196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról

A Kormány az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés
- a), c), i) és l) pontjában kapott felhatalmazás alapján a 13-17. §, a 19. §, a 48-49. §, az 59. § tekintetében,
- d) pontjában kapott felhatalmazás alapján az 57. és 58. § tekintetében,
- o) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján az 1-10. § tekintetében,
- f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a 20-44. § tekintetében,
- g) pontjában kapott felhatalmazás alapján az 50-52. § tekintetében,
- k) pontjában kapott felhatalmazás alapján az 54-56. § tekintetében,
- p) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján az 53. § tekintetében, valamint
- a 11. és 12. § tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 404. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
- a 18. § tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, továbbá
a 45-47. § tekintetében az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés c) pontjában megállapított feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el:

Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet módosítása

1. § Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épfelbirs.) 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az építésfelügyeleti bírság (a továbbiakban: bírság) alapja]
„c) az építési tevékenység végzésére vonatkozó fővállalkozói, vállalkozói, illetve alvállalkozói építési szerződésben megállapított általános forgalmi adó nélkül számított kivitelezési érték (a továbbiakban: szerződéses érték)
ca) az a) és b) pont hatálya alá nem tartozó sajátos építményfajták, illetve
cb) alvállalkozók igénybevétele
esetén.”
2. § Az Épfelbirs. 2. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni a határozatban megjelölt számlaszámra. A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás egy alkalommal engedélyezhető legfeljebb harminc napra.”
3. § Az Épfelbirs. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A bírság az építésfelügyeleti hatóságnak a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított egy éven belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított öt éven belül szabható ki.
(2) A bírság kiszabásáról szóló jogerős határozatot közölni kell
a) az illetékes építésügyi hatósággal,
b) a névjegyzéket vezető szervvel, ha a bírság kiszabására az építési műszaki ellenőrrel, a kivitelezési tervek tervezőjével vagy a felelős műszaki vezetővel szemben került sor,
c) a 2. § (8) bekezdésben meghatározott építésfelügyeleti hatóság eljárása esetén az építésügyi célelőirányzat, a 2. § (9) bekezdésben meghatározott építésfelügyeleti hatóság eljárása esetén a sajátos építményfajták szerinti előirányzat felügyeletét ellátó szervvel (a továbbiakban: felügyeleti szerv), a 2. melléklet szerinti adatlappal együtt.
(3) A befizetés megtörténtét a befizetést követő öt munkanapon belül a kötelezett igazolja a bírságot megállapító elsőfokú építésfelügyeleti hatóság részére.
(4) Az elsőfokú építésfelügyeleti hatóság az adóhatóság megkereséséről tájékoztatja a felügyeleti szervet.
(5) A felügyeleti szerv a (2) bekezdés c) pontja szerinti adatszolgáltatásra elektronikus formában is lehetőséget biztosít.”
4. § Az Épfelbirs. 1. melléklete helyébe e rendelet 4. melléklete lép.

Az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosítása

5. § Az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épfelügy.) 1. § (1) bekezdése a következő e)-i) ponttal egészül ki:
[E rendeletet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - alkalmazni kell az építőipari kivitelezési tevékenység]
„e) végzése szakszerűségének és jogszerűségének ellenőrzésére,
f) során a felhasznált építési termékek megfelelőség igazolása meglétének ellenőrzésére,
g) végzéséhez előírt kivitelezési dokumentáció ellenőrzésére,
h) során az építési napló vezetésének és tartalmának ellenőrzésére,
i) ellenőrzésének módjára és tartalmára.”
6. § Az Épfelügy. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Az építésfelügyelő az ellenőrzési jogosultságát a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor építésfelügyelői igazolvány felmutatásával köteles igazolni. Az igazolvány tartalmazza az építésfelügyelő nevét, besorolását, fényképét, aláírását, az őt foglalkoztató hivatal (az igazolványt kiállító szervezet) megnevezését, bélyegzőlenyomatát, az igazolvány kiállításának dátumát, érvényességi idejét, valamint az igazolvány sorszámát.
(2) Az építőipari kivitelezési tevékenység helyszíni ellenőrzését legalább két építésfelügyelő egyidejűleg végzi. Ha az 5. § alapján a helyszíni ellenőrzésen más szerv, szervezet képviselője is részt vesz, az építési helyszín ellenőrzését egy építésfelügyelő is végezheti.”
7. § Az Épfelügy. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építésfelügyeleti hatóság szükség esetén, de évente legalább két alkalommal az építésügyi hatósággal (ideértve a sajátos építményfajták szerinti hatóságokat is), más illetékességi területen működő építésfelügyeleti hatósággal, az illetékes területi építész-, mérnöki-, illetve kereskedelmi és iparkamara, valamint más - ellenőrzésre jogosult - hatósággal vagy szervezettel közös ellenőrzés végzését kezdeményezi.”
8. § Az Épfelügy. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi, hogy
a) az építményekre, építési termékek (anyagok, szerkezetek, berendezések) módszerek és eljárások műszaki követelményeire és alkalmazására vonatkozó jogszabályokat, szabványokat, előírásokat és engedélyekben foglalt követelményeket az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során megtartották-e,
b) a felhasznált építési termékek rendelkeznek-e érvényes megfelelőség igazolással, a megfelelőség igazolást az arra jogosult szervezet állította-e ki, és teljesíti-e a külön jogszabály előírásait,
c) a kivitelezési dokumentáció tervezője, tervellenőre, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, a beruházáslebonyolító és a szakmunkát végző rendelkezik-e a kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő képesítéssel, jogosultsággal,
d) az Étv. 39/A. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat teljesítették-e,
e) az építőipari kivitelezési tevékenység a jogerős építésügyi hatósági engedély mellékletét képező jóváhagyott (záradékolt) építészeti-műszaki dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történik-e, továbbá az építmény szerkezetei az engedélyezési és kivitelezési tervnek megfelelőek-e,
f) az építés helyszínén az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint rendelkezésre áll-e, azt a jogszabályoknak megfelelő módon és tartalommal vezetik-e,
g) az építtető rendelkezik-e jogerős építésügyi hatósági engedéllyel és - a jogszabályban meghatározott esetekben és módon - bejelentette-e az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését, illetve az építőipari kivitelezési tevékenység végzését az építésfelügyeleti hatóság nem tiltotta-e meg,
h) az építési szerződésre és a tervezési szerződésre vonatkozó előírások teljesültek-e,
i) a kivitelezésre vonatkozó jogszabályokban, szakmai előírásokban foglalt rendelkezéseket, ennek keretében különösen az építmény szerkezetére, a kivitelezés módszerére és technológiájára vonatkozó követelményeket betartották-e,
j) az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzésére vonatkozó külön előírásokat megtartották-e.”
9. § Az Épfelügy. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. §-ának (6) bekezdésében és e rendelet 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben építésfelügyeleti hatósági eljárást - az Étv. 46/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak kivételével - az építmény használatbavételi engedélyének jogerőssé válásáig, illetve a használatbavételi engedélyben kikötött hiányzó munkálatok befejezéséig indíthat. Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. §-ának (6) bekezdésében és e rendelet 6. § (1) bekezdésében meghatározott cselekményről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított egy éven belül intézkedhet.”
10. § Az Épfelügy. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végző személy kötelezésekor és bírságolásakor az építésfelügyeleti hatóság a jogerős és végrehajtható döntése egyidejű megküldésével az engedélyező, illetve a bejelentés alapján vezetett névjegyzéket vezető szervnél a külön jogszabály szerinti eljárást kezdeményezi.”

Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet módosítása

11. § Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épköz.) 8. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az ajánlatkérő az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárásban
a) a jótállási kötelezettségek teljesítésének biztosítására legfeljebb a szerződéses ellenérték 5%-ának,
b) a szavatossági kötelezettségek teljesítésének biztosítására legfeljebb a szerződéses ellenérték 3%-ának
megfelelő mértékű biztosítékot írhat elő.
(6) Az ajánlatkérő az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárásban - az (5) bekezdés szerinti és az előleg visszafizetési biztosítékokon túlmenően - legfeljebb a szerződéses ellenérték 7%-ának megfelelő mértékű, a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó további biztosítékot írhat elő.
(7) Az (5) és (6) bekezdésben foglaltakat - a Kbt. 143. és 144. §-a szerinti közbeszerzési eljárások kivételével - nem kell alkalmazni a Kbt. 26. §-a szerinti építési koncesszióra.”
12. § Az Épköz. a 8. §-t követően a következő alcímmel és 8/A-8/B. §-sal egészül ki:
„Az ajánlatkérő által érvényesítendő követelmények
8/A. § (1) A Kbt. szerinti közösségi értékhatár felét elérő vagy azt meghaladó értékű építési beruházás esetén az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának pénzügyi és gazdasági alkalmassági feltétele körében az ajánlatkérő köteles előírni
a) annak pénzintézettől származó vagy egyéb hitelt érdemlő módon történő igazolását, hogy a szerződésben meghatározott teljesítés (a teljesítés szakaszolása esetén a legnagyobb értékű részteljesítés) anyagköltség és munkadíj forrása az ajánlattevő rendelkezésére áll, vagy rendelkezésére fog állni,
b) az előző három üzleti év számviteli jogszabályok szerinti beszámolója benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét) annak igazolását, hogy az ajánlattevő mérleg szerinti eredménye az előző három évből legalább egy évben nem volt negatív, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét.
(2) Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltétele körében az ajánlatkérő köteles előírni, hogy az ajánlattevő a Kbt.-ben meghatározottak szerint igazolja
a) a szerződésszerű teljesítéshez rendelkezésre álló munkagépek, berendezések adatait (darabszám, műszaki paraméter megjelölésével),
b) az ajánlattevő vezető tisztségviselőjének, valamint a teljesítésben részt vevő felelős műszaki vezetőinek végzettségét, képzettségét és gyakorlati idejét,
c) a teljesítésben részt vevő szakemberek létszámadatait végzettség, illetve képzettség szerinti bontásban.
(3) Az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatok bírálati szempontja kizárólag az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet.
(4) Az ajánlatkérő az ajánlat megítélésére az ellenszolgáltatás mértéke mellett legalább még két feltételt köteles bírálati részszempontként megjelölni, amely a dokumentációban meghatározottnál kedvezőbb
a) minőség,
b) környezetvédelmi, klímavédelmi tulajdonságok,
c) fenntartási, üzemeltetési költségek,
d) jótállás időtartam,
e) teljesítési határidő
teljesítése lehet.
(5) Az ajánlatkérő a (4) bekezdésben meghatározottakon túl további - a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kapcsolatos, mennyiségileg vagy más módon értékelhető - részszempont meghatározására is jogosult.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat - a Kbt. 143. és 144. §-a szerinti közbeszerzési eljárások kivételével - nem kell alkalmazni a Kbt. 26. §-a szerinti építési koncesszióra.
8/B. § (1) Az ajánlatkérő az 1. számú mellékletben a dokumentáció tartalmaként meghatározott költségvetési kiírást az építésügyért felelős miniszter által működtetett honlapon található - ellenszolgáltatás nélkül használható - elektronikus közbeszerzési költségvetési kiírási program segítségével köteles összeállítani és a beérkezett ajánlatokat a Kbt. 86. §-a alapján megítélni.
(2) Az ajánlattevő az ellenszolgáltatásra vonatkozó ajánlatát a dokumentáció részét képező árazatlan költségvetési kiírás tételeinek beárazásával határozza meg. Az ajánlattevőnek az ajánlatát elektronikus úton is be kell nyújtania.
(3) Az ajánlattevőnek ajánlata költségvetési kiírásában meg kell jelölnie, hogy a teljesítésben közreműködő alvállalkozók mely munkatételeket fogják kivitelezni.”

Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

13. § Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Éhk.) a 2. §-t követően a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) Az építmény létesítési céljának megfelelő fő rendeltetése szerinti építésügyi hatóság jár el engedélyező hatóságként (a továbbiakban: építésügyi főhatóság) - az atomenergia alkalmazására szolgáló sajátos technológiájú építmények kivételével -,
a) ha többcélú felhasználás céljára új építmény épül és az ezen építményben létesülő önálló rendeltetési egységek engedélyezésére több - nem építésügyi főhatóságnak minősülő - építésügyi hatóság is hatáskörrel rendelkezik, vagy
b) ha a meglévő építmény többcélú felhasználása érdekében az építmény vagy annak részeként létesülő önálló rendeltetési egység építésének, kialakításának engedélyezésére több építésügyi hatóság is hatáskörrel rendelkezik.
(2) Az építésügyi főhatóság által lefolytatott engedélyezési eljárásban - az építményfajtára vonatkozó építésügyi követelmények érvényre juttatásával kapcsolatos szakkérdésben - szakhatóságként működnek közre
a) az (1) bekezdés alapján nem építésügyi főhatóságnak minősülő építésügyi hatóságok, valamint
b) azok a hatóságok, amelyek az a) pont szerinti építésügyi hatóság eljárásában szakhatóságként jártak volna el.”
14. § Az Éhk. a 3/A. §-t követően a következő alcímmel és 3/B. §-sal egészül ki:
„A sajátos építményfajták körébe tartozó nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények engedélyezését ellátó építésügyi hatóság és építésfelügyeletét ellátó hatóság kijelölése
3/B. § (1) A Kormány a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények vonatkozásában az első fokú építésügyi és építésfelügyeleti hatósági jogkör gyakorlójaként, országos illetékességgel a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal vezetőjét, a másodfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatósági jogkör gyakorlójaként, országos illetékességgel a honvédelemért felelős minisztert jelöli ki.
(2) A nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények vonatkozásában az építésügyi hatósági jogkör gyakorlása során a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló kormányrendeletben, az építésfelügyeleti hatósági jogkör gyakorlása során a honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos építésfelügyeleti tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
15. § Az Éhk. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elsőfokú építésügyi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselőnek szakmai gyakorlattal nem kell rendelkeznie, azonban az építésügyi vizsga letételéig döntés-előkészítő, kiadmányozó munkakört önállóan nem tölthet be.”
16. § Az Éhk. 6. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre változik:
„(2) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságnál vezetői megbízást, vezetői kinevezést - a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetője, helyettese és a jegyző kivételével - csak az kaphat, aki eredményes építésügyi vizsgát tett.”
17. § Az Éhk. 4. melléklet 2. pontja a következő k)-m) alponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában 50 pontot érnek az akkreditált felsőoktatási intézményekben elvégzett alábbi képzéseket igazoló dokumentumok:]
„k) építési jogi szakokleveles mérnöki képzés;
l) jogi diploma;
m) önkormányzati főépítészi szakmérnöki képzés.”

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

18. § A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mkehkr.) 11. § (3) bekezdése a következő m)-o) ponttal egészül ki:
[A Hivatal - ha jogszabály másként nem rendelkezik - műszaki biztonsági hatóságként jár el:]
„m) az ipari és mezőgazdasági célú hőfejlesztő-hőhasznosító berendezések engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban;
n) a hőtermelés és hőszolgáltatás berendezéseinek engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban;
o) a villamosmű kivételével a megújuló energiahordozót előállító vagy hasznosító energetikai berendezések engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban;”
19. § Az Mkehkr. 11/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Hivatal építésügyi hatóságként jár el
a) az alábbi sajátos építményfajták tekintetében
aa) a nyomástartó berendezések és rendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény (ideértve a közforgalmú autógáztöltő állomásokat és az azok rendeltetésével szorosan összefüggő rendeltetésű építményeket),
ab) a közforgalmú üzemanyagtöltő állomások műtárgyai az utak kivételével,
ac) a veszélyes folyadék- és olvadéktárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
ad) a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
ae) a külön jogszabályban meghatározott, 50 kVA-nál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőművet ellátó hőtermelési rendeltetésű berendezés védelmét vagy a 0,5 MW-nál nagyobb hőteljesítményű hőtermelési és hőszolgáltatási berendezés (ideérve a fűtőművet is) védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
af) az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt, bioetanolt előállító és tároló építmény, a villamosmű kivételével,
ag) az építménybe beépített terménytisztító vagy szárító,
ah) az épített üvegipari vagy fémipari kemence,
ai) építménynek minősülő helyhez kötött útépítő berendezés (aszfaltkeverő telep építményei),
aj) ipari és mezőgazdasági célú hőfejlesztő-hőhasznosító, gáz- és olajfogyasztó energetikai berendezés elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény;
b) a külön jogszabályban meghatározott villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban.”

