14/2009. (VI. 3.) IRM rendelet

az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló  6/2003. (III. 7.) BM rendelet módosításáról

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 42/A. § (1) és (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában foglalt feladatkörömben a következőket rendelem:
1. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A hazai anyakönyvezést végző kijelölt hatóság a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: hazai anyakönyvezést végző hatóság), amelynek anyakönyvvezetői vezetik a hazai anyakönyveket.
(3) A bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvét az At. 26/E. §-ában meghatározott anyakönyvvezetők mellett a körzetközponti feladatokat ellátó más települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője vezeti. A bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvét vezető anyakönyvvezető helyettesítésére a 7. § (3)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”
2. § (1) Az R. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az anyakönyvvezető a születések, a házasságkötések, a bejegyzett élettársi kapcsolatok és a halálesetek adatait, valamint az ezekben bekövetkezett változásokat előre bekötött, harminc vagy háromszáz számozott lapot - házassági anyakönyv és a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyve esetén hatvan vagy hatszáz oldalt - tartalmazó, hitelesített és egyedi azonosítóval ellátott anyakönyvekben vezeti.”
(2) Az R. 2. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Külön-külön házassági anyakönyvet, illetve bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvét lehet vezetni azokon a településeken, ahol több házasságkötő terem is működik, továbbá, ha az anyakönyvvezető a hivatali helyiségén kívül is rendszeresen közreműködik házasságkötésnél vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél.
(4) Azon a településen, ahol párhuzamosan több házassági anyakönyvet vagy bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvét vezetnek, az egyes anyakönyvek fedőtáblájának első oldalán az anyakönyvvezető megkülönböztető betűjelzést (A, B, C stb.) is feltüntet.”
3. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § Az anyakönyvvezető a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalában megállapított hivatali munkaidőn túl is közreműködhet a házasságkötésnél, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél, illetve a családi események társadalmi megünneplésénél. Ha a felek valamelyikének állapota közeli halállal fenyeget, az anyakönyvvezető bármely időpontban közreműködik a házasságkötésnél vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél.”
4. § Az R. 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha egy településen több anyakönyvi bélyegzőt használnak, a bélyegzőket számozással kell ellátni.”
5. § (1) Az R. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az intézeten kívüli születésnél a közreműködő orvos, illetve a szülők bejelentését a „Jegyzőkönyv születés bejelentéséről” nyomtatvány felhasználásával kell jegyzőkönyvezni. Intézeten kívüli halálesetnél a „Jegyzőkönyv haláleset bejelentéséről” nyomtatványt is ki kell tölteni a halottvizsgálati bizonyítvány mellett. A kitöltött jegyzőkönyvet a születést, illetve a halálesetet bejelentő személy aláírja.”
(2) Az R. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A születés, a házasságkötési vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék, valamint a haláleset bejelentésére szolgáló jegyzőkönyvekben feltüntetendő adatokat az 1. melléklet tartalmazza. A jegyzőkönyveket az anyakönyvi alapiratok között kell őrizni.”
(3) Az R. 15. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Intézeten kívüli születésnél - ha a szülésnél orvos nem működött közre - a születés helyét és idejét az anya személyes nyilatkozata alapján kell a jegyzőkönyvben feltüntetni.
(6) Intézeten kívüli születésnél a jegyzőkönyvhöz
a) csatolni kell a „Vizsgálati lap otthon született gyermekről” nyomtatványt, és a „Terhesgondozási könyv”-et be kell mutatni az anyakönyvvezetőnek, vagy
b) csatolni kell a szülész-nőgyógyász szakorvos által a szülés tényéről kiállított igazolást.”
6. § Az R. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az anyakönyvvezető a születéseket és a haláleseteket a bejelentések beérkezése, a házasságokat a megkötésük, a bejegyzett élettársi kapcsolatokat létrehozásuk sorrendjében anyakönyvezi.”
7. § Az R. a 21. §-t követően a következő alcímmel és 22. §-sal egészül ki:
„Az alapbejegyzés törlése
22. § (1) A tévedésből megkezdett, de be nem fejezett alapbejegyzést az anyakönyvvezető törli, és ennek okát az „Utólagos bejegyzések” rovatban feltünteti.
(2) Az anyakönyvvezető a házassági bejegyzést, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében szereplő bejegyzést törli, ha a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jött létre, vagy a bíróság jogerős ítéletében a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat nemlétezését állapította meg.
(3) Törölni kell a halotti bejegyzést, ha a haláleset nem történt meg, vagy a bíróság a holtnak nyilvánító vagy halál tényét megállapító végzését hatályon kívül helyezte.”
