10/2009. (IV. 14.) NFGM rendelet

az építésügyi célelőirányzatról

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (2) bekezdés r) pontjában és a 16. § (5)-(6) bekezdése vonatkozásában - 62. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a 16. § (5)-(6) bekezdése vonatkozásában a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) Az építésügyi célelőirányzat (a továbbiakban: ÉC) bevételei - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 50. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint és a 3. §-ban foglalt megosztás szerint - az építésügy stratégiai céljainak megvalósítását segítik elő.
(2) Az ÉC bevételei és kiadásai a költségvetési törvényben az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium fejezetében a fejezeti kezelésű előirányzatok között kerülnek megtervezésre. Az ÉC bevételeinek fogadására, a pénzforgalom elkülönített kezelésére a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által vezetett 10032000-01220139-51300009 számú célelszámolási számla szolgál.
(3) E rendelet szabályozza az Étv. 50. § (2) bekezdésében meghatározott támogatási céloknak megfelelő felhasználási rendet, a döntési eljárásokat, az előirányzatból nyújtható támogatások szabályait, a támogatottak körét, a pályázati rendszerre vonatkozó előírásokat, valamint a támogatott szervezetek tevékenységével összefüggő adatszolgáltatási, felhasználási, szerződéskötési, közzétételi, beszámolási kötelezettségeket.
(4) Az ÉC felhasználásával, kezelésével, működtetésével, ellenőrzésével, továbbá a terhére meghirdetett pályázatokkal kapcsolatos, e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Áht.), valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ámr.) foglaltak az irányadók.
(5) Az ÉC-vel a miniszter rendelkezik, ennek keretében gondoskodik a kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, a pénzeszközök felhasználásának ellenőrzéséről, valamint az ÉC-vel összefüggő elektronikus nyilvántartási rendszer működtetéséről és a befolyt összegek felhasználásával kapcsolatos nyilvántartás vezetéséről.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) egyedi döntés: a hatékony feladatellátás és a stratégiai célok megvalósítása érdekében egyedi kérelemre a miniszter döntése a forrásfelhasználásról,
b) egyedi támogatási kérelem: az ÉC éves felhasználási feladattervében (a továbbiakban: Feladatterv) meghatározott keret erejéig a rendeletben meghatározott jogcímek és normatívák figyelembevételével pályázaton kívül igényelhető támogatás iránti kérelem,
c) pályázatkezelő: a miniszter által vezetett minisztérium,
d) befogadott pályázat: a pályázati felhívásnak megfelelő hiánytalan pályázat, melyet a pályázatkezelő által a pályázónak megküldött befogadó nyilatkozat igazol,
e) kedvezményezett: pályázati úton vagy egyedi kérelemre támogatásban részesülő társadalmi szervezet, alapítvány, gazdálkodó szervezet, természetes személy, helyi önkormányzat,
f) támogatás vállalkozásoknak: a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet) szerinti támogatás.

