356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról

A Kormány
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (2) bekezdés a)-g) pontjában és (3) bekezdés a) pontjának aa)-ak) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, a 17. § (3) bekezdés c) pontja tekintetében az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében, a 17. § (4) bekezdése tekintetében a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 4. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, 84. § (1) bekezdés b) pontjában és 5. számú mellékletének 26. pontjában, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 4. § (1) bekezdésében foglalt, annak f) pontjára vonatkozó, valamint 84. § c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya az egészségügyi szolgáltatást nyújtó állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatott, valamint más költségvetési szervnél egészségügyi tevékenységet végző személyek közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az egészségügyi miniszter ágazati irányítási jogkörébe tartozó, egészségügyi szolgáltatást nem nyújtó költségvetési szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára alkalmazni kell a 2. § (2) bekezdését, a 3. §-át, a 4. § (1)-(3) bekezdését, az 5. § b) pontját, a 6. §-át, a 8. §-át, a 9. § (1) és (2) bekezdését, a 10. §-át és a 13-15. §-át.
(3) Az igazságügyi és rendészeti miniszter ágazati irányítása alá tartozó fegyveres szerveknél egészségügyi tevékenységet folytató közalkalmazottakra a rendeletet a 17. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség egészségügyi intézményeiben foglalkoztatott közalkalmazottakra a rendeletet a 18-25. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

[A Kjt. 20. § (3) bekezdéséhez]

2. § (1) A Kjt. 20. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően egészségügyi szakképzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése érdekében tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel is közalkalmazotti jogviszony létesíthető akkor, ha a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazott az előírt szakképzettség, szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben áll.
(2) A Kjt. 20. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően egészségügyi szakképzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése érdekében - a munkavállalás feltételei tekintetében a külön jogszabály szerinti feltételek fennállása esetén - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosult személlyel közalkalmazotti jogviszony létesíthető.

[A Kjt. 20/A. § (2), (4) és (6) bekezdéséhez]

3. § (1) Pályázat kiírása nélkül is betölthető az a munkakör, amelyet
a) egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzése érdekében, külön jogszabály alapján, központi gyakornoki rendszerben történő foglalkoztatásra létesítenek,
b) az 1. melléklet alapján „A”-„D” fizetési osztályba történő besorolással lehet betölteni.
(2) A pályázati felhívás a kiíró kérelmére és - a (3) bekezdés szerinti eset kivételével - költségére az Egészségügyi Közlönyben is közzétételre kerül a közzétételre irányadó általános rendelkezések megfelelő alkalmazásával.
(3) Magasabb vezető és vezető megbízás, kinevezés ellátására irányuló pályázati felhívást az Egészségügyi Közlönyben is közzé kell tenni.
(4) Magasabb vezető és vezető megbízás, kinevezés ellátására irányuló pályázati felhívásnak a Kjt. 20/A. § (3) bekezdése szerinti adatokon kívül tartalmaznia kell az állás betöltésének várható időpontját is.
4. § (1) A magasabb vezető és vezető megbízás, kinevezés ellátására, valamint a 7. § szerinti munkakör betöltésére irányuló pályázatot a Kjt. 20/A. § (6) bekezdése alapján a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója által esetenként összehívott bizottság véleményezi. A bizottság tagja között kell lenni
a) a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója által kijelölt - kinevezési, megbízási jogkörrel nem rendelkező - személynek,
b) a közalkalmazotti tanács tagjának, ennek hiányában a közalkalmazotti képviselőnek, és
c) a szakma szerint illetékes egészségügyben működő szakmai kamara (a továbbiakban: kamara), ennek hiányában érdekképviseleti szövetség, illetőleg egyesület képviselőjének.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bizottság a pályázati feltételeknek megfelelő pályázót személyesen meghallgatja. A bizottsági meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a bizottság tagjainak az egyes pályázók alkalmasságára vonatkozó véleményét.
(3) Amennyiben a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója a vezetői pályázati eljárás során nem él kinevezési, megbízási jogával, a pályázati eljárást haladéktalanul eredménytelenné kell nyilvánítani, és az eredménytelenné nyilvánítástól számított 30 napon belül meg kell ismételni. Ettől eltérően a pályázati eljárás megismétlésétől el lehet tekinteni a Kjt. 20/A. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjának alkalmazása esetén.
(4) Az (1) bekezdés szerinti bizottságnak az osztályvezető főorvosi, intézetvezető főgyógyszerészi, illetve intézeti főgyógyszerészi megbízás, kinevezés adására irányuló pályázat véleményezése esetén a kamara és az illetékes szakmai kollégium(ok) véleményét is be kell szereznie. Ebben az esetben az eljárást úgy kell lefolytatni, hogy a kamara és a szakmai kollégium véleményének kialakítására legalább 8 nap rendelkezésre álljon. Ha a kamara vagy a szakmai kollégium a bizottság megkeresésére nem válaszolt, erre a körülményre a bizottság írásba foglalt véleményében ki kell térni.
(5) Sikertelen pályázat esetén
a) a pályázó személyes adatait törölni kell, és
b) amennyiben a pályázó az általa benyújtott, személyes adatokat tartalmazó adathordozókat a pályázat elbírálási határidejétől számított 3 hónapon belül nem veszi át, azokat meg kell semmisíteni.

