335/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet

a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló kormányrendeletek módosításáról

A Kormány a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 134. § a), b), f), h) és l) pontjában, valamint az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Br.) 2. §-a (3) bekezdésének b) pontja a következők szerint módosul:
[E rendelet befektetési szabályai nem vonatkoznak:]
„b) a pénztár vagyonának befektetését, kezelését, ingatlanfejlesztését, ingatlanüzemeltetését, ingatlankezelését végző vagy adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási, behajtási feladatait ellátó szervezetben lévő tulajdoni részesedésre.”
(2) A Br. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés b) pontjában felsorolt tulajdonosi részesedések összessége nem haladhatja meg a pénztár negyedéves jelentésében a tárgyidőszakot megelőző negyedévben piaci értéken kimutatott eszközei értékének 3%-át, és legfeljebb 500 millió forint lehet. Ezen tulajdonosi részesedések összességének folyamatosan meg kell felelnie ezen határértéknek.”
2. § A Br. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztári hozamráta kiszámításának képletét a 4. számú melléklet tartalmazza. A hozamrátát ki kell számolni a pénztár egészére vonatkozóan, bruttó és nettó módon. Választható portfóliós rendszerben a bruttó és nettó hozamrátákat a választható portfóliókra kell külön-külön kiszámítani.”
3. § A Br. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénztárnak a tárgyévre vonatkozó nettó pénztári hozamrátáját, referenciahozamát, a pénztári vagyon fordulónapi záró piaci értékét, illetve az elmúlt tíz naptári év - 21. § (3) bekezdésében foglaltak szerint számított - átlagos hozamrátáját és referenciahozamát, valamint az elmúlt tíz évre vonatkozó 21. § (3) bekezdése szerinti vagyonnövekedési mutatóját a tárgyévet követő év február 28-áig a Felügyeletnek be kell jelentenie és azt a Felügyelet március 15-éig a honlapján közzéteszi. A közzététel során a Felügyelet jelzi, hogy a tíz éves átlagos hozamráta a vagyonkezelői teljesítményt, a vagyonnövekedési mutató pedig a pénztártagok egyéni számlájának átlagos hozamát jellemzi. Választható portfóliós rendszer működtetése esetén a választható portfóliókra vonatkozó nettó hozamrátákat (vagyonnövekedési mutatókat), referenciahozamokat, és a portfólió fordulónapi záró piaci értékét kell jelenteni a Felügyelet részére. A Felügyeletnek jelentett referenciahozamoknál fel kell tüntetni, hogy azok pénz- és tőkepiaci indexe(ke)n és/vagy abszolút hozammutatón alapulnak-e. Amennyiben a pénztár alapítási időpontja miatt a fenti időszakra a hozamráta (vagyonnövekedési mutató) nem értelmezhető, akkor a pénztár alapítási éve óta eltelt teljes naptári évek fenti módszerrel számított átlagos hozamát (vagyonnövekedési mutatóját) kell megjelentetni, annak feltüntetésével, hogy az mely időszak adataiból került számításra.”
4. § A Br. 21. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A pénztár minden évben, legkésőbb a pénzügyi évet követő év június 30-áig köteles az alábbiakat nyilvánosságra hozni, a pénztár teljesítménymérésének főbb mutatói és változásuk címén:
a) a pénztár egészének a tárgyévi és az azt megelőző kilencévi nettó és bruttó hozamrátáját a 4. számú mellékletben leírt módszerrel számítva, összehasonlítható szerkezetben, valamint a referenciaindex ugyanazon időszakra vonatkozó hozamrátáját. Választható portfóliós rendszer esetén a választható portfóliókra vonatkozó bruttó és nettó hozamrátákat, referenciahozamokat kell nyilvánosságra hozni, megjelölve a portfóliókba fektetett eszközök fordulónapi záró piaci értékét is, a referenciaindex hozamrátáját csak a 2002. január 1-jétől kezdődő időszakra kell publikálni;
b) a tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozó, a befektetési politikában meghatározott eszközcsoportonkénti - választható portfóliós rendszerben választható portfóliónkénti - megengedett minimális és maximális százalékos megoszlást és a referenciaindexet;
c) a pénztár teljes vagyonának tárgyévi nyitó és záró értékét;
d) a pénztár teljes vagyonának tárgyévi eszközcsoportonkénti százalékos megoszlását az év elején és végén.
