19/2009. (XII. 29.) HM rendelet

a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. § (2) bekezdés f) pont fa)-fc) alpontjaiban, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (7) bekezdés a) pont aj) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet állapítja meg a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 126. §-ában meghatározott lakhatási támogatásokra - beleértve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) hatálya alá tartozó lakások és személygépkocsi-tároló helyiségek (állóhelyek) bérletére és elidegenítésére - vonatkozó szabályoknak a Honvédelmi Minisztériumban (a továbbiakban: HM), továbbá a honvédelemért felelős miniszter alárendeltségébe, közvetlen, valamint fenntartói irányítása és közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeteknél, valamint a Magyar Honvédség katonai szervezeteinél (a továbbiakban együtt: honvédelmi szerv) történő alkalmazását.
(2) A honvédelmi szerv lakás- és helyiségügyeiben, valamint a lakás és helyiség elidegenítésekor a Lakástörvényt e rendelettel együtt kell alkalmazni.
(3) Ahol a Lakástörvény bérbeadói hozzájárulást ír elő, azt e rendelet szerint kell elbírálni. Az elbírálás során a bérbeadói jogokat a lakás helye szerint illetékes honvédelmi szerv helyi lakásgazdálkodási szerve gyakorolja.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet alkalmazási köre kiterjed
a) a Magyar Honvédség állományába tartozó, és ott vagy a Hjt. 46. § (3) bekezdésében meghatározott szerveknél szolgálatot teljesítő, tiszti és tiszthelyettesi állományú hivatásos és szerződéses katonára,
b) a honvédelmi szerv köztisztviselőjére, közalkalmazottjára és munkavállalójára, kivéve, ha a XII-XIII. fejezetben foglalt lakhatási támogatások tekintetében a kollektív szerződés másként rendelkezik,
c) a HM rendelkezése alatt lévő (a továbbiakban: HM rendelkezésű) lakásra és szükséglakásra, nem lakás céljára szolgáló, bérbeadás útján hasznosított helyiségre, valamint honvédségi szállóra és garzonházra,
d) a honvédelmi szerv lakásbizottságára, lakásgazdálkodási és lakóházkezelő szervére, valamint a személyügyi és pénzügyi szervekre,
e) a szolgáltatási szerződésben vállalt feladatok tekintetében a lakóházkezelést a HM megbízásából ellátó nem honvédelmi szervre (a továbbiakban: Szolgáltató).
(2) A katonai bíróra és a katonai ügyészség hivatásos állományú tagjára e rendeletnek a honvédelmi szerv hivatásos állományú tagjára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A rájuk vonatkozó mértékig e rendeletet kell alkalmazni
a) a szolgálati, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátásban részesülő volt hivatásos katonára (a továbbiakban együtt: szolgálati nyugállományú katona),
b) a hivatásos, valamint a szolgálati nyugállományú katonának a Hjt. 2. § (28) bekezdésében meghatározott közeli hozzátartozójára, továbbá özvegyére és túlélő élettársára.

Értelmező rendelkezések

3. § (1) Lakhatási támogatások:
a) HM rendelkezésű bérlakás juttatása,
b) szálló- és garzonelhelyezés,
c) vissza nem térítendő juttatás,
d) munkáltatói kölcsön,
e) lakbértámogatás (kiegészítés),
f) lakásüzemeltetési hozzájárulás,
g) albérletidíj-hozzájárulás.
(2) HM rendelkezésű:
a) a Magyar Állam tulajdonában és a HM vagyonkezelésében lévő lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, valamint a szállóelhelyezést szolgáló helyiség,
b) a szövetkezeti vagy társasházban lévő, a Magyar Állam tulajdonában álló olyan öröklakás, amelynek bérbeadására a honvédelmi szerv a vagyonkezelői jog alapján jogosult,
c) az önkormányzati tulajdonban levő lakás és nem lakás céljára szolgáló olyan helyiség, amelyre a honvédelmi szervnek e rendelet hatálybalépésekor bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási joga áll fenn, vagy azt megállapodással utóbb megszerzi,
d) az olyan lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség, amelyre a honvédelmi szerv magánbefektetővel kötött szerződés alapján - függetlenül attól, hogy az a Magyar Állam tulajdonába és a HM vagyonkezelésébe kerül-e - elhelyezési célú használati, hasznosítási jogot szerzett (a továbbiakban: magánbefektetői HM rendelkezésű lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség),
e) a magán- vagy vegyesvállalkozás keretében épített lakás és helyiség, amelyre a honvédelmi szerv szerződés alapján vevőkijelölési jogot szerzett.
(3) E rendelet értelmében
a) magánberuházásból létesített HM rendelkezésű az olyan magánbefektetői HM rendelkezésű lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, ami az elhelyezési célú megállapodás alapján a Magyar Állam tulajdonába és a HM vagyonkezelésébe kerül;
b) vállalkozói HM rendelkezésű az olyan magánbefektetői HM rendelkezésű lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, ami az elhelyezési célú megállapodás alapján nem kerül a Magyar Állam tulajdonába és a HM vagyonkezelésébe.
(4) Elhelyezési célúnak minősül minden olyan magánbefektetővel kötött megállapodás, amellyel a honvédelmi szerv jogosulttá válik az e rendelet alapján arra jogosult személynek mint a lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlőjének kijelölésére vagy kiválasztására. A magánbefektetői HM rendelkezésű lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadói jogát az elhelyezési célú megállapodás alapján gyakorolhatja a honvédelmi szerv vagy a magánbefektető, illetve annak arra feljogosított képviselője.
(5) Munkakörhöz kötött lakás a házfelügyelői, szálló- és lőtérgondnoki, a műterem-, valamint más, a honvédelmi szerv területén lévő lakás.
(6) Vezetői lakás a vezetői beosztáshoz rendelt lakás. E tekintetben vezetői beosztás:
a) a helyőrségparancsnoki megbízatással együtt járó parancsnoki beosztás,
b) az állami vezetők juttatásairól szóló jogszabályban megjelölt állami vezető által a honvédelmi szervnél betöltött tisztség, illetve beosztás,
c) az országos parancsnoki beosztás.
(7) Honvédségi szálló:
a) a helyőrségi szálló, továbbá
b) a laktanyai tiszti és tiszthelyettesi szállás.
(8) A rendelet alkalmazásában
a) bérbeadó: az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakások és személygépkocsi-tároló helyiségek, illetve állóhelyek tekintetében a helyi lakásgazdálkodási szerv, az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakóépülethez tartozó nem lakáscélú helyiségek tekintetében a területi lakásgazdálkodási szerv;
b) kezelő: az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakóépületek (lakások) és nem lakáscélú helyiségek tekintetében a helyi lakóházkezelő szerv;
c) magánbefektető: az olyan természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel a honvédelmi szerv elhelyezési célú megállapodást köt.
(9) E rendelet alkalmazásában
a) HM központi közgazdasági és pénzügyi feladatokat ellátó szerve a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség,
b) HM központi lakásgazdálkodási szerv a HM Védelemgazdasági Főosztály,
c) területi lakásgazdálkodási szerv a HM Infrastrukturális Ügynökség,
d) területi lakásgazdálkodási szerv lakásügyi egysége a HM Infrastrukturális Ügynökség Budapesti Lakásgazdálkodási Osztály,
e) területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége a HM Infrastrukturális Ügynökség Lakhatás Támogató Osztály.
(10) A rendelet alkalmazásában szolgálati és lakásgazdálkodási érdek:
a) a Magyar Honvédség strukturális változásaival összefüggő lakásellátási és lakásgazdálkodási feladatok megvalósítása,
b) a honvédelmi szervek ellátásához szükséges mennyiségű és minőségű HM rendelkezésű lakás megtartása,
c) a lakásállomány mobilitásának segítése,
d) az áthelyezésekkel, kinevezésekkel, vezénylésekkel összefüggő lakhatás megoldását célzó ellátás,
e) harckészültségi és biztonságpolitikai feladathoz kapcsolt lakásellátás,
f) a honvédelmi szerv működőképességének szempontjából fontos beosztás, munkakör betöltése.
(11) E rendelet alkalmazásában a haderő átalakításával, átszervezéssel összefüggő, helyőrségváltással együtt járó áthelyezésnek kell tekinteni, ha az állomány tagját
a) megszűnő katonai szervezet vagy annak legalább századszintű szervezeti eleme állományából a megszűnéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően legfeljebb 6 hónappal a beosztásából felmentették, és
b) más helyőrségben lévő katonai szervezet állományába nevezték ki, helyezték át vagy vezényelték más - a korábbi beosztásáétól eltérő településen lévő - szervhez határozatlan időtartamra.
(12) A haderő átalakításával, átszervezéssel összefüggő, helyőrségváltással együtt járó áthelyezésnek kell tekinteni azt is, ha az állomány tagját
a) beosztásának (11) bekezdés a) pontja szerinti megszűnését követően rendelkezési állományba helyezték, majd a rendelkezési állományból a (11) bekezdés b) pontja szerint nevezték ki, helyezték át, vezényelték, vagy
b) beosztásának (11) bekezdés a) pontja szerinti megszűnése nélkül, új katonai képesség létrehozásával összefüggésben nevezték ki, helyezték át a korábbi beosztásáétól eltérő településen lévő katonai szervezet állományába.

A lakások és helyiségek hasznosítása

4. § (1) Lakás lakásgazdálkodási körbe vonásáról és hasznosításáról, továbbá a lakásgazdálkodási körből történő kivonásáról a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt.
(2) HM rendelkezésű lakás nem lakás céljára csak kivételesen, a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével, az abban meghatározott feltételekkel hasznosítható. Magánbefektetői HM rendelkezésű lakást nem lakás céljára nem lehet hasznosítani.
(3) A munkakörhöz kötött lakás más célra történő hasznosítása csak akkor engedélyezhető, ha egyidejűleg azonos feltételek mellett a munkakörhöz kötött lakás céljára másik lakás tartalékolható.
(4) Helyőrségi szálló elhelyezés céljára kizárólag állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás hasznosítása engedélyezhető.
(5) HM rendelkezésű szálló férőhely, szálló vagy annak egy része, valamint személygépkocsi-tároló helyiség, továbbá állóhely más célra csak a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével, az abban meghatározott feltételekkel használható vagy adható bérbe.
(6) A HM vagyonkezelésében lévő lakás munkakörhöz kötött jellegűvé minősítéséről és e jelleg megszüntetéséről, továbbá a HM rendelkezésű lakás vezetői lakássá minősítéséről és e minősítés megszüntetéséről a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt.

II. FEJEZET

IGÉNYJOGOSULTSÁG

5. § (1) HM rendelkezésű lakásra jogosult:
a) a hivatásos katona és az özvegye,
b) a hivatásos állományból szolgálati (rokkantsági, baleseti rokkantsági) nyugállományba helyezett katona és az özvegye,
c) a hivatásos és szolgálati nyugállományú katonát túlélő élettársa, feltéve, hogy az együttélésből közös gyermekük született, vagy a halál bekövetkezését megelőzően az együttélés folyamatosan legalább öt éven át tartott.
(2) A hivatásos katona özvegye, valamint a szolgálati nyugállományba helyezett katona vagy özvegye a végleges letelepedési helyét egy alkalommal megválaszthatja olyan településen, ahol a honvédelmi szerv lakással rendelkezik. Budapesten csak akkor jogosult e címen lakásra, ha korábban ő vagy a házastársa ott rendelkezett önálló lakással (tulajdon, bérlet), vagy ha az utolsó szolgálati helye Budapest helyőrségben volt.
(3) Nem teljesíthető a (2) bekezdés szerinti végleges letelepedés iránt benyújtott lakásigény, ha a kérelmező esetében a 9. § (1) és (2) bekezdésében megállapított okok valamelyike fennáll. A 9. § (1) bekezdés b) pontját és (2) bekezdés c) pontját a végleges letelepedés helyéül választott település vonatkozásában kell alkalmazni.
(4) A vállalkozói HM rendelkezésű lakás a honvédelmi szervvel szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti, munkajogi jogviszonyban álló hivatásos katona, szerződéses katona, köztisztviselő, közalkalmazott, munkavállaló részére adható bérbe.
6. § (1) HM rendelkezésű lakás juttatható
a) a szerződéses állomány tagja részére, amennyiben a szerződéses szolgálatban 5 évet már eltöltött és összesen legalább 10 év szolgálatot vállalt,
b) a legalább öt éve folyamatosan a honvédelmi szerv állományába tartozó köztisztviselő, közalkalmazott és munkavállaló részére, amennyiben azt beosztásának ellátása feltétlenül indokolja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ötéves időfeltétel alól két és fél év letöltését követően - különös méltánylást érdemlő esetben - az illetékes helyőrségi, Budapesten a keretgazda lakásbizottság felmentést adhat. Nem kell felmentés a vezetői és a munkakörhöz kötött lakás juttatásához.
7. § (1) Az igényjogosult személy részére a szolgálati vagy a munkahelye (a továbbiakban együtt: szolgálati hely) szerinti lakásgazdálkodási körzetben lévő és vonzáskörzetébe is tartozó olyan településen juttatható HM rendelkezésű lakás, ahol azzal a honvédelmi szerv rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni a lakásfelajánlás és a magánszemélyek közötti lakáscsere esetén is.
(3) E rendelet alkalmazásában lakásgazdálkodási körzetnek kell tekinteni:
a) az 1. mellékletben meghatározott területileg illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv székhelye szerinti, továbbá az illetékességébe utalt más helyőrségi és egyéb településeket,
b) Budapest helyőrség viszonylatában a területi lakásgazdálkodási szerv lakásügyi egységének illetékességébe tartozó Budapest fővárost, valamint az illetékességébe utalt településeket.
(4) E rendelet alkalmazásában vonzáskörzetnek kell tekinteni:
a) a HM rendelkezésű lakásra jogosult személy szolgálati helye szerinti települést, továbbá
b) azokat a településeket, amelyek közelebb eső közigazgatási határa a szolgálati hely szerinti helyőrségi település közigazgatási határától közforgalom számára nyitott, szilárd burkolatú úton mért legfeljebb 40 km-es távolságra van, és
c) amelyektől a szolgálati hely szerinti helyőrségi település menetrend szerint közlekedő tömegközlekedési eszközzel - a járat üzemeltetője által közzétett menetrend szerint - legfeljebb egy óra alatt megközelíthető.
(5) Amennyiben a Hjt. 2. §-ának (11) bekezdésében meghatározott szolgálati hely és a szolgálatteljesítés helye szerinti település nem azonos, e rendelet alkalmazásában szolgálati helynek azt a belföldi települést kell tekinteni, ahol az állomány tagja - a Hjt. 52. §-a szerinti vezénylés esetét kivéve - a szolgálatot kinevezéssel, áthelyezéssel, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra szóló vezényléssel teljesíti. Helyőrségi település az a helység, amelyben katonai szervezet vagy annak szervezeti eleme működik.
(6) A rendelkezési állományban lévő, más szervhez nem vezényelt személy esetében e rendelet alkalmazásában szolgálati helynek azt az utolsó belföldi települést kell tekinteni, ahol az állomány tagja - a Hjt. 52. §-a szerinti vezénylés esetét kivéve - a szolgálatot kinevezéssel, áthelyezéssel, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra szóló vezényléssel teljesítette.
(7) Vezetői lakás kizárólag az arra jogosult személy szolgálati helye szerinti helyőrségi településen juttatható.
(8) Munkakörhöz kötött lakás a szolgálat teljesítésének, illetve a munkakör ellátásának helyén (helyszínén) adható bérbe.
8. § (1) Ha az 5. és 6. §-ban meghatározott személynek vagy házastársának (élettársának) HM rendelkezésű bérlakása van, részére csak akkor juttatható ugyanazon vagy más településen határozatlan időtartamra másik lakás, ha a meglévő bérleményét a honvédelmi szerv rendelkezésére bocsátja. E feltétel vállalását a bérlő a meglévő lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő térítésmentes megszüntetésére irányuló bérlői nyilatkozattal teheti meg, amelyhez önkormányzati tulajdonú, HM rendelkezésű lakás esetén csatolnia kell a bérbeadó hasonló tartalmú nyilatkozatát is.
(2) Ha az 5. és 6. §-ban meghatározott személynek vagy házastársának (élettársának) olyan önkormányzati bérlakása van, amely a 3. § (2) bekezdés c) pontja szerint nem tekinthető HM rendelkezésűnek, részére - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak akkor juttatható HM rendelkezésű lakás ugyanazon a településen, ha az önkormányzati lakás bérlőkiválasztási joga a HM javára megállapodással megszerezhető.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően juttatható HM rendelkezésű lakás, ha az önkormányzati lakásra legfeljebb öt évre szóló, pályázati úton megszerzett bérleti jog áll fenn, és a bérbeadó önkormányzat úgy nyilatkozik, hogy a bérleti szerződést nem kívánja meghosszabbítani, illetve az időtartam elteltét követően nem kíván bérleti szerződést kötni.
(4) Egy személy, vagy egy házaspár vagy egy élettársi párkapcsolatban élő személyek - önállóan vagy együttesen - csak egy HM rendelkezésű lakást bérelhetnek határozatlan időtartamra vagy a 30. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig.
9. § (1) Nem teljesíthető a HM rendelkezésű lakás iránti igény, ha a kérelmező
a) a honvédelmi szervtől vissza nem térítendő juttatásban részesült, vagy a házastársa (élettársa) - a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt - részesült e támogatásban;
b) a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében a 10. §-ban megállapított jogos igényének megfelelő, beköltözhető lakás van a tulajdonában vagy a haszonélvezetében, vagy ha a házastársa, élettársa, továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha vagy nevelt gyermeke) tulajdonában, haszonélvezetében - beleértve a felsoroltak közös tulajdonát, haszonélvezetét is - van ilyen lakás;
c) az általa önállóan vagy a házastársával (élettársával) együttesen bérelt (jogcím nélkül használt) HM rendelkezésű, illetőleg a HM rendelkezési körébe nem tartozó állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást a maga vagy más személy részére megvásárolta, illetve az ilyen lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult;
d) házastársa (élettársa) - a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt - HM rendelkezésű, illetőleg a HM rendelkezési körébe nem tartozó állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást elővásárlási vagy vételi jog jogosultjaként a maga vagy más személy részére megvásárolt, illetve az ilyen lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult;
e) a lakásügyének a 187. § (1)-(2) bekezdései, továbbá a 188. § (2) bekezdése szerinti megoldásához a honvédelmi szervtől munkáltatói kölcsönt kapott, vagy a házastársa (élettársa) - a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt - részesült e támogatásban;
f) HM rendelkezésű lakásának bérleti jogáról 1994. január 1-jét megelőzően térítés ellenében lemondott, vagy 1994. január 1-jét követően a lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történt megszüntetése alapján kiürítési térítésben (a továbbiakban: kiürítési térítés) részesült;
g) kérelmére a helyi lakásgazdálkodási szerv a HM rendelkezésű lakása HM szolgálati jellegét 1994. január 1-jét megelőzően megszüntette, vagy annak bérlőkijelölési, valamint további bérlőkiválasztási jogáról 1994. január 1-jét követően lemondott;
h) a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében a 10. §-ban megállapított jogos igényének megfelelő lakás lízingbe vevői jogával rendelkezik, vagy ha a házastársa, élettársa, vagy saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyermeke) kizárólagosan vagy közösen rendelkezik e joggal.
(2) A lakásbérlet megszűnésének, a cseretérítés kifizetésének, az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg a jogcím nélküli lakáshasználat megszűnésétől számított öt éven belül nem teljesíthető a HM rendelkezésű lakás iránti igénye annak, aki
a) a HM rendelkezésű lakásra fennállott bérleti szerződésének megszűnését követően a lakásban bérlőtársat vagy jogcím nélküli használót hagyott hátra;
b) HM rendelkezésű lakás juttatásával összefüggésben cseretérítésben részesült;
c) a szolgálati, illetőleg munkahelye szerinti településen lévő, a 10. §-ban megállapított jogos igényének megfelelő, beköltözhető, saját tulajdonú lakását elidegenítette;
d) a Lakástörvény 24. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti bérbeadói felmondás következtében vált a HM rendelkezésű lakás jogcím nélküli használójává.
(3) Az (1) bekezdés b)-h) pontjában, továbbá a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró okok alól a HM Központi Lakásbizottság, a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kizáró okok alól a helyőrségi - Budapesten az illetékes keretgazda - lakásbizottság adhat felmentést a méltányolható körülmények, valamint a szolgálati és lakásgazdálkodási érdek együttes mérlegelésével. Az eljáró bizottság ezzel egyidejűleg köteles meghatározni a lakásjuttatás e rendelet szerint megállapítható tartamát, amelyet a felmentő döntésről szóló értesítésben közöl a kérelmezővel.
(4) A felmentés - beleértve a (2) bekezdés szerinti időtartam lejártával bekövetkező mentesülést követő lakásjuttatást is -
a) határozatlan időtartamra vagy a 30. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig kizárólag az (1) bekezdés e) és f) pontjában, továbbá a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kizáró ok alól,
aa) a munkáltatói kölcsönből még fennálló tartozás, és a kölcsönből addig nyújtott engedmények,
ab) lakásbérleti jogról történt lemondás címén kapott térítés, továbbá kiürítési térítés,
ac) a meglévőnél nagyobb szobaszámú vagy magasabb komfortfokozatú lakás juttatása esetére lakás-használatbavételi díjkülönbözet vagy cseretérítés, egyösszegben történő visszafizetésének feltételével adható;
b) vállalkozói HM rendelkezésű lakás juttatása esetében az a) pontban foglalt esetekben a 31. § (1) bekezdése szerinti feltétellel adható.
(5) A másik helyőrségbe - különösen a haderő átalakítása vagy átszervezés során - kinevezett, áthelyezett, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra vezényelt (a továbbiakban: áthelyezett) személy részére az (1) bekezdés b)-g) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kizáró okok alól
a) HM rendelkezésű lakás juttatására - a b) pontban foglalt kivételekkel - az új szolgálati hely szerinti településen betöltött beosztásának megszűnéséig, vagy
b) vállalkozói HM rendelkezésű lakás juttatására az új szolgálati hely szerinti településen betöltött beosztásának, de legfeljebb a honvédelmi szerv és a magánbefektető között fennálló elhelyezési célú megállapodás megszűnéséig
mint feltétel bekövetkezéséig szólóan is adhat a HM Központi Lakásbizottság felmentést. A felmentésben részesült személyt a (4) bekezdés a) pontjának aa)-ac) alpontjában megállapított visszafizetési kötelezettség nem terheli.
(6) Vezetői és munkakörhöz kötött lakásra jogosult személyek tekintetében az (1) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni.
(7) A (2) bekezdés c) pontját kell alkalmazni akkor is, ha az igénylő házastársának, élettársának, továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermekének (örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyermekének) a tulajdonában lévő lakás elidegenítésére, vagy harmadik személy tulajdonában lévő lakáson fennálló haszonélvezeti jog megszüntetésére - beleértve a felsoroltak közös, illetőleg az igénylővel közös tulajdonát, haszonélvezetét is - került sor.
(8) A felmentési kérelem elbírálása során méltányolható körülményként lehet figyelembe venni különösen, ha a kérelmező
a) saját háztartásában kiskorú gyermeket nevel vagy más, tartásra szoruló és vele együtt költöző hozzátartozó ellátásáról gondoskodik;
b) vagyoni helyzete alapján az általánosan elfogadott szintű lakhatását önerőből vagy a HM által nyújtható más lakhatási támogatás igénybevételével sem tudja megoldani;
c) új beosztásba helyezése, kinevezése másik helyőrségbe nem saját kérelmére, a szolgálat érdekében - különösen a haderő átalakításával összefüggésben - történt;
d) a korábbi szolgálati helyén vagy annak vonzáskörzetében lévő köztulajdonú lakását a helyőrségváltással is járó - nem saját kérelemre történt - beosztásba helyezése, kinevezése előtt vásárolta meg, illetve engedményezte más személy javára az elővásárlási jogát;
e) helyőrségváltással is járó - nem saját kérelemre történt - beosztásba helyezése előtt a korábbi szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében a HM által nyújtott lakáscélú támogatással saját tulajdonú lakást épített, vásárolt;
f) nyugállományba helyezése folyamatban van vagy az megtörtént, és családi vagy egészségi állapotával összefüggésben a jelenlegi lakhelyétől eltérő településen kíván véglegesen letelepedni;
g) házasságát bíróság jogerős ítélettel felbontotta vagy élettársi kapcsolata megszűnt, és ennek következményeként lakással nem rendelkezik.

Az igény mértéke

10. § (1) Az együtt lakó személyek számától függően a lakásigény mértéke
- 2 személyig: egy-két és fél lakószoba,
- 3 személy esetén: másfél-három lakószoba,
- 4 személy esetén: kettő-három és fél lakószoba,
- 5 személy esetén: két és fél-négy lakószoba,
- 6 személy esetén: három-négy és fél lakószoba,
- 7 személy esetén: három és fél-öt lakószoba,
- 8 személy esetén: négy-öt lakószoba,
- 8-nál több személy esetén: legalább négy és fél lakószoba.
E rendelet alkalmazásában két fél lakószoba egy lakószobának felel meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott igény mértékét meghaladó nagyságú lakás csak a HM Központi Lakásbizottság elnökének előzetes engedélyével juttatható. Nem szükséges előzetes engedély, ha az igény mértékét legfeljebb egy lakószobával meghaladó lakást tartósan beteg személy elkülönítése vagy a bérlő beosztásának, illetőleg munkájának ellátása indokolja.
(3) Ahol a rendelet a HM rendelkezésű lakás meghatározott személy részére történő bérbeadását vagy a lakásbérleti jogviszony folytatását írja elő, az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(4) A lakásigény mértékének megállapításánál az együtt lakó személyek körében a bérlőt (igénylőt), házastársát (élettársát), gyermekét (örökbe fogadott, nevelt, mostohagyermekét), unokáját, továbbá szülőjét, örökbe fogadó, nevelő- és mostohaszülőjét kell figyelembe venni. A lakásbérleti jogviszony tartama alatt beköltözött személy csak akkor vehető figyelembe, ha befogadására a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is jogosult volt, vagy ha az arra jogosító hozzájárulást állandó jellegű befogadásra (bejelentkezésre) kapta meg. A születendő gyermeket a terhesség megállapításától kell figyelembe venni.
(5) A (2) bekezdés szerint tartósan betegnek kell tekinteni azt, aki
a) fertőző vagy fertőzőképességre gyanús gümőkóros,
b) hastífusz vagy paratífusz bacilusgazda,
c) cselekvőképtelen elmebeteg.
(6) A (2) bekezdés alkalmazásában figyelembe vehető beosztás, illetőleg munkavégzés
a) a hivatásos szolgálati viszonyban, az állománytábla szerint I. besorolási osztályba VII. vagy annál magasabb beosztási kategóriába besorolt beosztás,
b) köztisztviselői jogviszony alapján főosztályvezetői vagy ennél magasabb beosztás,
c) hivatásos szolgálati viszony, köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszony alapján végzett rendszeres kutatómunka, tudományos és publicisztikai tevékenység a jogszabályban meghatározott tudományos minősítés esetén.
(7) Vezetői lakás tekintetében az igény mértékét nem kell figyelembe venni.
11. § Ha az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú lakás bérbeadására nem honvédelmi szervvel kötött megállapodással kerül sor, a 10. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

A lakásigénylés rendje

12. § A HM rendelkezésű lakás iránti kérelmet (lakásigénylést) az arra a célra rendszeresített igénylőlapon - a honvédelmi szerv állományába tartozók esetében a szolgálati út betartásával - a szolgálati (munka-) hely szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez, Budapesten az illetékes keretgazda lakásbizottsághoz kell benyújtani.
13. § (1) Az 5. § (2) bekezdésben meghatározott jogosultak, valamint a szolgálati nyugállományba helyezését megelőző öt évben a hivatásos katona, a végleges letelepedés helyéül megválasztott település szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez, Budapesten az illetékes keretgazda lakásbizottsághoz nyújthatja be a kérelmét.
(2) A helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője és a budapesti keretgazda lakásbizottságok elnökei a HM központi lakásgazdálkodási szervhez nyújthatják be kérelmüket.
(3) A HM központi lakásgazdálkodási szerv, a területi lakásgazdálkodási szerv és lakhatás-támogatási egységének, valamint a budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv vezetői, továbbá a HM Központi Lakásbizottság titkára a HM Központi Lakásbizottság elnökének előzetes hozzájárulásával nyújthatja be kérelmét az illetékes keretgazda lakásbizottsághoz.
(4) A HM Központi Lakásbizottság elnöke a honvédelemért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával a HM Központi Lakásbizottsághoz nyújthatja be kérelmét.
14. § (1) A HM rendelkezésű lakás honvédelmi szerv állományába tartozó bérlője - a rendszeresített igénylőlapon - kérheti a meglévő bérleményénél kevesebb szobaszámú, illetőleg a meglévő bérleményével azonos szobaszámú, de alacsonyabb komfortfokozatú HM rendelkezésű lakás bérbeadását a szolgálati helye szerinti vonzáskörzet bármely településén.
(2) A honvédelmi szerv állományába nem tartozó bérlő az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő HM rendelkezésű lakás bérbeadását az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez tartozó lakásgazdálkodási körzet bármely településén kérelmezheti.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt kérelmet nem lakásigénylésként, hanem lakásfelajánlásként kell elbírálni.
15. § Az állományilletékes parancsnok - a kérelmező egyidejű tájékoztatása mellett - 15 napon belül köteles a szolgálati úton benyújtott lakásigénylést az illetékes lakásgazdálkodási szervhez, illetve lakásbizottsághoz továbbítani.