A célelőirányzat felhasználása

3. § (1) A befizetett építésügyi bírság 20%-a az építésügyi bírságot kiszabó első fokon eljáró építésügyi hatóságot illeti meg. Ha az építésügyi bírságot megállapító építésügyi hatósági eljárásban a másodfokú építésügyi hatóság is eljár, úgy az építésügyi bírság bevétel további 15%-a a másodfokon eljáró építésügyi hatóságot illeti meg.
(2) A befizetett építésfelügyeleti bírság 30%-a az építésfelügyeleti bírságot kiszabó első fokon eljáró építésfelügyeleti hatóságot illeti meg. Ha az építésfelügyeleti bírságot megállapító építésfelügyeleti hatósági eljárásban a másodfokú építésfelügyeleti hatóság is eljár, úgy az építésfelügyeleti bírság bevétel további 20%-a a másodfokon eljáró építésfelügyeleti hatóságot illeti meg.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett szervek az őket megillető bevételt az Étv. 50. § (2) bekezdés a)-b), j) és m) pontjaiban meghatározott feladatokra használhatják fel.
(4) A (3) bekezdés szerinti felhasználásról az (1)-(2) bekezdésben említett szervek külön jogszabály szerinti tartalmú szakmai és pénzügyi beszámolót kötelesek készíteni a tárgyévet követő év január 31-éig a miniszter számára.
4. § (1) Az ÉC-nek a 3. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint csökkentett bevétele képezi az ÉC éves fejezeti kezelésű előirányzatát (a továbbiakban: Előirányzat), amelyet az Étv. 50. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok támogatására, finanszírozására kell használni. Az Előirányzat legalább 80%-át közigazgatási feladatokra kell tervezni, amelyet a kötelezettségvállalás során kell érvényesíteni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közigazgatási feladat különösen:
a) az építésfelügyeleti és építésügyi hatósági feladatok,
b) a szakmai kamarák közigazgatási feladatai (különösen a szakmagyakorlási jogosultság megállapítása, névjegyzék vezetése, továbbképzés szervezése),
c) a tervtanácsi feladatok, valamint
d) a településrendezési feladatok.
5. § (1) A felhasználás jogcímeit, prioritási sorrendben - a 4. § (1) bekezdése szerinti arányok figyelembevétele mellett - az Előirányzat Feladatterve állapítja meg, amely meghatározza a támogatás formáját és alapját. A Feladattervet a miniszter hagyja jóvá évente február 28-ig.
(2) Az Előirányzat felhasználása
a) vissza nem térítendő támogatás,
b) kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású visszatérítendő támogatás,
c) vállalkozási, megbízási és egyéb szerződés
formájában történhet.
(3) A felhasználásra az e rendeletben meghatározottak szerint
a) általános pályázati eljárás vagy
b) egyedi döntés
keretében kerülhet sor.
(4) Amennyiben a kedvezményezett vállalkozások részére a támogatást üzletszerű gazdasági tevékenységük végzéséhez nyújtják, abban az esetben a támogatás az 1998/2006/EK bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A csekély összegű támogatásra vonatkozó szabályokat e rendelet 12. §-a tartalmazza.

