331/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet

az egyes pénz- és tőkepiaci szervezetek (éves) beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletek módosításáról

A Kormány a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) előzetes véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hitkr.) 2. §-ának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában]
„2. alárendelt kölcsöntőke: a Hpt. 5. számú mellékletében meghatározott fogalom (hátrasorolt kötelezettség);”
(2) A Hitkr. 2. §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában]
„8. befektetési szolgáltatás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) szerint meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek, kiegészítő szolgáltatások, árutőzsdei szolgáltatások, valamint az elszámolóház esetében a Bszt. szerinti központi értéktári tevékenységek;”
(3) A Hitkr. 2. §-ának 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában]
„25. értékpapír-kölcsönügylet, másodlagos értékpapír, garanciaalap, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet: a Tpt. szerint meghatározott fogalom;”
(4) A Hitkr. 2. §-a a következő 39-42. pontokkal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában]
„39. ügynöki tevékenység: a 11. § (1) bekezdésének e) pontja szempontjából a Bszt. 111-116. §-a szerinti tevékenység;
40. értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység: a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti tevékenység körébe tartozó tevékenység;
41. bizományi tevékenység: a Bszt. alapján végzett azon tevékenység, amely megfelel a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizományi megállapodásra vonatkozó rendelkezések szerint létrejövő szerződésen alapuló tevékenységnek;
42. tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó ígéret, a tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó garancia (tőke-, illetve hozamgarancia): a Bszt. szerinti tevékenységek.”
2. § (1) A Hitkr. 3. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az Eszközök és források értékelési szabályzatának Sajátos értékelési előírások című részét a hitelintézet a 7. számú mellékletben foglalt követelményeknek megfelelően, a pénzügyi vállalkozás - tevékenységének sajátosságait figyelembe véve - a maga által meghatározott követelményeknek megfelelően alakítja ki.”
(2) A Hitkr. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Tv. 14. §-a (5) bekezdésének d) pontjában foglalt szabályzat alatt a pénzügyi intézménynél a pénz- és értékkezelési szabályzatot kell érteni, azzal, hogy a hitelintézet esetében nem kell alkalmazni a Tv. 14. §-ának (9)-(10) bekezdését.”
(3) A Hitkr. 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Tv. 14. §-a (5) bekezdésének b) pontjában rögzített, Eszközök és a források értékelési szabályzatának általános előírásai között kell meghatározni - a (3) bekezdésben foglaltakon túl - az eszközök és források értékelésével (értékvesztésével és értékvesztésének visszaírásával, értékhelyesbítésével, értékcsökkenésével, a terven felüli értékcsökkenés visszaírásával, időarányos elszámolásával stb.) kapcsolatos mindazon további előírásokat, amelyeket a (3) bekezdés szerinti Sajátos értékelési előírások nem tartalmaznak.”
3. § A Hitkr. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepeként működő pénzügyi intézménynél tőketartalékkal szemben kell állományba venni a külföldi székhelyű vállalkozás által a jegyzett tőkén (dotációs tőkén) felül és azzal egyidejűleg (alapításkor vagy tőkeemeléskor) a működéshez tartósan és ilyen címen rendelkezésre bocsátott vagyontárgyaknak a bekerüléskori értékét.”
4. § A Hitkr. 16. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A saját tulajdonú értékpapír kölcsönbe adásakor
a) a kölcsönbe adó
aa) az értékpapírt a halasztott fizetéssel történő eladás szabályai szerint vezeti ki könyveiből könyv szerinti értékén - jellegétől függően - az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaival vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításaival szemben, és számolja el a kölcsönszerződésben meghatározott szerződés szerinti értéket (az esetleges felhalmozott kamattal növelt együttes értéket) a hitelintézetekkel vagy az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő követelésként az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel vagy a befektetési szolgáltatások bevételeivel szemben, egyidejűleg összevezeti az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeit és ráfordításait vagy a befektetési szolgáltatás bevételeit és ráfordításait a kivezetett könyv szerinti érték és a kölcsönszerződés szerinti érték közül a kisebbik összegében, valamint a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba felveszi a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírt,
