerv esetében az önkormányzati költségvetési rendeletben engedélyezett létszámkeret (álláshely);”
(4) Az Ámr. 2. §-ának 62-63. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„62. folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE): az Áht. 121. §-ában meghatározott ellenőrzés;
63. kockázat: mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a költségvetési szerv működését;”
(5) Az Ámr. 2. §-a a következő 72. ponttal egészül ki:
„72. összevont adószám: a Magyar Államkincstár feladatellátása során a számfejtési körébe tartozó központi költségvetés, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott önkormányzati intézményekre vonatkozó, a Kincstár által benyújtandó bevallások teljesítéséhez és a biztosítottak bejelentéséhez képzett technikai azonosító;”
(6) Az Ámr. 2. §-ának 82. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„82. belső kontroll rendszerek: az Áht. 120/B. §-ában meghatározott rendszerek;”
2. § Az Ámr. 8. §-a (3) bekezdésének c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A költségvetési szerv működésének és fejlesztésének forrása]
„c) a működési és felhalmozási bevétel, amely
ca) hatósági jogkörhöz köthető - a költségvetési szervet a külön jogszabályban meghatározott mértékben megillető - bevételekből (igazgatási szolgáltatási díj, felügyeleti díj, bírság),
cb) közszolgáltatási és vállalkozási bevételként a költségvetési szerv tevékenysége során keletkező működési és felhalmozási célú bevételből,
d) az átvett pénzeszköz - ideértve az adományokat, segélyeket is -, amely az e bekezdésben megjelölt bevételek körébe nem tartozó forrásból államháztartáson kívülről, valamint”
[származik.]
3. § Az Ámr. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A költségvetési szerv létrehozásáról (átalakításáról, megszüntetéséről) jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. Határozatban kell rendelkezni költségvetési szerv létrehozásáról, amennyiben jogalkotásra nem jogosult alapító szerv jár el, vagy ha nem szükséges a létrehozandó szerv jogszabály útján történő hatáskörrel való felruházása.
(2) A költségvetési szerv létrehozásáról (átalakításáról, megszüntetéséről) rendelkező jogszabály (határozat) a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint történő nyilvánosságra hozatala mellett az alapító szerv más módon (így különösen: a helyben szokásos módon) is közzéteheti a szerv létrehozására (átalakítására, megszüntetésére) vonatkozó döntéseket.
(3) A Kt. 3. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak alapján kezdeményezett kormány-előterjesztést, illetve előzetes egyetértés iránti kérelmet részletes indokolással és számításokkal is alá kell támasztani, megjelölve a szerv tervezett besorolását, az ellátandó tevékenységgel kapcsolatos (általános és a szerv tekintetében konkrétan érvényesülő) követelményeket, feltételeket, ezen belül az egyszeri, esetleges töredék évi, valamint folyamatos kiadási szükségletet, továbbá mindezek forrását. A jogszabály (határozat), valamint az okirat-tervezet az előterjesztés (kérelem) mellékletét képezi.
(4) A költségvetési szerv alapító okiratában meg kell jelölni az alapítói jogokkal felruházott irányító szervet. Amennyiben az alapító jogok [Kt. 8. § (2) bekezdésének a) pontja] és az egyéb irányítói jogok gyakorlására jogosult személye eltér, akkor mindkét irányításra jogosult szervet (személyt) meg kell jelölni az alapító okiratban. Amennyiben a költségvetési szervnek csak felügyeleti szerve van [Kt. 8. § (3) bekezdése], abban az esetben ezt a szervet (személyt) kell (felügyeleti szerv elnevezéssel) megjelölni az okiratban.
(5) A költségvetési szervet - szakmai szempontból meghatározó - alaptevékenységének jellege szerint az irányító szerv a Pénzügyminisztérium által kiadott államháztartási szakágazati rendben meghatározott szakágazatba sorolja be.
(6) A költségvetési szerv alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységét az államháztartási szakfeladatok rendje (a továbbiakban: szakfeladatrend) szerint - szakfeladat számmal és megnevezéssel - kell meghatározni.
(7) A költségvetési szerv - a Kt. 2. §-ának (3) bekezdése alapján történő - közös létrehozását követő (határozott vagy határozatlan időre szóló) közös működtetéséről az alapító szerveknek írásbeli megállapodást kell kötniük, melynek tartalmaznia kell
a) az alapítás költségeinek forrását,
b) a folyamatos üzemeltetés, működtetés feltételeit, ezen belül a hozzájárulás arányát, mértékét, éves megállapításának módját,
c) az irányítási jogok gyakorlásának módját, esetleges megosztását,
d) a közös működtetés megszűnésének, megszüntetésének szabályait,
e) a külön jogszabályban foglaltakat.
(8) A költségvetési szerv közös alapítása, illetve működtetése esetén a szerv alapító okiratában kell meghatározni a Kt. 8. §-ának (2) bekezdésében és az Áht.-ban foglalt egyes irányítási jogok gyakorlására jogosult szervet (személyt).
(9) Központi költségvetési szerv alapítása, átalakítása esetén a Kincstárnál, az 1. § (2) bekezdés b) és f) pontjában említett költségvetési szerv alapításakor, átalakításakor hitelintézetnél csak akkor nyitható a szervnek számla, ha az új költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba vétele megtörtént.
(10) Az alapító szerv megszűnése, az alapítói jogok átruházása esetén az alapítói jogok gyakorlója jogosult, illetve köteles az alapító szervet megillető, törzskönyvi bejegyzésekkel kapcsolatos és jogorvoslati intézkedések megtételére.
(11) Az alapító okiratban foglaltak változása esetén az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat mellett el kell készíteni és a módosító okirathoz kell csatolni az alapító okiratot egységes szerkezetben is. Az egységes szerkezetű okiratnak is meg kell felelnie a közokirat alaki érvényességi kellékeinek.”
4. § Az Ámr. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A költségvetési szerv megszüntetését megelőzően az alapító szervnek gondoskodnia kell
a) a közfeladat jövőbeni ellátása módjának, illetve szervezeti formájának meghatározásáról, a Kt. 12. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetet kivéve,
b) az eszközök és a források leltározásáról, a költségvetési beszámoló elkészítéséről, a vagyonátadásról,
c) a közfeladat jövőbeni ellátásához szükséges köztulajdon meghatározásáról, a vagyonkezeléshez, -használathoz szükséges engedélyek megszerzéséről,
d) az ellátandó közfeladatokhoz tartozó hatósági engedélyek visszavonásának és az új szerv(ek) részére történő kiadásának előkészítéséről,
e) amennyiben a közfeladat-ellátáshoz díjbevétel kötődik, a díjbeszedési jogosultság átadásának előkészítéséről.
(2) A költségvetési szerv megszüntető okiratában rendelkezni kell a megszüntetés okáról, a megszüntetett szerv által ellátott közfeladat jövőbeni ellátásáról, illetve a továbbiakban ellátásra nem kerülő közfeladatok indokáról, továbbá meg kell jelölni a megszüntető jogszabályt (határozatot).
(3) Amennyiben - átalakítás vagy megszüntetés nélkül - a költségvetési szerv közfeladata ellátásának kötelezettsége kerül átadásra más államháztartáson belüli vagy kívüli szervezethez, a (2) bekezdésben foglaltak megfelelően alkalmazandók.
(4) Amennyiben a költségvetési szerv átalakítása több [a Kt. 2. §-ának (3) bekezdésében meghatározott] alapító szervhez tartozó költségvetési szervet érint, illetve az átalakítás eredményeként megváltozik az irányító szerv, abban az esetben - ha törvény vagy kormányrendelet kivételt nem tesz - az alapító szervek, illetve a jogelőd és jogutód irányító szervek együttes jogszabályban vagy határozatban jelölik ki az átalakítással létrejövő költségvetési szerv (szervek) irányító szervét.”
5. § Az Ámr. a következő 11/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az átalakítási biztos és a megszüntetési biztos
11/A. § (1) Átalakítási vagy megszüntetési biztosnak (a továbbiakban együtt: biztos) azt a büntetlen előéletű természetes személyt lehet kinevezni (megbízni), aki felsőfokú pénzügyi, számviteli iskolai végzettséggel és a kinevezés (megbízás) évét megelőző tíz évben legalább három éves költségvetési gyakorlattal rendelkezik, valamint aki egyébként kinevezhető (megbízható) lenne a költségvetési szerv vezetésére, továbbá aki ezen feltételeknek való megfelelését megfelelően igazolja.
(2) A biztost az alapító szerv a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével határozott időtartamra, de legfeljebb egy évre nevezi ki (bízza meg) az adott költségvetési szervhez. A költségvetési szerv vezetője nem nevezhető ki (nem bízható meg) biztosnak.
(3) Az Áht. 100/D. §-ának (3) bekezdésében foglaltak esetén biztost nem lehet kirendelni.
(4) Biztosi kinevezés (megbízás) nyilvános pályázat alapján kiválasztott személynek adható. A pályázatok értékelésére a kinevezési jogkör gyakorlója jogosult, de döntése alapján az értékelésre egy legalább háromtagú bizottság is létrehozható. Az értékelő bizottságba az alapító szerv vezetőjének kérésére a pénzügyminiszter is delegálhat legalább egy személyt. A bizottságba a költségvetési szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselőjét is be lehet vonni.
(5) A biztosi kinevezésről (megbízásról) szóló okiratban - a külön törvényben előírtakon túlmenően - rendelkezni kell különösen a kinevezés (megbízás) időtartamáról, az ellátandó feladat és ehhez kapcsolódóan a biztos által gyakorolható jogok, kötelezettségek meghatározásáról, a feladatok ellátásával összefüggő kiadások mértékéről, forrásáról, elszámolásáról, a finanszírozás módjáról.
(6) A biztos a tevékenységéről az irányító szervnek - munkájának az érintett költségvetési szerv általi akadályoztatása esetén soron kívül - írásban beszámol. A közbenső és a kinevezés (megbízás) lejártát követő összegző beszámolóban számot ad a megtett intézkedésekről, a tartozásállomány, a kintlévőségek alakulásáról, illetve javaslatot tesz az irányító szerv hatáskörébe tartozó intézkedésekre.
(7) A biztos jogosult a gazdálkodással összefüggésben
a) a költségvetési szerv vezetőjétől és valamennyi alkalmazottjától írásbeli és szóbeli tájékoztatást kérni,
b) a költségvetési szerv valamennyi okiratába betekinteni, arról másolatot, kivonatot készíttetni,
c) a költségvetési szerv valamennyi helyiségébe belépni,
d) meghatározni a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés megbízásának időtartama alatti eljárási szabályait,
e) a kötelezettségvállalás, az utalványozás ellenjegyzését megtagadni, ha azzal nem ért egyet,
f) ha kinevezés (megbízás) azt nem zárja ki, speciális szakértelmet igénylő konkrét feladat tekintetében szakértőt igénybe venni.
(8) A biztos köteles
a) figyelemmel kísérni megbízatásának időpontjától kezdve a költségvetési szerv jogszabályban előírt feladatainak ellátását, gazdálkodását,
b) gondoskodni a Kt. 13. §-ában foglaltak megfelelő, szabályos és ütemezett végrehajtásáról,
c) azonnali intézkedéseket kezdeményezni és írásbeli utasításokat kiadni lejárt, elismert, harminc napot meghaladó tartozásállomány felszámolására, a gazdálkodás egyensúlyának biztosítására, a követelések behajtására, ezek ütemezésére oly módon, hogy azok az alaptevékenység ellátását ne akadályozzák,
d) a c) pontban foglaltak megvalósítása érdekében kezdeményezni és részt venni az irányító szervvel, az adóhatóságokkal, a vám- és pénzügyőrség szerveivel, a szállítókkal, a megrendelőkkel folytatott egyeztető tárgyalásokon,
e) kezdeményezni a költségvetési szerv vezetőjének, valamint gazdasági vezetőjének a fegyelemi eljárás keretében történő munkából való felfüggesztését, illetve felmentését, ha megállapítja, hogy a szervnek lejárt, elismert, harminc napot meghaladó tartozásállománya áll fenn, és ez az adott személy kötelezettségének vétkes megszegése miatt jött létre,
f) betartani a titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályokat.