(2) A nyilvánosságra hozatal során a pénztár más pénztár teljesítményét nem minősítheti.
(3) A pénztár kereskedelmi kommunikációja [a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 2. § e) pontja] csak a tíz naptári év átlagos hozamrátáját és a pénztár ezen rendelet alapján számított tárgyévi hozamrátáját tartalmazhatja. Ha a pénztár kereskedelmi kommunikációja a hozam mértékére hivatkozást tartalmaz, az elmúlt tíz naptári év átlagos hozamrátáját is fel kell tüntetni, a többi hozamrátával azonos méretben. Átlagos hozamrátaként - a nyilvánosságra hozatalt megelőző - tíz teljes naptári évre vonatkozó, hivatalosan közzétett pénztári szintű nettó éves hozamráta mértani átlagát kell meghatározni. A tíz évre vonatkozó átlagos hozamráta feltüntetése mellett azonos méretben kötelezően fel kell tüntetni az éves hozamráták tíz éves - 4/A. számú mellékletben meghatározott módszerrel számított - egy főre jutó vagyonnal súlyozott átlagos hozamrátáját, a vagyonnövekedési mutatót is. A közzététel során jelezni kell, hogy a tíz éves átlagos hozamráta a vagyonkezelői teljesítményt, a vagyonnövekedési mutató pedig a pénztártagok egyéni számlájának átlagos hozamát jellemzi.
(4) Ha az adott pénztár alapítási időpontja miatt a tíz teljes naptári évre vonatkozó átlagos hozamráta (vagyonnövekedési mutató) nem értelmezhető, akkor a pénztár alapítási éve óta eltelt teljes naptári évek (3) bekezdés szerinti módszerrel számított átlagos hozamát (vagyonnövekedési mutatóját) kell megjelentetni, annak feltüntetésével, hogy az mely időszak adataiból került számításra. Ha a pénztár a hozamrátáját, illetve a vagyonnövekedési mutatót más, előre kiválasztott pénztárakkal, csoporttal kívánja összevetni, az összehasonlításnál a kiválasztott pénztárakra, csoportra is be kell mutatni az elmúlt tíz év (3) bekezdés szerint számított átlagos hozamrátáját (vagyonnövekedési mutatóját). Csoporttal való összehasonlítás esetében a nyilvánosságra hozatal során a csoport kiválasztási elvét is definiálni kell. Választható portfóliós rendszer működtetése esetén az egyes portfóliókra vonatkozó, e bekezdésben meghatározott átlagos hozamrátákat (vagyonnövekedési mutatókat) kell közölni, a többi hozamrátával azonos méretben, feltüntetve a pénztári vagyon fordulónapi záró piaci értékének egyes portfóliók közötti megoszlási arányát is. Ha - a választható portfóliós rendszer indulási időpontjából adódóan - a tíz éves hozam számításához a választható portfóliónkénti hozamráta (vagyonnövekedési mutató) nem értelmezhető, akkor az indulás előtti évekre vonatkozóan az átlagos hozam számításához - minden portfólió tekintetében - a pénztári szintű nettó hozamot (vagyonnövekedési mutatót) kell alkalmazni.
(5) Amennyiben a legutolsó nyilvánosságra hozatalt követően az (1) bekezdés b) pontjában előírt tartalom tekintetében a befektetési politika megváltozik, a pénztár köteles a döntés meghozatalát követő 30 napon belül ezt a változást az SzMSz-ben meghatározott módon a tagokkal ismertetni, és egyidejűleg a Felügyelet részére megküldeni.
(6) Az egyes, egy évnél rövidebb részidőszakok (havi vagy negyedéves periódusok) hozamrátáit nem lehet sem évesíteni, sem nyilvánosságra hozni.”
5. § (1) A Br. 29. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Mpt. 23. § (4) bekezdésében előírt, az átlépéshez az átadó pénztárban szükséges hat havi tagsági jogviszonynak a tagsági viszony megszűnésének e § (16) bekezdése szerinti időpontjában kell fennállnia.”