A pályáztatás részletes szabályai

6. § (1) Az ÉC felhasználására vonatkozó pályázatokat a Feladatterv alapján a pályázatkezelő vagy az általa erre feljogosított közreműködő írja ki, és azokat a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, valamint a miniszter irányítása alatt lévő minisztérium honlapján közzé kell tenni. A pályázatok kiírására a minisztérium által a 13. § (8) bekezdése szerint megküldött adatok birtokában folyamatosan, a rendelkezésre álló bevételi forrástól függően kerül sor.
(2) A forrás kimerülése esetén a pályázatok befogadását - az (1) bekezdésben foglalt módon közzétett hirdetmény útján - fel kell függeszteni.
(3) A pályázó a pályázat benyújtásakor pályázati díjat fizet. A pályázati díj mértékét a pályázati felhívás határozza meg. Pályázati díjként legfeljebb a pályázatban megjelölt támogatási összeg fél százalékának, de legalább 10 000 Ft-nak a megfizetése írható elő.
(4) Mentesül a pályázati díj megfizetésének kötelezettsége alól
a) a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendeletben meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérségekből pályázó települési önkormányzat és önkormányzati társulás, valamint a többcélú kistérségi társulás,
b) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve,
c) az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság,
d) az a szervezet, amely a jogszabályi vagy közfeladata ellátására, vagy nem üzletszerű gazdasági tevékenységével összefüggő célra pályázik.
(5) Amennyiben a pályázó a pályázati díjat befizeti, azonban a pályázat benyújtására nem kerül sor, akkor a befizetést követő 30 napig a pályázó írásbeli kérelme alapján a pályázati díjat 30 napon belül vissza kell utalni. Amennyiben a benyújtott pályázat támogatására a források időközi kimerülése miatt nem kerülhet sor, a pályázati díjat a forráshiányról szóló közleménynek a (2) bekezdés szerinti megjelenésétől számított 30 napon belül vissza kell utalni. A pályázati díj egyéb okból történő visszaigénylésére, illetve visszautalására nincs lehetőség.
7. § (1) A pályázati eljárás során közreműködő szervezet vehető igénybe, amely lehet
a) közvetlenül vagy közvetetten többségi állami tulajdonban lévő szervezet,
b) költségvetési szerv,
c) közalapítvány,
d) gazdasági társaság.
(2) Amennyiben a közreműködő szervezet feladatát nem megfelelően látja el, a kijelölés visszavonható, és helyette új közreműködő szervezet jelölhető ki.
(3) A közreműködő szervezet feladatai a következők:
a) a pályázatkezelő bevonásával a pályázati felhívás és a pályázati felhíváshoz kapcsolódó egyéb dokumentumok tervezetének elkészítése,
b) a pályázati felhívás közzététele,
c) a pályázatok befogadása, értékelése,
d) a bíráló bizottságok titkársági feladatainak ellátása,
e) a támogatási szerződések, szükség szerinti biztosítéki szerződések megkötése és módosítása,
f) a programok megvalósítása előrehaladásának nyomon követése,
g) ellenőrzési nyomvonal készítése és folyamatos aktualizálása.
(4) A pályázatkezelő a közreműködő szervezettel szerződést köt, amelyben a kijelölés visszavonásának feltételeiről, új közreműködő szervezet kijelölésének lehetőségéről is rendelkezni kell.
(5) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a pályázat tárgyát, kódját,
b) a pályázatot kiíró szerv és a közreműködő szervezet megnevezését, elérhetőségét,
c) a pályázati program célját és a megvalósítás forrását, keretösszegét, a pályázattal elnyerhető támogatás legalacsonyabb és legmagasabb összegét,
d) a pályázat benyújtására jogosultak körét,
e) a benyújtandó pályázat kötelező elemeinek és mellékleteinek meghatározását,
f) a pályázati díj mértékét, befizetésének módját, határidejét,
g) a szükséges saját forrás mértékét és formáját, meglétének igazolására szolgáló dokumentumok körét,
h) a pályázati nyomtatványok elérhetőségét, igénylésének módját,
i) a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét,
j) a pályázat befogadásának feltételeit, a befogadásról szóló döntés, illetve a lehetséges hiánypótlás határidejét,
k) a pályázat elbírálásának határidejét, az elbírálás szempontrendszerét,
l) figyelmeztetést arról, hogy az elbírálás során a pályázatban igényeltnél alacsonyabb összegű támogatás is megítélhető,
m) annak tényét, ha a döntésben közreműködik valamely szakértői szerv,
n) a szerződéskötésre vonatkozó információkat, a támogatás szerződésszerű felhasználása érdekében szükséges biztosítékokat,
o) a támogatás igénybevételének módját, feltételeit,
p) az elszámolható költségek körét és az elszámolás módját,
q) a pályázat lezárásának módját, feltételeit,
r) a pályázati felhívás szerinti feladatok ellátása és az adott felhasználási forma tekintetében meghatározott különös szakmai követelményeket.
(6) A pályázati felhívás melléklete a pályázat benyújtására szolgáló adatlap és az ahhoz készült kitöltési útmutató.
8. § (1) A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt címre postai úton kell benyújtani. A pályázat határidőben benyújtottnak tekintendő, ha azt legkésőbb az előírt határidő utolsó napján postára adták. Kétség esetén a határidő betartását a pályázónak kell bizonyítania.