(9) A költségvetési szerv vezetője köteles a biztos feladata teljesítését elősegíteni, részére biztosítani:
a) az épületbe, helyiségekbe való állandó bejutást,
b) irodahelyiséget, a munkavégzés személyi (ügyviteli alkalmazott) és tárgyi feltételeit (kommunikációs, irodai eszközök stb.).
(10) A biztost megillető havi díjazás összege nem lehet magasabb, mint azon költségvetési szerv vezetőjének havi illetménye, ahová kinevezték (megbízták).”
6. § Az Ámr. a következő 12/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A jogi személyiségű szervezeti egység
12/A. § (1) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv szervezeti egysége különösen akkor ruházható fel jogi személyiséggel, amennyiben az
a) közfeladat önálló ellátására alkalmas, és tevékenységében, területi elhelyezkedésében, forrásaiban szervezetileg jól elkülöníthető, vagy
b) jogszabály alapján közigazgatási hatásköri önállósággal rendelkezik, vagy
c) közigazgatási hatásköre gyakorlásának tekintetében (országos kiterjedésű hálózat részeként) helyi, megyei, regionális vagy egyéb területi jellegű illetékességgel van felruházva.
(2) A jogi személyiségű szervezeti egység vezetőjének vagy a képviseletére jogosult más személynek a kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása, valamint a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály (határozat) vagy más jogszabály rendelkezése szerint a költségvetési szerv vagy az irányító szerv vezetőjének (vezetőinek) hatáskörébe tartozik.
(3) A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály (határozat) vagy más jogszabály a jogi személyiségű szervezeti egység képviseletére vonatkozó jogokat korlátozhatja, valamint a képviseleti jogok gyakorlására feltételeket (így különösen a kötelezettségvállalások tekintetében ellenjegyzési jogot) írhat elő.
(4) Amennyiben a közintézet jogi személyiségű szervezeti egysége külön törvényben és az Áht. 100/I. §-ában foglaltak szerint gazdálkodik, a forrásoknak és ráfordításoknak pontosan elkülöníthetőeknek kell lenniük.
(5) A költségvetési szerv gazdasági szervezete jogi személyiséggel nem ruházható fel.”
7. § Az Ámr. 13. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A költségvetési szervek irányítási jogainak átruházása
13. § (1) Amennyiben törvény vagy kormányrendelet központi költségvetési szervre vonatkozóan egyes irányítói jogokat az irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szervre (középirányító szerv) átruház, utasításban vagy a költségvetési szerv alapító okiratában jogszabályra történő hivatkozással, valamint részletesen, a feladat- és hatásköröket pontosan elválasztva meg kell határozni az egyes irányítói jogok gyakorlására jogosult szervet (vezetőt).
(2) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv különösen a következő jogok gyakorlásával ruházhatja fel a középirányító szervet az irányítása alá tartozó költségvetési szerv vonatkozásában:
a) a Kormány vagy irányító szerv által megállapított költségvetési keretszámoknak a szervenkénti elosztása, összesítése,
b) javaslattétel, illetve közreműködés az irányítása alá tartozó közhatalmi költségvetési szervek, közintézmények létszám-előirányzatának (létszámkeretének) jóváhagyása tekintetében,
c) irányelv, iránymutatás meghatározása a költségvetési szerv költségvetésének felhasználására - beleértve a létszámmal és a személyi juttatásokkal való gazdálkodást is - vonatkozóan,
d) a költségvetési szerv gazdálkodása részletes rendjének meghatározása,
e) javaslattétel, illetve közreműködés az irányító szerv hatáskörébe utalt előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási, -zárolási, -törlési és -felhasználási jogkörök gyakorlása tekintetében,
f) a költségvetési szerv által ellátandó szakmai alapfeladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi, anyagi feltételek szervezése, irányítása és ellenőrzése,
g) a költségvetés végrehajtásában a költségvetési szervek tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, továbbá a jóváhagyott költségvetési előirányzatok, illetve az azokból ellátandó feladatok teljesülésének veszélyeztetése esetén intézkedés kezdeményezése az irányító szervnél,
h) közreműködés a költségvetési szerv beszámolóinak és a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó beszámolóknak az értékelésében, felülvizsgálatában,
i) javaslattétel, illetve közreműködés a költségvetési szerv és fejezeti kezelésű előirányzatok pénzmaradványának, előirányzat-maradványának megállapítása, illetve jóváhagyása tekintetében, ideértve a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználási céljának, rendeltetésének felülvizsgálatát is,
j) közreműködés a költségvetési szerv kezelésében lévő államháztartással összefüggő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok kötelező közzététele, illetve erre irányuló igényre történő szolgáltatása végrehajtásának irányításában,
k) az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szerv közötti - a munkamegosztás rendjére vonatkozó - megállapodás vagy az azt helyettesítő okirat jóváhagyása.
(3) A törvény által kifejezetten az irányító szervre vagy annak vezetőjére ruházott irányítói jogok nem ruházhatók át középirányító szervre. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az Áht. 49. §-ának (5)-(6) bekezdésében, valamint 96. §-ának (1) bekezdésében foglalt irányítási jogok nem ruházhatók át középirányító szervre.
(4) A körjegyzőségek, a közösen létrehozott helyi önkormányzati költségvetési szervek, valamint a társulások esetében az irányítói jogok gyakorlásának rendjét a működésüket szabályozó, illetve az alakításban vagy a létrehozásban részt vevő helyi önkormányzatok megállapodása határozza meg. A települési, területi kisebbségi önkormányzatok által közösen létrehozott vagy működtetett (a továbbiakban röviden: közös fenntartású) szerveire vonatkozó irányítói jogok gyakorlásának rendjét megállapodásba kell foglalni.
(5) Az irányító szerv a közfeladat-ellátás szakmai irányítására, szervezésére, szabályozására, ellenőrzésére kiterjedő feladatai mellett az irányítása alá tartozó költségvetési szerv vonatkozásában elláthatja a pénzügyi-gazdasági, illetve költségvetési gazdálkodási - tervezési, előirányzat-gazdálkodási, előirányzat-módosítási, beszámolási - teendőket is.
(6) Külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az irányító szerv az (5) bekezdésben megjelölt szakmai és gazdálkodási feladatait összehangoltan, belső szervezetében azonos szinten látja el.”
8. § Az Ámr. a következő 13/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzata
13/A. § (1) A költségvetési szerv szervezeti felépítését - e rendeletben és külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - a szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
(2) A szervezeti és működési szabályzat nyilvánosságra hozatala (közzététele) tekintetében az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényben foglaltak alkalmazandók.
(3) A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának - a külön jogszabályban meghatározottakon kívül - tartalmaznia kell:
a) a létrehozásáról szóló jogszabályra (határozatra) való hivatkozást,
b) a szerv nyilvántartási számát, alapító okiratának keltét, az alapító okirat azonosítóját, az alapítás időpontját,
c) a szerv által ellátandó és a szakfeladatrend szerint (szakfeladat számmal és megnevezéssel) besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységek, valamint az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok megjelölését,
d) a szerv vagyonkezelésébe, illetve tulajdonosi (alapítói, külön jogszabályban meghatározott részvényesi, szavazatelsőbbségi) jogkörébe tartozó gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, valamint a vagyonkezelés végrehajtásáért felelős szervezeti egységet, feladatait, a vagyonkezelés rendjét,
e) a szerv szervezeti felépítését és működésének rendszerét, a szervezeti egységek (ezen belül a jogi személyiségű szervezeti egység, gazdasági szervezet) megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait,
f) a jogi személyiségű szervezeti egység képviseletére jogosultat, gazdálkodásának részletszabályait, kötelezettségvállalásainak (szerződéskötéseinek) rendjét,
g) a nem jogi személyiségű szervezeti egység vezetőjének azon jogosítványait, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el,
h) a szabályzatban megnevezett személyek feladat- és hatáskörét, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat,
i) a szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását, valamint ezen szerveknél, illetve saját szervezeti egységeinél a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározását,
j) a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos sajátos előírásokat, feltételeket.”
9. § Az Ámr. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A költségvetési szerv - jogi személyiségét és szakmai önállóságát nem érintve - a feladatellátáshoz gyakorolt funkciók szerint lehet
a) önállóan működő és gazdálkodó, vagy
b) önállóan működő
költségvetési szerv.
(2) A költségvetési szervet az alapító szervnek be kell sorolnia az (1) bekezdésben foglaltak szerinti valamely funkciócsoportba.
(3) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv
a) a központi költségvetési szerv irányító szerve,
b) a középirányító szerv,
c) a kormányhivatal,
d) a központi hivatal,
e) az önkormányzati hivatal,
f) az országos területi hálózattal rendelkező költségvetési szerv központi szerve,
g) a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete,
h) az, amelyet az alapító vagy az irányító (felügyeleti szerv) annak sorol be a (4) bekezdésben foglalt szempontok alapján, illetve figyelembevételével.
(4) Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek az a költségvetési szerv minősíthető különösen, amelynél
a) az ellátandó feladatkör, a szakmai tevékenység összetett,
b) jelentős terjedelmű és összetett gazdálkodási feladatokat lát el,
c) a foglalkoztatottak száma és a munkamegosztás szervezeti egységekre való tagozódást igényel,
d) a feladatellátásban országos, megyei, regionális vagy egyéb területi jellegű illetékességgel jár el, vagy
e) a szolgáltatás terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató tevékenységet végző szervezeti egység(ek) működtetése e besorolást indokolja.
(5) Önállóan működő költségvetési szervnek az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amely
a) kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagozódik,
b) szellemi, fizikai (technikai) támogató funkciókat ellátók száma külön szervezeti egység létrehozását nem igényli, e funkciók szolgáltatásvásárlással vagy más költségvetési szerv által hatékonyan, gazdaságosan elláthatók, vagy
c) szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes.
(6) Önállóan működő költségvetési szerv besorolásával egyidejűleg az irányító (felügyeleti) szerv
a) kijelöli azt az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet, amely az önállóan működő költségvetési szerv meghatározott szellemi és fizikai (technikai) támogató tevékenységeit (ezen belül különösen: pénzügyi-gazdasági feladatait) ellátja;
b) jóváhagyja az önállóan működő és gazdálkodó és az önállóan működő költségvetési szerv közötti megállapodást vagy az azt helyettesítő okiratot (a továbbiakban: megállapodás), amely a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét rögzíti;
c) dönt az előirányzatok feletti jogosultság szerinti besorolásról, és jóváhagyja a jogosultság gyakorlásának rendjét.
(7) A (6) bekezdés b) pontjában megjelölt megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy
a) a tervezés, a pénzkezelés, az előirányzat-felhasználás, a kincstári körön kívüliek esetén a pénzellátás, a kötelezettségvállalás, az utalványozás, az analitikus nyilvántartás, az információáramlás, -szolgáltatás, a FEUVE, valamint
b) a működtetés, a tárgyi eszköz felújítás, a beruházás, a vagyonkezelés tekintetében
melyek azok a feladatok, amelyeket az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv összevontan, illetve melyek azok a feladatok, amelyeket az önállóan működő költségvetési szerv elkülönítetten, önállóan lát el.”
10. § Az Ámr. 17-18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) E rendelet alkalmazásában gazdasági szervezet: a költségvetési szerv(ek) működtetéséért, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért, a zavartalan működéshez és gazdálkodáshoz szükséges likviditás biztosításáért felelős, a gazdasági vezető közvetlen vezetése alá tartozó szervezeti egység.
(2) A gazdasági szervezet ellátja
a) a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a szerv hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat,
b) a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv meghatározott feladatait.
(3) A (2) bekezdésben foglalt feladatok közül az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon hasznosításával kapcsolatos feladatok ellátása történhet
a) az irányító szerv által szabályozott vagy engedélyezett módon és a felelősség átruházása nélkül szolgáltatás megrendelésével,
b) jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján más költségvetési szerv által.
(4) A gazdasági szervezet felépítését, az általa, illetve a más, külső szervezet által végzendő részletes feladatokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni.
