32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet

a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b), h) és o) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 22. §-a (2) bekezdés a) pontja alapján az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendelet hatálya - fenntartóra tekintet nélkül - kiterjed)
„d) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továbbiakban együtt: középiskola; a szakközépiskola és a szakiskola együtt: szakképző iskola; a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola együtt: középfokú iskola),”
2. § Az R. 4. §-ának (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni)
„k) a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében,”
3. § Az R. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, illetve a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet a gyermekjóléti szolgálattól, illetve az oktatásügyi közvetítői szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Ha további intézkedésre van szükség, a nevelési-oktatási intézmény megkeresésére a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy a nevelési-oktatási intézmény a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen.”
4. § Az R. 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A nevelési-oktatási intézmények - tevékenységükhöz kapcsolódóan - az e rendelet 10. számú mellékletében meghatározott adatokat (különös közzétételi lista) közzéteszik. E bekezdés alkalmazásában közzététel a meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan formában, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele. Ha a nevelési-oktatási intézmény nem rendelkezik internetes honlappal, az adatokat a helyben szokásos módon is közzéteszi. A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, illetve tanévenként felül kell vizsgálni.”
5. § Az R. a következő új 20/A-20/B. §-sal egészül ki:
„20/A. § Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult,
a) a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia,
b) az óvoda vezetője
ba) az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről,
bb) a kifizetés esedékességét megelőzően - a jegyző által meghatározott időpontban - tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodából mulasztott, feltéve, hogy a január-június, illetve a július-december időszakokban a mulasztott napok száma együttesen meghaladja az óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, illetve arról, hogy a mulasztott napok száma nem érte el a fenti mértéket. A 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján történő igazolt mulasztásból tíz napot a július-augusztus hónapokra eső mulasztásból a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni,
bc) értesíti a jegyzőt, ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik.
20/B. § (1) Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi, indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét.
(2) Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét - szükség szerint, de legalább félévenként - rögzíti. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat. A szülő kérésére az óvoda tájékoztatót készít a gyermek óvodai fejlődéséről, és javaslatot tesz a gyermek további fejlődéséhez szükséges intézkedésekre (a továbbiakban: fejlesztési javaslat). A fejlesztési javaslat elkészítését a szülő az iskolába lépést megelőző három, illetve az iskola megkezdését követő hat hónapon belül kérheti. A fejlesztési javaslatot az óvoda átadja a szülő részére.”
6. § (1) Az R. 26. §-ának (3) bekezdése a következő utolsó mondattal egészül ki:
„A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolításakor - a 2.8. pontban, a 3.4. pont második mondatában, illetve a 3.8. pont első mondatában foglaltak kivételével - figyelemmel kell lenni e rendelet 9. számú mellékletének rendelkezéseire.”
(2) Az R. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szakképzésben szintvizsga e rendelet 26/A. §-ában foglaltak szerint szervezhető, továbbá figyelemmel kell lenni az e rendelet 9. számú mellékletének rendelkezéseire.”
7. § (1) Az R. a következő új 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § (1) Ha az iskola a szakmai és vizsgakövetelmény alapján szintvizsgát köteles szervezni, a szakmai programnak tartalmaznia kell a szintvizsga részletes követelményeit.
(2) Ha a gyakorlati képzés szervezője nem az iskola, a szintvizsga követelményeit a gyakorlati képzés szervezője által meghatározottak szerint kell a szakmai programba beépíteni.
(3) Az iskola helyi tantervében kell meghatározni, hogy a szintvizsga sikeres teljesítése előfeltétele-e az adott évfolyam követelménye teljesítésének, illetve milyen módon kell figyelembe venni az év végi osztályzat meghatározásakor.
(4) Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a szintvizsgán nyújtott tanulói teljesítményt a gyakorlati képzés szervezője értékeli. A tanuló osztályzatát - a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján - a nevelőtestület állapítja meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamra bocsátásáról.”
8. § Az R. 29. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A nevelőtestület az intézményi minőségirányítási program következő rendelkezéseiről hoz döntést:
a) az intézményben vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendje,
b) a teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszerei.
(5) Az intézményi minőségirányítási programot a nevelőtestület által történő elfogadását követően terjesztheti a közoktatási intézmény vezetője az alkalmazotti értekezlet elé.”
9. § Az R. 32. §-a a következő (1)-(3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (1)-(7) bekezdés számozása (4)-(10) bekezdésre változik:
„(1) Az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az iskolában, kollégiumban az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást (a továbbiakban: egyeztető eljárás). Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás rendjét az iskolai, kollégiumi házirendben kell meghatározni. A szabályozásnál az iskolai, kollégiumi szülői szervezetnek (közösségnek) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatnak egyetértési joga van.
(2) Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló, ha a kötelességszegő kiskorú, a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett, ha a sértett kiskorú, a szülő hozzájárult. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő - az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül - írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.
(3) Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve a házirendben meghatározott nagyobb közösségben nyilvánosságra lehet hozni.”
10. § Az R. 34. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A felnőttoktatásban részt vevő tanulóknál e rendelet)
„g) 9. számú mellékletének 1.6. pontjában meghatározott időpontoktól el lehet térni.”
11. § Az R. 35. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A fenntartó legkésőbb a nevelési-oktatási intézmény tervezett indítása évének május utolsó munkanapjáig nyújthatja be a jegyzőhöz, főjegyzőhöz az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet.”
