57/2008. (III. 26.) Korm. rendelet

a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. §-a (1) bekezdésének b), c), f), j), g), k) pontjaiban, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1/A. § Az építésre, a tereprendezésre, illetve a vízgazdálkodási célból végzett mederalakításra hatósági engedéllyel rendelkező a tevékenysége során kitermelt ásványi nyersanyagot az engedélyében meghatározottak szerint felhasználhatja, vagy azon a külön jogszabály szerint tulajdonjogot szerezve azt hasznosíthatja, vagy értékesítheti.”
2. § (1) A Vhr. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelemhez mellékelni kell
a) a bányászati jog átruházására vonatkozó közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba foglalt megállapodást;
b) az átvevő közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozatát a bányászati joggal és tevékenységgel összefüggésben az átadót terhelő kötelezettségek, különösen a tájrendezési, bányabezárási (mezőfelhagyási), környezet- és természetvédelmi kötelezettségek, és a meg nem fizetett bányajáradék átvállalásáról;
c) az átadás időpontjában kitermelhető ásványvagyon mennyiségéről készített kimutatást;
d) az átvevő egy hónapnál nem régebbi cégkivonatát;
e) az átvevő ajánlatát a Bt. 41. § (7) bekezdés szerinti biztosíték adására, amely az átadó által nyújtott biztosítéknál nem lehet kevesebb;
f) a tevékenység gyakorlására előírt jogszabályi feltételek, szakmai és egyéb követelmények teljesítésének igazolását;
g) az átadó által megépített létesítmények tulajdon-, használati jogának rendezésére vonatkozó megállapodást;
h) az átadó nyilatkozatát a bányászati jogot terhelő jogokról;
i) az átadás időpontjára vonatkozóan kiegészített bányaművelési térképet.”
(2) A Vhr. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A bányászati jog csak a megállapított bányatelek, illetve az engedélyezett kutatási terület egésze tekintetében ruházható át.”
3. § A Vhr. 4. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Bt. 20. § (3) bekezdésének alkalmazása szempontjából ásványvagyon-védelmi vagy egyéb közérdeknek minősül különösen:
a) a költségesebb termelési, művelési eljárás alkalmazása az ásványvagyon termelési veszteségeinek csökkentése és az ipari vagyon mennyiségének növelése érdekében,
b) a nem gazdaságos kitermelés foglalkoztatáspolitikai, energiaellátási érdekből történő fenntartása,
c) ha a bányavállalkozó vállalja, hogy a földalatti gáztárolóban állami tulajdonban álló párnagáz megváltását követően a párnagázt 15 évig nem termeli ki, vagy a megváltott párnagáznak megfelelő mennyiségű földgázt a rendelkezésére álló más földalatti gáztárolóban 15 éven keresztül készletként biztosítja.
(3) A bányajáradék mértékének csökkentése iránti kérelmet, az azt alátámasztó indokolással az MBFH-hoz kell benyújtani.”
4. § (1) A Vhr. 6. §-ának (1) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyílt területre vonatkozó kutatási jog adományozása iránti kérelmet az illetékes bányakapitánysághoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:]
„b) a kutatási terület közigazgatási megjelölését, az Egységes Országos Vetületi (a továbbiakban: EOV) rendszer szerinti koordinátákkal történő lehatárolását, a kutatás mélységi lehatárolását (a kutatási terület alaplapját), szilárd ásványi nyersanyag esetében a kért kutatási területtel lefedett ingatlanok helyrajzi számát;”
(2) A Vhr. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelemhez mellékelni kell a kutatási terület Egységes Országos Térképrendszerben készült, legfeljebb 1:100 000 méretarányú térképét. A térképen fel kell tüntetni az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat, és ábrázolni kell a kutatási terület határvonalát a határpontok számozásával.”