A lakásigények nyilvántartása és besorolása

16. § (1) A lakásgazdálkodási szerv (keretgazda lakásbizottság) a lakásigénylést a benyújtást követő 30 napon belül nyilvántartásba veszi, és az igénylőket helyőrségi településenként a következő csoportokba osztja:
a) tiszti állományú katonák,
b) tiszthelyettesi állományú katonák,
c) köztisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók,
d) nyugállományúak, valamint özvegyek és az 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott túlélő élettárs.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csoportokon belül az igénylőket a következő kategóriákba kell besorolni:
a) az I. kategóriába azt, aki
aa) a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben lévő településen nem rendelkezik önálló lakással,
ab) az építési hatóság megállapítása szerint olyan lakásban lakik, amely lakás céljára alkalmatlan,
ac) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megállapítása szerint egészségre ártalmas lakásban lakik;
b) a II. kategóriába azt, aki
ba) a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben lévő településén társbérletben lakik, vagy az ott lévő lakása a 10. § (1) bekezdésben meghatározott igény mértéke alatt van,
bb) a saját és a vele jogszerűen együtt lakó személyek egészségi állapotára a meglévő HM rendelkezésű lakása vagy annak emeleti szintje, elhelyezkedése, településen belüli fekvése állami gyógyintézet szakfőorvosa által igazoltan ártalmas;
c) a III. kategóriába azt, aki
ca) az I-II. kategóriába nem sorolható,
cb) a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben lévő településen a 10. § (1) bekezdésben meghatározott igény mértékének megfelelő HM rendelkezésű lakásban lakik, és annál nagyobb szobaszámú, magasabb komfortfokozatú, vagy számára kedvezőbb fekvésű, beosztású, alapterületű, jobb minőségű lakást kér.
(3) Az 5. § (2) bekezdésben meghatározott személy lakásigénylését
a) az I. kategóriába kell sorolni, ha a végleges letelepedés helyéül választott településen nem rendelkezik önálló lakással, vagy a meglévő lakása a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint lakás céljára alkalmatlan, illetve egészségre ártalmas lakásban lakik,
b) a II. kategóriába kell sorolni, ha a végleges letelepedés helyéül választott településen társbérletben lakik, vagy az ott lévő lakása a 10. § (1) bekezdésben meghatározott igény mértéke alatt van, vagy meglévő HM rendelkezésű lakása a (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerint az igénylő vagy vele együtt lakó személy egészségi állapotára ártalmas,
c) a III. kategóriába kell sorolni, ha a végleges letelepedés helyéül választott településen a 10. § (1) bekezdésben meghatározott igény mértékének megfelelő HM rendelkezésű lakásban lakik, és annál nagyobb szobaszámú, magasabb komfortfokozatú vagy számára kedvezőbb fekvésű, beosztású, alapterületű, jobb minőségű lakást kér.
17. § (1) A lakásbizottság évente március 1-jéig dönt a lakásigénylők besorolási kategórián belüli sorrendjéről. A sorrendiség kialakításakor figyelembe kell venni
a) az igénylő beosztását, katonai rendfokozatát, közszolgálati, illetve munkaviszonyának időtartamát, továbbá a lakásigénylésének nyilvántartásba vétele óta eltelt időtartamot,
b) az igénylő lakáskörülményeit,
c) az igénylővel egy háztartásban élő eltartott személyek, a háztartásában élő különböző nemű és korú személyek számát, egészségi állapotát, különös tekintettel a tartósan betegekre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szempontok figyelembevételével a helyőrségi lakásbizottságok a kategórián belül pontrendszerű besorolást is alkalmazhatnak, amelyet helyőrségi parancsban kell közzétenni. Ahol a folyamatos lakásellátás biztosított, a kategórián belüli sorrendiség megállapítása nem szükséges.
(3) A lakásbizottság által megállapított besorolástól a tárgyévben eltérni csak pótbesorolás esetén lehet.
(4) A lakásigénylőt a besorolásról a kategória és azon belüli sorszám közlésével a bizottsági döntést követő 30 napon belül írásban kell értesíteni.

Lakáselosztási terv és személy szerinti lakáselosztás

18. § (1) Az önálló lakásgazdálkodást folytató helyőrség éves lakáselosztási tervet készít, amely tartalmazza a tárgyévben felhasználható
a) központi feladatok végrehajtására szolgáló,
b) tartalékolt,
c) nyilvántartott lakásigények kielégítésére szolgáló,
d) intézményes lakásgazdálkodási feladatok ellátására szolgáló
lakások számát és adatait.
(2) A lakáselosztási tervnek a lakásigények teljesítésére tervezett keretében a besorolási csoportok szerinti, személy szerinti lakáselosztás arányát meg kell határozni.
(3) A lakáselosztási terv a besorolási csoportokon belüli kategóriák közötti személy szerinti elosztás arányát is meghatározhatja.
19. § (1) Az éves besorolás alapján a lakások személy szerinti elosztásáról a lakásbizottság dönt. A lakásbizottság két ülése között a lakásgazdálkodási szerv vezetője - a bizottsági besorolás alapján - dönt a felhasználhatóvá vált lakás bérlőjének kijelöléséről, valamint a lakás bérbeadásáról, és erről a lakásbizottságnak a következő ülésen beszámol.
(2) A lakások személy szerinti elosztását a parancsnokok, illetőleg a szervezetek vezetői állományülésen vagy a lakáselosztási névjegyzéken ismertetik.
(3) A lakások elosztása elleni panaszt a kihirdetést követő 30 napon belül a lakásbizottság elnökénél lehet előterjeszteni. Ha a panaszt a lakásbizottság elutasítja, az arról szóló döntés egy példányát a központi lakásgazdálkodási szervhez kell továbbítani.
(4) A munkakörhöz kötött lakás bérbeadásáról az állományilletékes parancsnoknak vagy szervezet vezetőjének személyi javaslata alapján a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt.
(5) A helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője a 14. § szerinti lakásfelajánlónak, a lakásgazdálkodási érdekek figyelembevételével, megfelelő cserelakást adhat bérbe a sorrendiség betartása nélkül, azonban az nem haladhatja meg a bérlő e rendeletben meghatározott igényének mértékét.
(6) A HM Központi Lakásbizottság elnökének előzetes hozzájárulásával, a sorrendiség betartása nélkül juttatható HM rendelkezésű lakás az állomány hősi halottá nyilvánított tagjának özvegye és az 5. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő túlélő élettársa részére.
(7) A 12. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott vezetők részére történő lakásjuttatásról az illetékes keretgazda lakásbizottság vagy annak javaslatára a HM Központi Lakásbizottság elnöke dönt. A HM Központi Lakásbizottság elnökének lakásjuttatásáról a HM Központi Lakásbizottság dönt. A bizottsági döntések meghozatalában a kérelmezők a bizottság tagjaként nem működhetnek közre.

Budapest helyőrségre vonatkozó eltérő rendelkezések

20. § A lakásigénylések nyilvántartásba vételére, besorolására, az éves lakáselosztási tervre és a lakások elosztására vonatkozó rendelkezéseket Budapest helyőrségben és az ide utalt településeken e rendelet 21-27. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
21. § (1) A lakásigényléseket a keretgazda lakásbizottság vagy a 13. § (2) bekezdése szerinti esetben a központi lakásgazdálkodási szerv ellenőrzi és veszi nyilvántartásba.
(2) A nyilvántartásba vett lakásigénylések éves besorolásáról, valamint a tárgyévi lakáskeret és az annak felhasználásával felszabaduló HM rendelkezésű lakások elosztásáról a keretgazda lakásbizottság dönt.
(3) A keretgazda lakásbizottság a lakáselosztásról hozott döntéséről 15 napon belül a személyi javaslatával értesíti a területi elhelyezési és fenntartási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: területi lakásgazdálkodási szerv) lakásügyi egységét, amely a bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási, illetve bérbeadási eljárást lefolytatja.
(4) A lakásbizottságok a nyilvántartott és besorolt lakásigényekről folyamatosan tájékoztatják a területi lakásgazdálkodási szerv lakásügyi egységét.
22. § A HM Központi Lakásbizottság évente március 31-ig elkészíti Budapest helyőrség éves lakáselosztási tervét, amely tartalmazza a tárgyévben felhasználható lakásokból
a) a központi tartalék,
b) a keretgazda lakásbizottságoknál nyilvántartott lakásigények teljesítése,
c) az intézményes gazdálkodási feladatok ellátása
céljára szolgáló kereteket.
23. § (1) A meglévő és az új lakások arányos megoszlásával a tárgyévben felhasználható lakások legfeljebb 5%-ából képezhető a központi tartalékkeret.
(2) A központi tartalék rendeltetése a soron kívüli és azonnali intézkedést igénylő feladatok végrehajtásához kapcsolódó lakásügyek megoldása.
(3) A tartalékkeret felhasználásáról a HM Központi Lakásbizottság dönt, az ülései közötti időszakban pedig - beszámolási és elszámolási kötelezettséggel - a HM Központi Lakásbizottság elnöke intézkedik.
(4) Azt a HM rendelkezésű lakást, amely a tartalékkeretből történt lakásjuttatás következtében megüresedett, a tartalékkeretbe kell vonni.
(5) Ha a központi tartalékkeretből olyan személy jut lakáshoz, akinek az igényét egyébként a budapesti keretgazda lakásbizottságnak kellene teljesítenie, a lakást a keretgazda lakásbizottság a következő évi keretéből pótolja.
24. § (1) A nyilvántartott lakásigények teljesítésére évente a rendelkezésre álló lakások 80%-át kell a budapesti keretgazda lakásbizottságok között elosztani.
(2) A lakáselosztásra a tárgyévet megelőző évben a hivatásos állományú I. kategóriába, valamint a nyugállományú és özvegy I. kategóriába besorolt lakásigények arányában kerül sor, a meglévő és az új, a különböző nagyságrendű, illetőleg komfortfokozatú lakások arányos megosztásával. A nagyobb szobaszámú és alapterületű lakásokat a három- vagy többgyermekes igénylők arányában kell elosztani.
25. § Az intézményes lakáscserék előmozdítása, valamint a jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezése céljából a tárgyévben felhasználható lakások 15%-át, továbbá a szükségletnek megfelelő számú házfelügyelői és gondnoki lakást el kell különíteni a budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv részére. Az intézményes keretből teljesíthetőek a 13. § (3)-(4) bekezdésben meghatározott személyek lakásigényei is.
26. § A 23-25. §-okban megállapított elosztási arányoktól a HM Központi Lakásbizottság indokolt esetben a honvédelemért felelős miniszter egyetértésével eltérhet.
27. § A budapesti keretgazda lakásbizottságok elnökei, valamint a lakáskerettel gazdálkodó szervek vezetői az éves lakáselosztást megelőzően a Központi Lakásbizottságnak beszámolnak az előző évi keret felhasználásáról.

A bérlő kijelölése és kiválasztása

28. § (1) A HM rendelkezésű lakás juttatásáról a lakásgazdálkodási szerv bérlőkijelölés vagy bérlőkiválasztás formájában értesíti
a) a kijelölt vagy kiválasztott bérlőt, a bérlőtársat, továbbá
b) a honvédelmi szerv által bérbe adott lakás esetében a helyi lakóházkezelő szervet,
c) önkormányzati tulajdonú lakás esetén a bérbeadó szervet,
d) magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetén a magánbefektetőt vagy - amennyiben a bérbeadás joga nem a honvédelmi szervet illeti meg - a magánbefektetőn túl az általa megjelölt és bérbeadásra felhatalmazott képviselőjét, továbbá
e) az esetleges egyéb érdekelteket.
(2) A bérlőkijelölésről szóló értesítés az adat- és tényközlés mellett tartalmazza a bérbeadás feltételeit.
(3) Ha a helyi önkormányzat és a honvédelmi szerv másként nem állapodott meg, a bérlőkiválasztásról szóló értesítés a feltételek körében csak azt tartalmazza, hogy a bérbeadás határozott vagy határozatlan időtartamra, illetőleg a nevesített feltétel bekövetkezéséig szól. E rendelkezést kell alkalmazni az olyan magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérbeadása esetében is, amelynek nem a honvédelmi szerv a bérbeadója.
(4) Ha a HM rendelkezésű, önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadása a kijelölt (kiválasztott) bérlő meglévő HM rendelkezésű bérlakása kiürítésének feltételével történik, a bérlőkijelölésről (kiválasztásról) szóló értesítés csak a HM vagyonkezelésű lakás bérleti szerződésének megszüntetését követően küldhető meg. Ha azonban a meglévő lakás önkormányzati tulajdonú, vagy olyan magánbefektetői HM rendelkezésű lakás, amelynek nem a honvédelmi szerv a bérbeadója, a bérleti szerződés megkötésének feltételeként kell meghatározni a fennálló lakásbérleti szerződés megszüntetését.
(5) A honvédelemért felelős miniszter előzetes engedélyével, a HM rendelkezésű lakásra visszterhes megállapodással, jogi személy részére legfeljebb 5 év időtartamra bérlőkiválasztási jog engedhető. Ha a HM rendelkezésű lakás önkormányzati tulajdonú, a megállapodáshoz az érintett önkormányzat hozzájárulása szükséges. Magánbefektetői HM rendelkezésű lakásra - a helyi lakásgazdálkodási érdek figyelembevételével - bérlőkiválasztási jog a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás megszűnéséig, de legfeljebb 5 év időtartamra, a magánbefektető vagy annak arra jogosult képviselője hozzájárulásával engedhető.
(6) A HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének előzetes engedélyével a házfelügyelői vagy a gondnoki feladat, illetőleg a szolgáltatási szerződés megszűnéséig, mint feltétel bekövetkezéséig szólóan külön megállapodással, térítésmentesen bérlőkiválasztási jogot lehet elismerni a helyi lakóházkezelő szerv (Szolgáltató) javára azokra a HM vagyonkezelésben lévő lakásokra, amelyek a kezelői tevékenység elvégzéséhez szükségesek. A bérlőkiválasztási jog gyakorlása során a 8. § és a 19. § (4) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

III. FEJEZET

A LAKÁSBÉRLET LÉTREJÖTTE

29. § (1) HM rendelkezésű lakásra az e rendelet keretei között kijelölt vagy kiválasztott bérlővel, az arról szóló értesítésben közölt feltételekkel köthető meg a bérleti szerződés.
(2) Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú és a 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti öröklakásra az illetékes lakásgazdálkodási szerv, az önkormányzati tulajdonú lakásra az illetékes helyi önkormányzat bérbeadó szerve köti meg a bérleti szerződést. A 3. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott lakásokra a megállapodás szerinti szerv vagy személy köti meg a bérleti szerződést.
30. § (1) A HM rendelkezésű lakás a hivatásos és szerződéses katonának, továbbá a honvédelmi szerv állományába tartozó köztisztviselőnek, közalkalmazottnak és munkavállalónak - az e rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve - a honvédelmi szervvel fennálló szolgálati, illetve köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonya, továbbá munkaviszonya megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig adható bérbe.
(2) A honvédelmi szerv állományában határozott időtartamra kinevezett köztisztviselőnek és közalkalmazottnak, továbbá a határozott időtartamra szóló munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalónak a kinevezési, illetve a szerződéses határidőig szóló, meghatározott időtartamra adható bérbe HM rendelkezésű lakás.
(3) Legfeljebb 6 hónap időtartamra adható bérbe a lakás annak, akinek az arra korábban fennállott bérleti szerződése közös megegyezéssel, kiürítési térítés fizetésével szűnt meg, ha magántulajdonú lakást épít, és annak 80%-os készültségét az építési hatóság igazolja.
(4) A használatbavételi (lakhatási) engedély megszerzésének a lakáscélú támogatást kérelmező által vállalt időpontjáig, de legfeljebb a támogatás nyújtásától számított két év meghatározott időtartamra adható bérbe ugyanaz a lakás annak a személynek, aki a lakásbérleti szerződését a munkáltatói kölcsönre vagy vissza nem térítendő juttatásra való igényjogosultság megszerzése érdekében a bérbeadó szervvel megkötött megállapodásban közös megegyezéssel megszüntette. A határozott időtartamra létrejött lakásbérleti szerződés - kérelemre - indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb egy évvel a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egységének előzetes hozzájárulásával hosszabbítható meg.
(5) A honvédelmi szerv állományába nem tartozó, e rendelet alapján arra nem jogosult természetes személy részére a honvédelemért felelős miniszter előzetes engedélyével, legfeljebb 5 évre szóló határozott időtartamra adható bérbe HM rendelkezésű lakás.
(6) A 28. § (6) bekezdés alapján a helyi lakóházkezelő szerv (Szolgáltató) által kiválasztott személy részére a helyi lakóházkezelő szervvel (Szolgáltatóval) vagy annak alvállalkozójával fennálló házfelügyelői, illetőleg gondnoki munkajogi jogviszony megszűnéséig, mint feltétel bekövetkezéséig adható bérbe a HM vagyonkezelésében lévő lakás.
(7) A vezetői lakást a beosztás (megbízatás), illetve a tisztség betöltésének megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig kell bérbe adni.
(8) Amennyiben a honvédelmi szervvel fennálló köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszony hivatásos vagy szerződéses katonai állományba történő felvétel miatt szűnt meg, a köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszony megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig bérelt lakást a honvédelmi szervvel fennálló szolgálati viszony megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig kell bérbe adni.
31. § (1) A vállalkozói HM rendelkezésű lakás - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a hivatásos és szerződéses katonának, továbbá a honvédelmi szerv állományába tartozó köztisztviselőnek, közalkalmazottnak és munkavállalónak a honvédelmi szervvel fennálló szolgálati, illetve köztisztviselői, közalkalmazotti, továbbá munkaviszonya megszűnéséig, de legfeljebb a honvédelmi szerv és a magánbefektető között fennálló elhelyezési célú megállapodás megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig adható bérbe.
(2) A vállalkozói HM rendelkezésű lakás a 30. § (2)-(5) bekezdései szerint csak akkor adható bérbe, ha az ott meghatározott időtartam a honvédelmi szerv és a magánbefektető között fennálló elhelyezési célú megállapodás futamidejének vége előtt lejár.
(3) A 9. § (5) bekezdés szerinti felmentés alapján juttatott vállalkozói HM rendelkezésű lakás az új szolgálati hely szerinti településen betöltött beosztás megszűnéséig, de legfeljebb a honvédelmi szerv és a magánbefektető között fennálló elhelyezési célú megállapodás megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig adható bérbe.
32. § (1) A HM rendelkezésű lakást határozatlan időtartamra kell bérbe adni:
a) ha a lakásigény teljesítésére az 5. § (2) bekezdésben meghatározott végleges letelepedés címén kerül sor,
b) ha a bérbeadásra felmondás következtében, vagy megfelelő elhelyezés címén kerül sor,
c) a magánszemélyek közötti lakáscsere esetén a HM rendelkezésű lakásba költöző félnek, ha előző lakását határozatlan időtartamra bérelte,
d) annak, aki a visszaadásra kerülő vagy a korábban térítés nélkül visszaadott HM rendelkezésű lakását határozatlan időtartamra bérelte,
e) annak, aki a honvédelmi szerv által visszavásárolt lakásának a magántulajdon szerzése előtt a bérlője volt.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja a honvédelmi szerv állományába tartozó személy esetében nem alkalmazható. Részére a lakást - amennyiben a 9. § (1) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fent - a 30. § (1) bekezdésben foglaltak szerint kell bérbe adni.
33. § A 30. § (1) bekezdés alapján vállalkozói HM rendelkezésű lakást határozatlan időtartamra szólóan nem lehet bérbe adni.
34. § (1) Ha a 30. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló lakásbérleti szerződés azért szűnik meg, mert a honvédelmi szerv állományába tartozó bérlő
a) hivatásos katonai szolgálati viszonya a Hjt. 59. § (1) bekezdése szerinti felmentéssel vagy 63. §-a szerinti áthelyezéssel,
b) hivatásos katonai szolgálati viszonya a Hjt. 59. § (2) bekezdésének a) pontja alapján egészségi vagy pszichikai alkalmatlanság miatt felmentéssel,
c) hivatásos katonai szolgálati viszonya a Hjt. 59. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti felmentéssel,
d) hivatásos katonai szolgálati viszonya a Hjt. 62. § (1) bekezdésének a) pontja alapján - a felső korhatár elérésével, illetve a szolgálati viszony meghosszabbításának megszüntetésével vagy lejártával - a törvény erejénél fogva,
e) szerződéses katonai szolgálati viszonya legalább tíz év szolgálat letöltését követően, a Hjt. 62. § (1) bekezdés a) pontja alapján a törvény erejénél fogva,
f) köztisztviselői jogviszonya felmentéssel, továbbá - 70. életévének betöltésével - a törvény erejénél fogva,
g) közalkalmazotti jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, rendkívüli lemondással, továbbá felmentéssel,
h) munkaviszonya a munkáltató jogutód nélkül megszűnésével, továbbá a munkáltatói működéssel összefüggő okból történt munkáltatói felmondással, valamint a munkavállaló rendkívüli felmondásával
szűnt meg, kérelmére ugyanazt a lakást - egyebekben változatlan feltételekkel - határozatlan időtartamra bérbe kell adni, feltéve, hogy nem esik a 9. § (1) bekezdésben és a 35. §-ban foglalt kizáró rendelkezések hatálya alá.
(2) Ha a köztisztviselő és a közalkalmazott felmentésére alkalmatlansága miatt került sor, az (1) bekezdés f) és g) pontjaiban foglaltak akkor alkalmazhatók, ha az alkalmatlanság megállapítása egészségügyi okból történt.
(3) A lakás határozatlan időtartamra szóló bérbeadására a jogviszony megszűnését - azzal összefüggő jogvita esetén a jogerős munkaügyi döntést - követően kerülhet sor.
(4) A jogviszony megszűnéséről és annak módjáról, valamint időpontjáról az állományilletékes személyügyi szerv vezetője 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervet.
(5) Ha a 30. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti szerződés a honvédelmi szerv állományába tartozó bérlő halálával szűnik meg, özvegyének - kérelmére - a lakást határozatlan időtartamra, egyebekben változatlan feltételekkel bérbe kell adni. Így kell eljárni akkor is, ha a bérlő hivatásos katona volt, és az őt túlélő élettársa megfelel az 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételnek.
(6) A szerződéses katona halála esetén az (5) bekezdésben foglaltakat akkor lehet alkalmazni, ha az elhunyt bérlő a szerződéses katonai szolgálatban legalább 10 évet eltöltött. E feltétel hiányában a lakást - kérelemre - legfeljebb két év határozott időtartamra lehet bérbe adni az özvegy, illetve a túlélő élettárs részére.
35. § Ha a lakás feltétel bekövetkezéséig szóló bérbeadására - felmentés vagy mentesülés alapján - ismételt juttatásként került sor, a 32. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 34. § (1) bekezdése csak akkor alkalmazható, ha a felmentés a 9. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, valamint a (2) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt rendelkezés hatálya alól történt, és a teljes összegű munkáltatói kölcsön, valamint a lakás kiürítési és cseretérítés visszafizetése teljesült.
36. § (1) HM rendelkezésű lakás több bérlőnek együttesen csak határozatlan időtartamra szóló szerződéssel, a (2)-(5) bekezdésben meghatározott esetekben adható bérbe.
(2) Bérlőtársi szerződés önkormányzati tulajdonú, HM rendelkezésű lakásra házastársakkal akkor köthető, illetve a hozzájárulás részükre akkor adható meg, ha azt honvédelmi szervvel szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyban nem álló, HM rendelkezésű lakásra jogosult személy és házastársa együttesen kéri.
(3) A felmondás következtében a cserelakást - tekintet nélkül annak tulajdoni jellegére - azoknak kell bérbe adni, akik a felmondással érintett lakásban bérlőtársak voltak. Ha a kiürítésre kerülő lakásnak csak egy bérlője volt, a cserelakást közös kérelmükre a házastársaknak - mint bérlőtársaknak - kell bérbe adni.
(4) A megfelelő elhelyezés címén adott lakást - tekintet nélkül annak tulajdoni jellegére - a jogcím nélkül használt lakás volt bérlőjének és házastársának kell bérbe adni, ha azt közösen kérik. Ha az elhelyezési igényt illetően több jogcím nélküli használó van egymással azonos jogállásban - így különösen másik szülő hiányában az elhunyt bérlő gyermekei -, a megfelelő elhelyezésként adott lakást részükre mint bérlőtársaknak kell bérbe adni.
(5) Magánszemélyek közötti lakáscsere esetén a HM rendelkezésű lakást - tekintet nélkül annak tulajdoni jellegére -, az abba költöző cserélő felek részére együttesen kell bérbe adni, ha előző lakásukban bérlőtársak voltak.
37. § (1) A 34-36. §-okban foglalt rendelkezéseket vállalkozói HM rendelkezésű lakás esetében az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Amennyiben a vállalkozói HM rendelkezésű lakásra a 31. § (1) bekezdés szerint létrejött bérlet a 34. § (1)-(2), továbbá (5) bekezdésben foglaltak szerint szűnik meg, a volt bérlő, illetőleg annak házastársa vagy az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti élettársa megfelelő másik állami vagy önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakás határozatlan időtartamú bérbeadására tarthat igényt, feltéve, hogy a (3) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fent.
(3) Ha a vállalkozói HM rendelkezésű lakásnak a 31. § szerinti bérbeadására - felmentés vagy mentesülés alapján - ismételt juttatásként került sor, a (2) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha a felmentés
a) a 9. § (1) bekezdés e)-f) pontjaiban, vagy
b) a 9. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt kizáró rendelkezés hatálya alól történt,
és a teljes összegű munkáltatói kölcsön, valamint a meghatározott térítés visszafizetése teljesült.
(4) A (2) bekezdés alkalmazásában megfelelőnek kell tekinteni azt a lakást, amelyik a vállalkozói HM rendelkezésű lakással azonos településen van, és
a) azzal megegyező szobaszámú, valamint komfortfokozatú, vagy
b) azzal megegyező komfortfokozatú, de legfeljebb eggyel alacsonyabb - legalább azonban a 10. § (1) és (4) bekezdés szerinti jogos igény mértékének megfelelő - szobaszámú.
38. § (1) A hivatásos és szerződéses tiszt, tiszthelyettes a részére bérbe adott HM rendelkezésű lakás részleges felújításához - kivéve, ha a lakás új, valamint részben vagy egészében felújított - részleges lakásfelújítási átalányra jogosult, ha a lakást
a) első juttatásként,
b) helyőrség (település) változtatással is járó, szolgálati érdekű kinevezés, áthelyezés vagy rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylés következtében,
c) műszaki okok következtében lakhatatlanná vált lakásból történő végleges kiköltöztetés céljából
kapta.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja csak akkor alkalmazható, ha a kinevezett, áthelyezett vagy más szervhez vezényelt hivatásos katona a részére juttatott lakásba nem az ugyanabba a vonzáskörzetbe tartozó helyőrségi vagy más településen meglévő HM rendelkezésű lakás bérletéből költözik.
(3) A hivatásos állomány tagja részére bérbeadott vezetői lakás tekintetében részleges lakásfelújítási átalány nem állapítható meg. A vezetői lakást - amennyiben az nem új - szükség szerint részben vagy egészében felújított állapotban kell a bérlő birtokába adni.
(4) Nem állapítható meg részleges lakásfelújítási átalány a magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében akkor, ha a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás az időszakos - így különösen meghatározott időtartamonként vagy a korábbi bérlő lakásának kiürítését követően elvégzendő - felújítására is kiterjed, vagy ennek teljesítésére a honvédelmi szerv üzemeltetési, vállalkozási szerződést kötött.
(5) A részleges lakásfelújítási átalányra való jogosultságot a helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlőkijelölésben állapítja meg.
(6) A részleges lakásfelújítási átalány a lakás tisztasági festése, tapétázása, mázolása, a parkettaburkolat védőkezelése, valamint a lakás takarítása számlával igazolt anyag- és szolgáltatási költségeinek részleges visszatérítésére szolgáló, a lakhatási támogatásokkal összefüggő feladatok ellátásáról szóló HM utasításban közzétett mérték alapján számított pénzösszeg.
39. § (1) Az önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakást a helyi önkormányzat bérbeadó szerve adja át a bérlőnek. A lakás átadásában a honvédelmi szerv helyi lakóházkezelő szerve nem működik közre.
(2) Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű lakást a kezelő a Lakástörvény 7. §-ában meghatározott, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. E kötelezettsége átvállalására a bérlővel nem állapodhat meg.
(3) A magánbefektetői HM rendelkezésű lakást a magánbefektető vagy annak arra felhatalmazott képviselője adja át a bérlőnek. Amennyiben a magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérbeadója a honvédelmi szerv, az átadás tekintetében a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a lakás átadásának tényéről a magánbefektetőt az átadás-átvételi jegyzőkönyv egy példányának megküldésével tájékoztatni kell.
40. § Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű lakás átadásakor jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a lakás helyiségeinek, nyílászáróinak és berendezési tárgyainak műszaki állapotára vonatkozó megállapításokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a bérleményi leltárt, és azok egy-egy példányát a bérlő részére át kell adni.