(2) A Br. 29. §-ának (11)-(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(11) Az átlépett pénztártagra vonatkozó tagdíjbevallási és befizetési adatokat - az átlépési adatszolgáltatás sikeres feldolgozását követően - a központi nyilvántartás haladéktalanul megküldi az átvevő pénztárnak.
(12) Az átadó pénztár legkésőbb a tag tagsági jogviszonyának megszűnését követő negyedév utolsó napjáig megküldi az átvevő pénztár részére az átlépő pénztártag első pénztártagsági jogviszonya létrejöttét igazoló eredeti belépési nyilatkozatának pénztár által hitelesített másolatát. A 2006. december 31-éig terjedő bevallási időszakra vonatkozóan, az átlépő taggal összefüggésben kezdeményezett adóhatósági eljárásokról szóló alábbi dokumentumokat, amennyiben a tag átlépésére az adóhatósági eljárás alatt, illetőleg annak lezárása előtt kerül sor, az átadó pénztár megküldi az átvevő pénztár részére:
a) a folyamatban lévő adóhatósági eljárás kezdeményezésére vonatkozó dokumentumokat, ideértve a pénztári megkeresésben az adóhatóság részére átadott dokumentumok másolatát is, valamint
b) a hatósági eljárásban az eljárást kezdeményező helyébe lépő új jogosult bejelentéséről szóló értesítőlevél hiteles másolatát.
Az a)-b) pontok szerinti dokumentumok megküldéséről az átadó pénztár legkésőbb a tag tagsági jogviszonyának megszűnését követő negyedév végéig gondoskodik. Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert vezető pénztár az átlépő pénztártag eredeti belépési nyilatkozatának pénztár által hitelesített másolatát, valamint az a)-b) pontok szerinti dokumentumokat tagsági jogviszony megszűnését követő második hónap utolsó napjáig küldi meg az átvevő pénztár részére.”
(3) A Br. 29. §-ának (16)-(18) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(16) A pénztártag, illetve a kedvezményezett részére történő egyösszegű kifizetés, valamint más pénztárba való átlépés esetén - amennyiben az átlépésre vonatkozó bejelentés, a jogosultság igazolása a hónap fordulónapját megelőzően 10 munkanappal megtörtént a pénztárnál - a tag tagsági jogviszonya a bejelentés hónapjának fordulónapjával szűnik meg, a tagi követelést legkésőbb a bejelentés hónapját követő 8 munkanapon belül kell kifizetni. Amennyiben az átlépésre irányuló tagi bejelentésben a tag meghatározza az átlépése fordulónapját, akkor a fordulónapot magában foglaló hónap utolsó napjával kerül sor a tagsági jogviszony megszűnésére. A hónap utolsó 10 munkanapján beérkező írásbeli bejelentés alapján a pénztár a tag tagsági jogviszonyát a pénztár szabályzata szerint a bejelentés hónapjának, vagy a következő hónap fordulónapjával szüntetheti meg. A részletszabályokat a hozamfelosztási szabályzatban kell rögzíteni.
(17) A pénztár a tagsági jogviszonyát megszüntető, szolgáltatást igénybe vevő tagokra, valamint az egyösszegű kifizetést igénybe vevő kedvezményezettre jutó, függő számláról azonosított tagi követelés összegét az első utalást követően a tagsági viszony megszűnése hónapját követő negyedik hónap nyolcadik munkanapjáig utalja át. Az ezt követően azonosított tagi követelést a pénztár a (16) bekezdésben meghatározott határidők figyelembevételével utalja át az érintettek részére.
(18) A pénztár a tagsági jogviszonyukat megszüntető tagok, illetve portfólióváltás esetén a portfóliót váltó tagok elszámolóegységeinek számáról a fordulónapot követő második munkanapig tájékoztatja a letétkezelőt. A részletszabályokat a háromoldalú szerződésben kell rendezni.”
6. § A Br. a 29/B. §-át követően a következő alcímmel és 29/C. §-sal egészül ki:
„A pénztártag választható portfólióba történő besorolásának és a portfóliók közötti átsorolásának szabályai
29/C. § A pénztár a tagok besorolását minden év december 31-ével aktualizálja, a szükséges átsorolásokat elvégzi.”