(5) A gazdasági szervezetnek olyan ügyrenddel kell rendelkeznie, amely részletesen tartalmazza az általa ellátandó feladatokat, a vezetők és a szerv pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátásáért felelős alkalmazottak feladat- és hatáskörét, felelősségi körét, a helyettesítés rendjét, a belső (szerven belüli) és külső kapcsolattartás módját.
18. § (1) Amennyiben a költségvetési szerv nem rendelkezik gazdasági szervezettel, az irányító szerv köteles egy, az irányítása alá tartozó, gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervet kijelölni az e rendeletben foglalt feladatok ellátására.
(2) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél
a) kötelezettségvállalásra, szakmai teljesítésigazolásra, utalványozásra a költségvetési szerv vezetője, vagy az általa írásban kijelölt személy,
b) a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére, érvényesítésre, az utalvány ellenjegyzésére az (1) bekezdésben foglaltak szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetője, illetve az általa írásban kijelölt személy
jogosult.
(3) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv (2) bekezdésben nem említett pénzügyi-gazdasági feladatait az (1) bekezdés szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági szervezete látja el, vagy a költségvetési szerv vezetője ezen pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős alkalmazottat (alkalmazottakat) külön kijelöl. Ezen személy(ek) jogai, feladatai tekintetében a 17. §-ban foglaltak megfelelően alkalmazandók.
(4) A (3) bekezdésben foglalt feladatokat az (1) bekezdés szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági szervezete az állományába tartozó alkalmazottakkal, a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervvel kötött - az irányító szerv által jóváhagyott - megállapodás szerinti helyen, módon látja el.”
11. § Az Ámr. a következő 18/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A gazdasági vezető
18/A. § (1) E rendelet alkalmazásában gazdasági vezető: a költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági, ezen belül különösen tervezési, végrehajtási, beszámolási, könyvvezetési és meghatározott ellenőrzési feladatainak ellátásáért felelős személy.
(2) A gazdasági vezető feladatait - a minisztérium kivételével - a költségvetési szerv vezetőjének (vezetőinek) közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el, a pénzügyi-gazdasági feladatok tekintetében - a minisztérium és az önkormányzati hivatal kivételével - annak (azoknak) helyettese, abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli.
(3) A gazdasági vezető
a) közvetlenül vezeti és ellenőrzi a gazdasági szervezetet,
b) a költségvetési szerv más szervezeti egységéhez beosztott, továbbá a szervhez rendelt más költségvetési szerv által foglalkoztatott pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős alkalmazottaknak iránymutatást ad, ellenőrzi azok betartását,
c) gazdasági intézkedéseket hoz,
d) felelős az (1) bekezdésben, illetve a szervezeti és működési szabályzatban részletezett feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért,
e) ellenjegyzési jogot gyakorol a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv előirányzatai felett.
(4) A gazdasági vezető felelőssége nem érinti a költségvetési szerv vezetője (vezetői) vagy az egyes ügyekért felelős alkalmazottak felelősségét.
(5) A gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése nélkül a költségvetési szervet terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő, és ilyen intézkedés nem tehető.
(6) A gazdasági vezető átmeneti vagy tartós akadályoztatása esetén a költségvetési szerv vezetője haladéktalanul köteles gondoskodni helyettesítéséről, illetőleg a gazdasági vezetői álláshely megüresedése esetén annak betöltéséről. Az álláshely betöltéséig tartó átmeneti időszakra a költségvetési szerv vezetője írásban a gazdasági szervezet vezetői feladatainak ellátásáért felelős, lehetőleg a 18. §-ban foglaltaknak megfelelő végzettségű alkalmazottat jelöl ki, az irányító szerv vezetőjének egyetértésével.
(7) A gazdasági vezető évente köteles a belső kontroll rendszerek témakörben a pénzügyminiszter által meghatározott továbbképzésen részt venni, és a részvételt a költségvetési szerv vezetőjének december 31-ig igazolni, kivéve, ha október 1-jét követően nevezték ki (bízták meg).”
12. § Az Ámr. a következő 18/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó személyekre vonatkozó követelmények
18/B. § (1) A gazdasági vezetőnek - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - pénzügyi, gazdasági szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és emellett legalább államháztartási (költségvetési) mérlegképes könyvelői képesítéssel, vagy külön jogszabályban meghatározott, államháztartási ismereteket tanúsító képesítéssel kell rendelkeznie. A gazdasági vezetőnek szerepelnie kell a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 151. § (3)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartás valamelyikében, továbbá rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal).
(2) A költségvetési szerv vezetője vagy a gazdasági vezető által írásban megbízott, érvényesítési feladatokat ellátó, utalvány ellenjegyzésére feljogosított személynek legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. A települési, területi kisebbségi önkormányzat esetében az érvényesítést az önkormányzati hivatal ezzel megbízott, az e bekezdésben meghatározott képesítéssel rendelkező dolgozója végzi.
(3) Amennyiben az Szt. 150. §-a szerinti könyvviteli szolgáltatási feladatokat a gazdasági vezető irányítása alá tartozó, a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős személy látja el, ez utóbbi személynek kell rendelkeznie az (1) bekezdés szerinti számviteli képesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel.
(4) A községi, nagyközségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetében a gazdasági vezető, illetve a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős alkalmazott tekintetében a (2) bekezdésben foglalt követelmények alkalmazandók.
(5) Az (1) bekezdésben foglalt képesítési előírások alól abban az esetben adható a kinevezéskor (megbízáskor) felmentés, ha az adott személy költségvetési szervnél legalább ötéves gazdasági vezetői gyakorlattal rendelkezik, és az e §-ban foglaltaknak megfelelő végzettség (képesítés) megszerzéséhez a tanulmányait már megkezdte.”
13. § (1) Az Ámr. 24. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tervezés első szakasza a tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelvek összeállítása. Ehhez alapadatokat szolgáltatnak]
„d) a kormányprogram, illetve (helyi, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat esetében) önkormányzati (gazdasági) program, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok költségvetési koncepciója,”
(2) Az Ámr. 24. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tervezésben közvetlenül részt vevő szervek]
„c) az Önkormányzati Minisztérium a helyi, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok, a Miniszterelnöki Hivatal az országos kisebbségi önkormányzatok költségvetési kapcsolatai tekintetében,”
14. § Az Ámr. 38. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elemi költségvetésben mind az alap-, mind a kiegészítő, kisegítő és a vállalkozási tevékenység tekintetében a bevételi és a kiadási előirányzatok fő összegének külön-külön meg kell egyeznie.”
15. § Az Ámr. 43. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az országos kisebbségi önkormányzat hivatalának vezetője az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése által jóváhagyott elemi költségvetést, továbbá az országos kisebbségi önkormányzat által alapított költségvetési szervek tartalmi és formai szempontból ellenőrzött elemi költségvetését - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - a közgyűlési döntést követő 30 napon belül, de legkésőbb február 28-ig megküldi a Miniszterelnöki Hivatalnak. Az országos kisebbségi önkormányzat, továbbá az országos kisebbségi önkormányzat által alapított költségvetési szervek elemi költségvetését a Miniszterelnöki Hivatal megküldi a Kincstár területi szervéhez.”
16. § Az Ámr. 52. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzat, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat feladatmutatókhoz kapcsolódó - költségvetési törvényben meghatározott - normatív hozzájárulásainak és támogatásainak előirányzatát módosítani kell, ha az önkormányzat év közben feladatot, illetve intézményt helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek ad át, vagy ilyen szervezettől átvesz. Az önkormányzatnak e módosításra irányuló kérelmet - beleértve a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat által közölt kérelmet is - a feladat-, illetve intézményátadást, -átvételt megelőző hónap 5. napjáig - a Kincstár útján, ahhoz benyújtva - kell eljuttatni az Önkormányzati Minisztériumhoz az átadást-átvételt tanúsító okmányokkal. A Kincstár részére benyújtandó kérelemhez mellékelni kell az átadó és az átvevő között kötött megállapodást, az átadásra-átvételre vonatkozó képviselő-testületi, közgyűlési határozat kivonatát, az átvevő feladatellátáshoz szükséges működési engedélyét, valamint a feladatot átvevő-átadó nem önkormányzati szervezet nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az intézmény (feladat) támogatásának igényléséről vagy lemondásáról gondoskodott. Oktatási intézmény átadása esetén az átadást tanúsító iratoknak legkésőbb július 5-éig meg kell érkezniük az Önkormányzati Minisztériumhoz. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján a pénzügyminiszter az önkormányzati miniszterrel és az átcsoportosításban érintett miniszterrel egyetértésben intézkedik az előirányzatok módosításáról. A módosított előirányzatról az Önkormányzati Minisztérium a helyi önkormányzatot 30 napon belül értesíti.
(3) Az Igazgatóság az Áht. 64. §-a (4) bekezdésének b) pontja és az Áht. 64/A. §-ának (7) bekezdése alapján felmerült körülményről az önkormányzatot értesíti. Amennyiben az Áht. 64. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerinti körülményről az önkormányzat szerez tudomást, akkor azt - a körülmény bekövetkezésének igazolásával együtt - az önkormányzat írásban bejelenti az Igazgatóságnak. Az Igazgatóság az önkormányzat bejelentését felülvizsgálva azt tizenöt napon belül visszaigazolja. A Kincstár ezt követően a szükségessé váló többletfinanszírozásról értesíti az Önkormányzati Minisztériumot. Az elmaradt normatív hozzájárulásoknak és támogatásoknak az időarányos részét, valamint - igényjogosultság esetén - a kamatot egy összegben, a fennmaradó támogatási részt pedig havi egyenlő részletekben utalja az Önkormányzati Minisztérium utalványozása alapján a Kincstár a következő hónaptól kezdődően - a nettó finanszírozás keretében.”
17. § (1) Az Ámr. 52/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Helyszíni vizsgálat esetén az Igazgatóság erre írásbeli felhatalmazással rendelkező, vizsgálatot végző munkatársa (a továbbiakban: vizsgáló) jogcímenként egyezteti a helyi önkormányzat által jelzett, a vizsgálattal érintett feladatmutatókat és az azokat megalapozó, az önkormányzatnál és intézményeinél rendelkezésre álló okiratokkal, dokumentumokkal, analitikus nyilvántartásokkal, megvizsgálja a feladatmutatók teljesülésének valódiságát, illetve becslésének megalapozottságát.”
(2) Az Ámr. 52/A. §-ának (8)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A jegyzőkönyvet az önkormányzat 15 napon belül - a polgármester és a jegyző aláírásával - írásban záradékolja, amelyben jogcímenként nyilatkozik az Igazgatóság javaslatának elfogadásáról, illetve annak elutasításáról. Az Igazgatóság javaslatának elfogadásával az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy év közben a következő előirányzat-módosítási lehetőségnél a feladatmutatóit a javaslat szerint módosítja. Amennyiben év közben előirányzat-módosítási lehetőség már nincsen, és az önkormányzat az Igazgatóság javaslatát elfogadja, az elszámolásnál köteles az Igazgatóság javaslatát figyelembe venni.
(9) Amennyiben az önkormányzat nem tesz eleget az Igazgatóság által a helyszíni vizsgálat alapján megállapított és az Áht. 64/A. §-ának (2) bekezdése alapján jegyzőkönyvbe foglalt
a) évközi módosításra vonatkozó felhívásnak, az Igazgatóság határozatban állapítja meg az érvényes feladatmutatókat és támogatási összegeket,
b) év végi elszámolás keretében történő módosításra vonatkozó felhívásnak, az Igazgatóság az Áht. 64/D. § szerinti felülvizsgálat keretében állapítja meg az eltérést.”
18. § (1) Az Ámr. 52/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Áht. 64/B. §-ának (4) bekezdése szerinti vizsgálatról, helyszíni vizsgálatról készülő jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat, illetve az önkormányzat részére megállapított támogatás összegét,
b) az Igazgatóság által szabályszerűnek tartott támogatási igényt, illetve támogatási összeget, az önkormányzati adatoktól való eltérés indokait,
c) szükség esetén javaslatot a helyi önkormányzat számára, hogy a támogatásról, illetve egy részéről mondjon le, a már átutalt támogatást - kivéve a nettó finanszírozás keretében folyósított támogatást, figyelemmel az 52. § (8) bekezdésében foglaltakra - fizesse vissza a központi költségvetés javára,
d) az e rendelet 52/A. §-a (7) bekezdésének a), d) és e) pontjában foglaltakat.”
