359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet

a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotó hatáskörében a következőket rendeli el:
1. § (1) A 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdésének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Átutalás igénylési dokumentáció: az Igazoló Hatóság által kiállított átutalási kérelem, költségnyilatkozat és költségigazoló nyilatkozat, amely alapján az Európai Bizottság átutalja az európai uniós támogatást.”
(2) Az R. 2. § (1) bekezdésének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Bankszámla: a Magyar Államkincstárban vezetett, az uniós hozzájárulások pénzforgalmának lebonyolítására szolgáló, a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla és a lebonyolítási számla, továbbá a kedvezményezett által a támogatás fogadására szolgáló elkülönített kincstári vagy pénzügyi intézet által vezetett bankszámla és a szállító pénzforgalmi bankszámlája, amelyre szállítói finanszírozás esetén a támogatási összeg kiutalásra kerül.”
(3) Az R. 2. § (1) bekezdésének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. Forráslehívás: azon tevékenységek elnevezése, melyek eredményeképpen a támogatás összege rendelkezésre áll a lebonyolítási bankszámlákon annak érdekében, hogy a kedvezményezett kifizetési kérelme és az egységes működési kézikönyvben meghatározott, az elszámolást alátámasztó dokumentumok alapján számított támogatási összeg, illetve a támogatási előleg átutalásra kerüljön.”
(4) Az R. 2. § (1) bekezdésének 9-11. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„9. Hitelesítés: a folyamatba épített - dokumentum alapú és helyszíni - ellenőrzések összessége, amelyek célja annak megállapítása, hogy a kedvezményezett a támogatási szerződésben, vagy a támogatási okiratban rögzített vagy a projekt adatlap alapján vállalt kötelezettségeit - a vonatkozó közösségi és hazai jogszabályokkal összhangban - teljesítette.
10. Hitelesítési jelentés: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az Igazoló Hatóság által meghatározott formátumban és ütemezéssel az Igazoló Hatóság részére benyújtandó jelentés.
11. Igazolás: az Igazoló Hatóság nyilatkozattételi kötelezettsége az Európai Bizottság felé, melynek érdekében meggyőződik arról, hogy a költségnyilatkozatok adatai pontosak, megbízható nyilvántartási rendszerekből származnak és ellenőrizhető bizonylatokon alapulnak, továbbá a benne elszámolt költségek megfelelnek az alkalmazandó közösségi és nemzeti szabályoknak, és a programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban finanszírozás céljából kiválasztott, valamint a közösségi és nemzeti szabályoknak megfelelő projektek tekintetében merültek fel.”
(5) Az R. 2. § (1) bekezdésének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. „Négy szem elve”: az adott feladatot ellátó személy munkáját egy másik személy felülvizsgálja.”
(6) Az R. 2. § (1) bekezdésének 17-18. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„17. Tényfeltáró vizsgálat: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az Igazoló Hatóság által a támogatások lebonyolításában érintett szervezeteknél végzett számlák és egyéb, kifizetési kérelmet alátámasztó dokumentumok ellenőrzése.
18. Tényfeltáró látogatás: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az Igazoló Hatóság által a támogatások lebonyolításában érintett szervezeteknél végzett, az eljárások megfelelőségének vizsgálatára irányuló helyszíni ellenőrzés.”
(7) Az R. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az itt nem szereplő fogalom-meghatározások az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendeletben, illetve a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendeletben, továbbá az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK rendeletben (a továbbiakban: 1083/2006/EK rendelet), illetve az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendeletben, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló 1828/2006/EK rendeletben (a továbbiakban: 1828/2006/EK rendelet) foglaltak szerint értelmezendők.”
2. § (1) Az R. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1083/2006/EK rendelet 71. cikke szerinti - az irányítási és ellenőrzési rendszerek felállításáról, valamint az 1083/2006/EK rendelet 58-62. cikknek való megfelelésről szóló - értékelés és jelentés elkészítéséről az Ellenőrzési Hatóság gondoskodik az első átutalás igénylési dokumentáció benyújtása előtt vagy az egyes operatív programok jóváhagyását követő legkésőbb tizenkét hónapon belül.”
(2) Az R. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti értékelést és jelentést az Ellenőrzési Hatóság 10 napon belül tájékoztatásul megküldi az államháztartásért felelős miniszternek és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek.”
(3) Az R. 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az átutalás igénylési dokumentációk benyújtása érdekében az Ellenőrzési Hatóság 10 napon belül tájékoztatja az Igazoló Hatóságot és az államháztartásért felelős minisztert a jelentésekkel kapcsolatban az Európai Bizottságtól érkező információkérésekről és határidőkről.”
3. § Az R. 5. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Igazoló Hatóság és a közreműködő szervezetek kötelesek]
„c) a pályáztatás, szerződéskötés és a pénzügyi lebonyolítás folyamataiban és ezen folyamatok adatainak az EMIR-be történő bevitele során biztosítani a négy szem elvének érvényesülését,”
4. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kockázatelemzés alapján legalább évente elvégzi a közreműködő szervezetekre átruházott feladatok végrehajtásának ellenőrzését. Az ellenőrzés eredményét tartalmazó dokumentumot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 10 napon belül megküldi az Igazoló Hatóság és az államháztartásért felelős miniszter részére.”