(3) A Vhr. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Kutatási jog nem adományozható
a) annak, aki a korábbi kutatási jogadománya (engedélye) alapján vállalt, és a kutatási műszaki üzemi tervben számára engedélyezett kutatási tevékenységét a kérelmezett területen neki felróhatóan a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül nem teljesítette;
b) a bányavállalkozónak szilárd ásványi nyersanyag esetében 5 éven belül arra a területre, amelyet a bányavállalkozó már megkutatott, és a kutatás eredményéről készült zárójelentést a bányafelügyelet jogerős és végrehajtható határozatban elfogadta;
c) annak, aki a bányajáradék bevallására és fizetésére előírt kötelezettségét [Bt. 20. § (2) bekezdés] bármely, általa művelt kitermelőhely vonatkozásában nem teljesítette, illetve akinek végrehajtható bányászati bírság [Bt. 41. § (1) és (2) bekezdés] vagy felügyeleti díj tartozása [Bt. 43. § (9) bekezdés] van;
d) a kérelmezett terület azon részére, vagy arra az ásványi nyersanyagra, amelyre vonatkozóan a jog megadása már megállapított bányászati jogot sértene.”
(4) A Vhr. 6. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A kutatást legfeljebb 4 év időtartamra szabad engedélyezni, amely két alkalommal az eredetileg engedélyezett időtartam felével meghosszabbítható. A kutatásra engedélyezett időtartamot a kutatás műszaki üzemi tervét jóváhagyó határozat jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának napjától kell számítani. Ha a kutatást - a bányavállalkozónak fel nem róható okból - hatósági rendelkezés miatt szüneteltetni kell, az így kiesett idő a kutatás engedélyezett idejébe nem számítható be. A szünetelés okát és időtartamát a bányavállalkozónak kell igazolni.”
5. § (1) A Vhr. 6/C. §-ának (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[A terv szöveges részének tartalmaznia kell:]
„j) a kutatás során kitermelni kívánt ásványi nyersanyag mennyiségét és a kitermelés indokát.”
(2) A Vhr. 6/C. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kutatásra vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásáról a bányakapitányság a közreműködő szakhatóságok, illetve kivett hely (Bt. 49. § 16. pont) esetén a hatáskörrel rendelkező hatóság kivett helyre vonatkozó állásfoglalása alapján határozatban dönt, amelyben meghatározza a kutatás engedélyezett időtartamát, az ásványvagyon-gazdálkodás, a biztonság és a tulajdon védelme érdekében szükséges feltételeket.”
(3) A Vhr. 6/C. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A kutatási műszaki üzemi terv nem hagyható jóvá
a) a kérelemben megjelölt kutatási terület azon részén, amelyen a kutatási tevékenység kivett helyet érint és a tevékenység végzéséhez a hatáskörrel rendelkező hatóság nem járult hozzá;
b) annak, aki a bányajáradék bevallására és fizetésére előírt kötelezettségét [Bt. 20. § (2) bekezdés] bármely, általa művelt kitermelőhely vonatkozásában nem teljesítette, illetve akinek végrehajtható bányászati bírság [Bt. 41. § (1) és (2) bekezdés] vagy felügyeleti díj tartozása [Bt. 43. § (9) bekezdés] van.”
6. § A Vhr. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kutatásra engedélyezett időszakon belül a bányavállalkozó a kutatási területet vagy annak egy részét visszaadhatja. A bányakapitányság a terület-visszaadást akkor fogadhatja el, ha a visszaadásra bejelentett területen a bányakárokat megtérítették, továbbá a tájrendezési és környezetvédelmi, valamint a földvédelmi, talajvédelmi kötelezettségeket teljesítették. A visszaadás elfogadásáról a bányafelügyelet határozatban dönt. A visszaadott területen a kutatási jog a határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg.”