(2) Az Ámr. 52/B. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az önkormányzat
a) a jegyzőkönyvben foglaltakra nem nyilatkozik és a jogosulatlanul igénybe vett támogatásról nem mond le, vagy
b) a jegyzőkönyvbe foglalt javaslatot nem fogadja el, az Igazgatóság az önkormányzat jegyzőkönyvre tett észrevételeit megvizsgálja és tájékoztatja az önkormányzatot az álláspontjáról, illetve szükség esetén a jegyzőkönyvet - szakmai véleményével együtt - haladéktalanul megküldi a döntésre, illetve intézkedésre jogosult szervnek.”
19. § (1) Az Ámr. 52/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Áht. 64/D. §-ában szabályozott felhívás tartalmára, a felülvizsgálat és a helyszíni felülvizsgálat eseteire, módszereire az e rendelet 52/A. §-ának (2)-(5) bekezdését, (6) bekezdés a) pontját, (7) bekezdés a) pontját, valamint az 52/B. §-ának (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy a helyszíni vizsgálatról készített jegyzőkönyv nem tartalmaz felhívást az elszámolás módosítására, annak megállapításait - a helyszíni vizsgálat időpontjától függően - az Áht. 64/D. § (2) bekezdése szerinti felhívásba, (6) bekezdése szerinti jegyzőkönyvbe, illetve (8) bekezdése szerinti határozatba kell beépíteni, továbbá a helyszíni vizsgálat kiterjed az iparűzési adóerő-képesség teljesülésének vizsgálatára, az iparűzési adóbevallással kapcsolatos iratokra is.”
(2) Az Ámr. 52/C. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Áht. 64/D. §-ának (6) bekezdése szerinti jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a normatív hozzájárulások és támogatások esetében az e rendelet 52/A. §-a (7) bekezdésének a), b) és e) pontjában, egyéb támogatások esetében az e rendelet 52/B. §-a (4) bekezdésének a), b) és d) pontjában foglaltakat azzal, hogy a normatív hozzájárulások és támogatások esetében a hozzájárulás összegét is fel kell tüntetni.
(4) Az önkormányzatnak a (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyv megállapításaira tett - a polgármester és a jegyző által aláírt - észrevételeiben részletesen alá kell támasztania az általa az elszámolás során jelzett mutatószám, illetve a támogatás igénybevételének jogszerűségét.”
(3) Az Ámr. 52/C. §-a (5) bekezdése a) pontjának af) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg az a) pont a következő ag) alponttal egészül ki:
[A felülvizsgálati eljárás során hozott határozatnak tartalmaznia kell]
[a rendelkező részben]
„af) a jövedelemkülönbség mérséklés jogtalan igénybevétele után a mindenkori költségvetési törvényben foglaltak szerint fizetendő igénybevételi kamat összegét,
ag) az önkormányzat számára az aa)-af) pontokban meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítésének határidejét;”
(4) Az Ámr. 52/C. §-a (5) bekezdése b) pontjának bd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A felülvizsgálati eljárás során hozott határozatnak tartalmaznia kell]
[az indoklásban]
„bd) az igénybevételi, illetve kiegészítő kamat kiszabása előfeltételeinek igazolását, az ab)-af) pontok szerinti kamatok alapját.”
(5) Az Ámr. 52/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:
„(6) Az e §-ban meghatározott felhívás, jegyzőkönyv, határozat az Áht.-ban szabályozott módon tartalmazza az Állami Számvevőszék által jelzett, az önkormányzat vonatkozásában megállapított eltéréseket is.”
20. § Az Ámr. 53. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az országos kisebbségi önkormányzat hivatalának vezetője az országos kisebbségi önkormányzat, valamint az irányítása alá tartozó költségvetési szervek módosított költségvetését a jóváhagyást követő 30 napon belül megküldi a Miniszterelnöki Hivatalnak.”
21. § (1) Az Ámr. 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az államháztartás alrendszereibe tartozók körében]
„b) a helyi, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati előirányzat-módosításokról az Önkormányzati Minisztérium, az országos kisebbségi önkormányzati előirányzat-módosításokról a Miniszterelnöki Hivatal,”
[nyilvántartást vezet]
(2) Az Ámr. 54. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartott előirányzatok köre a következő]
„b) a helyi, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok esetében a helyi, a települési, illetve területi és az országos kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos központi kezelésű előirányzatok;”
22. § (1) Az Ámr. 57. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A költségvetési szerv működési és felhalmozási bevételei különösen a következők:”
(2) Az Ámr. 57. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A költségvetési szerv bevételét képezi az átvett pénzeszköz. Átvett pénzeszközként azok az összegek számolhatók el, amelyek ellenében az átadó államháztartáson kívüli szervezet, személy az ellátandó feladatot meghatározhatja, de ellenszolgáltatást nem kér, az abból megvalósított eredmény hasznosítási jogát nem köti ki, a költségvetési szervet számlaadási kötelezettség nem terheli.”
23. § (1) Az Ámr. 61. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Gazdálkodó szervezet alapításának, abban való részesedésszerzésnek, valamint a gazdálkodó szervezet átalakulásának szabályai, a gazdálkodó szervezet és a közalapítvány éves tevékenységének értékelése”
(2) Az Ámr. 61. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A központi költségvetési szerv - ideértve a fejezetet irányító szervet is - mint vagyonkezelő, illetve tulajdonosi (alapítói, külön jogszabályban meghatározott részvényesi, szavazatelsőbbségi) jogok gyakorlója évente értékelni köteles, hogy
a) a gazdálkodó szervezet (az MNV Zrt., az ÁKK Zrt. és a Magyar Nemzeti Bank kivételével), a közalapítvány, az alapítvány (a továbbiakban e § tekintetében: gazdálkodó szervezet) működése hogyan befolyásolja a szakfeladat támogatási szükségletét;
b) a gazdálkodó szervezetnek nyújtott költségvetési pénzeszközök (támogatás, tőkeemelés, szolgáltatás ellenértéke, egyéb jogcímen biztosított ilyen forrás) hogyan hatottak az általuk végzett tevékenység ellátásának színvonalára, gazdaságosságára, a szervezet jövedelmezőségére és a vagyon változására;
c) indokolt-e az állami feladat e gazdálkodó szervezettel történő ellátása, szükséges-e változtatni az együttműködés tartalmán. Az indoklásnak olyan gazdasági számításokon kell alapulnia, amelyek igazolják, hogy az állami feladatok e gazdálkodó szervezettel való ellátása költségvetési szervi formával, vagy szolgáltatás igénybevételével szemben eredményesebb, hatékonyabb, gazdaságosabb.
(5) A (4) bekezdés szerinti értékelés a zárszámadási törvényjavaslat indokolásának a része.”
24. § Az Ámr. 63/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A központi költségvetési szervnek éves vagyongazdálkodási tervet kell készítenie, melyben köteles - költségvetésével összhangban - megtervezni:
a) az adott költségvetési évben ellátandó feladataihoz szükséges tárgyi eszközökkel kapcsolatos karbantartási, felújítási, tűz- és biztonságvédelmi tennivalókat, valamint azok várható kiadását,
b) az adott időszakban várhatóan nélkülözhető vagyontárgyak használatának vagy az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján őt megillető más jog gyakorlásának átruházását meghatározva a várt ellenértéket, illetve a költségvetési szerv által vagyonkezelt vagyonelem értékesítésre történő átadását az MNV Zrt. részére,
c) az előző évben szerződés alapján átadott, befektetett állami vagyon hasznosításának - értékelés alapján történő - fenntartását, meghosszabbítását, szükség esetén módosítását,
d) az év során értékesítésre szánt vagyontárgyak meghatározását, engedélyeztetésének előkészítését és a jogszabályok alapján a költségvetési szervet megillető, az értékesítésből várható bevételek meghatározását,
e) beruházási teendőit, ütemezését, a beruházások várható kiadásait, az ehhez igénybe vehető forrásait,
f) a vagyon használatának ellenértékeként az MNV Zrt.-vel kötött visszterhes szerződésben foglaltak szerint fizetendő pénzösszeget, vagy pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más formában nyújtott ellenszolgáltatást.”
25. § Az Ámr. 63/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi költségvetési szerv a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésére az MNV Zrt.-vel kötött szerződés szerint köteles tájékoztatást adni a pénzügyminiszter és az MNV Zrt. számára az értékesítésből származó tényleges bevételről, valamint a központi költségvetést megillető bevétel átutalásáról. Az értékesítésről az e rendelet 6/a. számú melléklete szerinti formában és tartalommal kell elszámolni.”
26. § Az Ámr. 66. §-ának (10) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az előirányzat-maradvány elszámolás során kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak tekintendő]
„d) a deviza és a valuta készlet értékelése során megállapított árfolyamnyereség összege.”
27. § Az Ámr. 67. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az irányító szervnél, illetve az irányítása alá tartozó központi költségvetési szervénél képződött, jóváhagyott előirányzat-maradvány más költségvetési szerv részére történő átadása-átvétele - az európai uniós forrás igénybevételével megvalósuló programok előirányzatainak és a feladatfinanszírozás körébe tartozó előirányzatok kivételével - csak a Fejezeti maradvány-elszámolási számlán keresztül történhet.
(4) A 66. § (10) bekezdésének d) pontja szerinti maradványt a jóváhagyott pénzmaradványon, előirányzat-maradványon belül tartalékként kell elkülöníteni és évközben csak a pénzügyileg realizált árfolyamváltozások hatásainak ellentételezésére lehet felhasználni.”
28. § (1) Az Ámr. 70. §-a (3) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fejezeti kezelésű előirányzatok közül nem tartoznak a feladatfinanszírozás körébe az alábbi előirányzatok]
„m) egyes, európai uniós forrásból megvalósuló programok előirányzatai (Nemzeti Fejlesztési Terv, Új Magyarország Fejlesztési Terv, Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, Halászati Operatív Program, INTERREG, INTERACT, Európai Területi Együttműködés, EGT Norvég Alap, „Svájci Hozzájárulás”, EQUAL programok előirányzatai);”
(2) Az Ámr. 70. §-ának (3) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
[A fejezeti kezelésű előirányzatok közül nem tartoznak a feladatfinanszírozás körébe az alábbi előirányzatok]
„o) Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása előirányzat.”
29. § Az Ámr. 72. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatok finanszírozásának megkezdéséhez]
„a) az e rendelet 70. § (1) bekezdésébe tartozó előirányzatokra programonként Alapokmányt kell benyújtani a Kincstárhoz elektronikus úton folyamatosan, de legkésőbb a jóváhagyást követő 60 napon belül,”
30. § Az Ámr. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kincstár a hozzá elektronikus úton megküldött Alapokmányokat megvizsgálja és azokat részfeladat azonosítóval ellátva visszaigazolja (visszaküldi) - elektronikus úton - a fejezetnek, amely gondoskodik a megvalósító értesítéséről. A Kincstár az Alapokmányokat a költségvetési törvényben meghatározott cél(ok)nak és előirányzat(ok)nak való megfelelés, a rendelkezésre álló előirányzatok, források, az okirat kitöltésének teljeskörűsége, valamint a szakmai döntéshozó által szükség szerint megállapított egyéb szempont szerint vizsgálja.”
31. § (1) Az Ámr. 76. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E rendelet 5. számú mellékletében meghatározott szerződés (kötelezettségvállalás) bejelentési adatlapot kitöltve (a továbbiakban: Szerződésbejelentés) a kötelezettségvállalás létrejöttét követő 8 munkanapon belül kell megküldeni elektronikus úton a Kincstár részére. A Szerződésbejelentéseket papíralapon három példányban küldik meg kincstári körbe nem tartozó megvalósítók, amennyiben jogosultak közvetlenül azok aláírására és beküldésére. A visszaigazolt Szerződésbejelentések megvalósítók részére történő eljuttatásáról a fejezet gondoskodik. A Szerződésbejelentés alapját képező szerződéseket, valamint az egyéb - nem szerződésnek minősülő - kötelezettségvállalási bizonylatokat, okmányokat egy példányban, papíralapon kell eljuttatni legkésőbb az első átutalási megbízással egyidejűleg a Kincstárhoz, hivatkozva a visszaigazolt Szerződésbejelentés kincstári azonosító számára.