5. § (1) Az R. 7/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Magyar Államkincstár utólagosan ellenőrzi a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kijelölt kedvezményezett benyújtott pályázatának és elszámolásainak közreműködő szervezet által történő feldolgozását, különösen az alábbi feltételek teljesülését:
a) a közreműködő szervezet a vonatkozó jogszabályokban, a működési kézikönyvben és módszertani útmutatókban meghatározott ellenőrzési tevékenységet elvégezte,
b) a megfelelő szintű jóváhagyások megtörténtek és azok dokumentáltak.”
(2) Az R. 7/A. § (5)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A Magyar Államkincstár a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghatározott közreműködő szervezetekkel közösen, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghatározott projekteknél önállóan is, elsőszintű helyszíni ellenőrzéseket végez. A Magyar Államkincstár által végzett elsőszintű helyszíni ellenőrzések a hitelesítés részét képezik, az ezekkel kapcsolatos információkat be kell építeni az Igazoló Hatóság részére benyújtandó hitelesítési jelentésekbe.
(6) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az (1)-(5) bekezdésekben meghatározott feladatok részleteit a Magyar Államkincstárral külön együttműködési megállapodásban szabályozza, továbbá biztosítja ezen együttműködési megállapodás, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a közreműködő szervezetek közötti megállapodások közötti összhangot, illetve összehangolja az Ügynökség 7. §-ban meghatározott, közreműködő szervezetekre átruházott feladatok végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzéseit.”
6. § Az R. 8. § (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A közreműködő szervezet és az irányító hatóság vezetője e rendelet 1. számú melléklete szerint köteles nyilatkozni az általa működtetett irányítási és ellenőrzési rendszerek megfelelő és megbízható működéséről.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott szervezetnél év közben változás történik a szervezet vezetője személyében (továbbá ha a szervezet átalakul vagy megszűnik), a távozó vezető (átalakuló vagy megszűnő szervezet vezetője) köteles a nyilatkozatot az addig eltelt időszak vonatkozásában kitölteni, és az új vezetőnek (jogutódnak) átadni, aki köteles azt a saját nyilatkozatához mellékelni.
(3) A közreműködő szervezet vezetője a tárgyévre vonatkozó nyilatkozatot a következő év február 28-ig megküldi az irányító hatóság vezetőjének. Az irányító hatóság vezetője a közreműködő szervezet nyilatkozatát és a saját működésére vonatkozó nyilatkozatot, a tárgyévet követő év május 31-ig megküldi az államháztartásért felelős miniszter részére.”
7. § Az R. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Kizárólag a lebonyolítási forint bankszámla használható a kedvezményezett támogatásra jogosult költségeinek megtérítésére, a szállítók részére történő kifizetés lebonyolítására, a kedvezményezett részére folyósítandó előleg kifizetésére, illetve a kedvezményezett által bármilyen jogcímen történő visszafizetésre. Ezen lebonyolítási forint bankszámlák fölött a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség rendelkezési jogot biztosíthat a közreműködő szervezetek részére.”
8. § Az R. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A forintban és egyéb pénznemben felmerült költségek forintban nyilvántartott és teljesült kifizetéseit az Európai Bizottsággal történő elszámolások alkalmával az Európai Bizottság által elektronikusan közzétett azon árfolyamon kell átszámítani euróra, amely a közösségi hozzájárulás rendezésének az Igazoló Hatóság általi jóváhagyásának napján volt érvényes.”
9. § Az R. 14-16. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„14. § Az Európai Bizottság kötelezettségvállalásának meghatározott százalékát előfinanszírozás formájában utalja át a finanszírozó alapok szerint, operatív programonkénti bontásban. Adott programozási időszak alatt az Igazoló Hatóság ezen összeget használja fel a támogatással kapcsolatos kiadásokhoz kapcsolódó közösségi hozzájárulás utólagos megtérítésére. Amennyiben az előfinanszírozás első részletének Bizottság általi átutalásától számított 24 hónapon belül nem érkezik az Európai Bizottsághoz elfogadható időközi átutalási igénylési dokumentáció, az Európai Bizottság rendelkezhet az előfinanszírozás összegének teljes egészében történő visszafizetéséről.
15. § Az Európai Bizottság részére benyújtott időközi átutalási igénylés dokumentációk és végső egyenleg átutalási igénylés dokumentációk csak olyan költségeket tartalmazhatnak, amelyeket kifizettek, az EMIR-ben rögzítettek, valamint számlák vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatok támasztanak alá, és amelyek a támogatott projektekre vonatkozóan elszámolható költségnek minősülnek.
16. § Az Igazoló Hatóság a központi költségvetési és közösségi hozzájárulások, valamint a kedvezményezett saját forrásainak felhasználása alapján finanszírozó alapok szerint, és prioritásonkénti bontásban az EMIR-ben összeállítja az időközi átutalási igénylés dokumentációt majd megküldi az Európai Bizottság részére.”
10. § (1) Az R. 18. § (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az előirányzat felhasználási keretszámla felett rendelkező szervezet biztosítja a támogatás összegének rendelkezésre állását a lebonyolítási forint bankszámlákon, annak érdekében, hogy a kedvezményezett jóváhagyott kifizetési igénylése alapján a támogatás (közösségi hozzájárulás és központi költségvetési finanszírozás) összege, illetve a folyósítandó előleg átutalásra kerüljön.
