109/2009. (V. 20.) Korm. rendelet

az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a következőket:]
„g) a 3. § (4) bekezdése szerinti biztosítékokról, fedezetekről és feltételekről szóló tájékoztatást;”
(2) Az R. 2. §-ának (2) bekezdése az alábbi j) ponttal egészül ki:
[(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a következőket:]
„j) a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információkat (különösen pénzügyi, számviteli kimutatásokat és előrejelzéseket), amelyekből megítélhető, hogy a hitel, kölcsön vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése kellően megalapozott-e.”
(3) Az R. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyedi viszontgarancia vállalásáról szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a (2) bekezdés a), c), d), g), h), i) és j) pontjaiban foglaltakat.”
2. § Az R. 3. §-ának (1)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány az egyedi állami kezesség- és egyedi viszontgarancia-vállalásról szóló, Magyar Közlönyben közzétett határozatában különösen az alábbiakról dönt:
a) a kötelezett személyéről;
b) a kezesség, viszontgarancia összegéről vagy mértékéről;
c) a kezesség-, viszontgarancia-vállalási díj mértékéről vagy elengedéséről;
d) a kezesség-, viszontgarancia-vállalással támogatott hitelcélról;
e) az ÁKK Zrt. közreműködésének módjáról.
(2) Amennyiben az állami kezesség alapjául szolgáló szerződéshez kapcsolódóan a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti eljárás lefolytatása nem kötelező, a kötelezettnek nyilvános pályázatot kell kiírnia. A Kormány az egyedi kezességvállalásról szóló határozatában - indokolt esetben - azt is engedélyezheti, hogy a kötelezett a nyilvános pályázat helyett legalább három ajánlattevő ajánlatát kérje be. A Kormány a nyilvános pályázat kiírásának, illetve az ajánlatok bekérésének kötelezettsége alól kivételesen, indokolt esetben felmentést adhat [így különösen, ha a jogosult az Áht. 33/D. § k) pontja szerinti nemzetközi fejlesztési intézmény].
(3) Amennyiben a határozat nem ad nevesítetten felhatalmazást készfizető kezesség vállalására, a kezes és a jogosult között csak egyszerű kezességvállalásról szóló megállapodás jöhet létre.
(4) A határozat feltételként előírhatja, hogy az egyedi állami kezességvállalásra, viszontgarancia-vállalásra vonatkozó szerződés aláírására csak akkor kerülhet sor, ha a kötelezett a kezesnek - külön megállapodásban vagy jognyilatkozattal - megfelelő fedezetet, biztosítékot ajánl fel. A határozat a kezesség- és viszontgarancia-vállaláshoz kapcsolódóan - a jogosult, illetve a kötelezett vonatkozásában - egyéb feltételeket is megállapíthat.
(5) A kezességvállalási díj megfizetésének idejéről és módjáról, valamint a (4) bekezdés szerinti feltételekről, fedezetekről és biztosítékokról - a Kormány határozatának figyelembevételével -, a kötelezettel kötött szerződésben az államháztartásért felelős miniszter állapodik meg.”
3. § (1) Az R. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az egyedi állami kezességvállalási szerződést a jogosult kezdeményezését követően, a kormányhatározatnak megfelelő tartalommal az államháztartásért felelős miniszter készíti elő. A kezesi szerződést az államháztartásért felelős miniszter az e rendelet 2. számú mellékletében szereplő minta alapján készíti elő. A garanciaszerződést az államháztartásért felelős miniszter ugyanezen minta alapján készíti elő a garanciára vonatkozó eltérések figyelembevételével.”
(2) Az R. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Az egyedi állami kezességvállalási szerződés megkötésének végső határideje a 3. § szerinti kormányhatározat közzétételétől számított
a) hat hónap;
b) egy év, amennyiben a jogosult kiválasztása a Kbt. szerinti eljárás lefolytatásával történik.”
(3) Az R. 4. §-a az alábbi (4)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A kezesi szerződés nem köthető meg abban az esetben, ha a kormányhatározat elfogadását követően olyan változás következik be, illetve olyan új tények jutnak az államháztartásért felelős miniszter tudomására, amelyek az egyedi állami kezességvállalásnak az Áht. 33. §-ának (5) és (6) bekezdése alapján akadályát jelentik. Ebben az esetben az államháztartásért felelős miniszter kezdeményezi a Kormány kezességvállalásról szóló határozatának visszavonását.