ab) a kölcsön lejáratának időpontjában a visszakapott értékpapírt, illetve a felek megállapodása alapján azzal azonos jogokat megtestesítő értékpapírt a szerződés szerinti értéken az értékpapír beszerzés általános szabályai szerint veszi fel könyveibe a hitelintézetekkel vagy az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségekkel szemben, és a kölcsönbe adáskor keletkezett követelést, valamint az értékpapír visszavételekor felmerült kötelezettséget - elszámolási számlán keresztül -összevezeti (beszámítja), egyidejűleg kivezeti a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírt,
ac) a kölcsön futamideje alatt pénzben kapott óvadékot a hitelintézetekkel vagy az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségként mutatja ki a futamidő végén történő visszafizetésének időpontjáig, ha az óvadékul más vagyontárgy, illetve értékpapír szolgál, akkor azt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni,
ad) a kapott kölcsönzési díjat kamatjellegű bevételként számolja el,
b) a kölcsönbe vevő
ba) a halasztott fizetéssel történő értékpapír beszerzés szabályai szerint veszi fel könyveibe a kölcsönbe kapott értékpapírt - az értékpapírok között elkülönítetten - a kölcsönszerződésben meghatározott szerződés szerinti értéken az ügyfelekkel vagy a hitelintézetekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségekkel szemben,
bb) a kölcsön lejáratának időpontjában visszaszolgáltatott értékpapírt az értékpapír eladás általános szabályai szerint vezeti ki könyveiből - jellegétől függően - az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaival vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításaival szemben, és számolja el a hitelintézetekkel vagy az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő követelésként a szerződés szerinti értéken az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel vagy a befektetési szolgáltatások bevételeivel szemben, egyidejűleg összevezeti az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeit és ráfordításait vagy a befektetési szolgáltatás bevételeit és ráfordításait a kivezetett könyv szerinti érték és a szerződés szerinti érték közül a kisebbik összegében, valamint a kölcsönbe vételkor felmerült kötelezettséget az értékpapír visszaszolgáltatásakor keletkezett követeléssel - elszámolási számlán keresztül - összevezeti (beszámítja),
bc) a kölcsön futamideje alatt pénzben fizetett óvadékot a hitelintézetekkel vagy az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő követelésként mutatja ki a futamidő végén történő visszafizetésének időpontjáig, ha az óvadékul más vagyontárgy, illetve értékpapír szolgál, akkor azt az eszköz, értékpapír analitikus nyilvántartásában kell rögzíteni,
bd) a fizetett kölcsönzési díjat kamatjellegű ráfordításként számolja el.”
5. § A Hitkr. 17. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozástól eltérő pénzügyi vállalkozás a kamatfüggővé tétel szabályainak az alapkövetelés minősítésére utaló előírásait értelemszerűen köteles alkalmazni, megfeleltetve azokat a számviteli politikában rögzített, saját értékelési rendszerében kialakított minősítési kategóriáknak.”
6. § (1) A Hitkr. 25. §-ának 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kiegészítő mellékletnek a Tv. előírásain túlmenően tartalmaznia kell:]
„15. a Hpt. 5. számú melléklete szerinti el nem számolt kockázati céltartalék, illetve értékvesztés összegét;”
(2) A Hitkr. 25. §-a a következő 44. ponttal egészül ki:
[A kiegészítő mellékletnek a Tv. előírásain túlmenően tartalmaznia kell:]
„44. a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a pénzügyi instrumentumok más kategóriába való átsorolása kapcsán azt, hogy:
a) az átsorolásra milyen értékben került sor a pénzügyi instrumentumok egyes kategóriáinak vonatkozásában,
b) az átsorolás mivel indokolható, ideértve a Tv. 59/A. §-ának (11) és (12) bekezdése szerinti rendkívüli körülményt és az azt alátámasztó tényezőket is,
c) az átsorolt eszköz a valós értéken történő értékelés kapcsán az átsorolás évében milyen mértékű nyereség vagy veszteség elszámolását vonta maga után az eredményben vagy a saját tőkében,
d) ha a későbbi években (elszámolási időszakokban) a valós értéken történő értékelést folytatták volna az adott pénzügyi instrumentum vonatkozásában, akkor az az eredményben vagy a saját tőkében milyen nagyságú nyereség, illetve veszteség elszámolását vonta volna maga után,
e) mekkora volt az adott üzleti évben az átsorolt pénzügyi instrumentum után elszámolt bevétel, költség, ráfordítás, nyereség, veszteség,
f) milyen összegű pénzáramlás várható az átsorolt pénzügyi instrumentum megtérüléseként,
g) az átsorolt pénzügyi instrumentum tartásának ideje alatt az egyes üzleti években mekkora annak könyv szerinti értéke és valós értéke.”
7. § A Hitkr. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § A pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdés szerinti éves beszámolóját a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Tv. előírásainak megfelelően köteles közzétenni.”
8. § A Hitkr. 7. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.