8. § (1) Az R. 25. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az anyakönyvvezető - a hazai anyakönyvezési eljárást kivéve - a bejegyzést a felettes szerv utasítására teljesíti, ha a bejegyzés alapja:]
„b) külföldi bíróság vagy más hatóság házassági ügyben vagy bejegyzett élettársi kapcsolat ügyében hozott határozata, továbbá külföldi bíróság vagy hatóság előtt tett apai elismerő nyilatkozat vagy külföldi bíróság vagy más hatóság apaságot vagy anyaságot megállapító, vagy apaság vélelmét megdöntő határozata;”
(2) Az R. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az anyakönyvvezető a külföldi bíróság vagy más hatóság határozatát, és a házasságkötésről vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről kiállított anyakönyvi másolatot felterjeszti az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz, amely az iratokat elbírálás után továbbítja bejegyzés elrendelése céljából a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez, illetve bejegyzés céljából a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezetőhöz.”
9. § Az R. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az anyakönyvvezető a születési és a halotti anyakönyvbe a hivatali helyiségében, a házassági anyakönyvbe és a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe pedig a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyén írja be az adatokat.”
10. § Az R. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A téves folyószámot az anyakönyvvezető - annak áthúzása nélkül - zárójel közé teszi, majd a helyes folyószámot a téves fölé írja, kivéve, ha a házassági anyakönyvbe vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzett házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat nem jött létre.”
11. § (1) Az R. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A külföldi helységnév után az ország nevét, valamint - ha az az iratokból megállapítható - a kanton, a tartomány vagy szövetségi tagállam nevét zárójelben fel kell tüntetni.”
(2) Az R. 30. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a külföldi anyakönyvi okirat nem tartalmazza az anyakönyvi esemény településének a nevét, és az más módon sem állapítható meg, az ügyfél nyilatkozik annak a településnek a nevéről, ahol az anyakönyvi esemény történt.”
12. § Az R. 31. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az anya nem rendelkezik bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel, származási helyként az anya utolsó bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyét kell az anyakönyvbe bejegyezni.”
13. § Az R. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az anyakönyvvezető a családi állapotot az anyakönyvbe a következők szerint jegyezheti be:
a) a házassági anyakönyvbe: nőtlen, hajadon, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs, házassága megszűnt vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt;
b) a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe: nőtlen, hajadon, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs, házassága megszűnt vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt;
c) a halotti anyakönyvbe: nőtlen, hajadon, nős, férjes, bejegyzett élettárs, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs, házassága megszűnt vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt.”
14. § Az R. 38. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az anyakönyvvezető az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nyilatkozatát kéri, ha a magyar állampolgár a házasságának vagy bejegyzett élettársi kapcsolatának felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását külföldi bíróság, hatóság vagy közjegyző határozatával igazolja, kivéve, ha a külföldi határozat hazai elismerésére a házassági ügyekben és a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásokban irányadó joghatóságról, valamint az ilyen ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK rendelet az irányadó.
(3) A korábbi bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnését az anyakönyvvezető megállapítja:
a) a volt bejegyzett élettárs halálát halotti vagy a bejegyzett élettárs halálát megjegyzésként tartalmazó, a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi okirat, továbbá a volt bejegyzett élettársat holtnak nyilvánító vagy halálának tényét megállapító jogerős bírósági határozat alapján;
b) a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetését jogerős közjegyzői végzés, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását jogerős bírósági vagy hatósági határozat, vagy az e tényt tartalmazó, a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi okirat alapján.
(4) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó személy vagy az, akinek családi állapotát a nyilvántartás nem tartalmazza, a nőtlen, hajadon családi állapotot közokirattal igazolja.
(5) Külföldi állampolgár családi állapotát a házasságkötést vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárásban a tanúsítvánnyal is igazolhatja.”
15. § Az R. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha valakit halotti anyakönyvi bejegyzés, holtnak nyilvánító vagy halál tényét megállapító jogerős bírósági határozat alapján holtnak tekintenek, és a házastársa vagy a bejegyzett élettársa újabb házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, a korábban kötött házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot a tévesen megállapított haláleset időpontjától kezdődően akkor is megszűntnek kell tekinteni, ha az újabb házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése után megállapítják, hogy a halottnak vélt személy életben van, és az újabb házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat egyébként nem érvénytelen.”
16. § Az R. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A külföldi állampolgár, a külföldön élő hontalan házasságkötésekor - ha tanúsítvánnyal igazolja, hogy házasságkötése a reá irányadó külföldi jog szerint nem ütközik akadályba - az anyakönyvvezető vizsgálja, hogy a magyar családjogi törvényben foglalt házassági előfeltételek fennállnak-e. Ha a tanúsítvány a felhasználhatósága időtartamára nézve nem tartalmaz adatot, a hat hónapnál nem régebbi tanúsítvány fogadható el.”
17. § Az R. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A siket, nagyothalló vagy néma személy házasságkötésekor a magyar nyelvet nem értő és nem beszélő személy házasságkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az eljárásban szakképzett jelnyelvi tolmács közreműködése kötelező.”
18. § Az R. a 44. §-t követően a következő alcímmel, valamint a következő 44/A. és 44/B. §-sal egészül ki:
„Közreműködés a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél
44/A. § A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél az anyakönyvvezető (a helyettesítéssel megbízott anyakönyvvezető) csak a saját vagy a helyettesítéssel megbízott anyakönyvvezető a megbízója működési területe szerint illetékes települési önkormányzat területén járhat el.
