35/2008. (XII. 5.) KHEM-HM-IRM együttes rendelet

a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának részletes szabályairól, valamint a kizárólag állami légijárművel összefüggő üzembentartói vizsgálat szabályairól

A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 22. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. §-ában, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § n) pontjában meghatározott feladatkörünkben eljárva a következőket rendeljük el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén, illetve légterében kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset, repülőesemény és légiközlekedési rendellenesség szakmai vizsgálatára terjed ki.
(2) Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, magyar állami légijármű érintettsége esetén e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén, illetve légterén kívül kizárólag állami légijárművel, légiközlekedési, valamint a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységgel kapcsolatban bekövetkezett légiközlekedési baleset, repülőesemény és légiközlekedési rendellenesség szakmai vizsgálatára is.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában
1. Üzemeltető: a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) 7. § (1) bekezdés d) pont dbc) alpontja szerinti üzemeltető,
2. Üzemben tartó: a Kbvt. 2. § r) pontja szerinti üzemben tartó,
3. Külföldi kivizsgáló szerv: a légijárművet lajstromozó vagy nyilvántartó állam, valamint a légijármű üzemben tartójának, tervezőjének, továbbá a gyártó államának kivizsgáló szerve,
4. Repülési adatrögzítő: a légijármű repüléssel kapcsolatos adatait rögzítő berendezés.

Külföldi állami légijárművel belföldön bekövetkezett légiközlekedési baleset, repülőesemény szakmai vizsgálata

3. § (1) A belföldön bekövetkezett, külföldi állami légijárművet érintő légiközlekedési baleset és repülőesemény vizsgálata esetén e rendelet szabályait, valamint - ha az NATO-tagállamot érint - a NATO Szabványosítási Ügynökség által kiadott és a katonai szabványosítás sajátos szabályairól szóló, 61/2007. (III. 31.) Korm. rendelet alapján a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzétett katonai nemzeti szabványok (a továbbiakban: katonai nemzeti szabványok) előírásait, illetve a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett két- vagy többoldalú nemzetközi szerződésben foglaltakat együttesen kell alkalmazni.
(2) Amennyiben a katonai nemzeti szabvány a Közlekedésbiztonsági Szervezet (a továbbiakban: Szervezet) tevékenységét érinti, a Magyar Honvédség üzembentartói szintű repülésbiztonsági feladatainak ellátásáért felelős szervezete tájékoztatás céljából a szabványt megküldi a Szervezet részére.
(3) Amennyiben a szakmai vizsgálatot külföldi kivizsgáló szerv folytatja le, a Szervezet a külföldi kivizsgáló szerv részére a rendelkezésére álló információt átadja.

Magyar állami légijárművel külföldön bekövetkezett légiközlekedési baleset és repülőesemény szakmai vizsgálata

4. § (1) A magyar állami légijárművel külföldön bekövetkezett légiközlekedési baleset, repülőesemény szakmai vizsgálata esetén a 3. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
(2) A külföldi kivizsgáló szervek által végzett vizsgálatban - amennyiben az NATO tagországot érint - a Szervezet a katonai nemzeti szabványokban, valamint a nemzetközi szerződésekben foglaltak figyelembevételével vesz részt.
(3) A külföldi kivizsgáló szerv által végzett vizsgálathoz a Szervezet - a nemzetközi szerződésekben foglaltak alapján - a légiközlekedési balesettel, repülőeseménnyel és légiközlekedési rendellenességgel kapcsolatos rendelkezésre álló információt - Kbvt.-ben meghatározott adatvédelmi rendelkezések, valamint a nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekek figyelembevételével - továbbítja.
(4) Nemzetközi egyezmény, illetve megállapodás hiányában a magyar állami légijárművel külföldön bekövetkezett légiközlekedési baleset, repülőesemény vizsgálatára a Szervezet felveszi a kapcsolatot az illetékes külföldi kivizsgáló szervekkel.

Meghatalmazott képviselők és tanácsadók részvétele külföldi szakmai vizsgálatban

5. § (1) Amennyiben külföldön külföldi állami légijárművel történt légiközlekedési balesetben, súlyos repülőeseményben magyar állampolgár meghal, vagy súlyos sérülést szenved, a Szervezet a külföldi szakmai vizsgálathoz szakértőt delegál.
(2) A meghatalmazott képviselő és tanácsadó a külföldi vizsgálóbizottság vezetőjének hozzájárulása nélkül a szakmai vizsgálat állásáról és a feltártakról információt nem adhat.

