78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet

a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (7) bekezdésének b) és k) pontjaiban, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva - a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a természetes fürdővizekre terjed ki.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a külön jogszabály szerinti medencés közfürdőre, a gyógyfürdőre, valamint olyan mesterségesen létesített vízterekre, amelyek nincsenek összeköttetésben sem felszíni, sem felszín alatti vizekkel.

Fogalommeghatározások

2. § E rendelet alkalmazásában
a) természetes fürdővíz: a felszíni vizek minden olyan eleme, amelyek használatát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) kistérségi intézete (a továbbiakban: kistérségi intézet) fürdési célra engedélyezte (a továbbiakban: fürdővíz), és amelyre nem áll fenn a fürdés állandó hatósági tilalma;
b) természetes fürdőhely: fürdési célra engedélyezett víz és a hozzá tartozó vízparti terület (a továbbiakban: fürdőhely);
c) fürdőhely üzemeltetője: a fürdőhely tulajdonosa vagy akire a tulajdonos az e rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítését írásbeli megállapodásban átruházta;
d) védőterület: a fürdőhely területét övező, a víz minőségének megóvása érdekében meghatározott szárazföldi terület és vízfelszín;
e) fürdési idény:
ea) a kistérségi intézet határozatában megállapított, az év azon két napja közötti legalább 8 hétig tartó egybefüggő időszak, amikor napi átlagban legalább 100 fő fürdőzőre lehet számítani, vagy
eb) üzemeltetett fürdőhely esetében az átlagos napi fürdőzőszámra tekintet nélkül a fürdőhely üzemeltetője által kérelmezett és a kistérségi intézet határozatában megállapított időszak;
f) szennyezés: az 1. melléklet „A” oszlopában meghatározott mikrobiológiai szennyező anyag vagy más olyan élőlény vagy hulladék jelenléte, amely kihat a fürdővizek minőségére és veszélyezteti a fürdőzők egészségét;
g) rövid távú szennyezés: az 1. melléklet „A” oszlopában meghatározott mikrobiológiai szennyezés, amelynek egyértelműen azonosítható okai vannak és amely a fürdővíz minőségét a szennyezés bekövetkeztétől számított legfeljebb 72 óránál tovább nem befolyásolja, valamint amelynek az előrejelzésére és kezelésére a 2. mellékletben meghatározott eljárások vonatkoznak;
h) rendkívüli helyzet: olyan ritkán előforduló esemény vagy események kombinációja, amelyek az adott helyen károsan hatnak ki a fürdővíz minőségére;
i) fürdővízprofil: a fürdővíz olyan jellemzése, amely a fürdővízzel kapcsolatos egészségkárosító hatást előidézhető szennyezési forrásokra és szennyezési okokra, valamint ezek értékelésére terjed ki;
j) fürdővíz-minőségi adatsor: az 1. mellékletnek és a 6. mellékletnek megfelelően beszerzett adatok;
k) a fürdővíz-minőség értékelése: a fürdővizek minőségének a 2. mellékletben meghatározott értékelési eljárás útján történő kiértékelése;
l) cianobaktérium burjánzás: a cianobaktériumok vízvirágzása vízszíneződés vagy hab formájában való felszaporodása;
m) makrofiton: magasabbrendű vízinövények;
n) fitoplankton: vízben lebegő alacsonyrendű növényi szervezetek összessége.

A fürdővíz használatának engedélyezése

3. § (1) Ha a kistérségi intézet illetékességi területéhez tartozó felszíni vizekben a fürdőzők számának napi átlaga legalább 8 egybefüggő naptári héten várhatóan meghaladja a 100 főt, valamint megvannak a fürdőzés e rendelet szerint szükséges közegészségügyi követelményei, a kistérségi intézet - hivatalból indított eljárásban - minden év május 1. napjáig határozatban
a) dönt a fürdővíz fürdési célú használatának (a továbbiakban: fürdővíz használat) engedélyezéséről,
b) megjelöli a fürdési idény tartamát,
c) meghatározza a fürdővíz minőségének ellenőrzését szolgáló mintavételeknek a 7. § (2) bekezdése alapján kialakított ütemtervét,
d) kijelöli a 3. melléklet szerinti védőterületet.
(2) Ha a fürdőzésnek az e rendelet szerint szükséges közegészségügyi követelményei hiányoznak, a kistérségi intézet határozatban elrendeli a fürdőzés tartós tilalmát, amely egy teljes fürdési idény időtartamára érvényes.
(3) Az engedélyezett fürdővízben a fürdővizek minőségének ellenőrzésére szolgáló mintavételi ütemtervet a kistérségi intézet akkor is meghatározza, ha a vízminőséggel összefüggésben tartós fürdési tilalmat megállapító határozatot hoz.
(4) Ha az időjárás vagy egyéb, előre nem látható természeti körülmény vagy esemény (különösen árvíz, földrengés vagy földcsuszamlás) miatt az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglaltak megítélését nem teszi lehetővé, a határozathozatal legfeljebb 30 nappal elhalasztható.
(5) A kijelölt védőterület határait jól látható figyelmeztető táblákkal kell megjelölni és ott a külön jogszabályban meghatározott korlátozásokat be kell tartani.
(6) Folyóvizeknél - a fürdőhely folyásirány szerinti felső határa feletti szakaszán, a fürdési idényben előforduló legkisebb vízhozam mellett - a 3. mellékletben foglalt ajánlott szennyvíz-bevezetési távolságokat indokolt esetben a kistérségi intézet szakhatósági hozzájárulásával az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kedvező vagy kedvezőtlen vízminőség-vizsgálati adatsor alapján módosíthatja.
(7) A fürdővíz használatának engedélyezési eljárásában szakhatóságként közreműködik a fürdővíz helye szerint illetékes
a) rendőrkapitányság, a dunai, a tiszai, valamint a balatoni fürdőhelyek esetében az illetékes vízrendészeti rendőrkapitányság,
b) hajózási hatóság vízi utat érintő vagy közlekedésre is használt vízterület esetén,
c) Honvéd Vezérkar Hadműveleti Főcsoportfőnöksége dunai és tiszai fürdőhely esetén,
d) megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, Budapesten a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság,
e) Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség.