44/B. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésekor az anyakönyvvezető a felekkel ismerteti a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényi akadályait, annak törvényes előfeltételeit.
(2) Az anyakönyvvezető felhívja a felek figyelmét a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése akadályai elhallgatásának következményeire.
(3) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentéséről felvett, az 1. melléklet szerinti jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat az adatokat és személyes nyilatkozatokat, amelyeket a felek a bejegyzést megelőző eljárásban tettek. Fel kell tüntetni a személyazonosság, állampolgárság, családi állapot és egyéb adatok igazolására bemutatott, becsatolt okiratok, okmányok megnevezését, számát, érvényességi idejét, az engedélyeket, felmentéseket, igazolásokat, továbbá a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének tervezett időpontját, a felek és az anyakönyvvezető, valamint - ha a jegyzőkönyv felvételekor közreműködött - a tolmács aláírását.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell azt a tényt, ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozása kisebbségi nyelven történt, valamint az alkalmazott kisebbségi nyelv megnevezését is.”
19. § Az R. a következő alcímmel, valamint a következő 44/C. §-sal egészül ki:
„Bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozása közeli halállal fenyegető állapot esetén
44/C. § (1) Ha a felek valamelyikének egészségi állapota közeli halállal fenyeget, és ez a fél nyilatkozik arról, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének valamely akadálya alól - amennyiben a felmentésre a jogszabály lehetőséget ad - felmentést kapott, az anyakönyvvezető nem kérheti ennek okirattal való bizonyítását.
(2) Ha a felek valamelyikének egészségi állapota közeli halállal fenyeget, és orvos van jelen, vagy késedelem nélkül hívható, véleményét a fél állapotáról az anyakönyvvezető kikéri. Az írásban adott orvosi véleményt a megelőző eljárás jegyzőkönyvéhez kell csatolni. Orvosi vélemény hiányában az anyakönyvvezető tünteti fel a jegyzőkönyvben, hogy a közeli halállal fenyegető veszélyt mi alapján állapította meg.”
20. § Az R. a következő alcímmel, valamint a következő 44/D. §-sal egészül ki:
„Az anyakönyvvezető feladata a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárás befejezésekor
44/D. § (1) Az anyakönyvvezető a bejegyzést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyvet és mellékleteit a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásáig - nyilvántartásba vétel nélkül - a többi anyakönyvi irattól elkülönítve őrzi.
(2) Az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozása előtt ismételten vizsgálja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének nincs-e törvényi akadálya, illetve fennállnak-e a törvényes előfeltételek.”
21. § Az R. a következő alcímmel, valamint a következő 44/E. §-sal egészül ki:
„Nem magyar állampolgár bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése
44/E. § (1) A külföldi állampolgár, valamint a külföldön élő hontalan személy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésekor - ha tanúsítvánnyal igazolja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése vagy a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 41/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a házasságkötés a reá irányadó külföldi jog szerint nem ütközik akadályba - az anyakönyvvezető megvizsgálja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényben foglalt előfeltételek fennállnak-e. Ha a tanúsítvány a felhasználhatósága időtartamára nézve nem tartalmaz adatot, a hat hónapnál nem régebbi tanúsítvány fogadható el.
(2) Az anyakönyvvezető a megelőző eljárásról készített jegyzőkönyvet és az okiratokat felterjeszti a felettes szervhez annak elbírálására, hogy a külföldi okiratok megfelelőek-e.
(3) Ha a nem magyar állampolgár fél a tanúsítványt nem tudja beszerezni, és annak bemutatása alól felmentést kér, az anyakönyvvezető a bejegyzést megelőző eljárás jegyzőkönyvét elkészíti, és azt az iratokkal, valamint a szándékbejelentésről felvett jegyzőkönyvvel együtt a felettes szervhez felterjeszti.”
22. § Az R. a következő alcímmel, valamint a következő 44/F. §-sal egészül ki:
„A tolmács közreműködése a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél
44/F. § A tolmács közreműködésére a 42. §-ban foglaltak az irányadóak.”
23. § Az R. a következő alcímmel, valamint a következő 44/G. és 44/H. §-sal egészül ki:
„A bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozása
44/G. § (1) Az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásakor a Magyar Köztársaság címerével ellátott nemzeti színű vállszalagot és ünnepélyes öltözetet visel.
(2) Az anyakönyvvezető gondoskodik arról, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozása a törvényben előírt módon történjék, annak időtartama alatt a felek, a tanúk és - ha szükséges - a tolmács, a jelnyelvi tolmács mindvégig folyamatosan jelen legyenek.
44/H. § Az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében szereplő alapbejegyzést a felek, a tanúk és a tolmács aláírása után aláírásával zárja le.”
24. § Az R. 49. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az apa adatai nélküli születési anyakönyvi bejegyzést az anyakönyvvezető lezárja, ha]
„d) a gyermek nagykorúvá vált és születési anyakönyvi bejegyzése képzelt apa adatait sem tartalmazza.”