(5) Az egyedi állami kezességvállalás a kezességvállalási szerződés megkötésével jön létre.
(6) A 3. § (5) bekezdése szerinti szerződés megkötésének végső határidejére a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(7) A 3. § (5) bekezdése szerinti szerződés aláírási feltétele, hogy jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság kötelezett írásban megnevezze a nevében aláírásra jogosult személyeket, és azok képviseleti jogosultságát megfelelően igazolja az államháztartásért felelős miniszter részére.”
4. § (1) Az R. 4/A. §-ának (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(3) Az egyedi viszontgarancia-megállapodást a 3. § szerinti kormányhatározat közzétételétől számított hat hónapon belül lehet megkötni.”
(2) Az R. 4/A. §-a az alábbi (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) Az egyedi viszontgarancia-vállalás a viszontgarancia-szerződés megkötésével jön létre.
(5) Az egyedi viszontgarancia-vállalás esetében a 3. § (5) bekezdését és a 4. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”
5. § Az R. az alábbi 4/B. §-sal egészül ki:
„4/B. § Az egyedi állami kezességvállalás és egyedi viszontgarancia-vállalás biztosítékaként a Magyar Állam javára kikötött jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom törlésével, és az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozat megtételére az államháztartásért felelős miniszter jogosult.”
6. § Az R. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja az alábbi 3. alponttal egészül ki:
[b) amennyiben az állami kezesség alapjául szolgáló szerződés előkészítéséhez a Kbt. szerinti eljárás lefolytatása nem kötelező, a Kormány határozatában dönt az ÁKK Zrt. részvételéről az alábbiak szerint:]
„3. az Áht. 33/D. § k) pontja szerinti nemzetközi fejlesztési intézménytől történő hitelfelvétel esetén az ÁKK Zrt. pénzügyi szempontból véleményezi a hitelfelvevő és a nemzetközi fejlesztési intézmény között létrejövő hitelszerződést.”
7. § (1) Az R. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Mind a kezességek, mind a viszontgaranciák esetében - ha törvény vagy e rendelet másként nem rendelkezik - a jogosult külön felhívás nélkül köteles a naptári negyedévet követő hónap 20. naptári napjáig elektronikus úton tájékoztatni a Magyar Államkincstárt a kötelezettel fennálló jogviszonyából származó követelés adatairól és a kezességbeváltás valószínűségére vonatkozó számításairól.”
(2) Az R. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Jogszabályi kezességek esetén az adatszolgáltatást jogszabályonkénti bontásban, a kötelezettek egyedi azonosítása nélkül, összevont adatok formájában kell teljesíteni.”
(3) Az R. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Külföldi székhelyű jogosult esetén az adatszolgáltatási kötelezettséget - a jogosult és a kötelezett külön megállapodása alapján, az államháztartásért felelős miniszter egyidejű értesítése mellett - a kötelezett teljesíti.”
(4) Az R. 8. §-a a következő (4)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 5. § (1) bekezdésének a) pontja, továbbá a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 6. § (1) bekezdésének b) pontja szerint vállalt állami kezesség esetében az adatszolgáltatási kötelezettséget a jogosult helyett külön megállapodás nélkül az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt., illetve a Magyar Export-Import Bank Zrt. teljesíti.
(5) Legkésőbb az első adatszolgáltatási kötelezettség határidejét megelőző 20 naptári napon belül a Magyar Államkincstártól kérni kell az adatszolgáltatóként történő nyilvántartásba vételt. A Magyar Államkincstár 5 munkanapon belül megküldi az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges azonosítót és az adatszolgáltatás részletes eljárási szabályairól szóló tájékoztatást.
(6) A kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák adatairól az államháztartásért felelős miniszter külön felhívás nélkül a naptári negyedévet követő hónap 20. naptári napjáig elektronikus úton tájékoztatja a Magyar Államkincstárt.
(7) A Magyar Államkincstár az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásból nyert összesített adatokról az adatszolgáltatást követő 45 naptári napon belül értesíti az államháztartásért felelős minisztert.”
8. § Az R. 8/B. §-ának (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(4) Az egyedi állami kezességek és egyedi állami garanciák beváltásánál az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerint jár el.”
