33/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet

a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet módosításáról

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (8) bekezdés m) pontjában, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés a) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) és c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[1. § A rendelet hatálya
a) a felszín alatti víztestek (a továbbiakban: víztest)]
„ab) állapotának jellemzésével, értékelésével és a változások vizsgálatával,”
[összefüggő jogokra és kötelezettségekre terjed ki.]
2. § Az R. 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[3. § (1) A víztest kijelölését]
„c) az a) és b) víztartó képződményeken belül a felszín alatti vízgyűjtők, az áramlási viszonyok, a földtani felépítés és a természetes vízkémiai összetétel, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából külön jogszabály szerinti érzékenység alapján kell elvégezni.”
3. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A veszélyeztetett helyzetűnek azonosított víztestek esetében a további jellemzés keretében részletesen kell elemezni a természetes állapottól való eltérés mértékét, a veszélyeztetett helyzetet előidéző okokat és hatásokat a víztesten belül azokra a területekre összpontosítva, ahol
a) a kedvezőtlen víznyomás-, illetve vízszintváltozás tartósan tapasztalható,
b) a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák sérültek,
c) a felszín alatti víz elszennyeződött vagy tartós minőségromlás, tartós környezeti károsodás alakult ki,
d) a szennyezőforrások, illetve szennyezett területek hatására a víztest állapotát befolyásoló, pontszerű szennyezőforrásokból és szennyezett területekről elszivárgó szennyezőanyagok által érintett felszín alatti térrészek (szennyeződési csóvák) vannak vagy azok jelenléte valószínűsíthető.
(2) A minőségi szempontból veszélyeztetett helyzetű felszín alatti víztesteken tendencia vizsgálatot kell végezni a 4. számú melléklet A) részében meghatározott követelmények szerint.
(3) A szennyező anyag, szennyezőanyag-csoport vagy szennyezési indikátor koncentrációjának jelentős és tartósan emelkedő tendenciák megfordítási pontját - figyelembe véve a 4. számú melléklet B) részében foglaltakat is - a növekvő szennyezettség esetén a felszín alatti vizekre vonatkozó minőségi előírások szintjének és a külön jogszabály alapján megállapított küszöbérték százalékában kell meghatározni az azonosított tendencia és a hozzá kapcsolódó környezeti veszély alapján úgy, hogy a küszöbértéknek, illetve a felszín alatti vizekre vonatkozó minőségi előírásnak
a) a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott talajvíztestek és a sekély hegyvidéki víztestek esetében legfeljebb 75%-a,
b) az egyéb víztestek esetében legfeljebb 30%-a
legyen.
(4) Amennyiben a küszöbérték szigorúbb a minőségi előírásnál, akkor a küszöbértékeket kell alapul venni a megfordítási pont meghatározása során.”
4. § Az R. 8. § (2) bekezdés felvezető szövegrésze helyébe a következő felvezető szöveg lép:
„Veszélyeztetett helyzetű víztestek felülvizsgálata a környezeti célkitűzések ellenőrzése a külön jogszabályban meghatározott vízgyűjtő-gazdálkodási tervben”
5. § Az R. 9-10. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„9. § (1) A felszín alatti víztestek, illetve víztest csoportok állapotát értékelni és minősíteni kell a 2. számú mellékletben foglaltak alapján.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értékelést és minősítést első alkalommal az első vízgyűjtő-gazdálkodási terv megalapozása keretében kell elkészíteni.
(3) Az értékelésnek valamennyi, a felszín alatti víz állapotára és az azt befolyásoló hatásra vonatkozóan rendelkezésre álló adaton és ismereten kell alapulnia.
(4) A minősítéshez a 14. § szerinti víztest monitoring adatait kell használni.
10. § A felszín alatti víz állapotát befolyásoló folyamatok és tevékenységek felszín alatti vizekre gyakorolt hatását folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A területi monitoring keretében mért, illetve szolgáltatott adatokat legalább évente a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszerre, illetve a vízgazdálkodási információs rendszerre (a továbbiakban: nyilvántartások) vonatkozó előírások figyelembevételével kell ellenőrizni.”