7. § (1) A Vhr. 8. §-ának (2) bekezdése f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kutatási zárójelentésnek tartalmaznia kell:]
„f) a kutatással megismert ásványi nyersanyag(ok) meghatározását és minőségi jellemzését, az ásványvagyon minőségi kategóriánkénti mennyiségi meghatározását és ennek megbízhatóságát. Az ásványvagyon minősítését ásványi nyersanyagonként - a kutatási műszaki üzemi tervben előírt vizsgálatok eredményei alapján - a legmagasabb fajlagos értékűtől a kevésbé értékes nyersanyag felé haladva kell elvégezni.”
(2) A Vhr. 8. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kutatási zárójelentés elfogadásáról a bányakapitányság határozatban dönt. A határozatnak tartalmaznia kell:
a) a kutatási terület közigazgatási megjelölését és sarokpontjainak EOV koordinátáit;
b) a kutatás során - az előírt vizsgálatok eredményei alapján - minősített ásványi nyersanyagok megnevezését és a külön jogszabály szerinti besorolási kódját;
c) azon ásványi nyersanyagok megnevezését, besorolási kódját és vagyonszámítási adatait, amelyeket az Országos Ásványvagyon Nyilvántartásba - a jóváhagyást követő ásványvagyon mérleg készítése során - fel kell venni.”
8. § (1) A Vhr. 11/A. §-ának (2) bekezdése c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kérelemhez mellékelni kell]
„c) külfejtéses művelésre tervezett bányatelek esetében a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok várható igénybevételi ütemtervét
ca) a kitermelés megkezdésének tervezett időpontjától számított első öt évre vonatkozóan évenkénti,
cb) az 5-ödik év és a 35-ödik év közötti időtartamra vonatkozóan ötévenkénti bontásban,
cc) a 35 évnél később tervezett igénybevétel esetén „35 éven túl” utalással.”
(2) A Vhr. 11/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés a)-d) pontok szerinti mellékleteket egy-egy, az e) pont szerinti mellékletet kettő, az f)-h) pontok szerinti mellékleteket a bányatelek megállapítási eljárásban szakhatóságként közreműködő érintett hatóságok számát [35. § (10) bekezdés, 1. számú melléklet] kettővel meghaladó példányszámban kell benyújtani.”
9. § A Vhr. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bányatelket megállapító határozatban a bányakapitányság rendelkezik a bányászattal járó veszélyeztetés elhárításához vagy csökkentéséhez szükséges műszaki intézkedésekről és feltételekről, szilárdásvány-bányászat esetében jóváhagyja az újrahasznosítási célt, külfejtéses művelésre tervezett bányatelek esetén előírja a tájrendezési előterv alapján meghatározható követelményeket, és dönt a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok várható igénybevételi ütemtervéről.”
10. § A Vhr. a 12/A. §-át követően a következő 12/B. §-sal egészül ki:
„12/B. § (1) A Bt. 26/A. §-ának (7) bekezdése szerinti pályázatot az MBFH a bányavállalkozó bányászati jogát törlő határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 90 napon belül meghirdeti.
(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a bányatelek földrajzi elhelyezkedését;
b) a bányatelekben lévő ásványi nyersanyag(ok) megnevezését, mennyiségét és minőségét;
c) a bányászati jog megszerzése esetén fizetendő ellenérték legkisebb összegét;
d) a bányászati jogot terhelő tájrendezéssel, környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket;
e) a részletes pályázati anyag megvásárlásának díját és helyét;
f) a pályázattal kapcsolatos információk elérhetőségeit;
g) a pályázatok benyújtásának helyét, módját és határidejét;
h) a pályázatok elbírálásának szempontrendszerét, határidejét.
(3) Nem vehető figyelembe annak a bányavállalkozónak a pályázata, akinek az adott bányatelekre vonatkozó bányászati jogát a Bt. 26/A. § (6) bekezdése alapján törölte a bányafelügyelet.
(4) A bányászati jog ellenértéke a Magyar Államot, a pályázattal kapcsolatos díjak az MBFH-t illetik meg.
