173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet

egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. § (1) bekezdés a), b), c), d), g), h), i), j), k), l), m), n), q) és r) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében a Kormány a következőket rendeli el:

I. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása

1. § A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása miatt indult eljárásban a gyámhatóság a haladéktalanul elkészített környezettanulmányt követően soron kívül megteszi a gyermek védelme érdekében szükséges intézkedéseket.”
2. § A Gyer. 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8/A. § A gyermek ismételt bántalmazása, elhanyagolása és egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén a kérelmet nem lehet kizárólag azon az alapon érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, hogy a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be.”
3. § A Gyer. 8/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárást kizárólag az apaság, illetve az anyaság megállapítása iránt folyamatban lévő per jogerős befejezéséig lehet felfüggeszteni.”
4. § A Gyer. 8/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8/C. § Az örökbefogadási ügyek elbírálásához szükséges iratok, valamint a hatósági, bírósági döntést tartalmazó közokiratok kivételével a gyámhatóság eltekinthet a nem magyar nyelvű irat hiteles magyar fordításának beszerzésétől, ha a gyámhatóság valamely ügyintézője az adott nyelvből államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Azon nyelvek listáját, amelyek esetében hiteles magyar fordítás nem szükséges, a gyámhatóság a honlapján közzéteszi.”
5. § A Gyer. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Azt a tényt, hogy az ügyfél ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a határozatban meg kell állapítani. A határozatot közölni kell
a) ismeretlen személy esetén az eseti gondnokkal,
b) ismeretlen helyen tartózkodó személy esetén az ügygondnokkal.”
6. § A Gyer. 13/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„Szakértő
13/A. § A szakértői vélemény elkészítésének határideje huszonkét munkanap.”
7. § A Gyer. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyermek végleges külföldre távozása esetén a gyámhivatal
a) határozatában tájékoztatja a gyermek törvényes képviselőjét a lakcímváltozásra vonatkozó jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségéről, továbbá arról, hogy kérheti a kapcsolattartás újraszabályozását,
b) határozatában tájékoztatja a kapcsolattartásra jogosult szülőt arról, hogy a külföldre költözést követő 3 hónapon belül kérheti a gyámhivataltól a kapcsolattartás szabályozását, újraszabályozását, ha a gyermek a törvényes képviselőjével az Európai Unió valamely tagállamába jogszerűen távozik,
c) az engedélyező határozatot közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.”
8. § A Gyer. 26. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A szülő a lakóhelyváltozásáról szóló gyámhivatali bejelentési kötelezettségének úgyis eleget tehet, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását vezető szervtől kéri, hogy a lakóhelyváltozás tényét közölje a gyámhivatallal.”
9. § A Gyer. 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelemnek a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett általi visszavonása jogvesztő hatályú.”
10. § (1) A Gyer. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás iránti eljárás az átmeneti nevelésbe vett gyermek gyámjának kérelmére vagy hivatalból indul. A hivatalbóli eljárást a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózat működtetője vagy a gyermekjogi képviselő is kezdeményezheti.”
(2) A Gyer. 37. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A gyámhivatal a nevelőszülőnél elhelyezett, átmeneti nevelésbe vett gyermek részére eseti gondnokot rendel [Gyvt. 87. § (7) bek.].”
(3) A Gyer. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyámhivatal az örökbefogadhatónak nyilvánítás előtt köteles beszerezni, ha az eljárás
a) hivatalból indul, ideértve a gyermekjogi képviselő kezdeményezése alapján hivatalból indult eljárást is:
aa) a szülő lakó- vagy tartózkodási helye (utolsó ismert lakó- vagy tartózkodási helye) szerinti gyermekjóléti szolgálat véleményét a gyermek szüleinek életkörülményeiről, a családgondozás tapasztalatairól, a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról, a szülő számára a kapcsolattartással összefüggésben nyújtott önkormányzati támogatásokról,
ab) a gyermekvédelmi szakszolgálat véleményét a gyermek elhelyezési tervében foglaltak teljesítéséről,
ac) a gyermek gyámjának, a gyermeket gondozó intézménynek, illetve - amennyiben a gyermek nevelőszülőnél nevelkedik - a nevelőszülői hálózat működtetőjének véleményét a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról;
b) a gyermekvédelmi szakszolgálat kezdeményezésére hivatalból indul, az aa) és ac) alpontban felsorolt véleményeket;
c) a gyermekotthon vagy - nevelőszülőnél nevelkedő átmeneti nevelésbe vett gyermek esetén - a nevelőszülői hálózat működtetőjének kezdeményezésére hivatalból indul, az aa) és ab) alpontban felsorolt, továbbá a gyermek gyámjának - a szülő-gyermek kapcsolat alakulását tartalmazó - véleményét;
d) a gyermek gyámjának kérelmére indul, az aa) és ab) alpontban felsorolt, továbbá a gyermeket gondozó intézmény vagy - ha a gyermek nevelőszülőnél nevelkedik - a nevelőszülői hálózat működtetőjének véleményét a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról.”
11. § A Gyer. 38. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az örökbe fogadni szándékozó személy az alkalmassági vizsgálaton, illetve a tanácsadáson és a felkészítő tanfolyamon nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki vagy a környezettanulmány elkészítését nem tette lehetővé, a gyermekvédelmi szakszolgálat visszavontnak tekinti az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmét és nem folytatja le az alkalmassági vizsgálatot.”
12. § A Gyer. 39. § (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A gyámhivatalnak az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozata annak jogerőre emelkedésétől számított 2 évig hatályos. Ha a 2 éven belül az örökbefogadási eljárás jogerős befejezésére kerül sor, a határozat az örökbefogadás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésének napjával hatályát veszti.
(7) Ha az örökbe fogadni szándékozó személy testvérek örökbefogadására való alkalmasságát megállapították, és a hatályvesztést megelőzően a testvér is örökbe fogadhatóvá válik, a határozat hatálya meghosszabbodik a testvér örökbefogadási eljárásának jogerős befejezéséig.
(8) A határozat hatálya - a hatályvesztést megelőzően benyújtott kérelemre és a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatára - legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, amennyiben 2 éven belül nem kerül sor örökbefogadásra és azok a körülmények, amelyekre tekintettel az alkalmasságot megállapították, nem változtak. Ha a hatályvesztéskor folyamatban van az örökbefogadási eljárás, annak jogerős befejezéséig a határozat hatálya meghosszabbodik.”
13. § (1) A Gyer. 41. § (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermek gondozásba történő kihelyezése érdekében az örökbefogadás engedélyezése során a gyámhivatal megvizsgálja:”
(2) A Gyer. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az örökbe fogadni szándékozó személy az örökbefogadás engedélyezése előtt csatolja a születési és a házassági anyakönyvi kivonatát, valamint a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást. A gyámhatóság adatszolgáltatási kérelemmel fordul az anyakönyvvezetőhöz, ha az örökbe fogadni szándékozó személy nem csatolja a születési és a házassági anyakönyvi kivonatát.”
(3) A Gyer. 41. § (4) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyermek örökbefogadásának engedélyezéséről való döntés meghozatala érdekében a gyámhivatal (3) bekezdésben foglaltakon túl megvizsgálja:”
14. § (1) A Gyer. 42. § (1) bekezdés b) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:
[A gyámhivatal az eljárás során köteles meghallgatni:]
„b) - szükség szerint pszichológus szakértő útján - a korlátozottan cselekvőképes és az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen örökbefogadandó gyermeket,”
„d) az örökbefogadandó gyermek törvényes képviselőjét,”
„f) a kiskorú vér szerinti szülő törvényes képviselőjét.”
(2) A Gyer. 42. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti törvényes képviselő, a hivatásos gyám, a gyermekotthon vezetője és a gyermekvédelmi szakszolgálat eseti gondnoka a nyilatkozatát írásban is előterjesztheti.
(3) Nyílt örökbefogadás esetén a gyámhivatal az örökbefogadót, az örökbefogadandó korlátozottan cselekvőképes gyermeket, az örökbefogadandó gyermek törvényes képviselőjét, a vér szerinti szülőt és a kiskorú vér szerinti szülő törvényes képviselőjét együttesen - tárgyalás keretében - hallgatja meg. Titkolt terhesség esetén a gyámhivatal a kiskorú vér szerinti szülő kérelmére a törvényes képviselőjének meghallgatását mellőzheti.”
15. § A Gyer. 43. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi e) pont jelölése f) pontra változik:
[A 42. §-ban megjelölt személyek meghallgatásáról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:]
„e) a vér szerinti anya nyilatkozatát arról, hogy megnevezi-e az apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermeke apját,”
16. § (1) A Gyer. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az örökbefogadást engedélyező határozat rendelkező része tartalmazza
a) a gyermek születésének helyét, idejét, örökbefogadás előtti nevét, születési bejegyzésének anyakönyvi folyószámát,
b) az örökbefogadó szülő(k) személyazonosító adatait,
c) a gyermek örökbefogadása utáni névviselésével kapcsolatos döntést,
d) a gyermek származási helyére vonatkozó adatokat,
e) egyedülállóként történő örökbefogadás esetén a másik szülőként képzelt személy bejegyzéséhez szükséges adatokat,
f) a vér szerinti szülőként történő bejegyzésre vonatkozó rendelkezést,
g) a kötelező gondozási idő eredményes leteltének megállapítását [45. § (1) és (5) bek.],
h) az örökbefogadás joghatásait,
i) nyílt örökbefogadás esetén a szülői felügyeleti jog megszűnésének megállapítását,
j) az anyakönyvvezető megkeresését a gyermek újbóli anyakönyvezésének elrendelése érdekében.”