25. § Az R. az 54. §-t követően a következő alcímmel, valamint a következő 54/A. §-sal egészül ki:
„Alapbejegyzés a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe
54/A. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezése annak létrehozásával egyidejűleg történik.
(2) Ha az anyakönyvezésre megkeresés, hatósági rendelkezés vagy utólagos anyakönyvezés alapján kerül sor, az anyakönyvvezető az anyakönyv „Megjegyzések” rovatában tünteti fel a bejegyzés idejét.
(3) Az anyakönyvvezető mint névíró ír alá, ha a felek vagy a tanúk valamelyike írni, olvasni nem tudó személy.”
26. § Az R. 56. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a halottvizsgálatot végző orvos a haláleset pontos időpontját (év, hó, nap) nem tudja megállapítani, a halotti anyakönyvben a halottvizsgálati bizonyítványon szereplő időpontot vagy időintervallumot kell feltüntetni.
(4) Mindkét házastárs vagy mindkét bejegyzett élettárs halála esetén - ha a halottvizsgálati bizonyítványból az elhalálozás sorrendje nem állapítható meg - az anyakönyvvezető a „Családi állapot” rovatot kihúzza.”
27. § Az R. 59. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A haláleset anyakönyvezését követően az anyakönyvvezető az (1) bekezdésben foglaltakon túl:]
„c) bejegyzi az általa vezetett bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvének „Utólagos bejegyzések” rovatába a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnését.”
28. § Az R. 60. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[Az anyakönyvvezető a születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be]
„k) a gyermek születési családi és utónevének kijavítását, ha a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 10. § (2) bekezdése alapján a gyermek névviselésére a szülők együttes döntése alapján a külföldi jog az irányadó, feltéve, ha a szülők igazolták a gyermek külföldi állampolgárságát, valamint azt a tényt, hogy az általuk megjelölt név megfelel a külföldi jognak.”
29. § Az R. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66. § (1) Az anyakönyvvezető a házassági anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába a magyar bíróság ítélete alapján jegyzi be azt, hogy a bíróság a házasságot jogerős határozatával felbontotta, érvénytelenné nyilvánította, vagy a házasság nemlétezését állapította meg. Ha a bíróság határozatában a házasságot csak meghatározott időtartamra nyilvánította érvénytelenné, az anyakönyvvezető az „Utólagos bejegyzések” rovatába a magyar bíróság ítélete alapján bejegyzi az érvényessé válás napját is.
(2) Ha a házasságot külföldi bíróság vagy más hatóság szünteti meg, a megszűnés tényét a külföldi határozat alapján kell az anyakönyvbe feljegyezni, a 38. § (2) bekezdés szabályai szerint.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti utólagos bejegyzés tartalmazza a bíróság megnevezését, a határozat jogerőre emelkedésének napját, számát, valamint külföldi határozat esetén a nem magyar állampolgár házastárs házassági nevének megváltozását, ha az a határozatból megállapítható.”
30. § Az R. a 67. §-t követően a következő alcímmel, valamint a következő 67/A-67/E. §-sal egészül ki:
„Utólagos bejegyzés a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe
67/A. § (1) Ha a feleknek a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzett születési családi vagy utóneve, illetve személyi azonosítója megváltozik, az anyakönyvvezető az új adatokat az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be. A bejegyzést az alábbi okiratok alapján kell teljesíteni:
a) a központi anyakönyvi szerv névváltozási értesítése,
b) a bíróság jogerős határozata,
c) a családjogi helyzet megváltozásával összefüggő, névváltozást tartalmazó anyakönyvi okirat,
d) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szerv értesítése a személyi azonosító változásáról,
e) más anyakönyvvezető értesítése az állampolgársági eljárásban történt névmódosításról, vagy
f) a születést nyilvántartó anyakönyvvezető értesítése a 60. § (2) bekezdése alapján történt változásokról.
(2) A születést nyilvántartó anyakönyvvezető értesítése alapján kell bejegyezni a születési anyakönyvbe bejegyzett és a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében is szereplő téves adatok kijavítását.
67/B. § (1) Az anyakönyvvezető az egyik fél halálát a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvének „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be, ha a bejegyzett élettársi kapcsolat e fél halálával szűnt meg.
(2) A magyar állampolgár fél külföldön történt halálesetének utólagos bejegyzése a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető értesítése alapján történik.
(3) A nem magyar állampolgár fél külföldön történt halálesetének bejegyzését - a külföldi okirat alapján - a felettes szerv rendeli el.
(4) Az utólagos bejegyzés tartalmazza:
a) az egyik fél halálesetének a tényét,
b) a haláleset időpontját,
c) a halotti anyakönyvi bejegyzés folyószámát, továbbá
d) a halálesetet nyilvántartó anyakönyvvezető megnevezését, ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye és a haláleset helye nem azonos.
(5) A felek halálát, valamint születési nevük megváltozását nem kell bejegyezni az anyakönyvbe, ha a bejegyzett élettársi kapcsolat már korábban megszűnt.