6. § Az R. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti monitoring rendszer magában foglalja a víztestek mennyiségi, valamint a természetes tényezők és a diffúz (nem-pontszerű) emberi hatások következtében kialakuló minőségi állapotát észlelő, mérő, megfigyelő és ellenőrző rendszerét (területi monitoring), továbbá a pontszerű tevékenységek felszín alatti víz mennyiségére és minőségére gyakorolt hatásának ismeretét megalapozó monitoringot (környezethasználati monitoring).”
7. § Az R. 13. § (3) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A területi monitoring rendszer magában foglalja:
a) a miniszter irányítása alá tartozó szervezetek által folyamatosan üzemeltetett monitoring rendszereket]
„aa) a mennyiségi állapotot ellenőrző rendszereket, így különösen a talaj-, réteg-, karszt- és termálvíznyomás, illetve vízszint észleléseket, továbbá a forrásmegfigyeléseket,
ab) a felszín alatti víztestek állapotára jellemző, ugyanakkor a felszín alatti víztestekkel összefüggő felszíni vizek mennyiségére és minőségére vonatkozó monitoringot,
ac) a minőségi állapotra vonatkozóan rendszeresen végzett méréseket, továbbá a nagy vízfolyások mentén a felszín alatti víz állapotára gyakorolt hatás megfigyelésére kialakított havária monitoringot,”
8. § (1) Az R. 14. § (1)-(2) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„14. § (1) A külön jogszabály szerinti monitoring program a 12. § szerinti monitoring rendszerből kiválasztott objektumokon végzett monitorozásból (víztest monitoring) áll, amelyek észlelő és mérőhelyeit a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben rögzíteni kell.
(2) Az (1) bekezdés szerinti víztest-monitoring a 13. § (3) bekezdés a) és b) pont ba) alpontja, valamint a 13. § (4) bekezdés a) pontja szerinti monitoring rendszerekből kiválasztott észlelő és mérőhelyekből és azok értékeléséből áll.”
(2) Az R. 14. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A mennyiségi monitoring a víztestek víznyomásszintjében, nyomásállapotában, illetve forráshozamban bekövetkezett hosszú idejű változások megfigyelésére szolgál, figyelembe véve az utánpótlódás rövid és hosszú idejű változásait és az ökoszisztémákra és az ivóvízbázisokra gyakorolt hatásokat is.
(6) A minőségi monitoring összefüggő és átfogó képet ad a felszín alatti vizek minőségi állapotáról és az ökoszisztémákra és az ivóvízbázisokra gyakorolt hatásról.”
9. § Az R. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) A víztest monitoringba bevont kutak alapadatait egyeztetni kell a külön jogszabály szerinti országos kútkataszterrel, illetve a források adatait az országos forráskataszterrel.
(2) A monitoring programba tartozó objektumok alapadataiban történő változásokat és a tárgyévi észlelési adatokat az objektumok üzemeltetőinek a tárgyévet követő év március 31. napjáig kell a miniszter által kijelölt, a nyilvántartásokat vezető szervezet részére megküldeni.
(3) A monitoring objektum alapadatainak minősülnek a monitoring rendszer objektumai térbeli azonosítására szolgáló és műszaki kialakítását leíró adatok (így különösen: földrajzi koordináták, kút kiépítésének, forrás foglalásának legfontosabb műszaki adatai).
(4) A monitoring objektum észlelési adatainak minősülnek a monitoring rendszer objektumain meghatározott időszakonként mért, észlelt, időben változó adatatok (így különösen: vízminőség, vízszint, vízhozam).”
10. § Az R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) A víztestek jellemzését, illetve a felszín alatti vizek állapotvizsgálatát a monitoring rendszerekre, a víztestek értékelését és minősítését a 14. § szerinti monitoring program észlelő és mérőhelyeinek adataira támaszkodva a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során kell elvégezni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátásához szükséges, feladatkörükhöz tartozó adatokat a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok és a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (a továbbiakban: felügyelőség) tartják nyilván és azokat a miniszter által kijelölt, a nyilvántartásokat vezető szervezet részére a tárgyévet követő év március 31. napjáig szolgáltatják.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt feladat ellátásához szükséges, a feladat- és hatáskör gyakorlásával érintett miniszter irányítása alá tartozó szerveknél rendelkezésre álló, földtani, bányászati, mezőgazdasági, talajvédelmi, közegészségügyi adatokat e szervek szolgáltatják a (2) bekezdés szerinti, miniszter által kijelölt szervezet részére.