A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet módosítása

20. § (1) A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Jr.) 1. § (2) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában:]
„1. településtervezési tevékenység: az Étv. 16. § (1) bekezdése szerinti tevékenység;”
(2) A Jr. 1. § (2) bekezdés 8-10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában:]
„8. területi szakmai kamara: a területi mérnöki kamarának, illetve a területi építész kamarának a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott közigazgatási ügyben eljáró szerve;
9. szakmagyakorlási tevékenység: az 1., a 3. és az 5. pont szerinti tevékenység gyakorlása;
10. országos szakmai kamara: a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara;”
21. § A Jr. 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szakmagyakorlási tevékenység engedélyezését - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a szakmagyakorlási tevékenység szakterülete szerint hatáskörrel rendelkező területi szakmai kamara folytatja le.
(2) A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltételei:
a) az Étv. 16. és 32. §-ában meghatározott feltételek teljesítése,
b) a jogosultsági vizsga letételének vagy a jogosultsági vizsga alóli mentesség igazolása a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott, valamint az építészeti tervezési szakterületen tevékenységet megkezdő személyek kivételével.”
22. § (1) A Jr. 3. §-át megelőző címe és alcíme helyébe a következő cím és alcím lép:
„A SZAKMAGYAKORLÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSÉNEK FELTÉTELEI
Szakirányú végzettség”
(2) A Jr. 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezéséhez,
a) tervezési jogosultság esetén a tervezési szakterületnek megfelelő szakirányú
aa) mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség (korábban egyetemi végzettség),
ab) alapképzésben szerzett szakképzettség (korábban főiskolai végzettség);
b) szakértői jogosultság esetén - a (2) és (6) bekezdés kivételével - a szakértői szakterületnek megfelelő mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség (korábban egyetemi végzettség)
szükséges.
(2) Az építésügyi műszaki szakértői tevékenység engedélyezhető, amennyiben a szakirányú felsőfokú, főiskolai végzettséggel rendelkező kérelmezőt az igazságügyért felelős miniszter 2006. január 1-jét megelőzően az igazságügyi szakértői névjegyzékbe külön jogszabály alapján az építésügyi, valamint a 3. melléklet szerinti szakterületre felvette, és az igazságügyi szakértői névjegyzékben építésügyi szakterületen jelenleg is szerepel, továbbá a kérelmező rendelkezik 2006. január 1-jét megelőző tízéves szakmai gyakorlattal.”
(3) A Jr. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A területi mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó szakterületeken az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti végzettség az építésügyi műszaki szakértői jogosultság feltételeként akkor fogadható el, ha az adott szakterületen nincs magasabb szintű képzés.”
23. § (1) A Jr. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti szakmai gyakorlati idő
a) a településtervezési jogosultság megállapításához 5 év;
b) az építészeti-műszaki tervezési jogosultság megállapításához
ba) a 3. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti szakképzettség esetén, a 9. § (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével 2 év,
bb) a 3. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti szakképzettség esetén 7 év;
c) az építészeti-műszaki tervezési és az építésügyi műszaki szakértői jogosultság megállapításához
ca) a 3. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja, illetve b) pontja szerinti szakképzettség esetén 8 év,
cb) a 3. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti szakképzettség esetén 10 év.”
(2) A Jr. 4. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az építészet részszakterületi építésügyi műszaki szakértői jogosultság megállapításához a kérelmezőnek az (1) bekezdés b) pontja szerinti gyakorlatot kell igazolnia.”
24. § A Jr. 5. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A jogosultsági vizsga díját a jogosultsági vizsgára történő jelentkezéskor kell megfizetni a vizsgát szervező országos szakmai kamara elkülönítetten vezetett számlájára. A jogosultsági vizsga díjáról a szervező országos szakmai kamara elkülönített nyilvántartást vezet. A díj kizárólag a vizsgaszervezés és -lebonyolítás fedezetére használható fel. Az országos szakmai kamara a felügyeletét ellátó miniszter számára a vizsgadíj tételes felhasználásáról készített nyilvántartását évente megküldi.”
25. § A Jr. 6. §-a és az azt megelőző alcíme helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A területi szakmai kamarák hatásköre
6. § A területi mérnöki kamarák az 1. melléklet I. fejezetében felsorolt építészeti-műszaki tervezési, a 2. melléklet II. fejezetében felsorolt településtervezési szakági tervezési, valamint a 3. melléklet I. fejezetében felsorolt építésügyi műszaki szakértői szakterületeken rendelkeznek hatáskörrel.”
26. § A Jr. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § A területi építész kamarák az 1. melléklet II. fejezetében felsorolt építészeti-műszaki tervezési, a 2. mellékletben felsorolt településtervezési, településtervezési szakági tervezési, valamint a 3. melléklet II. fejezetében felsorolt építésügyi műszaki szakértői szakterületeken rendelkeznek hatáskörrel.”
27. § A Jr. 9. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép:
„A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési tevékenység”
28. § A Jr. 9. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Nem folytathat építészeti-műszaki tervezési tevékenységet illetékességi területén az építészeti-műszaki dokumentációt engedélyező vagy felügyeletet gyakorló hatóság illetékességi területén a hatóság köztisztviselője.”
29. § A Jr. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem folytathat építésügyi műszaki szakértői tevékenységet azon építmény vonatkozásában az, aki az építmény építési-szerelési munkáit ellenőrizte, mint építési műszaki ellenőr, vagy kivitelezte, mint felelős műszaki vezető.”
30. § (1) A Jr. 11. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép:
„A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelem és mellékletei”
(2) A Jr. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelem az 5. melléklet szerinti tartalommal a szakterület szerint hatáskörrel rendelkező, a kérelmező lakóhelye szerinti területi szakmai kamaránál terjeszthető elő.”
31. § A Jr. 13. §-a és az azt megelőző alcíme helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A kérelem elbírálása
13. § (1) Ha a kérelem hiányos, a területi szakmai kamara tizenöt munkanapos határidő megjelölésével a kérelmezőt a hiányok pótlására hívja fel.
(2) A területi szakmai kamara az engedélyezési eljárásban az illetékes területi mérnöki, illetve építész kamara elnökségének véleményét beszerzi a kamarai tagfelvétel, valamint a szakmai gyakorlat szakirányúságának megállapítása céljából.
(3) A kérelemnek helyt adó egyszerűsített határozat tartalmazza
a) az oklevél megnevezését, számát, szakát, szakirányát és kibocsátóját,
b) a tervezési és szakértői szakterületek megnevezését,
c) a tevékenységi kör jellegét,
d) a jogosultság azonosítására alkalmas névjegyzéki jelölést (az 1-3. melléklet szerinti betűjel, a területi kamara kódja és a regisztrációs szám),
e) a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítése igazolása elmaradásának a 14. § (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményeiről történő tájékoztatást.
(4) A területi szakmai kamara a kérelmet elutasítja, ha a kérelmező az e rendeletben meghatározott feltételeknek nem felel meg.
(5) A területi szakmai kamarák - a (3) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - kérelemre feljegyezhetik a névjegyzékbe azt a szakterületet vagy részterületet, amelyen a kérelmező kiemelkedő gyakorlatot igazolt.”
32. § A Jr. 16. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A területi szakmai kamara törli a névjegyzékből azt a személyt,
a) aki a szakmagyakorlási tevékenységet nem kívánja folytatni,
b) aki elhalálozott,
c) akinek engedélyét visszavonták.
(2) A területi szakmai kamara az engedélyét visszavonja annak,
a) akit a területi mérnöki vagy építész kamarából kizártak,
b) aki a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségét nem igazolta,
c) akivel kapcsolatban a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezését követően merült fel olyan tény vagy adat, amely a tevékenység engedélyezését nem tette volna lehetővé,
d) akit az építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti bírságról szóló kormányrendeletben meghatározott valamely jogsértő cselekmény miatt három éven belül két alkalommal jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtott,
e) akit egy éven belül két alkalommal - az építésügyi hatóság bejelentése alapján a tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok megsértése miatt - figyelmeztetésben részesített.”
33. § A Jr. 18. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Valamely tagállam állampolgára - a szabad szolgáltatásnyújtás keretében folytatott tevékenység kivételével - a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelmét a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény szerinti szakmai képesítésének elismerése iránti kérelmével egyidejűleg nyújtja be az adott szakmagyakorlási tevékenység tekintetében hatáskörrel rendelkező Budapesti Építész Kamarához, illetve Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarához.
(2) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell magyar nyelvű fordításban
a) a 11. § (3) bekezdésének a), b), e) és f) pontjában foglaltakat,
b) a küldő vagy származási ország illetékes hatósága által kiállított, a küldő vagy származási országbeli jogosultságára vonatkozó igazolást, beleértve a szakirányú szakmai gyakorlat jellegét, szakirányát, teljesítésének helyét, időtartamát.”
34. § (1) A Jr. 1. melléklet I. „A MÉRNÖKI KAMARÁK HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI TERVEZÉSI SZAKTERÜLETEK ÉS A HOZZÁJUK TARTOZÓ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI TERVEZÉSI TEVÉKENYSÉG” című fejezet 6.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Építmények technológiai tervezés szakterület (betűjele: ÉT)]
„6.1. Gépész tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység:
a) építmények mozgó szerkezetei tervezése, azok hajtása és irányítása a felvonó és mozgólépcső kivételével,
b) dinamikai méretezést igénylő gépalapok tervezése,
c) gépészeti jellegű egyéb építmények és egyes üzemek technológiai tervezése,
d) építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, vagy azt elősegítő épületgépészeti, gépesítési, mechatronikai, gyártástechnológiai (a továbbiakban együtt: technológiai) tervezése.”
(2) A Jr. 1. melléklet I. „A MÉRNÖKI KAMARÁK HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI TERVEZÉSI SZAKTERÜLETEK ÉS A HOZZÁJUK TARTOZÓ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI TERVEZÉSI TEVÉKENYSÉG” című fejezet 8.1.1. pontja a következő g) ponttal egészül ki:
[Közlekedési építőmérnöki tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység (betűjele: KÉ)]
„g) erdészeti közlekedési építmények.”
35. § (1) A Jr. 2. melléklet I/A. „Az építész kamarák hatáskörébe tartozó településtervezési szakterületek” című fejezet 1.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Településtervezési szakterület (betűjele: TT)]
„1.3. A településszerkezeti terv és a szabályozási terv beépítésre szánt területei szabályozási munkarészeit a 3. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott végzettségű, vagy a ba) alpontjában meghatározott vagy azzal egyenértékű képzettségű, településtervezési jogosultsággal rendelkező tervező készítheti.”
(2) A Jr. 2. melléklet I/A. „Az építész kamarák hatáskörébe tartozó településtervezési szakterületek” című fejezet 2.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Településrendezési zöldfelületi és tájrendezési tervezési szakterület (betűjele: TK)]
„2.2. A településszerkezeti terv és a szabályozási terv beépítésre nem szánt területeinek, továbbá a beépítésre szánt területek zöldfelületeinek szabályozási munkarészeit a 3. § (3) bekezdésének bb) alpontjában meghatározott vagy azzal egyenértékű képzettségű, településrendezési zöldfelületi és tájrendezési tervezési jogosultsággal rendelkező tervező készítheti.”
36. § A Jr. az e rendelet 2. melléklete szerinti 5. melléklettel egészül ki.

Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítása

37. § Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Émer.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E rendelet alkalmazásában
1. építési műszaki ellenőri tevékenység: az Étv. 38/A. § (2) bekezdése szerinti tevékenység;
2. felelős műszaki vezetői tevékenység: az Étv. 38/A. § (3) bekezdése szerinti tevékenység;
3. szakmagyakorlási tevékenység: az 1. és 2. pontban foglalt tevékenységek Étv. 38/A. § (4)-(6) bekezdése és e kormányrendelet szerinti gyakorlása;
4. tagállam: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben tagállamként meghatározott állam;
5. hozzátartozó: a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben hozzátartozóként meghatározott személyek;
6. jogosultsági vizsga: a szakmagyakorlási tevékenység szakterületeihez kapcsolódó, a 4. mellékletben meghatározott követelményrendszer elsajátításáról való számadás;
7. tagállami állampolgár: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben tagállami állampolgárként és a tagállam állampolgárával azonos megítélés alá eső személyként meghatározott személy;
8. területi kamara: területi mérnöki kamarának, illetve a területi építész kamarának a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott közigazgatási ügyben eljáró szerve.”
38. § Az Émer. 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szakmagyakorlási tevékenység engedélyezését a területi kamara - az építész kamarai tag vagy azon személy esetében, akiről a területi építész kamara külön jogszabály szerinti névjegyzék vezetésére jogosult - folytatja le.
(2) A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltételei:
a) az Étv. 38/A. §-ában meghatározott feltételek teljesítése,
b) a jogosultsági vizsga letételének vagy a jogosultsági vizsga alóli mentesség igazolása. A szakmagyakorlási tevékenység folytatásának kötelező szakmai kamarai tagság nem feltétele.”
39. § (1) Az Émer. 3. §-át megelőző alcímei helyébe a következő alcímek lépnek:
„A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltételei
Szakirányú végzettség”
(2) Az Émer. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építési műszaki ellenőri tevékenység engedélyéhez az építményfajtának megfelelő szakirányú felsőoktatásban megszerzett végzettség, vagy középfokú szakirányú végzettség szükséges. Az oklevél mellékletével és leckekönyvvel tanúsított olyan felsőfokú végzettség is elfogadható, amelynek képzési célja, illetve a képzés szintje a kreditpontokban (vagy félévórákban) meghatározott követelményt kielégíti.”
(3) Az Émer. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felelős műszaki vezetői tevékenység engedélyezéséhez az építményfajtának megfelelő és az 1. mellékletben felsorolt végzettségek szükségesek.”
(4) Az Émer. 3. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A névjegyzékbe történő bejegyzési eljárás során az oklevél szakirányáról]
„a) az oklevél mellékletével és leckekönyvvel tanúsított felsőfokú végzettség esetén, amelynek képzési célja, illetve a képzés szintje a kreditpontokban (vagy félévórákban) meghatározott követelményt kielégít, vagy”
[a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló jogszabályban meghatározott összetételű és a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara (a továbbiakban: országos kamara) által működtetett bizottság jogosult szakértőként véleményt nyilvánítani. A bizottság véleményét a szakmagyakorlási jogosultság megállapításakor a területi kamara kötelezően figyelembe veszi.]
40. § Az Émer. 5. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A jogosultsági vizsga díját a jogosultsági vizsgára történő jelentkezéskor kell megfizetni a vizsgát szervező országos kamara elkülönítetten vezetett számlájára. A jogosultsági vizsga díjáról az országos kamara elkülönített nyilvántartást vezet. A díj kizárólag a vizsgaszervezés és -lebonyolítás fedezetére használható fel. Az országos szakmai kamara a felügyeletét ellátó miniszter számára a vizsgadíj tételes felhasználásáról készített nyilvántartását megküldi.
(6) A jogosultsági vizsgától az országos szakmai kamara
a) eltekint, ha a kérelmező
aa) építésügyi vizsgával, építésügyi szakmai tartalmú közigazgatási vizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere a szakmagyakorlási jogosultsági vizsga követelményrendszerével teljeskörűen megegyezik,
ab) az Országos Képzési Jegyzék szerinti építési műszaki ellenőri szakképesítéssel rendelkezik,
ac) a kérelmező betöltötte 60. életévét és a kérelmezett szakterületen a kérelem benyújtását megelőzően legalább tizenöt éves szakmai gyakorlattal rendelkezik,
b) részben eltekint, ha
ba) a kérelmező a kérelemtől eltérő e rendelet szerinti szakmagyakorlási jogosultság, valamint építészeti-műszaki tervezői vagy építésügyi műszaki szakértői szakmagyakorlási jogosultság valamely szakterületén már eredményes jogosultsági vizsgát tett, vagy
bb) a kérelmező építésügyi vizsgával, építésügyi szakmai tartalmú közigazgatási vizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere a szakmagyakorlási jogosultsági vizsga követelményrendszerével részben megegyezik.”
41. § (1) Az Émer. 6. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Az engedély iránti kérelem és mellékletei”
(2) Az Émer. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelmet az 5. melléklet szerinti tartalommal kell benyújtani.”
42. § Az Émer. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a kérelem hiányos, a területi kamara tizenöt munkanapos határidő megjelölésével a kérelmezőt a hiányok pótlására hívja fel.”
43. § Az Émer. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A területi kamara dönt a névjegyzékbe vételről.”
44. § (1) Az Émer. 2. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.
(2) Az Émer. 3. melléklet II. rész 8. pontja a következő harmadik mondattal egészül ki:
„A vizsgázónak szóbeli vizsgát kell tennie a vizsga azon főrészéből, amelyek esetében a kérdéseket 50%-ban vagy azt meghaladóan helyesen válaszolta meg.”
(3) Az Émer. az e rendelet 3. melléklete szerinti 5. melléklettel egészül ki.