[A Kjt. 21/A. § (5) bekezdéséhez]

5. § Nem lehet próbaidőt megállapítani, ha
a) a szakorvosjelölti munkakört egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzettség megszerzése érdekében, külön jogszabály szerinti központi gyakornoki rendszer keretében létesítik, amennyiben a jelölt rendelkezik egészségügyi szolgáltatónál eltöltött, legalább három hónapos szakmai gyakorlattal,
b) a közalkalmazotti jogviszony létesítésére orvosigazgatói (szakmai intézményvezető-helytettesi), ápolási igazgatói, gazdasági igazgatói, valamint az 1. melléklet szerinti ágazatspecifikus munkakörben betöltött, osztályvezetésre adott vezetői megbízás ellátása érdekében került sor, és a közalkalmazott a kinevezésekor legalább 5 éves, költségvetési szervnél eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkezik.

[A Kjt. 22. § (4), (5) és (10) bekezdéséhez]

6. § (1) A munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakör az 1. melléklet I. pontja szerinti egészségügyi ágazatspecifikus munkakör, amelyben az intézmény alaptevékenységének megfelelő szakmai feladatot kell ellátni.
(2) A Kjt. 22. § (4) bekezdésére figyelemmel a kinevezéshez szükséges végzettséggel, képesítéssel egyenlő értékűnek tekintendő azon szakképzettségek, szakképesítések, amelyekkel a közalkalmazott által korábban ellátott, a Kjt. 22. § (3) bekezdése szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani:
a) felsőoktatási alapképzésben orvos, fogorvos végzettséget igénylő munkakör ellátása esetén egészségtudomány képzési terület egészségtudomány képzési ágon belül ápolás és betegellátás szakon ápolói, szülésznői szakirányon szerzett szakképesítés,
b) felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylő ápolói, szülésznői munkakör ellátása esetén az Országos Képzési Jegyzékben 5.4., illetőleg 5.5. szintű ápolói, szülésznői szakképesítés,
c) orvosi laboratóriumi és képalkotói diagnosztikai analitikus alapképzési szakon szerzett szakképzettséget igénylő munkakör ellátása esetén felsőoktatási alapképzésben orvos és egészségtudomány képzési terület egészségtudományi képzési ágon belül az Országos Képzési Jegyzékben 5.5. szintű orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológusi, 5.5. szintű diagnosztikai technológusi, 5.4. orvosi laboratóriumi technikai asszisztensi, 5.5. szintű képi diagnosztikai és intervenciós asszisztensi, vagy 5.4. képi diagnosztikai asszisztensi szakképesítés.
(3) Nem kell gyakornoki időt kikötni egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéshez kötött munkakörök betöltése esetén.
(4) A munkáltató a gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai kötelezettségek megállapítása keretében
a) gondoskodik arról, hogy a gyakornok ismerje meg
aa) az egészségügyi szolgáltató működési rendjét, különösen az egészségügyi dolgozók szakmai irányításának rendszerét,
ab) az egészségügyi tevékenység végzésének szakmai felelősségi rendjét,
ac) szakmai feladatainak részletes meghatározását,
ad) az egészségügyi szolgáltató vezetésével való kapcsolattartás módját,
b) biztosítja a gyakornok
ba) részvételét a szakmai fejlődését biztosító feladatokban, képzésekben, továbbképzésekben,
bc) szakmai felkészültségének rendszeres ellenőrzését,
bd) teljesítményének értékelését.

[A Kjt. 22/B. §-ához]

7. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 13. § (1) bekezdésében említett egészségügyi szolgáltató
a) egyszemélyi felelős vezetőjével, kivéve, ha a vezető az Eftv. 13. § (2) bekezdésében meghatározott személy,
b) az a) pont szerint munkaviszonyban álló vezető irányítása alatt álló intézmény gazdasági igazgatójával.