A fürdőhely kijelölése

4. § (1) A vízparti terület tulajdonosának kérelmére a kistérségi intézet fürdőhely kijelölési eljárást folytat le, melynek keretében határozatban dönt az üzemeltetni kívánt fürdőhely kijelöléséről és a 3. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban foglaltakról. A kérelmet a fürdőhely üzemeltetésének tervezett megindítása előtt legalább 30 nappal kell benyújtani a kistérségi intézetnek. A határozathozatal legfeljebb 30 nappal elhalasztható a 3. § (4) bekezdésének figyelembevételével.
(2) A fürdőhely kijelölésének nem szükséges feltétele a napi átlagban legalább 100 fő fürdőzőszám várható teljesülése bármely fürdésre kedvező időszakban.
(3) A fürdőhely kijelölési eljárásban szakhatóságként közreműködnek a 3. § (7) bekezdésében megjelölt hatóságok.
(4) A kijelölés folyóvízen a fürdési idény végéig, állóvízen visszavonásig érvényes.
(5) A tartós fürdési tilalom elrendeléséhez a 3. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók.

A fürdővíz használata engedélyezésének, illetve a fürdőhely kijelölésének eljárási szabályai

5. § (1) A fürdőhely kijelölését megelőzően a kistérségi intézet helyszíni szemlét tart a 3. § (7) bekezdésében megjelölt szakhatóságok, a fürdőhely fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) és a fürdőhely kijelölését kérelmező részvételével. A fürdővíz használatának engedélyezését megelőzően a kistérségi intézet helyszíni szemlét tart a 3. § (7) bekezdésében megjelölt szakhatóságok és a fürdővíz fekvése szerint illetékes jegyző részvételével.
(2) A helyszíni szemle során vizsgálni kell a fürdővíz és a hozzá tartozó terület alkalmasságát, beleértve a fürdővíz korábbi minősítések szerinti, illetve új fürdővíz esetén legalább a 9. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti minőségét, és annak megfelelősége esetén meg kell állapítani
a) a fürdővíz, illetve fürdőhely határait, valamint a megjelölésükre szolgáló eszközök számát és elhelyezésük módját,
b) a minőségellenőrzés céljára szolgáló, a 7. § (4) bekezdéssel összhangban levő mintavételi pontot,
c) a mély víz megjelölésére szolgáló eszközök számát,
d) azt a vízállástartományt, amelynél a fürdőhely üzemeltethető.
(3) A kistérségi intézet a fürdővíz használatát akkor engedélyezi, illetve a fürdőhelyet akkor jelöli ki, ha a fürdővíz minősége - a 9. §-ban foglaltak szerint - legalább „tűrhető”. Fürdőhely kijelöléséhez a kistérségi intézet akkor járul hozzá, ha ezen túlmenően a fürdőhely az üzemeltetésre vonatkozó közegészségügyi előírásoknak megfelel. A fürdőhelyek üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat a 7. melléklet tartalmazza.
(4) A fürdőhely üzemeltetője a 4. § (1) bekezdése szerinti kérelemmel egyidejűleg benyújtja a 7. melléklet alapján elkészített üzemeltetési szabályzatot. Az üzemeltetési szabályzatnak a fürdőhely szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos részletes műszaki, technológiai, biztonságtechnikai, környezetvédelmi és egészségügyi előírásokat kell tartalmaznia.
(5) A védőterületen az ott keletkezett szennyvizet kizárólag közcsatornára kötött vagy zárt rendszerű szennyvízgyűjtőben szabad elhelyezni.
(6) A védőterületen előforduló szennyeződés vagy annak veszélye esetén az üzemeltető haladéktalanul bejelentést tesz a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságnál, amely erről haladéktalanul tájékoztatja a kistérségi intézetet.
(7) A fürdővíz, illetve a fürdőhely megjelölésére szolgáló eszközök leírását a 4. melléklet tartalmazza.