(3) A Kincstár a (2) bekezdés szerinti Szerződésbejelentéseket - ha azok tartalmukat és összegszerűségüket tekintve megfelelnek az Alapokmányban foglaltaknak - vállalt kötelezettségként nyilvántartásba veszi. A Szerződésbejelentésekhez kapcsolódó nem magyar nyelven megkötött szerződéseket a Kincstár kizárólag a benyújtott szerződés azon szakaszainak magyar nyelvű fordításával együtt fogadja be, amelyek tartalmazzák a kivitelezési szerződés alapján megvalósítandó feladat műszaki, szakmai és pénzügyi jellemzőinek, a kivitelezés egyéb pénzügyi feltételeinek és a megvalósítási határidőnek a tételes meghatározását.
(4) A Kincstár a kifizetéseket a Kincstárhoz bejelentett módon aláírt fizetési megbízások alapján teljesíti. A fizetési megbízásokhoz a megvalósult szakmai, illetve műszaki-naturális teljesítményt dokumentáló számviteli bizonylatokat kell csatolni. A lakástámogatási kiemelt előirányzat felhasználását kezdeményező átutalás mellékleteként csatolni kell a benyújtó szerv lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása számlája utolsó - 15 napnál nem régebbi - banki kivonatának hitelesített másolatát, valamint a keletkezett új kötelezettséget tartalmazó dokumentumot az igénylést alátámasztó kimutatással együtt. Amennyiben a fizetési megbízás benyújtására - a Kormány által elfogadott fizetés-átütemezés keretében - a teljesítést követő években kerül sor, a bizonylatokat a kifizetések kezdeményezésének várható időpontjától függetlenül a kivitelezői teljesítés igazolását követő 10 napon belül a Kincstár részére meg kell küldeni a (6) bekezdés szerinti ellenőrzés megvalósítása és a beruházás pénzügyi előirányzata (fedezete) terhére történő nyilvántartásba vétel céljából.”
(2) Az Ámr. 76. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (5)-(10) bekezdések számozása (6)-(11) bekezdésre változik:
„(5) A (4) bekezdésben foglalt előírással összhangban, a részfeladatok pénzügyi előirányzata terhére előleg nyújtására csak akkor kerülhet sor, ha külön jogszabály lehetővé teszi. Az előleg kifizethetőségét az Alapokmányban jogszabályra történő hivatkozással jelezni kell.”
32. § Az Ámr. 78. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi költségvetés és az alapok e rendelet 7. számú mellékletében megjelölt előirányzatai, részelőirányzatai, felhasználási jogcímei (a továbbiakban együtt: azonos célú előirányzatok) felhasználásának szabályozása, az előirányzatokat terhelő döntések, a támogatások felhasználása során e fejezet rendelkezéseit - a 93/B. §-ban foglalt előirányzatra, a Területi Együttműködés előirányzataira külön jogszabályokban meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni.
(2) A központi költségvetés és az alapok 7. számú mellékletben nem szereplő előirányzatainak, részelőirányzatainak pályázati rendszer keretében történő felhasználása esetén e fejezet rendelkezései közül kizárólag a 79. § (2) bekezdés, a 83. § (2) bekezdés b), c) és j) pontjai, 85. § (2) és (7) bekezdései, a 87. § (7) és (8) bekezdései és a 90. § (2) és (3) bekezdéseiben foglaltaknak kell eleget tenni.
(3) A központi költségvetés támogatási célú előirányzatai közül a nem állami humánszolgáltatókat megillető normatív állami hozzájárulások és támogatások, kiegészítő támogatások felhasználása során e fejezet rendelkezéseit a nem állami humánszolgáltatókra vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott eltérések figyelembevételével kell alkalmazni. Ezen előirányzatok esetében az előirányzatot terhelő kifizetéseknél a Kincstár az általa működtetett monitoring rendszerhez kapcsolódóan ellenőrzi a köztartozásra vonatkozó információkat és tartozás esetén a 92. § (7) bekezdésben meghatározottak szerint a köztartozás összegét visszatartja.”
33. § Az Ámr. 79. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az előirányzat kezelője az éves költségvetés elfogadását követően és a támogatási konstrukció megjelentetését megelőzően köteles megküldeni a Kincstár részére az előirányzatok célrendszerének, rendeltetésének meghatározására, pályázatos támogatási célú felhasználásának tárgyévi keretösszegére, mértékére, a nyújtható támogatás arányára vonatkozó javaslatot (8/a. számú melléklet), az e fejezet hatálya alá tartozó előirányzatokból nyújtani kívánt támogatási konstrukciók (pályázati felhívások, támogatási programok, egyedi támogatások, célrendszer leírások) tervezetének teljes körű dokumentációját, és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásáról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet által előírt esetekben az ott meghatározottak szerint a pénzügyminiszter támogatást jóváhagyó véleményét, vagy az Európai Közösséget létrehozó Szerződés I. sz. mellékletében felsorolt termékek termelésére és kereskedelmére nyújtott, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében a külön jogszabály által előírt űrlapot; vagy az adatszolgáltató - jogszabályi hivatkozással alátámasztott - nyilatkozatát arról, hogy az adott támogatás mentesül a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet vagy a mezőgazdasági, halászati, erdészeti és vidékfejlesztési állami támogatások Európai Bizottság részére történő bejelentési rendjéről szóló 46/2005. (III. 11.) Korm. rendelet által előírt eljárási kötelezettség alól. A támogatási konstrukció tervezetet a Kincstár az általa mindenkor működtetett monitoring rendszerben (a továbbiakban: monitoring rendszer) rögzíti és az e rendeletben meghatározott adatgyűjtésre vonatkozóan kompatibilitás szempontjából vizsgálja, melyre vonatkozóan egyetértési joggal rendelkezik. Egyetértése, illetve az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet [az Európai Közösséget létrehozó Szerződés I. sz. mellékletében felsorolt termékek termelésére és kereskedelmére nyújtott, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében a külön jogszabály] szerint a pénzügyminiszter támogatást jóváhagyó véleménye, illetve az Európai Bizottság által hozott, a támogatást jóváhagyó határozat esetén a Kincstár regisztrálja a támogatási konstrukció adatait a monitoring rendszerbe. Az e rendelet 8/a. számú melléklete megküldése papír alapon vagy elektronikus módon történhet. Ez utóbbi módon történő továbbítás esetén papír alapon is meg kell küldeni a támogatási konstrukció tervezetét. A Kincstárnak a beérkezést követő 10 munkanapon - a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatására, illetve a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat terhére kiírt pályázati felhívások esetében 5 munkanapon - belül kell nyilatkoznia. A Kincstár a monitoring rendszerben nyilvántartja a csekély összegű (de minimis) támogatásokat kedvezményezettenként. A nyilvántartás az Art. 54. §-ának (10) bekezdésén és e rendelet 8/b. számú mellékletén alapul.”
34. § Az Ámr. 81. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben az előirányzat felhasználási szabályozása a támogatás feltételeként előírja, hogy a támogatás igénylőjének meghatározott nagyságrendű saját forrással kell rendelkeznie, nem tekinthető saját forrásnak az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás, kivéve az államháztartás alrendszereibe tartozó támogatást igénylő, pályázó költségvetési szervnek, ezen költségvetési szerv irányító szervének költségvetésében az adott célra előirányzott összeget, az Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása előirányzatból, valamint az Önkormányzati Önerő Alapból a részben európai uniós forrásból finanszírozott projektek megvalósításához nyújtott támogatást.”
35. § (1) Az Ámr. 83. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
A pályázótól - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a pályázat befogadásának feltételeként - írásbeli nyilatkozatot kell kérni:
„j) ahhoz történő hozzájárulásról, hogy a Kincstár által mindenkor működtetett monitoring rendszerhez a jogszabályban meghatározott jogosultak, valamint az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Pénzügyminisztérium és a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek számára hozzáférési lehetőséget biztosíthasson,”
(2) Az Ámr. 83. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pályázathoz csatolni kell:]
„a) a számlavezető vagy hitelintézet igazolását a saját forrás rendelkezésre állásáról, valamint azt, hogy a saját forrás milyen formában áll rendelkezésre, vagy a helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások támogatási igénye, pályázata esetében a képviselő-testületi, társulási tanácsi határozatot, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe foglalt - a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó - felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatát a saját forrás biztosításáról, vagy a költségvetési szervek támogatási igénye, pályázata esetében - amennyiben a támogató szerv másként nem rendelkezik - az irányító szerv vezetőjének nyilatkozatát a saját forrás biztosításáról. A részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló programok esetében e dokumentumok kiválthatóak - az önkormányzati költségvetési szerv kivételével - a pályázó nyilatkozatával a saját forrás rendelkezésre állásáról, de azokat legkésőbb a támogatás első részének kifizetéséig ebben az esetben is csatolni kell,”
36. § Az Ámr. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„89. § (1) Az előirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon - amennyiben az a kedvezményezett tulajdonába kerül - a támogatási szerződésben meghatározott időpontig csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe, illetve terhelhető meg. A támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával, a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalása nélkül is lehetséges az idő előtt elhasználódott, egy-egy vagyontárgy pótlással együtt járó selejtezése. Természetbeni telephely juttatás esetén, vagy ha a beruházó a telephelyet vissza nem térítendő támogatásból vásárolta vagy építette meg, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában teljes elidegenítési és terhelési tilalmat, keretbiztosítéki jelzálogot kell érvényesítenie a támogatási szerződésben a forráskezelőnek, kivéve, ha a kedvezményezett a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik, és az ott meghatározottak szerint az 58. § (1) bekezdés a)-h) pontjaiban meghatározott biztosítékok valamelyikét nyújtja.
(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vissza nem térítendő támogatással megvalósult beruházás, felújítás támogatási szerződésben meghatározott időpontig történő elidegenítése esetén az előirányzatról szóló szabályozás szerint a 88. § (4)-(5) bekezdésben megjelölt előirányzat javára és módon vissza kell fizetni a vissza nem térítendő támogatás jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét, vagy - amennyiben ez utóbbi a nagyobb - be kell fizetni a bevételből a támogatás arányának megfelelő összeget. A kamatszámításnál az elidegenítéskor érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni, a kamatszámítás kezdő időpontja a vissza nem térítendő támogatás - vagy annak első része - kifizetésének napja, utolsó napja pedig a visszafizetést megelőző nap.”
37. § Az Ámr. 90. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A támogatást nyújtó szerv az esedékes támogatás folyósítását csak akkor kezdeményezheti a Kincstárnál, ha a Kincstári monitoring rendszer részére a döntéshozók, előirányzat-kezelők a Kincstár által meghatározott formában elektronikus módon eljuttatták az e rendelet 8/b) és 9. számú mellékletében meghatározott adatokat.”
38. § (1) Az Ámr. 92. §-ának (3) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben a Kincstár észleli, vagy a támogatásnyújtás folyamatában valamely közreműködő tudomására jut, hogy a folyósított támogatások halmozódásának tényleges szintje meghaladja az érintett támogatási szerződésekben meghatározott mértéket, haladéktalanul értesíti a támogatást biztosító érintett előirányzatokat kezelő szerveket. A támogatások halmozódásáról a Kincstár a kincstári monitoring rendszer adatai alapján a döntés-előkészítés keretében szolgáltat adatot.”
„(5) A (4) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás alapján a kedvezményezett lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása esetén, a nem állami humánszolgáltatók részére folyósítandó normatív hozzájárulások és támogatások kivételével - a köztartozás fennálltáig - az utalványozó köteles felfüggeszteni az esedékes támogatások folyósítását. A Kincstár a 30. számú mellékletben szereplő előirányzatok esetében - bele nem értve az ÚMFT operatív programjainak technikai segítségnyújtás előirányzatait - a jelen fejezet eljárási szabályain túl az előirányzatot terhelő kifizetéseknél a számlavezető rendszerhez kapcsolódóan ellenőrzi az előirányzatból részesülő kedvezményezettek köztartozásra vonatkozó információit és tartozás esetén felfüggeszti a kifizetést.”