[A Kjt. 23. § (1) és (2) bekezdéséhez]

8. § (1) Magasabb vezetői megbízásnak minősül
a) az intézményvezetésre adott megbízás,
b) az orvosigazgatói (szakmai intézményvezető-helyettesi), ápolási igazgatói feladatok ellátására adott megbízás,
c) egészségügyi szolgáltatást nem nyújtó költségvetési szervnél az intézményvezető általános vagy szakmai helyettesítését magában foglaló vezetői megbízás.
(2) A 7. § b) pontja szerinti eset kivételével a gazdasági igazgatói - vagy az (1) bekezdés c) pontja szerinti intézmény esetében a gazdasági vezetői - feladatok ellátására önálló vezetői munkakört kell létesíteni, amely magasabb vezetői beosztásnak minősül.
(3) Vezetőnek minősül az (1) és (2) bekezdésben foglaltak kivételével az intézmény önálló szervezeti egységének vezetője, valamint a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetője.
9. § (1) A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízás, illetve vezetői kinevezés feltétele a büntetlen előélet.
(2) Az intézményvezető, az orvosigazgató, az ápolási igazgató és a gazdasági vezető képesítési követelményei tekintetében külön jogszabály rendelkezései irányadóak.
(3) A 7. § szerinti vezető állású munkavállalóra az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

[A Kjt. 54. §-ának (3) bekezdéséhez]

10. § Az 1. melléklet szerinti ágazatspecifikus munkakörökben ellátott munkaköri feladatok a munkaerő-kölcsönzés szempontjából a munkáltató alaptevékenységének minősülnek.

[A Kjt. 55. §-ához]

11. § (1) A teljes napi munkaidőből hat órát kell a munkahelyen töltenie
a) a munkahelyén legalább napi 3 órán át sugárártalomnak kitett közalkalmazottnak,
b) szakorvosi rendelőintézetben a szakrendelést ellátó orvosnak, a fogászati alap- és szakellátás orvosának, az iskolaorvosnak, a vizsgázott fogásznak, továbbá a munkaképesség csökkenését véleményező bizottságok első- és másodfokú bizottsági orvosának,
c) bőr- és nemibeteg-, onkológiai, tüdőgyógyászati, pszichiátriai, addiktológiai gondozóban foglalkoztatott orvosnak,
d) a csecsemőosztály kondicionált részlegében gyermekápolói munkakörben foglalkoztatottnak,
e) a gyógytornásznak, gyógymasszőrnek, ha kizárólag munkakörének megfelelő feladatot végez,
f) a betegek, ápoltak oktatását, foglalkoztatását nem órarend szerint végző közalkalmazottnak.
(2) A teljes napi munkaidőből - a munkáltató rendelkezése szerint - legalább 6 órát kell a munkahelyen töltenie annak a közalkalmazottnak, aki teljes munkaidejében
a) testnedvek, szövetek vételét és vizsgálatát végzi;
b) műtőben dolgozik;
c) cytosztatikus és biológiailag aktív, valamint rákkeltő (etilén-oxid, formalin, azbeszt) anyagokkal dolgozik;
d) endoszkópos vizsgálatokat végez, vagy a vizsgálat elvégzésében közreműködik;
e) boncolást végez, vagy a boncolásban közreműködik;
f) gyógyszertár infúziós laboratóriumában dolgozik.

[A Kjt. 57. § (3) bekezdéséhez]

12. § Oktatói, nevelői pótszabadságra jogosult:
a) a konduktor,
b) az egészségügyi intézmény szakoktatója és az oktató kórházban oktatásban részt vevő közalkalmazott, ha oktatói tevékenységét munkaideje felét meghaladó időben végzi,
c) az ápoltak, gondozottak, tanulók órarend szerinti vagy egyéni oktatását végző közalkalmazott.

[A Kjt. 61-63. §-ához és 85. § (2) bekezdés a) pontjához]

13. § (1) A közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök megnevezését és fizetési osztályba sorolásuk feltételeit az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A háziorvosi, a házi gyermekorvosi, az alapellátást végző fogorvosi, valamint a háziorvosi ellátáshoz kapcsolódó önálló ápolási és egyéb egészségügyi tevékenységet végzők képesítési feltételeit - ideértve a képesítés alóli felmentésre, mentesítésre vonatkozó rendelkezéseket is - az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény, valamint az annak végrehajtására kiadott külön jogszabály tartalmazza.