Fürdővízprofil

6. § (1) Az ÁNTSZ regionális intézete (a továbbiakban: regionális intézet) - hivatalból indított eljárásban - minden fürdővíz profilját határozatban megállapítja az 5. mellékletben foglalt előírásoknak megfelelően. A fürdővízprofil megállapításának eljárásában szakhatóságként közreműködik a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Egy fürdővízprofil vonatkozhat egy vagy több összefüggő fürdővízre.
(2) A fürdővízprofilokat az 5. mellékletben előírtaknak megfelelően rendszeresen felül kell vizsgálni és frissíteni kell.
(3) A fürdővízprofilok elkészítése, felülvizsgálata és frissítése során fel kell használni az adott felszíni vízre vonatkozó, egyéb jogszabályok rendelkezései szerint végzett ellenőrzések és értékelések e jogszabály teljesítése szempontjából érdemi adatait is.

Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat

7. § (1) A fürdővíz minőségellenőrzését szolgáló mintavételi ütemtervhez tartozó mintavételek és laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséről a kistérségi intézet gondoskodik, üzemeltetett fürdőhely esetében erről - a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - a fürdőhely üzemeltetője saját költségére gondoskodik.
(2) A fürdővíz mintavételeket a kistérségi intézet által a 3. § (1) bekezdése és 4. § (1) bekezdése szerint meghatározott minőségellenőrzési ütemterv szerint kell elvégezni. Az egyes mintavételeket legkésőbb az ütemtervben meghatározott időpontot követő 4 napon belül kell elvégezni. Az első mintavételre legfeljebb 3 héttel a fürdési idény kezdete előtt sort kell keríteni, majd további legalább 3 mintát kell venni a fürdési idény folyamán azzal, hogy az egyes mintavételek között nem telhet el egy hónapnál hosszabb idő.
(3) Olyan fürdővíz esetében, amelynél a fürdési idény nem hosszabb 8 hétnél, elegendő összesen 3 mintát venni.
(4) A mintákat az átlagosan legnagyobb fürdési forgalom helyén vagy a 6. § szerinti fürdővízprofil alapján várható legnagyobb szennyezési veszély helyén, legalább 1 méteres vízmélységnél, a vízfelület alatt 30 cm-rel kell venni. A minták vizsgálatának legalább az 1. mellékletben megjelölt 1. és 2. paraméterekre kell kiterjednie.
(5) A rövid távú szennyezések fennállása alatt vett minták figyelmen kívül hagyhatók. Ilyen esetben további mintát kell venni annak megerősítésére, hogy az esemény lezajlott. Ez a minta nem képezi részét a fürdővíz minőségi adatsorának. Ha a figyelmen kívül hagyott minta helyett egy másikra van szükség, pótmintát kell venni 7 nappal a rövid távú szennyezés befejeződését követően.
(6) Rendkívüli helyzet fennállása alatt a minőségellenőrzési ütemterv végrehajtása felfüggeszthető. A minőségellenőrzési ütemterv végrehajtását a rendkívüli helyzet megszűnését követő legrövidebb időn belül folytatni kell. A rendkívüli helyzet miatt hiányzó minták pótlására, annak megszűnését követő legrövidebb időn belül új mintát kell venni.
(7) Az (5)-(6) bekezdések esetében az előre lefektetett minőségellenőrzési ütemterven kívül vett minták és paraméterek vizsgálatáról a kistérségi intézet gondoskodik az ÁNTSZ költségvetési kerete terhére.
8. § (1) Az e rendelet szerinti minőség-ellenőrzés célját szolgáló akkreditált mintavétel helyszíni szemlével egybekötve történik, amelynek ki kell terjednie a kátránymaradék, üveg, műanyag, gumi vagy egyéb hulladék előfordulásának, valamint fitoplanktonok és makrofiták burjánzásának megállapítására is. A szemle eredményét a vizsgálati jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(2) Ha a korábbi tapasztalatok, vagy a fürdővíz-profil cianobaktérium burjánzás lehetőségét jelzi, a helyszíni szemle kiterjed a cianobaktérium burjánzás helyszíni vizsgálatára is. A helyszíni szemle során a cianobaktérium kockázat értékelését az 1. mellékletben megadottak szerint kell elvégezni.
(3) Ha a helyszíni szemle alapján a cianobaktérium burjánzással összefüggésben egészségügyi kockázat megállapítható vagy valószínűsíthető, a kistérségi intézet hivatalból - kijelölt fürdőhely esetében a fürdőhely üzemeltetőjének bejelentésére - haladéktalanul intézkedik a további a cianobaktérium burjánzással összefüggő egészségügyi kockázatot feltáró vizsgálatokra (fitoplankton analízis, cianobaktérium sejtszám meghatározás, klorofill kimutatás) irányuló mintavétel és vizsgálat megszervezése céljából. A mintát ilyen vizsgálatokra akkreditált laboratóriumba kell eljuttatni azzal, hogy a vizsgálatra legkésőbb 36 órán belül sor kerüljön.
(4) Ha a (3) bekezdés szerint elrendelt vizsgálatok eredménye a cianobaktérium burjánzással összefüggő egészségügyi kockázat megerősítését (az 1. melléklet 3. és 4. paraméterének a 2. melléklet szerinti értékelés alapján egyaránt kifogásolt vízminőséget) eredményezi, és a cianobaktérium fajösszetétele alapján a microcystin termelés valószínűsíthető, a mintából el kell végeztetni a cianobaktérium toxin analízis (1. melléklet 5. paraméter) vizsgálatát is.
(5) A fürdővíz minőségére vonatkozó minták kezelése és vizsgálata az 1. mellékletben megjelölt módszerekkel, a 6. mellékletben megjelölt szabályok szerint történik. Ezektől eltérő módszerek is alkalmazhatók, amennyiben az így nyert eredmények egyenértékűek az 1. mellékletben meghatározott módszerekkel, illetve a 6. mellékletben megjelölt szabályok alkalmazásával kapott eredményekkel. Az eltérő módszer alkalmazását az Országos Környezetegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OKI) szakvéleménye alapján az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) engedélyezi és az engedélyt a honlapján közzéteszi.
(6) Ha valamely helyszíni szemle vagy laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján a fürdővíz jelentős vagy tartós minőségromlása vagy ennek lehetősége megállapítható, a kistérségi intézet kezdeményezi további vizsgálat elvégzését.