(2) A támogatás terhére elszámolható költségeket, és ezek alapján a kiutalandó támogatás összegét minden esetben forintban kell megállapítani. A forinttól eltérő pénznemben kiállított számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat esetén az azon szereplő összeget és az arra jutó támogatás összegét a bizonylaton megjelölt fizikai teljesítés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett középárfolyamon kell forintra átszámítani. Az MNB által nem jegyzett pénznemben kiállított számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat esetén a kapcsolódó támogatási összeget a megjelölt fizikai teljesítés időpontjában érvényes Európai Központi Bank által közzétett középárfolyamon kell euróra átváltani. Az EMIR biztosítja ezen összegek forintra történő átszámítását a fizikai teljesítés időpontjában érvényes hivatalos MNB középárfolyamon. Az átszámított forintértékből a támogatási szerződésben meghatározott támogatási aránnyal számított támogatási összeget kell kiutalni a kedvezményezett vagy szállító részére.
(3) Minden egyes forráslehívási folyamat során a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy az általa kijelölt közreműködő szervezet összeállítja az EMIR-ben a forráslehívási dokumentációt, amely a rendszerbe korábban bevitt, még le nem hívott támogatásra jogosult számlák vagy egyéb az egységes működési kézikönyvben meghatározott, az elszámolást alátámasztó dokumentumok adatainak összesítését jelenti. A forráslehívási dokumentáció elkészültéről a közreműködő szervezet haladéktalanul tájékoztatja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget. Az elektronikusan összeállított forráslehívási dokumentációt a közreműködő szervezet kinyomtatja és aláírja. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a közreműködő szervezet elektronikus értesítése és elektronikus dokumentációja vagy a benyújtott, nyomtatott dokumentáció alapján jóváhagyja a forráslehívást. Amennyiben a jóváhagyás a közreműködő szervezet elektronikus értesítése, elektronikus dokumentációja alapján történik, a forráslehívási dokumentációt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jóváhagyását követően ki kell nyomtatni, aláírással kell igazolni.”
11. § (1) Az R. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jóváhagyott támogatási összeg kifizetését a támogatás teljes összegének forint lebonyolítási bankszámlán történt jóváírásáról szóló bankszámlakivonat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül kell elindítani.”
(2) Az R. 19. § (4)-(9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A támogatások folyósítására a kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylés alapján az alábbi finanszírozási módokon kerülhet sor:
a) a kedvezményezett vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevő által kifizetett számlák vagy egyéb, az egységes működési kézikönyvben meghatározott, az elszámolást alátámasztó dokumentumok támogatási összegének utólagos megtérítése közvetlenül a kedvezményezett, vagy az engedményes bankszámlájára (utófinanszírozás),
b) a kedvezményezettet vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevőt terhelő számlák támogatási összegének megtérítése, a számla támogatáson felüli összege kifizetésének igazolása mellett, közvetlenül a szállító vagy az engedményes bankszámlájára (szállítói finanszírozás).
(5) A támogatás folyósítására sor kerülhet a kedvezményezett részére fizetett támogatási előleg formájában, az Ámr.-ben nevesített esetekben és mértékben. Az egy projekten belüli projektelemekre a (4) bekezdés a)-b) pontjában foglalt finanszírozási módok alkalmazhatók, de előleg csak azon projektelem(ek)re vehető igénybe, ahol utófinanszírozást választott a kedvezményezett. Az előleggel történő elszámolás részleteit az egységes működési kézikönyvben, a pályázati felhívásban és a támogatási szerződésben rögzíteni kell.
(6) Utófinanszírozású időközi kifizetési igénylés akkor nyújtható be, ha az igényelt támogatás összege meghaladja a megítélt támogatás 10%-át, és legalább a 100 ezer forintot. 1 milliárd forintot meghaladó támogatás esetén időközi kifizetési igénylés akkor nyújtható be, ha az igényelt támogatás meghaladja a támogatási szerződésben meghatározott minimális kifizetési igénylési összeget, de legalább a megítélt támogatás 2%-át. 10 milliárd forintot meghaladó támogatás esetén az egy időközi kifizetési igénylésben igényelhető támogatás összegéről, illetve az időközi kifizetési kérelem benyújtásának gyakoriságáról a támogatási szerződés rendelkezik.
(7) A (6) bekezdés előírásai nem vonatkoznak a kizárólag szállítói finanszírozást tartalmazó időközi kifizetési igénylésre, továbbá a szállítói és utófinanszírozást vegyesen tartalmazó kifizetési igénylésre.
(8) A szállítói finanszírozású, valamint vegyes kifizetési igénylésekre vonatkozóan a pályázati felhívás vagy a támogatási szerződés tartalmazza a kifizetési igénylés benyújtásának ütemezésével kapcsolatos előírásokat.
(9) A kifizetési igényléshez a kedvezményezettnek mellékelnie kell az eredeti számlák általa hitelesített másolatát, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghatározott formátumú összesítőjét, a számlák - a szállító részére történő közvetlen kifizetés esetén a számla támogatáson felüli összege - kifizetését igazoló dokumentumok általa hitelesített másolatát vagy egyéb, az egységes működési kézikönyvben meghatározott, az elszámolást alátámasztó dokumentumot. A hitelesítés módját a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség határozza meg az egységes működési kézikönyvben.”