[A Kjt. 66. § (4) bekezdéséhez]

14. § A Kjt. 66. § (4) bekezdésében meghatározott illetménynövekedésre jogosító képesítéseket a 2. melléklet tartalmazza.

[A Kjt. 70. § (3) bekezdéséhez]

15. § A vezetői, magasabb vezetői pótlék mértékét a 3. melléklet tartalmazza.

[A Kjt. 75. §-ához]

16. § (1) A közalkalmazottat a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerint diagnosztikai, asszisztensi, traumatológiai, intenzív terápiás, infektológiai, pszichiátriai vagy ápolási illetménypótlék (a továbbiakban: pótlék) illeti meg.
(2) A járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézetben - ideértve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat országos intézeteit, valamint az Országos Vérellátó Szolgálatot - a pótlék mértéke
a) a pótlékalap 150%-a
aa) aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályon dolgozó orvos, szakasszisztens, ápoló intenzív terápiás pótléka,
ab) traumatológiai osztályon három műszakos munkahelyen foglalkoztatott ápoló traumatológiai pótléka,
ac) műtőben foglalkoztatott műtős szakasszisztens asszisztensi pótléka,
b) a pótlékalap 120%-a:
ba) röntgenben dolgozó orvos, asszisztens diagnosztikai pótléka,
bb) röntgengép-javító műszerész diagnosztikai pótléka,
bc) diagnosztikai laboratóriumban diagnosztikai tevékenységet végző orvos, egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező munkatárs, továbbá asszisztens diagnosztikai pótléka,
bd) traumatológiai osztályon foglalkoztatott valamennyi orvos traumatológiai pótléka,
be) boncolást végző orvos, boncmester, boncsegéd infektológiai pótléka,
bf) vér és vérkészítmény előállítását végző orvos, egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező munkatárs, továbbá asszisztens infektológiai pótléka,
bg) fertőző beteget ellátó, valamint pulmonológiai gondozóban foglalkoztatott orvos és egészségügyi szakdolgozó infektológiai pótléka,
bh) pszichiátriai osztályon dolgozó orvos, ápoló pszichiátriai pótléka,
bi) műszakbeosztástól függetlenül, a három műszakos munkahelyen ápolási tevékenységet végző ápolási pótléka,
bj) az Országos Mentőszolgálat kivonuló állománya sürgősségi pótléka,
bk) szülészeti osztályon foglalkoztatott szülésznő asszisztensi pótléka,
bl) műtőssegéd asszisztensi pótléka,
bm) mosodában, teljes munkaidőben a szennyes ruhák átvételét végző infektológiai pótléka,
c) a pótlékalap legalább 36%-a valamennyi asszisztensi és szakasszisztensi képesítéssel rendelkező (szak)asszisztensi munkakörben dolgozó asszisztensi pótléka
esetében.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt pótlékok egymás mellett nem folyósíthatók.
(4) A kollektív szerződés a (2) bekezdésben foglalt eseteken túlmenően - a Kjt. 75. §-a szerinti körben - csak akkor állapíthat meg illetménypótlékot, ha ahhoz a munkáltató költségvetése fedezetet biztosít.

Az igazságügyi és rendészeti miniszter ágazati irányítása alá tartozó fegyveres szerveknél egészségügyi tevékenységet folytató közalkalmazottakra vonatkozó sajátos szabályok

17. § Az igazságügyi és rendészeti miniszter ágazati irányítása alá tartozó fegyveres szerveknél egészségügyi tevékenységet folytató közalkalmazottakra az 1-16. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a 2. § és a 7. § nem alkalmazható,
b) a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltétele
ba) a magyar nyelvtudás,
bb) nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakör esetében - a Kjt. 20. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően - a kizárólag magyar állampolgárság,
c) a 3. § az 1. melléklet I/B. pontjában mentesítettként megjelölt munkakörökben nem alkalmazható,
d) a büntetés-végrehajtási szerveknél vezető megbízásnak minősül az orvos igazgató és az ápolási igazgató,
e) a Rendőrségnél vezető megbízásnak minősül a főosztályvezető, az osztályvezető, az alosztályvezető.