(2) Az Ámr. 92. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A köztartozás visszatartásának ütemezésére a nem állami humánszolgáltatók esetében az Igazgatóság a fenntartóval megállapodást köthet, amennyiben a fenntartó írásos nyilatkozata alapján a köztartozás összegének a normatív hozzájárulás és támogatásból történő visszatartása a fenntartó által fenntartott intézmény(ek) működtetését veszélyezteti. A megállapodás alapján visszatartandó összeg nem lehet kevesebb, mint a fenntartó részére havonta folyósítandó normatív hozzájárulás és támogatás 10%-a. Amennyiben a köztartozás összege nem éri el a havonta folyósítandó normatív hozzájárulás és támogatás 10%-át, megállapodás nem köthető.”
39. § Az Ámr. 97. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kincstár a kincstári körbe nem tartozó ügyfele részére]
„f) az Áht. 18/C. §-a (17) bekezdésében említett társaságok előtársasága részére törzstőke elkülönítési számlát”
[vezethet.]
40. § (1) Az Ámr. 99. §-ának (1) bekezdése a következő r)-s) ponttal egészül ki:
[A Kincstár a központi költségvetési szervek részére a költségvetésük végrehajtásához]
„r) ORFK objektív felelősségen alapuló közigazgatási bírság bevétel célelszámolási számlát,
s) PSZÁF felügyeleti bírság célelszámolási számlát”
[vezethet.]
(2) Az Ámr. 99. §-a a következő (23)-(24) bekezdéssel egészül ki:
„(23) Az ORFK objektív felelősségen alapuló közigazgatási bírság bevétel számla az Országos Rendőrfőkapitánysághoz befolyt objektív felelősségen alapuló közigazgatási bírság bevétel elszámolására szolgál. Erről a számláról kell teljesíteni a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegésekkel kapcsolatos eljárás valamennyi költségét, valamint a központi költségvetést illető befizetést.
(24) A PSZÁF felügyeleti bírság célelszámolási számla a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez befolyt felügyeleti bírságok elkülönített kezelésére szolgál. A számláról teljesíthető kifizetések jogcímeiről külön jogszabály rendelkezik.”
41. § Az Ámr. 101. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A Kincstár pénzforgalmi lebonyolítási számlát vezet Igazgatóságonként]
„c) a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások támogatásának folyósítására.”
42. § Az Ámr. 103. §-a (6) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A helyi önkormányzat a költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódóan - általában jogszabályban meghatározott bevételek és kiadások elkülönített elszámolására - alcímű számlákat nyithat a következők szerint]
„h) helyi önkormányzatok, valamint a települési, területi kisebbségi önkormányzatok rövid lejáratú betétei elkülönítésére,”
43. § Az Ámr. 108/A. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Mentesek a díjfizetés alól a következő tranzakciók]
„d) a Munkaerőpiaci Alap:
da) Passzív kiadások cím,
db) Költségvetési befizetés cím,
dc) Működési célú kifizetések cím - az OFA-nak pénzeszközátadás, és Tranzakciós díj alcímek kivételével -,
dd) Foglalkoztathatóság EU-s társfinanszírozása alcím,
de) TÁMOP 1.1 Munkaerőpiaci szolgáltatások és támogatások,
df) TÁMOP 1.2 Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások
kiadási előirányzatai terhére teljesített átutalások.”
44. § Az Ámr. 112. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kincstár az elkülönített állami pénzalapok költségvetési támogatását az alapok negyedéves finanszírozási terve alapján - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a tárgyhó 10-éig bocsátja rendelkezésre.”
45. § (1) Az Ámr. 114. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az APEH által vezetett, az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap számláin járulék és külön adó, valamint a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátás, továbbá a gyógyszerforgalmazás címén kimutatott összegeket, a számlák egyenlege alapján a Kincstár naponta átvezeti az ONYF és az OEP Elszámolási számlájára.
(2) Az APEH-hoz késedelmi pótlék és bírság címen befolyt összegből az Egészségbiztosítási Alapot és a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető részt az APEH havonta a tárgyhót követő hó 15-éig, a december havi késedelmi pótlékot december 31-éig átvezeti az ONYF és az OEP Elszámolási számláira.
(3) Az egészségügyi hozzájárulás és a korkedvezmény-biztosítási járulék címén az APEH elkülönített számláiról a Kincstár naponta átvezeti az egyenleget az OEP, illetve az ONYF Elszámolási számláira.
(4) A jogerős fizetési meghagyások alapján teljesített munkáltatói táppénz-hozzájárulás bevételének összegét a Kincstár az APEH e célból vezetett számlájáról naponta átvezeti az OEP Elszámolási számlájára.”
(2) Az Ámr. 114. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Az Egészségbiztosítási Alapból a GYED-ben részesülők utáni nyugdíjbiztosítási járulék címen történő pénzeszköz átadást az éves előirányzat havi időarányos mértékének megfelelően, a tárgyhó 15-éig kell teljesíteni.”
46. § Az Ámr. 117. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az OEP a bruttó finanszírozási körébe tartozó egészségügyi intézményekre, szolgáltatókra vonatkozóan az Egészségbiztosítási Alap terhére kiutalandó támogatások összegéről a tárgyhót megelőző hónap utolsó munkanapjáig ad megbízást a Kincstárnak, melyeket a Kincstár az e rendelet 10/c. számú melléklete szerint a tárgyhónap első munkanapján teljesít.”
47. § (1) Az Ámr. 119. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek adott át, illetve ilyen szervezettől vett át, és ezzel a hozzájárulás, illetve támogatás előirányzata módosult, részére a hozzájárulás, illetve a támogatás a módosított előirányzat alapján folyósítandó. A közoktatási intézmények egyház, kisebbségi önkormányzat vagy - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95/C. §-ának (6) bekezdése alapján - más helyi önkormányzat részére történő átadása esetén az intézményt átvevő fenntartó kiegészítő támogatás igénylését az átadó helyi önkormányzatnak soron kívül kell eljuttatnia az Oktatási és Kulturális Minisztérium részére. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az igényelt kiegészítő támogatás folyósításával egyidőben értesíti az Önkormányzati Minisztériumot az intézmény átadásban érintett önkormányzat(ok)tól elvonandó egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatásának összegéről.”
(2) Az Ámr. 119. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Év közben történő önkormányzati körön belüli feladatátadás-átvételből adódó normatíva változások lemondással, pótigényléssel is rendezhetők, amelyeket kamatfizetési kötelezettség nem terhel. A lemondás, pótigénylés során a közoktatási jogcímeknél a tényleges, illetve becsült adatokat, az átadás-átvétel időpontját követő hónaptól időarányosan kell meghatározni. Év végén a tényleges helyzetnek megfelelően az az önkormányzat számol el a normatív hozzájárulással és támogatással, amelyik számára a folyósítás történt.”
(3) Az Ámr. 119. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A magánnyugdíjpénztári tagdíj megfizetéséről - számfejtési körébe tartozó munkáltatók esetén összevont adószámon, adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztatók (munkáltatók) esetében az adatszolgáltatásuk alapján, a saját adószámon - a Kincstár minden hónap 20-áig gondoskodik.”
(4) Az Ámr. 119. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Amennyiben az önkormányzat az Áht. 64. §-ának (5) bekezdése alapján pótlólagosan normatív hozzájárulást vagy támogatást igényel, ennek utalására az igénylést követően június vagy szeptember havi nettó finanszírozástól kezdődően kerül sor. A június, szeptember havi nettó finanszírozás során az Önkormányzati Minisztérium utalványozására a Kincstár az időarányos normatív hozzájárulási és támogatási részt egy összegben, a fennmaradó részt a hátralévő hónapokban havi egyenlő részletekben utalja.”
48. § (1) Az Ámr. 126. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti jogtalan igénybevétel kezdő napja - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a támogatásnak az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára történő jóváírás napja, illetve amennyiben a támogatás igénybevételét szabályozó jogszabály a felhasználásról történő elszámolásra határidőt állapít meg, és az elszámolás alapján keletkezik visszafizetési kötelezettség, az elszámolási határidőt követő nap. Amennyiben a támogatás átutalása több részletben történik és az egyes részletekből a jogtalan igénybevétel összege egyértelműen nem állapítható meg, akkor a jogtalan igénybevétel kezdőnapja(i) a visszafizetési kötelezettség összegével megegyező támogatási részlet(ek) költségvetési elszámolási számlán történő jóváírása napjaival azonosak úgy, hogy a számítást az utolsó részlet jóváírási időpontjától kezdődően visszafelé kell elvégezni.”
(2) Az Ámr. 126. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az évközi lemondás, illetve az év végi elszámolás, felülvizsgálati eljárás, Állami Számvevőszéki vizsgálat (a továbbiakban együtt: év végi elszámolás) alapján az Áht. 64/A. §-ának (3)-(4) bekezdése és 64/B. §-ának (4) bekezdése szerinti igénybevételi és kiegészítő kamat, illetve a jövedelemkülönbség mérséklés jogtalan igénybevétele után a mindenkori költségvetési törvényben foglaltak szerint fizetendő igénybevételi kamat összegét az Igazgatóság, az Áht. 64/A. §-ának (5) bekezdése és az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat összegét az önkormányzat állapítja meg. Az önkormányzat által megállapított kamat összegét az Igazgatóság felülvizsgálja. Az Igazgatóság által megállapított kamat összegéről, a számítás módjáról az Igazgatóság értesíti az önkormányzatot.”
(3) Az Ámr. 126. §-ának (8)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az Áht. 64/D. §-ának (12) bekezdésében szabályozott részletfizetés iránti kérelmet az önkormányzat az éves költségvetési beszámolójának az Igazgatósághoz történő benyújtási határidejétől, az Igazgatóság felülvizsgálati eljárása során kibocsátott felhívásának elfogadásától, a határozat jogerőre emelkedésétől, illetve a nem határozattal záruló helyszíni vizsgálat esetén készített jegyzőkönyv átvételétől számított 15 napon belül nyújthatja be az Igazgatóság részére. A határidő elmulasztása jogvesztő. A kérelemhez mellékelni kell a Kincstár által meghatározott tartalommal annak igazolását, hogy az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását az egyösszegű visszafizetés veszélyezteti. A kincstár elnöke a kérelem beérkezését követő 30 napon belül dönt a részletfizetés engedélyezéséről vagy elutasításáról. Részletfizetés engedélyezése esetén a jogtalanul igénybevett összegre vonatkozóan engedélyezett részleteket a visszafizetés napjáig terheli az Áht. 64/A. § (5) és 64/B. § (2) bekezdése szerinti kamat.
(9) A települési önkormányzatok által létrehozott többcélú kistérségi társulásokra az (1)-(8) és (10) bekezdésben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.”
(4) Az Ámr. 126. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerinti visszafizetési kötelezettség, illetve az önkormányzatot megillető pótlólagos hozzájárulás és támogatás kiutalás összegének megállapítása és teljesítése során az alábbiak szerint kell eljárni:
a) az Áht. 64-64/A. §-ainak hatálya alá tartozó normatív állami hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások, valamint a helyi önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatás egyenlegét,
b) az Áht. 64-64/A. §-ainak hatálya alá nem tartozó központi költségvetésből származó támogatások összegét jogcímenként
kell megállapítani és megfizetni azzal, hogy ha az Áht. 64/D. § szerinti felülvizsgálat az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok kiegészítő támogatása jogcímen kizárólag a normatív hozzájárulások, illetve jövedelemkülönbség mérséklési támogatás elszámolásával összefüggésben állapít meg eltérést, azt a pénzügyi teljesítés során össze kell vonni az a) pontban jelzett támogatások összegével. Amennyiben a visszafizetendő hozzájárulás vagy a támogatás együttes összege, illetőleg az igénybevételi, a kiegészítő, a késedelmi kamat és az Áht. 64/B. § (2) bekezdése szerinti jogtalan igénybevétel miatti kamat együttes összege az 1000 forintot nem éri el, azt az önkormányzatnak nem kell visszafizetnie, és a Kincstár a pótlólagosan megállapított 1000 forint alatti hozzájárulást vagy támogatást nem utalja át.”