(3) Az R. 19. §-a a következő (10)-(11) bekezdésekkel egészül ki:
„(10) A pályázati felhívás eltérő rendelkezése hiányában a (9) bekezdésben meghatározott hitelesített másolatokat nem kell benyújtani, ha a vonatkozó számla, vagy egyéb, az egységes működési kézikönyvben meghatározott, az elszámolást alátámasztó dokumentum alapján igényelhető támogatás összege a legalább 25 millió forint támogatással megvalósuló projektek esetében nem haladja meg az 500 000 forintot, valamint a 25 millió forintnál kevesebb támogatással megvalósuló projektek esetében a 100 000 forintot, vagy a támogatás kifizetése átalány alapján történik. A kedvezményezettnek nyilatkoznia kell, hogy a benyújtott kifizetési igényléshez kapcsolódó elszámolások alapbizonylatai valós és elszámolható költségeken alapulnak és a támogatott projekt kapcsán merültek fel.
(11) A pályázati felhívás vagy a támogatási szerződés tartalmazza az engedményezés bejelentésének szabályait. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy a közreműködő szervezet köteles az engedményezések naprakész nyilvántartását biztosítani.”
12. § (1) Az R. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 250 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló építési beruházás esetén a kedvezményezett köteles független mérnök nyilatkozatát is benyújtani a közreműködő szervezethez. A független mérnökkel kapcsolatos követelményeket a pályázati felhívásban rögzíteni kell. A független mérnök nyilatkozatának igazolnia kell, hogy az építés a terveknek megfelelően halad, és tartalmaznia kell a munka készültségi fokát.”
(2) Az R. 20. § (4)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Amennyiben a kifizetési igénylés hiányos vagy hibás, a beérkezéstől számított 30 - szállító részére történő közvetlen kifizetés esetén 15 - naptári napon belül legfeljebb 30 naptári napos határidő kitűzésével, az adott igénylésben szereplő valamennyi hiány, illetve hiba megjelölésével, hiánypótlásra, illetve a hiba javítására kell felhívni a kedvezményezettet. Amennyiben a hiány pótlására és a hiba javítására a határidő leteltétől számított 8 naptári napon belül nem kerül sor, ez a kifizetési igénylés érintett részének elutasítását eredményezi, ez esetben további hiánypótlásnak nincs helye.
(5) Amennyiben a megvalósítás nyomon követése, illetve folyamatba épített ellenőrzése során nem merült fel olyan probléma, amely miatt a támogatás kifizetését fel kellene függeszteni, a közreműködő szervezet a támogatást a kifizetési igénylés beérkezésétől számított 60 naptári napon belül, közvetlenül a szállító részére történő kifizetés esetén 30 naptári napon belül kifizeti. A szállítói és utólagos megtérítésű finanszírozást vegyesen tartalmazó kifizetési kérelem esetében is teljesíteni kell a szállító részére 30 naptári napon belül történő kifizetést.
(6) A kedvezményezett által a hiánypótlásra igénybe vett időtartam, az előre nem tervezett (ellenőrzési tervben nem szerepelő), előre nem látható okok miatt lefolytatott rendkívüli helyszíni szemle, valamint a szabálytalansági gyanú kivizsgálására tett intézkedések az (5) bekezdésben meghatározott időtartamba nem számítanak bele.”
(3) Az R. 20. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Amennyiben a lebonyolító szervezet az (5) bekezdésben meghatározott kifizetési határidőt a szervezetnek felróható okokból elmulasztja, úgy késedelmének időtartamára a határidő lejáratának napján érvényes jegybanki alapkamat mértékének megfelelő késedelmi kamatot köteles fizetni. Nem kell késedelmi kamatot fizetni a központi költségvetési szerv, mint kedvezményezett részére. A késedelmi kamat alapja a késedelemmel érintett számla támogatás tartalma. A késedelmi kamat kifizetését pénzügyi és számviteli szempontból a támogatásoktól elkülönítetten kell kezelni.”
13. § Az R. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Miután a jogosult támogatás teljes összege kiutalásra került a kedvezményezett, a szállító vagy az engedményes részére, az Igazoló Hatóság az EMIR finanszírozási modul adatai alapján utólagosan elszámolja a közösségi hozzájárulásnak a központi költségvetés által előfinanszírozott összegét, és - amennyiben a rendelkezésre álló uniós források lehetővé teszik - ezen elszámolás jóváhagyását követő 3 munkanapon belül átutalja a vonatkozó operatív program forint bankszámlájáról főszabályként a vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára.”
14. § Az R. 23. § (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az államháztartásért felelős miniszter felé történő beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését az e rendelet szerinti elkülönített, eredményszemléletű kettős könyvviteli nyilvántartásokkal kell biztosítani, amelyet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) foglalt számviteli alapelvek figyelembevételével kell vezetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti számviteli nyilvántartást az európai uniós támogatások lebonyolításával kapcsolatos feladataihoz kötődően, a saját tevékenységére vonatkozóan az Igazoló Hatóság vezeti valamennyi operatív program tekintetében teljes körűen. Az irányító hatóságok és közreműködő szervezetek európai uniós támogatások lebonyolításával kapcsolatos feladataihoz kötődő (1) bekezdés szerinti számviteli nyilvántartási kötelezettséget a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által átruházott feladatként a Magyar Államkincstár teljesíti, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végső felelősségének megtartása mellett, valamennyi operatív program tekintetében teljes körűen, amelyet külön együttműködési megállapodás szabályoz.”