7. § A Br. a 34. §-át követően a következő 35. §-sal egészül ki:
„35. § A 29/C. §-ban foglaltaktól eltérően a 2009. január 1-jén aktuális átsorolásokat a pénztár 2010. január 1-jén köteles elvégezni. A pénztárnak - amennyiben ilyen tartalmú tájékoztatást a 2009. január 1-jét megelőző 180 napon belül nem adott - 2009. június 30-áig írásban fel kell hívni az átsorolásban érintett tagok figyelmét a portfólióváltással összefüggő körülményekre. Az írásbeli tájékoztatásnak tartalmaznia kell az átsorolás esedékességének időszakára való utalást, valamint a portfólióváltással összefüggő lehetőségeket, az egyes választható portfóliók összetételével, kockázataival kapcsolatos információkat.”
8. § (1) A Br. 1. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.
(2) A Br. 4. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.
(3) A Br. a 4. számú mellékletét követően e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott 4/A. számú melléklettel egészül ki.

II. Fejezet

Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása

9. § (1) Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nybr.) 2. §-a (3) bekezdésének c) pontja a következők szerint módosul:
[E rendelet befektetési szabályai nem vonatkoznak:]
„c) a pénztár vagyonának befektetését, kezelését, ingatlanfejlesztését, ingatlanüzemeltetését és ingatlankezelését végző vagy adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási feladatait ellátó szervezetben lévő tulajdoni részesedésre.”
(2) Az Nybr. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés a) és c) pontjában felsorolt tulajdonosi részesedések összessége nem haladhatja meg a pénztár negyedéves jelentésében a tárgyidőszakot megelőző negyedévben piaci értéken kimutatott eszközei értékének 3%-át, és legfeljebb 500 millió forint lehet. Ezen tulajdonosi részesedések összességének folyamatosan meg kell felelnie ezen határértéknek.”
10. § Az Nybr. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztár az Öpt. 38. §-ában foglalt feltételek mellett vagyonkezelési tevékenységét részlegesen vagy teljes egészében kihelyezheti.”
11. § Az Nybr. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztári hozamráta kiszámításának képletét a 4. számú melléklet A. része tartalmazza. A hozamrátát ki kell számolni a pénztár egészére vonatkozóan, bruttó és nettó módon. Választható portfóliós rendszerben a bruttó és nettó hozamrátákat a választható portfóliókra kell külön-külön kiszámítani. A napi eszközértékelésre nem kötelezett pénztárak a negyedéves hozamrátájukat ettől eltérően, a 4. számú melléklet B. részében leírt módszer alapján is kiszámíthatják. A napi eszközértékelésre nem kötelezett pénztáraknak az alkalmazott hozamráta-számítási módszert a befektetési politikájukban rögzíteniük kell, a módszer éven belül nem változtatható.”
12. § Az Nybr. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénztárnak a tárgyévre vonatkozó nettó pénztári hozamrátáját, referenciahozamát, illetve az elmúlt tíz naptári év - 25. § (3) bekezdésében foglaltak szerint számított - átlagos hozamrátáját, referenciahozamát, valamint az elmúlt tíz évre vonatkozó 25. § (3) bekezdése szerinti vagyonnövekedési mutatóját a tárgyévet követő év február 28-áig a Felügyeletnek be kell jelentenie és azt a Felügyelet március 15-éig a honlapján közzéteszi. A közzététel során a Felügyelet jelzi, hogy a tíz éves átlagos hozamráta a vagyonkezelői teljesítményt, a vagyonnövekedési mutató pedig a pénztártagok egyéni számlájának átlagos hozamát jellemzi. Választható portfóliós rendszer működtetése esetén a választható portfóliókra vonatkozó nettó hozamrátákat (vagyonnövekedési mutatókat), referenciahozamokat és a portfóliók fordulónapi záró piaci értékét kell jelenteni a Felügyelet részére. A Felügyeletnek jelentett referenciahozamoknál fel kell tüntetni, hogy azok pénz- és tőkepiaci indexe(ke)n és/vagy abszolút hozammutatón alapulnak-e. Amennyiben a pénztár alapítási időpontja miatt a fenti időszakra a hozamráta (vagyonnövekedési mutató) nem értelmezhető, akkor a pénztár alapítási éve óta eltelt teljes naptári évek fenti módszerrel számított átlagos hozamát (vagyonnövekedési mutatóját) kell megjelentetni annak feltüntetésével, hogy az mely időszak adataiból került számításra.”