Fürdővízminőség értékelése és a fürdővizek osztályozása

9. § (1) A 7-8. § szerint elvégzett fürdővíz vizsgálatok eredményeit a kistérségi intézet minden fürdővízre, minden fürdési idényt követően értékeli
a) a 2. mellékletben részletezett eljárással,
b) az 1. melléklet „A” oszlopa szerinti 1. és 2. paramétereknek az aktuális, és a három megelőző fürdési idény során elvégzett vizsgálatán alapuló fürdővíz minőségi adatsor felhasználásával.
(2) A fürdővíz minőségének értékelése külön kitér a cianobaktérium burjánzással összefüggő egészségügyi kockázatnak az utolsó fürdési idény során észlelt mértékére.
(3) A fürdővizek minőségének értékeléséhez használt adatsoroknak legalább 16 mintára, illetve a 7. § (3) bekezdése szerinti fürdővizek esetében legalább 12 mintára kell kiterjedniük.
(4) Négynél kevesebb fürdési idény vizsgálati adatsorával is elfogadható olyan fürdővíz minőségének értékelése, amelyre a (3) bekezdés követelménye teljesül vagy, ha a fürdési idény nem haladja meg a 8 hetet, és legalább 8 mintára kiterjedő adatsor áll rendelkezésre, amennyiben:
a) a fürdővizet újonnan azonosították, vagy
b) olyan változások következtek be, amelyek valószínűsíthetően befolyásolják a fürdővíz 2. melléklet szerinti osztályba sorolását, ez esetben az értékelést csak a változásokat követően vett mintákra vonatkozó fürdővíz-minőségi adatsorokból kell elvégezni.
(5) A fürdővizeket minőségüknek megfelelően - az (1)-(4) bekezdések szerinti értékelés eredményeként - a kistérségi intézet az alábbi osztályokba sorolja be:
a) kifogásolt,
b) tűrhető,
c) jó,
d) kiváló.
(6) Ha a 8. § (2) bekezdésében előírtak alapján nem merült fel az emelkedett cianobaktérium burjánzással összefüggő egészségügyi kockázat, a fürdővíz ebből a szempontból kiváló minősítést kap. Egyéb esetben a kockázat értékelésének alapját az 1. melléklet 3. paraméter értékeinek a táblázatban megadott határértékekhez viszonyított nagysága képezi.
(7) A kistérségi intézet a vízminőségi értékelés alapján
a) a fürdővizeket hivatalból, illetve a kijelölt fürdőhelyeket az üzemeltető kérelmére feloszthatja, vagy
b) az egymással szomszédos, összefüggő fürdővizeket hivatalból, illetve az egymással szomszédos, összefüggő kijelölt fürdőhelyeket az üzemeltető kérelmére összevonhatja, ha
ba) az (5) bekezdés szerinti értékelésük az azt megelőző 4 évben azonos eredményre vezetett, és
bb) a fürdővízprofiljuk közös kockázati tényezőket vagy azok közös hiányát mutatja.
10. § (1) A 9. § (1) bekezdése szerinti értékelés alapján a „kifogásolt” osztályba tartozó fürdővíz esetében, az ilyen osztályozást követő első fürdési idénytől kezdődően a kistérségi intézet az alábbi minőség-felügyeleti intézkedéseket foganatosítja:
a) tájékoztatja a fürdőhely üzemeltetőjét és egyértelmű jelzésekkel felhívja a nyilvánosság figyelmét a fürdőzés fokozott kockázatára,
b) a jegyző és a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség bevonásával meghatározza a „tűrhető” minőségi állapot elérésének sikertelenségére vezető okokat,