(2) A pályázat benyújtására a pályázati felhívásban előírt határidő legalább egy, legfeljebb három hónap.
(3) A pályázatnak az Ámr. 83. § (1)-(2) bekezdésében és (4) bekezdésében, a pályázat jellegétől függően az e rendeletben, valamint a pályázati felhívásban megjelölt adatokat, dokumentumokat kell tartalmaznia, így különösen:
a) a megpályázott támogatás összegének igényét;
b) a pályázó azonosító adatait tartalmazó dokumentumokat;
c) a pályázónak, tulajdonosainak, vezetőinek, tulajdonosi szerkezetének rövid bemutatását, főbb gazdálkodási adatait, a pályázó képviselőjét, a támogatási szerződés aláírására feljogosító okirat másolatát és az aláírási címpéldány eredeti példányát vagy eredetivel mindenben megegyező hiteles másolatát;
d) a pályázat tárgyát képező program bemutatását, célját, megnevezését, megvalósításának helyét, megvalósítási tervét, általános forgalmi adót is tartalmazó összköltségét, a visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét, saját forrás szükségessége esetén a saját forrás rendelkezésre állásának formáját és összegét, a megvalósítás pénzügyi fedezetének megalapozását célzó egyéb pénzügyi források rendelkezésre bocsátására vonatkozó ígérvényeket, a megvalósítás és finanszírozás időbeli ütemezését, valamint a beruházást is tartalmazó program esetén az annak helyszínéül szolgáló ingatlan helyrajzi számát és 3 hónapnál nem régebbi, földhivatal által kiadott hiteles tulajdonilap-másolatát;
e) a támogatás révén elérhető gazdasági, szakmai előnyök bemutatását;
f) a pályázati díj befizetését igazoló banki terhelési értesítő hiteles másolatát;
g) a pályázó nyilatkozatát
ga) a pályázat benyújtását követő előzetes helyszíni ellenőrzéshez való hozzájárulásról,
gb) természetes személy nyilatkozata esetén arról, hogy nincs folyamatban ellene végrehajtási eljárás, valamint nyilatkozatot arról, hogy a pályázatot kiíró szervet feljogosítja a pályázati eljáráshoz szükséges személyes adatainak kezelésére;
h) a pályázati felhívásban megjelölt, a pályázat elbírálásához feltétlenül szükséges egyéb adatot vagy dokumentumot.
(4) A nyertes pályázónak a szerződéskötést megelőzően a másolatban csatolt okiratok eredeti példányát vagy közjegyző által hitelesített másolatát csatolnia kell.
(5) Érvénytelen a pályázat, ha
a) azt a pályázati felhívás alapján pályázni nem jogosult pályázó nyújtotta be,
b) a pályázat határidőn túl érkezett (a megadott határidőt követően adták postára),
c) a pályázati felhívás nem biztosít lehetőséget hiánypótlásra, és a pályázat hiányosan került benyújtásra,
d) hiánypótlási felhívás esetén a pályázó nem, vagy nem megfelelően pótolta a pályázat hiányosságait, illetve azt nem határidőre teljesítette.
(6) Ha a pályázat érvénytelen, erről a pályázatot kiíró szervezet az érvénytelenség okának megjelölésével a pályázat beérkezésétől számított 30 napon belül értesíti a pályázót.
(7) A pályázat befogadása időpontjának a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelő pályázat beérkezésének időpontját kell tekinteni. Amennyiben hiánypótlás kerül elrendelésre, és a hiánypótlást a pályázó határidőre és megfelelően teljesíti, a pályázat befogadásának időpontja a hiánypótlás beérkezésének időpontja.
(8) Ha jogszabály, illetve a pályázati felhívás másként nem rendelkezik, a pályázati felhívásnak nem megfelelő, hiányos pályázat esetében a pályázót a pályázat benyújtását követő 10 munkanapon belül hiánypótlásra kell felszólítani. Hiánypótlásra csak egyszer, a felszólítás kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül van lehetőség. A pályázó a hiányt határidőben pótolja, ha legkésőbb a hiánypótlási határidő utolsó napján a felszólításban meghatározott dokumentumokat postára adja. A hiánypótlásra biztosított határidő elmulasztása, valamint a hiánypótlás hiányos teljesítése esetén igazolásnak nincs helye, és az a pályázat érvénytelenségét és befogadásának elutasítását eredményezi.
(9) A pályázatkezelő, illetve a közreműködő szervezet a pályázat befogadásáról és annak időpontjáról a (7) bekezdés szerinti időponttól számított 15 munkanapon értesíti a pályázót.
9. § (1) A pályázat értékelésének és elbírálásának szempontjait a pályázati felhívás tartalmazza.
(2) A pályázatok értékelése során biztosítani kell, hogy az értékelést a támogatási konstrukció tárgyának megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek végezzék.
(3) Az értékelés során az értékelő minden pályázatról - az adott támogatási konstrukció keretében egységes szerkezetű - értékelő lapot tölt ki.
(4) Az értékelő lap tartalmazza
a) a pályázó és a pályázat legfontosabb adatait,
b) az értékelési szempontok szerinti szöveges értékelést és pontozást,
c) az értékelő indoklással ellátott javaslatát a pályázat változatlan tartalommal történő támogatására csökkentett összköltséggel történő támogatására vagy elutasítására,
d) támogatási javaslat esetén a pályázó által teljesítendő esetleges előfeltételek meghatározását.