13. § Az Nybr. 25. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztár minden évben, legkésőbb a pénzügyi évet követő év június 30-áig köteles nyilvánosságra hozni:
a) a pénztár tárgyév eleji és végi taglétszámát,
b) a tagdíjbevételeknek a pénztári tartalékok közötti megosztásának arányszámait, illetve azok esetleges változásait a tárgyévben,
c) a pénztár egészének a tárgyévi és az azt megelőző kilencévi nettó és bruttó hozamrátáját a 4. számú mellékletben leírt módszerrel számítva, összehasonlítható szerkezetben, valamint a referenciaindex ugyanazon időszakra vonatkozó hozamrátáját, választható portfóliós rendszer működtetése esetén a választható portfóliókra vonatkozó bruttó és nettó hozamrátákat, referenciahozamokat kell nyilvánosságra hozni, megjelölve az egyes portfóliókba befektetett eszközök tárgyév végén kimutatott értékét is, a referenciaindex hozamrátáját csak a 2002. január 1-jétől kezdődő időszakra kell publikálni,
d) a pénztár teljes vagyonának tárgyévi nyitó és záró értékét,
e) a pénztár teljes vagyonának tárgyévi eszközcsoportonkénti százalékos megoszlását az év elején és végén,
f) a tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozó, a befektetési politikában meghatározott eszközcsoportonkénti - választható portfóliós rendszerben választható portfóliónkénti - megengedett minimális és maximális százalékos megoszlást és a referenciaindexet.
(2) A nyilvánosságra hozatal során a pénztár más pénztár teljesítményét nem minősítheti.
(3) A pénztár kereskedelmi kommunikációja [a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 2. § e) pontja] csak a tíz naptári év átlagos hozamrátáját és a pénztár ezen rendelet alapján számított tárgyévi hozamrátáját tartalmazhatja. Ha a pénztár kereskedelmi kommunikációja a hozam mértékére hivatkozást tartalmaz, akkor az elmúlt tíz naptári év átlagos hozamrátáját is fel kell tüntetni, a többi hozamrátával azonos méretben. Átlagos hozamrátaként - a nyilvánosságra hozatalt megelőző - tíz teljes naptári évre vonatkozó, hivatalosan közzétett pénztári szintű nettó éves hozamráta mértani átlagát kell meghatározni. A tíz évre vonatkozó átlagos hozamráta feltüntetése mellett azonos méretben kötelezően fel kell tüntetni az éves hozamráták tíz éves - 4/A. számú mellékletben meghatározott módszerrel számított - egy főre jutó vagyonnal súlyozott átlagos hozamrátáját, a vagyonnövekedési mutatót is. A közzététel során jelezni kell, hogy a tíz éves átlagos hozamráta a vagyonkezelői teljesítményt, a vagyonnövekedési mutató pedig a pénztártagok egyéni számlájának átlagos hozamát jellemzi.
(4) Ha az adott pénztár alapítási időpontja miatt a tíz teljes naptári évre vonatkozó átlagos hozamráta (vagyonnövekedési mutató) nem értelmezhető, akkor a pénztár alapítási éve óta eltelt teljes naptári évek (3) bekezdés szerinti módszerrel számított átlagos hozamát kell megjelentetni, annak feltüntetésével, hogy az mely időszak adataiból került számításra. Ha a pénztár a hozamrátáját, illetve a vagyonnövekedési mutatót más, előre kiválasztott pénztárakkal, csoporttal kívánja összevetni, az összehasonlításnál a kiválasztott pénztárakra, csoportra is be kell mutatni az elmúlt tíz év (3) bekezdés szerint számított átlagos hozamát és hozamrátáját (vagyonnövekedési mutatóját). Csoporttal való összehasonlítás esetében a nyilvánosságra hozatal során a csoport kiválasztási elvét is meg kell határozni. Választható portfóliós rendszer működtetése esetén az egyes portfóliókra vonatkozó, e bekezdésben meghatározott átlagos hozamrátákat (vagyonnövekedési mutatókat) kell közölni, a többi hozamrátával azonos méretben, feltüntetve a pénztári vagyon fordulónapi záró piaci értékének egyes portfóliók közötti megoszlási arányát is. Ha - a választható portfóliós rendszer indulási időpontjából adódóan - a tíz éves hozam számításához a portfóliónkénti hozamráta (vagyonnövekedési mutató) nem értelmezhető, akkor az indulás előtti évekre vonatkozóan az átlagos hozam számításához - minden portfólió tekintetében - a pénztári szintű nettó hozamot (vagyonnövekedési mutatót) kell alkalmazni.