BALESETI ÜGYELETI SZOLGÁLATOK

A Szervezet baleseti ügyeleti szolgálata

6. § (1) A Szervezet a Kbvt.-ben meghatározott közlekedési balesetekre és egyéb közlekedési eseményekre vonatkozó bejelentést baleseti ügyeleti szolgálata útján fogadja.
(2) Amennyiben a bejelentés nem az üzemben tartótól, illetve az üzemeltetőtől származik, a Szervezet az üzemben tartót, illetve az üzemeltetőt haladéktalanul megkeresi.
7. § (1) A légiközlekedési balesetről, a repülőeseményről, a Kbvt. 10. §-ának (4) bekezdése alapján az üzembentartó baleseti szolgálatának vezetője útján teendő bejelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a légiközlekedési baleset, repülőesemény helyét és időpontját (helyi időszámításban),
b) a légijármű típusát, a légijármű felségjelét és fedélzeti azonosító jelét,
c) a légijármű parancsnokának (az ejtőernyős ugrónak), valamint az üzemben tartójának nevét és székhelyének címét,
d) a repülési, illetőleg az ejtőernyős feladatot és a repülési útvonalat, valamint az indulási és a célrepülőteret,
e) a személyzet és a fedélzeten tartózkodó utasok vagy más személyek számát, nevét, valamint a fedélzeten lévő veszélyes anyagok megjelölését,
f) a fegyverzet típusát és jellegét,
g) a személyi sérüléseket, a légijárművön és a harmadik személy tulajdonában keletkezett károk becsült mértékét,
h) a légiközlekedési baleset, a súlyos repülőesemény, a repülőesemény lefolyását,
i) a bejelentés idejéig meghozott intézkedéseket.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt adatok valamelyikének hiánya nem mentesít az azonnali bejelentési kötelezettség alól. A hiányzó adatokat a Szervezet az üzemben tartótól, illetve az üzemeltetőtől szerzi be.
(3) A légiközlekedési rendellenességről (e rendelet alkalmazásában a továbbiakban: rendellenesség) szóló bejelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a rendellenesség észlelésének helyét és időpontját (helyi időszámításban), vagy a tudomásszerzés időpontját,
b) a rendellenesség részletes leírását,
c) amennyiben a rendellenesség meghatározott légijárművel közvetlenül kapcsolatos, a légijármű típusát, a légijármű felségjelét és fedélzeti azonosító jelét,
d) azt a tevékenységet, amelynek során a rendellenességet észlelték (pl. karbantartás, javítás, légijármű földi kiszolgálása),
e) a bejelentés idejéig meghozott intézkedéseket,
f) a bejelentő nevét, jelentési kötelezettsége jogi alapját [Kbvt. 10. § (4) bekezdés], elérhetőségét.
(4) A (3) bekezdésben felsorolt adatok valamelyikének hiánya nem mentesít az azonnali bejelentési kötelezettség alól. A hiányzó adatokat a Szervezet az üzemben tartótól, illetve az üzemeltetőtől szerzi be.
(5) A bejelentő a bejelentésben megjelölhet más olyan információt is, amelyet a rendellenesség vonatkozásában jelentősnek tart.
(6) A bejelentést a Szervezet a külön jogszabályban meghatározott titokköri jegyzék alapján kezeli.
(7) A súlyos repülőeseménynek minősülő esetek példálózó felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(8) A nem súlyos repülőeseménynek minősülő repülőesemény példálózó felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
(9) A rendellenességnek minősülő esetek példálózó felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

Üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálat

8. § (1) A légiközlekedési balesetek, a repülőesemények, a rendellenességek haladéktalan bejelentése és a szükséges intézkedések meghozatala érdekében az állami légijármű üzemben tartójának és üzemeltetőjének, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 65/A. §-ának (3) bekezdésében meghatározott baleseti ügyeleti szolgálatot (a továbbiakban: üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálat) kell fenntartania.
(2) Az üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálatot az üzemben tartónak, illetve az üzemeltetőnek folyamatosan fenn kell tartania.
(3) A baleseti ügyeleti szolgálat ellátása érdekében az állományilletékes parancsnoknak:
a) ki kell jelölni az ügyeletet adó személyzetet;
b) meg kell határozni az állandó szolgálati helyiséget.
(4) A szolgálati helyiségben rendelkezésre kell állni:
a) a 9. § (3) bekezdésében előírt nyilvántartási okmányoknak,
b) a légiközlekedési jogszabályoknak,
c) az üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálat feladatai leírásának,
d) a szakmai vizsgálatot lefolytató vizsgálóbizottság munkájába bevonható személyek névsorát és értesítési címét (telefonszámát), továbbá a Szervezet, a hatóságok és más intézkedésre, döntésre jogosultak értesítési címét és telefonszámát tartalmazó ügyeleti listának,
e) a nyilvános távbeszélő hálózathoz csatlakozó közvetlen távbeszélő vonalnak és megfelelő hírközlő, valamint más technikai eszközöknek.
9. § (1) Az üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálat feladatait és ellátásának rendjét a szolgálatot fenntartó szervezet vezetője intézkedésben állapítja meg. Az intézkedést a fenntartó szervezet vezetője tájékoztatásul minden esetben megküldi a Szervezet részére.
(2) Az üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálatot ellátó személy a légiközlekedési balesetről, a repülőeseményről szóló bejelentés vételét követően köteles tájékozódni arról, hogy a helyszín biztosítása megtörtént-e, illetőleg erről a helyszínen történt-e intézkedés.
(3) Az üzemben tartó, illetve az üzemeltető baleseti ügyeleti szolgálatának nyilvántartást kell vezetnie a beérkezett bejelentések vételéről. A nyilvántartásban a 7. §-ának (1) és (3) bekezdésében megjelölt jelentésre kötelezett adatokat kell rögzíteni.

A SZAKMAI VIZSGÁLAT LEFOLYTATÁSA

A helyszín biztosítása

10. § A helyszín változatlanul hagyása és a nyomok, valamint roncsok megőrzése érdekében:
a) a Kbvt.-ben meghatározott felelősségi rendnek megfelelően gondoskodni kell arról, hogy a légijármű, a légijármű berendezései, vezérlő szervei, rakománya - vagy ezek roncsai, illetőleg roncsainak részei - a vizsgálóbizottság megérkezéséig változatlan állapotban maradjanak,
b) ha az időjárás alakulása (pl. eső, hó) ezt indokolja és az eset jellege (roncsok szét nem szórtsága) ezt lehetővé teszi, akkor a vizsgálóbizottság megérkezéséig a légijárművet, illetve roncsait és a nyomaikat - ha az megváltoztatásuk nélkül lehetséges - alkalmas anyaggal (pl. műanyag fóliával) kell lefedni,
c) ha a személyek mentése már a rendőrség területileg illetékes szervének vagy a vizsgálóbizottságnak a helyszínre történő megérkezése előtt megkezdődött, és a helyszínen a Kbvt. 10. §-ának (4) bekezdésében megjelölt személy jelen van, e személynek fel kell jegyeznie, hogy a mentés során a helyszín milyen megváltoztatására (pl. roncsok helyzetének megváltoztatása, biztonsági övek elvágása, személyi mentőeszközöknek a sérült személlyel együtt való elszállítása stb.) került sor, és a feljegyzéseket - helyszínre érkezése után - a vizsgálóbizottságnak át kell adnia.
11. § (1) A vizsgálóbizottság a helyszínen szemlét folytat le, ezt követően az erről készült helyszíni szemle-jegyzőkönyvet haladéktalanul megküldi a Szervezet főigazgatója részére.
(2) A helyszíni szemle-jegyzőkönyv tartalmazza különösen:
a) a baleset vagy repülőesemény helyét, idejét,
b) az időjárási és látási viszonyokat,
c) a balesetben, repülőeseményben részes légijárművek gyártmányát, típusát, felségjelét, fedélzeti azonosító jelét,
d) veszélyes anyagok jelenlétét,
e) a balesetben, repülőeseményben részes légijármű üzemeltetőjét, üzemben tartóját, vezetőjének adatait,
f) a helyszín leírását,
g) a légijármű rongálódására vonatkozó adatokat, a megsérült, illetve elhunyt személyek adatait,
h) a szemlebizottság vezetőjének és tagjainak nevét, a szemle helyszínére kiérkezés időpontját, a szemle kezdetének és befejezésének idejét, a szemlebizottság által tett intézkedéseket.
(3) A helyszíni szemle-jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a helyszínen készített vázlatrajzot,
b) a fénykép- és videofelvételeket,
c) a meghallgatásokról készített feljegyzéseket.