II. Fejezet

A befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása

9. § A befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendelet hatálya kiterjed a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó befektetési vállalkozásra.”
10. § (1) A Bkr. 2. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában:]
„1. befektetési szolgáltatás: a Bszt. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások, valamint az árutőzsdei szolgáltatások;”
(2) A Bkr. 2. §-ának 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában:]
„10. tőzsde, értékpapírkölcsön ügylet, másodlagos értékpapír, garanciaalap, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerint meghatározott fogalom;”
(3) A Bkr. 2. §-ának 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában:]
„13. általános tartalék: a Tpt. alapján az adózott eredményből ilyen címen megképzett és még fel nem használt tartalék;”
(4) A Bkr. 2. §-a a következő 24-27. pontokkal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában]
„24. ügynöki tevékenység: a Bszt. 111-116. §-a szerinti tevékenység;
25. értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység: a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti tevékenység körébe tartozó tevékenység;
26. bizományi tevékenység: a Bszt. alapján végzett azon tevékenység, amely megfelel a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizományi megállapodásra vonatkozó rendelkezések szerint létrejövő szerződésen alapuló tevékenységnek;
27. tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó ígéret, a tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó garancia (tőke-, illetve hozamgarancia): a Bszt. szerinti tevékenységek.”
11. § (1) A Bkr. 3. §-a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(6) A számviteli politika keretében - a Tv. 14. §-ának (3)-(5) bekezdésében foglaltakon túlmenően - kell elkészíteni]:
„a) a Tv. 14. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerinti Eszközök és források értékelési szabályzatának részeként, azon belül elkülönítetten, Sajátos értékelési előírások címen, a kintlévőségek, a követelés fejében kapott, készletként kimutatott eszközök, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségek értékelését, értékvesztésének elszámolását és céltartalékképzésének rendjét meghatározó részletes szabályokat, amelyek kialakításakor az 5. számú mellékletben foglalt követelményeket kell alapul venni;”
(2) A Bkr. 3. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A befektetési vállalkozás a számviteli politikában köteles rendelkezni arról, hogy a Tpt. alapján az adózott eredményből képzett és még fel nem használt általános tartalékot
a) az üzleti év(ek) adózott eredményeként kialakult veszteség megszüntetésére kívánja felhasználni a veszteség összegében, de legfeljebb a meglévő tartalék erejéig, abban az üzleti évben, amelyben a veszteség keletkezett vagy
b) egy összegben kívánja felhasználni az eredménytartalékba való átvezetéssel legkésőbb 2009. december 31-ig.”
12. § A Bkr. 5. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepeként működő befektetési vállalkozásnál tőketartalékkal szemben kell állományba venni a külföldi székhelyű vállalkozás által a jegyzett tőkén (dotációs tőkén) felül és azzal egyidejűleg (alapításkor vagy tőkeemeléskor) a működéshez tartósan és ilyen címen rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak bekerüléskori értékét.
(4) Általános tartalékként kell kimutatni a befektetési vállalkozás saját tőkéjének részeként, a Tpt. szerint az adózott eredményből ilyen címen megképzett és még fel nem használt tartalék összegét.”
13. § A Bkr. 6. §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:
„(20) A befektetési vállalkozás tevékenységének sajátos kockázatára tekintettel, a Tpt. 174. §-át alapul véve a befektetési hitelből, a halasztott fizetésből, a repóügyletből, az értékpapírkölcsönből és a befektetési szolgáltatásokból eredő egyéb követeléseinek, a követelés fejében kapott készleteinek, a jegyzési garanciavállalásból, a hozamra és a tőke megóvására vonatkozó ígéret, valamint a hozam-, illetve tőkegarancia miatt fennálló mérlegen kívüli kötelezettségeinek értékelésére a Tv. rendelkezésein túlmenően az e rendelet 5. számú mellékletének előírásait alkalmazza.”
14. § A Bkr. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A saját tulajdonú értékpapír kölcsönbe adásakor
a) a kölcsönbe adó