(5) Ha a pályázat eredménytelen, a bányatelket a bányafelügyelet hivatalból törli, és szükség esetén intézkedik a fennmaradó kötelezettségeknek a Bt. 41. § (7) bekezdése szerint rendelkezésre álló biztosíték terhére történő teljesítéséről.”
11. § A Vhr. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A műszaki üzemi terv intézkedéseit indokolni kell, és meg kell adni végrehajtásuk ütemezését. Ha a jóváhagyásra kért műszaki üzemi terv ingatlan igénybevételi terve eltér a 11/A. § (2) bekezdésének c) pont szerinti ütemtervtől, úgy az érintett ingatlantulajdonosokat erről az eljárás megindításáról szóló értesítésben tájékoztatni kell. Az ingatlan igénybevételi ütemterv módosításáról a bányakapitányság a műszaki üzemi tervet vagy annak módosítását jóváhagyó határozatában dönt.
(2) Ha a műszaki üzemi terv védőpillér-lefejtést irányoz elő, a bányakapitányság az érintett szakhatóságokat és egyéb érdekelteket köteles az eljárásba bevonni.
(3) Kitermelésre vonatkozó műszaki üzemi terv - amennyiben a környezetvédelmi engedély érvényességi ideje ennél nem rövidebb - mélyművelés, illetve kőolaj- és földgázbányászat esetében legfeljebb 5 év, míg külfejtések esetében legfeljebb 15 év időtartamra hagyható jóvá. A műszaki üzemi tervet a bányavállalkozónak évente felül kell vizsgálnia, és megváltozott viszonyok esetén köteles a műszaki üzemi terv módosítását kezdeményezni. Ha a bányavállalkozó a jóváhagyott tervben kitermelésre meghatározott területet a tervidőszakban nem vette igénybe, a jóváhagyó határozat teljesítési határideje legfeljebb egy alkalommal, az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével meghosszabbítható.
(4) A műszaki üzemi tervet, illetve a módosítására irányuló kérelmet a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően legalább 60 nappal kell jóváhagyásra a bányakapitánysághoz benyújtani.”
12. § A Vhr. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) A jóváhagyott műszaki üzemi terv módosítására - a (2) bekezdés kivételével - kizárólag a bányakapitányságnak az érdekelt szakhatóságok állásfoglalásán alapuló jóváhagyásával kerülhet sor.
(2) Nem kell a műszaki üzemi terv módosítási eljárásba az érintett szakhatóságokat bevonni, ha a módosítás a műszaki üzemi terv teljesítési határidejének 14. § (3) bekezdése szerinti meghosszabbítására irányul. A műszaki üzemi terv módosításának jóváhagyásáról szóló döntést közölni kell a műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárásban részt vevő szakhatóságokkal.”
13. § A Vhr. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szüneteltetésre vonatkozó műszaki üzemi terv legfeljebb 3 évi időtartamra hagyható jóvá. A szüneteltetési műszaki üzemi tervet a hatályos műszaki üzemi terv engedélyezett időtartamán belül, a tervezett szüneteltetés megkezdését megelőzően legalább 60 nappal kell az illetékes bányakapitányságra benyújtani.”
14. § A Vhr. 19/A. §-ának (2) bekezdése h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztonsági övezeten belül a (7) és (8) bekezdésben foglaltak kivételével tilos:]
„h) a kőolaj- és földgázbányászati létesítmények, az elosztóvezeték, a szállítóvezeték részét képező állomások, fáklyák, biztonsági övezetének teljes terjedelmében, illetve a szállítóvezeték tengelyétől mért 5-5 m távolságon belül
ha) fák, illetve a létesítmények, vezetékek épségét veszélyeztető egyéb növények (bokrok, cserjék, szőlő stb.) ültetése,
hb) szőlő és egyéb kordonok elhelyezése,
hc) a 0,5 m-nél nagyobb mélységű talajművelés,
hd) egyéb földmunka végzése a kézimunkával végzett régészeti feltárás kivételével,
he) a tereprendezés.”