A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet módosítása

45. § A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fhkr.) 3. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A miniszter az építésügyért való felelőssége körében előkészíti különösen]
„d) az állami, a térségi és az önkormányzati főépítészi tevékenységről,”
[szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki.]
46. § Az Fhkr. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A miniszter az építésügyért való felelőssége körében törvényességi felügyeletet gyakorol a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a területi mérnöki kamarák és a területi építész kamarák tevékenysége felett.”
47. § (1) Az Fhkr. 9. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A miniszter az építésügyért való felelőssége körében]
„g) ellátja a hatáskörébe utalt minőségügyi, termékbiztonsági, tanúsítási, minőségbiztosítási, hatósági felügyeleti feladatokat, közreműködik a nemzeti szabványok kidolgozásában,”
(2) Az Fhkr. 9. §-a a következő o) ponttal egészül ki:
[A miniszter az építésügyért való felelőssége körében]
„o) gyakorolja az építésügy központi irányítását, összehangolását és ennek keretében ellátja a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre vonatkozó szabályozás és kormányzati cselekvés összehangolását.”

Az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról szóló 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelet módosítása

48. § Az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról szóló 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Dok.Közp.r.) 1. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet hatálya a következő, az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációkra terjed ki:]
„b) az e rendelet hatálybalépését követően keletkezett, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott esetekben a megvalósítási és kivitelezési dokumentációk;”
49. § (1) A Dok.Közp.r. 3. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az e rendelet hatálya alá tartozó dokumentációk közül]
„a) az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a megvalósítási dokumentáció, vagy - ha megvalósítási dokumentáció nem készült - a kivitelezési dokumentáció egy példányát a használatbavételi vagy fennmaradási engedély jogerőssé válását követő 30 napon belül az építtető,”
[a (2) bekezdés szerint köteles a Dokumentációs Központ részére ingyenesen átadni, illetve megküldeni (a továbbiakban együtt: átadni).]
(2) A Dok.Közp.r. 3. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az e rendelet hatálya alá tartozó dokumentációk közül]
„d) az 1. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a Dokumentációs Központ eseti megkeresésében megjelölt szakvélemények, a műszaki felülvizsgálatról készített bizonylatok és szakvélemények egy példányát a megkeresés kézhezvételétől számított 30 napon belül a kéményseprő-ipari közszolgáltató,”
[a (2) bekezdés szerint köteles a Dokumentációs Központ részére ingyenesen átadni, illetve megküldeni (a továbbiakban együtt: átadni).]

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

50. § Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Étv. 9. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti előzetes véleményezési eljárásba minden esetben be kell vonni az (1) bekezdés szerinti államigazgatási szerveket. Az előzetes véleményezéshez az államigazgatási szerveket tájékoztatni kell a rendezés alá vont területről, a rendezés általános céljáról és annak várható hatásáról. Az előzetes véleményében az érdekelt államigazgatási szervnek nyilatkoznia kell, hogy az eljárás további szakaszaiban a részére megküldendő dokumentációt milyen formában kéri. Nyilatkozat hiányában a dokumentáció elektronikus adathordozón megküldhető.”
51. § Az OTÉK 1. számú melléklet 105. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„105. Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van, illetőleg amelyen (pl. híd, kilátó) bármikor egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodása várható.”
52. § Az OTÉK 4. számú melléklet 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Egy személygépkocsi számítandó:]
„5. bölcsőde, alsó- és középfokú nevelési-oktatási egység (óvoda, alsó- és középfokú iskola) minden foglalkoztatója és/vagy tanterme nettó alapterületének minden megkezdett 20 m2-e után,”

Az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól szóló 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet módosítása

53. § Az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól szóló 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tvkr.) 1. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában:]
„1. Szakmagyakorlási jogosultság: a településtervezői, az építészeti-műszaki tervezési, településrendezési szakértői, az építésügyi műszaki szakértői, az építési műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői, a tervellenőri, az építésügyi igazgatási szakértői, a beruházáslebonyolítói és az energetikai tanúsítói tevékenységek külön jogszabályban foglalt feltételek szerinti gyakorlása;”

Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet módosítása

54. § Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ener.) 2. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában]
„d) energiaszolgáltató szervezet: a villamos energiáról szóló törvény és a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, valamint a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti távhőszolgáltató.”
55. § Az Ener. 8. §-a és az azt megelőző alcíme helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A tanúsítvány hatálya
8. § (1) A tanúsítvány tíz évig hatályos.
(2) Ha a tanúsítvány hatálya alatt az épületre irányadó jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, az épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végezni.”
56. § Az Ener. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Energetikai tanúsítói tevékenységet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben és az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételekkel lehet folytatni.”

Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítása

57. § Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épbir.) 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás egy alkalommal engedélyezhető legfeljebb 60 napra. A bírság megfizetésére részletfizetés nem engedélyezhető.”
58. § Az Épbir. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az építésügyi hatóság az adóhatóság megkereséséről tájékoztatja a felügyeleti szervet.”

A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet módosítása

59. § A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány a katonai építésügyi hatósági jogkör gyakorlójaként, országos illetékességgel
a) első fokon a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal vezetőjét,
b) másodfokon a honvédelemért felelős minisztert
(a továbbiakban együtt: katonai építésügyi hatóság) jelöli ki.”