IV. FEJEZET

A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

41. § (1) Az állami tulajdonú HM vagyonkezelésű lakás kezelője a Lakástörvényben meghatározott feladatokon túl gondoskodni köteles:
a) a háztartási hulladék elszállításáról;
b) a személyfelvonók folyamatos felügyeletéről;
c) a közös használatra szolgáló helyiségek és területek megvilágításáról;
d) az utcai járda tisztán tartásáról;
e) a legalább háromlakásos lakóingatlanon a közös használatra szolgáló zöldterület gondozásáról.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kezelői kötelezettségeket a helyi lakóházkezelő szerv, illetőleg a 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti lakás esetében az állami tulajdoni hányadot jogszabály, illetőleg a társasházközösség határozata alapján terhelő (közös) költség megfizetése által kell teljesíteni.
42. § Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú lakás bérlője az épület (lakás) központi berendezéseiben bekövetkező, illetve az azonnali beavatkozást igénylő meghibásodásokat - amennyiben észleli - haladéktalanul köteles bejelenteni a kezelőnek.
43. § Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú lakásban a bérlő távollétében bekövetkezett, azonnali beavatkozást igénylő meghibásodáskor a kezelő (bérbeadó) intézkedik a hiba elhárítására a bérlő egyidejű értesítése mellett. A kezelő gondoskodik a hibaelhárítás befejeztével a lakás biztonságos lezárásáról.
44. § (1) Az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakás bérlője a lakbért, valamint a bérleti szerződés szerinti külön szolgáltatások díját havonta előre, egy összegben a tárgyhó 15. napjáig köteles megfizetni.
(2) Teljes összegben kell megfizetni a lakbért, ha a bérlet időtartama a tárgyhóban a 15 napot meghaladta. A lakbért a tárgyhó felére kell megfizetni, ha a bérlet 15 nap vagy annál rövidebb időtartamú volt, de meghaladta az öt napot. Ha a bérlet a tárgyhóban öt nap vagy annál rövidebb időtartamú volt, arra az időtartamra a lakbért nem kell megfizetni.
(3) A bérlő a lakbér elengedését vagy mérséklését kérheti arra az időre, amíg a kezelő (bérbeadó)
a) a karbantartási, pótlási és cserekötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti, és emiatt a lakás vagy annak egy része 30 napot meghaladó ideig rendeltetésszerűen nem használható,
b) a bérlőt a lakás rendeltetésszerű használatában más módon akadályozza, vagy jelentősebb mértékben korlátozza.
(4) Ha a bérbeadó a bér elengedésére, illetve mérséklésére irányuló kérelmet 8 napon belül nem fogadja el, a bérlő a kérelmével a bírósághoz fordulhat. A bérlőnek a bíróság jogerős határozatáig a korábbi bért kell fizetnie.
45. § (1) A magánbefektetői HM rendelkezésű lakás lakbérét, amennyiben annak nem a honvédelmi szerv a bérbeadója, a magánbefektető vagy annak a bérbeadásra felhatalmazott képviselője állapítja meg (a továbbiakban: piaci lakbér). A honvédelmi szerv és a magánbefektető közötti elhelyezési célú megállapodásban rögzíteni kell a piaci lakbér mértékét és módosításának szabályait.
(2) Az (1) bekezdés szerinti magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérbeadása esetén a bérlő az azzal azonos alapterületű és komfortfokozatú állami tulajdonú, HM vagyonkezelésű lakásra az e rendelet alapján megállapítható mértékű lakbér fizetésére köteles. A bérlő az őt terhelő lakbér megfizetését közvetlenül a magánbefektető vagy annak arra feljogosított képviselője részére teljesíti. Ebben az esetben a piaci lakbér és a bérlőt terhelő lakbér különbözetét a honvédelmi szerv lakbér-kiegészítésként mint a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodásban meghatározott ellenértéket a magánbefektető, illetőleg annak arra jogosult képviselője részére megfizeti. Minderről a bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogot gyakorló helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlőnek kijelölt vagy kiválasztott személyt írásban tájékoztatja.
(3) A (2) bekezdés szerint megállapítható lakbér-kiegészítés mértékét a helyi lakásgazdálkodási szerv a hozzá megküldött magánbefektetői HM rendelkezésű lakásra megkötött bérleti szerződés alapján hivatalból, soron kívül állapítja meg és küldi meg a folyósító szervnek. A folyósító szerv a megállapított kiegészítést a magánbefektető vagy annak arra felhatalmazott képviselője részére az általa megadott pénzintézeti számlaszámra átutalja.
(4) Amennyiben a nem honvédelmi szerv által bérbeadott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás üres, annak bérbeadásáig a honvédelmi szerv a fizetési kötelezettségét a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodásban rögzített módon teljesíti.
(5) Az (1)-(4) bekezdésekben foglaltakat a nem honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakások beszerzésekor a magánbefektetővel megkötött elhelyezési célú megállapodásban rögzíteni kell.
46. § A honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében az azzal azonos alapterületű és komfortfokozatú állami tulajdonú, HM vagyonkezelésű lakásra az e rendelet szerint megállapítható lakbért a bérlő a honvédelmi szerv részére fizeti meg. Ebben az esetben - függetlenül attól, hogy magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérlő vagy jogcím nélküli lakáshasználó által lakott, vagy üres - a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodásban meghatározott pénzügyi kötelezettséget mint ellenszolgáltatást a magánbefektető vagy annak képviselője részére a honvédelmi szerv teljesíti.
47. § A Lakástörvény 13. §-ának (1) bekezdése szerinti bérlői kötelezettségektől eltérő megállapodást a helyi lakóházkezelő szerv nem köthet.
48. § (1) A bérlő a határozatlan időtartamra vagy a 30. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig bérelt lakása átalakítását, korszerűsítését a bérbeadóval kötött írásbeli megállapodás alapján végezheti el.
(2) Ha az átalakításhoz, korszerűsítéshez hatósági engedély szükséges, ahhoz a bérbeadó előzetes (elvi) vagyonkezelői hozzájárulást adhat. Az (1) bekezdés szerinti megállapodás csak a hatósági engedély megadása után köthető.
(3) A lakás átalakításához, korszerűsítéséhez a hozzájárulást meg kell tagadni, illetve megállapodás nem köthető, ha a lakás olyan lakóépületben van, amelynek teljes felújítását, korszerűsítését 2 éven belül, illetőleg lebontását 5 éven belül tervezik.
49. § (1) A nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérlőjének a bérleti jogviszonnyal összefüggő jogaira és kötelezettségeire, a magánbefektetővel kötött bérleti szerződés és a Lakástörvény rendelkezései az irányadóak.
(2) A honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében a 41. §-ban foglalt kezelői feladatok ellátása tekintetében a magánbefektetővel kötött megállapodás az irányadó. A bérlő ebben az esetben is köteles a 42. §-ban foglalt bejelentési kötelezettségének eleget tenni.
(3) A helyi lakásgazdálkodási szerv az (1) és (2) bekezdések vonatkozásában a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás tartalmáról a bérlőnek kijelölt személyt köteles tájékoztatni.
(4) Ha a magánbefektetői HM rendelkezésű lakásnak nem a honvédelmi szerv a bérbeadója, a 48. §-ban foglalt munkálatok elvégzéséhez a bérlő köteles kikérni a helyi lakásgazdálkodási szerv előzetes hozzájárulását. A honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében a 48. §-ban foglalt bérbeadói hozzájárulás csak a magánbefektető előzetes hozzájárulását (engedélyét) követően adható meg.

A lakás visszaadása

50. § Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű lakást a bérlő kiürítve, a Lakástörvény 17. §-ának (1) bekezdése szerinti rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles visszaadni a kezelőnek.
51. § (1) A lakás visszaadásakor, visszavételekor a kezelő a lakás berendezési tárgyainak és helyiségeinek műszaki állapotát jegyzőkönyvben rögzíti. A megállapított hibákat és hiányosságokat úgy kell feltüntetni, hogy megállapítható legyen a lakás visszavételkori műszaki állapota.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell azt is, hogy a hibák és hiányosságok közül melyeket köteles a bérlő (használó) megszüntetni.
(3) A bérlő (használó) a jegyzőkönyvben köteles nyilatkozni arról, hogy az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetését a jegyzőkönyv aláírásától számított 30 munkanapon belül elvégzi, vagy kéri, hogy azt a kezelő helyette és költségére végezze (végeztesse) el.
52. § (1) Ha a hibák és a hiányosságok megszüntetését a lakás visszaadója végezteti el:
a) a szerelési engedélyhez kötött munkákat (gáz-, villanyszerelés stb.) csak engedéllyel rendelkező kivitelezővel végeztetheti el, amit a szerelési igazolás tanúsít,
b) az általa végeztetett munkákra szavatossági és garanciális kötelezettség terheli.
(2) A bérlő (használó) a hiányosságok megszüntetését írásban jelenti be a kezelőnek. A kezelő az elkészült munkákat - ha a bérlő a rögzített kötelezettségét teljesítette - jegyzőkönyvben átveszi.
53. § (1) Ha a lakást visszaadó bérlő (használó) a kötelezettségét önhibáján kívül 30 napon belül nem teljesíti, a bérbeadó a kezelő útján e munkákat helyette és költségére jogosult elvégezni, illetve elvégeztetni.
(2) Ha a bérlő (használó) kötelezettségi körébe tartozó munkákat - akár kérelmére, akár az (1) bekezdés szerinti esetben - a kezelő végzi, illetve végezteti el, annak költségeiről a kötelezett részére számlát állít ki.
54. § A lakást visszaadó bérlő (használó) a kezelő által kiállított számla összegét a kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles kiegyenlíteni.
55. § (1) Az önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakást visszaadó bérlő (használó) kötelezettségeit az illetékes bérbeadó határozza meg, ezért ilyenkor az 50. § (1) bekezdés, valamint a 42-45. §-ok rendelkezései nem alkalmazhatóak.
(2) Az önkormányzati tulajdonú lakásnak a bérbeadó részére történő visszaadása a bérlő kötelezettsége.
56. § Ha a magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérbeadója honvédelmi szerv, a lakás visszaadása tekintetében az 50-54. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a lakás visszaadásának tényéről, a visszaadás során megállapított bérlőt és/vagy a bérbeadót terhelő kötelezettségekről a bérbeadó honvédelmi szerv a helyi lakóházkezelő szerv által felvett jegyzőkönyv egy példányának megküldésével értesíti a magánbefektetőt.
57. § (1) A szolgálati érdekű kinevezés, áthelyezés, továbbá a más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylés következtében az új szolgálati helye szerinti vonzáskörzetbe tartozó helyőrségi, illetve egyéb (utalt) településre átköltöző hivatásos katonát a HM rendelkezésű lakása, továbbá a HM rendelkezési körén kívül eső önkormányzati lakása visszaadásakor a bérbeadó (kezelő) által jogszerűen megállapított karbantartási kötelezettségek (munkák) teljesítésének számlával igazolt költségeire lakás karbantartási költségtérítés illeti meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti térítés nem terjed ki a lakás nem rendeltetésszerű használatából és a lakásberendezési tárgyak pótlásából eredő, továbbá a kártérítési felelősségen alapuló bérlői kötelezettségek teljesítésének költségeire.
(3) A lakás karbantartási költségtérítés mértéke nem haladhatja meg a visszaadott lakásra e rendelet szerint megállapítható részleges felújítási átalány összegét.
(4) Az (1)-(3) bekezdések nem alkalmazhatóak az olyan magánbefektetői HM rendelkezésű lakásra, amelynek az időszakos felújítására a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás kiterjed, vagy annak teljesítésére üzemeltetési, vállalkozási szerződést kötött a honvédelmi szerv a magánbefektetővel.
58. § A jogcím nélküli lakáshasználó által használt lakás visszaadására a 50-57. §-ok előírásait kell alkalmazni.

Lakáshasználati díj

59. § (1) Az a jogcím nélküli lakáshasználó, aki e rendelet alapján megfelelő elhelyezésre nem tarthat igényt, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap elteltével a lakásra a 81. § (1) és (3) bekezdés szerint megállapítható lakbér négyszeresére növelt összegét köteles lakáshasználati díjként megfizetni. További 6 hónap elteltével a lakáshasználati díj a lakásra megállapítható lakbér összegének hatszorosa.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit az 1994. január 1-je előtt rosszhiszemű jogcím nélkülivé vált lakáshasználó esetében is alkalmazni kell.
(3) A lakáshasználati díjat a helyi lakásgazdálkodási szerv állapítja meg, és erről a kötelezettet, a lakóházkezelőt, valamint önkormányzati tulajdonú lakás esetén a bérbeadó szervet értesíti.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a magánbefektetői HM rendelkezésű lakásnak nem a honvédelmi szerv a bérbeadója, azzal, hogy a kötelezetten és a lakóházkezelőn túl a magánbefektetőt vagy annak képviselőjét is haladéktalanul értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell az (5)-(6) bekezdésekben foglaltakat is.
(5) A magánbefektetői HM rendelkezésű lakás jogcím nélküli használója az e rendelet szerint megállapított lakáshasználati díjat a honvédelmi szerv részére fizeti meg. Ezzel egyidejűleg a honvédelmi szerv a fizetési kötelezettségét a jogcím nélküli lakáshasználat keletkezésétől a lakás kiürítéséig az elhelyezési célú megállapodás alapján
a) a nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében a 45. § (4) bekezdés, vagy
b) a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében a 46. § alapján
teljesíti.
(6) Az (5) bekezdés a) pontja esetén a helyi lakásgazdálkodási szerv haladéktalanul értesíti a folyósító szervet a fizetési kötelezettség teljesítésének módjáról, illetve annak megváltozásáról.
(7) Az (1) bekezdés szerinti lakáshasználati díj 50%-át köteles megfizetni az a hivatásos és szerződéses katona, akinek a helyőrségben betöltött beosztása megszűnéséig mint feltétel bekövetkezésig szóló lakásbérleti szerződése azért szűnt meg, mert a haderő átalakításával vagy átszervezéssel összefüggésben más helyőrségbe helyezték át.

Hozzátartozók beköltözése, befogadása

60. § (1) A HM rendelkezésű lakásba a bérlővel együtt a 10. § (4) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozók költözhetnek be, feltéve, hogy már korábban is közös háztartásban éltek, vagy a lakás juttatására összeköltözésük céljából került sor. Más hozzátartozó - a bérlő kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke) kivételével - akkor költözhet be, ha korábban HM rendelkezésű lakásban állandó jelleggel, jogszerűen a bérlővel együtt lakott.
(2) A bérleti jogviszony tartama alatt a lakás bérlője a kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke), valamint a befogadott gyermekének az együttlakás tartama alatt született gyermeke (unokája) kivételével más személyt csak a helyi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulásával, határozatlan (állandó) vagy határozott (ideiglenes) időtartamra fogadhat be.
(3) A bérbeadói hozzájárulás nem tagadható meg, ha a bérlő a házastársának, valamint a saját vagy házastársa tartásra, gondozásra szoruló szülőjének (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjének), továbbá a nála vagy házastársánál elhelyezett kiskorú unokának és testvérnek a befogadását kéri, feltéve, hogy a 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok nem áll fenn.
(4) A (3) bekezdés szerinti szülő részére határozatlan időtartamra szóló befogadásra a hozzájárulás akkor adható meg, ha a szülő önálló lakással nem rendelkezik.
(5) A (3) bekezdésben nem említett hozzátartozó határozatlan időtartamú befogadásához csak indokolt esetben és akkor adható meg a hozzájárulás, ha a lakásban lakó, valamint a befogadni kívánt személyek együttes létszáma nem haladja meg a lakószobák számának kétszeresét.
(6) Indokolt esetnek kell tekinteni, ha a bérlő a hozzátartozó befogadásához azért kéri a hozzájárulást, mert az saját vagy házastársa egészségi állapota miatt a folyamatos készenlét, gondozás vagy ápolás céljából vált szükségessé.
(7) A bérlő élettársának határozatlan időtartamú befogadásához csak akkor adható meg a hozzájárulás, ha azt megelőzően legalább 1 évig határozott időtartamra szóló hozzájárulás alapján (ideiglenes bejelentkezéssel) a lakásban lakott, vagy a bérlőtől időközben gyermeke született.
(8) A bérlő a befogadási hozzájárulás iránti kérelme indokát köteles hitelt érdemlően igazolni.

Tartási szerződés

61. § (1) A HM rendelkezésű lakás bérleti jogának folytatásáért kötött tartási szerződéshez a hozzájárulás a körülmények és a lakásgazdálkodási érdekek együttes mérlegelésével akkor adható meg, ha az eltartó természetes személy, és az eltartandó
a) a honvédelmi szervvel szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyban nem álló, önkormányzati tulajdonú lakást határozatlan időtartamra bérlő személy, vagy
b) felmondás vagy elhelyezés következtében bérbeadott állami tulajdonú lakás bérlője, vagy
c) magánszemélyek közötti lakáscsere címén határozatlan időtartamra bérbe adott állami tulajdonú lakásnak a honvédelmi szerv szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyába nem tartozó bérlője.
(2) A hozzájárulás elbírálásakor vizsgálni kell, hogy a lakás rendelkezési jogának megtartásához a honvédelmi szervnek fűződik-e jelentős gazdálkodási vagy egyéb érdeke.
(3) A hozzájárulás az eltartó befogadására is kiterjed.

V. FEJEZET

A LAKÁSBÉRLET MEGSZŰNÉSE

62. § (1) A HM rendelkezésű lakás bérletének közös megegyezéssel történő megszüntetését tartalmazó szerződést a bérlővel (bérlőtársakkal)
a) állami tulajdonú HM vagyonkezelésű lakás esetében a helyi lakásgazdálkodási szerv,
b) önkormányzati tulajdonú lakás esetében a helyi önkormányzat bérbeadó szerve,
c) a nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében a magánbefektető vagy annak arra jogosult képviselője,
d) a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében - a magánbefektető vagy annak képviselője egyidejű értesítésével - a helyi lakásgazdálkodási szerv
köti meg.
(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban foglalt esetekben a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésének szándékáról és annak tényéről a bérlő köteles értesíteni a helyi lakásgazdálkodási szervet.
(3) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során
a) önkormányzati tulajdonú, HM bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogú lakás esetén a 64. § szerint megállapított pénzbeli térítések,
b) HM rendelkezésű állami tulajdonú lakás esetén a 64. § szerint megállapított kiürítési vagy cseretérítés fizethető.
(4) Az önkormányzati tulajdonú, HM bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogú lakás bérlete - pénzbeli térítés kikötésével - a bérlő (bérlőtársak), a bérbeadó és a bérlőkijelölési jogot gyakorló helyi lakásgazdálkodási szerv közös megállapodásával szüntethető meg. A nem a honvédelmi szerv által bérbe adott magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérlete a bérlő (bérlőtársak), a bérbeadó magánbefektető, vagy annak arra jogosult képviselője és az elhelyezési célú megállapodás alapján megszerzett bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogot gyakorló helyi lakásgazdálkodási szerv közös megállapodásával szüntethető meg.
(5) Ha a lakásbérlet megszüntetésekor a felek pénzbeli térítésben is megállapodtak, a szerződéshez a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egységének a hozzájárulása is szükséges. A hozzájárulás megadása esetén a szerződés a megkötése időpontjától jön létre.
63. § (1) Ha a lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetésére másik lakás bérbeadása nélkül kerül sor, a bérlő részére kiürítési térítés, másik lakás egyidejű bérbeadása esetén cseretérítés fizethető a 64-66. §-okban meghatározott feltételekkel.
(2) Ha az 1994. január 1-jét megelőzően vásárolt többszörös bérlőkiválasztási jogát a honvédség még nem merítette ki, vagy ha a további bérlőkiválasztást a helyi önkormányzat arra jogosult szerve elismeri, a lakásbérlet közös megegyezéssel történt megszüntetéséről szóló megállapodás alapján fizetett térítést a honvédség a helyi önkormányzatnak visszatéríti. Az 1994. január 1. után szerzett bérlőkiválasztási joggal érintett lakást illető térítés módjára a honvédség és a lakás tulajdonosa közti megállapodás az irányadó.

A térítések mértéke és feltételei

64. § (1) A térítés mértékének alapja a lakásra vagy lakásokra a 81. § (1) bekezdése alapján kiszámított lakbérnek megfelelő összeg vagy összegek különbözete.
(2) A kiürítési térítés a lakbér egy évre kiszámított összegének
a) helyőrségi településeken az ötvenszerese,
b) más helységben a harmincötszöröse.
(3) A cseretérítés a két lakás egy évre kiszámított lakbéreinek különbözetét képező összegnek
a) helyőrségi településeken a negyvenszerese,
b) más helységben a harmincszorosa.
65. § (1) Kiürítési térítésben - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak a határozatlan időtartamra szóló lakásbérlet megszüntetése esetén lehet megállapodni.
(2) A 30. § (1) bekezdés vagy a 31. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló lakásbérlet megszüntetésekor a kiürítési térítésben akkor lehet megállapodni, ha a bérlő
a) korábban a lakásbérleti jogról való lemondásért pénzbeli térítésben vagy kiürítési térítésben nem részesült, és
b) a lakást legalább három éve folyamatosan bérli.
(3) A 30. § (1) bekezdéstől eltérően kikötött feltétel bekövetkezéséig szóló, valamint a határozott időtartamú lakásbérlet megszüntetése esetén kiürítési térítésben nem lehet megállapodni.
(4) A kiürítési térítés kifizetését követően HM rendelkezésű lakás iránti igény - a 30. § (3) és (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével - nem teljesíthető. A megállapodás megkötésekor a bérlőt a jogkövetkezményekről tájékoztatni kell.
(5) A 64. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti kiürítési térítés összegével megegyező térítés fizethető annak a bérlőnek, akinek a vállalkozói HM rendelkezésű lakásra a 31. § (1) bekezdés szerint létrejött bérlete a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás megszűnése miatt szűnik meg, feltéve, hogy a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.
66. § (1) A határozatlan időtartamra és a 30. § (1) bekezdés, illetőleg a 31. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérlet megszüntetése esetén cseretérítés akkor fizethető, ha a bérlő részére egyidejűleg a 14. §-ban foglaltak szerinti lakásfelajánlás címén kerül sor olyan másik lakás bérbeadására,
a) amely a visszaadásra kerülő lakással azonos vagy annál kevesebb szobaszámú és alacsonyabb komfortfokozatú, továbbá kevesebb szobaszámú és azonos komfortfokozatú, valamint,
b) amelynek a 81. § (1) bekezdés alapján kiszámított havi lakbér összege kevesebb, mint a visszaadásra kerülő lakás ugyanígy kiszámított havi lakbérösszege.
(2) A 64. § (3) bekezdés a) pontját kell alkalmazni abban az esetben is, ha csak a visszaadásra kerülő lakás van helyőrségi településen.
(3) A végleges letelepedés címén történő lakásjuttatás esetén cseretérítés akkor fizethető, ha a bármely más településen lévő lakás megfelel az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott feltételeknek.

Jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezése

67. § A HM rendelkezésű lakás jogcím nélküli használója - a 69. §-ban foglalt kivétellel - e rendelet szerinti megfelelő elhelyezési igényét csak akkor érvényesítheti, ha
a) ő maga vagy házastársa, élettársa vagy saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha vagy nevelt gyermeke) - beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is - ugyanazon a településen nem rendelkezik a 62. § (1) bekezdésben meghatározott, beköltözhető lakás tulajdonjogával vagy
b) önkormányzati, illetőleg állami tulajdonú lakás határozatlan időtartamra vagy a 30. § (1) bekezdés, illetőleg a 31. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti jogával.
68. § (1) Ha a lakásbérlet megszűnését követően a 34. § (1) bekezdés szerinti bérbeadás nem lehetséges, a lakás volt bérlője a (2)-(4) bekezdésben foglalt esetek kivételével e rendeletben meghatározott megfelelő elhelyezésre tarthat igényt.
(2) Nem tarthat igényt megfelelő elhelyezésre az, akinek a lakásbérlete a Lakástörvény 24. §-a (1) bekezdés a)-d) pontjában, valamint a 30. §-ban foglalt felmondással szűnt meg.
(3) Nem tarthat igényt megfelelő elhelyezésre az a volt bérlő, akinek a HM szolgálati lakásra 1994. január 1-je előtt határozatlan időtartamra, továbbá a HM rendelkezésű lakásra a 30. § (1) bekezdés, továbbá a 31. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szólóan kötött bérleti szerződése azért szűnt meg, mert
a) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonya a létesítéstől számított tíz éven belül közös megegyezéssel,
b) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya lemondás címén,
c) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya - az egészségi és pszichikai ok kivételével - alkalmatlanság, továbbá méltatlanná válás miatt felmentéssel,
d) szolgálati viszonya büntető vagy fegyelmi eljárás következményeként,
e) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya jogszabályban előírt képzési kötelezettség önhibából történő nem teljesítése, továbbá összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása, valamint eskü letételének megtagadása, magyar állampolgárság elvesztése, más állam állampolgárságának a megszerzése, és vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség szándékos elmulasztása miatt a törvény erejénél fogva,
f) köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya lemondás címén,
g) köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya - az egészségügyi ok kivételével - alkalmatlanná válás miatt felmentéssel,
h) köztisztviselői jogviszonya hivatalvesztéssel, közalkalmazotti jogviszonya elbocsátással,
i) köztisztviselői jogviszonya összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása, továbbá vagyonnyilatkozat megtételének szándékos elmulasztása miatt a törvény erejénél fogva,
j) munkaviszonya a munkavállalói képességével, munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő okból a munkáltató rendes vagy rendkívüli felmondásával
szűnt meg. A hivatásos katona esetében az a)-e) pontokat akkor kell alkalmazni, ha a szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg nem került szolgálati nyugállományba.
(4) Nem igényelhet megfelelő elhelyezést az a személy, akinek a lakásbérlete a
a) szerződésben kikötött határozott idő elteltével,
b) 9. § (1) bekezdésben foglalt kizáró ok alóli felmentés alapján kapott lakás tekintetében, a 30. § (1) bekezdés, továbbá a 31. § (1) bekezdés szerint kikötött feltétel bekövetkezésével,
c) 30. § (1) bekezdéstől, továbbá a 31. § (1) bekezdéstől eltérően kikötött feltétel bekövetkezésével
szűnt meg.
69. § (1) Nem teljesíthető a megfelelő elhelyezés iránti igény, ha
a) a lakáshasználó a lakáshasználati díjat vagy valamely közüzemi díjat a fizetésre megállapított időpontig nem teljesíti;
b) a lakáshasználó jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;
c) a lakáshasználó vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;
d) a lakáshasználó vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják, vagy a rendeltetésével ellentétesen használják.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a Lakástörvény 25. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a bérleti szerződés felmondása helyett a helyi lakásgazdálkodási szerv a megfelelő elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli lakáshasználatot állapítja meg, és erről a használót írásban tájékoztatja.
70. § (1) A lakásban hátramaradt személyek megfelelő elhelyezésre akkor tarthatnak igényt, ha e jog a volt bérlőt, mint jogcím nélküli használót is megillette.
(2) Nem tarthat igényt megfelelő elhelyezésre az a személy, akit a lakás volt bérlője a bérbeadó határozott időtartamra szóló hozzájárulásával, vagy a bérbeadó - e rendelet szerint szükséges - hozzájárulása nélkül fogadott be a lakásba.
71. § (1) A HM rendelkezésű lakás bérlőjének (használójának) a vele együtt lakó volt házastársa a honvédelmi szervtől nem tarthat igényt önálló elhelyezésre. Ha viszont a volt házastársak mindketten jogosultak HM rendelkezésű lakásra, a szétköltözésük céljából közösen kérhetik két másik lakás bérbeadását.
(2) Ha a bérleti szerződés - másik lakás bérbeadása és térítés nélküli - közös megegyezéssel történt megszüntetését követően a volt bérlő a lakást azért nem tudja kiüríteni, mert abban a volt házastársát hátrahagyta, a volt házastárs megfelelő elhelyezéséről a honvédelmi szerv gondoskodik. Így kell eljárni akkor is, ha a bérlő már a szerződés megszüntetésekor nyilatkozik a volt házastárs hátrahagyásáról.
(3) Ha a bérleti szerződés megszűnését követően a megfelelő elhelyezésre jogosult volt bérlő a lakás használatával végleg felhagyott, a volt házastárs elhelyezéséről a honvédelmi szerv gondoskodik.
72. § Amennyiben a vállalkozói HM rendelkezésű lakásra a 31. § (1) bekezdés szerint létrejött bérlet a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás megszűnése miatt szűnt meg, a honvédelmi szerv állományába tartozó bérlő részére ugyanazon a településen lévő, a 10. § (1) és (4) bekezdés szerinti jogos igény mértékének megfelelő másik
a) állami vagy önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakást e rendelet 30. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szólóan, vagy
b) magánbefektetői HM rendelkezésű lakást e rendelet 31. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szólóan
kell bérbe adni.
73. § Ha a lakásbérlet a bérlő halálával szűnt meg, és e rendelet alapján nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult vagy olyan személy, akinek a lakást bérbe kell adni, az együtt lakók köréből megfelelő elhelyezésre az tarthat igényt, aki
a) a bérbeadáskor a bérlővel együtt költözött a lakásba,
b) a bérlet tartama alatt határozatlan időtartamú befogadásra szóló bérbeadói hozzájárulással költözött be a lakásba, vagy a befogadására a bérlő bérbeadói hozzájárulás nélkül is jogosult volt,
c) a bérlőnek, továbbá az a) és b) pontban meghatározott személyeknek a bentlakás tartama alatt született gyermeke (örökbe fogadott gyermeke), unokája.
74. § (1) E rendelet alapján az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó másik önálló lakásra tarthat igényt. A másik lakás akkor megfelelő, ha lakószobáinak száma a jogosult 10. § (1) bekezdésben meghatározott igénye mértékének alsó határával megegyezik, továbbá a jogcím nélkül használt lakással azonos vagy eggyel alacsonyabb komfortfokozatú, és ugyanazon a településen van.
(2) Az igény mértékének megállapításánál az együttlakó, megfelelő elhelyezésre jogosultak együttes létszámát kell figyelembe venni.
(3) A megfelelő elhelyezésre jogosult részére - kérelmére - a HM központi lakásgazdálkodási szerv engedélyével az (1) bekezdés szerinti lakás más településen is bérbe adható, ha az lakásgazdálkodási érdeket nem sért. Ha azonban a lakás a lakásgazdálkodási szerv illetékességébe utalt településen van, a központi lakásgazdálkodási szerv engedélye nem szükséges.
(4) Ha a jogcím nélkül használt lakás a megfelelő másik lakás követelményeinek felel meg, vagy annál legfeljebb fél lakószobával nagyobb, megfelelő elhelyezés címén a jogosultnak bérbe lehet adni, ha az nem sérti a lakásgazdálkodási érdekeket.
(5) Megfelelő elhelyezésként lehetőség szerint önkormányzati tulajdonú lakást kell adni; ilyenkor a bérlőkijelölés (kiválasztás) csak a bérlő (bérlőtársak), a vele együtt költözők megnevezésére és a bérbeadás határozatlan időtartamra szóló jellegére tartalmazhat kikötést.
(6) HM rendelkezésű önkormányzati lakás hiányában a jogcím nélküli használók elhelyezését lehetőség szerint az e célra kijelölt állami tulajdonú HM vagyonkezelésű lakóépületben lévő lakásokkal kell megoldani. A vállalkozói HM rendelkezésű lakást megfelelő elhelyezés címén nem lehet bérbe adni.
(7) A megfelelő elhelyezésre nem jogosult személy részére - különösen akkor, ha háztartásában 18. életévét be nem töltött gyermeke vagy tartósan fogyatékos hozzátartozója ellátásáról gondoskodik - kivételes méltányosságból legfeljebb másfél szobás lakás adható elhelyezésként, amennyiben a 9. § (1) bekezdésben foglalt lakásjuttatást kizáró ok esetében nem áll fent. Ha a jogcím nélküli használó a honvédelmi szerv állományába tartozó személy, részére a lakást a 30. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig lehet bérbe adni. A lakás a helyi lakásgazdálkodási szerv illetékességi területéhez tartozó (utalt) településen vagy méltányolható kérelem alapján - a HM központi lakásgazdálkodási szerv engedélyével - az ország más településén is lehet.
(8) Jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésére kijelölt állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakóépületnek kell tekinteni az e célra a HM központi lakásgazdálkodási szerv által nevesítetten kijelölt, valamint - a 113. § (3) bekezdés szerinti lakóépület kivételével - a honvédelemért felelős miniszter által e rendelet szerint elidegenítésre kijelölt lakóépületet.
75. § (1) A jogosult részére a megfelelő másik lakás bérbeadása helyett a jogcím nélkül használt lakás kiürítéséért a 64. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott térítésben is meg lehet állapodni.
(2) A térítésekre vonatkozó megállapodást - a jogcím nélkül használt lakás tulajdoni jellegétől függetlenül - a lakásgazdálkodási szerv köti meg, és erről az önkormányzati tulajdonú lakás esetében az illetékes bérbeadó szervet értesíti.
(3) A megállapodáshoz a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egységének hozzájárulása szükséges. A térítés kifizetésére csak a lakás kiürítésének igazolását követően kerülhet sor.
(4) Nem lehet térítésben megállapodni azzal, aki a jogcím nélkül használt lakásból a lakásgazdálkodási szerv hozzájárulásával HM rendelkezésű lakásba kíván a bérlő hozzátartozójaként beköltözni.