15. § A Vhr. 21. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bányavállalkozó a bányászati tevékenységek, a földgázellátásról szóló törvény alapján szállítási, tárolási, elosztási működési engedéllyel rendelkező szervezet (engedélyes) a Bt. hatálya alá tartozó gázipari tevékenységek elvégzésére más személlyel (vállalkozó) szerződést köthet, ha a vállalkozó a tevékenységre jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedéllyel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket foglalkoztat. A vállalkozó alvállalkozót a bányavállalkozó, illetve engedélyes hozzájárulásával vehet igénybe, amennyiben az alvállalkozó a tevékenység végzése tekintetében eleget tesz a vállalkozóra előírt feltételeknek. A vállalkozó (alvállalkozó) igénybevételét az igénybevétel megkezdését legalább 15 nappal megelőzően a bányakapitányságnak be kell jelenteni. A vállalkozó (alvállalkozó) közreműködése nem érinti a bányavállalkozónak, engedélyesnek a Bt. hatálya alá tartozó tevékenységért fennálló felelősségét. A bejelentés nem mentesíti a földgázellátásról szóló törvény alapján szállítási, tárolási, elosztási működési engedéllyel rendelkező szervezetet a vállalkozó igénybevételére vonatkozó, külön jogszabályban előírt engedély megszerzése alól.”
16. § A Vhr. 22. §-a a következő (9)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások tájrendezésére vonatkozó műszaki üzemi tervre a 13. § (3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(10) A használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások (e mélyfúrások során kialakított kutak) további hasznosítására vonatkozó felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kút tulajdonosának nevét, és tulajdonjogának igazolását;
b) a kút geodéziai adatait (X, Y, külszíni Z koordinátái EOV rendszerben), az érintett ingatlan hrsz.-át;
c) a kút szerkezetére, állapotára vonatkozó műszaki leírást, azon belül
ca) a talpmélységet,
cb) a harántolt rétegek jellemző adatait,
cc) a béléscső-rakatok adatait (saruállás, átmérők, falvastagságok) és a cementpalást adatait, a béléscső- és gyűrűsterek feltöltésére vonatkozó adatokat,
cd) a cementdugók, mechanikus dugók elhelyezési mélységére, állapotára vonatkozó adatokat,
ce) a kutat feltöltő folyadék adatait,
cf) a kút- és lyukfej-szerelvény adatait,
cg) a kúton mért nyomásadatokat,
ch) a kútkörzet adatait;
d) a fúrás mélyítésének eredeti célját;
e) a hasznosításra vonatkozó javaslatot.
(11) A bányafelügyelet a felülvizsgálati kérelemben foglalt hasznosítási javaslat elfogadása esetén külön eljárásban dönt az érdekelt szakhatóságok bevonásával a hasznosítás jóváhagyásáról.
(12) A jóváhagyási kérelemhez mellékelni kell
a) a kútmunkálatok kiviteli tervét,
b) a kivitelezés megvalósulási ütemtervét,
c) az alkalmazandó fúró- (lyukbefejező) berendezés típusát, paramétereit,
d) a tervezett víz- és környezetvédelmi intézkedéseket.”
17. § A Vhr. 25. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő új (7)-(9) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (7) és (8) bekezdésének megjelölése (10) és (11) bekezdésre változik:
„(5) A bányakapitányság a bányászati jog átruházásához előírt hozzájárulás iránti, valamint a műszaki üzemi terv, illetve módosításának jóváhagyására irányuló kérelem elbírálása során dönt - a koncessziós szerződés esetét kivéve - a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték nagyságáról és teljesítésének módjáról. A kérelemhez a bányavállalkozó köteles a biztosíték nagyságát alátámasztó költségtervet, és a biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatot mellékelni.