c) meghozza a hatáskörébe tartozó, a szennyezés okainak megelőzését, csökkentését vagy megszüntetését célzó intézkedéseket,
d) a fürdővízprofil alapján a 11. § szerint tájékoztatja a nyilvánosságot a környezetszennyezés okairól és a meghozott intézkedésekről.
(2) Azonnal sort kell keríteni az (1) bekezdésben felsorolt intézkedésekre, ha a regionális vagy a kistérségi intézet olyan rendkívüli eseményről szerez tudomást, amely a fürdőzők egészségét ténylegesen vagy várhatóan veszélyezteti.
(3) A kistérségi intézet a fürdőhely üzemeltetőjét és a nyilvánosságot - a 11. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatáson túl - közérthető módon tájékoztatja az emelkedett cianobaktérium burjánzással összefüggő egészségügyi kockázatra utaló vizsgálati eredményekről és a kockázattal kapcsolatban javasolt intézkedésekről, különös tekintettel a cianobaktériumra különösen érzékeny személyek ajánlott magatartására.
(4) A 9. § (1) bekezdése szerinti értékelés alapján több évre visszamenőleg a „kifogásolt” osztályba sorolt fürdővízre legkésőbb az első ilyen besorolást követő öt év elteltével állandó fürdési tilalmat kell bevezetni. Az állandó fürdési tilalom az ötéves időszak letelte előtt is bevezethető, ha nem biztosítható a legalább „tűrhető” vízminőség vagy annak költségei aránytalanul nagyok.
(5) A kistérségi intézet határozatban dönt a fürdőzés (4) bekezdés szerinti állandó tilalmáról.
(6) Ha - a 7. § (5) bekezdése szerint figyelmen kívül hagyható mintákat kivéve - bármely fürdővízmintában
a) a fekális enterococcusok száma meghaladja az 500/100 ml-t, vagy
b) az Escherichia coli száma meghaladja az 1500/100 ml-t, vagy
c) az 1. melléklet 3-5. paramétereinek értékei egyaránt meghaladják a tűrhető vízminőségre előírt határértékeket, a kistérségi intézet a fürdőhely üzemeltetésének szüneteltetését haladéktalanul elrendeli.
(7) A (6) bekezdésben foglalt intézkedés irányadó akkor is, ha a fürdőhely üzemeltetése nem felel meg az e rendeletben foglalt feltételeknek.
(8) A vízminőség helyreállításához szükséges intézkedések eredménytelensége esetén a kistérségi intézet a fürdővíz-használati engedélyt visszavonja.
(9) A fürdőhely üzemeltetésének a 9. § (1) bekezdése szerinti értékelésen alapuló, vízminőségi okokból elrendelt tilalmát csak akkor lehet feloldani, illetve új fürdőhelyen a fürdőzést csak akkor lehet engedélyezni, ha két egymást követő vizsgálat legfeljebb 330/100 ml fekális enterococcus-számot és 900/100 ml Escherichia coli számot eredményez, illetve, ha az emelkedett cianobaktérium kockázatnak a 8. § (2) bekezdése vagy (3) bekezdése szerinti vizsgálattal megállapítható jelei nem állnak fenn.
(10) A 9. § (1) bekezdése szerinti értékelésen alapuló, vízminőségi okokból elrendelt fürdési tilalom feloldásához szükséges vizsgálatok - amennyiben a minőségellenőrzési ütemtervben meghatározottól eltérő időpontban vett mintákból történnek - nem képezik részét a fürdővízminőség értékelésére szolgáló adatsornak.