aa) az értékpapírt a halasztott fizetéssel történő eladás szabályai szerint vezeti ki könyveiből könyv szerinti értékén - jellegétől függően - a nem forgalmazási pénzügyi műveletek ráfordításaival vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításaival szemben, és számolja el a kölcsönszerződésben meghatározott szerződés szerinti értéket (az esetleges felhalmozott kamattal növelt együttes értéket) az ügyfelekkel szembeni követelésként a nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételeivel vagy a befektetési szolgáltatások bevételeivel szemben, egyidejűleg összevezeti a nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételeit és ráfordításait, vagy a befektetési szolgáltatások bevételeit és ráfordításait a kivezetett könyv szerinti érték és a kölcsönszerződés szerinti érték közül a kisebbik összegében, valamint a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírt felveszi a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba,
ab) a kölcsön lejáratának időpontjában a visszakapott értékpapírt, illetve a felek megállapodása alapján azzal azonos jogokat megtestesítő értékpapírt a szerződés szerinti értéken az értékpapírbeszerzés általános szabályai szerint veszi fel könyveibe az ügyfelekkel szembeni kötelezettségekkel szemben, és a kölcsönbe adáskor keletkezett követelést, valamint az értékpapír visszavételekor felmerült kötelezettséget - elszámolási számlán keresztül -összevezeti (beszámítja), egyidejűleg kivezeti a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírt,
ac) a kölcsön futamideje alatt pénzben kapott óvadék összegét kötelezettségként, az értékpapír formájában kapott óvadékot a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban mutatja ki annak lejárati idő végén történő visszafizetéséig, visszaadásáig,
ad) a kapott kölcsönzési díjat kamatjellegű bevételként számolja el;
b) a kölcsönbe vevő
ba) a halasztott fizetéssel történő értékpapírbeszerzés szabályai szerint veszi fel könyveibe a kölcsönbe kapott értékpapírt - az értékpapírok között elkülönítetten - a kölcsönszerződésben meghatározott szerződés szerinti értéken az ügyfelekkel szembeni kötelezettségekkel szemben,
bb) a kölcsön lejáratának időpontjában visszaszolgáltatott értékpapírt az értékpapír eladás általános szabályai szerint vezeti ki könyveiből - jellegétől függően - a nem forgalmazási pénzügyi műveletek ráfordításaival vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításaival szemben, és számolja el az ügyfelekkel szembeni követelésként a szerződés szerinti értéken a nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételeivel vagy a befektetési szolgáltatások bevételeivel szemben, egyidejűleg összevezeti a nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételeit és ráfordításait, vagy a befektetési szolgáltatások bevételeit és ráfordításait a kivezetett könyv szerinti érték és a szerződés szerinti érték közül a kisebbik összegében, valamint a kölcsönbe vételkor felmerült kötelezettséget az értékpapír visszaszolgáltatásakor keletkezett követeléssel - elszámolási számlán keresztül - összevezeti (beszámítja),
bc) a kölcsön futamideje alatt pénzben fizetett óvadékot követelésként, illetve az értékpapír formájában teljesített óvadékot az analitikus nyilvántartásban elkülönítve mutatja ki a futamidő végén történő visszafizetésig, visszavételig,
bd) a fizetett kölcsönzési díjat kamatjellegű ráfordításként számolja el.”
15. § A Bkr. 17. §-a a következő 25. ponttal egészül ki:
[A kiegészítő melléklet a Tv. előírásain túlmenően a következőket tartalmazza:]
„25. a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a pénzügyi instrumentumok más kategóriába való átsorolása kapcsán azt, hogy:
a) az átsorolásra milyen értékben került sor a pénzügyi instrumentumok egyes kategóriáinak vonatkozásában,
b) az átsorolás mivel indokolható, ideértve a Tv. 59/A. §-ának (11) és (12) bekezdése szerinti rendkívüli körülményt és az azt alátámasztó tényezőket is,
c) az átsorolt eszköz a valós értéken történő értékelés kapcsán az átsorolás évében milyen mértékű nyereség vagy veszteség elszámolását vonta maga után az eredményben vagy a saját tőkében,
d) ha a későbbi években (elszámolási időszakokban) a valós értéken történő értékelést folytatták volna az adott pénzügyi instrumentum vonatkozásában, akkor az az eredményben vagy a saját tőkében milyen nagyságú nyereség, illetve veszteség elszámolását vonta volna maga után,
e) mekkora volt az adott üzleti évben az átsorolt pénzügyi instrumentum után elszámolt bevétel, költség, ráfordítás, nyereség, veszteség,
f) milyen összegű pénzáramlás várható az átsorolt pénzügyi instrumentum megtérüléseként,
g) az átsorolt pénzügyi instrumentum tartásának ideje alatt az egyes üzleti években mekkora annak könyv szerinti értéke és valós értéke.”
16. § A Bkr. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § A befektetési vállalkozás a 3. § (1) bekezdés szerinti éves beszámolóját a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Tv. előírásainak megfelelően köteles közzétenni.”
17. § A Bkr. 2. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.
18. § A Bkr. e rendelet 3. számú melléklete szerinti 5. számú melléklettel egészül ki.