15. § Az R. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 23. § (1) bekezdés szerinti számviteli nyilvántartás alapján, a számviteli törvény előírásai szerint irányító hatóság/közreműködő szervezet szintű részbeszámolót kell készíteni a Magyar Államkincstárnak, Igazoló Hatóság szintű részbeszámolót, valamint összevont beszámolót az Igazoló Hatóságnak. Az egyes beszámolók tartalmát és elkészítésének határidejét a 23. § (3) bekezdése szerinti szabályzat tartalmazza.”
16. § (1) Az R. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Igazoló Hatóság felelősségi körébe tartozik a kedvezményezetteknél felmerült költségek alapján az átutalási kérelem, a költségnyilatkozat, valamint a költségigazoló nyilatkozat kiállítása és benyújtása az Európai Bizottság részére.”
(2) Az R. 28. § (3)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az Igazoló Hatóság a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében tényfeltáró vizsgálatot végezhet vagy tényfeltáró látogatást tehet a lebonyolításban érintett szervezeteknél.
(4) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a közreműködő szervezet hozzáférést biztosít az Igazoló Hatóság által írásban felhatalmazott személyek részére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél és a közreműködő szervezetnél elektronikus és papír formában rendelkezésre álló, igazoláshoz kapcsolódó dokumentumokhoz és adatokhoz. Az Igazoló Hatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél és a közreműködő szervezeteknél kezdeményezett látogatásairól minden esetben előzetesen tájékoztatja az érintett szervezetet.”
17. § Az R. 29. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Annak érdekében, hogy az Igazoló Hatóság az irányítási és ellenőrzési rendszerek megfelelőségét meg tudja ítélni, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség:]
„e) 10 napon belül írásban tájékoztatja az Igazoló Hatóságot az Európai Bizottság irányítási és ellenőrzési eljárásokkal, elszámolható költségekkel, illetve monitoringgal kapcsolatban megfogalmazott ajánlásainak tartalmáról.”
18. § Az R. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség köteles a pályáztatás, a szerződéskötés, a pénzügyi lebonyolítás, a közbeszerzési eljárás lefolytatásának ellenőrzése, a monitoring és - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatónak megfelelő - folyamatba épített ellenőrzés teljes folyamatára részletes eljárásrendet kidolgozni, és előírni annak alkalmazását valamennyi hitelesítést végző szervezet számára.”
19. § (1) Az R. 31. § (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A folyamatba épített ellenőrzés részeként - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatónak megfelelően - valamennyi, hitelesítést végző szervezetnek gondoskodnia kell a kedvezményezett által benyújtott jelentések, nyilatkozatok és kifizetési igénylések dokumentum alapú, formai és tartalmi ellenőrzésének lefolytatásáról.
(2) A pénzügyi lebonyolítás során a dokumentum alapú ellenőrzés a kifizetési igénylés és az egységes működési kézikönyvben meghatározott, az elszámolást alátámasztó dokumentumok ellenőrzéséből áll.
(3) A bekért bizonylatoktól függően a dokumentum alapú ellenőrzések keretében a következőket kell ellenőrizni:
a) a projektek támogatási szerződéseknek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását,
b) a benyújtott számla, vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat valós költségeken alapul, az operatív program keretében jóváhagyott projekt kapcsán merült fel és megfelel a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeknek és szakmai célkitűzéseknek,
c) a beadott bizonylatok, dokumentumok alapján megállapítható, hogy az állami támogatás, a környezetvédelem, az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés követelményeit betartották,
d) közvetlenül a szállító részére történő kifizetés esetén a kedvezményezett vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevő kifizette-e a számla összegének a támogatáson felüli részét, utófinanszírozás esetében a számla összegét,
e) a teljesítés igazolását,
f) a köztartozás-mentességet az EMIR-en keresztül,
g) a kettős finanszírozás elkerülésére vonatkozó előírások teljesülését,
h) valamint azt, hogy a benyújtott számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő teljesítés összhangban van a közbeszerzésre vonatkozó közösségi és nemzeti előírásokkal.”
(2) Az R. 31. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben a kedvezményezett központi költségvetési szerv, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség eltekinthet az (1) bekezdésben előírt dokumentum alapú ellenőrzés teljes körű lefolytatásától, ha a kedvezményezett utalványozási szabályzata valamennyi kifizetés esetében tartalmazza a tárgyi és időbeli elszámolhatósági szabályok, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott megfelelőség ellenőrzését. A kedvezményezettnek biztosítania kell a kifizetés előtti ellenőrzés funkcionális függetlenségét.”
20. § Az R. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) A folyamatba épített ellenőrzés részeként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek vagy a közreműködő szervezetnek - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatónak megfelelően - gondoskodnia kell a kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel kiválasztott projektek helyszíni ellenőrzéséről.