49. § Az Ámr. 135. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján - az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott természetbeni ellátások esetében a külön jogszabály szerint - ellenőrizni, szakmailag igazolni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését, illetve végrehajthatóságát.
(2) A szakmai teljesítés igazolásának az (1) bekezdésben foglaltak szerinti módjáról és az azt végző személyek kijelöléséről a költségvetési szerv vezetője - települési és területi kisebbségi önkormányzat esetében (az Áht. 66. § szerinti megállapodása alapján) a helyi önkormányzat jegyzője, országos kisebbségi önkormányzat esetében az országos kisebbségi önkormányzat hivatalának vezetője - belső szabályzatban köteles rendelkezni. A szakmai teljesítést az igazolás dátumának és az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettség végrehajtásának megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.”
50. § (1) Az Ámr. 136. §-a (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A külön írásbeli rendelkezésként elkészített utalványon (utalványrendeleten) fel kell tüntetni]
„e) a fizetés időpontját, módját, összegét és annak devizanemét;”
(2) Az Ámr. 136. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A külföldi devizanemben utalványozott összeg forintértékét a terhelési értesítő alapján kell figyelembe venni.”
51. § Az Ámr. 138/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„138/D. § Az Áht. 12/C. §-ának (3)-(4) bekezdése szerinti adatszolgáltatást a fejezetet irányító szerv kötelezettségvállalásonként és összesítve elektronikus úton teljesíti, melynek módját a Kincstár honlapján teszi közzé.”
52. § Az Ámr. 141. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„141. § Az elkülönített állami pénzalap a kiadásai és bevételei teljes pénzforgalmának, valamint kötelezettségvállalásának alakulásáról havi jelentést készít - és nyújt be a Kincstárhoz a tárgyhót követő hónap 25. napjáig - a pénzügyminiszter tájékoztatójában előírt adattartalommal, formában és módon.”
53. § Az Ámr. 142. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az Egészségbiztosítási Alap kezelője a Gyógyító-megelőző ellátások kiadásainak kedvezményezettek szerinti összetételéről negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig a Pénzügyminisztérium részére adatot közöl a „Gyógyító megelőző ellátások kiadásainak közgazdasági osztályozás szerinti előirányzata/teljesítése” című űrlap kitöltésével. A negyedéves adatközlésben az adatokat az év elejétől a tárgyidőszak végéig halmozottan kell megadni, és ki kell egészíteni havi adatokkal abban az esetben, amikor előre hozott kifizetés jelentősen befolyásolja a tárgynegyedév pénzforgalmi adatát.”
54. § Az Ámr. 145. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A helyi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzatok a 12/c. számú melléklet szerinti adatszolgáltatás alól mentesülnek.”
55. § Az Ámr. 145/A. §-át megelőző cím és a 145/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„BELSŐ KONTROLLOK
A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés
(1) A költségvetési szerv vezetője a szerv működésének folyamatára (tervezés, végrehajtás, beszámolás) és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a FEUVE rendszerét, mely a belső kontroll rendszer részét képezi. A belső kontrollok kialakítása során a költségvetési szerv vezetője figyelembe veszi a pénzügyminiszter által közzétett, az államháztartási belső kontroll standardokra vonatkozó irányelvet.”
56. § Az Ámr. 145/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv működési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését.”
57. § Az Ámr. 145/C. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kockázatkezelés keretében meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatos intézkedéseket és megtételük módját.
(4) A szervezet működésében rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján.”
58. § Az Ámr. a következő 145/D-145/H. §-sal egészül ki:
Kontrollkörnyezet
„145/D. § A költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, melyben
a) világos a szervezeti struktúra;
b) egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok;
c) meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén;
d) átlátható a humánerőforrás-kezelés.
Kontrolltevékenységek
145/E. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez.
(2) A költségvetési szerv vezetője köteles a szerv belső szabályzataiban legalább az alábbiakat szabályozni:
a) engedélyezési és jóváhagyási eljárások,
b) az információkhoz való hozzáférés,
c) fizikai kontrollok (hozzáférés az eszközökhöz),
d) beszámolási eljárások.
Információ és kommunikáció
145/F. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez.
(2) Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy az hatékony, megbízható és pontos legyen; a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva.
Monitoring
145/G. § A költségvetési szerv vezetője köteles olyan monitoring rendszert működtetni, mely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését.
Költségvetési szerv vezetőjének továbbképzése
145/H. § (1) A költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt vezető állású személy - aki nem lehet a költségvetési szerv gazdasági vezetője - kétévente köteles a belső kontroll rendszerek témakörében a pénzügyminiszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. A részvételt köteles az irányító szerv vezetője felé az adott év december 31-ig igazolni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak az adott évben azon személyekre, akit október 1. után bíznak meg vezetői feladattal.”
59. § Az Ámr. 149. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (10) bekezdés számozása (11) bekezdésre változik:
„(10) Amennyiben a (2) bekezdés c) pontja alapján megtett nyilatkozat és a zárszámadással kapcsolatosan elvégzett ellenőrzések eredménye között ellentmondás áll fenn, a költségvetési szerv vezetője az ellentmondás okairól - az ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül - írásban beszámol az irányító szerv vezetőjének. Az irányító szerv vezetője - amennyiben a beszámolást nem tartja elfogadhatónak - a költségvetési szerv vezetőjét intézkedési terv készítésére kötelezi.”
60. § Az Ámr. 158. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„158. § A törzskönyvi nyilvántartás vezetése során központi költségvetési szerv, társadalombiztosítási költségvetési szerv, társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelője, országos kisebbségi önkormányzat, országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, köztestületi költségvetési szerv, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület tekintetében első fokon a Magyar Államkincstár Központ (a továbbiakban: Kincstár Központ), más törzskönyvi szerv tekintetében a területi szervek járnak el azzal, hogy csoportos adatállomány átadást kizárólag a Kincstár Központ végez.”
61. § (1) Az Ámr. 162. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv a dologi és a felhalmozási kiadásokat, valamint a működési és felhalmozási célra államháztartáson kívülre átadott pénzeszközöket terhelő, a tárgyévi előirányzat vagy az előző év(ek) előirányzat-maradványa terhére vállalt kötelezettségeket - a külföldön vállaltak kivételével - köteles egyedileg bejelenteni az Igazgatósághoz az e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott formában, elektronikus úton a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül, amennyiben az egyedi kötelezettségvállalás összege eléri a bruttó 10 millió forintot. A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok a Pénzügyminisztériummal egyeztetett időszakonként és adattartalommal tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek a Pénzügyminisztérium részére.”
(2) Az Ámr. 162. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdésben hivatkozott előirányzatok terhére történő bruttó 10 millió forintot elérő kiadások teljesítésekor a Kincstár megvizsgálja az előzetes bejelentés meglétét, amennyiben a költségvetési szerv a bejelentést elmulasztotta, a Kincstár a fizetési megbízás teljesítését - a bejelentés pótlásáig - megtagadja. Amennyiben a kifizetésre a bejelentett időpontnál később, illetve a bejelentett kötelezettségvállalásra történő hivatkozás nélkül kerül sor, a Kincstár az e rendelet 24. számú melléklete szerinti rendelkezésre állási díjat számol fel.”
62. § Az Ámr. 162/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A feladatfinanszírozás körébe nem tartozó fejezeti kezelésű előirányzat terhére kiírt pályázatokról, vagy a nem pályázati úton odaítélt támogatások, egyéb más kötelezettségvállalások esetében a kötelezettségvállalásról (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) az irányító szerv e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott formában a pályázat kiírását, illetve a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül köteles adatot szolgáltatni az Igazgatóság részére. Kivételt képeznek ez alól az európai uniós támogatásokkal megvalósuló programokhoz - beleértve az ezekhez a programokhoz szükséges kötelező saját erőt biztosító központi költségvetési előirányzatot - és a normatív alapon igénybe vett előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások.”
63. § Az Ámr. 162/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi költségvetési szerv köteles egyedileg bejelenteni a tárgyévben vállalt, de a következő év(ek) előirányzatát terhelő, a 10 millió forintot elérő kötelezettségeket - a külföldön vállaltak kivételével - az Igazgatósághoz az e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott formában, a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül. A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok bejelentési kötelezettségüknek a titokvédelemre vonatkozó előírások figyelembevételével szűkített adattartalommal tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek.”
64. § Az Ámr. 163/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallási kötelezettséget a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása hatálya alá tartozó, a központosított illetményszámfejtés rendszerét alkalmazó költségvetési szervek esetén - a tárgyhónapot követő hónap 20-ig - a Kincstár összevont technikai adószámon teljesíti. A Kincstár számfejtési körébe tartozó központi költségvetési szervek ezen bevallási kötelezettségét a költségvetési szerv saját adószámán - a Magyar Államkincstár elnöke és az intézmény vezetője között létrejött, ettől eltérő tartalmú külön megállapodás hiányában - a Kincstár teljesíti.”
65. § Az Ámr. a következő 167. §-sal egészül ki:
„167. § E rendeletben meg nem határozott fogalmak értelmezése tekintetében az Áht., a Kt., illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
66. § Az Ámr.-nek az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 279/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet 11. §-ával beiktatott - 171. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A költségvetési szervek alapító okiratainak az e rendelet 10. § (6) bekezdésének megfelelő módosítását 2009. szeptember 30-ig el kell végezni és a Kincstárnak be kell nyújtani.”
67. § Az Ámr. 2. számú mellékletének megfelelő űrlapjai e rendelet 1. számú melléklete szerint módosulnak. Az Ámr. 5. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete, 7. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete, 10/a. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete, 10/b. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete, 10/c. számú melléklete helyébe e rendelet 6. számú melléklete, 11. számú melléklete helyébe e rendelet 7. számú melléklete, 12/a-d. számú mellékletében szereplő kitöltési útmutató helyébe e rendelet 8. számú melléklete, 13. számú mellékletében szereplő kitöltési útmutató helyébe e rendelet 9. számú melléklete, 16. számú melléklete helyébe e rendelet 10. számú melléklete, 20. számú melléklete helyébe e rendelet 11. számú melléklete lép. Az Ámr. 22. számú melléklete e rendelet 12. számú melléklete szerint változik. Az Ámr. 23. számú melléklete helyébe e rendelet 13. számú melléklete, 30. számú melléklete helyébe e rendelet 14. számú melléklete lép.

Záró és átmeneti rendelkezések

68. § (1) Ez a rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az önállóan működő és gazdálkodó, továbbá az önállóan működő költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezéseket 2009. évben kizárólag a Kt. 3. §-a és 18. §-a és az Ámr. 14. §-a szerinti besorolás tekintetében kell alkalmazni, egyébként az Ámr. e §-át illetően a 2008. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni. A Kt. 44. §-ában foglaltak végrehajtása során a költségvetési szervek részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként nem sorolhatók be.
(3) A költségvetési szerv szervezeti egysége 2009. évben akkor ruházható fel jogi személyiséggel, ha a (2) bekezdés szerinti besorolást végrehajtották.
(4) Az e rendelet 10. §-ával módosított, az Ámr. 17-18. §-ában foglalt azon rendelkezéseket, amelyek a költségvetési szerv besorolását, illetve a megkötött megállapodásokat érintik, 2009. évben nem kell alkalmazni.
(5) Az Ámr. - e rendelet 12. §-ával megállapított - 18/B. §-ában foglaltakat a 2011. január 1-jét követően történő kinevezéseknél (megbízásoknál) kell alkalmazni azzal, hogy 2010. december 31-ig az Ámr. 2008. december 31-én hatályos 18. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.
(6) Az Ámr. - e rendelet 55. §-ával megállapított 145/A. § (1) bekezdésében, és - e rendelet 56. §-ával megállapított - 145/B. § (1) bekezdésében, valamint az - e rendelet 58. §-ával megállapított - 145/D-145/G. §-aiban foglaltakat 2009. július 1-jétől kell alkalmazni.