67/C. § Más anyakönyvvezető értesítése alapján kell bejegyezni az anyakönyvbe a „bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt” adatot, ha a holtnak nyilvánított személy bejegyzett élettársa újabb bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített, vagy házasságot kötött, és a holtnak nyilvánító határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte.
67/D. § (1) Az anyakönyvvezető az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába a magyar közjegyző által elektronikus úton megküldött végzés alapján jegyzi be azt, hogy a közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntette, illetve a magyar bíróság ítélete alapján azt a tényt, hogy a bíróság azt jogerős határozatával felbontotta vagy érvénytelenné nyilvánította.
(2) Ha a bejegyzett élettársi kapcsolatot külföldi bíróság, hatóság vagy közjegyző szünteti meg, a megszűnés tényét a külföldi határozat alapján kell az anyakönyvbe feljegyezni a 38. § (2) bekezdés szabályai szerint.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti utólagos bejegyzés tartalmazza az eljáró közjegyző vagy a bíróság megnevezését, a végzés, illetve a határozat jogerőre emelkedésének napját, számát, valamint külföldi határozat esetén a nem magyar állampolgár fél bejegyzett élettársi nevének megváltozását, ha az a határozatból megállapítható.
67/E. § (1) Ha a felek vagy azok egyike a magyar állampolgárságot megszerezte, e tényt az anyakönyvvezető - az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerinti anyakönyvvezető, ennek hiányában az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján - az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be.
(2) A magyar állampolgárság megszűnésének tényét az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján kell az anyakönyvbe bejegyezni.
(3) A magyar állampolgárság megszűnését, megszerzését az anyakönyvbe akkor is fel kell jegyezni, ha a bejegyzett élettársi kapcsolat már megszűnt.
(4) Az anyakönyvbe bejegyzett adat kijavítását az „Utólagos bejegyzések” rovat tartalmazza.”
31. § Az R. 68. §-a a következő e) ponttal egészül ki.
[A halotti anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be az anyakönyvvezető:]
„e) az 56. § (4) bekezdése szerinti esetben az elhunyt családi állapotát és volt házastársának vagy bejegyzett élettársának adatait, ha az elhalálozás sorrendje ismertté válik.”
32. § Az R. 70. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az anyakönyvvezető a halotti anyakönyvbe teljesített utólagos bejegyzést követően az (1) bekezdésben foglaltakon túl intézkedik a születési, a házassági anyakönyv, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyve utólagos bejegyzésének kijavítására.”
33. § Az R. 81. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A hazai anyakönyvezést végző hatóság egyidejűleg több anyakönyvet vezethet.”
34. § Az R. 81/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelem tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyeket a hazai anyakönyvbe be kell jegyezni. A kérelemhez mellékelni kell a külföldi anyakönyvi okiratot, valamint a hazai anyakönyvezéshez szükséges egyéb okiratokat, így különösen a családi állapotra és a családi jogállás rendezésére vonatkozó okiratot. Az idegen nyelvű okiratokat - ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell benyújtani. Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a külföldi okiratokat - a kiállítás helye szerinti államban működő magyar konzuli tisztviselő által ellátott - diplomáciai felülhitelesítéssel kell benyújtani, ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs.”
35. § Az R. 81/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha a külföldi születési anyakönyvi okirat a szülők születési neve helyett a házassági vagy bejegyzett élettársi nevet tartalmazza, a hazai anyakönyvezésre irányuló eljárásban a nagykorú gyermek a szülők születési nevéről személyes nyilatkozatot tehet.
(3) A hazai anyakönyvezést végző hatóság törli az anyakönyvi bejegyzést, ha az anyakönyvezés korábban már megtörtént, vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megállapítja, hogy az érintett személy a hazai anyakönyvezés időpontjában nem volt magyar állampolgár.
(4) Kiskorú gyermek születése hazai anyakönyvezésének előfeltétele - ha az apasági vélelem alapja a szülők házassága - a szülők házasságának hazai anyakönyvezése is, ha a szülők vagy azok egyike magyar állampolgár.”
36. § (1) Az R. 81/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A születés hazai anyakönyvezése során a gyermek családi neveként a külföldi okiratban szereplő családi nevet kell feltüntetni, feltéve, hogy az a Csjt. szabályainak megfelel. Ha a külföldi okiratban szereplő családi név nem felel meg a Csjt. szabályainak, a szülők - nagykorú gyermek születésének hazai anyakönyvezése során az érintett - nyilatkozata alapján kell a Csjt. szabályainak megfelelő családi nevet feltüntetni, kivéve, ha a nemzetközi magánjogról szóló jogszabály alapján a születés anyakönyvezésekor a névviselésre külföldi jogot kell alkalmazni.”
(2) Az R. 81/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A külföldi fél házassági nevét a rendelkezésre álló külföldi okirat alapján kell a hazai anyakönyvbe bejegyezni. Ha a házassági anyakönyv házassági nevet nem tartalmaz, a „Házassági név” rovatot a házassági anyakönyvi kivonaton ki kell húzni.”