(2) A 10 és 25 millió forint közötti támogatással megvalósuló projektek esetében a közreműködő szervezet a projektek - kockázatelemzés alapján kiválasztott - legalább 25%-át a projekt befejezését megelőzően a helyszínen ellenőrzi.
(3) Amennyiben a projekthez nyújtott támogatás meghaladja a 25 millió forintot, a közreműködő szervezet a projektet legalább egyszer - amennyiben kockázatelemzés korábban nem indokolja - a projekt befejezését megelőzően a helyszínen ellenőrzi.
(4) Amennyiben a projekthez nyújtott támogatás meghaladja a 250 millió forintot, a közreműködő szervezet a projektet évente legalább egyszer, és a projekt befejezését megelőzően a helyszínen ellenőrzi.
(5) A helyszíni ellenőrzések során ellenőrizni kell különösen:
a) a projektek támogatási szerződéseknek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását,
b) az előrehaladási jelentések és a projekt tényleges fizikai és pénzügyi előrehaladásának összhangját,
c) a kifizetési kérelemhez benyújtott alátámasztó bizonylatok és dokumentumok eredeti példánya rendelkezésre áll, megegyezik a kifizetési kérelemhez benyújtott hiteles másolattal vagy, amennyiben a kifizetési kérelemhez nem kellett benyújtani a hiteles másolatokat, az eredeti példányok alátámasztják a kifizetési kérelemben foglaltakat,
d) a kedvezményezett által benyújtott nyilatkozat összhangját az azt megalapozó bizonylatokkal,
e) a termékek/szolgáltatások teljesítésének a támogatási szerződéssel való összhangját,
f) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó közösségi szabályok betartását,
g) a közbeszerzésekre vonatkozó közösségi és nemzeti szabályok betartását a VII. fejezetben foglaltak szerint,
h) az állami támogatás, a környezetvédelem, az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés követelményeinek betartását.
(6) A helyszíni ellenőrzések keretében a kifizetési igénylésben szereplő költségek elszámolhatóságának megállapításához ellenőrizni kell a számlákat, ezek között a korábbi számlaösszesítő(k)ben feltüntetett, de másolatban be nem nyújtott számlákat is, a számlákhoz kapcsolódó szerződéseket, és az azokhoz a kapcsolódó teljesítésigazolásokat, valamint a számlák mellé be nem nyújtott kifizetést igazoló egyéb dokumentumokat.
(7) A folyamatba épített ellenőrzéseket megfelelően dokumentálni kell, rögzítve az elvégzett munkát, az ellenőrzések eredményeit, valamint szabálytalanságok és hibák feltárása esetén a megtett intézkedéseket.”
21. § Az R. 33. § (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint irányító hatóság vagy az általa átruházott hatáskörben eljáró közreműködő szervezet a tárgyhónapot követő minden hónap 10. napjáig az Igazoló Hatóság által meghatározott formátumú és tartalmú hitelesítési jelentést állít ki. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a közreműködő szervezet által összeállított hitelesítési jelentést szükség esetén kiegészítheti. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a hitelesítési jelentéseket a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig megküldi az Igazoló Hatóság részére.
(2) A hitelesítési jelentések beküldésének elmulasztása vagy hiányos tartalommal történő beküldése, továbbá a hitelesítési jelentések tartalma alapján irányítási és ellenőrzési rendszerre vonatkozó kiegészítő információ igénye esetén az Igazoló Hatóság a költségigazoló nyilatkozat kiállítását felfüggesztheti.”
22. § Az R. 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A közreműködő szervezet, illetve az irányító hatóság vezetője az eljárás során bármikor dönthet a kifizetés felfüggesztéséről. A kifizetés felfüggesztésének elrendeléséről és megszüntetéséről a kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni kell.”
23. § Az R. 40. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a szabálytalanság megállapításához más hatóság előzetes döntése szükséges, a szabálytalansági eljárást a szabálytalansági eljárás lefolytatásáért felelős szervezet vezetője mindaddig felfüggesztheti, amíg a hatáskörrel rendelkező hatóság határozatot nem hozott. A felfüggesztés időtartama az elintézési határidőbe nem számít be.”
24. § Az R. 53. § (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az irányító hatóságok beszámolói alapján minden évben elkészíti az irányítási és ellenőrzési rendszer változásairól szóló beszámolót, melyet november 15-ig megküld az Ellenőrzési Hatóság részére. Az irányítási és ellenőrzési rendszerek változásáról szóló beszámoló a (2) bekezdés szerinti éves ellenőrzési jelentés része.
(2) Az 1083/2006/EK rendelet 62. cikkének megfelelően az Ellenőrzési Hatóság minden év december 15-ig - az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével - elkészíti az operatív program ellenőrzési stratégiájával összhangban, az adott év június 30-án záruló 12 hónapos időszak során végzett ellenőrzések eredményeit megállapító és a program irányítási és ellenőrzési rendszerében feltárt esetleges hiányosságokról beszámoló éves ellenőrzési jelentést.”
25. § Az R. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1083/2006/EK rendelet 62. cikkével összhangban az Ellenőrzési Hatóság minden év december 15-ig - az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével - elkészíti a 48-49. §-ok alapján kiadandó éves véleményt.”