Nyilvánosság tájékoztatása

11. § (1) A helyszíni szemle és a vizsgálatok eredményét az azokat végző laboratórium haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálatok befejezését követő 24 órán belül - a hét utolsó munkanapján kapott eredményeket a következő hét első munkanapján - megküldi a fürdőhely üzemeltetőjének, a kistérségi és regionális intézetnek, valamint az OKI-nak értékelés és a nyilvánosság tájékoztatása céljából.
(2) A fürdővíz minőségére vonatkozó adatok közérdekűek. A nyilvánosság fürdővizekkel kapcsolatos tájékoztatását a (3)-(9) bekezdések alapján kell biztosítani. A víz minőségéről és annak az egészségre gyakorolt hatásáról - kérelemre - a kistérségi, illetve a regionális intézet felvilágosítást ad.
(3) A kistérségi intézet elrendeli a fürdési tilalom alá eső fürdővizek fürdést tiltó táblával történő megjelölését.
(4) A jegyző a helyben szokásos módon minden évben tájékoztatja a lakosságot
a) az engedélyezett fürdővizekről,
b) a kijelölt fürdőhelyekről,
c) a fürdési tilalom elrendeléséről,
d) a fürdési tilalom feloldásáról.
(5) A fürdést tiltó tábla elhelyezéséről, karbantartásáról és eltávolításáról engedélyezett fürdővíz esetében a kistérségi intézet gondoskodik, kijelölt fürdőhely esetében az üzemeltető, ennek elmulasztása esetén a kistérségi intézet - az üzemeltető költségére - intézkedik.
(6) A fürdőhely üzemeltetője a 3. mellékletben foglaltak szerint köteles a védőterület határait megjelölni.
(7) Minden fürdővízre vonatkozóan évente a fürdési idény teljes időtartama alatt, illetve az információ aktualitásának megfelelő időben a fürdővizek 300 méteres körzetén belül, a fürdőzők számára jól megközelíthető és látható módon, engedélyezett fürdővíz esetében a kistérségi intézet, kijelölt fürdőhely esetében az üzemeltető hozzáférhetővé teszi:
a) a fürdővíz aktuálisan érvényes osztályba sorolását,
b) az esetleges fürdőzési tilalmat világos és egyszerű jelzés vagy jelkép segítségével,
c) a fürdővíz általános, műszaki szakkifejezésektől mentes leírását az 5. melléklet szerint elkészített fürdővíz-profil alapján,
d) a rövid távú szennyezésnek kitett fürdővizek esetében
da) tájékoztatást arról, hogy a fürdővíz rövid távú szennyezésnek van kitéve,
db) azon napok számának megjelölését, amelyeken az előző fürdési idény alatt, a rövid távú szennyezés miatt a fürdőzés meg volt tiltva,
dc) az ilyen szennyezés valószínűsíthető vagy ténylegesen bekövetkezésére vonatkozó figyelmeztetést,
e) rendkívüli helyzet előfordulása esetén tájékoztatást annak jellegéről és várható időtartamáról,
f) a fürdőzés megtiltása esetén a fürdőzők erről szóló tájékoztatását az indokok megjelölésével,
g) állandó fürdőzési tilalom bevezetése esetén annak szerepeltetését, hogy az érintett terület többé nem minősül fürdővíznek, a visszaminősítés indokainak megjelölésével,
h) a fürdővízzel kapcsolatos teljes körű információ hozzáférésének módját (pl. honlap megjelölése).
(8) A (7) bekezdés a)-g) pontjaiban foglalt információt az üzemeltető kérésére a 13. §-ban megjelölt Bizottság az üzemeltető rendelkezésére bocsátja.
(9) A regionális intézet illetékességi területéről a megfelelő helyi, illetve országos médiában, valamint a honlapján - indokolt esetben több nyelven is - minden évben közzéteszi:
a) a fürdővizek listáját legkésőbb május 31-éig,
b) minden egyes fürdővíz osztályozását és fürdővíz-profilját, ideértve az utolsó osztályozást követően végzett minőségellenőrzés eredményeit,
c) a „kifogásolt” osztályba sorolt fürdővizek esetén a szennyezés okainak megszüntetésére és a fürdőzők szennyezéssel összefüggő egészségügyi kockázatának megakadályozására, valamint a szennyezés elhárítására tett - a 10. § (1) bekezdésében foglalt - intézkedéseket,
d) rövid távú szennyezésnek kitett fürdővizek esetén általános tájékoztatást
da) azokról a körülményekről, amelyek feltehetőleg rövid távú szennyezéshez vezetnek,
db) a szennyezés előfordulásának valószínűségéről és valószínűsíthető időtartamáról,
dc) a szennyezés okairól,
dd) a fürdőzők szennyezéssel összefüggő egészségügyi kockázatának megakadályozására tett intézkedésekről,
de) a szennyezés okainak elhárítására tett intézkedésekről.
(10) A regionális intézet a (9) bekezdés b)-d) pontjaiban foglalt információt legkésőbb minden év november 15-éig tesz közzé.
(11) Az OTH minden fürdési idény kezdete előtt legkésőbb május 31-ig az ÁNTSZ honlapján közzéteszi az engedélyezett fürdővizek és fürdőhelyek, valamint a tartós fürdési tilalom alá eső fürdővizek, illetve fürdőhelyek listáját.