A roncsok megőrzése

12. § (1) A roncsok és tartozékai elszállításakor úgy kell eljárni, hogy azokban további sérülés vagy elváltozás ne keletkezzen.
(2) Amennyiben a szakmai vizsgálat során a légijármű, az általa szállított vagy ahhoz tartozó bármely dolog további vizsgálatára már nincs szükség, de azok vizsgálatát a nyomozóhatóság vagy más hatóság szükségesnek tartja, azt a további vizsgálatot igénylő hatóság részére kell átadni.

Vizsgálóbizottság

13. § A vizsgálóbizottság vezetője a szakmai vizsgálat egyszemélyi felelős vezetője. A vizsgálóbizottság vezetőjének feladata - a repülés biztonságát veszélyeztető okok és körülmények megszüntetése érdekében -, hogy javaslatot tegyen a szakszemélyzet egészségének megőrzésére foglalkozás-egészségügyi rendszabályokkal, valamint a légijármű és a repülést szolgáló berendezések üzemben tartásával, a repülőtér használatával, a katonai légiforgalmi szolgálattal kapcsolatos, valamint minden egyéb szükséges intézkedés megtételére (a továbbiakban: biztonsági javaslat).
14. § (1) A vizsgálóbizottság - a Szervezettel közszolgálati jogviszonyban nem álló - tagjának a következő végzettséggel és képesítéssel kell rendelkeznie:
a) felsőfokú szakirányú végzettség, és légiközlekedési szakterületen legalább 5 év szakmai gyakorlat, valamint
b) légiközlekedési balesetvizsgálásra vonatkozó külön tanfolyam elvégzését igazoló okirat.
(2) A Szervezet a nemzetközi szakmai szervezetek által kibocsátott, illetve elismert, valamint a közlekedésért felelős miniszter által elfogadott külföldi vagy hazai felsőfokú intézményben szerzett balesetvizsgáló képesítést elismeri.
(3) A légiközlekedési baleset, a repülőesemény, illetve a rendellenesség vizsgálatára irányuló képesítések megszerzéséről, a képességek és jártasságok szinten tartásáról a Szervezet a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériummal, valamint a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztériummal együttműködve, üzembentartói vizsgálat vonatkozásában az üzemben tartó köteles gondoskodni.
(4) A vizsgálóbizottság vezetője és tagjai vizsgálati jogosultságukat a Szervezet vezetője által adott megbízólevéllel és személyazonosításra alkalmas okmánnyal együtt igazolják. A Szervezet a vizsgálóbizottság vezetőjeként, vagy tagjaként számításba vehető, állományába tartozó szakemberek részére a katonai objektumokba történő belépés érdekében a hatáskörrel rendelkező szervezettől évente belépési engedélyt kér, amelyet év közben szükség szerint módosít. A hatáskörrel rendelkező szerv az engedélyt az igény beérkezését követő 8 napon belül adja ki.

Az érintettek kötelezettségei a szakmai vizsgálat során

15. § (1) A szakmai vizsgálat során az érintettek (a szakszolgálati engedély kiadásával, a légijármű légialkalmasság vizsgálatával, a bizonyítvány kiadásával, a légijármű gyártásával, üzemben tartásával, karbantartásával és javításával, a légiforgalmi irányítással, a repülőtér üzemben tartásával foglalkozó szervek; a szakszemélyzet stb.) kötelesek a vizsgálóbizottsággal együttműködni.
(2) Az együttműködés részfeladatok elvégzésére is kiterjedhet, amelynek érdekében az üzemben tartó olyan személlyel képviselteti magát a szakmai vizsgálatban, aki a tényállás felderítése érdekében adatok szolgáltatásához, intézkedésekhez hatáskörrel és az adott esettel kapcsolatban szakértelemmel rendelkezik. Az együttműködés keretében az üzemben tartó a vizsgálóbizottság vezetője által kért szakértői véleményeket beszerzi, kísérleteket, próbákat - saját költségére - elvégez, vagy elvégeztet.
(3) A vizsgálóbizottság vezetőjének megkeresésére az MH Repülő Orvosi Bizottság elnöke írásban haladéktalanul tájékoztatja vizsgálóbizottság vezetőjét a légiközlekedési balesettel, repülőeseménnyel érintett személyzet egészségügyi adatairól.
(4) Ha a szakmai vizsgálat során különleges vizsgálatra van szükség, a vizsgálóbizottság vezetője a különleges vizsgálat elvégzésére jogosult szervet keresi meg.