Magánszemélyek közötti lakáscsere

76. § (1) A HM rendelkezésű lakás bérleti joga állami és önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogára cserélhető el. A lakáscserére vonatkozó szerződés a helyi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulásával érvényes.
(2) A honvédelmi szerv szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti, munkavállalói) jogviszonyába tartozó személyek között a 30. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti jog csak ezzel azonos feltételű bérleti jogra cserélhető el.
(3) A határozott időtartamra és a 30. § (1) bekezdéstől eltérő feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti jog nem cserélhető el.
(4) A vállalkozói HM rendelkezésű lakás bérlete magánszemélyek között nem cserélhető el.
77. § (1) A lakáscseréhez megtagadható a hozzájárulás, ha
a) az lakásgazdálkodási érdeket sért, különösen ha a cseréhez történő hozzájárulás megadását követően a honvédelmi szervet megillető rendelkezési jog megszűnne, vagy
b) azzal a cserélő felek egyike aránytalanul hátrányos helyzetbe kerülne.
(2) A felmondás következtében vagy megfelelő elhelyezés címén bérbeadott lakást érintő cseréhez a hozzájárulás csak akkor tagadható meg, ha a lakáscsere a lakásgazdálkodási érdeket sérti vagy veszélyezteti.
(3) Meg kell tagadni a hozzájárulást, ha
a) a szerződés jogszabályba ütköző kikötést tartalmaz,
b) a felek nem tudtak megegyezni a lakáscserével kapcsolatos minden kérdésben,
c) a szerződés nem felel meg az alaki és tartalmi követelményeknek,
d) a HM rendelkezésű lakásba beköltözni kívánó fél nem természetes személy.
(4) Ha a szerződéshez más személy vagy szerv hozzájárulása is szükséges, HM rendelkezésű lakás csak e hozzájárulás megadása után adható bérbe.

A lakásbérleti jog folytatása

78. § (1) A HM rendelkezésű lakás határozatlan időtartamra szóló bérleti jogát a bérlő halála esetén
a) a bérlő házastársa (özvegye) vagy
b) az 5. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelő élettársa folytathatja,
feltéve, hogy a bérlő halálát megelőzően lakáshasználati jogot szerzett, és azt életvitelszerűen gyakorolja.
(2) A szolgálati nyugállományú bérlő halálát követően - a házastársat vagy élettársat követő sorrendben - a bérleti jogot gyermeke és unokája akkor folytathatja, ha már a bérlet fennállása alatt, a „bérlő közeli hozzátartozója” címen, határozatlan tartamú lakáshasználati jogot szerzett, és e jogot befogadással történt megszerzése esetén legalább egy éve gyakorolja.
(3) Az eltartó a Lakástörvény 32. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén folytathatja a bérleti jogot.
(4) A felmondás következtében és a megfelelő elhelyezés címén bérbe adott lakás bérleti jogát az állandó jelleggel együtt lakók a következő sorrendben folytathatják:
a) az elhunyt bérlő házastársa vagy az 5. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelő élettársa,
b) gyermeke (örökbe fogadott, nevelt és mostoha gyermeke),
c) unokája.
(5) Ha a lakásbérleti jog folytatásának több jogosultja van, eltérő megállapodásuk hiányában a Lakástörvény 32. §-ának (4) és (6) bekezdésében foglaltak szerint kell a bérleti jog folytatását elismerni.
(6) A vállalkozói HM rendelkezésű lakás bérleti jogát e rendelet szabályai szerint folytatni nem lehet. Azon személyek, akik vállalkozói HM rendelkezésű lakásban laknak és az (1)-(5) bekezdés szabályai szerint a lakás bérleti jogát folytathatnák, e rendelet szabályai szerint megfelelő elhelyezésre vagy kiürítési térítésre tarthatnak igényt.

Albérlet

79. § (1) A HM rendelkezésű lakás egy része a bérbeadó lakásgazdálkodási szerv írásos hozzájárulásával adható albérletbe.
(2) A hozzájárulást meg kell tagadni, ha
a) a lakásbérleti szerződés határozott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig szól,
b) a lakás bérlője a honvédelmi szervvel szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti, munkavállalói) jogviszonyban áll,
c) a lakás egyszobás,
d) a lakás a bentlakók és a befogadni kívánt albérlő együttes létszáma alapján a 10. § (1) bekezdésben meghatározott mérték alsó határának felel meg vagy az alatt van,
e) a bérlővel a 10. § (5) bekezdésben meghatározott tartósan beteg személy is lakik,
f) a befogadni kívánt albérlő nem rendelkezik lakóhellyel,
g) a lakás állami tulajdonban és HM vagyonkezelésben van, kivéve, ha bérbeadására felmondás, megfelelő elhelyezés vagy magánszemélyek közötti lakáscsere következtében került sor.
(3) A vállalkozói HM rendelkezésű lakás nem adható albérletbe.
80. § (1) Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú lakás egy részét a honvédelmi szerv szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti, munkavállalói) jogviszonyban álló, határozott időtartamú külszolgálatra beosztott bérlője albérletbe adhatja a külszolgálat időtartamára a honvédelmi szervvel szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti, munkavállalói) jogviszonyban álló személynek, ha a lakása ezen időszak alatt lakatlanul maradna. Az albérletbe adáshoz a helyi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulása szükséges.
(2) A hozzájárulás akkor adható meg, ha az albérlő szolgálati vagy munkahelye a lakással azonos településen van, és nem rendelkezik állandó lakóhellyel, vagy lakásigénylését a helyi lakásgazdálkodási szerv az I. besorolási kategóriában tartja nyilván.

Lakbér és szolgáltatási díjak

81. § (1) Az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakás havi lakbére az alapterület és komfortfokozat szerint:
a) az összkomfortos lakásé 80 Ft/m2,
b) a komfortos lakásé 60 Ft/m2,
c) a félkomfortos lakásé 40 Ft/m2,
d) a komfort nélküli lakásé 35 Ft/m2.
(2) A 28. § (5) bekezdés vagy a 30. § (5) bekezdés szerinti előzetes miniszteri engedély alapján bérbe adott lakás lakbére az (1) bekezdésben meghatározott összeg kétszerese.
82. § (1) A havi lakbér mértékét 50%-kal kell növelni az olyan egy- vagy kétlakásos lakóépület esetében, amelyhez legalább 150 m2 nagyságú udvar vagy kert tartozik.
(2) A havi lakbér mértékét 5%-kal csökkenteni kell, ha a lakás
a) a három- vagy ennél többszintes lakóépület földszintjén vagy I. emeletén van, és valamennyi lakószobájának ablaka az épület zárt udvarára néz,
b) az országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától 50 méter, illetőleg autópálya (autóút) bevezető szakaszának szélétől 15 méter távolságon belül fekvő épületben van, és legalább egy lakószobájának ablaka a vasútvonalra, illetőleg az autópályára (autóútra) néz,
c) a felvonó nélküli lakóépület IV. vagy ennél magasabb emeletén van,
d) összkomfortos vagy komfortos, de közlekedőhelyisége nincs.
(3) A havi lakbér mértékét 10%-kal csökkenteni kell, ha a lakás
a) az állandó jellegű repülőtéri kifutópályának két kilométeres körzetén belül van,
b) a település belterületi határán kívül helyezkedik el,
c) a komfortfokozatra megállapított feltételeknek megfelel, de a lakásban konyha (főzőfülke) helyett főzőszekrény vagy a fürdőszoba helyett zuhanyozó- (mosdó-) fülke van,
d) összkomfortos vagy komfortos és fűtése szilárd tüzelésű etázskazánnal, illetve szilárd tüzelésű egyedi fűtőberendezéssel ellátott.
(4) A havi lakbér mértékét 15%-kal csökkenteni kell, ha a lakás alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben a terepszint alatt) van.
(5) Ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (aláducolt, az egészségügyi hatóság megállapítása szerint egészségre ártalmas, nedves), e helyzet fennállásának időtartamára a kezelő a lakbért 50%-kal köteles mérsékelni.
(6) A (2)-(5) bekezdés szerinti mérséklés együttes mértéke a 70%-ot nem haladhatja meg.
83. § (1) Az 1971. január 1-je előtt épült lakásoknál a lakbér megállapításánál számításba vehető lakásalapterület felső határa:
a) az 1 szobás lakásnál 50 m2;
b) a 2 szobás lakásnál 80 m2;
c) a 3 szobás lakásnál 100 m2;
d) a 4 szobás lakásnál 120 m2.
(2) A négynél több szobás lakások esetében a lakásalapterület felső határa lakószobánként 20 m2-rel növelhető.
(3) Ha a lakásban félszoba is van, az (1) bekezdésben megállapított alapterület felső határát félszobánként a felső határok közötti különbözet felével kell növelni.
84. § (1) A lakás havi lakbérének összege a számításba vehető alapterület (m2) és a 83. § szerinti módosítások figyelembevételével megállapított havi lakbér mértékének a szorzata (m2 x Ft/m2).
(2) A lakás helyiségei alapterületének megállapításánál a vakolt belső falsíkok között - a padlószint felett 1 méter magasságban - mért méreteket, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területet kell számításba venni. Nem számítható a helyiség alapterületébe a falsíkokon kívül eső (az ajtóknál és ablakoknál lévő beugrások, a 0,5 m2-nél kisebb alapterületű falfülkék stb.) és a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt terület.
(3) A lakás alapterületének meghatározásánál
a) a lakás összes (lakó-, főző-, egészségügyi, közlekedő- és tároló-) helyisége teljes területének az 1,90 m szabad belmagasságot elérő részét - figyelmen kívül hagyva a lakás belső lépcsője felső szintjének az alapterületét -, továbbá
b) a loggia és a zárt (fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított) erkély területének a felét kell figyelembe venni oly módon, hogy a számított alapterületet 0,5 m2-ig lefelé, 0,5 m2 felett pedig felfelé kell kerekíteni.
(4) A lakbér összegét - a (2) és (3) bekezdés figyelembevételével - forintra kerekítve kell megállapítani.
85. § Az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakás bérlője és jogcím nélküli használója a külön szolgáltatások díját a jogszabályokban, valamint az e rendeletben meghatározottak szerint köteles megfizetni a bérbeadó által megjelölt helyi lakóházkezelő szerv részére. A szolgáltatásokat érintő fogyasztói árváltozásokat a bérbeadó - a kezelő szerv útján - egyoldalúan jogosult érvényesíteni.
86. § (1) Az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakások bérlői (használói) által fizetendő víz- és csatornahasználati díj megállapításához
a) a lakásonként mellékmérővel mért vízfogyasztást,
b) egyedi mérhetőség hiányában - a bérlőkkel (használókkal) kötött írásbeli megállapodás szerint - az ingatlan főmérőjén mért fogyasztás megosztásával egy lakásra kiszámított vízmennyiséget,
c) az a) és b) pontokban foglalt feltételek hiányában - Budapest kivételével - az illetékes helyi önkormányzat rendeletében meghatározott norma szerint felszámítandó vízfelhasználást,
d) a helyi önkormányzat rendeletének hiányában, továbbá Budapesten az ingatlan előző évi tényleges vízfelhasználásának, a lakások közötti, alapterület arányos megosztással egy lakásra kiszámított vízfogyasztást,
e) a HM vagyonkezelésbe újonnan bekerült lakás esetében az üzembe helyezés időpontjától számított egy év időtartamra az MH elhelyezési feladatokat ellátó központi szerve által meghatározott normatív vízmennyiséget
kell alapul venni, amit a díjközlésnek is tartalmaznia kell.
(2) Ha a szolgáltatás kizárólag a szennyvíz elvezetése, a vízfogyasztással megegyező szennyvízmennyiséget kell a díj alapjának tekinteni.
(3) Az állami tulajdonú HM rendelkezésű társasházi és szövetkezeti lakás bérlője (használója) által fizetendő víz- és csatornahasználati díj megállapításához a tulajdonközösség által meghatározott, a közös költségviselés körébe nem tartozó, kizárólag a lakásra eső vízmennyiséget kell alapul venni.
(4) Az (1)-(3) bekezdések szerint meghatározott vízmennyiség alapján fizetendő víz- és csatornahasználati díjat a területileg illetékes helyi vagy regionális, ezek hiányában a településhez legközelebb eső polgári víz-, illetve csatorna-szolgáltató víziközmű által mindenkor alkalmazott egységár felszámításával kell megállapítani. A díjat akkor is így kell megállapítani, ha a szolgáltatás a HM vagyonkezelésében lévő közműrendszerről vagy hálózatról történik.
87. § (1) A honvédelmi szerv vagyonaként nyilvántartott hőellátó berendezés, rendszer és hálózat felhasználásával, illetve ezek útján - az etage fűtés, illetve melegvíz ellátás kivételével - biztosított hő és használati melegvíz szolgáltatásért
a) az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás bérlőjének (használójának) a lakás helyiségei légköbméterben kifejezett térfogata arányában fűtési, továbbá a fogyasztott - mérés vagy számítás útján meghatározott mennyiségű - használati melegvíz szolgáltatásért kizárólag a víz felmelegítésének költségeit tartalmazó vízmelegítési vagy a felhasznált hőmennyiség mérése esetén hőszolgáltatási,
b) az állami tulajdonú HM rendelkezésű társasházi és szövetkezeti lakás bérlőjének (használójának), a tulajdonközösség által meghatározott elszámolás alapján megállapított, a közös költségviselés körébe nem tartozó, kizárólag a lakásra eső költséggel megegyező
díjat kell fizetnie.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatási díjakat a központi fűtésű lakóépületekben lévő lakásokra a hatályos jogszabályok alapján, egyéb lakásokra pedig a településen lévő polgári - ennek hiányában a fővárosi - távhőszolgáltató által mindenkor alkalmazott egységárak és fizetési szabályok alkalmazásával kell megállapítani.
88. § (1) Az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás bérlője (használója) a bérleti szerződés vagy a helyi lakóházkezelő szervvel kötött külön megállapodás alapján
a) a hagyományos rendszerű magyar és más országok televíziós adásainak vételére szolgáló központi antenna csatlakozásáért 10 Ft,
b) a műholdas, AM mikro vagy kábeltelevíziós adások vételére alkalmas központi antenna csatlakozásáért a ténylegesen felmerülő fenntartási, üzemeltetési, szolgáltatási költségek szerint megállapított
havi használati díjat köteles fizetni, kivéve, ha igazolja, hogy külön jogszabály szerint mentesül a televízió- üzembentartási díj megfizetése alól.
(2) A felvonó használatáért - az alagsori, földszinti és magasföldszinti lakás kivételével - a bérlő (használó) a lakásban állandó jelleggel lakó személyek után a 14 évesnél fiatalabb és 65 évesnél idősebb, továbbá a rokkant és a mozgássérült, valamint a vak és gyengénlátó személyek kivételével, havonta és személyenként - általános forgalmi adó nélkül - 100 Ft felvonóhasználati díjat köteles megfizetni.

VI. FEJEZET

A LAKÓINGATLANBAN LÉVŐ ÁLLAMI TULAJDONÚ, HM VAGYONKEZELŐI JOGÚ HELYISÉG BÉRLETE

89. § (1) A lakóingatlanban lévő állami tulajdonú HM vagyonkezelésű nem lakáscélú helyiség bérbeadója a területi lakásgazdálkodási szerv.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bérbeadás céljára szolgáló helyiség bérlőjét a helyi lakóházkezelő szerv kezdeményezésére nyilvános pályáztatás útján a területi lakásgazdálkodási szerv választja ki.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók az állami tulajdonú HM vagyonkezelésű személygépkocsi-tároló helyiségekre és állóhelyekre.
90. § A helyiség nem adható bérbe olyan célra, amely a lakóépületben lakók nyugalmát, a közösségi együttélést zavarja, vagy az általános erkölcsi felfogással ellentétes tevékenységgel jár (kimért szeszes ital forgalmazása, diszkó, jelentős zajjal záró tevékenység, játékautomata üzemeltetése stb.).
91. § A nem lakás céljára szolgáló ingatlan bérbeadásának engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.
92. § (1) A kezelő a helyiséget a bérleti szerződésben meghatározott állapotban és felszereltséggel, a kikötött időpontban leltár szerint adja át a bérlőnek.
(2) A helyiség bérlője köteles gondoskodni
a) a helyiség és az átadott berendezési tárgyak karbantartásáról, felújításáról és cseréjéről,
b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védő(elő-)tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről,
c) az épület olyan központi berendezésének karbantartásáról, amelyet a bérlő kizárólagosan használ vagy üzemben tart,
d) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, ha az a bérlő tevékenysége miatt szükséges,
e) a bérlő tevékenysége során keletkezett nem háztartási szemét elszállításáról.
93. § A bérlő és a bérbeadó megállapodhat a helyiség közművesítésében, átépítésében és a használati értékét növelő egyéb építési, szerelési munkák elvégzésében. Ha a munkák elvégzéséhez hatósági engedély szükséges, annak beszerzéséről a bérlő gondoskodik.
94. § A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor - ha a felek másként nem állapodtak meg - az átadáskori műszaki állapotban és felszereltséggel köteles a bérbeadónak visszaadni.
95. § (1) A bérlő részére cserehelyiség a bérleti jog szüneteltetésének időtartamára csak akkor adható bérbe, ha a bérlő tevékenységéhez a honvédelmi szervnek érdeke fűződik, és az nem jár a bérbeadó részéről költségkihatással.
(2) Ha a bérlő a helyiséget azért kénytelen elhagyni, mert annak állapota az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, illetőleg annak felújítása, átalakítása vagy bővítése csak a helyiség kiürítése esetén végezhető el, a költözéssel kapcsolatos költségeket maga köteles viselni.
96. § (1) A helyiség éves bérleti díját a hasonló bérlemények bérleti díjára figyelemmel kell meghatározni, amely nem lehet kevesebb a helyiség üres állapotban történő értékesítése szerinti forgalmi értékének 5%-ánál. A bérbeadó a bérleti díj összegét évenként, a KSH által az előző évre megállapított inflációs rátával azonos mértékben köteles megnövelni.
(2) A külön szolgáltatások díjait - eltérő megállapodás hiányában - az e rendelet lakásokra vonatkozó szabályai szerint kell megállapítani, melyeket a bérlő (használó) a bérbeadónak (kezelőnek) köteles megfizetni.
(3) A bérlő (használó) a helyiség bérét és a szolgáltatások díját havonta egy összegben előre, a tárgyhó 5. napjáig köteles megfizetni.
97. § (1) A helyiségre bérlőtársi szerződés nem köthető, a bérlet tartama alatt a helyiségbe más személy befogadása nem engedélyezhető.
(2) A bérlő a helyiséget nem adhatja albérletbe.
98. § A helyiség bérleti jogának átruházásához vagy cseréjéhez a bérbeadó csak akkor járulhat hozzá, ha a fél
a) a bérleti jog folytatását változatlan vagy a bérbeadó számára kedvezőbb feltételekkel vállalja, és
b) a helyiségben a korábbi bérlővel azonos vagy más - de a bérbeadó által megengedett - tevékenységet kíván folytatni.
99. § (1) Amennyiben a magánbefektetői HM rendelkezésű lakóépületben található nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadója a honvédelmi szerv, a bérbeadás során e fejezet szabályait kell alkalmazni a (2)-(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel.
(2) A 89. § (2) bekezdés szerinti pályáztatás megindításáról és a helyiségbérleti szerződés megkötéséről a területi lakásgazdálkodási szerv értesíti a magánbefektetőt.
(3) A 92. § (1) bekezdés, valamint a 94. § szerinti helyiség átadásról és átvételről a lakóházkezelő a területi lakásgazdálkodási szerv útján értesíti a magánbefektetőt.
(4) Az éves bérleti díj nem lehet kevesebb a 96. § (1) bekezdés szerint meghatározott értéknél és a magánbefektetőt megillető elhelyezési célú megállapodásban rögzített és a honvédelmi szervet terhelő pénzbeli ellenszolgáltatás egy évre lebontott, az év közben történő bérbeadás esetén ennek arányosan kiszámított összegénél.
(5) A 98. § szerinti hozzájárulás tényéről a területi lakásgazdálkodási szerv tájékoztatja a magánbefektetőt.
(6) A vállalkozói HM rendelkezésű nem lakás céljára szolgáló helyiség legfeljebb a magánbefektetői megállapodás megszűnéséig adható bérbe.
100. § (1) Amennyiben a magánbefektetői HM rendelkezésű lakóépületben lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségnek nem a honvédelmi szerv a bérbeadója, a bérbeadás tekintetében e fejezet szabályait a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A 89. § szerinti pályázati eljárást a helyiség bérlőjének kiválasztására kell lefolytatni. A pályázatot nyert személyt a területi lakásgazdálkodási szerv köteles bérlőként kiválasztani és erről a magánbefektetőt értesíteni.
(3) A pályázati eljárás csak akkor indítható meg, ha a magánbefektetői megállapodásban foglalt feltételek fennállnak. A megállapodásban foglalt feltétel hiányában pályázati eljárás abban az esetben indítható meg, ha azt a magánbefektető írásban engedélyezi, vagy a honvédelmi szerv ez irányú megkereséséhez írásban hozzájárul. Az engedélynek, hozzájárulásnak tartalmaznia kell a bérbeadás magánbefektető által kikötött feltételeit, így különösen a bérleti szerződés tartamát és a bérleti díj mértékét.
(4) A helyiség bérbeadója a magánbefektető, vagy annak a bérbeadásra jogosult szerve, szervezeti egysége vagy az általa megjelölt és a bérbeadásra felhatalmazott képviselője.
(5) A helyiségbérleti szerződés alapján a magánbefektetőt megillető bérleti díjból el kell számolni a honvédelmi szervet megillető hányaddal. E hányad nem lehet kevesebb a pályázati eljárás során felmerülő és a honvédelmi szervet terhelő költségek összegénél. Erről a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodásban, vagy ilyen tartalmú rendelkezése hiányában a (3) bekezdés szerinti engedélyben, hozzájárulásban rendelkezni kell.

VII. FEJEZET

A SZEMÉLYGÉPKOCSI-TÁROLÓKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

101. § (1) A HM rendelkezésű személygépkocsi-tároló helyiséget (állóhelyet) a személygépkocsi-tulajdonnal, illetőleg - megállapodás alapján vagy a gépjármű forgalmi engedélyében jogszabály alapján üzembentartóként bejegyzett - tartós használattal rendelkező személyek között, elosztás útján, a következő sorrendben lehet bérbe adni:
a) a honvédelmi szerv állományába tartozó hivatásos és szerződéses tisztnek, tiszthelyettesnek,
b) a hivatásos állományból szolgálati nyugállományba helyezett személynek,
c) a honvédelmi szerv köztisztviselőjének, közalkalmazottjának.
Az azonos sorrendben állók között azok élveznek elsőbbséget, akik HM rendelkezésű lakásban bérlőként laknak.
(2) Ahol igénylő hiányában - a szükséges tartalékon felül - HM rendelkezésű üres személygépkocsi tároló helyiség van, azt legfeljebb 2 év időtartamra, a helyi viszonyok szerinti bérleti díjjal, más természetes személynek a helyi lakásgazdálkodási szerv bérbe adhatja személygépkocsi tárolás céljára. Ha a magánbefektetői megállapodás lejártáig 2 év vagy annál kevesebb idő van hátra, a bérlet tartamát legfeljebb a magánbefektetői megállapodás megszűnéséig szólóan lehet meghatározni.
102. § A HM rendelkezésű személygépkocsi tároló helyiség igénylésének és elosztásának rendjét a helyi lakásgazdálkodási szerv előterjesztése alapján a helyőrségi lakásbizottság, Budapesten a Központi Lakásbizottság, a helyi sajátosságok figyelembevételével, szabályzatban határozza meg. A helyőrségi szabályzatot parancsban, a budapesti szabályzatot a Honvédelmi Közlönyben ki kell hirdetni.
103. § A személygépkocsi tároló helyiség bérbeadására a HM rendelkezésű lakás bérletére vonatkozó szabályokat - e fejezetben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.
104. § (1) Az önálló lakóingatlanban vagy az ahhoz tartozó területen lévő személygépkocsi tárolót a lakás bérlője részére kell bérbe adni, ha személygépkocsi van az ő vagy vele jogszerűen, állandó jelleggel együtt lakó hozzátartozója tulajdonában, vagy megállapodás alapján tartós használatában. Így kell eljárni a sorházi lakáshoz tartozó ilyen helyiség esetében is.
(2) Személygépkocsi-tároló helyiséget csak egy bérlőnek lehet bérbe adni, arra bérlőtársi szerződés nem köthető.
(3) A két- vagy többállású személygépkocsi-tároló helyiséget azonosító jellel meghatározott állóhellyel lehet bérbe adni.
105. § A bérlő a helyiséget kizárólag a saját, vagy a vele jogszerűen, állandó jelleggel együtt lakó hozzátartozója tulajdonában, illetőleg tartós használatában lévő személygépkocsi tárolására használhatja. A bérlő a helyiségbe más személyt nem fogadhat be, használatát másnak nem engedheti át.

Bérleti és használati díjak

106. § (1) Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű személygépkocsi-tároló helyiség havi - általános forgalmi adó nélküli - bérleti díja 120 Ft/m2.
(2) Az állóhely havi - általános forgalmi adó nélküli - bérleti díja 60 Ft/m2.
(3) Az állami tulajdonú, HM vagyonkezelői jogú lakóépülethez tartozó zárt területen lévő személygépkocsi várakozó helyet a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője kérelemre, a lakóépületben lévő lakás személygépkocsi tároló helyiséggel (állóhellyel) nem rendelkező bérlője vagy vele jogszerűen együttlakó hozzátartozója tulajdonában lévő - lakásonként egy darab - személygépkocsi parkolására kijelölheti és kizárólagos használatba adhatja. A várakozó hely havi - általános forgalmi adó nélküli - használati díja 40 Ft/m2.
(4) A lakóépülethez tartozó zárt területen lévő, kizárólagos használatba nem adott (üres) várakozóhelyet a lakóépületben lévő lakások bérlői közül - a saját vagy vele jogszerűen együtt lakó hozzátartozója tulajdonában lévő személygépkocsi parkolására - bárki használhatja, ahhoz engedély nem szükséges. A várakozóhely használata ebben az esetben térítésmentes.
107. § (1) A bérleti szerződés megszűnését követően a személygépkocsi-tároló helyiséget jogcím nélkül használó személy cserehelyiségre nem tarthat igényt.
(2) Személygépkocsi-tároló helyiség esetében a 34. § (1) és (2) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha a bérlő vagy a vele jogszerűen állandó jelleggel együtt lakó hozzátartozója személygépkocsi tulajdonjogával, illetőleg megállapodás alapján tartós használati jogával rendelkezik.
(3) Vállalkozói HM rendelkezésű személygépkocsi-tároló helyiség esetében a 34. § (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható. A volt bérlő ebben az esetben másik cserehelyiségre tarthat igényt. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a bérleti szerződés azért szűnt meg, mert a magánbefektetői megállapodás tartama lejárt.
108. § A határozatlan időtartamra szóló bérletet a honvédelmi szerv állományába tartozó vagy szolgálati, illetve öregségi nyugállományba helyezett bérlő halála után a házastársa (özvegye), valamint az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek megfelelő élettársa akkor folytathatja, ha a saját vagy a vele jogszerűen, állandó jelleggel együtt lakó közeli hozzátartozója tulajdonában személygépkocsi van. Más személy a bérleti jogot nem folytathatja.
109. § (1) Az állami tulajdonú, HM rendelkezésű személygépkocsi tároló helyiségre határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződés cserehelyiség bérbeadása nélkül a Lakástörvény 24. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott esetek fennállása nélkül is felmondható. A felmondási idő egy év.
(2) Az (1) bekezdés szerint fel kell mondani a határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződést, ha a bérlőnek a honvédelmi szervvel fennálló jogviszonya a 68. § (3) bekezdésben meghatározottak szerint szűnik meg.
110. § (1) A HM rendelkezésű személygépkocsi-tároló helyiség határozatlan időtartamra szóló bérleti joga csak HM rendelkezésű vagy önkormányzati tulajdonú személygépkocsi-tároló helyiségre cserélhető el, a helyi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulásával.
(2) A személygépkocsi-tároló helyiségek bérlői a 30. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti jogot csak ezzel azonos bérleti jogra cserélhetik el.
(3) A vállalkozói HM rendelkezésű személygépkocsi-tároló helyiség bérleti joga nem cserélhető el.
111. § A HM vagyonkezelői jogú személygépkocsi-tárolót a kezelő a bérleti szerződésben meghatározott időpontban és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni a bérlő részére. A bérlő a szerződés megszűnése után a helyiséget kiürítve, az átadáskori állapotban köteles visszaadni.
112. § Amennyiben a magánbefektetői HM rendelkezésű személygépkocsi-tároló helyiség bérbeadója a honvédelmi szerv, annak átadására, átvételére a 111. §-ban meghatározottak az irányadók azzal, hogy az átadásról és az átvételről a helyi lakóházkezelő szerv a honvédelmi szerv útján tájékoztatja a magánbefektetőt.