Fürdővízminőség felügyelet

12. § (1) A fürdővízminőség felügyelet a fürdővizekkel kapcsolatos alábbi intézkedések összessége:
a) a fürdővízprofilok elkészítése és karbantartása,
b) minőségellenőrzési ütemterv készítése,
c) a fürdővizek minőségének ellenőrzése,
d) a fürdővíz-minőségi adatok gyűjtése, továbbítása és kezelése,
e) a fürdővizek minőségének értékelése,
f) a fürdővizek osztályozása,
g) azon szennyező források meghatározása és értékelése, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a fürdővizeket és veszélyeztethetik a fürdőzők egészségét,
h) a nyilvánosság tájékoztatása,
i) a fürdőzők szennyezésnek való kitettségének megelőzését szolgáló lépések megtétele,
j) a szennyezés kockázatának csökkentését szolgáló tevékenység.
(2) A fürdővízminőség felügyelettel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az országos tisztifőorvos felel.
(3) Az országos tisztifőorvost az (1) bekezdés szerinti feladatainak végrehajtásában a Népegészségügyi Tárcaközi Bizottság Víz- és Egészség Szakbizottsága (a továbbiakban: Szakbizottság) támogatja.
(4) A Szakbizottság:
a) rendszeresen értékeli a fürdővíz biztonsági helyzetet,
b) javaslatot tesz a fürdővíz biztonság megőrzéséhez, illetve helyreállításához szükséges teendőkre,
c) szakmai ajánlásokat dolgoz ki annak érdekében, hogy a 2015. évi fürdési idény végéig az összes magyarországi fürdővíz elérje legalább a „tűrhető” minősítést és a lehetőségek szerinti mértékben nőjön a „jó” és „kiváló” osztályba tartozó fürdővizek aránya.
(5) A határon átnyúló hatások által érintett fürdővizek minőségének ellenőrzése az érintett tagállamok, illetve az Európai Unió tagjai közé nem tartozó szomszédos államok közös felügyeletével történik.
(6) A Szakbizottság kidolgozza a nyilvánosság fürdővízminőség-felügyeleti feladatok végrehajtásába történő bevonására vonatkozó szakmai ajánlását, különös tekintettel:
a) a nyilvánosság által megfogalmazott észrevételek, javaslatok vagy panaszok fogadásának, nyilvántartásának és megválaszolásának rendjére,
b) az a) pont szerinti információ elemzésének és hasznosításának módjára,
c) az a) pontban foglaltak megválaszolásának formai és tartalmi követelményeire (beleértve ezek határidejét is).
(7) A Szakbizottság kidolgozza a cianobaktérium kockázat esetén javasolt tevékenységekre, illetve intézkedésekre vonatkozó szakmai ajánlásait.
(8) A Szakbizottság szakmai ajánlásait és közérdekű tájékoztatásait közzéteszi az ÁNTSZ honlapján.
13. § (1) A fürdővizek és fürdőhelyek minőségfelügyeleti feladatainak a regionális intézetek illetékességi területeinek megfelelő szinten történő végrehajtásáról a regionális tisztifőorvos gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatának végrehajtásában a regionális tisztifőorvost ad hoc regionális fürdővíz-minőségügyi bizottság (a továbbiakban: Bizottság) támogatja. A Bizottságot a regionális tisztifőorvos hívja össze és vezeti. Tagjai a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatói, illetve az általuk kijelölt szakértő.
(3) A regionális tisztifőorvos a tárgyalt ügyektől függően tanácskozási joggal a megyei önkormányzat, a rendőrség, a vízrendészet és a Regionális Idegenforgalmi Bizottság egy-egy képviselőjét és további résztvevőket hívhat meg a bizottság ülésére.
14. § (1) A kistérségi intézet minden fürdési idény kezdete előtt, de legkésőbb május 10-éig tájékoztatja a regionális intézetet és az országos tisztifőorvost
a) az illetékességi területükhöz tartozó
aa) engedélyezett fürdővizek,
ab) a kijelölt fürdőhelyek,
ac) tartós fürdési tilalom alá eső fürdővizek
listájáról,
b) minden egyes fürdőhelyre magállapított fürdési idény első és utolsó napjáról,
c) minden egyes fürdővíz mintavételi ütemtervéről,
d) a fürdővíz mintavételre és vízminőség vizsgálatra szerződött laboratóriumok listájáról,
e) a rövid távú szennyezés kockázatának kitett fürdőhelyek listájáról.
(2) A kistérségi intézet a fürdési idény folyamán gondoskodik arról, hogy
a) a fürdővíz jelentős vagy tartós minőségromlására vagy ennek lehetőségére, különösen a fürdőzők egészségi kockázatának növekedésével kapcsolatos bármely rendkívüli helyzetre vonatkozó információ az erről való tudomásszerzést követő 3 órán belül,
b) a 7. § (5) bekezdése szerinti rövid távú szennyezés miatt figyelmen kívül hagyható mintákról szükséges tájékoztatás, az erre vonatkozó döntést követő 24 órán belül a regionális intézetbe és az OKI-ba eljusson.
(3) A regionális intézet
a) a kistérségi intézettel, a fürdővízhez tartozó partszakasz tulajdonosaival és a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel, valamint szükség esetén más szervezetekkel (pl. az Országos Meteorológiai Szolgálattal) történt egyeztetés alapján, a felmerülés esedékessége szerint, intézkedik a rövid távú szennyezések előrejelzésének megszervezése érdekében,
b) gondoskodik a figyelmen kívül hagyott minták pótlásáról,
c) a kistérségi intézettel együttműködve meghozza a fürdővizek jelentős vagy tartós minőségromlásával vagy ennek lehetőségével, különösen a fürdőzők egészségi kockázatának növekedésével kapcsolatos bármely rendkívüli helyzet kezeléséhez szükséges intézkedéseket,
d) biztosítja a rendkívüli helyszíni szemlék, mintavételek és vizsgálatok megszervezését és a kialakult helyzet kezeléséhez szükséges egyéb intézmények és érdekelt szervezetek tájékoztatását és bevonását,
e) kedvező vagy kedvezőtlen vízminőség-vizsgálati adatsor alapján a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel történt egyeztetést követően felülvizsgálhatja a 3. mellékletben megállapított védőtávolságokat.