(4) A 13. § (3) bekezdés c) pontja szerinti monitorozás eredményeit a városok települési önkormányzatai a tárgyévet követő év március 1. napjáig megküldik a felügyelőségnek.
(5) A (2) bekezdés szerinti miniszter által kijelölt szervezet az (1) bekezdéshez kapcsolódóan:
a) ellátja a 13. § (3) bekezdés a) és d) pontja szerinti adatbázisok szakmai rendszergazdai feladatait, továbbá a 13. § (5) bekezdése szerinti információk, adatszolgáltatások, valamint a víztest monitoring adatainak nyilvántartását;
b) javaslatot dolgoz ki a 14. § szerinti víztest monitoring meghatározásához, valamint az (1) bekezdés szerinti vizsgálatokhoz, ezen belül
ba) a módszertani útmutatókra, üzemeltetési szabályzatra, tervezési segédletekre, adatlapokra, adatszolgáltatási rendre,
bb) az érintett monitoring rendszerek fejlesztésére, így különösen a 13. § (2) bekezdés szerinti monitoring szükséges módosítására,
bc) a különböző szervezetek által működtetett monitoring rendszerek adatforgalmának eljárási rendjére,
bd) az információs rendszerek fejlesztésére,
be) a kiegészítő mérésekre és
bf) a bevonandó szervezetek körére;
c) elkészíti a 14. § szerinti víztest monitoring javaslati tervét a 13. § (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott intézményekkel együttműködésben;
d) részt vesz a külön jogszabály szerinti intézkedési programok kidolgozásában;
e) kidolgozza a víztestek minősítésére, a monitoring program üzemeltetésére vonatkozó műszaki előírásokat és a szabványosított módszereket.”
11. § Az R. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK (2000. október 23.) irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról 5., 7. és 8. cikk, valamint II. és V. számú melléklet,
b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK (2006. december 12.) irányelve a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről, 2. cikk (6) bekezdés, 4. cikk (1) és (3) bekezdés, 5. cikk (3) bekezdés, 6. cikk (3) bekezdésének második albekezdése, III-IV. melléklet.”
12. § (1) Az R. 1. számú melléklet 2. pontja a következő e) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi e) pont számozása f) pontra változik:
„e) a pontszerű szennyezőforrásokból és szennyezett területekről elszivárgó szennyezőanyagok által érintett felszín alatti térrészre (szennyeződési csóva) vonatkozó adatok;”
(2) Az R. 1. számú melléklete a következő 3. ponttal egészül ki:
„3. Az első, illetve a további jellemzés során meg kell határozni a víztest vagy víztest csoport koncepcionális modelljét, ami leírja mindazokat a természetes tényezőket és emberi hatásokat, mindezek folyamatait és összefüggéseit, amelyek hatással vannak a víztest, illetve víztest csoport állapotának értékelésére.”
13. § (1) Az R. 3. számú melléklet 2.1. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kémiai felügyeleti monitoringra vonatkozó követelmények
A kémiai felügyeleti monitoring]
„c) az alábbi anyagok és indikátorok vizsgálatára terjed ki:
ca) oxigéntartalom, pH-érték, vezetőképesség, nitrát és ammónium,
cb) a víz összetételét meghatározó komponensek, így különösen a nátrium, kálium, kalcium, magnézium, klorid, szulfát, hidrogén-karbonát,
cc) mindazon szennyezőanyagok, amelyek miatt a víztest veszélyeztetett vagy gyenge állapotú,
cd) a küszöbérték külön jogszabály szerinti meghatározásakor figyelembe veendő anyagok, - az ammónium, klorid és szulfát kivételével - amennyiben a területhasználat alapján feltételezhető, hogy az adott anyag a felszín alatti vízbe kerülhet;”
(2) Az R. 3. számú melléklete a következő 4-5. ponttal egészül ki:
„4. A 2. ponttal összhangban a monitoring programot úgy kell kidolgozni, hogy a külön jogszabály szerint a felszín alatti víztest kémiai állapotának értékelésére szolgáló kritériumok megállapításához figyelembe vett szennyező anyagok koncentrációinak jelentős és tartósan emelkedő tendenciáit azonosítani lehessen.