26. § Az R. 56. § (2)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az ellenőrzendő szervezetek haladéktalanul értesítik az államháztartásért felelős minisztert, az Igazoló Hatóságot és az Ellenőrzési Hatóságot az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék által tervezett ellenőrzésekről. Az ellenőrzések nyitó és záró megbeszélésén az államháztartásért felelős miniszter, az Igazoló Hatóság és az Ellenőrzési Hatóság részt vehet.
(3) Az ellenőrzött szervezetek kötelesek az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék jelentés-tervezeteire készítendő választ, továbbá a Bizottság és a Számvevőszék képviselőivel megrendezésre kerülő, jelentés-tervezetekkel kapcsolatos szóbeli egyeztetések tagállami álláspontját az államháztartásért felelős miniszterrel, az Igazoló Hatósággal és az Ellenőrzési Hatósággal előzetesen egyeztetni, valamint a jelentés tervezetét és végleges változatát számukra a kézhez vételt követő 10 napon belül megküldeni.
(4) A Bizottság ellenőrzéseiből eredő, költségvetést, továbbá átutalási igénylés dokumentációt érintő kötelezettségvállalást vagy önkorrekciós folyamatot az államháztartásért felelős miniszterrel, az Igazoló Hatósággal és az Ellenőrzési Hatósággal előzetesen egyeztetni kell.
(5) Az 1083/2006/EK rendelet 73. cikke szerinti egyeztetéseken az Ellenőrzési Hatóság és az államháztartásért felelős miniszter együttesen vesznek részt.”
27. § Az R. 57. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § (1) A kedvezményezett által a projekt keretében beszerzett ingatlan vagyontárgy a projekt fenntartási jelentés elfogadásáig csak az NFÜ egyedi engedélye és az 1083/2006/EK rendelet 57. cikkében meghatározott feltételek sérelme nélkül terhelhető meg vagy idegeníthető el.
(2) A kedvezményezett a támogatási szerződésbe foglalt alábbi nyilatkozatok nyújtására köteles:
a) helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei esetében az érintett önkormányzat, amennyiben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv pályázik, az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, valamint a 60. § g) pontjában meghatározott kedvezményezettek kötelezettségvállalása arról, hogy ha a projekt meghiúsulna, illetve, ha a támogatást szabálytalanul használja fel, abban az esetben a támogatást a 40. § (2) bekezdése alapján hozott döntésben foglalt intézkedés szerint visszafizeti,
b) egyházak és intézményeik, az alapítványok és intézményeik, közalapítványok és intézményeik, közhasznú társaságok, a közhasznú szervezetnek minősülő non-profit gazdasági társaságok, köztestületek, valamint társadalmi szervezetek - a politikai pártok kivételével - esetében a kedvezményezett kötelezettségvállalása arról, hogy ha a projekt részben vagy egészben meghiúsul, illetve a támogatást szabálytalanul használja fel, a támogatást e rendelet 40. § (2) bekezdésben foglalt intézkedés szerint visszafizeti, és tudomásul veszi, hogy ennek elmulasztása esetén annak összege a számára a központi költségvetésből biztosított támogatásból levonásra kerül,
c) a kedvezményezett azon nyilatkozata, hogy az Ámr. 88. § (2) bekezdése szerinti támogatási rendszerből való kizárás hatálya alatt nem áll,
d) a kedvezményezett azon nyilatkozata, hogy nem áll fenn harmadik személy irányában olyan kötelezettség, amely a támogatással létrejött projekt céljának megvalósulását meghiúsíthatja, illetve amely a kedvezményezett biztosítékadását korlátozza.”
28. § Az R. 58. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell még az alábbi biztosítékok közül a kedvezményezett által választható legalább egyet, amelytől eltérés - kivéve a 60. § szerinti mentességet - nem engedhető:]
„a) jelzálogjog ingatlanra,”
29. § Az R. 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pályázati útmutatóban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a megfelelő indokok megjelölése mellett rendelkezhet úgy, hogy az (1) bekezdés a), b), e), illetve g) pontja szerinti biztosítékokat nem, vagy csak az ott meghatározott feltételek mellett fogadja el.”
30. § (1) Az R. 60. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem kötelesek az 58-59. §-ban meghatározott biztosítékot nyújtani:]
„c) az alapítványok és intézményeik, közalapítványok és intézményeik, közhasznú társaságok, a közhasznú szervezetnek minősülő non-profit gazdasági társaságok, köztestületek, társadalmi szervezetek, valamint”
(2) Az R. 60. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
[Nem kötelesek az 58-59. §-ban meghatározott biztosítékot nyújtani:]
„l) bármely projekt kedvezményezettje, amennyiben a projektre megítélt támogatási összeg nem haladja meg a 25 millió forintot.”
31. § (1) Az R. 61. § (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A biztosítéki értéknek fedeznie kell legalább a kifizetési igénylésben igényelt, továbbá a már kifizetett támogatás együttes összegét.
(2) Zálogjog alkalmazásánál első ranghelyű jelzálogjogot kell előírni. Második vagy további ranghelyre - akár ranghelycsere útján történő - bejegyzés elfogadásra akkor alkalmas, ha a korábbi ranghelyű bejegyzések teljesítése esetén a vagyontárgy értéke még fedezetet nyújt a támogatási összegre.”