Átmeneti és záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
(2) A fürdővízprofilokról első alkalommal 2011. március 1-jéig kell határozatot hozni.
(3) Az e rendelet előírásainak teljesítésével kapcsolatos mintavételeket és laboratóriumi vizsgálatokat akkreditált eljárás keretében 2009. március 24-ét követően kizárólag olyan laboratórium végezheti, amely az OKI által szervezett jártassági körvizsgálatokban megfelelő eredményekkel részt vett és teljesíti a 11. § (1) bekezdésében foglaltakat, valamint az OTH erre feljogosította. A feljogosítást - kérelemre - az OTH adja ki. A feljogosított laboratóriumok listáját az OTH honlapján közzéteszi. A feljogosítás visszavonásig érvényes. Az e rendeletben foglalt előírások nem teljesítése esetén a visszavonást az engedélyes, az OKI vagy az OTH kezdeményezheti.
(4) A 10. § (3) bekezdésében foglalt tájékoztatás tartalmi követelményeire a Szakbizottság ajánlást tesz közzé a 2008. évi fürdési idény kezdetéig.
(5) A 11. § (7) bekezdésében foglaltakat első alkalommal legkésőbb 2012. március 1-jéig kell hozzáférhetővé tenni.
(6) A 11. § (9) bekezdésében foglaltakat első alkalommal legkésőbb a 2011. évi fürdési idényben kell közzétenni.
(7) A 12. § (6) bekezdésében foglaltakat első alkalommal legkésőbb 2010. március 1-jéig kell közzétenni.
(8) A Szakbizottság a 2008. évi fürdési idény kezdetéig közzéteszi a cianobaktérium kockázat esetén javasolt tevékenységekre, illetve intézkedésekre vonatkozó szakmai ajánlásait.
(9) A 9. §-ban foglalt fürdővíz-minőség értékelést első alkalommal legkorábban a 2011. évi fürdési idényt követően, de legkésőbb a 2015. évi fürdési idény végéig kell elvégezni.
(10) A Szakbizottság az Országos Epidemiológiai Központ és az OKI javaslatainak figyelembevételével megfogalmazott ajánlásai alapján az országos tisztifőorvos első alkalommal legkésőbb 2010. március 24-éig létrehozza a fürdővizek által okozott egészségi ártalmak és megbetegedések országos elemző és reagáló rendszerét (surveillance).
(11) Az OTH a 2008. évtől kezdődően tájékoztatja az Európai Bizottságot
a) minden fürdési idény kezdete előtt a fürdővízként azonosított felszíni vizekről és az előző évhez képest bekövetkezett változásokról, valamint azok okairól,
b) minden fürdési idényt követően legkésőbb december 31-éig
ba) minden egyes fürdővíz minőségének értékeléséről,
bb) a vízminőség felügyelet terén hozott jelentősebb intézkedésekről,
bc) a vízminőség ellenőrzési ütemterv felfüggesztéséről a felfüggesztés indokainak megjelölésével.
(12) Az OTH a 8. § (5) bekezdése szerint kiadott eltérési engedélyekről a kiadást követő 30 napon belül tájékoztatja az Európai Bizottságot.
(13) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet,
b) a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet módosításáról szóló 161/2002. (VII. 17.) Korm. rendelet,
c) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó szervek feladat- és hatáskörének felülvizsgálatáról szóló 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 20. § (1)-(3) bekezdései,
d) az egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító kormányrendeletek módosításáról szóló 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 31. § (2) bekezdésében „a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 6. §-a (2) bekezdésében az „és az illetékes vízügyi igazgatósággal”” szövegrész,
e) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat közreműködését, valamint az egyes hatósági engedélyek kiadását érintő jogszabályok módosításáról, valamint egyes jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 324/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §-a.
(14) Ez a rendelet a fürdővizek minőségéről és a 76/160/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2006. február 15-i 2006/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.