4/2008. (VI. 3.) KHEM rendelet

az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet módosításáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 5. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A rendelet alkalmazásában]
„a) országos közlekedési hatóság: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága,”
2. § Az R. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vasúti átjárót és vasúti gyalogos-átkelőhelyet biztosító jelzőberendezés, a „Vasúti átjáró kezdete” - és az azzal együtt alkalmazott „Állj! Elsőbbségadás kötelező” - jelzőtábla és a gyalogosok részére szolgáló terelőkorlát elhelyezéséről, fenntartásáról és üzemeltetéséről, a vasúti átjáró és a vasúti gyalogos-átkelőhely burkolatának fenntartásáról, továbbá a vasúti átjárónál jelzőőr állításáról a vasúti pályahálózat működtetője köteles gondoskodni.”
3. § (1) Az R. 3. § (1)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az országos közlekedési hatóság engedélye szükséges - az ideiglenesen létesített vasúti átjáró kivételével - a vasúti átjáró létesítéséhez, áthelyezéséhez és megszüntetéséhez, amely
a) normál és széles nyomtávú országos, elővárosi és térségi vasúti pályahálózat részét képező vasúti pálya úttal történő kereszteződése, illetve
b) bármely egyéb vasútvonal és országos közút kereszteződése
lehet.
(2) A területi közlekedési hatóság engedélye szükséges
a) a vasúti gyalogos-átkelőhely és az (1) bekezdésbe nem tartozó vasúti átjáró létesítéséhez, áthelyezéséhez, megszüntetéséhez,
b) a vasúti átjáró és a vasúti gyalogos-átkelőhely forgalmi rendjének és biztonsági előírásainak meghatározásához, vasúti átjáró ideiglenes szüneteltetéséhez, valamint
c) a gyalogos-átkelőhely kijelöléséhez és megszüntetéséhez.
(3) Az engedélyezési jogkört gyakorló közlekedési hatóság elrendelheti a vasúti átjáró, illetve a vasúti gyalogos-átkelőhely
a) megszüntetését, ha a közúti forgalom jelentéktelen, és az más vasúti átjáróba, illetve vasúti gyalogos-átkelőhelyhez átterelhető, vagy
b) ideiglenes szünetelését, ha a vasúti pályahálózat működtetője a vasút üzemének legalább 6 hónapos szüneteltetését a területi közlekedési hatóságnak bejelenti.
(4) A területi közlekedési hatóság a vasúti pályahálózat működtetőjének nyilatkozata alapján határozza meg
a) a tíz percet meghaladó ideig zárva tartható vasúti átjárókat, valamint a zárva tartás leghosszabb időtartamát,
b) az időszakosan üzemelő, teljes sorompóval biztosított vasúti átjárókat és azok üzemelési időszakát,
c) a felhívásos sorompóval biztosított vasúti átjárókat.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során a közlekedési hatóságnak a döntése előtt ki kell kérnie az út kezelőjének és a vasúti pályahálózat működtetőjének, továbbá kijelölt gyalogos-átkelőhely, valamint vasúti gyalogos-átkelőhely esetében a települési önkormányzat véleményét.”
(2) Az R. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a vasúti pályahálózat működtetője a vasútvonal csökkentett szolgáltatási szintű üzemeltetését bejelenti a területi közlekedési hatóságnak, a vasútvonalon lévő vasúti átjárók és vasúti gyalogos-átkelőhelyek esetében a melléklet 26.2. pontja szerinti biztosítási módok alkalmazhatók.”
4. § (1) Az R. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem engedélyezhető új vasúti átjáró, illetve vasúti gyalogos-átkelőhely létesítése, ha legalább a csökkentett rálátási háromszögben a rálátás nem szabad (illetve vasúti gyalogos-átkelőhelynél a szükséges szabad rálátás nem biztosított), vagy a normál és széles nyomtávú országos, elővárosi és térségi vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályán a mértékadó vasúti átjáró forgalom a 3000-et meghaladja.”
(2) Az R. 9. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(10) Normál és széles nyomtávú országos, elővárosi, térségi és helyi vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályán a fénysorompóval, illetve félsorompóval kiegészített fénysorompóval biztosított vasúti átjáró előtt a forgalmi irányokat (az úttest felező vonalában) terelőszigettel kell szétválasztani, ha
a) a vasúti pályát párhuzamos közlekedésre alkalmas út keresztezi,
b) az emelt sebességű vasúti pályán lévő átjáró mértékadó vasúti átjáró forgalma a 200-at meghaladja, és az átjáróban a fénysorompót kiegészítő félsorompó - az úttest bal oldalán - nincs megismételve,
c) azt - az a)-b) pontban nem említett helyeken - a vasúti átjáró közlekedésbiztonsági helyzete (baleseti adatai, észlelhetősége stb.) szükségessé teszi. A terelősziget észlelhetőségét lakott területen kívüli vasúti átjáró esetében forgalomtechnikai elemekkel (festett szegély, fényvisszavető útburkolati elemek, jelzőtestek stb.) kell biztosítani.
(11) Saját célú vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályán, összekötő vasúti pályán, csatlakozó vasúti pályán és keskeny nyomtávú vasúti pályán lévő kereszteződés esetében a terelősziget létesítésének szükségességét a területi közlekedési hatóság állapítja meg.”
5. § Az R. 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10/A. § (1) A közúthálózatba tartozó utak lakott területen belüli teljes szakaszán vagy annak egy részén a település lakókörnyezetének védelme érdekében a közút kezelője (a fővárosi közutak esetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. § g) pontja szerint a fővárosi önkormányzat, egyéb közutak esetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33. §-ának (1) bekezdésében meghatározott közútkezelő) - a területi közlekedési hatóság, valamint a hatáskörrel rendelkező közlekedésrendészeti szerv állásfoglalása ismeretében - a 7,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsik behajtását - időszakos vagy állandó jelleggel - korlátozhatja, a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsik, vontatók, mezőgazdasági vontatók és lassú járművek közlekedését tiltó korlátozott forgalmú övezetet (zóna) alakíthat ki, valamint e korlátozások esetében a célforgalmi közlekedést megengedő szabályozást vezethet be a következő feltételek együttes fennállása esetén:
a) a korlátozást a települési önkormányzat kezdeményezi,
b) a korlátozás alá eső útszakasz helyett rendelkezésre áll az adott település egészének vagy egy részének elkerülését lehetővé tevő - az országos közúthálózatba tartozó, a korlátozással érintett útszakasszal legalább azonos teherbírású és összességében lakott területet rövidebb szakaszon érintő - útszakasz.
(2) A települési önkormányzat az intézkedés megtételét, továbbá korlátozott forgalmú övezet (zóna) környezetvédelmi okok miatti kijelölését a zaj- és rezgésterhelésre vagy a veszélyes légszennyezettség mértékére vonatkozó, annak készítésére jogosult szakértő véleménye birtokában kezdeményezheti, ha a szakértői vélemény szerint a mért értékek az emberi egészségre és környezetre ártalmas, külön jogszabályban megállapított határértéket meghaladják.”
6. § (1) Az R. melléklete e rendelet 1. melléklete szerint módosul.
(2) Az R. II. függeléke e rendelet 2. melléklete szerint módosul.
7. § (1) Ez a rendelet 2008. június 15-én lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(2) Hatályát veszti az R. II. függelékének u) és v) pontja.
(3) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.