Záró rendelkezések

60. § (1) E rendelet - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2009. október 1-jén lép hatályba.
(2) 2010. január 1-jén lép hatályba
a) az Épköz. e rendelet 12. §-ával megállapított 8/B. §-a,
b) a 13. §, a 16. § és a 62. § (2) bekezdés a) és b) pontja.
(3) A 14. § 2011. január 1-jén lép hatályba.
(4) Az Épfelügy. e rendelet 7. §-ával megállapított 5. § (1) bekezdését 2010. február 1-jétől kell alkalmazni.
(5) Az Épköz. e rendelet 11. és 12. §-ával megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően megkezdett közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni.
(6) E rendelet eljárásjogi rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult vagy megismételt közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
61. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Éhk.
a) 3/A. §-a és az azt megelőző alcím,
b) 4. § (5) bekezdés második mondata,
c) 4. melléklet 3. pont c) alpontja,
d) 5. melléklet „Az építésügyi hatóságok üzemeltetéséhez biztosított eszközök” címet követő II. pont 2. alpontja,
e) 5. melléklet „Az építésfelügyeleti hatóságok üzemeltetéséhez biztosított eszközök” címet követő II. pont 2. alpontja,
f) 6. melléklete.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Jr.
1. 1. § (1) bekezdés a) pontjában az „és az ezekhez esetenként kapcsolódó tevékenységekre” szövegrész,
2. 1. § (1) bekezdés b) pontjában az „és az ehhez esetenként kapcsolódó tevékenységekre” szövegrész,
3. 1. § (2) bekezdés 2., 4., 6. és 11. pontja,
4. 2. § (3) és (4) bekezdése,
5. 2. § (6) bekezdés d) pontja,
6. 3. § (5) bekezdés b) pontjában a „, továbbá jogszabállyal védetté nyilvánított ingatlanon és jogszabállyal védetté nyilvánított területen telekalakítási terv készítése esetén” szövegrész,
7. 3. § (7) bekezdése,
8. 4. § (1) bekezdés b) pontjában az „és ahhoz esetenként kapcsolódó” szövegrész,
9. 4. § (1) bekezdés k) pontja,
10. 4. § (2), (6) és (10) bekezdése,
11. 8. §-a,
12. 9. § (4)-(6) bekezdése,
13. 11. § (2) bekezdése,
14. 11. § (3) bekezdés c) pontja,
15. 11. § (3) bekezdés f) pontjában a „6 hónapnál nem régebbi” szövegrész,
16. 11. § (6) bekezdés felvezető szövegében az „Mkt. 1. §-ának (4) bekezdése szerinti” szövegrész,
17. 12. §-a és azt megelőző alcím,
18. 15. § (4) és (5) bekezdése,
19. 17. § (1) és (3) bekezdése,
20. 18. § (3) és (5) bekezdése,
21. 20. §-a,
22. 1. melléklet I. fejezet 1.1. pont a) alpontjában a „(héjszerkezet, függesztett tetőszerkezet és lemezmű tervezésének kivételével)” szövegrész,
23. 1. melléklet II/A. fejezet 2. pontja,
24. 2. melléklet I/A. fejezet 1.1. pont d) alpontja és 1.4. pontja,
25. 2. melléklet I/B. fejezet 1. pont c) alpontjában a „, kivétel telekalakítási terv” szövegrész,
26. 3. melléklet I. fejezet 7. pontjában a „, beruházás lebonyolítás” szövegrész,
27. 3. melléklet II. fejezet 1.6. pontja,
28. 3. melléklet II. fejezet 1.7. pontjában a „, beruházáslebonyolítás” szövegrész,
29. 3. melléklet II. fejezet 1.9., 2. és 3. pontja,
30. 4. melléklet „Különös követelmények” alcímet követő 2/B. és 3. pontja.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Émer.
a) 2. § (4)-(6) bekezdése,
b) 5. § (7) bekezdése,
c) 6. § (2) bekezdés c) pontja,
d) 6. § (2) bekezdés f) pontjában a „6 hónapnál nem régebbi” szövegrész,
e) 11. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „továbbá a 6. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott okirattal egyenértékű, a származási ország illetékes szerve által kiállított okiratot,” szövegrész,
f) 11. § (3) bekezdése,
g) 12. §-a és az azt megelőző alcím,
h) 15. §-a.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Fhkr. 3. § (7) bekezdés g) pontja.
(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Dok.Közp.r.
a) 3. § (1) bekezdés b) pontjában az „, illetve végrehajthatóvá” szövegrész,
b) 3. § (3) bekezdésében az „és végrehajthatóvá” szövegrész.
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az OTÉK
a) 30/A. § (1) bekezdés e) pontja,
b) 36. § (4) bekezdése,
c) 82. § (5) bekezdése,
d) 85. § (10) bekezdésében az „a tűzvédelmi hatóság előzetes - feltételeket tartalmazó - hozzájárulása szerint” szövegrész,
e) 98. § (3) bekezdésében a „szükség esetén a tűzvédelmi hatóság előírásainak,” szövegrész,
f) 104. § (4) bekezdés harmadik mondata,
g) 104. § (11) bekezdés második mondata,
h) 108. § (8) bekezdése,
i) 108. § (9) bekezdés második és harmadik mondata,
j) 1. számú melléklet 64. pontja.
(7) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tvkr.
a) 3. § (3) bekezdésében az „érvényes” szövegrész,
b) 8. § (1) bekezdésében az „, amely tartalmazza a szakmagyakorló nevét, lakcímét, névjegyzéki számát, a továbbképzés azonosító adatait (helyét, idejét, tárgyát, szakbizottság által megállapított pontértékét)” szövegrész,
c) 9. § (4) bekezdése.
(8) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Épbir.
a) 4. § (2) bekezdés a) pont ac), ad) és ah) alpontja,
b) 5. § (4) bekezdése,
c) 7. § (4) bekezdése.
(9) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.)
a) 5. § (3) bekezdésében a „szakmagyakorlási” szövegrész,
b) 11. § (5) bekezdése,
c) 12. § (3) bekezdésében az „, illetve b)” szövegrész,
d) 13. § (6) bekezdés a) pontjában a „bűncselekmény esetében a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülés időpontjáig, de legalább egy évig,” szövegrész,
e) 13. § (7) bekezdése,
f) 14. § (2) bekezdés b) pontjában „az építtető nevét, illetve elnevezését, valamint címét, illetve székhelyét,” szövegrész,
g) 14. § (2) bekezdés d) pontjában a „továbbá a tervezési jogosultságát igazoló okirat számát,” szövegrész,
h) 17. § (2) bekezdés felvezető szövegében a „- települési önkormányzat által működtetett helyi tervtanács esetében önkormányzati rendeletben -” szövegrész.
(10) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről szóló 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet 2. melléklet I. pont 14.6. és 20.14. alpontja.
(11) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Európai Unióhoz történő csatlakozás kapcsán szükséges egyes építésüggyel kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról szóló 121/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet.
(12) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról szóló 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nyr.)
a) 3. §-a,
b) 6. §-a,
c) 13. § (3)-(5) bekezdése,
d) 1. számú melléklete.
62. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Épfelügy.
a) 1. § (2) bekezdés b) pontjában az „a felvonóval” szövegrész helyébe az „az építménybe beépített felvonóval” szöveg,
b) 3. § (2) bekezdés felvezető szövegében az „irányelvet ad ki” szövegrész helyébe az „utasítást ad ki” szöveg,
c) 3. § (3) bekezdésében az „és az illetékes területi építész, illetve mérnöki kamara” szövegrész helyébe az „, az illetékes területi építész, illetve területi mérnöki, valamint területi ipar- és kereskedelmi kamara, továbbá az építtetői fedezetkezelők” szöveg, az „ellenőrzési irányelv” szövegrész helyébe az „ellenőrzési utasítás” szöveg,
d) 8. § (1) bekezdésében a „végzéssel megtiltja” szövegrész helyébe a „végzéssel megtiltja, illetve megtilthatja” szöveg,
e) 9. § (1) bekezdésében az „a tervező, a felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr és a kivitelező” szövegrész helyébe az „a tervező, a tervellenőr, a felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr, a beruházáslebonyolító és a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező” szöveg,
f) 9. § (4) bekezdésében a „tervezői jogosultságról” szövegrész helyébe a „tervezői, tervellenőri jogosultságról” szöveg
lép.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Éhk.
a) 4. § (3) bekezdésében a „jegyzőnek” szövegrész helyébe a „jegyzőnek, valamint a földhivatal telekalakítási eljárást lefolytató köztisztviselőjének” szöveg,
b) 4. § (5) bekezdésében a „feltételeit” szövegrész helyébe a „feltételeit - a földhivatalok kivételével -” szöveg,
c) 6. § (1) bekezdésében a „közigazgatási alapvizsga vagy azzal egyenértékű egyéb vizsga letételét” szövegrész helyébe a „köztisztviselői kinevezést megelőzően vagy a kinevezést” szöveg,