(2) A Gyer. 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A gyámhivatal az örökbefogadást engedélyező nem jogerős határozatát kizárólag az örökbefogadó szülővel és - figyelemmel a 40. § (2) bekezdésére - az örökbefogadott gyermek törvényes képviselőjével, továbbá nyílt örökbefogadás esetén a vér szerinti szülővel, illetve a kiskorú vér szerinti szülő törvényes képviselőjével közli.
(5) A gyámhivatal az örökbefogadást engedélyező határozata jogerőre emelkedését követően közli
a) határozatát az újbóli anyakönyvezést végző anyakönyvvezetővel,
b) határozatát az érintett örökbefogadó szülőről nyilvántartást vezető gyermekvédelmi szakszolgálattal,
c) az örökbefogadás tényét, valamint az örökbefogadott gyermek, az örökbefogadó szülők és a gyermek után korábban ellátásra jogosult személy személyazonosító adatait a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.
(6) Az örökbefogadás engedélyezéséről szóló határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg a gyámhivatal külön határozatban rendelkezik az örökbefogadáshoz kapcsolódó egyéb kérdésekről, így különösen
a) a gyermek vagyonának kezeléséről,
b) az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnésének megállapításáról,
c) az otthont nyújtó ellátást biztosító intézmény, személy tájékoztatásáról ellátási kötelezettsége megszűnéséről,
d) az örökbefogadott gyermek gyámságának megszűnéséről,
e) a gyámi tisztség megszűnésének megállapításáról és szükség esetén a gyám felhívásáról végszámadásának benyújtására,
f) az illetékes jegyző felhívásáról a közgyógyellátási igazolvány visszavonására.
(7) Titkos örökbefogadás esetén a gyermek vér szerinti szüleinek adataira való utalást az (1) és (6) bekezdés szerinti határozatok nem tartalmazhatnak.”
17. § A Gyer. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az örökbefogadásra irányuló kérelmet a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy - a (3)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) nyújtja be.”
18. § A Gyer. 50. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A miniszter az (5) bekezdés szerinti esetben haladéktalanul megküldi az illetékes gyámhivatalnak, ha
a) az örökbe fogadni szándékozó személy szokásos tartózkodási helye a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes államban van, a 49. § (5) bekezdésében meghatározott dokumentumokat,
b) az örökbe fogadni szándékozó személy szokásos tartózkodási helye nem a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes államban van, az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumokat,
valamint az igazolást arról, hogy a gyermeknek Magyarországon történő örökbefogadását nem kezdeményezték, illetve az örökbefogadásra tett intézkedések nem vezettek eredményre.”
19. § A Gyer. 51. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A gyámhivatal az örökbefogadást engedélyező határozatában dönt a gyermek végleges külföldre távozásának jóváhagyásáról. A gyámhivatal szükség esetén külön határozatban dönt a gyermek vagyona felhasználásának engedélyezéséről.”
20. § A Gyer. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § A gyámhivatal a születési anyakönyvbe apa adatai nélkül bejegyzett gyermek részére képzelt személyt állapít meg apaként
a) a gyermek harmadik életévének betöltéséig az anya kérelmére bármikor,
b) a gyermek harmadik életévének betöltése után hivatalból,
feltéve, hogy az apaság megállapítása iránt nincs per folyamatban, illetve nincs eljárás folyamatban a gyermek örökbefogadásának engedélyezése iránt.”
21. § A Gyer. a következő 65/A. §-sal egészül ki:
„65/A. § Ha a kérelmező kérelmében nem igazolja
a) a 3. számú melléklet B) pontjának 4., 5. és 6. alpontja szerinti nyilvános, vagy valamely hatóság vagy bíróság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában megtalálható adatot, akkor a jegyző az adatok beszerzése érdekében megkeresi a nyilvántartást vezető hatóságot vagy bíróságot,
b) a 65. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatot, a jegyző az adat beszerzése érdekében megkeresi a tanulói és hallgatói nyilvántartást vezető szervet,
c) a 65. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatot, a jegyző az adat beszerzése érdekében megkeresi az anyakönyvvezetőt.”
22. § A Gyer. 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felülvizsgálat során a nagykorú gyermek felhívásra igazolja a házasságkötése szerinti új családjára vonatkozó adatokat a 65. § (1) bekezdésében és a 65/A. §-ban meghatározott módon.”
23. § A Gyer. 68/J. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálat során a települési önkormányzat jegyzője azt állapítja meg, hogy az óvodáztatási támogatás jogosultsági feltételei
a) fennállnak, a döntést az ügyiratra feljegyzi,
b) nem állnak fenn, dönt az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megszüntetéséről.”
24. § (1) A Gyer. 69. § (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az igazolás hiányában a 69/A. § b) pontja alkalmazandó.”
(2) A Gyer. 69. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személynek a kérelem benyújtásakor igazolnia kell magyarországi lakcímét a lakcímről szóló hatósági igazolvánnyal. Ha a kérelmező lakcímét nem igazolja, a gyámhivatal a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását vezető szervet megkeresi az adatszolgáltatás érdekében.”
25. § A Gyer. a következő 69/A. §-sal egészül ki:
„69/A. § Ha a kérelmező kérelmében nem igazolja
a) a 7. számú melléklet B) pontjának 4., 5. és 6. alpontja szerinti nyilvános, vagy valamely hatóság vagy bíróság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában megtalálható adatot, akkor a gyámhivatal az adatok beszerzése érdekében megkeresi a nyilvántartást vezető hatóságot vagy bíróságot,
b) a 69. § (4) bekezdés c) pontja szerinti adatot, a gyámhivatal az adat beszerzése érdekében megkeresi a tanulói és hallgatói nyilvántartást vezető szervet.”
26. § A Gyer. 70. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jogosult a feltételek teljesülése esetén legfeljebb további 3 évre kérheti
a) a korábbi jogosultság fennállása alatt a megelőlegezett gyermektartásdíj megszakítás nélküli továbbfolyósítását,
b) a korábbi jogosultság megszűnését követően a gyermektartásdíj megelőlegezésének ismételt elrendelését.”
27. § (1) A Gyer. 73. § (1) bekezdésének bevezető mondata, valamint d) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő h) ponttal egészül ki:
„A gyermektartásdíj megelőlegezéséről, továbbfolyósításáról és ismételt elrendeléséről szóló határozat rendelkező részének a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell:”
„d) - a megelőlegezett gyermektartásdíj továbbfolyósításáról és ismételt elrendeléséről szóló határozat kivételével - tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy kérelemre a megelőlegezés ismételten elrendelhető, illetve a Gyvt. 22. § (7) bekezdése és a Gyvt. 24. § (1) bekezdése alapján tovább folyósítható,”
„g) rendelkezést a megelőlegezett gyermektartásdíjnak a kérelem benyújtása napjától a határozat meghozatala napjáig terjedő időszakra vonatkozó egyösszegű kifizetéséről vagy a felfüggesztés időtartamára esedékes megelőlegezett gyermektartásdíj egyösszegű kifizetéséről,
h) tájékoztatást az adóügyi hatóság méltányossági jogköréről a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtása során.”
(2) A Gyer. 73. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyámhivatal a határozatát közli a kötelezett munkáltatójával, a végrehajtást foganatosító bírósággal, illetve az önálló bírósági végrehajtóval, a jogosult és a kötelezett lakcíme szerint illetékes ügyészséggel és jegyzővel, valamint a gyámhivatal székhelye szerint illetékes jegyzővel.”
(3) A Gyer. 73. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben a (3) bekezdésben foglalt felülvizsgálat eredményeként a megelőlegezett gyermektartásdíjat tovább kell folyósítani, úgy a továbbfolyósítással egyidejűleg a gyámhivatal rendelkezik a felfüggesztés időtartamára esedékes megelőlegezett gyermektartásdíj egyösszegű kifizetéséről.”
28. § A Gyer. 79. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gyámhivatal az otthonteremtési támogatásról szóló határozata rendelkező részében a 14. §-ban foglaltakon túl]
„b) rendelkezik az otthonteremtési támogatás összegéről és az igénybevétel módjáról, szükség esetén az otthonteremtési támogatás részletekben történő kifizetéséről [Gyvt. 26. § (2) bek.],”
29. § A Gyer. 80. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A gyámhivatal az otthonteremtési támogatásban részesült fiatal felnőtt kérelmére, körülményei lényeges megváltozása esetén hozzájárulhat a lakás-előtakarékossági programba befektetett otthonteremtési támogatásnak a futamidő letelte előtti felhasználásához.”
30. § (1) A Gyer. 82. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A jegyző, illetve a gyámhivatal a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó intézkedést tesz, ha]
„d) a gyermek veszélyeztetettsége elsősorban elhanyagolása miatt áll fenn, de alaposan feltételezhető, hogy a családi pótlék célzott felhasználásával a gyermek szükségletei családi környezetben biztosíthatók, így különösen a szülő gondoskodik a gyermek bölcsődei, óvodai, iskolai étkeztetéséről, élelemmel, ruházattal és fejlesztő eszközökkel (játékkal) történő ellátásáról, képességeinek fejlesztéséről.”