(7) Az Ámr. - e rendelet 58. §-ával megállapított - 145/H. §-ában előírt továbbképzésre vonatkozó rendelkezést 2010. január 1-jét követően kell alkalmazni.
(8) A pénzügyminiszter 2009. május 31-ig közzéteszi az államháztartási belső kontroll standardokra vonatkozó irányelvet.
(9) Az e rendelet 19. §-ával megállapított, az Ámr. 52/C. § (6) bekezdésében foglaltakat első alkalommal az önkormányzatok 2008. évi elszámolásának felülvizsgálata során kell alkalmazni.
(10) Az Ámr. e rendelettel módosított rendelkezései alapján szükséges alapító okirat, valamint a szervezeti és működési szabályzat módosításokat 2009. szeptember 30-áig kell elvégezni.
(11) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Ámr. 87. §-a (4) bekezdésének d) pontjában az „és (10) bekezdésekben” szövegrész helyébe az „és (12) bekezdésekben” szöveg lép.
(12) Az Ámr. - rendelet 12. §-ával megállapított - 18/B. §-ának (4) bekezdése 2011. december 31-én a hatályát veszti.
(13) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) az Ámr. 2. §-ának 3-4. pontja,
b) az Ámr. 9. §-a,
c) az Ámr. 42. §-ának (1) bekezdésében a „, továbbá az országos kisebbségi önkormányzatok az általuk alapított országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek” szövegrész,
d) az Ámr. 43. §-ának (7) bekezdésében, 52. §-ának (5) és (8)-(11) bekezdésében, 119. §-ának (1)-(2) és (14)-(15) bekezdésében, 163. §-ának (7) bekezdésében az „és Területfejlesztési” szövegrész,
e) az Ámr. 58. §-a (10) bekezdésének a) pontjában az „az Áht. 36. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel,” szövegrész,
f) az Ámr. 72. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „papíralapon, vagy” szövegrész,
g) az Ámr. 98. §-ának (12) bekezdésében és 99. §-ának (12) bekezdésében az „az Áht. 18/B. § (6) bekezdés szerinti” szövegrész,
h) az Ámr. 113. §-ának (5) bekezdése,
i) az Ámr. 115. §-ának (9) bekezdésében az „a Családi támogatások címen belül a Gyermekgondozási díj alcím,” szövegrész,
j) az Ámr. 117. §-ának (6) és (11) bekezdése,
k) az Ámr. 119. §-ának (11) bekezdése,
l) az Ámr. 119/A. §-ának (1)-(2) bekezdésében az „és területfejlesztési” szövegrész,
m) az Ámr. 149/A. §-a,
n) az Ámr. 19. számú melléklete.
(14) Az Ámr. 168. §-a 2010. december 31-én hatályát veszti.
(15) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) az Ámr. 2. §-ának 10. pontjában, a 3. §-ának (5) bekezdésében, a 21. §-ának (3) bekezdésében, a 24. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, a 26. §-a (3) bekezdésének c) pontjában, a 31. §-ának (1) bekezdésében, a 33. §-ának (1) bekezdésében, a 34. §-ának (1) bekezdésében, a 43. §-ának (2) bekezdésében, a 46. §-ának (2) és (5) bekezdésében, a 47. §-ának (1) bekezdésében, a 48. §-ának (5) és (6) bekezdésében, a 49. §-ának (3) és (4) bekezdésében, a 59. §-ának (7) és (10) bekezdésében, a 61. §-ának (2) bekezdésében, a 66. §-ának (1) és (3) bekezdésében, a 71. §-ának (2) bekezdésében, a 73. §-ának (7) bekezdésében, a 74. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és a (2) bekezdésében, a 77. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában, a (3) bekezdésének a)-b) és c) pontjában, a 79. §-ának (1) bekezdésének felvezető szövegében, a 85. §-ának (8) bekezdésében, a 88. §-ának (2) bekezdésének felvezető rendelkezésében és (3) bekezdésében, a 98. §-ának (5) és (8) bekezdésében, a 133. §-ának (6) bekezdésében, a 140. §-ának (5) bekezdésében, a 150. §-ának (2) és (6) bekezdésében, a 151. §-a (1) bekezdésének felvezető rendelkezésében, (3) bekezdése d) és g) pontjában, valamint (4), (6) és (7) bekezdésében, a 152. §-ának (1) bekezdésében, a 157. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, a 161. §-a (2) bekezdésének a) pontjában és (3) bekezdésében, a 165. §-ának (1) bekezdésében, továbbá az 5. és a 27. számú mellékleteiben a „fejezet felügyeletét ellátó” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító” szöveg lép,
b) az Ámr. 2. §-ának 22. a) pontjában és a 40. pontjában, a 15. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, (5) és (8) bekezdésében, a 16. §-ának (2) bekezdésében, a 25. §-ának felvezető rendelkezésében, a 26. §-a (4) bekezdésének a) és b) pontjában, a 27. §-ának (1), (2), (3), (4), (6) és (7) bekezdésében, a 33. §-ának (1) bekezdésében, a 34. §-ának (1) bekezdésében, a 35. §-ának (1) bekezdésében, a 38. §-ának (2) bekezdésében, a 48. §-ának (2) és (7) bekezdésében, a 49. §-ának (1) bekezdésében, az 50. §-ában, az 51. §-ának (1) és (2) bekezdésében, az 55. §-ának (1), (3), (4), (5) és (6) bekezdésében, az 57. §-ának (19) bekezdésében, az 58. §-ának (7) és (10) bekezdésében, az 59. §-ának (10) bekezdésében, a 62. §-ának (1) bekezdésében, a 63. §-ának (1), (2) és (3) bekezdésében, a 66. §-ának (4) bekezdésében, a 70. §-a (1) bekezdésének f) pontjában, a 73. §-ának (6) és (7) bekezdésében, a 99. §-ának (2), (3), (4), (14) és (18) bekezdésében, a 108. §-ának (4) bekezdésében, a 109. §-ának (2), (8), (9) és (11) bekezdésében, a 109/A. §-ának (2) és (3) bekezdésében, a 133. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, a 134. §-ának (12) bekezdésében, a 134/A. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, (3), (4) és (6) bekezdésében, a 137. §-ának (5) bekezdésében, a 138/C. §-ában, a 140. §-a (3) bekezdésének b) pontjában, a 145. §-ának (1), (2) és (4) bekezdésében, a 146. §-ának (3) bekezdésében, a 149. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, (3), (5) és (8) bekezdésében, a 150. §-ának (2) és (3) bekezdésében, a 155. §-ának (4) bekezdésében, a 157. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, (2) bekezdésének f) pontjában, a 162. §-ának (4) és (6) bekezdésében, a 162/A. §-ának (3), (5) és (8) bekezdésében, a 162/B. §-ának (2) bekezdésében, a 165. §-ának (1) bekezdésében az „a felügyeleti” szövegrész helyébe az „az irányító” szöveg lép,
c) az Ámr. 1. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában, a 42. §-ának (1) és (4) bekezdésében, az 57. §-ának (8) bekezdésében, a 95. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, a 119. §-ának (21) bekezdésében, a 163. §-ának (3), (5) és (8) bekezdésében, a 163/B. §-ának (1) bekezdésében, a 170. §-ának (1), (2), (3) és (4) bekezdésében az „a felügyeletük” szövegrész helyébe az „az irányításuk” szöveg lép,
d) az Ámr. 8. §-a (3) bekezdésének a) pontja, a 15. §-a (3) bekezdésének a) pontjában és (4) bekezdésében, a 16. §-ának (1) bekezdésében, a 33. §-ának (1) bekezdésében, a 34. §-ának (1) bekezdésében, a 42. §-ának (1) bekezdésében, a 44. §-ának (1) bekezdésében, az V. fejezet 4. alcímében, a 48. §-ának (1) és (6) bekezdésében, az 50. §-ában, az 51. §-ának (9) és (10) bekezdésében, az 53. §-ának (2) és (6) bekezdésében, az 53/A. §-ának (2) bekezdésében, a 63. §-ának (1) bekezdésében, a 66. §-ának (1) bekezdésében, a 74. §-ának (5) bekezdésében, a IX. fejezetének 3. alcímében, a 98. §-ának (1) bekezdésében, 107. §-ának (1) bekezdésében, a X. fejezet 1. alcímében, a 146. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, (2) bekezdésének b) pontjában és (3) bekezdésében, a 149. §-ának (2), (3) és (9) bekezdésében, a 150. §-ának (1) és (2) bekezdésében, a 157. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, (2) bekezdésének f) pontjában, a 162/A. §-ának (6) bekezdésében, a 164/A. §-ában a „felügyeleti” szövegrész helyébe az „irányító” szöveg lép,
e) az Ámr. 5. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, a 12. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, 29. §-ának (6) bekezdésében, a 42. §-ának (3) és (10) bekezdésében, a 66. §-a (6) bekezdésének g) pontjában, a 74. §-ának (2) bekezdésében, a IX. fejezet 6. alcímében, a 104. §-ának (1), (2), (3), (5), (6) és (7) bekezdésében, a 161. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a „felügyelete” szövegrész helyébe az „irányítása” szöveg lép,
f) az Ámr. 36. §-ának (1) bekezdésében a „felügyeletét” szövegrész helyébe az „irányítását” szöveg lép,
g) az Ámr. 27. §-ának (8) bekezdésében, a 151. §-ának (5) és (6) bekezdésében az „a felügyeletet” szövegrész helyébe az „az irányítást” szöveg lép,
h) az Ámr. 30. §-ának (1) és (4) bekezdésében, a 46. §-ának (2) bekezdésében, az 53/A. §-ának (1) bekezdésében az „a felügyelet” szövegrész helyébe az „az irányítás” szöveg lép,
i) az Ámr. 31. §-ának (1) bekezdésében, a 32. §-ának (1) és (2) bekezdésében, a 33. §-ának (1) bekezdésében, a 36. §-ának (1) bekezdésében, a 48. §-ának (5) bekezdésében, az 53. §-ának (1) bekezdésében, a 134. §-ának (15) bekezdésében, a 140. §-a (3) bekezdésének b) pontjában, a 153. §-ának (1) bekezdésében az „a felügyelete” szövegrész helyébe az „az irányítása” szöveg lép,
j) az Ámr. 46. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „felügyeletének” szövegrész helyébe az „irányításának” szöveg lép,
k) az Ámr. 163. §-ának (2) és (4) bekezdésében a „felügyeletük” szövegrész helyébe az „irányításuk” szöveg lép.
69. § 2010. január 1-jétől az Ámr. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Gazdasági szervezettel az önállóan működő költségvetési szerv nem rendelkezik, az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv jogszabály, vagy az irányító szerv döntése alapján rendelkezhet. A gazdasági szervezet jogi személyiséggel nem ruházható fel.”
70. § A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 355/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. §-a (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Iroda önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv.
(3) Az Iroda Alappal kapcsolatos feladatellátásához szükséges forrásokat az Alap adott költségvetési évben teljesülő bevételének terhére a 26. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell biztosítani.”
71. § (1) A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ber.) 4. § (3) bekezdése a következő új mondattal egészül ki:
„E rendelkezés nem akadálya annak, hogy a minisztérium belső ellenőrzési egysége a miniszteri kabinet osztályaként működjön, illetve az állományába tartozó személyek felett a munkáltatói jogokat - a szervezeti egység vezetőjének megbízása és megbízásának visszavonása kivételével - a kabinetfőnök gyakorolja.”
(2) A Ber. 6. § (2) bekezdése a következő új mondattal egészül ki:
„E rendelkezés nem akadálya annak, hogy a minisztérium belső ellenőrzési egysége a miniszteri kabinet osztályaként működjön, illetve az állományába tartozó személyek felett a munkáltatói jogokat - a szervezeti egység vezetőjének megbízása és megbízásának visszavonása kivételével - a kabinetfőnök gyakorolja.”
72. § A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről szóló 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal szakigazgatási szerveként működő állami főépítész az 1. § (2) bekezdésétől eltérően különös illetékességgel rendelkezik a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 1. számú melléklete szerinti települések vonatkozásában.”