9. § Az R. 8/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás esetén a jogosult a jogszabályban meghatározott feltételek szerint - az e rendelet 11. számú mellékletében szereplő vonatkozó igénylőlap felhasználásával -
a) egyszerű kezesség esetén a 8/A. § (4) bekezdésben foglalt okiratok végrehajthatóvá válását követő 180 naptári napon belül;
b) készfizető kezesség esetében a hitelszerződés lejáratát, illetve - amennyiben az korábbi - annak felmondását követő 180 naptári napon belül
érvényesítheti az állami kezességvállalásból eredő jogait az állami adóhatóságnál. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.”
10. § Az R. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben az állami kezességvállalással érintett hitelszerződés felmondásra kerül, vagy a véglejáratkor a kölcsönt az adós még nem fizette teljesen vissza, a hitelintézet az e rendelet 4. számú melléklete szerinti igénylőlap felhasználásával - a 8/C. § (2) bekezdés szerinti jogvesztő határidőn belül - érvényesítheti az állami készfizető kezességvállalásból eredő jogait az állami adóhatóságnál.”
11. § Az R. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben szereplő állami kezességek beváltásánál az állami adóhatóság az Art. szerint jár el. A beváltás iránti kérelmet elutasítja, ha a jogosult eljárása a kezességgel biztosított kötelezettség elvállalásánál, valamint a kezesség fennállásának ideje alatt nem felelt meg a külön jogszabályokban, valamint az e rendeletben meghatározott feltételeknek.”
12. § (1) Az R. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az előzetes bejelentést a kultúráért felelős miniszter megvizsgálja és - ha megfelel az Áht. 33/B. §-a (2), (3), (7), illetve (8) bekezdésében foglalt feltételeknek - nyilvántartásba vétel céljából legkésőbb augusztus 15-ig továbbítja az államháztartásért felelős miniszternek.”
(2) Az R. 15. §-a az alábbi (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) Kiállítási garancia, illetve viszontgarancia vállalására indokolt esetben előzetes bejelentés hiányában is lehetőség van, amennyiben az - tekintettel az éves költségvetési törvényben meghatározott keret várható kihasználtságára - nem akadályozza az előzetesen bejelentett kiállítási garanciák, illetve viszontgaranciák vállalását.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a kiállító az igényét a kultúráért felelős miniszternek jelenti be. A bejelentésre értelemszerűen alkalmazni kell a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel, hogy a kiállítónak az előzetes bejelentés elmulasztását is részletesen indokolnia kell.”
13. § (1) Az R. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kiállítási garancia-, illetve a kiállítási viszontgarancia-vállalás érdekében a kiállító a garancia igénybevételének tervezett kezdő időpontja előtt legkésőbb 25 munkanappal kérelmet nyújt be a kultúráért felelős miniszterhez. Amennyiben az egy kiállítás kapcsán benyújtott igények száma meghaladja a 15 darabot, a benyújtási határidő - a 16. kérelemtől kezdődően az egy kiállításhoz kapcsolódó összes kérelem esetében - kérelmenként 1 munkanappal nő.”
(2) Az R. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kiállítási garancia vállalására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:
a) az e rendelet 7. számú melléklete szerinti Adatlap kiállítási garancia- vagy kiállítási viszontgarancia-vállaláshoz című - kitöltött - adatlapot;
b) a kiállítás tervét, a kérelem részletes indokolását,
c) az épületbiztonsági dokumentációt, amely részletesen bemutatja a kiállító által nyújtott biztonsági feltételeket, körülményeket, ideértve a kiállítótér és az épület környezeti adottságait, technikai, biztonsági és biztonságfelügyeleti jellemzőit;
d) a kiállítási tárgyak biztosítási összegéről készült, a kiállító és a jogosult által aláírt tételes kimutatást;
e) a kiállító és a jogosult által aláírt kölcsönbe adásról szóló szerződést, továbbá idegen nyelvű szerződés esetén a szerződésnek a kiállítási garanciavállalás feltételeit érintő részei magyar nyelvű fordítását, valamint a kölcsönbe adó intézmény nevében aláíró személy aláírási jogosultságát igazoló dokumentumot, kivéve ha az aláírási jogosultság a szervezeti képviseletből ered (így különösen a felügyeleti szerv aláírási joga esetén);
f) a jogosult arról szóló - az e rendelet 10. számú mellékletében szereplő minta alapján kibocsátott - nyilatkozatát, hogy elfogadja a kiállítási garancia vállalására vonatkozó feltételeket;
g) minden olyan tényt, adatot, amely a garancia szempontjából jelentős, ideértve a hatályos biztosításról, illetve garanciáról szóló szerződést is.”