(2) A Gyer. 82. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó intézkedések kiválasztásánál figyelembe kell venni]
„a) a veszélyeztetettség jellegét, okát, mértékét,”
31. § A Gyer. 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„90. § (1) A védelembe vétel felülvizsgálata iránti eljárás
a) hivatalból indul
aa) az elrendelő határozatban foglalt időpontban,
ab) ha a jegyzőnek hivatalos tudomása van a felülvizsgálat szükségességéről,
ac) a kirendelt családgondozó kezdeményezésére,
ad) ha a védelembe vétel fennállása alatt a fiatalkorú pártfogó felügyeletét rendelték el és a pártfogó felügyelő kezdeményezi a felülvizsgálatot;
b) a korlátozottan cselekvőképes gyermek, a szülő, illetve más törvényes képviselő kérelmére indul.
(2) A pártfogó felügyelő a védelembe vétel felülvizsgálatának kezdeményezésével egyidejűleg közli a jegyzővel a fiatalkorú pártfogó felügyeletét elrendelő határozatot.
(3) A pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorú védelembe vételének felülvizsgálata során vizsgálni kell különösen a megállapított magatartási szabályokat, az egyéni gondozási-nevelési tervet és az egyéni párfogó felügyelői tervet.
(4) A felülvizsgálat iránti eljárás során a 86. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, azzal, hogy a tárgyaláson - ha a felülvizsgálatot a pártfogó felügyelő kezdeményezte - a pártfogó felügyelő is meghallgatható.
(5) A felülvizsgálat eredményéről szóló határozatban a 14. §-ban foglaltakon kívül rendelkezni kell:
a) a védelembe vétel fenntartásáról vagy megszüntetéséről,
b) a következő felülvizsgálat határidejéről,
c) az új egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésére vonatkozó felhívásról a határidő megjelölésével,
d) szükség esetén a pártfogó felügyelő és a kirendelt családgondozó felhívásáról, hogy a fiatalkorú ügyeiben egymást tájékoztatva, együttműködve járjanak el,
e) a Gyvt. 68. § (3) bekezdése alapján elrendelt újabb intézkedésekről,
f) a Gyvt. 68. § (5) bekezdése szerinti eredménytelen védelembe vétel esetén a gyámhivatal értesítéséről.”
32. § A Gyer. XII. Fejezete a következő 91/A-91/E. §-okkal és azokat megelőzően a következő alcímekkel egészül ki:
„A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása
91/A. § (1) A jegyző a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárást hivatalból megindítja, ha
a) hivatalos tudomása van a gyermek elhanyagolásáról,
b) a Gyvt. 17. §-a szerinti szervek, személyek azt kezdeményezik,
c) a gyermekjóléti szolgálat erre - a pénzfelhasználási terv megküldésével és az eseti gondnok lehetséges személyének megjelölésével - javaslatot tesz.
(2) A jegyző az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetben a tárgyalást megelőzően megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, hogy 10 munkanapon belül vizsgálja meg a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségességét, készítse el a pénzfelhasználási tervet és tegyen javaslatot az eseti gondnok személyére.
(3) A pénzfelhasználási terv elkészítésekor figyelemmel kell lenni a családnak járó szociális és gyermekvédelmi ellátásokra, támogatásokra, valamint azok céljára.
(4) Ha felmerül a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségessége, a jegyző a gyermekjóléti szolgálat javaslatának beérkezését követően 8 munkanapon belül tárgyalást tart, amelynek során meghallgatja a Gyvt. 68/A. §-a (4) bekezdésében meghatározott személyeket és megismeri véleményüket a pénzfelhasználási tervről, illetve a kirendelendő eseti gondnok személyéről.
(5) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása időtartamának, mértékének és módjának meghatározásánál figyelemmel kell lenni a gyermek tényleges szükségleteire, a tárgyaláson meghallgatott személyek véleményére, továbbá a családnak járó szociális és gyermekvédelmi ellátásokra, támogatásokra, valamint azok céljára. A természetben nyújtott családi pótlék nem fordítható a család számára egyéb jogcímen nyújtható szociális és gyermekvédelmi ellátások, támogatások kiváltására.
(6) A jegyző a Gyvt. 68/B. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel eseti gondnokul elsősorban a gyermek arra alkalmas más közeli hozzátartozóját, a polgármesteri hivatal - nem gyermekvédelmi, illetve gyámhatósági feladatokat ellátó - ügyintézőjét, az óvodai és az iskolai gyermekvédelmi felelőst, a védőnőt, a családsegítő szolgálat vagy a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját, az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozóját vagy az átmeneti gondozást nyújtó intézmény szakmai munkakörben foglalkoztatott alkalmazottját rendeli ki. A gyermekjóléti szolgálat, illetve az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozói közül lehetőség szerint olyan személyt kell eseti gondnokul kirendelni, aki a védelembe vétel során nem gondozza a családot.
(7) Az eseti gondnokot tevékenységéért munkadíj nem illeti meg, indokolt és igazolt kiadásainak költségét azonban az őt kirendelő jegyző megtéríti. A költségtérítés mértéke havonta nem haladhatja meg az adott gyermek után természetben nyújtott családi pótlék összegének 10%-át. A költségtérítés összege nem vonható le a természetben nyújtott családi pótlék összegéből.
91/B. § (1) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban, valamint - ha a határozattal a védelembe vétel elrendelésére is sor kerül - a 87. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) a családi pótlékban részesülő szülő személyazonosító adatait, a családi pótlékot folyósító szerv megnevezését,
b) a családi pótlék természetbeni részének mértékét százalékos arányban meghatározva, egyidejűleg tájékoztatást adva annak konkrét összegéről,
c) a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának időtartamát, hónapokban meghatározva, megjelölve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának kezdő és befejező időpontját,
d) a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának módját, amely lehet különösen gyermekétkeztetés térítési díjának befizetése, illetve a Gyvt. 68/B. §-a (2) bekezdésében foglaltak biztosítása,
e) az eseti gondnok kirendelését, feladatát, tájékoztatását a 91/A. § (7) bekezdésében foglaltakról, valamint felhívását arra, hogy az adott hónapra az önkormányzat nevére megnyitott családtámogatási folyószámlára átutalt családi pótlék felhasználásáról a következő hónap ötödik napjáig számoljon el a jegyzőnek,
f) a szülő vagy más törvényes képviselő kötelezését az eseti gondnokkal való együttműködésre és tájékoztatását az együttműködés megtagadásának következményeiről,
g) a védelembe vétel elrendelését, ha erre korábban nem került sor,
h) fennálló védelembe vétel esetén a kirendelt családgondozó felhívását az egyéni gondozási-nevelési tervnek a felülvizsgálatára és annak a határozat jogerőre emelkedését követő 22 munkanapon belül történő megküldésére,
i) a felülvizsgálat határidejét,
j) a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását arról, hogy bármikor kezdeményezheti a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálatát,
k) a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását az igénybe vehető szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, támogatásokról, valamint azok igénybevételének módjáról,
l) a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását arról, hogy
la) első alkalommal a döntést követő második hónapra járó családi pótlék meghatározott része kerül természetbeni formában biztosításra,
lb) ha a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása a határozatban szereplő időtartam lejárta miatt szűnik meg - feltéve, hogy a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását nem rendelték el ismételten - a megszűnést követő hónapra járó családi pótlék kerül ismételten teljes egészében pénzben folyósításra,
lc) a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszüntetése esetén a megszüntetést követő második hónapra járó családi pótlék kerül ismételten teljes egészében pénzben folyósításra.
(2) A határozatban a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának kezdő időpontjaként a döntést követő második hónap első napját, befejező időpontjaként a határozatban szereplő időtartamnak megfelelő hónap utolsó napját kell megjelölni. Az így meghatározott időtartam a Gyvt. 68/A. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel a 12 hónapot nem haladhatja meg.
(3) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló határozat elleni fellebbezést elbíráló határozatban rendelkezni kell a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának új kezdő és befejező időpontjáról.
(4) A jegyző a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló, jogerősítési záradékkal ellátott határozatot a jogerőre emelkedést követő 5 munkanapon belül közli a Magyar Államkincstárnak a családi pótlékot folyósító regionális igazgatóságával, egyidejűleg megküldi a Gyvt. 68/A. § (5) bekezdése szerinti családtámogatási folyószámla megnyitásához szükséges számla törzsadat bejelentő nyomtatványt és aláírási címpéldányt.
(5) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása során a jegyző és a Magyar Államkincstár között elektronikus úton történik az adategyeztetés, különösen a folyósított családi pótlék összegéről és a családi pótlékot folyósító szervről.
(6) A jegyző az átutalást követően legkésőbb 5 munkanapon belül gondoskodik a családtámogatási folyószámlára utalt családi pótléknak az eseti gondnok felé történő kifizetéséről.