(5) Az értékelő a pályázatok összpontszámának csökkenő sorrendjében tesz javaslatot azok támogatására - folyamatos elbírálás esetén amíg a támogatásra rendelkezésre álló forrás elegendő minden beérkezett és az előre meghatározott minimális pontszámot elérő pályázat támogatásához, a minimális pontszámot elérő pályázat támogatására - a pályázat befogadásától számított 60 munkanapon belül.
(6) A pályázat csökkentett összköltséggel történő támogatására kell javaslatot tenni, ha a pályázat szakmai-műszaki tartalma megfelelő, azonban tervezett elszámolható költségei között olyan költségtétel szerepel, amely nem elszámolható, illetve nem szükséges a pályázat céljának teljesítéséhez. A csökkentés mértéke nem haladhatja meg a tervezett összköltség 25%-át. Amennyiben ennél nagyobb mértékű csökkentés volna szükséges, a pályázat elutasítására kell javaslatot tenni.
(7) Az értékelő a támogatási szerződés aláírásához vagy a támogatás kifizetéséhez olyan előfeltételek előírását javasolhatja, amelyek teljesítését a pályázónak a támogatási szerződés aláírása vagy a támogatás kifizetése előtt igazolnia kell.
10. § (1) A pályázatok elbírálására legalább - az elnökkel együtt - 5 tagú, páratlan számú tagból álló bíráló bizottságot (a továbbiakban: bizottság) kell felállítani.
(2) A bizottság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki. A bizottság munkájába tanácskozási és véleményezési joggal a Kincstár és más érdekelt szervek képviselőit is bevonhatja. A bizottság ügyrendjét maga határozza meg. A bizottság folyamatos beadási határidővel kiírt pályázatok esetén rendszeresen, de legalább havonként ülésezik.
(3) A pályázatok értékelését végző szervezet a bizottság ülése előtt legalább 8 nappal megküldi a bizottság elnökének az értékelő lapokat. A bizottság ülésén részt vesz az értékelő szervezet azon munkatársa, aki szükség esetén kiegészítő tájékoztatást ad az értékeléssel kapcsolatban, illetve részletezi az értékelő lapban foglaltak indokait.
(4) A bizottság az értékelő lapban foglalt javaslat alapján döntési javaslatot tesz a pályázat támogatására, csökkentett összköltséggel történő támogatására vagy elutasítására. A bizottság az értékelő javaslatától eltérő döntési javaslatot tesz, ha - részletes, írásban rögzített indoklás alapján - a meghatározott értékelési és kiválasztási szempontok alapján újraértékeli a pályázatot és az új összpontszám az értékelő javaslatától eltérő döntési javaslatot indokol. Amennyiben az értékelés és a bírálat összpontszáma között 20 százalékpontnál nagyobb az eltérés, a bizottság elrendeli a pályázat soron kívüli újbóli értékelését. Amennyiben a bizottság nem rendelkezik a javaslattételhez szükséges információkkal, tisztázó kérdés feltételét, illetve helyszíni szemlét kérhet az értékelést végző szervezettől, illetve írásban rögzített indoklás alapján elrendeli a pályázat soron kívüli újbóli értékelését.
(5) A bizottság szavazással, egyszerű többséggel határoz a pályázatra vonatkozó döntési javaslatról.
(6) A bizottság üléséről emlékeztető készül. Az emlékeztető tartalmazza
a) az ülés helyét és időpontját;
b) a jelen lévő tagok nevét, az őket delegáló szervezet megnevezését;
c) a bizottság minden egyes pályázatra vonatkozó döntését (támogatás esetén a támogatás összegét és arányát, az összköltség csökkentése esetén a csökkentett összköltséget, a pályázó által teljesítendő előfeltételeket);
d) elutasítás esetén, valamint az értékelő javaslatától eltérő döntési javaslat esetén annak részletes indoklását;
e) a szavazatok arányát (támogatás, elutasítás, tartózkodás);
f) bármely tag különvéleményét, ha azt a tag kéri.
11. § (1) A pályázatokra vonatkozó döntést a Feladatterv és a bizottság véleményének figyelembevételével a kötelezettségvállaló hozza meg legkésőbb a pályázat befogadásától számított 90 napon belül.
(2) A kötelezettségvállaló a pályázó által igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatást is megítélhet. Ha a pályázó a megítélt támogatási összeg ismeretében a pályázat szerinti programot megvalósítani nem tudja, legkésőbb a támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét követő 15. napig a pályázatát visszavonhatja. Erre a támogatási döntésről szóló értesítésben a kedvezményezett figyelmét fel kell hívni.
(3) A támogatási döntésről - a döntést követő 15 napon belül - a pályázatkezelő a kedvezményezettet írásban értesíti. Csökkentett összköltségű támogatás vagy elutasítás esetén a döntés indoklását is ismertetni kell.
(4) A támogatási döntéseket a 6. § (1) bekezdésében foglalt módon nyilvánosságra kell hozni.
(5) A döntésről történő tájékoztatást követően a kedvezményezett jogosult a pályázatra vonatkozóan az értékelő lapban és a bíráló bizottság emlékeztetőjében foglaltakat megismerni.
(6) A támogatási döntésekről a döntést követő 15 napon belül adatot kell szolgáltatni
a) több támogatási forrásra benyújtott támogatási igény esetén a többi érintett előirányzat kezelője részére,
b) az Ámr.-ben meghatározott eljárási rend szerint a Kincstár részére.

A csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó szabályok

12. § (1) Csekély összegű támogatást kizárólag az 1998/2006/EK bizottsági rendelet előírásaival összhangban lehet nyújtani.
(2) Csekély összegű támogatás esetén bármely három pénzügyi év időszakában bármely kedvezményezett részére odaítélt csekély összegű támogatás összege nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, a közúti szállítási ágazat esetében a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(3) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
(4) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.
(5) Az 1998/2006/EK bizottsági rendelet alapján a csekély összegű támogatás nyújtható valamennyi ágazat vállalkozásai számára az alábbi kivételekkel:
a) halászati és akvakultúra ágazat vállalkozásai részére,
b) az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozások részére,
c) az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy marketingjével kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások részére, amennyiben:
ca) a támogatás összege a piacon beszerzett vagy forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre,
cb) vagy az elsődleges termelőknek való teljes vagy részleges továbbítástól függ,
d) a szénipar vállalkozásai részére,
e) szállítóeszköz megvásárlására a közúti szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozások esetében,
f) nehéz helyzetben lévő vállalkozások részére.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározottakon túl nem nyújtható csekély összegű (de minimis) támogatásként
a) az exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiséggel, az értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével, illetve az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül kapcsolatos támogatások, valamint
b) az import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatások.
(7) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét kell figyelembe venni.
(8) A csekély összegű támogatás ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható állami támogatással, amennyiben az így halmozott összeg meghaladná a támogatási intenzitás csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottságnak a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképről szóló jóváhagyó határozatában meghatározott mértékét.
(9) A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet arról, hogy csekély összegű támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell az 1998/2006/EK rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve.
(10) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni.