III. Fejezet

A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

19. § A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mnbkr.) 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdés szerinti értékpapír kölcsönügyletek esetében
a) a kapott kölcsönzési díjat, továbbá, ha a felek megállapodása alapján a kölcsönadott értékpapír után a kölcsön futamideje alatt járó hozam a kölcsönbeadót illeti meg, akkor azok összegét a kamatbevételek között kell elszámolni;
b) az MNB nevére megnyitott számlára befolyt pénzben kapott biztosítékot (fedezetet) az MNB köteles a hitelintézetekkel szembeni - betétszámla miatti - követelés növekedéseként elszámolni a kötelezettségekkel szemben;
c) a b) pont szerinti, pénzben kapott biztosíték felhasználásával eszközölt befektetéseket, valamint a pénztől eltérő eszközben kapott (az MNB rendelkezésére bocsátott) biztosítékot a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni, egyidejűleg a b) pont szerinti kötelezettséget és követelést a pénzbeli biztosíték felhasználásának mértékében meg kell szüntetni;
d) a c) pont szerinti befektetések és pénztől eltérő eszközben kapott biztosítékok után az MNB számlájára befolyt hozamok összegét a b) pont szerint kell nyilvántartásba venni, amíg az a szerződés szerint átutalásra nem kerül a jogosult részére;
e) ha a szerződés szerint a pénzbeli vagy más eszköz formájában meglévő biztosítékot nem az MNB kapja meg (az nem folyik be az MNB számlájára, nem bocsátják rendelkezésére), hanem azt közvetlenül az ügynök vagy harmadik fél számlájára utalják, rendelkezésére bocsátják (kezelés céljából), akkor az ilyen biztosítékok értékét az MNB a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban mutatja ki az ügynöktől vagy a harmadik féltől kapott bizonylatok alapján és annak hozamai nem számolhatók el a főkönyvi számlákon;
f) ha a szerződés értelmében, az MNB az értékpapír kölcsönügylet szerinti c) és e) pontnak megfelelő biztosíték értékével összefüggésben kötelezettséget vállal, akkor azt a 15. § (2) bekezdése szerinti függő kötelezettségként kell nyilvántartani a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban és indokolt esetben céltartalékot kell utána képezni.”
20. § Az Mnbkr. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § Az MNB az éves beszámolót - az éves mérleget megállapító - részvényesi határozat által rögzített módon és formában teszi közzé.”