91/C. § (1) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálata iránti eljárás
a) hivatalból indul
aa) az elrendelő határozatban foglalt időpontban,
ab) ha a Magyar Államkincstárnak a családi pótlékot folyósító regionális igazgatósága azt kezdeményezi, így különösen, ha megváltozott a családi pótlékra jogosult személye,
ac) a gyermekjóléti szolgálat, illetve a kirendelt eseti gondnok kezdeményezésére,
ad) ha a jegyzőnek hivatalos tudomása van a felülvizsgálat szükségességéről,
b) a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére indul.
(2) A jegyző a felülvizsgálati eljárás során kikéri a családgondozó és a kirendelt eseti gondnok véleményét.
(3) A felülvizsgálat eredményéről szóló határozatban a 14. §-ban foglaltakon kívül rendelkezni kell
a) a családi pótlék természetbeni formában - változatlan időtartamban, mértékben és módon - történő további nyújtásáról, vagy
b) a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása időtartamának, mértékének, módjának, illetve az eseti gondnok személyének megváltoztatásáról, vagy
c) a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszüntetéséről.
(4) Ha a felülvizsgálat során a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása időtartamának, illetve mértékének megváltoztatásáról vagy a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszüntetéséről születik döntés, a jegyző a jogerősítési záradékkal ellátott határozatot a jogerőre emelkedést követő 5 munkanapon belül közli a Magyar Államkincstárnak a családi pótlékot folyósító regionális igazgatóságával.
91/D. § (1) A jegyző a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszűnéséről vagy megszüntetéséről határozatot hoz, és ezzel egyidejűleg szükség szerint - indokolt esetben felülvizsgálat keretében - dönt a védelembe vétel fenntartásáról vagy megszüntetéséről.
(2) A jegyző a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszüntetéséről szóló, jogerősítési záradékkal ellátott határozatot a jogerőre emelkedést követő 5 munkanapon belül közli a Magyar Államkincstárnak a családi pótlékot folyósító regionális igazgatóságával.
(3) A jegyző az eseti gondnokot az utolsó alkalommal természetben nyújtott családi pótlékkal történt elszámolását követően menti fel. Az eseti gondnok számadására egyebekben a 160. § (7) bekezdésében és a 161-162. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(4) Ha a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása alatt a jegyző illetékessége megszűnik, a kirendelt eseti gondnokot határozatával felmenti, és határozatát közli az illetékessé vált jegyzővel.
(5) Ha a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása alatt a jegyző illetékessége megszűnik, az illetékessé vált jegyző a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségességét a 91/C. §-ban foglaltak szerint felülvizsgálja.
Eredménytelen védelembe vétel
91/E. § (1) A védelembe vétel eredménytelensége miatt a gyámhivatal értesítéséről a jegyző
a) ha az intézkedés megtételének szükségessége a védelembe vétel felülvizsgálata során merül fel, a védelembe vétel felülvizsgálatának eredményéről szóló határozatban [90. § (5) bek. f) pont],
b) az a) pont alá nem tartozó esetben külön végzésben
dönt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés jogerőre emelkedésétől számított 5 munkanapon belül - a védelembe vétel fenntartása mellett - a jegyző döntését közli a gyámhivatallal és egyidejűleg az ügyben keletkezett iratokat átteszi a gyámhivatalhoz.
(3) Az eredménytelen védelembe vételről szóló jegyzői döntés alapján a gyámhivatal a hivatalból indított eljárása során megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, így különösen
a) meghallgatja a gyermeket gondozó szülőt, a különélő szülőt, a gyermek gyámját, szükség szerint más közeli hozzátartozóját, valamint indokolt esetben a korlátozottan cselekvőképes gyermeket, az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermeket, illetve azt a családgondozót, aki a védelembe vétel során a családot gondozza,
b) indokolt esetben környezettanulmányt készít,
c) megvizsgálja a családbafogadás lehetőségét, az átmeneti nevelésbe vétel elrendelésének indokoltságát, a gyermek elhelyezése, elhelyezésének megváltoztatása, illetve a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per megindításának szükségességét.
(4) Ha a gyámhivatal eljárása során azt állapítja meg, hogy a gyermek veszélyeztetettsége nem teszi szükségessé a hatáskörébe tartozó intézkedések megtételét, az előtte való eljárást megszünteti, egyúttal az ügyben keletkezett iratokat átteszi a jegyzőhöz.
(5) A gyámhivatal az eredménytelen védelembe vételről szóló jegyzői döntés közlésétől számított 45 munkanapon belül hozza meg döntését.
(6) A gyámhivatal döntésének jogerőre emelkedéséig a gyermek védelembe vétele fennáll.”
33. § (1) A Gyer. 93. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[A családba fogadásról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza]
„j) átmeneti nevelt gyermek esetén az átmeneti nevelésbe vétel egyidejű megszüntetését és a 110. § (1) bekezdésében foglaltakról való szükség szerinti rendelkezést.”
(2) A Gyer. 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A családba fogadásról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel és a gyermeket ellátó védőnővel a gyám kirendelésének tényét.”
34. § (1) A Gyer. 97. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Az ideiglenes hatályú elhelyezésre vonatkozó végzés rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza]
„g) 3 év alatti gyermek esetén a kora miatt fennálló különleges ellátása szükségességének tényét.”
(2) A Gyer. 97. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a szülő hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, és a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére a leendő örökbefogadó szülőnél kerül sor, a gyámhivatal a végzés meghozatalával egyidejűleg közli a szülővel a szülői felügyeleti joga szünetelésének vagy megszűnésének, valamint a gyermek kötelező gondozásba történő kihelyezésének tényét.
(6) Az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel és a gyermeket ellátó védőnővel a gondozási hely megváltoztatásának és az esetleges gyámrendelésnek a tényét.”
35. § A Gyer. 102. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az átmeneti nevelésbe vételről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást és az árvaellátást folyósító szervvel, továbbá a gyermeket ellátó védőnővel a gyermek gondozási helyét és a gyámrendelés tényét.”
36. § (1) A Gyer. 110. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az átmeneti nevelésbe vételt megszüntető, illetve a megszűnést megállapító határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza]
„b) annak megállapítását, hogy a szülő szülői felügyeleti joga feléledt, vagy a gyámrendelés tényét, ha a gyermek harmadik személynél került elhelyezésre vagy családba fogadták,”
(2) A Gyer. 110. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az átmeneti nevelésbe vétel a gyermek családbafogadásával szűnik meg, a gyámhivatal a 92. § és a 146. § (5) bekezdése alapján jár el.”
37. § A Gyer. 117. § (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A gondozási díj-befizetéseket és a keletkezett hátralékot, amelyre a Gyvt. 154. §-ának (3) bekezdése alapján késedelmi pótlék nem állapítható meg, a jegyző tartja nyilván.”
38. § (1) A Gyer. 130. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A gyámrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza:]
„e) tájékoztatást a gyám családtámogatási ellátások igénylésére való jogáról.”
(2) A Gyer. 130. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyámhivatal a gyámrendelésről szóló határozata meghozatalával egyidejűleg közli a családtámogatási ellátást és az árvaellátást folyósító szervvel, továbbá a gyermeket ellátó védőnővel a gyámrendelés tényét.”
39. § (1) A Gyer. 141. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az eseti gondnokot (ügygondnokot) - a természetben nyújtott családi pótléknak a gyermek szükségleteire történő felhasználására kirendelt eseti gondnok kivételével - tevékenységéért munkadíj illeti meg. A munkadíj mértékét az eseti gondnok (ügygondnok) felmentéséről határozatot hozó gyámhatóság állapítja meg az eseti gondnok (ügygondnok) munkateljesítményének figyelembevételével.”
(2) A Gyer. 141. § (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A munkadíj összegét - a Gyvt. 133/A. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel - a gyámhatóság az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladó vagyonnal rendelkező gyermek (gondnokolt) vagyonának terhére állapítja meg, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező gyermek (gondnokolt) lakhatási és megélhetési feltételeit.”
40. § A Gyer. 153. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az ügyfél az (1) bekezdés c) pontja szerinti iratot nem csatolja, a gyámhivatal az adat beszerzése érdekében az azt nyilvántartó hatósághoz fordul.”
41. § A Gyer. 154. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tulajdonosváltozásnak, illetőleg a tulajdonközösség megszűnésének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében a gyámhivatal a szerződésben foglalt törvényes képviselői jognyilatkozat jóváhagyását és a határozat jogerőre emelkedését a szerződésekre, illetőleg megosztás esetén a vázrajzra rávezeti.”
42. § A Gyer. 164. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„164. § Ha a gyámhatósági eljárásban a külföldi jog alkalmazhatósága, az alkalmazandó külföldi jog tartalma vagy az alkalmazandó nemzetközi szerződés kétes, az iratokat - a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság útján - a miniszterhez kell felterjeszteni véleménykérés céljából. A miniszter a véleményének kialakítása érdekében megkeresi az igazságügyért felelős minisztert, illetve a külpolitikáért felelős minisztert.”
43. § A Gyer. 165. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nemzetközi örökbefogadási ügyek, a nemzetközi tartásdíj-ügyek és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos ügyek kivételével a gyámhatóság a közigazgatási hatósági eljárás általános szablyairól szóló törvénynek a nemzetközi jogsegélyre vonatkozó szabályai szerint juttatja el külföldre irányuló megkeresését vagy a külföldi hatóság megkeresésére adott válaszát a címzettnek.”