A szerződéskötés, a támogatás folyósítása, ellenőrzés

13. § (1) A támogatási szerződést a támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét követő 90 napon belül meg kell kötni. Amennyiben a szerződés megkötésére a kedvezményezett mulasztásából e határidőn belül nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti.
(2) A támogatást nyújtó elállhat a szerződéstől, ha
a) az Ámr. 87. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek közül legalább egy bekövetkezik,
b) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezései alapján kötelezően lebonyolítandó közbeszerzési eljárások dokumentumait a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatását követő 30 napon belül a kedvezményezett nem nyújtja be,
c) a kedvezményezett a támogatást nem elkülönítetten tartja nyilván,
d) a kedvezményezett a támogatást vagy annak egy részét nem a támogatási szerződésben rögzített célra használja fel,
e) a kedvezményezett késlelteti vagy akadályozza a támogatás felhasználásának ellenőrzését, illetve nem teljesíti az ellenőrzéssel kapcsolatos - jogszabályban, támogatási szerződésben meghatározott - kötelezettségeit,
f) a kedvezményezett hamis vagy meghamisított adatokat szolgáltat a pályázati eljárás, a szerződéskötés, a teljesítés vagy az ellenőrzés során,
g) a kedvezményezett a pályázat érvényességének, illetve a támogatási szerződés megkötésének feltételét képező nyilatkozatok bármelyikét visszavonja,
h) a kedvezményezett a pénzügyi elszámolási és szakmai beszámolási kötelezettségének a támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, és késedelmét e határidőig írásban nem menti ki,
i) az előleggel a kedvezményezett nem számol el a támogatási szerződésben meghatározott határidőt követő 30 napon belül.
(3) A szerződéskötést követően meginduló csőd-, felszámolási, végelszámolási, adósságrendezési, illetve végrehajtási eljárás esetén a támogatást kamatokkal növelten vissza kell vonni és a szerződéstől el kell állni, ha a szerződés teljesítése lehetetlenné válik amiatt, hogy
a) a csődegyezség, illetve az önkormányzati adósságrendezési eljárásban kötendő egyezség jóváhagyására nem kerül sor,
b) a felszámolási, végelszámolási vagy végrehajtási eljárás eredményeként a kedvezményezett támogatott tevékenysége megszűnik.
(4) A támogatási szerződés módosítására abban az esetben kerülhet sor, ha a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében, a szerződéskötést követően beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A szerződés első módosításáért nem kell díjat fizetni, a második és az azt követő szerződésmódosítás díja esetenként a megítélt támogatás 5 százaléka. A második, illetve az azt követő szerződésmódosítás is díjtalan abban az esetben, amennyiben arra
a) közbeszerzési eljárás lefolytatását követően, az eljárás nyomán kialakuló, végleges adatok átvezetése érdekében,
b) a fel nem használt támogatásról történő lemondás miatt,
c) a támogatási döntéshozó kezdeményezése miatt
kerül sor.
(5) A támogatási szerződések végrehajtásának és a kötelezettségvállalás teljesítésének ellenőrzésére a minisztériumnak a miniszter által erre kijelölt szervezeti egységei és a külön jogszabályban meghatározott szervezetek jogosultak. Az ellenőrzésre jogosult szervezeti egységeket a támogatási szerződésben meg kell jelölni.
(6) A támogatások folyósítására kizárólag a támogatási szerződés megkötését követően kerülhet sor.
(7) A támogatás folyósítását megelőzően a pályázatkezelőnek - pályázaton kívüli támogatás esetén a támogatási igény elbírálásával a minisztérium gazdálkodási feladatokat ellátó szervének - vizsgálnia kell, hogy a kedvezményezett nem esik-e csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás, illetve önkormányzati adósságrendezési eljárás alá, munkaügyi kapcsolatai az Áht. előírásai szerint rendezettek-e, a Kincstártól és az adóhatóságtól kapott információk alapján nincs-e köztartozása. A támogatás folyósításának felfüggesztését kell elrendelni csődeljárás esetén a csődegyezség megszületéséig, felszámolási és végelszámolási eljárás megindítása, illetve köztartozásról történő tudomásszerzés esetén.
(8) A minisztérium
a) ellátja az ÉC bevételek és kiadások teljesülésének analitikus nyilvántartását,
b) minden hónapot követő 15. napig adatot szolgáltat a pályázatkezelőnek az ÉC bevételének és a kifizetések pénzügyi forgalmáról, a kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló forrás összegéről.