12. § (1) Az R. 39/H. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Kollégiumi Programba a tanév rendjében meghatározottak szerint lehet bekapcsolódnia annak, aki - abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül -
a) tanulói jogviszonyban áll és a középiskola vagy szakiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik, vagy
b) a közoktatási törvény 27. §-ának (8) bekezdése alapján felzárkóztató oktatásban kíván részt venni, és
c) az e pontban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel,
ca) a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 14. pontja szerint halmozottan hátrányos helyzetű,
cb) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 52. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő átmeneti nevelésbe vett vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett,
cc) a törvényes felügyeletét ellátó szülője a Gyvt.-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, de rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága nem állapítható meg,
cd) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította, és a törvényes felügyeletét ellátó szülők egyike a Gyvt.-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, a másik szülő legfeljebb szakképesítéssel rendelkezik,
d) a cc), cd) pontokban szereplő feltételek szerint felvehető tanulók aránya együttesen nem haladhatja meg az adott osztályba felvett tanulók húsz százalékát.”
(2) Az R. 39/H. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A Kollégiumi-Szakiskolai Programba a tanév rendjében meghatározottak szerint lehet bekapcsolódnia annak, aki
a) tanulói jogviszonyban áll, a szakiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik, és egyúttal kollégiumi ellátást is kér, vagy
b) a közoktatási törvény 27. §-ának (8) bekezdése alapján felzárkóztató oktatásban kíván részt venni, és egyúttal kollégiumi ellátást is kér, és
c) az e pontban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel,
ca) halmozottan hátrányos helyzetű,
cb) a Gyvt. 52. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő átmeneti nevelésbe vett, vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett.”
13. § Az R. 39/I. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Tehetséggondozó Programba a tanév rendjében meghatározottak szerint lehet bekapcsolódnia annak, aki
a) tanulói jogviszonyban áll, és a középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül, és
b) az e pontban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel,
ba) hátrányos helyzetű,
bb) a Gyvt. 52. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő átmeneti nevelésbe vett, vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett,
bc) akit az osztályfőnök a pályázatra benyújtott jelentkezés mellékletét képező indoklásában hátrányos helyzetűnek tart.
(7) A bc) pontban meghatározott feltétel szerint felvehető tanulók aránya nem haladhatja meg az adott osztályba felvett tanulók tíz százalékát.”
14. § Az R. 39/K. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A középfokú iskolai felvételi eljárás tekintetében tehetséggondozó középiskola az az iskola, amelyik a pedagógiai programját a közoktatási törvény 95. § (1) bekezdésének j) pontja alapján kiadott „Tehetséggondozó oktatási program” (pedagógiai rendszer) alapján készíti el, feltéve, hogy azoknak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak, akik felvételt nyertek, legalább két évfolyamon keresztül felzárkóztató foglalkoztatást biztosít.”
15. § Az R. 51. §-a a következő (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) E rendelet - a 32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet 2. §-ával megállapított - 4. §-a (1) bekezdésének k) pontjában foglaltak alapján a nevelési-oktatási intézményeknek 2009. augusztus 31-éig kell felülvizsgálniuk szervezeti és működési szabályzatukat.
(7) E rendelet - a 32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet 5. §-ával megállapított - 20/B. §-át először a 2009/2010. nevelési évben kell alkalmazni.”
16. § (1) Az R. 54. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rendelet 7. számú melléklete határozza meg azokat a kötelező (minimális) eszközöket és felszereléseket, továbbá helyiségeket, amelyekkel - fenntartótól függetlenül - a nevelési-oktatási intézményeknek rendelkezniük kell [a továbbiakban: kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzék].”
(2) Az R. 54. §-a a következő (7)-(14) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimumát a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményének eszköz- és felszerelési jegyzéke tartalmazza.
(8) Ha a nevelési-oktatási intézmény több feladatellátási helyen működik, a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározottakat nem kell minden feladatellátási helyen teljesíteni, feltéve, hogy azok a tanulók, akiknek a feladatellátási helyén az adott helyiség, eszköz, felszerelés nem áll rendelkezésre, aránytalan teher és többletköltség, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül igénybe tudják venni azokat a másik feladatellátási helyen.
(9) A tornateremre vonatkozó előírások megtartása nem kötelező, ha a gyermekek, tanulók számára aránytalan teher és többletköltség nélkül más nevelési-oktatási intézménnyel, illetve sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével kötött megállapodás alapján biztosítható e helyiség használata.
(10) Az aulára vonatkozó előírások megtartása nem kötelező abban az esetben, ha a nevelési-oktatási intézményben vagy a közelségében található közösségi térben megoldhatók azok a funkciók, amelyekre az aula szolgál.
(11) Az orvosi szobára vonatkozó előírások megtartása nem kötelező abban az esetben, ha - az iskola egészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint - a gyermekek, tanulók ellátása a nevelési-oktatási intézmény közelségében található egészségügyi intézményben megoldható.
(12) A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározott eszközök és felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel.
(13) A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározott helyiségekre előírt követelmények teljesülnek, ha az épület megfelel az MSZ 24203. „Oktatási intézmények tervezési előírásai” című szabványsorozat megfelelő részének.
(14) E § (8)-(11) bekezdéseiben foglaltak azon nevelési-oktatási intézmények tekintetében alkalmazhatóak, amelyek épülete a 2002. június 1-jét megelőzően készült el, és a helyiségek kialakítására 2008. szeptember 1-jéig nem került sor.”
17. § Az R. az e rendelet melléklete szerinti 10. számú melléklettel egészül ki.
18. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.
(2) E rendelet 4. §-a 2009. augusztus 31-én lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 22. §-ának (1) bekezdésében és az R. 34. §-ának (5) bekezdésében az „az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont” szövegrész helyébe az „a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal” szöveg, az R. 25. §-ának (1) bekezdésének második mondatában a „követő” szövegrész helyébe a „megelőző” szöveg lép.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az R. 39. §-ának (5) bekezdése,
b) az R. 4. számú mellékletének 6. b) pontjából a „vagy más idegen nyelv” szöveg,
c) a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről szóló 19/2002. (V. 8.) OM rendelet.