VIII. FEJEZET

AZ ELIDEGENÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

113. § (1) Az állami tulajdonban és a HM vagyonkezelésében lévő lakóépület, lakás, továbbá a lakóépülethez tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésre kijelölhető, ha
a) az elidegenítés nem ellentétes a vagyongazdálkodási, továbbá a szolgálati és a lakásgazdálkodási érdekekkel,
b) a lakások és helyiségek tulajdoni hányadának több, mint 50%-át az arra jogosultak meg kívánják vásárolni,
c) a létesítéstől, a vagyonkezelésbe kerüléstől vagy az épület egészére kiterjedő - a bérlők és használók átmeneti kiköltöztetésével is járó - felújítástól számított 10 év eltelt,
d) az épület és a hozzá tartozó földterület az ingatlan-nyilvántartásban rendezett.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint, a műszaki állapotától függetlenül elidegenítésre kijelölhető az üresen álló lakóépület.
(3) Az elidegenítésre történő kijelölésről a HM központi lakásgazdálkodási szerv javaslatára a honvédelemért felelős miniszter dönt. A miniszteri döntést közlemény formájában kell közzétenni.
114. § A magánbefektetői HM rendelkezésű lakás esetében a 113. § (1) bekezdés c) pontja szerinti időtartamot a magánbefektetői megállapodás alapján a honvédelmi szervet megillető rendelkezési jog megszerzésétől kell számítani azzal, hogy az elidegenítésére történő kijelölésre csak akkor kerülhet sor, ha a lakás (lakóépület) a Magyar Állam tulajdonába és a HM vagyonkezelésébe került.
115. § (1) Nem idegeníthető el a lakóépület (lakás), ha
a) a bérlő a lakást határozott időtartamra, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig bérli,
b) legfeljebb 6 lakást foglal magába, és a létesítéstől vagy a vagyonkezelésbe kerüléstől számított 15 év még nem telt el, kivéve, ha a településen katonai szervezet nem működik, vagy más helységben lévő katonai szervezet lakásellátását nem szolgálja,
c) a műemléki hatóság műemlékké nyilvánította, és az elidegenítéshez nem járul hozzá,
d) érvényes helyi településrendezési tervben bontásra van kijelölve, vagy a vagyonkezelő a felújításáról döntött.
(2) A honvédelemért felelős miniszter
a) a 113. § (1) bekezdés b) pontjában,
b) amennyiben a létesítéstől, vagyonkezelésbe kerüléstől legalább 5 év eltelt, a 113. § (1) bekezdés c) pontjában,
c) amennyiben a létesítéstől, vagyonkezelésbe kerüléstől legalább 10 év eltelt, a 115. § (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott feltételtől - kellően megalapozott vagyon- és lakásgazdálkodási érdek esetén - eltekinthet, és a lakóépületet (lakást) elidegenítésre kijelölheti.
(3) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés a) pontját, ha az elidegenítésre kijelölt lakást a 30. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig bérlő személy legalább 10 év, a honvédelmi szervnél ténylegesen és folyamatosan eltöltött hivatásos vagy szerződéses szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti, munkavállalói jogviszonnyal rendelkezik, feltéve, hogy a lakás juttatására nem a 8. § (1) bekezdés b)-d), továbbá g) pontjában foglalt rendelkezés hatálya alóli felmentés vagy mentesülés alapján került sor.
116. § (1) Lakóépületnek kell tekinteni az ingatlan-nyilvántartásba önálló ingatlanként bejegyzett olyan építményt, amelyben kizárólag vagy az épület alapterülete 50%-át meghaladó mértékben lakás van.
(2) A lakóépülethez tartozik a lakóépületben lévő, illetve a lakóépülettel azonos helyrajzi számon bejegyzett nem lakás céljára szolgáló helyiség.
(3) Az azonos helyrajzi számon nyilvántartott, műszakilag egymástól független, legfeljebb 6 lakást magába foglaló lakóépületeket a 115. § (1) bekezdés b) pontja szerint kell elbírálni, kivéve, ha az ingatlan-nyilvántartásba külön-külön önálló ingatlanként nem jegyezhetők be.
117. § (1) Az elidegenítésre kijelölt lakóépületben lévő lakást megvásárolhatják:
a) a bérlő,
b) a bérlőtársak, egyenlő arányban,
c) az a) és b) pontban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenes ági rokona, valamint örökbe fogadott gyermeke.
(2) Az a jogcím nélküli lakáshasználó, aki cserelakásra tarthat igényt, ha elhelyezésére a társasház alapító okirat ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig nem került sor, az általa használt lakást a bérlőre irányadó feltételekkel megvásárolhatja.
(3) Az a bérlőből olyan jogcím nélküli lakáshasználóvá vált személy, aki cserelakásra nem tarthat igényt, ha kiköltözésre való felszólítására - a bérbeadó honvédelmi szervnek felróható okból - a társasház alapító okirat ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig nem került sor, és az elidegenítés nem ellentétes a szolgálati és lakásgazdálkodási érdekkel, az általa használt lakást a forgalmi értéken megvásárolhatja.
(4) Amennyiben a bérlőnek (használónak) lakbér (lakáshasználati díj), egyéb szolgáltatási vagy közüzemi díj tartozása áll fenn, az adásvételi szerződést a tartozások kiegyenlítéséig nem lehet megkötni vele.
(5) A honvédelmi szerv állományába tartozó, fegyelmi vagy büntetőeljárás hatálya alatt álló személy részére a lakást az (1)-(2) bekezdésben foglalt feltételekkel elidegeníteni csak akkor lehet, ha az eljárás a jogviszony megszűnése vagy megszüntetése nélkül fejeződik be. A hivatásos katona esetében e rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a jogviszony megszűnésével egyidejűleg szolgálati nyugállományba helyezik.
118. § (1) Az elidegenítésre kijelölt lakóépülethez tartozó, nem lakás céljára szolgáló helyiséget a bérlő vásárolhatja meg.
(2) A 115. § (1) bekezdés a) pontját, (2) és (3) bekezdését, valamint a 117. § (1) bekezdését kell alkalmazni a személygépkocsi-tároló helyiség elidegenítésére is.
119. § (1) Ha a 117. § (1) bekezdés szerint a lakás megvásárlására jogosult személy e jogával nem kíván élni, kérelmére a lakásgazdálkodási szerv a jogos lakásigénye mértékének megfelelő, de legfeljebb a meglévő lakás szobaszámával azonos szobaszámú cserelakást adhat bérbe.
(2) Az (1) bekezdés szerinti cserét szolgálati érdekből történő költözésnek kell minősíteni, és költségeit ennek megfelelően kell elszámolni.
(3) Ha a bérlő elővásárlási jogával nem él, és az (1) bekezdés szerinti cserelakásra sem tart igényt, az általa lakott lakást állami tulajdonban, HM rendelkezésben kell megtartani. Ez esetben a lakásbérlet változatlan tartalommal fennmarad.

Elidegenítésre történő kijelölés

120. § (1) A lakóépület (lakás) és a lakóépülethez tartozó nem lakáscélú helyiség, továbbá személygépkocsi-tároló helyiség (állóhely) elidegenítésre kijelölését a helyi lakásgazdálkodási szerv az illetékes haderőnemi parancsnok útján, az e célra rendszeresített „Lakóépület (lakás) elidegenítési adatlap” három példányban történő előterjesztésével a területi lakásgazdálkodási szervnél kezdeményezheti.
(2) A területi lakásgazdálkodási szerv az (1) bekezdés szerinti adatlapok tartalmát érdemben felülvizsgálja és javaslatával ellátva, évenként egy alkalommal május 31-ig a HM központi lakásgazdálkodási szervhez felterjeszti.
(3) A HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője a HM védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkár és a HM Honvéd Vezérkar főnök útján tesz javaslatot a honvédelemért felelős miniszternek az elidegenítésre történő kijelölésre vagy a kijelölési javaslat elutasítására.
(4) A honvédelemért felelős miniszter a vagyongazdálkodási, szolgálati és lakásgazdálkodási érdekek együttes mérlegelése alapján a kezdeményező és javaslattevő honvédelmi szervek álláspontjától eltérő döntést is hozhat.
(5) Vagyongazdálkodási és lakásgazdálkodási tekintetben egyaránt indokolt esetben a (2) bekezdés szerinti időponttól eltérő eseti (egyedi) előterjesztés is lehetséges.

A vételár megállapítása és megfizetése

121. § (1) Az elidegenítésre kijelölt lakások és helyiségek a helyi beköltözhető forgalmi érték figyelembevételével kialakított áron értékesíthetők.
(2) A lakás forgalmi értékét csökkenteni kell a bérlőnek vagy használónak a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásai értékével.
(3) Ha a forgalmi érték megállapítása és a vételi ajánlat közötti időtartam az egy évet meghaladja, a vételi ajánlat elkészítéséhez új forgalmi értékbecslést kell elvégeztetni, és a vételi ajánlatot annak alapján kell megtenni.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a vásárlásra jogosult a vételi ajánlatra nemlegesen nyilatkozott, azonban e szándékát megváltoztatva az általa bérelt, illetve használt lakás vagy helyiség megvásárlását kezdeményezi.
(5) A (3) bekezdés szerint készített forgalmi értékbecslés költsége a honvédelmi szervet, a (4) bekezdés szerint készítetté a vásárlásra jogosult személyt terheli. A vásárlásra jogosult személyt előzetesen tájékoztatni és nyilatkoztatni kell a várható költségekről, valamint azok vállalásáról.
122. § (1) A lakóépület vagy lakás 117. § (1) és (2) bekezdésben említett természetes személy által történő megvásárlása esetén a vételárat a 121. § szerint megállapított forgalmi érték sávosan növekvő arányában kell meghatározni. Ha a forgalmi érték
a) 5 000 000 Ft vagy annál kevesebb, a vételár a forgalmi érték 30%-a;
b) 5 000 001-7 500 000 Ft, a vételár 1 500 000 Ft és az 5 000 000 Ft feletti rész 35%-a;
c) 7 500 001-10 000 000 Ft, a vételár 2 375 000 Ft és a 7 500 000 Ft feletti rész 40%-a;
d) 10 000 001-12 500 000 Ft, a vételár 3 375 000 Ft és a 10 000 000 Ft felett rész 45%-a;
e) 12 500 001-15 000 000 Ft, a vételár 4 500 000 Ft és a 12 500 000 Ft feletti rész 50%-a;
f) 15 000 001-17 500 000 Ft, a vételár 5 750 000 Ft és a 15 000 000 Ft feletti rész 55%-a;
g) 17 500 001-20 000 000 Ft, a vételár 7 125 000 Ft és a 17 500 000 Ft feletti rész 60%-a;
h) 20 000 000-25 000 000 Ft, a vételár 8 625 000 Ft és a 20 000 000 Ft feletti rész 65%-a;
i) 25 000 001-30 000 000 Ft, a vételár 11 875 000 Ft és a 25 000 000 Ft feletti rész 70%-a;
j) 30 000 000 Ft-nál több, a vételár 15 375 000 Ft és a 30 000 000 Ft feletti rész 80%-a.
(2) Ha a lakóépület vagy lakás megvásárlója nem a 117. § (1)-(2) bekezdésben említett természetes személy, a vételár a 121. § szerint megállapított forgalmi érték 100%-a.
(3) Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiséget a 117. § (1) bekezdésben említett természetes személy vásárolja meg, a vételár a 121. § szerint megállapított forgalmi érték 80%-a, minden egyéb esetben 100%-a.
(4) Az üres állapotban értékesítésre kerülő lakás és helyiség vételára a forgalmi érték, ha azonban a pályázat során azt meghaladó összegű ajánlat érkezik, a vételár a forgalmi értéket meghaladó mértékű is lehet.
(5) Ha az első pályázat során nem érkezik a forgalmi értéket elérő érvényes ajánlat, az újabb pályázaton a meghirdetett vételár legfeljebb a forgalmi érték 80%-ára mérsékelhető. Amennyiben az újabb pályázaton érvényes ajánlat a forgalmi érték 80%-át elérő vételárra sem érkezik, új értékbecslést kell készíttetni, és annak alapján a pályázatot ismételten lefolytatni.
123. § (1) A 117. § (1)-(2) bekezdésben említett személyt a honvédelmi szervnél ténylegesen és folyamatosan eltöltött hivatásos és szerződéses szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti, továbbá munkavállalói jogviszonya után a lakóépület vagy lakás 122. § (1) bekezdés szerint megállapított vételárából árengedmény illeti meg.
(2) Az árengedmény mértéke
a) öt évnél több, de legfeljebb tíz év időtartamú jogviszony esetében 2,5%,
b) tíz évnél több, de legfeljebb tizenöt év időtartamú jogviszony esetében 5%,
c) tizenöt évnél több, de legfeljebb húsz év időtartamú jogviszony esetében 10%,
d) húsz évnél több, de legfeljebb huszonöt év időtartamú jogviszony esetében 12,5%,
e) huszonöt évnél hosszabb időtartamú jogviszony esetében 15%.
(3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában a honvédelmi szervnél különböző jogviszonyokban folyamatosan eltöltött szolgálati időt egybe kell számítani.
(4) A honvédelmi szervnél szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti, továbbá munkavállalói jogviszonyban az (1) bekezdés szerint eltöltött időtartam
a) a személyügyi alapnyilvántartást vezető személyügyi szerv igazolásával,
b) a honvédelmi szerv állományából történt kiválás esetében a szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti, továbbá munkavállalói jogviszony megszüntetéséről rendelkező okirattal vagy az illetékes hadkiegészítő parancsnokság által kiállított igazolással
igazolható.
(5) Az árengedmény csak akkor érvényesíthető, ha a meghatározott időtartamú szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti, munkavállalói) jogviszonnyal rendelkező személy a lakóingatlan tulajdonjogát legalább 50%-ban megszerzi.
124. § (1) Ha a lakást a 117. § (1) és (2) bekezdésben, illetve a helyiséget a 118. §-ban meghatározott jogosult vásárolja meg, részére - kérelmére - legalább tizenöt, de legfeljebb huszonöt évi részletfizetési kedvezményt kell adni. Részletfizetés esetén a jogosult - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a vételár 10%-át egy összegben köteles megfizetni. A vételár fennmaradó részét a törlesztés időtartama alatt havi egyenlő részletekben kell megállapítani.
(2) Ha a vevő a 117. § (1)-(2) bekezdésben, illetve a 118. §-ban meghatározott természetes személy és az adásvételi szerződés megkötésekor
a) a vételárat egy összegben megfizeti, a teljes vételárra,
b) 10%-ot meghaladó fizetést teljesít, a 10% feletti többletfizetés összegére,
40% árengedmény illeti meg.
(3) A vételárhátraléknak a természetes személy által az adásvételi szerződésben vállalt határidő előtt történő egyösszegű kiegyenlítése esetén a fennálló tartozását
a) a szerződés megkötésétől számított öt éven belül 40%-kal,
b) a szerződés megkötésétől számított öt év eltelte után 30%-kal,
c) a szerződés megkötésétől számított tíz év eltelte után 20%-kal
csökkenteni kell.
(4) Ha a vevőnek vételárhátraléka van, de nincs részletfizetési késedelemben és az egyösszegű befizetés az egyéves törlesztő részletet meghaladja (rendkívüli törlesztés), a vételárhátralékából az egyösszegű befizetésnek a (3) bekezdés szerinti arányában a fennmaradó tartozását csökkenteni kell.
(5) A nyugállományú vevőt az általa lakott lakás megvásárlásakor - kérelmére - a vételár egészére legalább tizenöt, de legfeljebb huszonöt évig tartó, havi részletfizetési kedvezmény illeti meg.
125. § Ha az üres lakás vagy helyiség vevője a vételárat részben vagy egészben kiegyenlíti, őt a 124. § (2)-(4) bekezdése szerint árengedmény nem illeti meg.
126. § A hatályos jogszabály alapján a lakások értékesítése során a vételár kiegyenlítésére a vevőtől, a vevő házastársától a saját jogán szerzett kárpótlási jegyet névértéken el kell fogadni.
127. § Ha a lakás vételárát a vevő részletfizetéssel egyenlíti ki, a fennálló vételárhátralék és járulékai erejéig a lakásra (ingatlanra) a HM javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.
128. § A vételárhátralékot évi 4,5%-os kamattal terhelten kell megfizetni.
129. § (1) A törlesztési határidő elmulasztása esetén az adóst a fizetési kötelezettségének teljesítésére határidő kitűzésével írásban fel kell szólítani. A határidő eredménytelen lejártát követően az esedékes tartozás behajtása iránti - peren kívüli vagy peres - eljárás megindítására haladéktalanul intézkedni kell.
(2) A kötelezett az (1) bekezdés szerinti tartozásának összege után a késedelembe esés időpontjától számított törvényes kamatot köteles megfizetni.

A lakások és helyiségek értékesítésének előkészítése

130. § (1) A kijelölést követően az elidegenítési eljárás lebonyolítására a területi lakásgazdálkodási szerv saját hatáskörében intézkedik. Az elidegenítés teljes körű lebonyolítására megbízási szerződést köthet ingatlanközvetítésre jogosult szervvel vagy a honvédelmi szervvel szolgálati (köztisztviselői, illetve közalkalmazotti) jogviszonyban nem álló magánszeméllyel (a továbbiakban: megbízott). A megbízási szerződésben a rendeletnek a megbízottakra vonatkozó előírásait is ki kell kötni.
(2) A megbízottat nyilvánosan meghirdetett pályázat útján kell kiválasztani, a vállalt határidő és a gazdasági szempontok figyelembevételével.
(3) A teljes körű lebonyolítás magában foglalja a lakóépület műszaki felmérését és annak dokumentálását, helyi forgalmi értékének és vételárának megállapítását, az ingatlan-nyilvántartással összefüggő esetleges helyesbítést, illetve a telekrendezést, a társasházzá történő alakítást és a lakások, helyiségek értékesítését.
131. § A társasház-alapító okirat tervezetének előkészítésébe a leendő tulajdonostársakat be kell vonni. Az alapító okirat tervezetének meg kell felelni a leendő tulajdonostársak többségi akaratának.
132. § A területi lakásgazdálkodási szerv vezetője ellenjegyezni köteles a helyi forgalmi érték és vételár megállapítását, továbbá a társasház-alapító okiratot.
133. § (1) A megbízott a társasház földhivatali ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzését követő 30 napon belül köteles vételi ajánlatot tenni a vásárlásra jogosultaknak.
(2) A vásárlásra jogosultság tényét a lakásra és a személygépkocsi-tárolóra vonatkozóan a helyi lakásgazdálkodási szerv, nem lakás céljára szolgáló helyiség esetében a bérbeadó írásban köteles igazolni a jogosultnak.
134. § A vásárlásra jogosult személy a vételi ajánlat kézhezvételét követő 60 napon belül köteles írásbeli nyilatkozatot tenni a megbízottnál az ajánlat elfogadásáról vagy visszautasításáról.

Az üresen álló lakóépület, lakás és helyiség elidegenítése

135. § (1) Az elidegenítésre kijelölt üres lakóépületet, valamint a részben lakott lakóépületben lévő, a lakásgazdálkodás körében felhasználásra nem tervezett üres lakást és nem lakás céljára szolgáló helyiséget a sajtó vagy más tájékoztató eszköz útján, illetve a helyben szokásos módon 30 napos jelentkezési határidővel és a pályázati feltételek ismertetésével együtt kell meghirdetni.
(2) Vásárlásra magánszemély, magánszemélyek jogi személyiség nélküli társasága és jogi személy egyaránt pályázhat.
136. § (1) A pályázatra meghirdetett üres lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre zárt borítékban érkező vételi ajánlatokat a beérkezés sorrendjében a helyi lakóházkezelő szerv veszi nyilvántartásba.
(2) A vételi ajánlatot a pályázat megnyitásától számított 30 nap leteltéig lehet bejegyezni a nyilvántartásba. A határidő leteltével a nyilvántartást le kell zárni, és ennek megtörténtét a helyi lakóházkezelő szerv vezetője köteles aláírásával ellenjegyezni.
137. § (1) A pályázati határidő lejártát követő 15 napon belül az e célra kijelölt bizottság közjegyző jelenlétében a beérkezett vételi ajánlatokat - annak tényét jegyzőkönyvben rögzítve - felbontja. A bizottság az ajánlatokat a felbontásuk napját követő 15 napon belül - közjegyző közreműködése nélkül - bírálja el.
(2) A bizottság a helyi lakóházkezelő szervnek, a helyi lakásgazdálkodási szervnek és a területi lakásgazdálkodási szervnek egy-egy képviselőjéből áll.
138. § (1) Az üres lakásra benyújtott pályázatok elbírálásakor a jelentkezőket a következő jogosultsági sorrend szerint kell figyelembe venni
a) a honvédelmi szervvel hivatásos, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek azonos feltételekkel,
b) a hivatásos állományból szolgálati nyugállományba helyezett személy,
c) az a) és b) pontban meghatározott személy özvegye,
d) szerződéses katona,
e) az a)-d) pontban nem említett más személy vagy vételre jogosult szervezet.
(2) Az azonos sorrendi kategóriába tartozó pályázók közül elsőbbséget élvez az, aki magasabb összegű előtörlesztést vállal.
(3) A nem lakás céljára szolgáló üres helyiségek értékesítése során az (1) bekezdésben megállapított sorrend nem alkalmazható. A helyiséget a legkedvezőbb vételi ajánlatot tevő pályázó részére kell értékesíteni.
139. § (1) A pályázó részére - a helyi önkormányzat kivételével - az adott településen csak egy lakás (helyiség) értékesíthető.
(2) Ha több lakásra nyer pályázatot, a helyi lakóházkezelő szerv nyilatkoztatja, hogy az általa megpályázott lakások közül melyiket kívánja megvásárolni. A többi, általa megpályázott, de meg nem vásárolható lakást a pályázati sorrendben őt követő személy, illetve személyek részére kell értékesíteni.
(3) A pályázók sorrendjének a (2) bekezdés szerinti változását a pályázatok elbírálásakor jegyzőkönyvben kell megállapítani.
140. § (1) Ha több pályázó azonos fizetési feltételeket vállal, a pályázatot az nyeri meg, aki a 136. § szerinti nyilvántartás alapján korábban nyújtotta be a pályázatát.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti időpont is megegyezik, az azonos tartalommal pályázók számára árverést kell tartani.
141. § A helyi lakóházkezelő szerv köteles a pályázat eredményét a pályázókkal külön-külön közölni, a megbízott részére megküldeni, valamint a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozni.

Az adásvételi szerződés megkötése és a birtokba adás

142. § (1) Az adásvételi szerződést a vevőkkel a megbízott akkor kötheti meg, ha
a) a 132. § szerinti ellenjegyzés megtörtént,
b) a vevő a vételi jogosultságát a 133. § (2) bekezdés szerint igazolta,
c) pályázat útján történő értékesítés esetén a helyi lakóházkezelő szerv vezetője a pályázat eredményét számára megküldte,
d) a házfelügyelői munkakörrel kapcsolatos lakást és a házfelügyelőt érintő kérdések a 152. § szerint rendezettek,
e) a lakóépület több, mint 50%-os tulajdoni hányadára érkezett be vételi szándéknyilatkozat.
(2) A helyi lakóházkezelő szerv az adásvételi szerződés érvényes létrejöttét követő hónap első napjával a lakóépületet a vevők birtokába adja, és ezzel egyidejűleg a vevőket terheli a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlása.
143. § (1) A 142. § (2) bekezdés szerinti birtokba adás napjával megszűnik:
a) a vevőt terhelő lakbér, használati és bérleti díj fizetési kötelezettség,
b) a helyi lakásgazdálkodási és lakóházkezelő szerv bérbeadói kötelezettsége.
(2) Ha a társasházi közösség alakuló közgyűlésének időpontja a 142. § (2) bekezdéstől eltér, a helyi lakóházkezelő szerv kezelői kötelezettsége a társasházi közösség megalakulását követő hónap első napjával szűnik meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti időtartamra eső kezelői bevételekkel és kiadásokkal a lakóházkezelő szerv a kezelői kötelezettség megszűnését követő 60 napon belül köteles a társasházi közösség tagjaival írásban elszámolni.
144. § (1) Ha a lakóépület vegyes tulajdonba kerül, kezelői feladatainak elvégzését és a közös képviselet ellátását a területileg illetékes MH elhelyezési szolgálat nem vállalhatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az állami tulajdoni hányad tulajdonosi képviseletét a társasházi közösség közgyűlésén a helyi lakóházkezelő szerv látja el.
145. § A megbízott a szerződés alapján jegyezteti be az ingatlan-nyilvántartásba:
a) a vevőnek a megvásárolt ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát,
b) a vevő kérelmére - ha az adásvétel a 117. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személlyel történt - a haszonélvezeti jogot,
c) a még ki nem egyenlített vételárhátralék és járulékai erejéig a 127. § szerinti esetben a HM javára a jelzálogjogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat.

A HM vagyonkezelésében lévő közműrendszerekről üzemeltetett lakóépületek társasházzá alakítása

146. § (1) A lakóépületekkel együtt értékesíteni kell az üzemeltetésüket és közműellátásukat biztosító, a HM vagyonkezelésében lévő közműrendszereket is (ivóvíz, csatorna, központi fűtés, melegvíz-ellátó rendszerek).
(2) A katonai szervezetek (létesítmények) közműellátását is biztosító közműrendszereknek csak olyan elemei adhatók társasházi tulajdonba, amelyek kizárólag a lakóépületek közműellátását szolgálják, és a katonai szervezet telekhatárán kívül vannak.
(3) A közműrendszerek tulajdonosi megosztásáról is a társasház alapító okiratban kell rendelkezni. Közös tulajdonba kell adni a közműrendszereknek azt a részét (elemét), amelynek a fenntartása és üzemeltetése a Lakástörvény és e rendelet szerint a bérbeadó feladata.
(4) A társasházi tulajdonba a (2) bekezdés szerint nem adható közműrendszerek üzemeltetése és a folyamatos közműszolgáltatás a katonai szervezetek feladata. A katonai szervezetek szolgáltatási kötelezettségét az adásvételi szerződésben rögzíteni kell.
(5) A katonai szervezet akkor mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha az ingatlan katonai célú használata végleg megszűnt, és az ingatlan új tulajdonosa (használója) a honvédelmi szerv lakóépületei közműellátására vonatkozó kötelezettséget szerződésszerűen átvállalta.

Hozzájárulás az önkormányzati tulajdonú, HM rendelkezésű lakás és helyiség elidegenítéséhez

147. § (1) Az önkormányzati tulajdonban levő HM rendelkezésű lakást és helyiséget a helyi önkormányzat az általa megállapított feltételek szerint idegeníti el.
(2) A Lakástörvény 55. §-ának (1) bekezdése szerinti hozzájárulást a következő szervek adhatják meg:
a) lakás és személygépkocsi-tároló vonatkozásában a helyi lakásgazdálkodási szerv,
b) helyiségre vonatkozóan a területi lakásgazdálkodási szerv.
148. § Az önkormányzat által történő elidegenítéshez, illetve a lakás megvásárlásához a helyi lakásgazdálkodási szerv a 115. § (3) bekezdés kivételével csak akkor járulhat hozzá, ha a lakás nem esik a 115. § (1) bekezdés a)-b) pontjának hatálya alá.
149. § Az önkormányzat által elidegenítésre kijelölt, HM bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogú lakás és helyiség megvásárlásához adott hozzájárulásban az önkormányzattal közölni kell az 1991. évi XXXIII. törvény 43. §-ában meghatározott vételárhányadra vonatkozó igényt is.
150. § A HM rendelkezésű önkormányzati lakás és személygépkocsi-tároló helyiség megvásárlásához a 147. § (2) bekezdés a) pontja szerint adott hozzájárulásról a helyi lakásgazdálkodási szerv értesíteni köteles a területi lakásgazdálkodási szervet.

Hozzájárulás magánbefektetői HM rendelkezésű lakás és helyiség elidegenítéséhez

151. § A magánbefektetői HM rendelkezésű lakás elidegenítéséhez a magánbefektetői megállapodás tartama (futamideje) alatt a területi lakásgazdálkodási szerv járulhat hozzá. A hozzájárulás abban az esetben adható meg, ha
a) az értékesítést a magánbefektető kezdeményezi,
b) azzal a céllal, hogy a lakást a bérlő javára elidegenítse, és
c) az elidegenítés a helyi lakásgazdálkodási érdekeket nem sérti.

Házfelügyelői lakás elidegenítése

152. § (1) Ha az elidegenítésre kijelölt lakóépületben munkakörhöz kötött házfelügyelői lakás van, a lakóépület elidegenítésére csak akkor kerülhet sor, ha a helyi lakóházkezelő szerv, a leendő társasház tulajdonosok és a házfelügyelő a lakást és a házfelügyelőt érintő kérdésekben előzetesen, írásban megegyeztek.
(2) A társasház alapító okiratba a munkakörhöz kötött házfelügyelői lakást:
a) külön tulajdonként kell felvenni, ha a leendő társasház tulajdonosok a házfelügyelői szolgáltatásra nem tartanak igényt,
b) osztatlan közös tulajdonként kell felvenni, ha a leendő társasház tulajdonosok a házfelügyelői szolgáltatásra igényt tartanak.
(3) A (2) bekezdés a) pontja esetén a házfelügyelőnek a munkajogi jogviszonyát a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint meg kell szüntetni, és - ha azt a Szolgáltatóval kötött szerződés nem zárja ki - számára
a) az általa lakott lakás megvásárlását a 117. § (2) bekezdése szerint lehetővé kell tenni,
b) lakásvásárlási szándékának hiányában a Lakástörvény 26. §-ának (2) bekezdése szerinti cserelakást kell bérbe adni, és az így megüresedő lakásra másik bérlőt kell kijelölni.
(4) A (2) bekezdés b) pontja esetén, ha a leendő társasháztulajdonosok:
a) a házfelügyelő személyét elfogadják, és ő vállalja a társasház tulajdonostársainak közösségével történő megállapodással a házfelügyelői feladatok elvégzését, a házfelügyelői munkajogi jogviszonyát a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint meg kell szüntetni,
b) a házfelügyelő személyét nem fogadják el, vagy a házfelügyelő nem kíván munkaszerződést kötni a társasház tulajdonostársi közösségével, a házfelügyelő munkajogi jogviszonyát a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint meg kell szüntetni, és - ha azt a Szolgáltatóval kötött szerződés nem zárja ki - számára az (1) bekezdés szerinti megállapodásban kikötött határidőre a Lakástörvény 26. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő cserelakást kell biztosítani.
(5) A (3) bekezdés b) pontja és a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a cserelakás biztosítása helyett a volt bérlőnek a 64. § (2) bekezdésben megállapított kiürítési térítés is fizethető.
153. § A társasházi közös tulajdonba kerülő, munkakörrel kapcsolatos házfelügyelői lakás vételára a becsült forgalmi érték 100%-a. A vételárat a leendő társasház-tulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában kötelesek megfizetni.

Az elidegenítésre vonatkozó egyéb rendelkezések

154. § (1) Ha az elidegenítésre kijelölt lakóépületben lévő lakást az elidegenítésre történt kijelölést megelőzően a bérlő részére lakás-használatbavételi díj fizetésének kötelezettségével utalták ki, és a bérlő a lakás-használatbavételi díj megfizetésére halasztást, részletfizetési vagy szociálpolitikai kedvezményt kapott, e fizetési kötelezettségének a lakás megvásárlása után is köteles eleget tenni a lakáskiutaló határozatban foglaltak szerint.
(2) A lakás-használatbavételi díj tartozás összegét az adásvétel során nem lehet figyelembe venni.
155. § (1) Az a bérlő, aki a lakásbérleti szerződését közös megegyezéssel pénzbeli térítés ellenében azért szüntette meg, hogy lakásigényét lakásépítés vagy -vásárlás útján oldja meg, és bérlőként továbbra is a lakásban marad, ez idő alatt vásárlási jogával csak akkor élhet, ha a pénzbeli térítést a honvédelmi szervnek visszafizeti.
(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni a lakásbérleti jogviszonyról pénzbeli térítés ellenében korábban történt lemondás esetén is.
(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható jogcím nélküli lakáshasználat esetén.
156. § Az elidegenítésből származó bevételnek a honvédelmi szervnél maradó részét a költségvetés pénzforgalmára vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni.
157. § (1) A lakóépület, lakás és helyiség e rendelet szerint történő elidegenítéséből származó - az elidegenítés költségeivel csökkentett és a honvédelmi szerv által felhasználható - bevételt lakhatás támogatási célra kell felhasználni.
(2) A tervezett bevétel felhasználásáról a területi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének javaslatára a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt.
158. § (1) A HM javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a lakás (helyiség) tulajdonjogának átruházásához - a házasság felbontásával és az örökléssel összefüggő tulajdonközösség megszüntetése kivételével - hozzájárulni csak a vételárhátralék és annak járulékai egy összegben történő kiegyenlítésének vagy másik lakóingatlanra történő átterhelésének feltételével lehet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulást a területi lakásgazdálkodási szerv adja meg.
159. § A területi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulhat az olyan, elidegenített lakóingatlan további megterheléséhez, amelyen a HM javára jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom áll fent. Követelés biztosítékának a Honvédelmi Minisztériumot megelőző ranghelyen történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez hozzájárulni csak akkor lehet, ha azt jogszabály kifejezetten elrendeli. Nem adható hozzájárulás, ha a bejegyezni kívánt újabb teher nem lakáscélú támogatásnyújtás biztosítékául szolgálna, vagy a lakóingatlanra bejegyzett és bejegyezni kívánt terhek együttes összege meghaladná az aktuális forgalmi érték 70%-át.