A zárójelentés tervezete

16. § (1) A zárójelentés tervezetének tartalmi és formai követelményeit a 4. melléklet tartalmazza.
(2) A zárójelentés tervezetét a vizsgálóbizottság vezetője készíti el és valamennyi tagja aláírja. Az esetleges véleményeltérésre a zárójelentés tervezetének aláírásakor utalni kell, és az eltérő véleményt záradékként kell a zárójelentés tervezetéhez csatolni.

Zárójelentés

17. § (1) A szakmai vizsgálat során készült feljegyzéseket csak akkor lehet a zárójelentés mellékleteibe foglalni, ha azok a légiközlekedési baleset, a repülőesemény vagy a rendellenesség elemzéséhez tartoznak. A feljegyzések csak személyazonosításra alkalmatlan módon és a titokvédelmi rendelkezések figyelembevételével csatolhatók a zárójelentéshez és kizárólag azok a részek csatolhatók, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az elemzéshez.
(2) A zárójelentés részletes formai és tartalmi követelményeit a 4. melléklet tartalmazza.

Légiközlekedés védelméért felelős hatóságok tájékoztatása

18. § Ha a szakmai vizsgálat kapcsán felmerül annak gyanúja, hogy az esemény során légiközlekedés védelme elleni jogellenes cselekmény történt, a Szervezet köteles az érintett állam légiközlekedési jogellenes cselekmények elleni védelméért felelős hatóságát értesíteni.

Repülésbiztonsági szolgálat

19. § (1) Az állami célú légiközlekedés biztonsága érdekében az állami légijármű üzemben tartójának és üzemeltetőjének az Lt. 65/A. §-ának (3) bekezdésében meghatározott repülésbiztonsági szolgálatot kell fenntartani.
(2) A repülésbiztonsági szolgálat feladatai:
a) a repülésbiztonság helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, elemzése, értékelése,
b) a repülésbiztonság fenntartása érdekében megelőzési, oktatási, adminisztrációs feladatok elvégzése,
c) repülésbiztonsági eljárások kidolgozása,
d) a repülésbiztonsági tevékenység tapasztalatai alapján megelőző intézkedések kezdeményezése,
e) a megelőzést célzó statisztikák naprakész vezetése,
f) az üzemben tartó Szervezet által történő felhívása esetén a repülőesemények és rendellenességek kivizsgálása,
g) a hatósági határozatok végrehajtásának ellenőrzése,
h) honvédelmi célú légiközlekedés esetében a katonai nemzeti szabványokkal összhangban jelentések készítése a NATO tagországok hatáskörrel rendelkező repülésbiztonsági szolgálatai számára,
i) kapcsolattartás más repülésbiztonsági szolgálatokkal, valamint a hatáskörrel rendelkező szervekkel.
(3) A repülésbiztonsági szolgálat féléves és éves - a Szervezettel egyeztetett formai és tartalmi követelményeknek megfelelő - tájékoztatót készít, amelyet a Szervezet részére megküld a tárgyidőszakot követő 30 napon belül.
(4) A tájékoztató a tárgyidőszakra vonatkozó beérkezett és nyilvántartásba vett bejelentéseket és a repülésbiztonsági mutatókat tartalmazza.
(5) A repülésbiztonsági szolgálatok képviselői évente legalább egy alkalommal a Szervezet által rendezett szakmai konferencián értékelik a repülésbiztonság helyzetét.
(6) A repülésbiztonsági szolgálat tagjait a 14. § (1) bekezdésében megjelölt végzettséggel, illetve repülésbiztonsági képesítéssel rendelkező személyek közül kell kijelölni.
20. § Az állami légijármű üzemben tartója a légiközlekedési balesetek következményeinek megelőzésére a katonai légügyi hatósággal egyeztetett intézkedési tervet készít annak érdekében, hogy a veszélyhelyzetbe kerülő légijárművekkel kapcsolatban vagy a bekövetkezett légiközlekedési baleset, repülőesemény esetén a személyek élete, testi épségének megóvása, valamint a következmények enyhítése (felszámolása) érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtehesse.