d) 4. melléklet 2. pont j) alpontjában a „képzés.” szövegrész helyébe a „képzés,” szöveg
lép.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Mkehkr.
a) 11. § (3) bekezdés l) pontjában a „hatósági eljárásokban.” szövegrész helyébe a „hatósági eljárásokban;” szöveg,
b) 11/A. § (2) bekezdésében az „első fokon” szövegrész helyébe az „építésügyi jogkörben első fokon” szöveg
lép.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Jr.
1. 1. § (2) bekezdés 3. pontjában a „meghatározott eljárásokhoz” szövegrész helyébe a „meghatározott eljárásokhoz és az építőipari kivitelezéshez” szöveg,
2. 1. § (2) bekezdés 5. pontjában a „meghatározott, valamint az Étv. 16. §-ának (1) bekezdésével kapcsolatos tevékenység” szövegrész helyébe a „meghatározott tevékenység, műszaki tanácsadás, illetve javaslattétel” szöveg,
3. 1. § (2) bekezdés 12. pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 172. §-ának g) pontjában felsorolt személyek” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben hozzátartozóként meghatározott személyek” szöveg,
4. 2. § (5) bekezdésében az „Az (1) bekezdésben nem említett harmadik” szövegrész helyébe a „Harmadik” szöveg,
5. 2. § (6) bekezdés b) pontjában a „(3) bekezdés szerint folytató személy” szövegrész helyébe a „szabad szolgáltatásnyújtás keretében folytató tagállami állampolgár” szöveg,
6. 2. § (6) bekezdés c) pontjában az „1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mkt.) 1. §-ának (4) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „törvényben meghatározott” szöveg,
7. 2. § (7) bekezdésében az „Az e § szerinti névjegyzékbe és elkülönített névjegyzékbe bejegyzett szakmagyakorló” szövegrész helyébe az „A szakmagyakorló” szöveg, a „névjegyzéket, illetve elkülönített névjegyzéket vezető területi” szövegrész helyébe a „területi” szöveg,
8. 3. § (3) bekezdés felvezető szövegében a „Magyar Építész Kamara hatáskörébe tartozó” szövegrész helyébe a „2. melléklet I/A. fejezetében felsorolt” szöveg, az „a (2) bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja” szöveg,
9. 3. § (4) bekezdés felvezető szövegében az „A Magyar Építész Kamara hatáskörébe tartozó” szövegrész helyébe az „Az” szöveg, az „a (2) bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja” szöveg,
10. 3. § (8) bekezdésében az „a (2) bekezdés” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés” szöveg, az „a névjegyzékbe történő bejegyzési” szövegrész helyébe „az engedélyezési” szöveg,
11. 5. § (6) bekezdésében a „területi” szövegrész helyébe az „országos” szöveg, a „kérelem elbírálása, illetve a névjegyzékbe történő bejegyzési eljárás” szövegrész helyébe a „tevékenység engedélyezési eljárása” szöveg,
12. 9. § (1) bekezdésében az „Önálló” szövegrész helyébe az „A” szöveg, az „időtől függően” szövegrész helyébe az „időtől függően az 1. és 2. melléklet szerint korlátozott, illetve teljes körű” szöveg,
13. 9. § (2) bekezdésében a „Tervezési jogosultsággal az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,
14. 9. § (3) bekezdésében az „Az építész” szövegrész helyébe az „A területi építész” szöveg, a „tervezési gyakorlattal az” szövegrész helyébe a „gyakorlati időt követő” szöveg,
15. 9. § (9) bekezdésében a „, tervellenőrzési tevékenységnél a tervellenőri nyilatkozatot alá kell írnia” szövegrész helyébe az „alá kell írnia” szöveg,
16. 9. § (11) bekezdésében az „őriznie” szövegrész helyébe az „őriznie, és arról évenkénti nyilvántartást kell vezetnie” szöveg,
17. 10. § (1) bekezdésében az „Önálló” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,
18. 11. § (3) bekezdés f) pontjában az „a 2. § (3) bekezdésben és a (6) bekezdés c) pontjában” szövegrész helyébe az „a szabad szolgáltatásnyújtás keretében szakmagyakorlási tevékenységet folytató és a 2. § (6) bekezdés c) pontjában” szöveg,
19. 11. § (6) bekezdés záró mondatában az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg,
20. 14. § (1) bekezdésében a „névjegyzéket vezető területi szakmai kamara a névjegyzékből törli” szövegrész helyébe a „területi szakmai kamara az engedélyét visszavonja és ezzel egyidejűleg törli a névjegyzékből” szöveg,
21. 14. § (2) bekezdésében a „teljesítéséről” szövegrész helyébe a „teljesítéséről, az ott meghatározott igazolásokkal mellékelt” szöveg,
22. 15. § (1) bekezdésében a „területi kamarák” szövegrész helyébe a „területi szakmai kamarák” szöveg, a „13. § (2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „13. § (3) bekezdésben” szöveg,
23. 15. § (2) bekezdésében a „névjegyzéket vezető területi kamara” szövegrész helyébe a „területi szakmai kamara” szöveg,
24. 15. § (3) bekezdésében a „mérnöki kamarák” szövegrész helyébe a „területi mérnöki kamarák” szöveg,
25. 16. § (3) bekezdésében az „az (1) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés a), d) és e) pontja” szöveg,
26. 16. § (4) bekezdésében a „területi kamara” szövegrész helyébe a „területi szakmai kamara” szöveg, a „szakmai kamaránál” szövegrész helyébe a „területi szakmai kamaránál” szöveg, a „szakmai kamara” szövegrész helyébe a „területi szakmai kamara” szöveg,
27. 16. § (5) bekezdésében a „szüneteléséről” szövegrész helyébe a „szüneteltetésről szóló határozatát” szöveg, a „szervet értesíti” szövegrész helyébe a „szervvel is közli” szöveg,
28. 18. § (4) bekezdésében az „(1) és a (3) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben” szöveg,
29. 1. melléklet I. fejezet 8.1.1. pontjában az „építőmérnöki” szövegrész helyébe az „építmények” szöveg
lép.
(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Émer.
a) 1. § (1) bekezdésében a „megállapítására” szövegrész helyébe az „engedélyezésére” szöveg,
b) 2. § (7) bekezdésében az „Az e § szerinti névjegyzékbe és elkülönített névjegyzékbe bejegyzett szakmagyakorló” szövegrész helyébe az „A szakmagyakorló” szöveg, a „névjegyzéket, illetve elkülönített névjegyzéket vezető területi” szövegrész helyébe a „területi” szöveg,
c) 3. § (4) bekezdésében és 4. § (2) bekezdés felvezető szövegében a „jogosultság megállapítása” szövegrész helyébe a „tevékenység engedélyezése” szöveg,
d) 6. § (2) bekezdés d) pontjában az „a névjegyzékbe való bejegyzéshez” szövegrész helyébe az „az engedélyhez” szöveg,
e) 8. § (2) bekezdésében a „névjegyzéket vezető területi” szövegrész helyébe a „területi” szöveg, a „teljesítéséről” szövegrész helyébe a „teljesítéséről, az ott meghatározott igazolásokkal mellékelt” szöveg,
f) 8. § (3) bekezdésében a „névjegyzéki, bejegyzés” szövegrész helyébe a „szakmagyakorlási tevékenység folytatása” szöveg,
g) 11. § (2) bekezdés felvezető szövegében az „A névjegyzékbe vétel iránti” szövegrész helyébe az „Az engedély iránti” szöveg,
h) 3. melléklet II. rész 8. pontjában a „70%-ban” szövegrész helyébe a „60%-ban” szöveg
lép.
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Fhkr.
a) 3. § (7) bekezdés f) pontjában a „tevékenységről,” szövegrész helyébe a „tevékenységről” szöveg,
b) 9. § n) pontjában a „kapcsolatos feladatokat.” szövegrész helyébe a „kapcsolatos feladatokat,” szöveg
lép.
(7) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Dok.Közp.r.
a) 1. § (1) bekezdés d) pontjában az „energia tanúsítványra” szövegrész helyébe az „energetikai tanúsítványra” szöveg,
b) 2. § (1) bekezdésében a „VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság” szövegrész helyébe a „VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.” szöveg
lép.
(8) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az OTÉK
a) 29. § (5) bekezdésében az „az 1. számú melléklet 55/A. pontja” szövegrész helyébe az „az 1. számú melléklet 68. pontja” szöveg,
b) 36. §-t megelőző alcímében az „Építmények” szövegrész helyébe az „Épületek” szöveg,
c) 61. § (2) bekezdésében a „csak a tűzvédelmi hatóság hozzájárulása esetén alkalmazható” szövegrész helyébe a „nem alkalmazható” szöveg,
d) 99. § (3) bekezdés c) pontjában az „az egészségügyi hatóság előírásai szerint esetenként” szövegrész helyébe az „az egészségügyi követelmények megtartásával” szöveg,