44. § (1) A Gyer. 167. § (2) bekezdésének bevezető mondata és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„A gyámhatóság az ideiglenes intézkedésről szóló döntését közli
a) az illetékes külképviselettel a gyermek állampolgársága szerinti országába történő visszajuttatásának (repatriálásának) elősegítése, az ideiglenes intézkedés megtételéről való tájékoztatása, illetve intézkedés kérése,”
[céljából.]
(2) A Gyer. 167. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Budapest Főváros V. kerületi Gyámhivatala felülvizsgálja az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló döntését
a) a származási országnak a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra adott válaszát követően azonnal,
b) a származási ország válaszának hiányában félévente,
és meghozza a Gyvt. 73. § (4) bekezdése szerinti döntéseket.”
45. § A Gyer. 170. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„170. § (1) Ha a külföldön lakó vagy tartózkodó személy által Magyarországon lakó vagy tartózkodó személy ellen tartásdíjigény érvényesítése iránti eljárás indul, a kérelmet
a) ha az az Amerikai Egyesült Államokból érkezik, az igazságügyért felelős miniszterhez, mint viszonosság alapján eljáró átvevő hatósághoz,
b) az a) pont alá nem tartozó esetekben a miniszterhez, mint kijelölt átvevő hatósághoz [az a)-b) pontban foglalt hatóságok a továbbiakban együtt: átvevő hatóság]
kell benyújtani.
(2) Az átvevő hatóság a kérelmet továbbítja az elsőfokú gyámhatósághoz.
(3) Az átvevő hatóság megkeresése alapján az eljárás lefolytatására az a gyámhatóság illetékes, amelynek a területén van annak a személynek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, aki ellen az igényt érvényesíteni kívánják.
(4) Ha a külföldön lakó vagy tartózkodó személy olyan államnak a polgára, illetve lakóhelye vagy tartózkodási helye olyan államban van, amely csatlakozott a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt egyezményhez és a gyermektartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, Hágában, 1958. április 15-én aláírt egyezményhez, a gyámhatóság eljárása során mindkét egyezményt alkalmazza, továbbá eljár kétoldalú nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján is.
(5) A jegyző a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényének érvényesítésével kapcsolatos ügyben a belföldi adós meghallgatásáról soron kívül intézkedik.
(6) A tartásdíjigény elismerése tárgyában tartott meghallgatásról készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell a követelés jogossága tekintetében tett, valamint a jövedelmi helyzetre vonatkozó nyilatkozatot, azt az összeget, amelynek a megfizetését vállalták, továbbá a fordítási díj megfizetésére tett kötelezettségvállalást.
(7) A belföldi adós, ha a tartási kötelezettség önkéntes teljesítését vállalta, 3 havonta bemutatja a jegyzőnek a teljesítés igazolását. A teljesítés elmaradása esetén vagy, ha a belföldi adós a tartási kötelezettség önkéntes teljesítését nem vállalja, a jegyző haladéktalanul megkeresi a gyámhivatalt a szükséges végrehajtási intézkedések megtétele érdekében. A jegyző a gyámhivatal megkereséséről tájékoztatja a belföldi adóst.
(8) A belföldi adós tartási kötelezettségének teljesítése céljából a gyámhivatal eseti gondnokot rendel ki a magyar bíróság előtt történő perindítás, a megítélt tartásdíj, illetve a tartásdíj hátralékos összegének végrehajtása tárgyában.
(9) A gyámhatóság a tartásdíj iránti igény érvényesítése ügyében folytatott eljárási cselekményeiről jelentést tesz a miniszternek.”

II. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

46. § A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyár.) 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Kormány a gyermekjóléti szolgáltató tevékenység esetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságoknak - a működési engedélyezési eljárásban meghatározott hatáskörrel és illetékességgel - a gyermekjóléti szolgáltató tevékenység működését engedélyező szerveket jelöli ki.”
47. § (1) A Gyár. 3. § (1) bekezdése a következő k)-l) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi k) pont jelölése m) pontra változik:
[A települési önkormányzat jegyzője]
„k) dönt a családi pótlék meghatározott részének természetbeni formában történő nyújtásáról,
l) megállapítja az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot,”
(2) A Gyár. 3. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A jegyző ellenőrzi a gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek napközbeni ellátásának működését és ennek keretében szükség esetén a Gyvt. 100/A. §-a szerinti gyermekvédelmi igazgatási bírságot szab ki vagy a Gyvt. 100/B. §-ában foglalt intézkedést tesz.”
48. § A Gyár. 4. § c) és l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő n) ponttal egészül ki:
[A városi gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében]
„c) dönt az általa elrendelt és a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatáról, megszüntetéséről és megváltoztatásáról,”
„l) dönt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, speciális szükségletű gyermek nevelési felügyeletéről,”
„n) eljár az eredménytelen védelembe vételről szóló jegyzői értesítés alapján.”
49. § (1) A Gyár. 13. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szociális és gyámhivatal]
„b) első fokon dönt a gyermekek átmeneti gondozása és a gyermekvédelmi szakellátások működésének engedélyezéséről, ellenőrzi a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók működését, valamint ennek keretében szükség esetén a Gyvt. 100/A. §-a szerinti gyermekvédelmi igazgatási bírságot szab ki vagy a Gyvt. 100/B. §-ában foglalt intézkedést tesz,”
(2) A Gyár. 13. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szociális és gyámhivatal]
„c) másodfokú hatósági jogkört gyakorol a települési önkormányzat jegyzőjének, a városi gyámhivatalnak a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben, valamint a gyermekvédelmi jelzőrendszer elégtelen működése esetén megteszi a Gyvt. 17. §-a (4) és (5) bekezdésében foglalt intézkedéseket.”
50. § A Gyár. 23. §-a a következő (11)-(13) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az örökbefogadás engedélyezéséhez kapcsolódó, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 46. § (6) bekezdése szerinti határozat meghozatalára az örökbefogadás engedélyezéséről határozatot hozó gyámhivatal illetékes.
(12) A kisajátításról szóló törvény alapján kirendelt ügygondnok kirendelésére az ingatlan fekvése szerinti gyámhatóság illetékes.
(13) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról az a jegyző dönt, aki a védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékes.”

III. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet módosítása

51. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Minisztérium fenntartásában működő intézmény esetében az intézményi térítési díjat a miniszter állapítja meg.”

IV. Az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló 127/2002. (V. 21.) Korm. rendelet módosítása

52. § Az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló 127/2002. (V. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ör.) 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A működést engedélyező szerv nyilvántartást vezet a kiadott működési engedélyekről.”
53. § Az Ör. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A működési engedély akkor adható ki, ha
a) a közhasznú szervezetet a bíróság nyilvántartásba vette,
b) a szolgáltatásért felelős szakmai vezető (a továbbiakban: szakmai vezető), valamint a szolgáltatást végző személy rendelkezik a mellékletben előírt szakképesítéssel,
c) a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által szervezett felkészítő tanfolyamot a szakmai vezető, valamint a szolgáltatást végző személy elvégezte,
d) a közhasznú szervezet rendelkezik a szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítással,
e) a közhasznú szervezet rendelkezik a szolgáltatás végzésére alkalmas épület, épületrész használatának jogával,
f) a családok átmeneti otthonának működését engedélyezték, feltéve, hogy a közhasznú szervezet családok átmeneti otthonát működtet.
(2) A kérelmezőnek kérelméhez csatolnia kell
a) a szolgáltatásért felelős szakmai vezető szakképesítését igazoló okirat másolatát,
b) az arról szóló nyilatkozatát, hogy a szolgáltatást végző személy rendelkezik a mellékletben előírt szakképesítéssel,
c) a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által szervezett felkészítő tanfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány másolatát,
d) a szolgáltatás szakmai programját,
e) a szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére kötött felelősségbiztosítási szerződés másolatát,
f) a szolgáltatás adatvédelmi szabályzatát,
g) a szervezet adószámát, bankszámlaszámát, a számlavezető pénzintézet nevét és címét igazoló okiratot,
h) ha a közhasznú szervezet családok átmeneti otthonát működtet, az ennek működési engedélyezéséről szóló határozat másolatát.
(3) Ha a kérelmező nem igazolja a közhasznú szervezet bírósági nyilvántartásba vételét, a működést engedélyező szerv adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a nyilvántartást vezető bírósághoz.”

V. A nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosítása

54. § A nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nszr.) 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § A hivatásos nevelőszülői jogviszony megszűnésekor (megszüntetésekor) a működtető a hivatásos nevelőszülő részére kiadja a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 98. §-a szerinti igazolást, amely az ott meghatározottakon kívül tartalmazza
a) a tizenharmadik havi díjnak a hivatásos nevelőszülői jogviszony megszűnése (megszüntetése) évében történő kifizetését, illetve ennek elmaradását,
b) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját,
c) a hivatásos nevelőszülői jogviszony megszűnésének (megszüntetésének) módját.”