A BELFÖLDÖN BEKÖVETKEZETT LÉGIKÖZLEKEDÉSI BALESETEKKEL, SÚLYOS REPÜLŐESEMÉNYEKKEL, REPÜLŐESEMÉNYEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK

Értesítés

21. § (1) Légiközlekedési baleset és súlyos repülőesemény bekövetkeztekor a Szervezet a lehető legkisebb késedelemmel és a rendelkezésre álló legalkalmasabb és leggyorsabb módon köteles értesíteni a külföldi kivizsgáló szervet.
(2) Az értesítést a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) valamelyik hivatalos munkanyelvén kell megküldeni. Az értesítésnek az alábbi információt kell tartalmaznia:
a) légiközlekedési baleset esetén az ACCID, súlyos repülőesemény esetén az INCID azonosító rövidítés,
b) a légijármű gyártója, típusa, felség- és fedélzeti azonosító jele, szériaszáma,
c) a légijármű tulajdonosának, üzemben tartójának és bérlőjének neve,
d) a légijármű parancsnokának neve,
e) a légiközlekedési baleset vagy súlyos repülőesemény dátuma és időpontja UTC időben (emellett feltüntethető helyi időben is),
f) a légijármű utolsó elindulási helye és tervezett leszállási helye,
g) a légijárműnek valamilyen könnyen meghatározható földrajzi ponthoz vagy földrajzi szélességhez és hosszúsághoz viszonyított helyzete,
h) a személyzet és az utasok, a fedélzeten tartózkodók közül elhunytak és súlyosan sérültek, egyéb halottak és súlyosan sérültek száma,
i) a légiközlekedési baleset vagy a súlyos repülőesemény természete és a légijármű rongálódásának mértéke,
j) annak jelzése, hogy a Szervezet folytat-e, és milyen mértékig szakmai vizsgálatot, vagy javasolja-e annak átruházását,
k) a légiközlekedési baleset vagy súlyos repülőesemény területének fizikai jellemzői,
l) veszélyes rakomány jelenléte és leírása.

AZ ÜZEMBENTARTÓI VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az üzembentartói vizsgálat

22. § (1) Az üzembentartói vizsgálatot a Szervezet felhívása alapján haladéktalanul meg kell kezdeni és a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni. Az üzembentartói vizsgálat nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában külföldi meghatalmazott képviselők és megfigyelők nélkül lefolytatható.
(2) A repülőesemény miatt indult üzembentartói vizsgálat esetén a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet a Szervezet főigazgatójának meg kell küldeni. A jegyzőkönyv tartalmazza a helyszín vázlatát, leírását, a helyszínről készített fénykép- és videofelvételeket, továbbá az egyéb begyűjtött anyagok listáját.
(3) Az üzembentartói vizsgálat bármely szakaszában a Szervezet a vizsgálatot saját hatáskörébe vonhatja.
(4) Az üzembentartói vizsgálatot végző legkésőbb a kivizsgálásra történő felhívást követő nyolcadik munkanapon köteles előzetes írásbeli tájékoztatást adni a Szervezetnek a Szervezet által meghatározott formában és adattartalommal a repülőesemény, illetve rendellenesség feltételezett okáról, a kivizsgálás állásáról és tervezett irányáról. A vizsgálatot - ha annak elháríthatatlan akadálya nincs - legkésőbb az üzembentartói hatáskörbe utalást követő hatvanadik napon jelentéssel kell lezárni. A jelentés az érintettek személyes adatait személyazonosításra alkalmas módon nem tartalmazhatja.
(5) A jelentést meg kell küldeni:
a) a Szervezetnek (papír alapon és - amennyiben annak nemzetbiztonsági akadálya nincs - elektronikus úton is),
b) az üzemben tartó vezetőjének,
c) az üzemeltetőnek,
d) a repülőeseményben, rendellenességben érintett szakszemélyzetnek,
e) a katonai légügyi hatóságnak,
f) a biztonsági ajánlások címzettjeinek.
(6) A jelentés tartalmi és formai követelményeire a 4. mellékletben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni. A rendellenesség vizsgálatát lezáró jelentés - ha annak jellege indokolja - a Szervezettel egyeztetett egyszerűsített formában is elkészíthető. A jelentést az üzembentartó által a vizsgálat lefolytatására kijelölt személyek vezetője írja alá.

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

23. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.