A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség egészségügyi intézményeiben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó sajátos szabályok

18. § (1) A közalkalmazotti munkakörben - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - magyar nyelvtudással rendelkező nem magyar állampolgár is foglalkoztatható.
(2) Nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakört a kizárólag magyar állampolgársággal rendelkező személy töltheti be.
(3) Tizennyolcadik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható közalkalmazottként, ha rendelkezik a szakiskolai vagy a szakmunkás képesítéssel betölthető munkakörökhöz szükséges végzettséggel és képzettséggel.
19. § (1) A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség egészségügyi intézményeiben a közalkalmazotti munkakörök elnevezését, fizetési osztályokba sorolását, a magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízásokat és munkaköröket a 4. melléklet tartalmazza.
(2) A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség egészségügyi intézményeiben munkaköri jegyzékek és az állománytáblák kizárólag az e rendelet 4. melléklete szerinti munkaköri megnevezéseket tartalmazhatják.
20. § (1) Nem kötelező pályázatot kiírni a 4. mellékletben külön mentesítettként megjelölt munkakörökben.
(2) Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség egészségügyi intézményei munkakörének betöltésére vonatkozó pályázati felhívást a Honvédelmi Minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni.
21. § A Honvédelmi Minisztérium egészségügyi intézményének osztályvezető főorvosait a vezetői feladatok ellátásával a honvédelmi miniszter bízza meg, illetve vonja vissza a megbízást.
22. § Az általános szabályokon túl a gyakornoknak meg kell ismernie a Magyar Honvédség alaptevékenységéhez kapcsolódó jogszabályokat és belső rendelkezéseket.
23. § Az általános szabályokon túl sürgősségi pótlékra jogosult a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség egészségügyi intézményei mentőszolgálatának kivonuló állománya is. A pótlék mértéke a pótlékalap 120%-a.

Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.).
(3) Hatályát veszti
a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 48/2002. (III. 26.) Korm. rendelet,
b) a közalkalmazotti pályázatnak a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv honlapján történő közzétételére vonatkozó részletes szabályokról szóló 388/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdésének a „, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eüvhr.) 20. §-a” szövegrésze és 4. § (5) bekezdése
c) a közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök közalkalmazotti osztályba sorolásáról szóló 3/2001. (II. 20.) EüM rendelet.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) a közhasznú vagy gazdasági társasági formában működő, valamint az egyházak, alapítványok által fenntartott aktív fekvőbeteg-szakellátást biztosító egészségügyi szolgáltatók létszámcsökkentésének 2008. évi költségvetési támogatásáról szóló 86/2008. (IV. 15.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti „Kitöltési útmutató a 86/2008. (IV. 15.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének kitöltéséhez” című útmutatóban a 18. sorhoz tartozó szövegben a „233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet, a közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök közalkalmazotti osztályba sorolásáról szóló 3/2001. (II. 20.) EüM rendelet” szövegrész helyébe a „356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet” szöveg,
b) a közszféra területén dolgozók 2008. évi illetményemelésének és egyéb személyi célú kifizetéseinek támogatásáról szóló 49/2008. (III. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti „Jegyzék a kötelező közalkalmazotti pótlékok jogcímeiről és kódszámairól” cím alatti táblázatban a „233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet” szövegrész helyébe a „356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet” szöveg,
c) az egészségügyi struktúraváltásból fakadó önkormányzati kötelezettségek támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 87/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdésének f) pontjában a „233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szerinti munkahelyi pótlék” szövegrész helyébe a „356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr. 13. § (1) és (2) bekezdése szerinti pótlék” szöveg,
d) a száz százalékban állami, illetve helyi önkormányzati tulajdonú közhasznú vagy gazdasági társasági formában működő aktív fekvőbeteg szakellátást biztosító egészségügyi szolgáltatók 2007. évi létszámcsökkentésének költségvetési támogatásáról szóló 64/2007. (IV. 3.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében az „Adatszolgáltatás a 2007. évi létszámcsökkentéshez kapcsolódó támogatás igényléshez” című táblázat alatti magyarázat szövegében a „233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet és a közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök közalkalmazotti osztályba sorolásáról szóló 3/2001. (II. 20.) EüM rendelet” szövegrész helyébe a „356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet” szöveg
lép.
(5) Az 1992. július 1. előtt kiadott, de már hatályon kívül helyezett jogszabály alapján, a Kjt. 84. § (2) bekezdésére és az R. 17. §-ára figyelemmel megállapított 50%-os mértékű pótlék ezen a jogcímen tovább nem folyósítható.
(6) Az R. 16. § (4) bekezdése alapján - az R. 16. § (2) bekezdésben foglalt munkakörökön túlmenően - megállapított munkahelyi pótlék tekintetében e rendeletre figyelemmel a kollektív szerződést annak hatályossága alatt nem kötelező felülvizsgálni.