5. A jelentős és tartósan emelkedő szennyezettségi tendenciák azonosításához szükséges monitoring tervezése és működtetése az alábbiakon alapul:
a) a monitoring gyakoriságát és a mintavételi pontokat úgy kell megválasztani, hogy azok alkalmasak legyenek:
aa) a szükséges információ nyújtására annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen emelkedő tendenciákat megfelelő szintű megbízhatósággal és pontossággal meg lehessen különböztetni a természeti változásoktól;
ab) az ilyen emelkedő tendenciák kellő időben történő azonosításának biztosítására, lehetővé téve olyan intézkedések végrehajtását, amelyeknek célja a felszín alatti vizek minőségének jelentős romlásának megelőzése vagy legalább - amennyiben ez megvalósítható - mérséklése,
ac) a felszín alatti víztest időbeli fizikai és kémiai jellemzőinek figyelembevételére, beleértve a felszín alatti vizek áramlási feltételeit, a vízutánpótlás arányát, valamint a talajon és az altalajon keresztüli szivárgási időt;
b) a megfelelő tudományos színvonalú és összehasonlítható adatok szolgáltatásának biztosítása érdekében olyan megfigyelési és elemzési módszereket kell alkalmazni, amelyek megfelelnek a nemzetközi minőségellenőrzési elveknek, beleértve adott esetben a CEN- vagy a nemzeti szabványosított módszereket is.”
14. § (1) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.
(2) Az R. az e rendelet 2. számú melléklete szerinti 4. számú melléklettel egészül ki.
15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(2) Hatályát veszti az R. 8. § (1) bekezdése, 8. § (3) bekezdés b) pontjában az „a felszíni víz és a felszín alatti vizektől függő vízi- vagy szárazföldi ökoszisztémák állapota” szövegrész, 11. § (1) bekezdés első mondata, 17. § (5) bekezdése.
(3) Az R. 3. §-a (4) bekezdés a) pontjában, 4. § b) pontjában, 5. § (1) és (3) bekezdésében, 6. § (1) bekezdésében és (3) bekezdés c) pontjában, 8. § (3) bekezdésében, 3. számú melléklet 1.2. pontjában, 2.1. pont d) alpontjában és da) alpontjában, valamint 2.2. pontjában a „kockázatos” szövegrész helyébe a „veszélyeztetett” szöveg, 8. § (2) bekezdés c) pontjában a „16. § (3) bekezdésének e) pontja” szövegrész helyébe a „16. § (5) bekezdés e) pontja” szöveg, 6. § (3) bekezdés d) pontjában a „4. § (1)” szövegrész helyébe a „4. §-ban” szöveg, „Kockázatos helyzetű víztest” alcíme helyébe a „Veszélyeztetett helyzetű felszín alatti víztest” alcím, „Monitoring program” alcíme helyébe a „Víztest monitoring” alcím lép.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 8. § (3) bekezdésében a „Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht.-nak (a továbbiakban: VITUKI)” szövegrész helyébe a „környezetvédelmi és vízügyi miniszter által kijelölt szervezetnek” szöveg, a 8. § (3)-(4) bekezdésében a „VITUKI” szövegrész helyébe a „környezetvédelmi és vízügyi miniszter által kijelölt szervezet” szövegrész, 8. § (5) bekezdésében a „VITUKI”-t szövegrész helyébe a „környezetvédelmi és vízügyi miniszter által kijelölt szervezetet” szöveg lép.
(5) Ez a rendelet a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke 6. pontjának, 4. cikke (1) és (3) bekezdésének, 5. cikke (3) bekezdésének, valamint III-IV. mellékletének való megfelelést szolgálja.