IX. FEJEZET

A LAKÁSBÉRLETRE VONATKOZÓ EGYÉB RENDELKEZÉSEK

160. § (1) A Lakástörvény 67. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott jóhiszemű jogcím nélküli használó részére a lakásbérlet megszűnésekor hatályos jogszabály szerint kell megfelelő másik lakást felajánlani, ha a jogcím nélkül használt lakás kiürítését a lakásgazdálkodási szempont indokolja.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti lakást a jogcím nélküli használó nem fogadja el, az általa tett írásbeli nyilatkozatot követő 8 napon belül a helyi lakásgazdálkodási szerv az ügyre vonatkozó összes iratot peresítési javaslattal köteles felterjeszteni a területi lakásgazdálkodási szervhez.
161. § A Lakástörvény 71. §-ának (1) bekezdése szerinti esetben a bérlő által korábban befizetett lakáshasználatbavételi díjat és díjkülönbözetet a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egységétől kell igényelni. A visszafizetésre a felmondással érintett lakás kiürítésének igazolását követő 8 napon belül kell intézkedni.
162. § (1) A lakás-használatbavételi díj címén fennálló tartozások és a megelőlegezett szociálpolitikai kedvezményeken alapuló kötelezettségek e rendelet hatálybalépése után is fennmaradnak.
(2) A kötelezett kérelmére a tartozás elengedéséről, részletfizetési és halasztási kedvezményről a helyi lakásgazdálkodási szerv javaslatának figyelembevételével a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége dönt.
163. § (1) A HM szolgálati lakásra 1994. január 1-je előtt, határozatlan időtartamra kötött bérleti szerződés nem szűnik meg, ha a bérlőt öregségi nyugdíjba, továbbá szolgálati nyugállományba helyezik, kivéve, ha arra fegyelmi vagy büntetőeljárással összefüggésben kerül sor, valamint, ha a lakás munkakörhöz kötött.
(2) A fegyelmi vagy büntetőeljárás során nyugállományba helyezett személy a 74. § (1) bekezdés szerinti megfelelő elhelyezésre, a munkakörhöz kötött lakás öregségi nyugdíjba helyezett volt bérlője a Lakástörvény 26. § (2) bekezdése szerinti cserelakásra tarthat igényt. Egyéb esetekben a 34. § (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben nem említett esetekben a lakás volt bérlője, vagy az általa hátrahagyott személy megfelelő elhelyezésre akkor tarthat igényt, ha az őt e rendelet alapján megilleti.

Lemondás a lakás HM rendelkezési jogáról

164. § Azokon a településeken, ahol katonai szervezet vagy annak - legalább 15 fő állománytáblában (munkaköri jegyzékben) rendszeresített létszámmal rendelkező - szervezeti eleme nem működik, az igénylő hiányában üresen álló önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakás bérlőkiválasztási, bérlőkijelölési jogát a honvédelmi szerv visszterhes megállapodás alapján a honvédelemért felelős miniszter előzetes engedélyével megszüntetheti, vagy más jogi személy részére az önkormányzat hozzájárulásával átruházhatja.

A lakásbérleti szerződés megkötésével kapcsolatos feladatok

165. § (1) A HM rendelkezésű állami lakás bérleti szerződésének megkötése előtt szerződés előkészítő ívet kell kiállítani, amelyen a lakásgazdálkodási szerv megkeresésére az illetékes lakóházkezelő szerv köteles 8 napon belül közölni a lakás:
a) műszaki adatait (helyiségek, alapterület, komfortfokozat stb.),
b) beköltözhetőségének, birtokbaadhatóságának időpontját,
c) a lakbér és a szolgáltatások díját, fizetésének módját.
(2) A lakásbérleti szerződést a helyi lakásgazdálkodási szerv köti meg. A szerződést 2 tanú jelenlétében írásba kell foglalni, amelyet a szerződő feleknek és a tanúknak sajátkezűleg alá kell írniuk. A szerződés kiadott iratmintán is írásba foglalható.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a magánbefektetői HM rendelkezésű lakás bérbeadója honvédelmi szerv.

Bérbeadói hozzájárulások

166. § (1) A bérbeadói hozzájárulás iránti kérelmet a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője bírálja el. A hozzájárulást indokolni nem szükséges, a hozzájárulás megtagadását azonban meg kell indokolni, és tájékoztatni kell a kérelmezőt, hogy jogorvoslatért az illetékes bírósághoz fordulhat.
(2) A bérlő hozzátartozójának befogadásához a bérbeadó előzetes hozzájárulást ad.
(3) A bérleti jog folytatásáért kötött tartási szerződéshez, valamint az albérleti szerződéshez és a magánszemélyek közötti lakáscsere-szerződéshez előzetes bérbeadói nyilatkozat nem adható, a hozzájárulás iránti kérelmet a szerződés tartalma szerint kell elbírálni. A bérbeadói hozzájárulást tartalmazó nyilatkozat a szerződés példányaira rávezetett záradék formájában is megtehető. Ilyen esetben rögzíteni kell, hogy a bérlő a záradékolt szerződés mely példányait, és mikor vette át.
(4) A (3) bekezdés szerinti szerződéshez megadott hozzájárulással egyidejűleg fel kell hívni a bérlőt, hogy más személy vagy szerv hozzájáruló nyilatkozatát 60 napon belül csatolja be, és addig az eltartót, albérlőt a lakásba nem fogadhatja be, továbbá a magánszemélyek közötti lakáscsere-szerződés alapján bérleti szerződés megkötésére nem kerülhet sor.
(5) Az állami tulajdonú lakás átalakítására, korszerűsítésére vonatkozó bérbeadói hozzájárulás iránti kérelem esetén előzetesen be kell szerezni a lakóházkezelő szerv írásbeli szakvéleményét. Így kell eljárni akkor is, ha több bérlő, több lakást szolgáló berendezés létesítéséhez kéri a bérbeadói hozzájárulást.

X. FEJEZET

SZÁLLÓGAZDÁLKODÁS, SZÁLLÓBÉRLET

167. § (1) A honvédelmi szerv az állományába tartozó személyek lakhatásának átmeneti megoldása és a szolgálati feladatokhoz rendelt tartózkodási helyen történő elhelyezése céljából helyőrségi szállókat működtet.
(2) A helyőrségi szálló a honvédelmi szerv intézményi területén belül elkerített, közterületről önállóan megközelíthető vagy az intézményi területen kívül elhelyezkedő, állami tulajdonú HM vagyonkezelésű vagy a honvédelmi szerv által bérelt olyan szállóépület (épületrész) - kivételesen HM rendelkezésű lakás -, amelyben a szállodai jelleggel berendezett szobákban a fekvőhelyek száma szerinti férőhelyek (a továbbiakban együtt: szálló férőhely) vannak.
(3) A helyőrségi szállókon biztosítani kell a nemek, az állománycsoportok és rendfokozati kategóriák szerinti elkülönítést.
168. § (1) Helyőrségi szálló elhelyezésre sorrendben
a) a tiszti,
b) a tiszthelyettesi, továbbá
c) a szerződéses legénységi
állomány tagja jogosult, ha a szolgálati helye vonzáskörzetében nem rendelkezik önálló lakással.
(2) A honvédelmi szerv köztisztviselője, közalkalmazottja és munkavállalója részére az (1) bekezdésben meghatározott személyeket követő sorrendben, a beosztására figyelemmel adható a helyőrségi szállón elhelyezés, ha a munkahelye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében önálló lakással nem rendelkezik.
(3) A szolgálati, illetőleg munkahelye vonzáskörzetében önálló lakással rendelkező, az (1)-(2) bekezdésben felsorolt személyek részére - legfeljebb egy év meghatározott időtartamra - akkor adható szállóelhelyezés, ha egyéni és családi körülményei miatt átmenetileg arra rászorulnak, és laktanyai szálláson nem helyezhetőek el.
169. § (1) A honvédelmi szerv állományába tartozó személy részére - a HM rendelkezésű lakásra való igényjogosultságától függetlenül - szálló férőhely adható, ha
a) a szolgálati helye szerinti - a 7. § (4) bekezdésben meghatározott - vonzáskörzetben,
b) a Hjt. 52. §-ában foglalt, határozott időtartamra szóló vezénylés esetén a szolgálatteljesítés helye szerinti településen,
c) a munkahelye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében
nem rendelkezik önálló lakással, illetőleg a honvédelmi szervtől albérleti (lízing-) díj hozzájárulásban nem részesül.
(2) A honvédelmi szerv állományából szolgálati nyugállományba vagy öregségi nyugdíjba helyezett személy részére szálló férőhely akkor adható, ha lakáshasználati joggal sehol nem rendelkezik.
(3) Amennyiben a szálló használatának rendjét nem zavarja, kivételesen szállóelhelyezést kaphat:
a) a tiszti és tiszthelyettesi állományú katona szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben önálló lakással nem rendelkező házastársa (élettársa), valamint
b) a helyőrségi szálló önálló WC-vel és fürdőhelyiséggel rendelkező lakóegységében a honvédelmi szerv állományába tartozó jogosulttal közösen, annak gyermeke és házastársa (élettársa),
c) a hivatásos katona felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányait folytató gyermeke önállóan, ha az oktatási intézmény székhelyén lakáshasználati joggal nem rendelkezik, és kollégiumi elhelyezésben sem részesülhet.
(4) Szálló férőhelyen lehet elhelyezni alkalomszerű szállás céljából a honvédelmi szerv állományába tartozó személyt és közvetlen hozzátartozóit, továbbá a honvédelmi szerv állományába tartozó személyt, ha a szállást szolgálati úttal összefüggésben igényli. Alkalomszerű szállásnak kell tekinteni a nem rendszeres, legfeljebb 5 éjszaka időtartamú elhelyezést.
(5) Az (1)-(4) bekezdésekben nem említett személyek részére a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes engedélyével, legfeljebb egy év határozott időtartamra adható szálló férőhely. Az önkéntes tartalékos tiszt és tiszthelyettes szállóelhelyezését a területileg illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője engedélyezheti az önkéntes tartalékos szolgálat időtartamára azzal, hogy a szálló férőhely bérlője a 172. § (2) bekezdésben meghatározott mértékű bérleti díjat köteles fizetni.
(6) A szálló férőhely elosztásáról, illetve az ott történő elhelyezésről a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt.
(7) A szállók házirendjét a területi lakásgazdálkodási szerv vezetője a központi lakásgazdálkodási szerv vezetője által jóváhagyott intézkedésben határozza meg.
170. § (1) A szálló férőhelyet az arra jogosult személy az e célra rendszeresített igénylőlapon kérheti az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervtől. Az igénylést a kérelmező állományilletékes parancsnokával vagy munkahelyi vezetőjével véleményeztetni kell.
(2) A szolgálati úton benyújtott igénylést az állományilletékes parancsnok, indokolt véleményével ellátva, haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül köteles a helyi lakásgazdálkodási szervnek továbbítani és arról egyidejűleg a kérelmezőt tájékoztatni.
(3) A 169. § (4) bekezdésben foglalt esetben az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni. A szállás levélben (telefaxon) vagy távbeszélőn kérhető, amelyre a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője - a kérelemmel azonos módon - haladéktalanul köteles választ adni.
(4) A szálló férőhelyen történő elhelyezésről és a bérbeadásról a helyi lakásgazdálkodási szerv értesíti a kérelmezőt. Az értesítésnek tartalmaznia kell a bérlet minden lényeges feltételét, így különösen:
a) a bérlő nevét és személyazonosító adatait,
b) a férőhely pontos megnevezését és elfoglalhatóságának kezdő időpontját,
c) a bérlet tartamát (határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig szóló),
d) a lakcímbejelentés jellegét,
e) a bérleti díj összegét, fizetésének módját vagy a fizetés alóli mentességet,
f) a házirend betartásának kötelezettségét,
g) a rendeltetésellenes használatból eredő kártérítési felelősséget,
h) a szállóbérlet megszűnésének jogkövetkezményét (kiköltözési kötelezettség),
i) a felmondási jogot és annak időtartamát.
(5) A szállóbérleti szerződés a bérbeadásról szóló értesítésben foglalt tartalommal, az igénylő (bérlő) arra vonatkozó elfogadó nyilatkozatával jön létre.
(6) Az elfogadó nyilatkozatot az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül írásban kell megtenni; a határidő lejártával az értesítés a helyi lakásgazdálkodási szervet nem köti. Az elfogadó nyilatkozat személyes átvétel esetén az értesítésre is rávezethető.
(7) A 169. § (4) bekezdésben meghatározott esetben az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
171. § (1) A szállóbérlet a honvédelmi szerv állományába tartozó személy és vele elhelyezett hozzátartozója esetében a 168. § (1) és (3) bekezdésben meghatározott jogosult helyőrségben betöltött beosztásának megszűnéséig, minden más esetben legfeljebb egy év meghatározott időtartamra szólhat.
(2) A szállóbérlő a bérlet tartama alatt a használat körében:
a) jogosult a számára meghatározott férőhelyhez közvetlenül hozzátartozó bútorzat és egyéb használati tárgyak kizárólagos használatára, valamint a szálló közös helyiségeinek, és az azokban levő berendezéseknek, eszközöknek a használatára oly módon, hogy azzal más szállóbérlők használatát ne korlátozza és a rendeltetésszerű használatnak megfeleljen,
b) köteles a szálló házirendjét betartani és az együttélés általánosan elfogadott normái szerint viselkedni,
c) az általa okozott, rendeltetésellenes használatból eredő kárt vagy helyreállítási, pótlási költséget köteles megtéríteni.
172. § (1) A honvédelmi szerv állományába tartozó köztisztviselő, közalkalmazott és munkavállaló, valamint a hivatásos állományból szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezett személy, továbbá a hivatásos katona felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányait folytató gyermeke a 2. mellékletben megállapított és a bérlőkijelölésben közölt összegű szálló férőhely bérleti díjat köteles havonta megfizetni a kikötött határnapig.
(2) A szállóelhelyezésre jogosult tiszti, tiszthelyettesi és szerződéses legénységi állományú katona az (1) bekezdés szerint megállapított összeg 50%-át köteles szálló férőhely bérleti díjként havonta megfizetni.
(3) A honvédelmi szerv állományába nem tartozó, szállóelhelyezésre nem jogosult személy - a hivatásos állományból szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezett személy, továbbá a hivatásos katona felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányait folytató gyermeke kivételével - az (1) bekezdés szerint megállapított összeg kétszeresét köteles szálló férőhely bérleti díjként havonta megfizetni.
(4) A szálló elhelyezésre jogosult személy a vele együttesen - engedéllyel - elhelyezett házastárs (élettárs) és gyermek után a rá vonatkozó mértékkel megegyező összegű bérleti díjat köteles fizetni.
(5) A haderő-átalakítással összefüggésben másik lakásgazdálkodási körzetben lévő településre kinevezett, áthelyezett, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra vezényelt és szállón elhelyezett katonának a kinevezéstől, áthelyezéstől, vezényléstől számított 9 hónapig nem kell szálló férőhely bérleti díjat fizetnie.
(6) A Hjt. 52. §-a alapján, meghatározott időtartamra vezényelt katonának a vezénylés helye szerinti településen juttatott szálló férőhelyért nem kell bérleti díjat fizetnie.
(7) A szállón alkalomszerűen elhelyezett személy a 2. mellékletben megállapított összegű szálló férőhely használati díjat köteles fizetni.
(8) A szolgálati úttal összefüggésben a szálló férőhely menetlevél alapján térítésmentesen vehető igénybe. Egyéb, magáncélú alkalmi igénybevétel esetén férőhely használati díjat kell fizetni.
(9) Ha a szálló férőhely igények kielégítését az nem veszélyezteti, írásbeli kérelemre a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője a tiszti állomány tagja részére a legfeljebb két férőhelyes szállószobában a második férőhely kizárólagos használatát - térítésmentesen - engedélyezheti.
(10) A bérleti (használati) díjat a tárgyhó felére kell megfizetni akkor is, ha a bérlet (használat) annál rövidebb időtartamú volt, de meghaladta az öt napot. Ha a tárgyhóban, a bérlet öt nap, vagy annál rövidebb időtartamú volt, arra az időre bérleti (használati) díjat nem kell fizetni.
173. § (1) A szállóbérlet megszűnik, ha:
a) a felek a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetik,
b) a szálló megsemmisül, vagy bármilyen oknál fogva szállóként tovább nem működtethető,
c) az arra jogosult felmond,
d) a szállóbérlő meghal,
e) a szállóbérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították, vagy végrehajtható szabadságvesztésre ítélték,
f) a szerződésben meghatározott időtartam lejár vagy feltétel bekövetkezik.
(2) Ha a szállóbérlet az (1) bekezdés f) pontja szerint szűnik meg, a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője 15 napon belül köteles írásban felszólítani a volt bérlőt arra, hogy a szállóból haladéktalanul költözzön ki.
(3) A bérlet megszűnése esetén a volt szállóbérlő haladéktalanul köteles a férőhelyet kiüríteni, a leltár szerint kizárólagos használatába adott berendezésekkel, használati tárgyakkal a szálló gondnokának elszámolni.
(4) Ha a szállóbérlő meghal, a helyi lakásgazdálkodási szerv azonnal köteles írásban felszólítani a legközelebbi hozzátartozót az elhunyt személy tulajdonát képező, szállón tartott ingóságoknak átvételére és elszállítására. Ennek megtörténtéig az elhunyt által szabadon hagyott tárgyakat két tanú jelenlétében jegyzőkönyvi leltárba kell venni, és gondoskodni kell biztonságos tárolásukról. Az elhunyt által lezárva tartott berendezést le kell pecsételni, és azt a hozzátartozó jelenlétében kell jegyzőkönyv felvételével felnyitni. A hozzátartozónak leltár szerint kell átadni az ingóságokat, azok átvételének írásbeli tanúsításával. Hozzátartozó hiányában az illetékes gyámhatóságtól eseti gondnok kirendelését kell kérni.
(5) A (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a szállóbérlet az (1) bekezdés e) pontja alapján szűnt meg, és a volt bérlő nem gondoskodott személyes ingóságainak elszállításáról.
174. § (1) A szállóbérletet érvényesen írásban lehet felmondani.
(2) A bérlő a szerződést indokolás nélkül, azonnali hatállyal is felmondhatja.
(3) A bérbeadó a szerződést akkor mondhatja fel, ha a bérlő:
a) szállóelhelyezésre való jogosultsága megszűnt,
b) lakhatása az új szolgálati (munka-) helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében biztosított,
c) a szállót rendeltetésellenesen használja, a házirendet rendszeresen vagy súlyosan megsérti,
d) a bérleti díjat nem fizeti meg,
e) a bérbeadástól számított 30 napon belül nem igazolja, hogy a külön jogszabályban foglalt lakcím-bejelentési kötelezettségét teljesítette, és nem igazolja azt, hogy a szállótól eltérően bejelentett lakcímről történő napi munkába járáshoz a honvédelmi szervtől utazási költségtérítésben nem részesül,
f) laktanyai szálláshelyen kapott elhelyezést.
(4) A bérbeadói felmondás a 15. napra szólhat. Ha viszont a helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlőt a hátralékos bérleti díj megfizetésére határidő kitűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel írásban felszólította, a fizetési határidő lejártával a szállóbérlet azonnali hatállyal is felmondható.
(5) A szálló férőhely jogcím nélküli használója a használat kezdetétől számított 2 hónap elteltével a részére megállapítható bérleti díj háromszorosára, 4 hónap elteltével hatszorosára növelt összegét köteles használati díjként megfizetni. A használati díj összegét a szálló fekvése szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv közli a jogcím nélküli használóval.
175. § A 167-174. §-ban foglalt rendelkezéseket a honvédelmi szerv által üzemeltetett külügyi szállókra, szállodákra és szállodai részlegekre, továbbá a laktanyai szálláshelyekre nem kell alkalmazni.

XI. FEJEZET

LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁSI FORMÁK PÉNZÜGYI FORRÁSAI ÉS SZÁMLAKEZELÉSE

176. § (1) A lakáscélú támogatás finanszírozása pénzintézeti, valamint költségvetési számlák útján történik.
(2) A központi költségvetésben megállapított lakástámogatási előirányzat pénzforgalmának lebonyolítására a HM az arra jogosult pénzintézetnél „Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása” elnevezésű számlát vezet.
(3) Az e rendeletben megállapított, a (2) bekezdés szerinti körbe nem tartozó támogatások és térítési kötelezettségek teljesítése az arra illetékes honvédelmi szerv által vezetett kincstári számláról történik.
177. § (1) A 176. § (1) bekezdés szerinti számla javára, illetve terhére a külön jogszabályban megállapított bevételeket és kiadásokat lehet elszámolni.
(2) A 176. § (2) bekezdés szerinti lakástámogatási előirányzat tervezését és felhasználását a fejezeti kezelésű előirányzatok éves felhasználásának rendjéről szóló HM rendelet szabályai szerint, az abban kijelölt honvédelmi szerv végzi.
178. § A lakáscélú támogatások pénzügyi forrásai:
a) a központi költségvetésben megállapított lakástámogatási előirányzat,
b) a „Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása” számla - külön jogszabályban megállapított - bevételei,
c) az előző évben az erre a célra rendelkezésre állt keret pénzmaradványa,
d) a HM rendelkezésű lakóépületek, lakások elidegenítéséből és egyéb hasznosításából származó, jogszabály alapján a honvédelmi szerv költségvetését megillető bevétel,
e) jogszabályi felhatalmazás alapján a honvédelmi szerv költségvetéséből e célra átcsoportosított keret.

XII. FEJEZET

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ JUTTATÁS

179. § (1) A végleges letelepedés, illetve a lakhatás végleges megoldásának elősegítésére, a szolgálati viszony fennállásának tartama alatt, a 187. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott célra, vissza nem térítendő juttatásra jogosult
a) az 52. életévét betöltött hivatásos katona, és
b) életkorától függetlenül a szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezés alatt álló hivatásos katona, ha a kérelmét a nyugállományba helyezéséről szóló parancs kézhezvételét követően a jogviszonya megszűnéséig benyújtotta,
amennyiben a lakás tulajdonát legalább 50%-os tulajdoni hányad arányában szerzi meg.
(2) A szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezés esetén a vissza nem térítendő juttatás csak akkor állapítható meg, ha a kérelmező szolgálati viszonya a Hjt. 59. § (1) bekezdésében, és a (2) bekezdésének a)-b) pontjaiban, továbbá a Hjt. 62. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban, valamint a Hjt. 63. § (1) bekezdésében foglaltak szerint szűnik meg. A támogatás a szolgálati (rokkantsági, baleseti) nyugállományba helyezésről rendelkező parancs (határozat) aláírását követően, a szolgálati viszony megszűnésének napjáig terjedő időszakban nyújtható, illetve állapítható meg. A kérelem benyújtására nyitva álló határidőről az állományilletékes parancsnok a nyugállományba helyező parancs kihirdetésével egyidejűleg tájékoztatást ad.
(3) Nem teljesíthető a vissza nem térítendő juttatás iránti igény, ha a kérelmező
a) vagy házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha, nevelt gyermeke) lakásának tulajdonjogát az igénylés benyújtását megelőző öt éven belül ingyenesen átruházta,
b) korábban vissza nem térítendő juttatásban részesült, vagy a házastársa (élettársa) a családjogi kapcsolat fennállása alatt részesült e támogatásban.
180. § A haderő strukturális változásainak elősegítése érdekében - a 179. § (3) bekezdésben foglaltak kivételével - vissza nem térítendő juttatást kaphat a hivatásos katona akkor is, ha
a) másik helyőrségbe (településre) a haderő átalakításával vagy átszervezéssel összefüggésben került kinevezésre, áthelyezésre, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra vezénylésre, és
b) a juttatást a helyőrség változtatást követő egy éven belül az új szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben lévő beköltözhető (használatbavételi engedéllyel rendelkező) lakás vásárlásához kéri, továbbá
c) a helyőrségváltoztatással összefüggésben az új szolgálati helye vonzáskörzetébe nem tartozó településről költözik az ahhoz tartozó településre.
181. § (1) A vissza nem térítendő juttatás összege az igazolt építési költségnek vagy vételárnak a 188. § vagy a 189. § alapján számítható munkáltatói kölcsönnel csökkentett összege, amely azonban az adóterhet nem viselő járandóság törvényben megállapított felső határa mellett nem haladhatja meg a köztisztviselői illetményalap
a) 70-szeres összegét az 52. életévének betöltése előtt szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezett jogosult esetében, illetve
b) 140-szeres összegét minden más esetben.
(2) A korábban munkáltatói kölcsönben részesült és arra a 195. § f) pontja alapján a továbbiakban már nem jogosult személy esetében az építési költséget vagy vételárat a kapott kölcsön jóváírt engedmény nélküli összegével kell csökkenteni. A vissza nem térítendő juttatás összegét egyebekben az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell kiszámítani.
(3) A támogatásra egyaránt jogosult házastársak a vissza nem térítendő juttatás iránti kérelmüket együttesen nyújthatják be. Esetükben a vissza nem térítendő juttatás (1)-(2) bekezdés szerint kiszámított összege 25%-kal növelhető.
(4) Az (1)-(3) bekezdés alapján számított összeg 50%-a nyújtható vissza nem térítendő juttatásként, ha a kérelmező
a) az általa önállóan vagy a házastársával (élettársával) együttesen bérelt (jogcím nélkül használt) HM rendelkezésű lakást a maga vagy más személy részére megvásárolta, illetve az ilyen lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult;
b) házastársa (élettársa) - a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt - HM rendelkezésű lakást elővásárlási vagy vételi jog jogosultjaként a maga vagy más személy részére megvásárolt, illetve az ilyen lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult.
(5) A honvédelmi szervtől korábban munkáltatói kölcsönben részesült személy részére megállapítható vissza nem térítendő juttatásból le kell vonni a kölcsönből részére jóváírt engedmények összegét.
(6) A juttatás összegének megállapításakor a köztisztviselői illetményalapnak az igénylés elbírálására jogosult szervhez történő beérkezésekor hatályos összegét kell figyelembe venni.
182. § (1) Lakásvásárlás céljából, kompenzatív jelleggel életkori korlátok nélkül vissza nem térítendő juttatásra jogosult az a hivatásos és szerződéses katona, továbbá a honvédelmi szervvel jogviszonyban álló köztisztviselő, közalkalmazott és munkavállaló, akinek a 31. § (1) bekezdés szerinti lakásbérleti szerződése azért szűnik meg, mert
a) a magánbefektetővel kötött elhelyezési célú megállapodás megszűnt, és másik - a 72. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő - HM rendelkezésű lakás a szolgálati hely szerinti vonzáskörzetben a bérlet megszűnésével egyidejűleg nem juttatható;
b) a szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonya a 34. § (1)-(2), továbbá (5) bekezdésben foglaltak szerint, a magánbefektetővel kötött megállapodás lejárta előtt szűnik meg, és másik - a 37. § (5) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő - HM rendelkezésű lakás részére a bérlet megszűnésével egyidejűleg nem juttatható;
c) a honvédelmi szervvel fennálló jogviszonya olyan okból szűnik meg, amelynek következtében a megfelelő elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználat szabályai alapján kell eljárni, de másik - a 74. § (1) bekezdésben megállapított feltételeknek megfelelő - HM rendelkezésű lakás részére a bérlet megszűnésével egyidejűleg nem juttatható.
(2) Az (1) bekezdés szerint nyújtott juttatás mértéke a 181. § (1) bekezdésben megállapított mindenkori legmagasabb összeg 1,75-szerese, de nem haladhatja meg az igénylő által vásárolt lakás vételárát.
183. § (1) A vissza nem térítendő juttatás és a munkáltatói kölcsön támogatás egyidejűleg azonos célra igénybe vehető, de együttes összegük ez esetben sem haladhatja meg az épített vagy vásárolt lakás létesítési költségét (vételárát).
(2) Korábban nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a vissza nem térítendő juttatás akkor állapítható meg, illetve akkor folyósítható, ha
a) a munkáltatói kölcsönnel már támogatott lakásépítés vagy lakásvásárlás az arra irányadó jogszabályi rendelkezések szerint nem minősül befejezettnek;
b) a munkáltatói kölcsöntartozás átterhelésével, továbbá azzal együtt az újabb, kiegészítő munkáltatói kölcsön támogatást másik lakásingatlan építéséhez vagy vásárlásához kérik.
184. § A vissza nem térítendő juttatásban részesülő személy - részben vagy egészben - tulajdonába kerülő lakásra a támogatás nyújtásától számított öt év időtartamra a Honvédelmi Minisztérium javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.
185. § (1) A vissza nem térítendő juttatás iránti kérelmet az e célra, valamint a munkáltatói kölcsönre rendszeresített „Lakáscélú támogatás igénylő lap”-on, a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egységéhez lehet benyújtani a kérelmezett támogatás vagy támogatások megjelölésével.
(2) Ha a vissza nem térítendő juttatásra irányuló kérelem elbírálására már csak a jogosult szolgálati viszonyának megszűnése után kerül sor, az egyéb feltételek megléte esetén az igényét teljesíteni kell, és intézkedni kell a juttatás részére történő folyósítására.
186. § A vissza nem térítendő juttatás vonatkozásában a 179-185. §-ban megállapított feltételeken túl a munkáltatói kölcsön feltételeire, igénylésére, felmondására és visszatérítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