VI. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosítása

55. § A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gymr.) 3. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A működést engedélyező szerv a működési engedély kiadásáról, módosításáról, ismételt kiadásáról és visszavonásáról
a) elektronikus levélben értesíti
aa) az ellátásra köteles helyi önkormányzat jegyzőjét, főjegyzőjét,
ab) az illetékes gyermekjogi képviselőt,
ac) az illetékes módszertani intézményt,
ad) a szolgáltató (intézmény, hálózat működtetőjének) székhelye, telephelye szerint illetékes települési jegyzőt,
ae) helyettes szülői, nevelőszülői hálózat esetén az ellátás helye szerint illetékes szociális és gyámhivatalt,
af) gyermekjóléti szolgáltatás és gyermekek napközbeni ellátása esetén a Gyár. 14. §-a alapján ellenőrzésre jogosult szociális és gyámhivatalt;
b) szóló jogerős vagy a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatát közli a Magyar Államkincstár - a normatív állami támogatás ügyében illetékes - regionális igazgatóságával (a továbbiakban: Igazgatóság).”
56. § (1) A Gymr. 4. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Állami fenntartó esetén a kérelemhez - az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl - csatolni kell
a) a fenntartó és - ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik - a szolgáltató (intézmény, hálózat működtetője) adószámát igazoló közokirat másolatát,
b) - ha a szolgáltató (intézmény, hálózat működtetője) költségvetési szerv - a szolgáltató (intézmény, hálózat működtetője) alapító okiratának másolatát.
(6) Egyházi és nem állami fenntartó esetén a kérelemhez - az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl - csatolni kell
c) a fenntartó által megkötött, a szolgáltató tevékenység körében okozott kár megtérítésére kötött felelősségbiztosítási szerződés másolatát, ha jogszabály kivételt nem tesz;
d) az ellátási szerződést, ha a fenntartó a szolgáltató tevékenységre ellátási szerződést kötött;
e) annak harminc napnál nem régebbi közokirati igazolását, hogy a fenntartó köztartozásmentes adózónak minősül;
f) egyéni vállalkozó fenntartó esetén
fa) az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatait igazoló közokiratot, valamint
fb) családi napközi kivételével annak igazolását, hogy legalább hároméves, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi vagy közoktatási területen szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik (gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozó);
g) a fenntartó három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, ha a fenntartó cég;
h) a fenntartó bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot, ha a fenntartó társadalmi szervezet, alapítvány vagy közalapítvány;
i) egyházi fenntartó esetén
ia) az egyház bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot, valamint
ib) - ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásba nem vett szervezeti egysége - a nyilvántartásba vett egyház, egyházi jogi személy képviselőjének a nyilatkozatát a fenntartó nevéről, székhelyéről és képviselőjének személyéről, valamint arról, hogy a fenntartó az általa képviselt egyház, egyházi jogi személy szervezeti egysége és az egyház alapszabálya alapján jogi személyiséggel rendelkezik;
j) egyházi fenntartó esetén, valamint ha a fenntartó társadalmi szervezet, alapítvány vagy közalapítvány, a fenntartó és - ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik - a szolgáltató (intézmény, hálózat működtetője) adószámát igazoló közokirat másolatát.
(7) Ha a fenntartó a kérelemhez nem csatolta
a) az (1) bekezdés d) pontja, a (2) bekezdés d) pontja, illetve a (3) bekezdés g) pontja szerinti esetben a tulajdoni lapot, a szolgáltató tevékenység folytatására szolgáló ingatlan tulajdoni lapján található adatokat a működést engedélyező szerv az ingatlan-nyilvántartásból szerzi be,
b) az (5) bekezdés a) pontja, illetve a (6) bekezdés h) pontja szerinti iratot, az adószámot a működést engedélyező szerv az adózók nyilvántartásából szerzi be,
c) az (5) bekezdés b) pontja szerinti iratot, a költségvetési szerv szolgáltató (intézmény, hálózat működtetője) alapító okiratának másolatát a működést engedélyező szerv a Magyar Államkincstártól szerzi be,
d) a (6) bekezdés c) pontja szerinti iratot, a működést engedélyező szerv ellenőrzi, hogy az egyházi, nem állami fenntartó szerepel-e a köztartozásmentes adózói adatbázisban,
e) a (6) bekezdés da) alpontja, e)-f) pontja vagy ga) alpontja szerinti iratot, a működést engedélyező szerv beszerzi az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók nyilvántartását vezető szervtől, illetve a bíróságtól az egyházi, nem állami fenntartó nyilvántartásba vett adatait, vagy - ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásba nem vett, egyházi fenntartónak minősülő szervezeti egysége - annak a nyilvántartásba vett egyházi jogi személynek a nyilvántartásba vett adatait, amelynek az egyházi fenntartó a szervezeti egysége.”
(2) A Gymr. 4. § (9) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„A szakhatóság a fenntartó kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a működési engedélyezési eljárásban akkor használható fel, ha a fenntartó a működési engedély iránti kérelmét az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadását követő hat hónapon belül benyújtja.”
57. § A Gymr. 5. § (1) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A működést engedélyező szerv a szolgáltató tevékenységet engedélyezi, ha]
„a) a fenntartó a 4. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdése szerinti mellékleteket csatolta, illetve a működést engedélyező szerv a 4. § (7) bekezdése alapján a szükséges adatokat, iratokat beszerezte,”
„c) az egyházi, nem állami fenntartó a kérelme benyújtásának időpontjában köztartozásmentes adózónak minősül.”
58. § A Gymr. 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A működést engedélyező szerv az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet, illetve hivatalos feljegyzést megküldi a fenntartónak és a szolgáltatónak (intézménynek, hálózatnak), továbbá azok másolatát normatív állami hozzájárulásban részesülő egyházi és nem állami fenntartású szolgáltató (intézmény, hálózat) esetén elektronikus levélben az Igazgatóságnak.
(7) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az eljárás során a fenntartó és a szolgáltató (intézmény, hálózat működtetője, helyettes, illetve nevelőszülők) köteles átadni, illetve megküldeni az ellenőrzéshez szükséges adatokat és iratokat a működést engedélyező szervnek.”
59. § A Gymr. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § Ez a rendelet az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.”
60. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2009. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet 1-4. §-a, 6-9. §-a, 10. § (1) és (3) bekezdése, 11-13. §-a, 17-18. §-a, 21-25. §-a, 27. § (2) bekezdése, 33. § (2) bekezdése, 34. § (2) bekezdése, 35. §-a, 37. §-a, 38. § (2) bekezdése, 40. §-a, 42-43. §-a, 46. §-a, 52-53. §-a, 55-59. §-a, 63. §-a és 66. §-a 2009. október 1-jén lép hatályba.
(3) E rendelet 47. § (2) bekezdése és 49. § (1) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba.
61. § (1) Ezt a rendeletet - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet 1-4. §-át, 6-9. §-át, 10. § (1) és (3) bekezdését, 11-13. §-át, 17-18. §-át, 21-25. §-át, 27. § (2) bekezdését, 33. § (2) bekezdését, 34. § (2) bekezdését, 35. §-át, 37. §-át, 38. § (2) bekezdését, 40. §-át, 42-43. §-át, 46. §-át, 52-53. §-át, 55-59. §-át, 63. §-át és 66. §-át a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(3) A Gyer. - e rendelettel megállapított - 91/E. §-át az e rendelet hatálybalépését követően indult védelembe vételi eljárásokban és a védelembe vételnek az e rendelet hatálybalépését követően történő felülvizsgálatakor kell alkalmazni.
62. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Gyer.
a) 16. § (4) bekezdése,
b) 172. § (2)-(7) bekezdése.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. §-a.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Ör. 5. § (1) bekezdése.
63. § (1) 2009. október 1-jén hatályát veszti a Gyer.
a) 8. § (6) és (7) bekezdése,
b) 8/B. § (1) és (2) bekezdése,
c) 10. § (2), (4) és (6) bekezdése,
d) 14. § (1) bekezdés a) pontjában a „Gyvt. 5. § t) pontja szerinti természetes” szövegrész,
e) 14. § (4) bekezdése,
f) 14/A. §-a,
g) 15. § (3) bekezdése,
h) 17/A. §-a és az azt megelőző alcím,
i) 19. § (3) bekezdése,
j) 26. § (1) bekezdésében, 38. § (3) bekezdés c) pontjában, 50. § (1) bekezdés g) pontjában, 50. § (4) bekezdés a) pontjában a „természetes” szövegrész,
k) 33. § (8) bekezdése,
l) 33/B. § (1) bekezdésében az „a Ket. 148. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján” szövegrész,
m) 33/B. § (2) bekezdése,
n) 46. § (3) bekezdésében az „a Ket. 72. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglaltakon kívül” szövegrész,
o) 65. § (2) bekezdésének első mondata,
p) 68/B. § (4) bekezdése,
q) 68/J. § (1) bekezdésében az „és folyósításáról nem kell külön döntést hozni” szövegrész,
r) 83. § (3) bekezdésében a „, mint megkeresett hatóság határozattal” szövegrész,
s) 102. § (2) bekezdése,
t) 112. § (2) bekezdésében az „a Ket. 72. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglaltakon kívül a tartós nevelésbe vétel okát,” szövegrész,
u) 132. § (1) bekezdés c) pontjában a „[Ket. 40. § (5) bek.]” szövegrész,
v) 137. § (1) bekezdése.
(2) 2009. október 1-jén hatályát veszti a Tr. 15. § (4) bekezdése.