(5) A pénztár által nyilvánosságra hozandó adatokat a Pénzügyi Közlönyben kell nyilvánosságra hozni.
(6) Amennyiben a legutolsó nyilvánosságra hozatalt követően az (1) bekezdés f) pontjában előírt tartalom tekintetében a befektetési politika megváltozik, a pénztár köteles a döntés meghozatalát követő 30 napon belül ezt a változást az alapszabályban meghatározott módon a tagokkal ismertetni, és egyidejűleg a Felügyelet részére megküldeni.
(7) A tagjai számára választható befektetési portfóliót kínáló pénztár köteles portfóliónként is nyilvánosságra hozni az (1) bekezdés c), d), e) és j) pontjaiban meghatározott adatokat.
(8) Az egyes, egy évnél rövidebb részidőszakok (havi vagy negyedéves periódusok) hozamrátáit nem lehet sem évesíteni, sem nyilvánosságra hozni.”
14. § Az Nybr. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tagsági jogviszony megszűnése, valamint az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egészének vagy egy részének felvétele esetén a tag követeléséből az indokolt költség, de legfeljebb 3000 forint vonható le. A levonás összege megnövelhető a felvett összeg utalásának költségével.”
15. § Az Nybr. 29/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egy részének felvétele esetén [Öpt. 47. § (4) bekezdés b) pont], amennyiben a kifizetési kérelem összege nem haladja meg az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott tagi kölcsön összegével, illetve tagi lekötés összegének kétszeresével csökkentett összeg 85%-át, akkor a kérelemben meghatározott összeget a bejelentés napjától számított 15 napon belül kell kifizetni. A teljes összeg felvétele esetén [Öpt. 47. § (4) bekezdés b) pont], illetve olyan részfelvétel esetében, amikor a felvenni kívánt összeg a 85%-ot meghaladja, akkor az összeg 85%-ának átutalását, kifizetését legkésőbb a bejelentés napjától számított 15 napon belül kell elvégezni. A pénztár a hátralévő összeg átutalását, kifizetését legkésőbb a bejelentés negyedévét követő 50 napon belül végzi el. Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert működtető pénztárak az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egy részének vagy a teljes összeg felvétele esetén [Öpt. 47. § (4) bekezdés b) pont], a kérelemben meghatározott összeget az ott megjelölt fordulónapot követő 8 munkanapon belül kell kifizetni. Amennyiben a kérelemben a tag fordulónapot nem jelöl meg, akkor a pénztár legkésőbbi fordulónapként a kézhezvételt követő 10. munkanapot veheti figyelembe.
(2) A tagsági jogviszony megszűnésével kapcsolatos elszámolási módszert a pénztár a tagokkal való elszámolásról szóló szabályzatában rögzíti. A pénztár a tagsági jogviszony megszűnésekor az átlépésre, kilépésre vonatkozó bejelentés, a kizárásról való döntés, a pénztártag halála miatt szükségessé váló egyösszegű kifizetés vagy átutalás, illetve egyösszegű nyugdíjszolgáltatás igénybevétele esetén a jogosultság igazolása (a továbbiakban: kiváltó esemény időpontja) esetén a tag tagi kölcsönnel csökkentett követelése 85%-ának átutalását, kifizetését legkésőbb a kiváltó esemény időpontjától számított 15 napon belül végzi el. Az egyéni számla lezárását és a végleges elszámolást a pénztár a kiváltó esemény időpontjának negyedévét követő 50 napon belül végzi el.