(6) A költségtervet a bányavállalkozónak úgy kell elkészítenie, mintha harmadik személy végezné el a bányavállalkozót terhelő kötelezettségekből fakadó feladatokat
a) Bt. 41. § (7) bekezdésében meghatározott valamennyi kötelezettségre,
b) az újrahasznosítási célra,
c) a hulladékkezelő létesítmény várható környezeti hatására (különösen annak osztályára, a hulladék jellemzőire és a tájrendezett terület jövőbeni felhasználására),
d) a bányaüzem területén, a műszaki üzemi terv(ek) alapján igénybevett, vagy igénybe venni kívánt ingatlanok még nem tájrendezett területére,
e) a tájrendezés során alkalmazni kívánt gépi berendezések igénybevételének költségére,
f) a tájrendezés során felhasználandó idegen beszerzésű anyagok szállítási költséggel növelt értékére,
g) a külön jogszabály szerinti környezetkárosodás enyhítésére, a károsodást megelőző vagy ahhoz közeli, kielégítő állapot helyreállítására, valamint a környezeti elem által a károsodást megelőzően nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására figyelemmel.
(7) Az (5) bekezdésben foglalt biztosítékul hitelintézettel vagy biztosítóval e célra megkötött fedezeti megállapodás (bankgarancia, biztosítási szerződés alapján kiállított - garanciát tartalmazó - biztosítói kötelezvény, hitelintézet vagy biztosító szerződésben vállalt készfizető kezessége), a külön jogszabály szerint képzett céltartalék, zálogjog, óvadék, illetve hitelintézetnél e célra tartósan lekötött pénzbetét szolgálhat.
(8) A fedezeti megállapodás, illetve a betéti szerződés módosításához, illetve megszüntetéséhez, valamint a pénzbetét felhasználásához a bányafelügyelet hozzájárulása szükséges. A bányafelügyeleti hozzájárulás szükségességét a hitelintézettel, biztosítóval kötött szerződésnek is tartalmaznia kell. A biztosíték terhére a bányafelügyelet végrehajtási döntésben intézkedhet.
(9) Az (5) bekezdésben foglalt biztosíték mértéke a külön jogszabály szerint képzett céltartalék esetében nem haladhatja meg a 2 milliárd forintot.”
18. § A Vhr. a 30/B. §-át követően a következő 30/C. §-sal egészül ki:
„30/C. § (1) A bányafelügyelet a földtani közeg és az ásványi nyersanyagok megkutatottsága, a földtani veszélyek felmérése, és a földtani közeg hasznosítása területén gyakorolt hatáskörében eljárva
a) vizsgálja
aa) a rendelkezésre álló földtani adatok és információk használatát,
ab) a kutatási módszerek célszerűségét, a szükséges megismerés minimális szintjét,
ac) a kivitelezés és az értékelés szakmai színvonalát, ideértve a kutatás irányítójának szakirányú szakértői jogosultságát,
ad) a földtani közeg egyéb célú hasznosításának esetleges ellehetetlenülését, ideértve az ásványi nyersanyag kitermelést is;
b) gyűjti, kezeli és szolgáltatja az e tevékenységek során keletkezett földtani adatokat.
(2) A bányafelügyelet a földtani közeg veszélyei elleni védelem hatáskörében eljárva
a) intézkedést kezdeményezhet a katasztrófavédelmi hatóságnál és az illetékes önkormányzatnál, valamint részt vesz a veszélymegelőzés és -elhárítás szakmai felügyeletében;
b) a földtani veszélyhelyzetek megelőzésére kezdeményezheti a vis maior keret, valamint a központi költségvetés általános tartalék felhasználását.”
19. § A Vhr. 31. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 500 m-nél mélyebben elhelyezkedő mélységi vizek felszínre hozatalára irányuló hatósági eljárásban a bányakapitányság szakhatóságként működik közre. Az 500 m-nél nem mélyebb, bányászati technológiával mélyített fúrásokat, a fúrási munkák megkezdés előtt legalább 8 nappal be kell jelenteni az illetékes bányakapitánysághoz.”