(3) Az R. 81/D. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a hazai anyakönyvezés során nem állapítható meg, hogy a külföldön megkötött házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létrejött vagy érvényes, a hazai anyakönyvezést végző hatóság az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nyilatkozatát kéri.”
37. § Az R. 83. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az anyakönyvi okiraton az anyakönyvi bejegyzés számát a kötet betűjelzésével törve kell feltüntetni, ha egyidejűleg több anyakönyvet vezetnek.”
38. § (1) Az R. 85. § (2) bekezdés b) pontja a következő be) alponttal egészül ki:
[A házassági anyakönyvi kivonatba:]
„be) azt a tényt, hogy a házasság a magyar jog alapján mely naptól tekinthető érvényesnek.”
(2) Az R. 85. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
[Az anyakönyvi kivonat „Megjegyzések” rovatába a külföldi és ismeretlen állampolgárságon, a hontalanságon, valamint a magyar állampolgárság megszűnésének tényén és időpontján kívül az alábbi adatokat kell bejegyezni:]
„c) A bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított kivonatba:
ca) a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnését, érvénytelenné nyilvánítását;
cb) azt a tényt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat a magyar jog szerint mely naptól tekinthető érvényesnek.
d) A halotti anyakönyvi kivonatba:
da) a holtnak nyilvánítást;
db) a halál tényének bírósági megállapítását;
dc) a 2009. július 1-je előtt rendszeresített halotti anyakönyvi kivonaton - ha az elhalt bejegyzett élettárs volt - a bejegyzett élettársának születési családi és utónevét.”
39. § Az R. 87. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az anyakönyvi másolat - a korábbi, a vallásra, címekre, rangokra vonatkozó bejegyzéseket kivéve - az alapbejegyzést, valamint az esetleges utólagos bejegyzéseket teljes szövegükben, szó szerint tartalmazza. A születési anyakönyvi másolaton a születés, a házassági, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatról kiállított anyakönyvi másolaton a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének, a halotti anyakönyvi másolaton pedig a haláleset évét és napját betűkkel is ki kell írni.
(3) A felettes szerv, a központi anyakönyvi szerv, valamint az állampolgársági ügyekben eljáró szerv teljes adatkörű anyakönyvi másolat kiállítására is utasítást adhat.”
40. § (1) Az R. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az anyakönyvvezető anyakönyvenként betűrendes névmutatót vezet a születési, a házassági anyakönyvekbe, a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyveibe és a halotti anyakönyvekbe történő bejegyzésekről.”
(2) Az R. 91. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A névmutató bejegyzése a (2) bekezdésben foglaltak mellett tartalmazza az alapbejegyzés anyakönyvi számát, a születési névmutatóban a gyermek anyjának, a házassági névmutatóban és a bejegyzett élettársi kapcsolatok névmutatójában a másik félnek, a halotti névmutatóban az elhalt személy anyjának születési családi és utónevét.”
41. § (1) Az R. 96. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az anyakönyvvezető azt az iratot, amely házassági anyakönyvben vagy bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében szereplő anyakönyvi bejegyzésen kívül más anyakönyvi bejegyzésnek is alapirata, a házassági, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvi iratainál helyezi el.”
(2) Az R. 96. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Azt az iratot, amelynek alapján anyakönyvi bejegyzést nem teljesítettek, valamint azt a házasságkötést vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárásról készített jegyzőkönyvet, amelynek alapján a házasságot nem kötötték meg, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot nem hozták létre, iktatás után az irattárban kell elhelyezni.”
42. § Az R. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„99. § (1) A születési anyakönyvbe bejegyzést teljesítő anyakönyvvezető a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőt értesíti a közös gyermekek családi nevének bejegyzéséről, ha a gyermek házasságban élő szülőktől származott, és a szülők nem viselnek közös házassági nevet, feltéve, hogy a gyermek névviselésére vonatkozóan a házassági anyakönyvben még nincs bejegyzés, vagy a korábbi megállapodást a szülők megváltoztatták.
(2) A születést nyilvántartó anyakönyvvezető értesíti a házasságkötést, a bejegyzett élettársi kapcsolatot, az érintett személy gyermekeinek születését, valamint az érintett személy halálesetét nyilvántartó anyakönyvvezetőt a születési anyakönyvbe feljegyzett adatok kijavításáról, ha az iratokból kitűnik, hogy az érintett személy házasságot kötött, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített vagy gyermekei vannak.
(3) A halotti anyakönyvbe bejegyzést teljesítő anyakönyvvezető értesíti az elhalt személy születését, valamint a házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát nyilvántartó anyakönyvvezetőt, ha a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállt a haláleset időpontjában, ha a születés, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése Magyarországon történt, vagy annak hazai anyakönyvezését elvégezték.
(4) A bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezető értesíti a bejegyzett élettárs korábbi házasságkötését nyilvántartó anyakönyvvezetőt, ha a bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőzően házassági névként volt férje nevét vagy családi nevét viselte a házasságra utaló toldással, és házassági nevét nem módosította másik házassági névviselési formára, ezért a születési családi nevének viselésére jogosult.