IV. Fejezet

A befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása

21. § (1) A befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Befr.) 2. §-ának 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában]
„1. nettó eszközérték, értékpapír, értékpapír kölcsönügylet, másodlagos értékpapír, tőzsde: a Tpt. szerint meghatározott fogalom;
2. befektetési alap portfoliójában lévő eszköznek minősül a nettó eszközérték meghatározása szempontjából:
a) ingatlanalap esetében a könyvekben szereplő ingatlanok, valamint az ingatlanok működtetéséhez, hasznosításához szükséges gépek, berendezések, felszerelések nettó értékének és értékelési különbözetének együttes összege, a készletek között kimutatott ingatlanok beszerzési értékének és értékelési különbözetének együttes összege, a beruházások könyv szerinti értéke és értékelési különbözetének együttes összege, a pénzeszközök, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott bankbetétek összege, továbbá a vásárolt állampapírok beszerzési értékének és értékelési különbözetének együttes összege, a követelések és azok értékelési különbözete (ideértve a forintkövetelések és a külföldi követelések értékelési különbözetét egyaránt), a beruházásokra adott előlegek, az ingatlanokra vonatkozó származtatott ügyletek értékelési különbözete (piaci értéke), valamint az aktív időbeli elhatárolások összege,
b) értékpapíralap, esetében a könyvekben szereplő, a befektetett pénzügyi eszközök között, valamint a forgóeszközök között kimutatott - az alap jellegétől függően a Tpt. szerint meghatározott - értékpapírok beszerzési értékének és értékelési különbözetének együttes összege, a pénzeszközök (beleértve a forintban és a devizában meglévő készpénzt és éven belüli lejáratú bankbetétet) összege (valuta- és devizakészlet esetében a beszerzési forintérték és az értékelési különbözetének együttes összege), a követelések és azok értékelési különbözete (ideértve a forintkövetelések és a külföldi követelések értékelési különbözetét egyaránt), a származtatott ügyletek értékelési különbözete (piaci értéke), valamint az aktív időbeli elhatárolások összege.”
(2) A Befr. 2. §-a a következő 8. és 9. ponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában]
„8. értékpapíralap: a Tpt. szerinti értékpapír-befektetési alap, befektetési alapba befektető alap, származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap, indexkövető befektetési alap, európai befektetési alap;
9. tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó ígéret, a tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó garancia (tőke-, illetve hozamgarancia): a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységekről szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) szerinti tevékenységek.”
22. § A Befr. 5. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Értékvesztésként kell a mérlegben az eszközök között a követeléseken és az aktív időbeli elhatárolásokon belül - negatív előjellel - kimutatni a három hónapon túli lejáratú követelések, továbbá a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolások Tv. szerinti minősítése és értékelése alapján elszámolt értékvesztés összegét.”
23. § A Befr. 7. §-ának (7) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az ilyen követelések után értékvesztés nem számolható el, azok értékeléséből adódó veszteség vagy nyereség jellegű különbözeteket a követelés értékelési különbözeteként kell elszámolni.”
24. § A Befr. 9/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az alap saját tulajdonában lévő értékpapír kölcsönbe adásakor
a) a kölcsönbe adó
aa) az értékpapírt a halasztott fizetéssel történő eladás szabályai szerint vezeti ki könyveiből könyv szerinti értékén - jellegétől függően - a pénzügyi műveletek ráfordításaival szemben, és számolja el a kölcsönszerződésben meghatározott szerződés szerinti értéket (az esetleges felhalmozott kamattal együttes értéket) követelésként a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben, egyidejűleg összevezeti a pénzügyi műveletek bevételeit és ráfordításait a két érték közül a kisebbik összegében, továbbá a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírt felveszi a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba,
ab) a kölcsön lejáratának időpontjában a visszakapott értékpapírt, illetve a felek megállapodása alapján azzal azonos jogokat megtestesítő értékpapírt a szerződés szerinti értéken az értékpapír-beszerzés általános szabályai szerint veszi fel könyveibe a kötelezettségekkel szemben, és a kölcsönbe adáskor keletkezett követelést, valamint az értékpapír visszavételekor felmerült kötelezettséget - elszámolási számlán keresztül - összevezeti (beszámítja), egyidejűleg kivezeti a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a saját tulajdonú kölcsönadott értékpapírt,
ac) a kölcsön futamideje alatt a pénzben kapott óvadékot kötelezettségként, az értékpapír formájában kapott óvadékot a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban mutatja ki a futamidő végén történő visszafizetés, visszaadás időpontjáig,
ad) a kapott kölcsönzési díjat kamatjellegű bevételként számolja el;
b) a kölcsönbe vevő
ba) a halasztott fizetéssel történő értékpapír-beszerzés szabályai szerint veszi fel könyveibe a kölcsönbe kapott értékpapírt - az értékpapírok között elkülönítetten - a kölcsönszerződésben meghatározott szerződés szerinti értéken a kötelezettségekkel szemben,
bb) a kölcsön lejáratának időpontjában visszaszolgáltatott értékpapírt az értékpapír-eladás általános szabályai szerint vezeti ki könyveiből a pénzügyi műveletek ráfordításaival szemben, és számolja el követelésként a szerződés szerinti értéken a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben, egyidejűleg összevezeti a pénzügyi műveletek bevételeit és ráfordításait a kivezetett könyv szerinti érték és a szerződés szerinti érték közül a kisebbik összegében, valamint a kölcsönbe vételkor felmerült kötelezettséget az értékpapír visszaszolgáltatásakor keletkezett követeléssel - elszámolási számlán keresztül - összevezeti (beszámítja),
bc) a futamidő alatt pénzben fizetett óvadékot követelésként, az értékpapírban teljesített óvadékot az analitikus nyilvántartásban való elkülönítésként mutatja ki a futamidő végén történő visszafizetés, visszavétel időpontjáig,
bd) a fizetett kölcsönzési díjat kamatjellegű ráfordításként számolja el.”

V. Fejezet

A kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása

25. § A kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.) 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kockázati tőkealap a kockázati tőkealap-jegy után fizetett (fizetendő) hozamot a pénzügyi műveletek ráfordításain belül kamatráfordításként köteles elszámolni.”