(3) Az elszámolóegységes rendszerre épülő nyilvántartást vezető pénztárak esetén a tagsági jogviszony megszűnésének legkésőbbi napja - amennyiben a megszűnés igazolására vonatkozó bejelentés a hónap fordulónapját megelőzően 10 munkanappal beérkezett a pénztárhoz - az igazolásban meghatározott fordulónapot magában foglaló hónap utolsó napja. Ha az - ugyanezen időszakban bejelentett - igazolás nem tartalmaz fordulónapot, akkor a tagsági jogviszony megszűnésének napja a bejelentés napját magában foglaló hónap utolsó napja. A hónap utolsó 10 munkanapján beérkező igazolás alapján a pénztár a tag tagsági jogviszonyát a pénztár szabályzata szerint a bejelentés hónapjának, vagy a következő hónap fordulónapjával szünteti meg, a tag követelését ebben az esetben a tagsági jogviszony megszűnésének hónapját követő 8 munkanapon belül kell kifizetni.
(4) Az elszámolóegységes rendszerre épülő nyilvántartást vezető pénztár a tagsági jogviszonyukat megszüntető tagok, részkifizetés vagy a teljes összeg kifizetése esetén a kifizetéssel érintett, illetve portfólióváltás esetén a portfóliót váltó tagok elszámolóegységeinek számáról a fordulónapot követő második munkanapig tájékoztatja a letétkezelőt. A részletszabályokat a háromoldalú szerződésben kell rendezni.”
16. § (1) Az Nybr. 4. számú melléklete e rendelet 4. számú melléklete szerint módosul.
(2) Az Nybr. a 4. számú mellékletét követően e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott 4/A. számú melléklettel egészül ki.

III. Fejezet

Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása

17. § (1) Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebr.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztár működtetésére és szolgáltatásainak teljesítésére használt tárgyi eszközök, illetve az ilyen tárgyi eszközök megteremtését szolgáló beruházások kivételével a pénztár eszközeit (a továbbiakban: befektetett pénztári eszközök) kizárólag az 1. számú mellékletben meghatározott befektetési formákba (a továbbiakban: befektetési formák) fektethetik be, illetve eszközeiket ilyen befektetési formákban tarthatják. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának f) pontjában, illetve az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 6. §-ának (1) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatókra, amennyiben az intézmény az Öpt. 51. § (1) bekezdésben meghatározott egészségpénztári szolgáltatást nyújt, az 1. számú mellékletben felsorolt pénztári befektetési formákra előírt korlátozásokat nem kell alkalmazni. Ugyanez érvényes a kihelyezett kiegészítő vállalkozás üzletrészére, továbbá a pénztár vagyonának befektetését, kezelését, ingatlanfejlesztését, ingatlanüzemeltetését és ingatlankezelését végző vagy adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási feladatait ellátó szervezetben lévő tulajdoni részesedésre.”
(2) Az Ebr. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben felsorolt tulajdonosi részesedések összessége nem haladhatja meg a pénztár negyedéves jelentésében a tárgyidőszakot megelőző negyedévben könyv szerinti értéken kimutatott eszközei értékének 3%-át, és legfeljebb 500 millió forint lehet. Az (1) bekezdésben felsorolt tulajdonosi részesedések összességének folyamatosan meg kell felelnie ezen határértéknek.”
18. § Az Ebr. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztár az Öpt. 38. §-ában foglalt feltételek mellett befektetési üzletmenetét részlegesen vagy teljes egészében kihelyezheti.”
19. § Az Ebr. 21/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénztár az (1)-(2) bekezdésében és a 24/J. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a tagsági jogviszony létesítéséhez és megszűnéséhez kapcsolódóan egyéb díjat, költséget, levonást semmilyen jogcímen nem érvényesíthet.”
20. § (1) Az Ebr. 21/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tagsági jogviszony megszüntetésére irányuló bejelentés pénztárhoz érkezését követően újabb szolgáltatást igénybe venni, illetve az egyéni számláról - a korábban zárolt tétel kivételével - szolgáltatást kifizetni nem lehet.”
(2) Az Ebr. 21/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az egészség- vagy önsegélyező pénztárból más egészség- vagy önsegélyező pénztárba történő átlépés esetén az átadó pénztár tájékoztatja az átvevő pénztárat a jogszabályban maximált keretösszegű szolgáltatások átlépő tag általi tárgyévi igénybevételéről.”