(5) Az anyakönyvvezető az (1) és (2) bekezdésben előírt adatszolgáltatást az anyakönyvi másolat, a (3) és (4) bekezdésben előírt adatszolgáltatást anyakönyvi értesítés megküldésével teljesíti a bejegyzést követő öt munkanapon belül.”
43. § (1) Az R. 104. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az anyakönyvezésnél és az anyakönyvi okiratok kiállításánál a 3. melléklet szerinti rövidítéseket kell használni. Az anyakönyvi záradékok és bejegyzések mintáját a 4. mellékletben foglaltak szerint kell alkalmazni.”
(2) Az R. 104. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 2009. július 1-je előtt rendszeresített halotti anyakönyvben - ha az elhalt bejegyzett élettárs volt - a bejegyzett élettársának születési családi és utónevét, személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyét és idejét a „Megjegyzések” rovatban kell feltüntetni. A házasságra és a házastársra vonatkozó rovatokat ez esetben ki kell húzni.”
44. § (1) Az R. 1-4. melléklete helyébe e rendelet 1-4. melléklete lép.
(2) Az R. 6. és 7. melléklete helyébe e rendelet 5. és 6. melléklete lép.
(3) Az anyakönyvi szakvizsgáról szóló 9/2007. (III. 6.) IRM rendelet 2. melléklete helyébe e rendelet 7. melléklete lép.
(4) Az anyakönyvi szakvizsgáról szóló 9/2007. (III. 6.) IRM rendelet 3. melléklete 1. pontjában a „25” szövegrész helyébe a „harminc” szöveg lép.
45. § Ez a rendelet 2009. július 1-jén lép hatályba.
46. § Az R.
1. 3. § (3) bekezdésében a „7. §-ának (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „7. § (5) bekezdésében”,
2. 5. § (1) bekezdésében a „házassági és halotti anyakönyvek” szövegrész helyébe a „házassági anyakönyvek, a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvei és a halotti anyakönyvek”,
3. 7. § (1) bekezdés a) pontjában a „házasságkötésnél” szövegrész helyébe a „házasságkötésnél és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél”,
4. 7. § (1) bekezdés c) pontjában a „közreműködik” szövegrész helyébe a „közreműködhet”,
5. 7. § (3) bekezdésében a „hat” szövegrész helyébe a „tizenkét”,
6. 7. § (6) bekezdésében a „házasság megkötésére” szövegrész helyébe a „házasság megkötésére és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére”, a „házasságkötés” szövegrész helyébe a „házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének”,
7. 10. § (1) bekezdés a) pontjában a „születési, házassági, halotti anyakönyv” szövegrész helyébe az „a születési, a házassági anyakönyv, a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyve, valamint a halotti anyakönyv”,
8. 11. § (1) bekezdésében és a 12. § (1) bekezdésében a „járművön” szöveg helyébe a „mozgó járművön”,
9. 19. § (1) bekezdésében a „házassági anyakönyvbe” szövegrész helyébe a „házassági anyakönyvbe és a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe”, a „házasulók” szövegrész helyébe a „felek”,
10. 19. § (2) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében, 81/B. § (5) bekezdésében és a 85. § (1) bekezdésében a „házasságkötés” szövegrész helyébe a „házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése”,
11. 21. § (1) bekezdés b) pontjában a „házassági anyakönyvbe” szövegrész helyébe a „házassági anyakönyvben és a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében”,
12. 27. § (2) bekezdésében a „házassági anyakönyvben” szövegrész helyébe a „házassági anyakönyvben és a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében”, a „házasság megkötésekor” szövegrész helyébe a „házasság megkötésekor vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásakor”, a „házasságot” szövegrész helyébe a „házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot”,
13. 28. § (1) bekezdésében a „házassági anyakönyvet” szövegrész helyébe a „házassági anyakönyvet vagy bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvét”,
14. 29. § (2) bekezdésében a „házasságkötés és” szövegrész helyébe a „házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és a” szöveg, a „helység” szövegrész helyébe a „település”,
15. 30. § (3) bekezdésében az „Az ország” szövegrész helyébe az „A település és az ország”,
16. 32. § (3) bekezdésében „házastársa” szövegrész helyébe a „házastársa vagy bejegyzett élettársa”,
17. 32. § (3) bekezdésében és 65. §-ában a „házasságot kötött” szövegrész helyébe a „házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített”,
18. 32. § (3) bekezdésében a „házasságra” szövegrész helyébe a „házasságra vagy bejegyzett élettársi kapcsolatra”, a „„házassága megszűnt”” szövegrész helyébe a „„házassága megszűnt”, illetve „bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt””,