(2) Az R. 61. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) 50 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló beruházási projektek esetében a megvalósítást követő (fenntartási) időszakra vonatkozóan az 57. § szerinti biztosítékokat, valamint az 58. § szerinti a megvalósítási időszakhoz képest 50%-kal mérsékelt biztosítékot kell nyújtani.”
(3) Az R. 61. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A kedvezményezett számára a biztosítékcserét lehetővé kell tenni, ha az új biztosíték végrehajthatósága, illetve az általa fedezett érték megfelel a biztosítékokra vonatkozó feltételeknek.”
(4) Az R. 61. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az egyes kifizetési igénylésben igényelt támogatási összegnek megfelelően megemelt, de legfeljebb a projekt támogatási összegét elérő biztosítéki mértéket a kedvezményezett a kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg igazolja. Ennek elmaradása a kifizetések felfüggesztését és a támogatási szerződéstől való elállást vonhatja maga után.”
32. § Az R. 62. § (3)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Amennyiben a kedvezményezett visszafizetési kötelezettségének a támogatási szerződésben foglalt feltételei bekövetkeznek, a lebonyolító szervezet a követelés összegét az adott projektre vonatkozóan a kedvezményezett részére megítélt, de még ki nem fizetett támogatási összegbe beszámítja. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a lebonyolító szervezet a visszafizetés okának megjelölésével felhívja a kedvezményezettet visszafizetési kötelezettségének teljesítésére.
(4) Amennyiben a kedvezményezett visszafizetési kötelezettségének a támogatási szerződésben megadott határidőben nem, vagy csak részben tesz eleget, úgy - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a lebonyolító szervezetet megilleti az azonnali beszedési megbízás érvényesítésének a joga a kedvezményezett valamennyi Magyarországon vezetett bankszámlája tekintetében.
(5) Amennyiben a benyújtott azonnali beszedési megbízás eredménytelen, úgy a támogatási szerződésben meghatározott biztosítékok közül elsődlegesen azt kell érvényesíteni, amellyel a visszakövetelt összeg leggyorsabban beszedhető. A követelés egyéb biztosítékok érvényesítésével történő beszedését csak ezen eljárás eredménytelensége esetén lehet megkísérelni.”
33. § Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

Záró rendelkezések

34. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Az R. e rendelettel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet 12. §-ának (3) bekezdése, valamint 19. §-ának (2) bekezdése 2009. április 1-jén lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 46. §-ának (1) és (4) bekezdésében, 47. §-ának (2) bekezdésében, 51. §-ának (4)-(5) bekezdésében, 52. §-ának (2) bekezdésében, valamint 53. §-ának (4) bekezdésében az „Audit Bizottság” szövegrész helyébe az „államháztartásért felelős miniszter” szöveg, 47. §-ának (1)-(2) bekezdésében az „október” szövegrész helyébe a „május” szöveg, 50. §-ának (4) bekezdésében a „június” szövegrész helyébe a „szeptember” szöveg, 53. §-ának (2) bekezdésében az „október 31-ig” szövegrész helyébe a „december 15-ig” szöveg lép.
(4) E rendelet hatálybalépésétől a benyújtott azonnali beszedési megbízásra való felhatalmazásokat annak jogosultja nem érvényesítheti.
(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet] 7. § (4) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
[Az NFÜ-nek az operatív programok megvalósításával kapcsolatos irányító hatósági feladatai különösen:]
„q) a tárgyévre és a következő évre vonatkozó kifizetési előrejelzések összeállítása évente, operatív programonként és azon belül finanszírozó alaponkénti bontásban, majd az összeállított kifizetési előrejelzések legkésőbb március 31-ig az igazoló hatósághoz történő benyújtása.”
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyfordulós és kétfordulós pályázatok esetében a döntés előkészítésében vagy meghozatalában értékelőként vagy bíráló bizottsági tagként nem vehet részt politikai párt vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja, helyi önkormányzati képviselő, vagy országgyűlési képviselő.”
(7) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet] 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A KEHI az operatív programok és az EQUAL program tekintetében, a végső egyenleg átutalási igénylés dokumentációi alapján lefolytatja a zárónyilatkozat kiadásához szükséges ellenőrzéseket. A KEHI az ellenőrzési jelentés tervezetét egyeztetés céljából megküldi az ellenőrzött szervezeteknek és a pénzügyminiszternek. Az ellenőrzések alapján a KEHI zárónyilatkozatot állít ki, amelyet megküld a pénzügyminiszternek. A pénzügyminiszter gondoskodik a zárónyilatkozat Európai Bizottságnak történő megküldéséről.”
(8) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 2. § (1) bekezdésének 21. pontja, 20. §-ának (3) bekezdése, 29. §-ának c) pontja, 30. §-ának (1) bekezdése, 45. §-ának (5) bekezdése, az 51. § (4) bekezdésének „az operatív programok,” szövegrésze, a 61. §-ának (10) bekezdése, a 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 6. §-ának c) pontja, valamint a 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 5. §-ának h) pontja hatályát veszti.
(9) E rendelet 1-33. §-ai, a 34. §-ának (3) bekezdése, valamint (5)-(8) bekezdései 2009. április 2-án hatályukat vesztik. E bekezdés 2009. április 3-án hatályát veszti.