(3) Az R. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kiállítási viszontgarancia vállalására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:
a) a kiállítási viszontgarancia indokoltságát;
b) a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti dokumentumokat;
c) a kiállító és a kiállítási tárggyal rendelkezni jogosult által aláírt kölcsönbe adásról szóló szerződést;
d) a kiállító által kötött biztosítási szerződést, benne a kiállítási tárgyak biztosítási összegéről készült tételes kimutatással;
e) a jogosult arról szóló - az e rendelet 10. számú mellékletében szereplő minta alapján kibocsátott - nyilatkozatát, hogy elfogadja a kiállítási viszontgarancia vállalására vonatkozó feltételeket.”
(4) Az R. 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben egy kiállítás kapcsán több kérelmet nyújt be a kiállító, a (2) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt dokumentumokat csak egyszer kell benyújtani.”
14. § Az R. az alábbi 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § (1) A kiállítási tárgyak biztosítási összege nem haladhatja meg a kiállítási tárgy kölcsönbe adásáról szóló szerződésben meghatározott értékét, amelyet a kiállítási garancia-, illetve viszontgarancia-vállalásra irányuló kérelem esetében a kultúráért felelős miniszter a kérelem elbírálása során köteles vizsgálni.
(2) A jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelmet a kultúráért felelős miniszter - a garancia-, illetve viszontgarancia-vállalásra vonatkozó javaslatával együtt - a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel továbbítja az államháztartásért felelős miniszternek, aki a rendelkezésre álló keret figyelembevételével dönt a kötelezettségvállalásról.
(3) A kiállítás tervét, a kérelem részletes indokolását, valamint az épületbiztonsági dokumentációt nem kell az államháztartásért felelős miniszternek továbbítani.
(4) Az államháztartásért felelős miniszter a kötelezettségvállalásáról - a kultúráért felelős miniszter egyidejű értesítése mellett - kiállítási garanciavállalásra irányuló kérelem esetén e rendelet 8. számú mellékletében szereplő minta, kiállítási viszontgarancia vállalására irányuló kérelem esetén e rendelet 9. számú mellékletében szereplő minta alapján kötelezvényt bocsát ki a jogosult részére. A kiállítási garancia és a kiállítási viszontgarancia a kötelezvény kibocsátásával jön létre, a kötelezvényben megjelölt időtartamra.
(5) A 16. § (1) bekezdés szerinti határidő elmulasztása esetén a kötelezvény a kiállítási garancia-, illetve viszontgarancia-igényben megjelölt kezdő időponthoz képest későbbi időpontban jelölheti meg a garancia-, illetve viszontgarancia létrejöttének időpontját.”
15. § Az R. 17. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A kiállító köteles a tőle elvárható mértékben a kár megelőzéséről, illetve a kár enyhítéséről gondoskodni. Káresemény bekövetkezése esetén a kiállító haladéktalanul értesíti a kultúráért felelős miniszter, az államháztartásért felelős minisztert, valamint a jogosultat. A kultúráért felelős miniszternek és az államháztartásért felelős miniszternek szóló értesítés magában foglalja a károsodást szenvedett tárgyakról szóló tájékoztatást.
(2) A kiállító köteles a káreseményről a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni az értesítés és a felvilágosítás tartalmának a kultúráért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter általi ellenőrzését.”
16. § Az R. 18. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az államháztartásért felelős miniszter a Magyar Állam nevében az - az (5) bekezdés szerinti - értesítés kézhezvételét követő 15 naptári napon belül intézkedik a kultúráért felelős miniszter jóváhagyásában meghatározott összegű kártérítés, illetve viszontgarancia jogosult részére történő kifizetéséről. Kiállítási viszontgarancia esetében a viszontgarancia érvényesítésére kizárólag a kiállító által kötött biztosítási szerződés alapján történt kifizetést követően kerülhet sor. A garantőr Áht. 33/C. §-a (4) bekezdése szerinti megtérítési igénye a kártérítés kifizetését nem érinti.”