(3) 2009. október 1-jén hatályát veszti a Gymr.
a) 1. §-a,
b) 2. § h) pontja,
c) 2/A. §-a,
d) 3. § (1) bekezdése,
e) 3. § (4) bekezdése,
f) 4. § (1) bekezdés d) pontjában, 4. § (2) bekezdés d) pontjában és 4. § (3) bekezdés g) pontjában „a tulajdoni lap másolata kivételével,” szövegrész,
g) 4. § (10) bekezdése,
h) 8. § (5) bekezdése,
i) 8. § (11) bekezdése,
j) 14. §-át megelőző alcímben a „szakmai” szövegrész,
k) 14. § (1) bekezdés b) pontjában az „, így különösen a személyi és tárgyi feltételekre, az ellátottak elhelyezésére, a térítési díj megállapítására vonatkozó szabályoknak, illetve, hogy a szolgáltató rendelkezik-e a szükséges belső szabályzatokkal, és - nem állami fenntartó esetén - a szakmai tevékenység körében okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítással” szövegrész,
l) 16. §-a és az azt megelőző alcím,
m) 17/A-17/B. §-a és a 17/A. §-t megelőző alcím.
64. § E rendelet 1-59. §-a, 62-63. §-a és 65-66. §-a 2010. január 2-án hatályát veszti. E rendelkezés 2010. január 3-án hatályát veszti.
65. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Gyer.
a) 15. § (1) bekezdésében a „családba fogadással” szövegrész helyébe a „családba fogadással, a családi pótlék meghatározott mértékének természetbeni formában történő nyújtásával” szövegrész,
b) 24. § (3) bekezdésében a „javaslatára” szövegrész helyébe a „véleményének figyelembevételével” szövegrész,
c) 26. § (2) bekezdésében a „jognyilatkozatról” szövegrész helyébe a „gyámhatósággal közölt jognyilatkozatról” szövegrész,
d) 30/B. § (1) bekezdésének második mondatában a „helyiségében tekinthetők meg” szövegrész helyébe a „helyiségében is megtekinthetők” szövegrész,
e) 37. § (3) bekezdés b) pontjában a „12. § (1)-(3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „12. §-ban” szövegrész,
f) 42. § (1) bekezdés c) pontjában az „a gyermek” szövegrész helyébe az „az örökbefogadandó gyermek” szövegrész,
g) 53. § (1) bekezdésében a „személyesen” szövegrész helyébe az „önállóan” szövegrész,
h) 65. § (4) bekezdésében a „házastársa” szövegrész helyébe a „házastársa, élettársa” szövegrész,
i) 77. § (1) bekezdés c) pontjában a „(4)-(5) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(5)-(6) bekezdésében” szövegrész,
j) 81. § (1) bekezdésében az „összegének” szövegrész helyébe az „összegének, részösszegének” szövegrész,
k) 81. § (2) bekezdésének első mondatában az „összegét” szövegrész helyébe az „összegét, részösszegét” szövegrész,
l) 84. § (1) bekezdésében a „(2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „(1)-(2) bekezdésében” szövegrész,
m) 84. § (2) bekezdés e) pontjában a „Gyvt. 68. §-a (3) bekezdésének a)-g) pontjai” szövegrész helyébe a „Gyvt. 68. § (3) bekezdése” szövegrész,
n) 87. § e) pontjában a „Gyvt. 68. §-a (3) bekezdésének a)-g) pontja” szövegrész helyébe a „Gyvt. 68. § (3) bekezdése” szövegrész,
o) 128. § (2) bekezdés a) pontjában a „szülők” szövegrész helyébe az „így különösen szülők” szövegrész,
p) 134. § (6) bekezdés a) pontjában a „részére” szövegrész helyébe a „részére, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója” szövegrész,
q) 134. § (6) bekezdés b) pontjában az „ügyekben” szövegrész helyébe az „ügyekben, valamint ezen személy közeli hozzátartozója” szövegrész,
r) 136. § (2) bekezdés a „89. §-ának” szövegrész helyébe a „68/B. § (1) bekezdésében és 89. §-ának” szövegrész,
s) 150. §-ában a „bejegyzése” szövegrész helyébe a „feljegyzése” szövegrész,
t) 167. § (1) bekezdésében a „köteles” szövegrész helyébe a „köteles [Gyvt. 4. § (3) bek.]” szövegrész
lép.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Tr.
a) 1. § (2) bekezdés a) pontjában az „az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrész helyébe az „a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium)” szövegrész,
b) 4. § (3) bekezdésében az „az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrész helyébe az „a Minisztérium” szövegrész,
c) 4. § (4) bekezdésében az „Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrész helyébe az „A Minisztérium” szövegrész, valamint a „az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrész helyébe az „a Minisztérium” szövegrész
lép.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Ör. 3. § (2) bekezdésében a „Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrész helyébe a „gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter” szövegrész lép.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Nszr.
a) 5. § (2) bekezdésében a „kezdeményezhet, különösen,” szövegrész helyébe a „kezdeményez” szövegrész,
b) 19. § (1) bekezdésében a „kezdeményezheti” szövegrész helyébe a „kezdeményezi” szövegrész
lép.
66. § (1) 2009. október 1-jén a Gyer.
1. 2. § e) pontjában az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 56-57. §-a” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény” szövegrész,
2. 7/A. § bevezető mondatában a „Ket. 15. §-ában meghatározottakon túl” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak vizsgálata nélkül” szövegrész,
3. 9. § (3) bekezdésének bevezető mondatában a „Ket. 39. §-a (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben” szövegrész,
4. 12. § (1) bekezdésében a „természetes személyazonosító adatai” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatai (a továbbiakban: személyazonosító adat)” szövegrész,
5. 13. § (3) bekezdésében a „gyámhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti” szövegrész helyébe a „kérelmét visszavontnak kell tekinteni” szövegrész,
6. 14. § (1) bekezdésének bevezető mondatában a „Ket. 72. §-a (1) bekezdésének d) pontjában” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben” szövegrész,
7. 16. § (1) bekezdésében az „- a (2)-(4) bekezdésben, valamint a 19. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel -” szövegrész helyébe az „- a (2)-(3) bekezdésben foglaltak, valamint a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben a meghatározott cselekmény végrehajtására vonatkozó rendelkezésekben foglaltak kivételével -” szövegrész,
8. 21. § (6) bekezdésében az „a gyámhivatal értesíti” szövegrész helyébe a „szóló határozatát a gyámhivatal közli” szövegrész, valamint a „szervet” szövegrész helyébe a „szervvel” szövegrész,
9. 30/B. § (2) bekezdésének második mondatában a „három” szövegrész helyébe az „5” szövegrész, valamint a „Ket. 42. §-ában” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben” szövegrész,
10. 33. § (1) bekezdés bevezető mondatában az „eljárás megindításának” szövegrész helyébe a „kérelem benyújtásának” szövegrész,
11. 33. § (4) bekezdés első mondatában, 40. § (3) bekezdés második mondatában, 54. § (2) bekezdésében, 73. § (3) bekezdés első mondatában, 137. § (4) bekezdésében, 139. § (1) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „22 munkanapon” szövegrész,
12. 33. § (5) bekezdésében a „Ket. 140. § (1) bekezdésében foglaltakon” szövegrész helyébe a „meghatározott cselekmény végrehajtása esetén igénybe vehető eszközökön” szövegrész, valamint a „30 napon” szövegrész helyébe a „22 munkanapon” szövegrész,
13. 36. § (3) bekezdésében az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szövegrész,
14. 36. § (4) bekezdésében a „megküldi” szövegrész helyébe a „közli” szövegrész, valamint a „szerv részére” szövegrész helyébe a „szervvel” szövegrész,
15. 38. § (4) bekezdésében, 45. § (1) bekezdés első mondatában, 51. § (1) bekezdés bevezető mondatában, 84. § (3) bekezdésében, 87. § b) pontjában, 89. § (1) bekezdésében, 160. § (7) bekezdésében, 161. § (1) bekezdés b) pontjában a „15 napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szövegrész,
16. 39. § (9) bekezdésében az „érvényességi idő” szövegrész helyébe a „hatály” szövegrész,
17. 39. § (11) bekezdésében az „érvényességi idejének” szövegrész helyébe a „hatályának” szövegrész,
18. 39/A. § (4) bekezdés első mondatában az „érvényességi ideje” szövegrész helyébe a „hatálya” szövegrész,
19. 40. § (3) bekezdés első mondatában a „60 napon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szövegrész,
20. 44. § (1) bekezdés első mondatában a „60 napon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szövegrész,
21. 44. § (1) bekezdés második mondatában a „60 nap” szövegrész helyébe a „Két hónap” szövegrész,
22. 46. § (3) bekezdésében a „megállapításokat” szövegrész helyébe a „megállapításokat is” szövegrész,
23. 47. § (2) bekezdés a) pontjában a „60 nappal előbb” szövegrész helyébe a „két hónappal korábban” szövegrész,