20. § A Vhr. 35. §-a a következő (13)-(16) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Amennyiben egy „A” osztályba sorolt bányászati hulladékkezelő létesítmény üzemeltetése káros hatással lehet egy másik Európai Uniós tagállam környezetére, és ebből eredően veszélyt jelenthet az emberi egészségre, vagy ha egy érintett tagállam kéri, akkor a bányászatért felelős miniszter ugyanakkor továbbítja a vonatkozó információt a másik tagállamnak, amikor azt a saját állampolgárai számára is hozzáférhetővé teszi. Ez a tájékoztatás képezi az alapját a kölcsönösség és egyenrangúság alapján folyó konzultációnak a kétoldalú kapcsolatok keretein belül.
(14) A bányászatért felelős miniszter a nemzetközi kétoldalú kapcsolatok keretében biztosítja, hogy a (13) bekezdésben említett esetekben az engedélykérelmeket, megfelelő ideig, annak a tagállamnak a nyilvánossága számára is hozzáférhetővé tegyék, amelynek környezetére a létesítmény hatással lehet, hogy az még az illetékes hatóság döntéshozatala előtt észrevételeket tehessen.
(15) A (13) bekezdésében említett, bányászati hulladékkezelő létesítménnyel kapcsolatos baleset esetén az üzemeltető haladéktalanul megadja a katasztrófavédelmi hatóságnak és a bányafelügyeletnek az emberi egészségre gyakorolt hatások minimalizálásához és a - tényleges vagy potenciális - környezeti károk mértékének felméréséhez és minimalizálásához szükséges információkat.
(16) A bányafelügyelet figyelemmel kíséri az elérhető legjobb bányászati hulladékkezelési technikák fejlődését.”
21. § A Vhr. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 94/22/EK irányelve (1994. május 30.) a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/21/EK irányelve (2006. március 15.) az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról [3. cikk 28. pontja, 14., 16. cikk és 21. cikk (2) bekezdése], a rendelet 35. §-a.”
22. § A Vhr. 1. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
23. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E rendelet 24. §-a 2010. március 1-jén lép hatályba.
(3) A Vhr. 2. §-a (3) bekezdésének a) pontjában az „a Belügyminisztérium” szövegrész helyébe az „az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium” szöveg, d) pontjában az „a Gazdasági Minisztérium” szövegrész helyébe az „a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium” szöveg, h) pontjában az „a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma” szövegrész helyébe az „az Oktatási és Kulturális Minisztérium” szöveg lép.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Vhr. 1/B. §-a, 2. §-a (3) bekezdésének g) pontja, 6/C. §-ának (5) bekezdése és a 22. §-ának (6) bekezdése hatályát veszti.
(5) E rendelet 20. §-a az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15-i 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 14., 16. cikkeinek, valamint 21. cikke (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
(6) E rendelet 1-22. §-a, valamint 23. §-ának (3)-(5) bekezdése a rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(7) E rendelet 2010. december 31-én hatályát veszti.
24. § (1) A Vhr. 25. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (5) bekezdésben foglalt biztosítékul hitelintézettel vagy biztosítóval e célra megkötött fedezeti megállapodás (bankgarancia, biztosítási szerződés alapján kiállított - garanciát tartalmazó - biztosítói kötelezvény, hitelintézet vagy biztosító szerződésben vállalt készfizető kezessége), zálogjog, óvadék szolgálhat.”
(2) A Vhr. e rendelet 24. §-ának (1) bekezdésével megállapított 25. § (7) bekezdését a folyamatban lévő, első fokú határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. A bányavállalkozó köteles 2010. március 1-jétől számított 30 napon belül a biztosítékra vonatkozó új ajánlatát a bányafelügyeletnek megküldeni. Ha a bányavállalkozó e kötelezettségét nem teljesíti, a bányafelügyelet a bányászati tevékenység megkezdését nem engedélyezi, illetve folytatását a kötelezettség teljesítéséig felfüggeszti.