21. § Az Ebr. 21/D. §-a a következő mondattal egészül ki:
„Az olyan kizárólag közösségi szolgáltatásokat nyújtó önkéntes önsegélyező pénztáraknál, ahol a közösségi szolgáltatások tartalékaiba történő összes éves befizetés egy tagra vetített átlagos értéke nem haladja meg a mindenkori legkisebb havi minimálbér összegének 10 százalékát a számlaértesítő kiküldésének minősül, ha a pénztár székhelyén előzetesen bejelentés alapján, vagy egyedi azonosítással elektronikusan lehetővé teszi a pénztártag számára, hogy a saját számlaértesítőjét megismerje.”
22. § Az Ebr. 21/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21/E. § Az egészségpénztár Egészségszámla Kezelési Szabályzatban köteles rögzíteni az egyéni egészségszámla vezetésére vonatkozó azon szabályokat, amelynek alapján a pénztártag a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározottak szerint az adójáról rendelkezhet.”
23. § Az Ebr. 24/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségpénztár és az egészségpénztári szolgáltató közötti szerződés - kivéve az Öpt. 51/B. § (1) bekezdésének d), e), l), m) és n) pontjában, az Öpt. 51/C. § b) pontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó egészségpénztári szolgáltatót, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződésben álló szolgáltatókat az e szerződés tárgyát képező szolgáltatások tekintetében - csak írásban érvényes.”
24. § Az Ebr. 24/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Öpt. 51/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatásnak minősülő, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 3. §-ának y) pontjában meghatározott gyógyszerészi gondozás esetén az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.”

Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2009. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet 8. §-ának (1) bekezdése és 1. számú melléklete 2010. január 1-jén lép hatályba.
26. § (1) A tárgyévben elszámolóegységre épülő rendszert alkalmazó pénztár a Br. 22. §-ának (1) bekezdésében előírt kötelezettségét a 2008. évre vonatkozóan 2009. június 30-áig köteles teljesíteni.
(2) Az elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszerre 2008. december 31-ével áttérő magánnyugdíjpénztár azon tagok követelésének eszközfedezetét, akik 2008. negyedik negyedévében az Mpt. 28. §-a szerinti egyösszegű kifizetést, átlépést, illetve a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépést kezdeményeztek, 2009. évben a klasszikus portfólió befektetési szabályai szerint köteles befektetni.
27. § Az Nybr. 13. §-ának (4) bekezdése a „bankszámla egyenlegéről,” szövegrészt követően az „a tagi kölcsönökről,” szövegrésszel egészül ki.
28. § Az Ebr.
a) 9. §-ának (1) bekezdésében az „1. számú melléklet 1. a), 1. b), 1. c) és 1. h) pontjai” szövegrész helyébe az „1. számú melléklet 1. a), 1. b) és 1. c) pontjai” szövegrész lép,
b) 24/D. §-ának (1) bekezdésében az „Öpt. 51/C. §-ának c) pontja” szövegrész helyébe „Öpt. 51/C. §-ának c) és e) pontja” szövegrész lép.
29. § (1) Hatályát veszti a Br.
a) 25. §-a (2) bekezdésének második mondata,
b) 29. §-a (13) bekezdésének c) pontjában az „és értékelési különbözetek” szövegrész,
c) 29. §-a (13) bekezdésének d) pontja.
(2) 2009. július 1-jén hatályát veszti a Br. 29. §-ának (5) és (15) bekezdése.
30. § Hatályát veszti az Ebr. 24/B. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „, valamint e rendelet szerinti besorolása” szövegrész.
31. § Hatályát veszti a pénztárak központi nyilvántartásával összefüggő egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 9. §-a (1) bekezdésének második mondata.
32. § (1) E rendelet 1-7. §-a, 8. §-ának (2)-(3) bekezdése, 9-24. §-a, 27-28. §-a, 29. §-ának (1) bekezdése, valamint a 30-31. §-a 2009. január 2-án hatályát veszti.
(2) E rendelet 29. §-ának (2) bekezdése 2009. július 2-án hatályát veszti.
(3) E rendelet 2010. január 2-án hatályát veszti.