XIII. FEJEZET

MUNKÁLTATÓI KÖLCSÖN

187. § (1) Munkáltatói kölcsön adható az igénylőnek:
a) a tulajdonába kerülő lakás vásárlásához - kivéve az állami tulajdonban lévő lakás megvásárlását -, cseréjéhez,
b) a tulajdonába kerülő lakás építéséhez, ideértve az önálló lakást eredményező emeletráépítést és a nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá történő átalakítását, amennyiben annak legalább 50%-os készültségét igazolja,
c) lakástulajdona legalább egy lakószobával való bővítéséhez, ha a lakás szobáinak száma nem éri el a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabályban megállapított méltányolható lakásigény alsó határát,
d) lakásnak további, egy önálló lakást eredményező műszaki megosztásához, ha az így létrehozott lakás a tulajdonába kerül,
e) lakás tulajdoni hányadának az öröklés útján létrejött tulajdonközösség megszüntetése céljából történő megvásárlásához,
f) lakástulajdonnak az a) és b) pontok szerinti megszerzéséhez igénybe vett lakáscélú pénzintézeti kölcsönből fennálló tartozás összegének csökkentéséhez, kiegyenlítéséhez, amennyiben a kölcsönszerződés megkötésétől számított 10 év még nem telt el.
(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a kölcsönt igénylő a lakásnak legalább 1/4-ed részben tulajdonosa.
188. § (1) A munkáltatói kölcsön összege a kölcsönszámítási alap 60%-a, de legfeljebb a 187. § (1) bekezdés
a) a)-b) és f) pontja szerinti esetekben a külön jogszabályban megállapított mindenkori köztisztviselői illetményalap 110-szeres,
b) c)-e) pontjai szerinti esetekben a külön jogszabályban megállapított mindenkori köztisztviselői illetményalap 70-szeres
összege lehet.
(2) Az önkormányzati tulajdonú lakás megvásárlásához az abban bent lakó részére nyújtott munkáltatói kölcsön a kötelezően fizetendő vételárhányad összege, de legfeljebb a külön jogszabályban megállapított mindenkori köztisztviselői illetményalap 10-szeres összege lehet.
(3) Az (1) bekezdés, továbbá a 189. § szerint számított kölcsön összege növelhető:
a) 25%-kal, ha az együtt költöző és tulajdonostárssá váló családtagok (hozzátartozók) közül 2 személy, 50%-kal, ha az együtt költöző és tulajdonostárssá váló családtagok (hozzátartozók) közül kettőnél több személy áll a honvédelmi szervvel szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonyban, a támogatást együttesen igénylik és külön-külön rendelkeznek a kölcsönnyújtás feltételeivel,
b) az igénylő számára már elbírált munkáltatói kölcsön és az a) pont alapján számított összeg különbözete adható munkáltatói kölcsönként az együtt költöző, a 10. § (4) bekezdésben meghatározott hozzátartozó részére, ha kölcsönigénylését külön vagy utólagosan nyújtja be.
(4) A kölcsönszámítási alap a 187. §-ban felsoroltak igazolt költségének vagy vételárának
a) az igénylő vagy a házastársa (élettársa), valamint a vele együttköltöző családtagja által bérelt lakás bérleti szerződésének (jogcím nélküli használatának) a kölcsönigénylést megelőző öt éven belül történt megszüntetéséért kapott pénzbeli térítéssel, továbbá
b) a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet tulajdonában lévő lakáson az igénylő vagy a házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke), valamint a vele együttköltöző családtagja javára fennálló haszonélvezeti és egyéb használati jognak a kölcsönigénylést megelőző öt éven belül történt megszüntetéséért kapott pénzbeli térítéssel, valamint
c) az igénylő vagy a házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke), valamint a vele együttköltöző családtagja - beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is - tulajdonát képező lakás elidegenítéséből származó tiszta bevétellel
csökkentett összege. A tulajdont eredményező lakáscsere esetén pedig a cserélni kívánt lakások szerződésben kikötött értékének az igénylőt terhelő különbözete.
(5) Az elidegenítésből származó tiszta bevételként kell számításba venni a kölcsönigénylést megelőző öt éven belül értékesített lakásnak az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati, valamint munkáltatói támogatás, továbbá kiegyenlített lakáscélú pénzintézeti kölcsön összegével csökkentett eladási árát.
189. § A kölcsönszámítási alap összegével megegyező, de a 187. § (1) bekezdés a)-b) és f) pont szerinti esetekben legfeljebb a külön jogszabályban megállapított mindenkori köztisztviselői illetményalap 140-szeresének, c)-e) pont szerinti esetekben 110-szeresének megfelelő összegű munkáltatói kölcsön nyújtható a hivatásos katonának, ha
a) másik helyőrségbe (településre) a haderő átalakításával vagy átszervezéssel összefüggésben került kinevezésre, áthelyezésre, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra vezénylésre, és
b) a kölcsönt a helyőrség változtatást követő egy éven belül az új szolgálati helye szerinti településen lévő beköltözhető (használatbavételi engedéllyel rendelkező) lakás vásárlásához kéri, továbbá
c) a helyőrség változtatással összefüggésben az új szolgálati helye vonzáskörzetébe nem tartozó településről költözik az ahhoz tartozó településre.
190. § (1) A 182. § (1) bekezdésben foglalt esetekben lakásvásárlás céljából, kompenzatív jelleggel munkáltatói kölcsön adható az azt kérelmező részére, feltéve, hogy megfelel a kölcsönnyújtás e rendeletben foglalt egyéb feltételeinek.
(2) Az (1) bekezdés szerint nyújtott munkáltatói kölcsön legfeljebb a 188. § (1) bekezdés a) pontja szerint megállapítható támogatás legmagasabb értékének 1,75-szerese lehet.
(3) A kompenzatív jellegű munkáltatói kölcsön a 182. §-ban foglalt kompenzatív jellegű vissza nem térítendő juttatással együttesen is igénybe vehető. Az együttesen nyújtott támogatások azonban ebben az esetben sem haladhatják meg a kérelmező által vásárolt lakás vételárát.
191. § (1) A 188. § (1) és (2) bekezdés, valamint a 189. § alkalmazása során a köztisztviselői illetményalapnak az igénylés elbírálására jogosult szervhez történő beérkezésekor hatályos összegét kell figyelembe venni.
(2) A munkáltatói kölcsön - a 188. § (2) bekezdés szerinti önkormányzati tulajdonú lakásvásárlás esete kivételével - a lakhatási engedély kiadásának, illetve az adásvételi szerződés megkötésének évét követő naptári év végéig adható, ha az építkezés műszakilag indokolt befejező munkálataihoz, vagy az adásvételi szerződésben kikötött vételárrészlet kifizetéséhez szükséges.
192. § (1) A munkáltatói kölcsön kamatmentes, a folyósító pénzintézet által felszámított kezelési költség az igénylőt terheli.
(2) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama legfeljebb 25 év, a futamidőt azonban úgy kell megállapítani, hogy a havi törlesztőrészlet 10 000 Ft-nál kevesebb nem lehet.
(3) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama alatt - indokolt esetben és kérelemre - a törlesztés legfeljebb 2 éves időtartamra felfüggeszthető, ez esetben a futamidő változatlanul hagyása mellett a tartozás havi törlesztő összegét kell megnövelni.
(4) A munkáltatói kölcsönből fennálló tartozás összegét elengedni - a 196-197. §-ban megállapított engedmények és kedvezmények, valamint a Hjt. 126/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - nem lehet.
193. § (1) Az özvegy, túlélő élettárs és örökös az állomány hősi halottá nyilvánított tagja részére nyújtott munkáltatói kölcsönből fennálló tartozás elengedése iránti, a honvédelemért felelős miniszternek címzett kérelmet a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egységénél nyújthatja be.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) a házassági anyakönyvi kivonat, illetőleg az élettársi kapcsolatot hitelt érdemlően igazoló okirat másolatát,
b) a jogerős hagyatékátadó végzés másolatát.
(3) A kérelmet a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egysége a kölcsönből fennálló tartozás összegének megjelölésével a központi lakásgazdálkodási szerv útján terjeszti elő a honvédelemért felelős miniszterhez.
(4) A miniszter döntéséről a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége útján értesíti a kérelmezőt. Fizetési kötelezettségének - lakáscélra nyújtott hitel törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alapján elengedett részének minősülő - megszűnéséről a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége értesíti a folyósító pénzintézetet, valamint a pénzügyi nyilvántartásokból (mérlegből) a tartozást kivezeti.
194. § (1) Munkáltatói kölcsön adható a honvédelmi szerv állományába tartozó személynek, ha
a) a 187. § (1) bekezdés a)-b) és d)-e) pontjai szerinti igénylés esetében ő maga, házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke), valamint együtt költöző családtagja lakás tulajdonjogával, állandó használati jogával, haszonélvezeti jogával vagy önkormányzati, továbbá állami tulajdonú lakás bérleti jogával nem rendelkezik, illetőleg a meglévőt az újabb lakás megszerzése érdekében elidegeníti, állandó használati jogát, haszonélvezeti jogát, bérleti jogviszonyát megszünteti,
b) a 187. § (1) bekezdés c) pontja szerinti igénylés esetében ő maga, házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke), valamint együtt költöző családtagja a bővíteni kívánt lakás kivételével más lakás tulajdonjogával, állandó használati jogával, haszonélvezeti jogával vagy bérleti jogával nem rendelkezik, illetőleg a munkáltatói kölcsönre való igényjogosultság megszerzése érdekében a lakást elidegeníti, állandó használati jogát, haszonélvezeti jogát, bérleti jogviszonyát megszünteti,
c) megfelel a személyi jövedelemadóról, valamint a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban a méltányolható lakásigényre és építési költségre (vételárra) megállapított feltételeknek,
d) a kérelmező a kölcsönnel a szolgálati, illetőleg munkahelye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében oldja meg a lakhatását,
e) az állományilletékes parancsnok (munkahelyi vezető), valamint az illetékes helyőrségi (budapesti keretgazda) lakásbizottság a kérelem teljesítését javasolja,
f) a 187. § (1) bekezdés f) pont szerinti igénylés esetében ő maga, házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke), valamint együtt költöző családtagja a lakáscélú pénzintézeti kölcsönnel megszerzett lakás kivételével más lakás tulajdonjogával, állandó használati jogával, haszonélvezeti jogával vagy bérleti jogával nem rendelkezik, illetőleg a munkáltatói kölcsönre való igényjogosultság megszerzése érdekében a lakást elidegeníti, állandó használati jogát, haszonélvezeti jogát, bérleti jogviszonyát megszünteti,
g) a szerződéses tiszt, tiszthelyettes a szerződéses szolgálatban 5 évet már eltöltött, és összesen legalább 10 év szolgálatot vállalt,
h) a honvédelmi szerv igénye szerint adóstársat vagy meghatározott számú kezest állít.
(2) Munkáltatói kölcsön nyújtható akkor is, ha az igénylőnek, házastársának (élettársának), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermekének (örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermekének), valamint a vele együtt költöző családtagjának
a) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy
b) a tulajdonában lévő lakás lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy
c) lakása az igénylés benyújtásától számított két évnél korábban öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába, és a haszonélvező a lakásban lakik.
(3) Az (1) bekezdés e) pontját nem kell alkalmazni, ha az igénylő a szolgálat felső korhatárát 5 éven belül eléri, illetve szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezése folyamatban van feltéve, hogy a munkáltatói kölcsön felhasználásával a végleges letelepedéséhez szükséges lakásigényét kívánja megoldani.
(4) Ha a jogosult munkáltatói kölcsönre vonatkozó igénylésének elbírálására vagy a kölcsön összegének folyósítására a nyugállományba helyezés megtörténte után kerül sor, az egyéb feltételek megléte esetén az igényt érdemben el kell bírálni, és intézkedni kell a kölcsönnek a jogosult részére történő folyósítására.
195. § Nem adható munkáltatói kölcsön annak, aki
a) a részére korábban adott munkáltatói kölcsönt határidőre nem fizette vissza, és arra új határidős kötelezettséget sem vállal,
b) a támogatással nem a saját lakáshelyzetét kívánja rendezni,
c) HM rendelkezésű lakását megvásárolta, és annak vételárát még nem egyenlítette ki,
d) a 194. § (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel nem rendelkezik, illetve azokat nem vállalja,
e) a hivatásos tiszti állomány tagja, és szolgálati nyugállományba helyezésére
ea) a szolgálati viszonyának a Hjt. 56. § b), e) és f) pontjai, továbbá a Hjt. 62. § (1) bekezdés d), e), g), h) és i) pontjai szerint, továbbá
eb) az általa kezdeményezett közös megegyezéssel, valamint - az egészségi, pszichikai ok kivételével - alkalmatlanság, vagy méltatlanná válás miatt felmentéssel történő megszűnésével egyidejűleg kerül sor,
f) korábban - beleértve a kiegészítést is - legalább két alkalommal munkáltatói kölcsön támogatásban részesült,
g) az újabb igénylés benyújtását megelőző 5 éven belül munkáltatói kölcsön egyösszegű visszafizetése során kedvezményben részesült,
h) a 187. § (1) bekezdés e) pont kivételével a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója vagy hozzátartozója lakásának megvásárlásához kéri a munkáltató támogatását,
i) lakástulajdonát gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatja, vagy azt ilyen céllal értékesítette, továbbá ha azt üzleti céllal működteti. Minderről az igénylő nyilatkozni köteles.
196. § (1) A munkáltatói kölcsön támogatásban részesült személyt a honvédelmi szervnél folyamatosan eltöltött hivatásos vagy szerződéses szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti, továbbá munkavállalói jogviszonyának időtartama alapján - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - a tartozására
a) 5 év után 25 000 Ft,
b) 10 év után további 50 000 Ft,
c) 15 év után további 75 000 Ft,
d) 20 év után további 100 000 Ft,
e) 25 év után további 150 000 Ft,
összesen legfeljebb 400 000 Ft - lakáscélra nyújtott hitel törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alapján elengedett részének minősülő - engedmény illeti meg.
(2) Az engedmény a még fennálló tartozás összegét nem haladhatja meg.
(3) A honvédelmi szervnél jogviszonyban eltöltött idejük alapján a közös kölcsöntámogatásban részesült személyeket az engedmény külön-külön is megilleti.
(4) Az engedményre való jogosultság megállapításakor a honvédelmi szervnél különböző közszolgálati (szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti és munkavállalói) jogviszonyokban megszakítás nélkül (folyamatosan) eltöltött időtartamot egybe kell számítani.
(5) A munkáltatói kölcsön folyósításakor a támogatásban részesült személy tartozását a már figyelembe vehető, ténylegesen betöltött időnek megfelelő összegű engedménnyel csökkenteni kell.
(6) Az engedményre jogosító szolgálati idő eléréséről az állományilletékes személyügyi szerv értesíti a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egységét. A területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egysége a személyügyi értesítés kézhezvételét követően a folyósító pénzintézetnél intézkedik az engedmény jóváírására oly módon, hogy a havi törlesztő összeg változatlanul hagyása mellett a törlesztés időtartama változik meg.
(7) Ismételt munkáltatói kölcsön adása esetén a megállapítható engedmény összegéből le kell vonni a korábban már jóváírt engedmény összegét. Ha az újabb kölcsön összege az adható engedménynél kevesebb, az engedmény a két kölcsön együttes összegéből írható jóvá.
(8) Nem illeti meg engedmény azt a személyt, aki a honvédelmi szervtől vissza nem térítendő juttatásban is részesült.
197. § (1) A folyósítástól számított öt év elteltével a tartozás egyösszegű, határidő előtti kiegyenlítése esetén a munkáltatói kölcsönben részesült személyt a (2) bekezdés szerinti - lakáscélra nyújtott hitel törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alapján elengedett részének minősülő - kedvezmény illeti meg.
(2) A kedvezmény mértéke a kölcsönből fennálló tartozás
a) 25%-a, ha a futamidőből 20 év vagy annál több van hátra,
b) 20%-a, ha a futamidőből 15 évnél több, de 20 évnél kevesebb van hátra,
c) 15%-a, ha a futamidőből 5 évnél több, de 15 évnél kevesebb van hátra.
(3) Az egyösszegű visszafizetési szándékot a kedvezményezettnek a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egységével kell írásban közölnie. A területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egysége a szándéknyilatkozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az adós részére a kedvezmény (2) bekezdés szerinti mértékéről igazolást állít ki.
(4) A honvédelmi szerv állományába tartozó, fegyelmi vagy büntető eljárás hatálya alatt álló személy részére az igazolás csak akkor állítható ki, ha az eljárás a jogviszony megszűnése vagy megszüntetése nélkül fejeződik be. A hivatásos katona esetében e rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a jogviszony megszűnésével egyidejűleg szolgálati nyugállományba helyezik.
(5) Amennyiben a kedvezményezett a kölcsönből fennálló tartozását szándékának előzetes közlése nélkül, egy összegben visszafizeti, a (2) bekezdés szerinti kedvezmény utólag nem érvényesíthető, illetőleg annak összege nem téríthető vissza.
198. § (1) A munkáltatói kölcsön iránti kérelmet - rendszeresített formanyomtatványon - az állományilletékes parancsnokhoz (munkahelyi vezetőhöz) kell benyújtani, aki azt javaslatával ellátva a helyőrségi (budapesti keretgazda) lakásbizottság útján továbbítja érdemi elbírálásra a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egységéhez.
(2) A kérelemhez csatolni kell
a) az elbírálás szempontjából lényeges tényeket és a kölcsön célját hitelesen igazoló iratokat, így különösen az adásvételi szerződést vagy előszerződést, jogerős hatósági engedélyt, költségvetést, ingatlan-nyilvántartási okiratot,
b) a kinevezési, áthelyezési, más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylési parancs (határozat, munkaszerződés) másolatát, valamint
c) a 194. § (3) bekezdés szerinti igénylő kivételével az állományilletékes parancsnok (munkahelyi vezető) igazolását arról, hogy a tervezett lakásépítés (lakásvásárlás) a szolgálati hely szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében valósul meg, vagy
d) a 189. § szerinti kölcsönigénylés esetében az állományilletékes parancsnok igazolását arról, hogy a tervezett lakásépítés (lakásvásárlás) az új szolgálati hely szerinti vonzáskörzetben valósul meg.
199. § (1) A lakáscélú támogatás iránt benyújtott kérelmeket a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége a beérkezést követő 15 napon belül nyilvántartásba veszi, és azokat az igénylőket, akiknek a kérelme nem szorul hiánypótlásra, a beérkezés sorrendjében a (2)-(3) bekezdés szerinti kategóriákba sorolja.
(2) I. kategóriába kell sorolni azt, aki
a) korábban munkáltatói kölcsönben vagy vissza nem térítendő juttatásban nem részesült, illetőleg akinek házastársa (élettársa) sem részesült - a házastársi (élettársi) kapcsolat fennállása alatt - e támogatásokban,
b) korábban HM rendelkezésű lakást nem vásárolt meg, és a vásárláshoz más személy javára sem járult hozzá,
c) határozatlan időtartamra vagy a 30. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig bérelt HM rendelkezésű lakást ad vissza, és
a szolgálati (munka-) helye vonzáskörzetében saját tulajdonú lakással nem rendelkezik, továbbá a házastársa (élettársa), saját háztartásban nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyermeke) tulajdonában - beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is - sem rendelkezik ilyen lakással.
(3) II. kategóriába kell sorolni az I. kategóriába nem sorolható lakáscélú támogatási igényeket.
(4) A beérkezett igényeket az arra jogosult szerv a besorolási kategóriákon belül a besorolás sorrendjében, a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében teljesíti.
(5) A tárgyévben rendelkezésre álló pénzügyi források, beleértve a várható bevételek 65%-át - a (6) bekezdés alkalmazása esetén a pénzügyi források miniszteri döntés szerinti mértékkel csökkentett részét - az I. kategóriába sorolt kérelmek teljesítésére kell felhasználni.
(6) A tárgyévben rendelkezésre álló pénzügyi fedezet legfeljebb 25%-át a HM Központi Lakásbizottság javaslatára a honvédelemért felelős miniszter egyes helyőrségeket érintő, a honvédség átalakításával vagy más központi lakásgazdálkodási feladat megvalósításával összefüggő lakáscélú támogatásra elkülönítheti.
(7) A (6) bekezdés szerinti feladatra rendelkezésre álló pénzügyi fedezet felhasználása során a (2)-(4) bekezdésben megállapított kategóriákba sorolástól, továbbá sorrendiségtől való eltérésről és annak módjáról a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt.
(8) Az okirati hiányosság miatt érdemben el nem bírálható igénylést benyújtó személyt a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egysége a beérkezést követő 30 napon belül hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlásra nyitva álló határidő legfeljebb 6 hónap lehet, amely indokolt esetben, kérelemre egy alkalommal újabb 6 hónappal meghosszabbítható.
(9) Amennyiben a kérelmező a hiánypótlási kötelezettségét teljesítette, az igénylés a teljesítés időpontjával sorolható a (2)-(3) bekezdés szerinti kategóriába. Amennyiben a hiánypótlásra nyitva álló határidő eredménytelenül telt el, az igénylést el kell utasítani.
200. § Vissza kell vonni a munkáltatói kölcsönt attól, aki felhasználását a pénzintézethez történt átutalástól számított 6 hónapon belül nem kezdte meg.
201. § (1) Fel kell mondani a munkáltatói kölcsönt és vissza kell vonni a már jóváírt engedményt, ha a kedvezményezett
a) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonya a létesítéstől számított tíz éven belül közös megegyezéssel,
b) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya lemondás címén,
c) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya - az egészségi és pszichikai ok kivételével - alkalmatlanság, továbbá méltatlanná válás miatt felmentéssel,
d) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya fegyelmi vagy büntetőeljárás keretében kiszabott szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás címén,
e) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya jogszabályban előírt képzési kötelezettség önhibából történő nemteljesítése, továbbá összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása, valamint eskü letételének megtagadása, magyar állampolgárság elvesztése, más állam állampolgárságának a megszerzése, és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szándékos elmulasztása miatt a törvény erejénél fogva,
f) köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya lemondás címén,
g) köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya - az egészségügyi ok kivételével - alkalmatlanná válás miatt felmentéssel,
h) köztisztviselői jogviszonya hivatalvesztéssel, közalkalmazotti jogviszonya elbocsátással,
i) köztisztviselői jogviszonya összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása, továbbá vagyonnyilatkozat megtételének szándékos elmulasztása miatt a törvény erejénél fogva,
j) munkaviszonya a munkavállalói képességével, munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő okból a munkáltató rendes vagy rendkívüli felmondásával
szűnt meg. Hivatásos katona esetében az a)-e) pontokat nem kell alkalmazni, ha a szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg nyugállományba helyezték.
(2) Fel kell mondani a munkáltatói kölcsönt és vissza kell vonni a már jóváírt engedményt, ha a kedvezményezett
a) a kölcsönt nem a saját lakhatása megoldására fordította, vagy azzal más módon visszaélt,
b) kérelmében azért közölt valótlan adatot, vagy valós adatot, körülményt azért hallgatott el, hogy azzal jogtalan vagyoni előnyre tegyen szert,
c) az építkezés befejezését a kölcsönkérelmében vállalt időpontig, de legkésőbb a támogatás folyósításától számított két éven belül használatbavételi (lakhatási) engedéllyel, az önkormányzati lakás megvásárlását a támogatás folyósításától számított hat hónapon belül érvényes adásvételi szerződéssel nem igazolta,
d) a kölcsön megfizetésével késedelembe esik, és a felszólításban megjelölt határidőig sem tesz eleget a hátralékos részletfizetési kötelezettségének,
e) a lakáscélú pénzintézeti kölcsönből fennálló tartozás csökkentéséhez, kiegyenlítéséhez nyújtott munkáltatói kölcsön felhasználását a támogatási megállapodás megkötésétől számított három hónapon belül pénzintézeti igazolás bemutatásával nem igazolja,
f) lakásvásárlás esetén a támogatási szerződés megkötésétől számított három hónapon belül, lakásépítés esetén a használatbavételi engedély megküldésével egyidejűleg nem igazolja, hogy a támogatással megszerzett lakóingatlan vonatkozásában a külön jogszabályban foglalt lakcím-bejelentési kötelezettségét teljesítette, és nem igazolja azt, hogy az attól eltérően bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyről történő napi munkába járáshoz vagy az arra történő hétvégi hazautazáshoz a honvédelmi szervtől utazási költségtérítésben nem részesül,
g) egyéb, jogszabályban vagy a lakáscélú támogatási megállapodásban előírt lényeges kötelezettségének nem tesz eleget.
(3) A (2) bekezdés c) pontjában megállapított határidő az eltelte előtt benyújtott kérelemre - indokolt esetben - építés esetén egy évvel, vásárlás esetén három hónappal hosszabbítható meg.
(4) A kölcsönt írásban kell felmondani és erről a folyósító pénzintézetet is értesíteni kell.
202. § (1) A 201. § (1) és (2) bekezdés szerinti esetekben a jóváírt engedménnyel megnövelt, még vissza nem térített kölcsönt az adós egy összegben köteles visszafizetni.
(2) A felmondott kölcsön késedelmes megfizetése esetén a kölcsönadós a tartozás teljes összege után a törvényes kamatot köteles megfizetni.
203. § A pénzügyi fedezet hiányában nem teljesíthető, a vissza nem térítendő juttatásra vagy a munkáltatói kölcsönre irányuló igényeket az érdemi elbírálás mellett folyamatosan nyilvántartásba kell venni és arról, valamint a teljesítés várható idejéről a kérelmezőt írásban értesíteni kell.
204. § Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a kölcsön folyósításától számított 10 éven belül a hivatásos és szerződéses katona, valamint a köztisztviselő és a közalkalmazott nem honvédelmi szervhez történő áthelyezésében, továbbá e jogviszonyok és a munkavállaló munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésében állapodik meg, egyidejűleg köteles a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egységét a megállapodás megküldésével értesíteni.
205. § Ha a támogatásban részesített személy szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonya a kölcsön teljes kiegyenlítése előtt megszűnt, az új munkáltatója a még ki nem egyenlített teljes kölcsöntartozást átvállalhatja. Ebben az esetben a 201. § (1) bekezdés a), b) és f) pontjaiban, továbbá a 202. §-ban meghatározottakat nem lehet alkalmazni.
206. § (1) A támogatásban részesülő személy tulajdonában lévő, vagy tulajdonába kerülő lakásra a kölcsönt folyósító pénzintézettel a tartozás erejéig és fennállásának tartamára - meglévő tulajdon esetén külön megállapodás alapján - a HM javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.
(2) A területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége hozzájárulhat az olyan, lakáscélú támogatással megszerzett lakóingatlan további megterheléséhez, amelyen a HM javára jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom áll fent. Követelés biztosítékának a Honvédelmi Minisztériumot megelőző ranghelyen történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez hozzájárulni csak akkor lehet, ha azt jogszabály kifejezetten elrendeli. Nem adható hozzájárulás, ha a bejegyezni kívánt újabb teher nem lakáscélú támogatásnyújtás biztosítékául szolgálna, vagy a lakóingatlanra bejegyzett és bejegyezni kívánt terhek együttes összege meghaladná az aktuális forgalmi érték 70%-át.
(3) A jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a lakást csak a kölcsönt nyújtó honvédelmi szerv hozzájárulásával lehet elidegeníteni. A hozzájárulás akkor adható meg, ha
a) az elidegenítés olyan, a honvédelmi szervvel szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonyban álló személy részére történik, aki a teljes kölcsöntartozást átvállalja és esetében a munkáltatói kölcsön nyújtásának e rendelet szerinti feltételei fennállnak;
b) a támogatásban részesített személy vállalja, hogy az elidegenítéssel egyidejűleg a kölcsöntartozás teljes összegét visszafizeti;
c) a támogatásban részesített személy a támogatással létesített lakást elidegeníti, és a kölcsönnyújtást követően tulajdonába került másik lakásra a munkáltatói kölcsön alapján a HM jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom átjegyezhető.
(4) A (3) bekezdés a) pontja esetén a kölcsöntartozást átvállaló személyt a honvédelmi szervnél eltöltött ideje alapján az engedmény megilleti.
(5) A (3) bekezdés c) pontját kell alkalmazni akkor is, ha a támogatásban részesített személy a kölcsönnyújtást követően tulajdonába került olyan ingatlanra kéri a HM jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom átjegyzését, amelyen lakást épít.
(6) Az (1) bekezdés szerinti jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat akkor kell töröltetni, ha a kedvezményezett a 196. § (1) bekezdés szerinti engedménnyel csökkentett kölcsöntartozását kiegyenlítette.
207. § (1) A házassági vagyonközösség megszüntetése során a munkáltatói kölcsöntartozás megtérítését a lakásban maradó volt házastárs - változatlan törlesztési feltételek mellett - átvállalhatja. Ez esetben a volt házastársat engedmény nem illeti meg.
(2) Ha a lakásban maradó és a kölcsöntartozást átvállaló volt házastárs is rendelkezik a kölcsönnyújtás e rendelet szerinti feltételeivel, az engedmény megilleti.
208. § A kölcsöntámogatásban együttesen részesített hozzátartozókat úgy kell tekinteni, mintha a kölcsönt egymás között egyenlő arányban kapták volna, de a visszafizetéséért egyetemleges felelősséggel tartoznak.
209. § (1) A kölcsöntámogatásban részesült személy halála esetén a túlélő házastárs, illetve az örökösök a kölcsöntartozást változatlan feltételek mellett fizethetik vissza.
(2) Ha a lakásban életvitelszerűen bent lakó, illetve oda ilyen céllal beköltöző túlélő házastárs vagy örökös a honvédelmi szervvel szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkaviszonyban áll, őt a reá átszállt tartozásra a szolgálati (munkajogi) jogviszonyban töltött időtartam szerint soron következő engedmény megilleti, amennyiben
a) korábban a honvédelmi szervtől munkáltatói kölcsönt nem kapott, és
b) HM rendelkezésű vagy önkormányzati lakás bérletével nem rendelkezik, továbbá
c) HM rendelkezésű vagy önkormányzati lakást bentlakóként a maga vagy más személy részére nem vásárolt meg.
(3) A túlélő házastársat vagy örököst megillető engedményt a 196. § (1) bekezdésben meghatározott időtartam(ok) letöltésekor kell a tartozásból jóváírni.