17. § Az R. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kiállítási garancia és a kiállítási viszontgarancia időtartamának lejártát követő 30 naptári napon belül a kiállító tájékoztatja a kultúráért felelős minisztert, hogy bekövetkezett-e olyan körülmény, amely a garancia beváltására okot adott, és ezzel egyidejűleg a kiállításról részletes szakmai beszámolót nyújt be. A beszámolóban fel kell tüntetni azt is, hogy a kiállítási garancia, illetve viszontgarancia hiányában milyen összegű átlagos biztosítási díj felmerülésével lehetett volna számolni.”
18. § (1) Az R. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E rendelet 8. §-ának (1)-(5) bekezdéseit, 9. §-ának (3) bekezdését, 10. §-át, 11. § (1) bekezdését az e rendelet hatálybalépését megelőzően létrejött kezességek beváltása esetén is alkalmazni kell.”
(2) Az R. 21. §-ának (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(5) Az MFB tv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti kormányhatározat előkészítése során az e rendelet 2. §-ában, a vonatkozó kormányhatározat kapcsán az e rendelet 3. §-a (1) bekezdésében foglaltakat, így különösen annak b), c) és d) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.”
(3) Az R. 21. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 8. § (4) bekezdésében megjelölt állami kezességvállalások esetében a 8/C. § (2) bekezdésében, valamint a 11. § (2) bekezdésének második mondatában foglaltakat nem kell alkalmazni.”
19. § (1) Az R. 1. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.
(2) Az R. 4. melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.
(3) Az R. 5. melléklete e rendelet 3. melléklete szerint módosul.
(4) Az R. 6. melléklete e rendelet 4. melléklete szerint módosul.
(5) Az R. 7. melléklete e rendelet 5. melléklete szerint módosul.
(6) Az R. 8-10. melléklete helyébe e rendelet 6-8. melléklete lép.
(7) Az R. 11. melléklete e rendelet 9. melléklete szerint módosul.
20. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) E rendelet 14. §-ának (1) bekezdése, valamint 8. melléklete 2009. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) Az R. 6. §-ának (4) bekezdése, valamint 16. § (5) és (6) bekezdése hatályát veszti.
(4) Az 1-9. §, a 20. § (3) és (5) bekezdése, valamint az 1-9. számú melléklet 2009. szeptember 2-án hatályát veszti. E bekezdés 2009. szeptember 3-án hatályát veszti.
(5) Az R. 4. §-a (2) bekezdésének a) pontjában „a PM” szövegrész helyébe „az államháztartásért felelős miniszter” szövegrész lép, b) és c) pontjaiban „a PM-hez” szövegrész helyébe „az államháztartásért felelős miniszterhez” szövegrész lép; 4/A. §-ának (1) bekezdésében, 7. §-ának (5) bekezdésében és 8/B. §-ának (7) bekezdésében „a PM” szövegrész helyébe „az államháztartásért felelős miniszter” szövegrész lép; 15. §-ának (1) bekezdésében „az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak (a továbbiakban: OKM)” szövegrész helyébe „a kultúráért felelős miniszternek” szövegrész lép; 18. §-ának (2) és (3) bekezdésében „az OKM-et” szövegrész helyébe „a kultúráért felelős minisztert” szövegrész lép; 18. §-ának (4) és (5) bekezdésében „az OKM” szövegrész helyébe „a kultúráért felelős miniszter” szövegrész lép, az (5) bekezdésben továbbá „a PM-et” szövegrész helyébe „az államháztartásért felelős minisztert” szövegrész lép; 19. §-ának (2) bekezdésében „az OKM” szövegrész helyébe „a kultúráért felelős miniszter” szövegrész lép, továbbá „a PM-nek” szövegrész helyébe „az államháztartásért felelős miniszternek” szövegrész lép.
(6) Az R.-nek - az e rendelet 9. §-ával megállapított - 8/C. § (2) bekezdését az e rendelet hatálybalépését követően létrejött kezességek esetében kell alkalmazni.
(7) Az R.-nek - az e rendelet 13. §-ának (2)-(4) bekezdéseivel, illetve 14. §-ával megállapított - 16. §-ának (2)-(4) bekezdéseit, illetve 16/A. §-át az e rendelet hatálybalépését követően benyújtott kiállítási garancia- és viszontgarancia-kérelmek esetében kell alkalmazni.
(8) Az R.-nek - az e rendelet 17. §-ával megállapított - 1. §-ának (1) bekezdését az e rendelet hatálybalépését követően benyújtott beszámoló esetében kell alkalmazni.