VI. Fejezet

A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

26. § A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mvhr.) 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A negyedéves jelentés a pénzügyi teljesítmény alakulását tartalmazó kimutatásból, a pénztár tárgynegyedév végi portfolió állományát az Mbr. 1. számú mellékletében felsorolt eszközcsoportok szerinti tagolásban tartalmazó kimutatásból, a pénztár egészére, valamint a fedezeti tartalékra választható portfoliónként számított negyedéves bruttó és nettó hozamráták, referenciahozamok alakulását tartalmazó kimutatásból, továbbá a kezelt vagyon vagyonkezelők közötti, valamint lejárat szerinti megoszlását tartalmazó kimutatásokból áll.”
27. § Az Mvhr. 34. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) Felügyelettel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a fizetett felügyeleti díjak 10. számú melléklet szerint számított és bevallott összegét, valamint a bírságok és egyéb befizetések összegét.”
28. § Az Mvhr. 37. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A pénztár által fizetendő éves és negyedéves felügyeleti díj számítására és bevallására szolgáló adatokat a 10. számú melléklet, a kezelt vagyon lejárat szerinti megoszlását a 6. számú melléklet tartalmazza.”
29. § Az Mvhr. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fedezeti céltartalékon belül az egyéni számlákat és a szolgáltatási számlákat kötelezettség és kötelezettség teljesítése alszámlákra bontva kell vezetni. A szolgáltatási számla alszámláit járadéktípusonként megbontva kell megnyitni. Az egyéni számlához kapcsolódóan pénztártagonként analitikus nyilvántartást kell vezetni. Az egyéni számla analitika nyilvántartása forintban és elszámoló egységben történik. Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell bevételi és kiadási jogcímek szerinti megbontásban, időrendi sorrendben, egységes szerkezetben a jóváírásokat, illetve terheléseket - a 24. § (15) bekezdés a) és b) pontja szerinti megbontásban - forintban, valamint a jóváírások és terhelések különbözetének összegében az adott időszak végén a pénztártagnak a pénztárral szemben fennálló, elismert követelését. Az egyéni számlákon jóváírt érékelési különbözetet a pénztártagonként vezetett analitikus nyilvántartásban nem kell a 24. § (6) bekezdés szerinti jogcímeken alábontani. Az egyéni számla egyenlege az aktuális elszámoló egységek számának és az elszámoló egységek árfolyamának szorzatával egyezik meg. Az egyéni számla időszak végén forintban kimutatott egyenlegének meg kell egyeznie az elszámoló egység darabszáma és árfolyama alapján számított egyenlegével. Az egyéni számlákról vezetett analitikus nyilvántartás adatainak a fedezeti tartalék egyéni számla részének kimutatására szolgáló főkönyvi számlák egyenleg adataival szolgáltatási célú bevételek [kivéve a 24. § (6) bekezdésének ab) és ac) pontja szerinti összegeket] és a befektetési tevékenység 24. § (15) bekezdés b) pontja szerinti eredménye megbontásban való egyezőségét havi szinten biztosítani kell. A pénztárnak az egyezőséget főkönyvi és analitikus nyilvántartásai felhasználásával napi szinten is igazolnia kell a havi zárással lezárt hónapok vonatkozásában.”
30. § Az Mvhr. 6. számú melléklete e rendelet 4. számú melléklete szerint, az Mvhr. 9. számú melléklete e rendelet 5. számú melléklete szerint módosul, egyidejűleg az Mvhr. kiegészül az e rendelet 6. számú melléklete szerinti 10. számú melléklettel.

VII. Fejezet

Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

31. § Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Övhr.) 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A negyedéves jelentés a pénzügyi teljesítmény alakulását tartalmazó kimutatásból, a pénztár tárgynegyedév végi portfolió állományát az Öbr. 1. számú mellékletében felsorolt eszközcsoportok szerinti tagolásban tartalmazó kimutatásból, valamint a pénztár egészére számított negyedéves bruttó és nettó hozamráták, referenciahozamok alakulását, továbbá a kezelt vagyon vagyonkezelők közötti, valamint lejárat szerinti megoszlását tartalmazó kimutatásból áll.”
32. § Az Övhr. 34. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) Felügyelettel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a fizetett felügyeleti díjak 14. számú melléklet szerint számított és bevallott összegét, valamint a bírságok és egyéb befizetések összegét.”
33. § Az Övhr. 37. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A pénztár által fizetendő éves és negyedéves felügyeleti díj számítására és bevallására szolgáló adatokat a 14. számú melléklet, a kezelt vagyon lejárat szerinti megoszlását a 8. számú melléklet tartalmazza.”
34. § Az Övhr. 8. számú melléklete e rendelet 7. számú melléklete szerint, az Övhr. 10. számú melléklete e rendelet 8. számú melléklete szerint, az Övhr. 11. számú melléklete e rendelet 9. számú melléklete szerint módosul, egyidejűleg az Övhr. kiegészül az e rendelet 10. számú melléklete szerinti 14. számú melléklettel.

VIII. Fejezet

Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása

35. § Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Evhr.) 29. §-a (9) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„f) Felügyeleti díjként kell kimutatni a Felügyeletnek jogszabályi előírás alapján fizetett, a 14. számú melléklet szerint számított és bevallott felügyeleti díj összegét, az egyéb felügyelet részére fizetett díj összegét, valamint a bírságok és egyéb befizetések összegét.”
36. § Az Evhr. 31. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A pénztár által fizetendő éves és negyedéves felügyeleti díj számítására és bevallására szolgáló adatokat a 14. számú melléklet tartalmazza.”
37. § Az Evhr. e rendelet 11. számú melléklete szerinti 14. számú melléklettel egészül ki.