Az egyedi támogatásra vonatkozó szabályok

14. § Az egyedi döntések esetében az e rendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a szerződéskötés feltételeit és a szerződési biztosítékot a pályázati felhívás helyett a miniszter - az e rendeletben meghatározott állami támogatási szabályok betartásával - egyedileg állapítja meg.

Beszámolási kötelezettség

15. § A támogatott köteles beszámolót készíteni a támogatás felhasználásáról a támogatási szerződésben meghatározott határidőben és módon.

Hatályba léptető, átmeneti és záró rendelkezések

16. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
(2) Ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül a bírságot megállapító jogerős határozat, az adatlap és a befizetés igazolására szolgáló irat egyidejű megküldésével jelzi a minisztérium részére, hogy az általa jogerős és végrehajtható határozattal kiszabott és e rendelet hatálybalépésének napjáig befizetett bírság bevételéből a befolyt összeg időpontjában hatályos jogszabályok szerinti arányban nem részesült, akkor a befolyt összeg időpontjában hatályos jogszabályok értelmében az őt megillető összeget a minisztérium 90 napon belül folyósítja. Ha a fentiek jelzését az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság az előírt határidőben elmulasztotta, a beazonosításra nem került bevételek az Előirányzat részét képezik, és e rendelet előírásai szerint felhasználásra kerülnek.
(3) E rendelet hatálybalépését követő 150 napon túl a (2) bekezdés szerinti visszautalás lehetősége nem alkalmazható.
(4) Az építésügyi célelőirányzatról szóló 18/2007. (VIII. 9.) ÖTM rendelet hatályát veszti.
(5) A mérnöki és építész kamarák, valamint az építésfelügyeleti szervek által lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 46/2000. (VII. 21.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.)
a) 1. §-ában a „vagy a nyilvántartás megújítását” szövegrész,
b) 2. § (1)-(2) bekezdése,
c) 3. § (1) bekezdés a) pontjában az „és a névjegyzékben történő megújításra” szövegrész,
d) 3. § (2) bekezdése
hatályát veszti.
(6) Az R. 3. § (4) bekezdésében a „köztestületek, az építésfelügyeleti szervek esetében pedig az állami költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről” szövegrész helyébe a „számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól” szöveg, a Melléklet I. 1. p) pontjában a „13209003-90203343-00000000” szövegrész helyébe a „10402609-26051408-00000000” szöveg, a Melléklet I. 1. r) pontjában a „64100184-10003664-00000000” szövegrész helyébe az „55400187-10003664” szöveg lép.