e) a 111. § (4) bekezdés a) pontjában az „az egészségügyi jogszabályokban meghatározott szerv vagy hatóság hozzájárulásával és feltételeivel” szövegrész helyébe az „az egészségügyi követelmények figyelembevételével” szöveg,
f) a 111. § (4) bekezdés b) pontjában a „jogszabályban kijelölt hatóság hozzájárulásával és feltételeivel” szövegrész helyébe az „a tűzvédelmi követelmények figyelembevételével” szöveg,
g) a 111. § (4) bekezdés c) pontjában az „az építésügyi műszaki szakértő véleménye alapján” szövegrész helyébe az „a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek figyelembevételével” szöveg
lép.
(9) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Tvkr.
a) 4. § (1) bekezdésében az „ügydöntő szerve az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: ÖTM)” szövegrész helyébe az „az ügydöntő hatáskört az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja” szöveg,
b) 4. § (2) bekezdés felvezető szövegében az „Az ÖTM” szövegrész helyébe az „A miniszter” szöveg,
c) 5. § (2) bekezdés a) pontjában az „illetékes miniszter, illetve az ÖTM” szövegrész helyébe a „feladatkörrel rendelkező miniszter, illetve a miniszter” szöveg,
d) 5. § (2) bekezdés b) pontjában az „az ÖTM” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg,
e) 5. § (2) bekezdés f) pontjában az „az ÖTM-nek” szövegrész helyébe az „a miniszternek” szöveg,
f) 5. § (3) bekezdésében az „illetékes miniszter” szövegrész helyébe a „feladatkörrel rendelkező miniszter” szöveg,
g) 6. § (1) bekezdésében az „az építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg,
h) 1. mellékletében az „a területi mérnöki kamara által nyilvántartott szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkezők (építészeti-műszaki tervező, építésügyi műszaki szakértő, településtervező)” szövegrész helyébe az „a területi mérnöki kamara által nyilvántartott szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkezők (építészeti-műszaki tervező, építésügyi műszaki szakértő, településtervező, településrendezési szakértő)” szöveg, továbbá az „a területi építész kamara által nyilvántartott szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkezők (építészeti-műszaki tervező, építésügyi műszaki szakértő, településtervező)” szövegrész helyébe az „a területi építész kamara által nyilvántartott szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkezők (építészeti-műszaki tervező, építésügyi műszaki szakértő, településtervező, településrendezési szakértő)” szöveg
lép.
(10) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Ener.
a) 1. § (3) bekezdésében az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg,
b) 3. § (1) bekezdésében a „jogerős és végrehajtható építésügyi” szövegrész helyébe a „jogerős építésügyi” szöveg,
c) 3. § (2) bekezdésében a „legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig (bejelentésig)” szövegrész helyébe az „az épület tényleges használatbavételéig, illetve legkésőbb az ekkor még hiányzó építési tevékenységek elvégzéséig” szöveg,
d) 9. § (4) bekezdés c) pontjában a „szervezet” szövegrész helyébe a „szervezet, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe” szöveg
lép.
(11) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Épbir.
a) 4. § (2) bekezdés felvezető szövegében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. §-ának (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben” szöveg,
b) 5. § (2) bekezdésében a „jogerőssé és végrehajthatóvá” szövegrész helyébe a „jogerőssé” szöveg,
c) 6. § (1) bekezdésében a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „jogerős” szöveg,
d) 6. § (2) bekezdésében az „építményfajta szerint illetékes” szövegrész helyébe az „építményfajta szerint feladatkörrel rendelkező” szöveg,
e) 6. § (4) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg,
f) 7. § (2) bekezdés felvezető szövegében a „8 napon belül köteles megküldeni” szövegrész helyébe az „öt munkanapon belül köteles közölni” szöveg,
g) 7. § (2) bekezdés a) pontjában a „kötelezettnek” szövegrész helyébe a „kötelezettel” szöveg,
h) 7. § (2) bekezdés b) pontjában az „érintett ingatlan tulajdonosának” szövegrész helyébe az „érintett ingatlan tulajdonosával” szöveg,
i) 7. § (2) bekezdés c) pontjában a „szervnek” szövegrész helyébe a „szervvel” szöveg
lép.
(12) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Tr.
a) 1. § (2) bekezdésében a „nyertes tervdokumentációra” szövegrész helyébe a „nyertes építészeti-műszaki tervdokumentációra” szöveg,
b) 2. § (3) bekezdés felvezető szövegében a „tehetnek” szövegrész helyébe a „tesz” szöveg,
c) 2. § (4) bekezdésében a „legalább 10, legfeljebb 50” szövegrész helyébe a „legalább 5, legfeljebb 50 fő” szöveg,
d) 3. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „helyi” szövegrész helyébe a „települési” szöveg,
e) 3. § (4) bekezdés h) pontjában az „állásfoglalás” szövegrész helyébe a „vélemény” szöveg,
f) 4. § (3) bekezdés h) pontjában az „állásfoglalását” szövegrész helyébe a „véleményét” szöveg,
g) 4. § (3) bekezdés i) pontjában az „állásfoglalást” szövegrész helyébe a „véleményt” szöveg,
h) 4. § (3) bekezdés j) pontjában az „iratkezelési feladatokat” szövegrész helyébe az „iratkezelési, nyilvántartási feladatokat” szöveg,
i) 5. § (2) bekezdés a) pontjában az „a műemlékvédelem szakterületén jártas” szövegrész helyébe a „műemlékvédelmi szakmérnöki végzettséggel rendelkező” szöveg,
j) 5. § (3) bekezdésében a „szakmai kamarák” szövegrész helyébe a „területi kamarák” szöveg,
k) 5. § (4) bekezdésében a „nevezi ki” szövegrész helyébe a „nevezi ki a 2. § (3) bekezdés szerinti javaslatok alapján” szöveg,
l) 7. § (1) bekezdés a) pontjában az „a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 172. § g) pontja alapján” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerinti” szöveg,
m) 7. § (3) bekezdésében az „állásfoglalás” szövegrész helyébe a „vélemény” szöveg,
n) 7. § (5) bekezdésében az „állásfoglalással” szövegrész helyébe a „véleménnyel” szöveg,
o) 8. § (4) bekezdés a) pontjában a „községek közigazgatási területét, valamint az országos műemléki védettség alatt álló vagy az országos jelentőségű védett természeti területeket, illetve az” szövegrész helyébe a „, valamint a teljes egészében vagy részben a világörökség területén fekvő községek, továbbá országos műemléki védettség alatt álló vagy országos jelentőségű védett természeti területekkel, illetve” szöveg,
p) 10. § (1) bekezdésében a „közösen működtetett” szövegrész helyébe a „közösen vagy társulásos formában működtetett” szöveg,
q) 12. § (6) bekezdésében az „az állásfoglalását” szövegrész helyébe az „a véleményét” szöveg, az „az állásfoglalás” szövegrész helyébe az „a vélemény” szöveg,
r) 12. § (7) bekezdésében az „állásfoglalást” szövegrész helyébe a „véleményt” szöveg,
s) 12. § (8) bekezdésében az „állásfoglalását” szövegrész helyébe a „véleményét” szöveg,
t) 16. §-t megelőző alcímében az „állásfoglalás” szövegrész helyébe a „vélemény” szöveg,
u) 16. § (3) bekezdésében az „Az állásfoglalás” szövegrész helyébe az „A tervtanácsi vélemény” szöveg,
v) 16. § (4) bekezdésében a „tervtanács állásfoglalását” szövegrész helyébe a „tervtanács véleményét” szöveg, az „az állásfoglalás számát” szövegrész helyébe az „a vélemény számát” szöveg
lép.
(13) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Nyr.
a) 4. § (1) bekezdés b) pontjában a „közigazgatási döntés esetén” szövegrész helyébe az „a hatósági döntést a jogerőre emelkedését követően” szöveg,
b) a 10. § (1) bekezdésében a „Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara területi kamarái” szövegrész helyébe a „területi építész, illetve a területi mérnöki kamarák” szöveg
lép.
63. § (1) Az 1. §-t megelőző alcím, az 1-11. §, a 15. §, a 17-59. §, a 61. §, a 62. § (1) bekezdése és (2) bekezdés c)-d) pontja, a 62. § (3)-(13) bekezdése, valamint az 1-4. melléklet 2009. október 2-án hatályát veszti.
(2) A 12. és 13. §, a 16. §, valamint a 62. § (2) bekezdés 2010. január 2-án hatályát veszti.
(3) E rendelet 2011. január 2-án hatályát veszti.