Záró rendelkezések

38. § (1) E rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2009. évben induló üzleti évről készített éves beszámolóra kell alkalmazni.
(2) A (3)-(5) bekezdéssel módosított, valamint az 1-25. §-ok előírásaival megállapított rendelkezések a 2008. évben induló üzleti évről készített éves beszámolóra is alkalmazhatók.
(3) A Hitkr. 3. §-ának (1) bekezdésében, a Bkr. 3. §-ának (1) bekezdésében, a Befr. 3. §-ának (2) bekezdésében, a Kkr. 2. §-ának (2) bekezdésében, a tőzsdék és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 348/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdésében, valamint a közraktárak éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 245/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 2. §-ában a „Tv. 95. §-a” szövegrész helyébe a „Tv.” szövegrész, a Bkr. 8. §-ának (3)-(5) bekezdésében az „a külön rendelet” szövegrész helyébe az „az 5. számú melléklet” szövegrész, a Bkr. 10. §-ának (12) bekezdésében a „bizományos” szövegrész helyébe a „bizományosként eljáró” szövegrész, a Bkr. 8. §-ának (5) bekezdésében a „befektetési társaság a jegyzési garanciavállalást, valamint a befektetési társaság és az értékpapír-kereskedő” szövegrész helyébe a „befektetési vállalkozás a jegyzési garanciavállalást” szövegrész, továbbá a „hozamra, illetve a tőke megóvására tett ígéretet” szövegrész helyébe a „tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó ígéretet és a tőke-, illetve hozamgaranciát” szövegrész, a Befr. 9/A. §-ának (1) bekezdésében a „repóügyletből adódó adó” szövegrész helyébe a „repóügyletből adódó” szövegrész, a Bkr. 7. §-a (2) bekezdésének e) pontjában a „vállalatok felvásárlásával” szövegrész helyébe a „tőkeszerkezettel üzleti stratégiával, ezekkel összefüggő kérdésekkel, vállalatok felvásárlásával” szövegrész, az Mnbkr. 2. §-a 18. pontjában „a beszerzési árfolyam” szövegrész helyébe „az átlagos beszerzési árfolyam” szövegrész lép.
(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 399/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-a (3) bekezdésének dc) alpontjában a „befektetések formáit, azok összetételét, mértékét” szövegrész helyébe a „befektetéseket milyen formában, összetételben, mértékben tartja” szövegrész, a 16. §-a (4) bekezdésének d) pontjában a „járadéktechnikai tartalékok” szövegrész helyébe a „nyugdíjtartalékok” szövegrész, a 20. §-a (4) bekezdésének cb) alpontját követően a „származtatott ügyletek” szövegrész helyébe a „származékos ügyletek” szövegrész, a 21. §-ának 1. pontjában a „befektetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukcióhoz” szövegrész helyébe a „befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukcióhoz” szövegrész lép.
(5) A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Biztkr.) 14. §-a a következő t) ponttal egészül ki:
[A kiegészítő mellékletben a Tv. 88-94. és más §-aiban, valamint e rendeletben foglaltakon túlmenően - a Tv. 88. § (6), 90. § (2), 92. §, 93. § (2), (5)-(6) bekezdése kivételével - be kell mutatni:]
„t) a tűzvédelmi hozzájárulás összegét;”
(6) A Biztkr. 12. §-ának (6) bekezdése, valamint a befektetési vállalkozások kintlevőségei, befektetései, mérlegen kívüli tételei és a fedezetei minősítésének, illetőleg értékelésének szempontjairól szóló 10/2002. (II. 20.) PM rendelet, továbbá az Mnbkr. 4. §-a (4) bekezdésének b) pontja (6) bekezdésének f) pontja, 6. §-a (2) bekezdésében a „valutakészletet” kifejezés, 8. §-a (2) bekezdésének e) pontja, 9. §-a (1) bekezdésének c) és g) pontja, valamint a Befr. 7. §-ának (13) bekezdése hatályát veszti.
(7) Az 1-37. §, valamint e § (3)-(6) bekezdése 2009. január 2-án hatályát veszti.
39. § A Bkr.-be - e rendelet 3. számú mellékletével - beiktatott 5. számú melléklet előírásait a befektetési vállalkozásoknak először a 2009. március 31-i minősítés során kell alkalmazniuk, azzal, hogy a számviteli politikát is legkésőbb eddig az időpontig kell e mellékletnek megfelelően átdolgozniuk.
40. § A nyílt végű befektetési alap az éves beszámoló kiegészítő mellékletében köteles bemutatni a Befr. 5. §-a (8) bekezdésének e rendelet 22. §-ával módosított előírásai, valamint a Befr. 7. §-a (13) bekezdésének e rendelet 38. §-ának (6) bekezdésével hatálytalanított előírásai miatt visszaírt értékvesztésnek az üzleti év eredményére gyakorolt hatását.

Jogharmonizációs záradék

41. § E rendelet 6. §-ának (2) bekezdése és 15. §-a az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1725/2003/EK rendeletnek az IAS 39 Nemzetközi Számviteli Standard és az IFRS 7 Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standard tekintetében történő módosításáról szóló 2008. október 15-i 1004/2008/EK bizottsági rendelet végrehajtását szolgálja.