24. 48. § (4) bekezdésében az „a gyámhivatal értesíti” szövegrész helyébe a „szóló határozatát a gyámhivatal közli” szövegrész, valamint a „szervet” szövegrész helyébe a „szervvel” szövegrész,
25. 49. § (3) bekezdésében a „szándékát” szövegrész helyébe a „kérelmét” szövegrész, a „bejelentheti” szövegrész helyébe a „benyújthatja” szövegrész, valamint a „Minisztériumnak” szövegrész helyébe a „miniszternek” szövegrész,
26. 49. § (4) bekezdésében a „szándékát” szövegrész helyébe a „kérelmét” szövegrész, valamint a „jelenti be” szövegrész helyébe a „nyújtja be” szövegrész,
27. 49. § (5) bekezdésében a „Minisztériumnak” szövegrész helyébe a „miniszternek” szövegrész,
28. 49. § (6) bekezdésében, 49. § (7) bekezdésének első mondatában, 50. § (4) bekezdés bevezető mondatában, 50. § (5) bekezdésében, 52/A. § (2) bekezdés első mondatában, 52/B. § (1) bekezdésében, 52/B. § (2) bekezdés első mondatában, 52/B. § (3) bekezdésében, 52/B. § (4) bekezdésében, 167. § (5) bekezdésében a „Minisztérium” szövegrész helyébe a „miniszter” szövegrész,
29. 49. § (7) bekezdés második mondatában a „kézhezvételétől számított 60 napon” szövegrész helyébe a „közlésétől számított két hónapon” szövegrész,
30. 50. § (2) bekezdés második mondatában az „érvényességi ideje” szövegrész helyébe az „időbeli hatálya” szövegrész,
31. 50. § (3) bekezdés első mondatában a „Ha a Minisztérium” szövegrész helyébe a „Ha az örökbefogadható gyermekek” szövegrész, a „Minisztérium az illetékes” szövegrész helyébe a „miniszter az illetékes” szövegrész, valamint az „egyetértésével” szövegrész helyébe a „véleményének figyelembevételével” szövegrész,
32. 50. § (7) bekezdésében, 114/B. § (4) bekezdés második mondatában a „8 napon” szövegrész helyébe az „5 munkanapon” szövegrész,
33. 51. § (3) bekezdés második mondatában a „15, indokolt esetben 30 napon” szövegrész helyébe a „10, indokolt esetben 22 munkanapon” szövegrész,
34. 52/A. § (1) bekezdésében a „szándékát a Minisztériumnak” szövegrész helyébe a „kérelmét a miniszternek” szövegrész, valamint a „jelenti be” szövegrész helyébe a „nyújtja be” szövegrész,
35. 56. § (4) bekezdés második mondatában az „állapotot” szövegrész helyébe az „állapot” szövegrész, valamint a „kell igazolni” szövegrész helyébe a „való igazolására kell felhívni az anyát” szövegrész,
36. 58. § (2) bekezdésében a „továbbítja” szövegrész helyébe a „teszi át” szövegrész,
37. 66/A. § (4) bekezdés első mondatában, 68/C. § (2) bekezdésében, 68/I. § (2) bekezdés b) pontjában, 114/A. § (2) bekezdés második mondatában a „napon” szövegrész helyébe a „munkanapon” szövegrész,
38. 68. § (1) bekezdésében, 68/E. § (1) bekezdésében a „határozatot hozni, illetve végzést kibocsátani” szövegrész helyébe a „döntést hozni” szövegrész,
39. 68/B. § (1) bekezdés bevezető mondatában a „rendelkezik” szövegrész helyébe a „dönt” szövegrész,
40. 68/F. § (5) bekezdésében a „napon belül megküldi” szövegrész helyébe a „munkanapon belül átteszi” szövegrész,
41. 73. § (1) bekezdés f) pontjában, 97. § (1) bekezdés f) pontjában, 97. § (3) bekezdés e) pontjában, 97. § (4) bekezdés e) pontjában, 102. § (1) bekezdés k) pontjában, 114/B. § (2) bekezdés f) pontjában az „az azonnali” szövegrész helyébe az „a fellebbezésre tekintet nélküli” szövegrész,
42. 74. § (2) bekezdésében a „határozatáról értesíti” szövegrész helyébe a „határozatát közli” szövegrész, valamint a „felsoroltakat” szövegrész helyébe a „felsoroltakkal” szövegrész,
43. 91. § (3) bekezdésében az „értesíti” szövegrész helyébe a „megkeresi” szövegrész,
44. 97. § (2) bekezdésében a „végzésről értesíteni” szövegrész helyébe a „végzést közölni” szövegrész, a „szülőt” szövegrész helyébe a „szülővel” szövegrész, valamint a „képviselőt” szövegrész helyébe a „képviselővel” szövegrész,
45. 102. § (5) bekezdésében a „megküldi” szövegrész helyébe a „közli”, valamint a „jegyzőnek” szövegrész helyébe a „jegyzővel” szövegrész,
46. 105/A. § (6) bekezdés második mondatában az „a gyámhivatal értesíti” szövegrész helyébe a „szóló határozatot a gyámhivatal közli” szövegrész, valamint a „szerveket, személyeket” szövegrész helyébe a „szervekkel, személyekkel” szövegrész,
47. 114/A. § (1) bekezdésében a „kezdeményezésére (kérelmére)” szövegrész helyébe a „kérelmére” szövegrész,
48. 117. § (1) bekezdésében a „határozatával értesíti az önkormányzat jegyzőjét” szövegrész helyébe a „határozatát közli a jegyzővel” szövegrész,
49. 120. § (1) bekezdés első mondatában a „határozat egy példányát meg kell küldeni az ítéletet hozó bíróságnak” szövegrész helyébe a „határozatot közölni kell az ítéletet hozó bírósággal” szövegrész,
50. 120. § (1) bekezdés második mondatában a „határozat egy példányával a jövedelmet folyósítót is értesíteni kell” szövegrész helyébe a „határozatot közölni kell a jövedelmet folyósító szervvel is” szövegrész,
51. 120. § (3) bekezdés bevezető mondatában az „áttételével egyidejűleg a gyámhivatal értesíti” szövegrész helyébe az „áttételéről szóló végzésben a gyámhivatal közli” szövegrész,
52. 120. § (3) bekezdés a) pontjában a „kötelezettet, illetőleg munkáltatóját” szövegrész helyébe a „kötelezettel, illetőleg munkáltatójával” szövegrész,
53. 120. § (3) bekezdés b) pontjában a „jegyzőt” szövegrész helyébe a „jegyzővel” szövegrész,
54. 134/A. § (2) bekezdésében az „azonnal” szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész,
55. 134/A. § (3) bekezdésében az „a gyámhivatal értesíti” szövegrész helyébe a „szóló határozatát a gyámhivatal közli” szövegrész, valamint a „szervet” szövegrész helyébe a „szervvel” szövegrész,
56. 137. § (2) bekezdésében az „Az ügygondnok” szövegrész helyébe az „A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján kirendelt ügygondnok” szövegrész,
57. 158. § (1) bekezdésében a „meghozták” szövegrész helyébe a „vele közölték” szövegrész,
58. 166. § (2) bekezdés első mondatában a „Minisztériumhoz” szövegrész helyébe a „miniszterhez” szövegrész, valamint a „Minisztérium” szövegrész helyébe a „miniszter” szövegrész,
59. 167. § (2) bekezdés b) pontjában az „osztályának” szövegrész helyébe az „osztályával” szövegrész,
60. 167. § (2) bekezdés c) pontjában a „Minisztériumnak” szövegrész helyébe a „miniszterrel” szövegrész,
61. 167. § (4) bekezdésében a „Külügyminisztérium útján értesíti a Minisztériumot” szövegrész helyébe a „külpolitikáért felelős miniszter útján értesíti a minisztert” szövegrész
lép.
(2) 2009. október 1-jén a Gyár.
a) 2. § (3) bekezdésében a „szerv és a felügyeleti szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szövegrész,
b) 2. § (4) bekezdés a) és c) pontjában a „szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szövegrész,
c) 3. § (1) bekezdés c) pontjában a „felkérésére” szövegrész helyébe a „megkeresésére” szövegrész,
d) 22. § (1) bekezdésében az „amelyről haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhatóságot” szövegrész helyébe az „és az erről szóló döntését haladéktalanul közli az illetékes gyámhatósággal” szövegrész,
e) 22. § (8) bekezdésében az „erről azonban a másik városi gyámhivatalt értesíteni kell” szövegrész helyébe az „azonban az erről szóló határozatot a másik városi gyámhivatallal közölni kell” szövegrész,
f) 23. § (1) bekezdésében az „amelyekről haladéktalanul értesíti a 21. § szerinti települési önkormányzat jegyzőjét” szövegrész helyébe az „és az erről szóló határozatát haladéktalanul közli a 21. § szerinti települési önkormányzat jegyzőjével” szövegrész
lép.
(3) 2009. október 1-jén a Gymr.
a) 6. § (1) bekezdés e) pontjában és 10. § (2) bekezdésében a „nem állami” szövegrész helyébe az „egyházi, nem állami” szövegrész,
b) 8. § (2) bekezdésében a „4. § szerinti mellékleteket kell csatolni” szövegrész helyébe „a 4. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdése szerinti mellékleteket kell csatolni, illetve a 4. § (7) bekezdése alapján a szükséges adatokat kell beszerezni” szövegrész,
c) 10. § (1) bekezdés c) pontjában a „vállalkozói engedélyt kap” szövegrész helyébe a „- családi napközi kivételével - legalább hároméves, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi vagy közoktatási területen szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik” szövegrész,
d) 10. § (1) bekezdés e) pontjában a „gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyét visszavonták” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultságát elveszti” szövegrész
lép.