19. 32. § (4) bekezdésében a „házasságot” szövegrész helyébe a „házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot”, a „házasságkötéskor” szövegrész helyébe a „házasságkötéskor, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor”, a „házasságát” szövegrész helyébe a „házasságát vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát”,
20. 34. §-t megelőző alcímében a „bejegyzések” szövegrész helyébe az „utólagos bejegyzések”,
21. 36. § (1) bekezdésében a „harminc nap elteltével” szövegrész helyébe a „harmincegyedik napra”,
22. 38. § (1) bekezdés a) pontjában az „utólagos bejegyzésként” szövegrész helyébe a „megjegyzésként”,
23. 38. § (1) bekezdés b) pontjában a „kivonat” szövegrész helyébe az „okirat”,
24. 39. § (2) bekezdésében a „házasság” szövegrész helyébe a „házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat”,
25. 39. § (2) bekezdésében a „házastárs” szövegrész helyébe a „házastárs, illetve bejegyzett élettárs”, a „házasságkötését” szövegrész helyébe a „házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát”,
26. 41. § (3) bekezdésében a „határidőt” szövegrész helyébe az „időt”,
27. 43. § (2) bekezdésében az „a jelbeszédben jártas személy” szövegrész helyébe „a jelnyelvi tolmács”,
28. 44. § (2) bekezdésében az „után” szövegrész helyébe az „után aláírásával”,
29. 59. § (1) bekezdésében, 72. § (2) bekezdésében, 74. § (3) bekezdésében és a 81. § (1) bekezdésében a „házasságkötés” szövegrész helyébe a „házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat”,
30. 69. §-ában a „házassági” szövegrész helyébe a „házassági anyakönyvbe, a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe”,
31. 71. § (1) bekezdésében a „vagy a házasságkötést” szövegrész helyébe az „, a házasságkötést vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot”, a „házasság megkötésekor” szövegrész helyébe a „házasság megkötésekor vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásakor”,
32. 72. § (1) bekezdésében és a 93. § (1) bekezdésében a „házasságkötést” szövegrész helyébe a „házasságkötést, a bejegyzett élettársi kapcsolatot”,
33. 81. § (1) bekezdésében a „lapot tartalmazó” szövegrész helyébe a „lapot - házassági anyakönyv és a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyve esetén hatvan vagy hatszáz oldalt - tartalmazó”,
34. 81/C. § (1) bekezdésében a „házasság” szövegrész helyébe a „házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat”,
35. 89. § (1) és (4) bekezdésében, 89/A. § (2), (4) és (5) bekezdésében és a 89/B. § (4) bekezdésében az „ASZA rendszer” szövegrész helyébe az „ASZA-rendszer”, 89. § (3) bekezdésében és a 89/B. § (1) és (2) bekezdésében az „ASZA rendszeren” szövegrész helyébe az „ASZA-rendszeren”, 89. § (5) bekezdésében és a 89/A. § (1) bekezdésében az „ASZA rendszerben” szövegrész helyébe az „ASZA-rendszerben”, 89/A. § (3) bekezdésében az „ASZA rendszerbeli” szövegrész helyébe az „ASZA-rendszerbeli”, 89/A. § (6) bekezdésében az „ASZA rendszert” szövegrésze helyébe az „ASZA-rendszert”,
36. 95. § (3) bekezdésében a „házasságkötést” szövegrész helyébe a „házasságkötést, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését”,
37. 97. §-ában az „iratot” szövegrész helyébe az „eredeti iratot”, az „iratok” szövegrész helyébe az „eredeti iratok”,
38. 100. § (2) bekezdésében a „városi anyakönyvvezető” szövegrész helyébe a „városi anyakönyvvezető, valamint a hazai anyakönyvezést végző hatóság”,
39. 100. § (4) bekezdésében a „fővárosi főjegyző” szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezést végző hatóság”,
40. 101. § (2) bekezdésében a „hatóság” szövegrész helyébe a „hatóság vagy bíróság”
szöveg lép.
47. § Hatályát veszti az R.
a) 6. §-t követő alcímében az „és kizárása”,
b) 15. § (1) bekezdésében a „(különösen a szülők 300 napnál nem régebben kiállított házassági anyakönyvi kivonata)”,
c) 18. § (3) bekezdésében a „vagy aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja,”,
d) 30. § (1) bekezdésében a „- ha ismert -”,
e) 30. § (3) bekezdésében a „- ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik -”,
f) 34. § (3) bekezdésében az „alap- és”,
g) 37. §-t követő alcímében a „, korábbi házasság megszűnésének”,
h) 41. § (4) bekezdésében az „a „Jegyzék a tanúsítvány bemutatása alóli felmentési kérelem elbírálásához” nyomtatvánnyal és”,
i) 51. § (4) bekezdésében az „a fogamzás és”,
j) 84. § (5) bekezdésében a „- ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik -”,
k) 96. § (2) bekezdésében a „három csoportban,”
szövegrész.
48. § Hatályát veszti az R.
a) 9. §-át megelőző alcím és 9. §-a,
b) 13. §-át megelőző alcím, 13. §-a és 14. §-a,
c) 41/A. §-át megelőző alcím és 41/A. §-a.
49. § Ez a rendelet a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.