XIV. FEJEZET

LAKÁSFENNTARTÁSI HOZZÁJÁRULÁSOK

210. § (1) A hivatásos katonát, továbbá azt a szerződéses katonát, aki a szerződéses szolgálatban 5 évet már eltöltött, és összesen legalább 10 év szerződéses szolgálatot vállalt, a lakóhelye szerinti lakása fenntartási kiadásainak mérséklése érdekében - kérelemre - lakásfenntartási hozzájárulás címén lakbértámogatás, valamint lakásüzemeltetési hozzájárulás illeti meg.
(2) A lakásfenntartási hozzájárulásokat havonta, az illetménnyel egyidejűleg kell az arra jogosult részére kifizetni.
211. § (1) Lakbértámogatás az arra jogosult, szolgálati érdekből áthelyezett hivatásos és szerződéses tiszt, tiszthelyettes részére akkor állapítható meg, ha
a) önkormányzati tulajdonú lakásban bérlőként (bérlőtársként), a bérlő házastársaként, továbbá az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek megfelelő élettársaként lakik, és
b) a lakás helyi önkormányzat által megállapított lakbérének a mértéke (forint/m2) meghaladja az azonos komfortfokozatú lakásra a 69. § (1) bekezdésben meghatározott lakbér mértékét.
(2) A lakbértámogatásra való jogosultság szempontjából szolgálati érdekű áthelyezésnek minősül:
a) a Hjt. 52. §-a szerinti vezénylés kivételével a korábbi beosztásétól eltérő helyőrségben lévő szolgálati beosztásba helyezés,
b) a Hjt. 46. §-a szerint más szervhez történt vezénylés,
c) az ugyanazon helyőrségben (szolgálati helyen) lévő más beosztásba helyezés, továbbá
d) az első beosztásba kinevezés.
(3) Nem kaphat lakbértámogatást, aki
a) a szolgálati helye szerinti településen a 10. §-ban megállapított jogos lakásigény mértéke alsó határának megfelelő, beköltözhető, saját tulajdonú lakással rendelkezik, vagy a házastársa (élettársa), továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke) tulajdonában - beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is - van ilyen lakás,
b) a szolgálati helye szerinti településen másik - állami vagy önkormányzati tulajdonú - lakás bérleti jogával rendelkezik, vagy házastársa (élettársa) rendelkezik e joggal.
(4) A lakbértámogatás mértéke a lakás tényleges - a bérbeadó által kikötött - lakbérének és a 81. § (1) bekezdés szerint kiszámított lakbérnek a különbözete, de nem haladhatja meg az (5) bekezdésben meghatározott mértékét.
(5) Amennyiben a jogosult esetében a 10. § (1) és (4) bekezdés szerinti jogos lakásigény mérték alsó határa
a) 1 lakószoba, a lakbértámogatás összege a 12 000 Ft-ot,
b) 1,5 lakószoba, a lakbértámogatás összege a 15 000 Ft-ot,
c) 2 lakószoba, a lakbértámogatás összege a 18 000 Ft-ot,
d) 2,5 lakószoba, a lakbértámogatás összege a 21 000 Ft-ot,
e) 3 lakószoba, a lakbértámogatás összege a 24 000 Ft,
f) 3,5 lakószoba, a lakbértámogatás összege a 27 000 Ft-ot,
g) 4 lakószoba, a lakbértámogatás összege a 30 000 Ft-ot,
h) 4,5 vagy annál több lakószoba, a lakbértámogatás összege a 33 000 Ft-ot
nem haladhatja meg.
(6) A lakbértámogatás iránti kérelmet a lakásbérleti szerződés csatolásával az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez lehet benyújtani. A helyi lakásgazdálkodási szerv a kérelmet érdemben megvizsgálja, és az (1) bekezdésben megállapított feltételek fennállása esetén a (4)-(5) bekezdés szerint megállapított lakbértámogatás összegének közlésével megküldi a folyósító szervnek.
(7) A lakbértámogatásra való jogosultság a kérelem benyújtásának időpontját megelőző hatállyal nem állapítható meg, illetőleg nem igazolható. A lakbértámogatás folyósítása számla leadása ellenében történik.
212. § (1) Lakásüzemeltetési hozzájárulás az arra jogosult hivatásos és szerződéses katona részére akkor állapítható meg, ha a 10. § (1) bekezdésben meghatározott igény mértékét legfeljebb egy lakószobával meghaladó nagyságú
a) HM rendelkezése alatt lévő állami és önkormányzati, továbbá egyéb önkormányzati lakásban bérlőként (bérlőtársként) vagy a bérlő házastársaként, illetve az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek megfelelő élettársaként,
b) magántulajdonú lakásban tulajdonosként (tulajdonostársként), a tulajdonos házastársaként vagy - az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek megfelelő - élettársaként, továbbá közös háztartásban eltartott tulajdonos szülőjeként (nevelő és örökbe fogadó szülőjeként)
lakik, és a (2) bekezdés szerinti szolgáltatási díjak egy hónapra számított összege a Hjt. 106. § (1) bekezdés szerinti illetménye bruttó összegének 15%-át meghaladja.
(2) A lakásüzemeltetési hozzájárulás szempontjából a fűtési és melegvíz-ellátási díj, illetve költség, valamint a víz- és szennyvíz- (csatornahasználati) díj (e § alkalmazásában együtt: szolgáltatási díj) előző évi - általános forgalmi adót is tartalmazó - összege vehető figyelembe.
(3) A lakásüzemeltetési hozzájárulás mértéke a (2) bekezdés szerinti éves szolgáltatási díjösszeg 1/12-ed részének
a) 75%-a, ha a szolgáltatási díj a havi illetmény 30%-át,
b) 50%-a, ha a szolgáltatási díj a havi illetmény 20%-át,
c) 25%-a, ha a szolgáltatási díj a havi illetmény 15%-át
meghaladja.
(4) Amennyiben egy lakásban több arra jogosult személy lakik, a lakásüzemeltetési hozzájárulás csak egy személy részére állapítható meg.
(5) Az állomány illetményben nem, de gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy ápolási díjban részesülő tagja esetében a lakásüzemeltetési hozzájárulásra való jogosultság megállapítása során illetménynek a díj, illetőleg segély összegét kell tekinteni.

Albérletidíj-hozzájárulás

213. § (1) E rendelet alkalmazásában albérleti díj a honvédelmi szerv állományába tartozó hivatásos, valamint a (2) bekezdés szerinti feltételnek megfelelő szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszt, tiszthelyettes helyett viselt (átvállalt) albérleti (szállás) díj vagy lízingdíj.
(2) A 211. § (2) bekezdés szerint, szolgálati érdekből áthelyezett hivatásos, továbbá öt év szolgálatot már eltöltött és összesen legalább tíz év szolgálatot vállalt szerződéses tisztet, tiszthelyettest - a Hjt. 52. §-a szerinti vezénylés esetét kivéve - a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében kérelmére albérleti díj hozzájárulás illeti meg, ha szálló férőhelyen történő elhelyezése nem lehetséges.
(3) A szállóférőhelyen történő elhelyezés lehetőségének kizárásáról - helyhiány vagy a kérelmező egyéni és családi körülményeinek vizsgálata alapján - az állományilletékes parancsnok dönt. Nem kell vizsgálni az elhelyezés lehetőségét abban az esetben, ha házastársi (élettársi) kapcsolatban élő vagy háztartásában kiskorú gyermekének (ideértve a mostoha, nevelt, örökbe fogadott gyermekét is) eltartásáról gondoskodó igénylő lakáslízinghez kéri az albérletidíj-hozzájárulást.
214. § (1) Nem kaphat albérletidíj-hozzájárulást, aki
a) a honvédelmi szervtől vissza nem térítendő juttatásban részesült;
b) a honvédelmi szervtől munkáltatói kölcsönt kapott;
c) a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében a 10. §-ban megállapított jogos igényének megfelelő, beköltözhető lakás van a tulajdonában vagy a haszonélvezetében, vagy ha a házastársa, élettársa, továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyermeke) tulajdonában, haszonélvezetében - beleértve a felsoroltak közös tulajdonát, haszonélvezetét is - van ilyen lakás;
d) a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben állami vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogával rendelkezik, vagy házastársa (élettársa) rendelkezik e joggal;
e) az általa önállóan vagy a házastársával (élettársával) együttesen bérelt állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást a maga vagy más személy részére megvásárolta, illetve a lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult;
f) házastársa (élettársa) - a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt - állami vagy önkormányzati tulajdonú bérlakást elővásárlási vagy vételi jog jogosultjaként a maga vagy más személy részére megvásárolt, illetve a lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult;
g) a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy hozzátartozója lakásának - vagy lakása egy részének - bérletéhez, lízingeléséhez kéri a hozzájárulást;
h) azt a saját vagy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója által korábban elidegenített lakás - vagy lakás egy részének - bérletéhez, lízingeléséhez kéri;
i) azt a saját vagy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója tulajdonában lévő gazdasági társaság, egyéni cég vagy vállalkozás lakásának - vagy lakása egy részének - bérletéhez, lízingeléséhez kéri.
(2) Az (1) bekezdés b) és e)-f) pontjait nem kell alkalmazni azon helyőrség vonatkozásában, ahová a hivatásos vagy szerződéses katona helyőrség- (település-) és lakóhely-változtatással is járó másik beosztásba kinevezésére, áthelyezésére, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylésére a haderő átalakításával vagy átszervezéssel összefüggésben, a szolgálat érdekében került sor, és a munkáltatói kölcsönnyújtás vagy a lakásvásárlás azt megelőzően történt.
215. § (1) A hozzájárulás szempontjából albérletnek kell tekinteni:
a) a magán-, állami, továbbá önkormányzati tulajdonú lakás egy részének bérletét;
b) a magántulajdonú lakás bérletét;
c) a szállodai vagy szállodai jellegű szobabérletet;
d) lakásnak lízingbe adására jogosult gazdasági társaságtól való lízingjét.
(2) A hozzájárulás mértéke a szerződéssel és számlával, illetőleg az (1) bekezdés c) pontja esetében a számlával igazolt, rezsiköltséget nem tartalmazó albérleti vagy bérleti díj, de legfeljebb a jogosult a 10. § (1) és (4) bekezdései alapján megállapítható jogos lakásigény mértékének alsó határával megegyező szobaszámú lakásra a (3)-(5) bekezdés szerint számított összeg.
(3) Amennyiben a jogosult esetében a 10. § (1) és (4) bekezdés szerinti jogos lakásigény mérték alsó határa
a) 1 lakószoba, a hozzájárulás mértéke a köztisztviselői illetményalap 1,4-szeresét,
b) 1,5 lakószoba, a hozzájárulás mértéke a köztisztviselői illetményalap 1,75-szorosát,
c) 2 lakószoba, a hozzájárulás mértéke a köztisztviselői illetményalap 2,1-szeresét,
d) 2,5 lakószoba, a hozzájárulás mértéke a köztisztviselői illetményalap 2,45-szorosát,
e) 3 lakószoba, a hozzájárulás mértéke a köztisztviselői illetményalap 2,8-szeresét,
f) 3,5 lakószoba, a hozzájárulás mértéke a köztisztviselői illetményalap 3,15-szorosát,
g) 4 lakószoba, a hozzájárulás mértéke a köztisztviselői illetményalap 3,5-szeresét,
h) 4,5 vagy annál több lakószoba, a hozzájárulás mértéke a köztisztviselői illetményalap 3,85-szorosát
nem haladhatja meg.
(4) Az albérleti díj hozzájárulás (3) bekezdés szerint számított összegét annak további 10-10%-ával meg kell növelni, ha
a) a 10. § (1) és (4) bekezdés szerinti jogos lakásigény mérték megállapításánál figyelembe vehető családtagjaival együtt költöző jogosult által a szolgálati helye szerinti településen bérelt, lízingelt lakás Budapesten vagy annak e rendelet szerinti vonzáskörzetében lévő helyőrségi településen vagy megyei jogú városban van;
b) az új szolgálati helye szerinti településen bérelt, lízingelt lakásba a 10. § (1) és (4) bekezdés szerinti jogos lakásigény mérték megállapításánál figyelembe vehető családtagjaival együtt költöző jogosult helyőrségváltással együtt járó kinevezése, áthelyezése, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra szóló vezénylése nem saját kérelemre történt;
c) a jogosult helyőrségváltással együtt járó kinevezése, áthelyezése, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra szóló vezénylése nem saját kérelemre történt.
(5) A (2)-(4) bekezdések alapján megállapított, illetve kiszámított albérleti díj hozzájárulás összegét a szociális körülmények figyelembevételével az állományilletékes parancsnok további 10%-kal kiegészítheti, ha a jogosult nevelési ellátásban részesül.
216. § (1) A hozzájárulás iránti kérelmet rendszeresített formanyomtatványon, az állományilletékes parancsnok (munkahelyi vezető) útján az igénylő szolgálati helye (munkahelye) szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez kell benyújtani. A hozzájárulás lakásügyi feltételeinek fennállását
a) a 214. § (1) bekezdés a)-c) és e)-h) pontjai vonatkozásában a kérelmező nyilatkozata alapján;
b) a 214. § (1) bekezdés d) pontja vonatkozásában a lakásgazdálkodási körzetében lévő HM rendelkezésű lakás esetében saját nyilvántartása, egyéb lakás esetében a kérelmező nyilatkozata alapján
a helyi lakásgazdálkodási szerv igazolja. Ha a helyi lakásgazdálkodási szerv - a megtett nyilatkozat vagy saját nyilvántartásai, továbbá a rendelkezésére álló egyéb adatok alapján - azt állapítja meg, hogy az albérleti díj hozzájárulás folyósításának feltételei nem állnak fent, erről a kizáró ok megjelölésével az állományilletékes parancsnokot (munkahelyi vezetőt) - a kérelmező egyidejű tájékoztatása mellett - értesíti.
(2) A hozzájárulás összegéről, annak folyósításáról az állományilletékes parancsnok (munkahelyi vezető) a kérelmező nyilatkozata és a helyi lakásgazdálkodási szerv igazolása alapján dönt és gondoskodik.
217. § (1) A folyósítást meg kell szüntetni, ha
a) a hozzájárulásban részesülő személy a részére időközben a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben felajánlott szállóférőhelyet vagy - ha jogos lakásigényléssel is rendelkezik - a jogos igénye mértékének megfelelő HM rendelkezésű lakást legalább két esetben nem fogadta el,
b) a hozzájárulásban részesülő személy részére a honvédelmi szerv lakásvásárláshoz időközben munkáltatói kölcsönt vagy vissza nem térítendő juttatást nyújt, vagy a házastársát (élettársát) részesíti e támogatások valamelyikében,
c) a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben a hozzájárulásban részesülő személy vagy házastársa (élettársa), továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke) - beleértve a felsoroltak közös tulajdonszerzését is - időközben beköltözhető lakás tulajdonjogát, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogát megszerzi,
d) a hozzájárulásban részesülő személy vagy házastársa (élettársa) az önállóan vagy együttesen bérelt (jogcím nélkül használt) állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást időközben a maga vagy más személy részére megvásárolja, illetve a megvásárláshoz más személy javára hozzájárul,
e) az albérleti díj hozzájárulásban részesülő személyt időközben egy évet meghaladó időtartamú külföldi szolgálatra vezénylik feltéve, hogy családját az általa bérelt lakásban nem hagyja hátra,
f) az albérleti (bérleti) szerződés megszűnik, vagy azt a felek - közös megegyezéssel vagy az arra jogosult felmondásával - megszüntetik,
g) a hozzájárulásban részesülő személy a folyósítás megkezdésétől számított 30 napon belül nem igazolja, hogy a bérbe (lízingbe) vett lakóingatlan vonatkozásában a külön jogszabályban foglalt lakcím-bejelentési kötelezettségét teljesítette, és nem igazolja azt, hogy az attól eltérően bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyről történő napi munkába járáshoz a honvédelmi szervtől utazási költségtérítésben nem részesül.
(2) Az albérleti díj hozzájárulásban részesülő személy az (1) bekezdés b)-d) és f) pontjaiban meghatározott megszüntető okok bekövetkezését haladéktalanul köteles a helyi lakásgazdálkodási szervnek és az állományilletékes parancsnokának (munkahelyi vezetőjének) bejelenteni. E kötelezettségének elmulasztása esetén a jogosulatlanul felvett albérleti díj hozzájárulást egyösszegben köteles visszafizetni. Erre az igazolás kiadásakor figyelmeztetni kell.
218. § (1) A helyi lakásgazdálkodási szerv az albérleti díj hozzájárulásra való jogosultság fennállását szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal felülvizsgálja. Ennek során a köztisztviselői illetményalap változásából eredő különbözettel történő kiegészítés vagy csökkentés érdekében eljár, továbbá a 217. § (1) bekezdés b)-d) és f) pontjaiban meghatározott okok vonatkozásában az albérleti díj hozzájárulásban részesülő személyt - 30 napos határidővel - nyilatkozattételre hívja fel. Amennyiben az albérleti díj hozzájárulásban részesülő személy a nyilatkozattételt elmulasztja, vagy a helyi lakásgazdálkodási szerv - a megtett nyilatkozat vagy saját nyilvántartásai, továbbá a rendelkezésére álló egyéb adatok alapján - azt állapítja meg, hogy a hozzájárulásra való jogosultság feltételei már nem állnak fent, erről az állományilletékes parancsnokot (munkahelyi vezetőt) a folyósítás megszüntetése érdekében haladéktalanul értesíti.
(2) A 217. § (1) bekezdés e) pontja szerinti megszüntető ok bekövetkezése esetén az állományilletékes parancsnok - a helyi lakásgazdálkodási szerv egyidejű tájékoztatása mellett - önállóan intézkedik a hozzájárulás megszüntetésére. Ugyanígy kell eljárnia, ha a 217. § (1) bekezdés b)-d) és f) pontjaiban foglalt okok bekövetkezéséről a helyi lakásgazdálkodási szerv értesítését megelőzően szerez tudomást.
(3) A lakásépítéshez munkáltatói kölcsönben vagy vissza nem térítendő juttatásban részesített személy részére - feltéve, hogy egyéb megszüntető ok nem következett be - a támogatás nyújtása előtt már megállapított hozzájárulást a használatbavételi (lakhatási) engedély megszerzésének vállalt időpontjáig, de legfeljebb a támogatási megállapodás megkötésétől számított egy évig még folyósítani kell.
(4) A lakásvásárláshoz munkáltatói kölcsönben vagy vissza nem térítendő juttatásban részesülő személyt a lakáscélú támogatás odaítélését követő hónap utolsó napjáig még megilleti a részére a támogatás nyújtása előtt már megállapított hozzájárulás.
(5) A HM rendelkezésű lakás juttatásában részesülő személyt az albérleti díj hozzájárulással bérelt lakás (lakrész, szállodai vagy szállodai jellegű szoba) bérleti szerződésében kikötött felmondási időre, de legfeljebb a HM rendelkezésű lakás bérlőjéül történő kijelölést követő hónap végéig illeti meg a hozzájárulás. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a jogosult házastársa (élettársa) részére juttat a honvédelmi szerv az albérleti díj hozzájárulásban részesülő személy szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben HM rendelkezésű lakást.
(6) Az eltérő vonzáskörzetben lévő településre kinevezett, áthelyezett, rendelkezési állományból határozatlan időtartamra más szervhez vezényelt hivatásos és szerződéses katona részére - kérelmére - az új szolgálati helyre történő tényleges átköltözéséig, de legfeljebb a személyügyi határozatban (parancsban) megállapított kinevezési, áthelyezési, vezénylési határnaptól számított 3 hónapig folyósítható a korábban megállapított albérleti díj hozzájárulás, feltéve, hogy az állományilletékes parancsnok az új szolgálati helyen, valamint az annak vonzáskörzetén kívüli lakhatáshoz erre az időtartamra a Hjt. 18. §-a szerinti engedélyt megadta. Ebben az esetben az (5) bekezdés nem alkalmazható.
219. § (1) Albérletidíj-hozzájárulás állapítható meg a honvédelmi szerv állományába tartozó köztisztviselő részére, ha
a) a munkahelye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében ő maga vagy a házastársa (élettársa), továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke) nem rendelkezik önálló, beköltözhető lakással, és
b) a munkahelye szerinti településen honvédségi szállón történő elhelyezése egyéni és családi körülményei miatt nem lehetséges.
(2) A köztisztviselő az albérletidíj-hozzájárulás iránt benyújtott - a helyi lakásgazdálkodási szerv által igazolt - kérelmét a munkáltatói jogkört gyakorló vezető bírálja el, és amennyiben a kérelemnek helyt ad, intézkedik a hozzájárulás folyósítására.
(3) Az albérletidíj-hozzájárulás mértékére és egyéb feltételeire a 213. § (3) bekezdésben, a 214. § (1) bekezdés b)-i) pontban, a 215. § (1)-(3) bekezdésben, (4) bekezdés a) pontban és (5) bekezdésben, a 216-217. §-ban és a 218. § (1)-(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően - a munkahely szerinti településre és vonzáskörzetére kiterjedő hatállyal - kell alkalmazni.
(4) A hozzájárulás folyósítását meg kell szüntetni, ha
a) a köztisztviselő a munkahelye szerinti településen felajánlott szálló férőhelyet legalább két esetben nem fogadta el;
b) a köztisztviselő vagy házastársa (élettársa) részére a honvédelmi szerv HM rendelkezésű lakást juttat, vagy lakásvásárláshoz munkáltatói kölcsönt nyújt;
c) a munkahelye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében a köztisztviselő vagy házastársa (élettársa), továbbá saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke) - beleértve a felsoroltak közös tulajdonszerzését is - beköltözhető lakás tulajdonjogát, illetve a HM rendelkezési körén kívül eső állami vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogát szerzi meg;
d) a köztisztviselő vagy házastársa (élettársa) az önállóan vagy együttesen bérelt (jogcím nélkül használt) állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást a maga vagy más személy részére megvásárolja, illetve a megvásárláshoz más személy javára hozzájárul. Lakásépítéshez nyújtott munkáltatói kölcsön támogatás esetén a hozzájárulás a 218. § (3) bekezdésben foglaltak szerint folyósítható.

XV. FEJEZET

A LAKÁSELLÁTÁS SZERVEZETE

220. § A honvédelmi szerv lakásellátási feladatait a lakásgazdálkodási, lakóházkezelési szervek és a lakásbizottságok valósítják meg.

A lakásgazdálkodás szervezete

221. § (1) Helyi lakásgazdálkodási szerv a területileg illetékes, önálló lakásgazdálkodást folytató helyőrség-parancsnokság, Budapesten a területi lakásgazdálkodási szerv lakásügyi egysége.
(2) A helyi lakásgazdálkodási szerv a feladatait a HM központi lakásgazdálkodási szerv irányításával önálló hatáskörben, a lakásgazdálkodási körzetére kiterjedő illetékességgel látja el.
(3) A helyi lakásgazdálkodási szerveket és az utalt helyőrségeket (településeket) e rendelet 1. melléklete határozza meg.
(4) A helyi lakásgazdálkodási szerv:
a) előkészíti a helyőrségi, Budapesten a keretgazda lakásbizottságok döntési jogkörébe tartozó ügyeket, és végrehajtja az azokkal kapcsolatos feladatokat,
b) az illetékességi területén lévő HM rendelkezésű lakások és személygépkocsi tároló helyiségek, valamint szálló férőhelyek tekintetében gyakorolja a bérbeadói jogokat,
c) véleményt nyilvánít és javaslatot tesz a lakásellátásra,
d) vezeti az előírt nyilvántartásokat, a központi, a területi és a társszervek részére adatokat szolgáltat,
e) együttműködik a területileg illetékes lakóházkezelő szervvel, a magánbefektetővel vagy annak bérbeadásra jogosult képviselőjével, kapcsolatot tart a katonai, rendvédelmi és önkormányzati szervekkel,
f) Az állományba történő felvétel, vagy helyőrségváltással is járó áthelyezés esetén az állományilletékes parancsnok megkeresésére információt szolgáltat a honvédelmi szervhez érkező személy részére nyújtható lakhatási támogatásról, valamint a megoldás (lakásjuttatás) várható időpontjáról.
222. § A budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv további sajátos feladatai:
a) javaslatot tesz a Központi Lakásbizottságnak a budapesti éves lakáskeret elosztására, tartalék lakáskeret képzésére és a bizottság hatáskörébe utalt budapesti lakásügyek megoldására,
b) felülvizsgálja a keretgazda lakásbizottságok személy szerinti lakáselosztásának jogszerűségét,
c) a rendelet 5. és 6. §-ában meghatározott személyek részére lakóingatlan-közvetítést végezhet illetékességi területén, lakásgondjuk megoldása érdekében.
223. § (1) A területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége lakásgazdálkodási feladatait a HM központi lakásgazdálkodási szerv szakmai irányításával önálló hatáskörben, az egész ország területére kiterjedő illetékességgel látja el.
(2) A területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége:
a) központi lakásgazdálkodási döntéseket előkészítő,
b) a lakáscélú támogatás előirányzat-gazdálkodási,
c) a HM lakhatástámogatási információs rendszereit kezelő és feldolgozó,
d) a vonatkozó jogszabályok betartásával lakóingatlan-közvetítési,
e) tájékoztató jellegű ügyfélszolgálati
feladatokat lát el.
224. § (1) A területi lakásgazdálkodási szerv a lakásgazdálkodással összefüggő feladatait a HM központi lakásgazdálkodási szerv szakmai irányításával, önálló hatáskörben, az ország egészére kiterjedő illetékességgel látja el.
(2) A területi lakásgazdálkodási szerv
a) a fejezeti kezelésű lakástámogatási előirányzat tervezésével és felhasználásának nyilvántartásával összefüggő adminisztratív,
b) a központi lakásgazdálkodási döntéseket előkészítő,
c) a HM rendelkezésű lakások vásárlásával és elidegenítésével összefüggő előkészítő és végrehajtó,
d) a lakáselidegenítési és egyéb, lakásellátásra fordítható bevételek, előirányzatok felhasználásával összefüggő előkészítő és végrehajtó
feladatokat lát el.
225. § A HM központi lakásgazdálkodási szerv a lakásgazdálkodási feladatokat ellátó központi szerv, amely a feladatait önálló hatáskörben, az ország egész területére és a lakásügyi feladatokat ellátó szervekre kiterjedő illetékességgel látja el. A hatáskörében hozott intézkedései, döntései az alárendelt lakásgazdálkodási szervekre kötelezőek.
226. § A HM központi lakásgazdálkodási szerv lakásgazdálkodási feladatai:
a) szervezi és irányítja a HM lakhatástámogatási rendszerét, a lakásellátást, a lakás-, személygépkocsi-tároló, továbbá a honvédségi szálló férőhely gazdálkodást,
b) véleményezi a lakhatás támogatásával és a lakásellátással összefüggő jogszabálytervezeteket, kezdeményezi azok módosítását, részt vesz a HM lakásügyi szabályozásának kialakításában,
c) gondoskodik a lakásgazdálkodási feladatokat ellátó személyek szakmai képzéséről,
d) ellenőrzi a helyi és területi lakásgazdálkodási szervek tevékenységét,
e) szakmailag közreműködik a lakás, személygépkocsi-tároló és szálló férőhely bérletével összefüggő jogviták bíróság előtti képviseletében,
f) elbírálja az irányítása alá tartozó szervek által hozott döntések ellen benyújtott kérelmeket, panaszokat, közérdekű bejelentéseket, előkészíti az ezekkel összefüggő felsőbb szintű vezetői döntéseket,
g) a HM Honvéd Vezérkar főnökének írásbeli közlése alapján meghatározza a központi feladat végrehajtásához szükséges lakásszámot, azt zárolja, illetőleg a zárolás alól feloldja,
h) javaslatot tesz a honvédelemért felelős miniszternek a HM rendelkezésű lakásnak kívülálló személy vagy szervezet részére történő bérbeadására,
i) dönt a HM főosztályvezető, valamint a vele azonos vagy magasabb besorolású vezetői (parancsnoki) beosztást ellátó személy, továbbá a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének és a keretgazda lakásbizottság elnökének, valamint a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége vezetőjének munkáltatói kölcsön és vissza nem térítendő juttatási ügyeiben,
j) elbírálja a helyi és területi lakásgazdálkodási szervek lakások bérletére, vásárlására, építésére, a HM rendelkezésű lakásállomány magánbefektetői megállapodással történő fejlesztésére, valamint a lakáselidegenítési és más lakhatási támogatási célra fordítható bevételek (többletbevételek) felhasználására tett javaslatait,
k) véleményezi és kijelölésre előkészíti az állami tulajdonban és a HM rendelkezésében lévő lakóépületek (lakások) elidegenítésére tett javaslatokat,
l) adatokat összesít, elemez és szolgáltat a lakásellátásról a felső vezetés számára,
m) dönt a HM rendelkezésű lakás és személygépkocsi-tároló helyiség, szálló és szálló férőhely más célra történő hasznosításáról,
n) dönt a HM rendelkezésű lakás vezetői, továbbá az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakás munkaköri jellegű lakássá minősítéséről és e minősítés megszüntetéséről,
o) dönt a lakóházkezeléshez szükséges házfelügyelői és gondnoki lakás bérlőkiválasztási jogának a Szolgáltató javára történő elismeréséről,
p) döntést hoz a település(ek) másik helyi lakásgazdálkodási szerv ideiglenes illetékességébe utalásáról, illetőleg helyőrségparancsnokság helyi lakásgazdálkodási szervvé történő ideiglenes kijelöléséről,
q) dönt lakóépület, lakás lakásgazdálkodási körbe vonásáról és hasznosításáról, valamint a lakásgazdálkodási körből történő kivonásáról,
r) dönt lakóépület (lakás) garzonházzá (lakássá) vagy honvédségi szállóvá minősítéséről,
s) intézkedik a lakás, személygépkocsi tároló, szálló férőhely bérbeadására a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője (helyőrségparancsnok), a keretgazda lakásbizottság elnöke, továbbá a 232. § d) pont szerinti lakásjuttatás esetében,
t) dönt a honvédelmi szerv állományába nem tartozó, a 169. § (5) bekezdésben meghatározott személy részére történő szálló férőhely juttatás ügyében.

XVI. FEJEZET

A LAKÓHÁZKEZELÉS SZERVEZETE

227. § (1) Helyi lakóházkezelő szerv
a) ha az elhelyezési ellátás hadrenden belüli szervezet útján történik, a területileg illetékes MH elhelyezési szolgálat,
b) ha az elhelyezési ellátás nem honvédelmi szerv útján történik, a lakóházkezelési feladatokat megbízási szerződés alapján ellátó Szolgáltató és annak alvállalkozója.
(2) A helyi lakóházkezelő szerv a feladatait önálló hatáskörben
a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a helyőrség-parancsnokság, illetőleg honvédelmi szerv működési területére,
b) az (1) bekezdés b) pontja esetében a szolgáltatási szerződésben, valamint szakmai intézkedésben meghatározott helyőrség-parancsnokságra (településre)
kiterjedő illetékességgel látja el.
(3) A lakóházkezelés szakmai irányító szerve a területi lakásgazdálkodási szerv.

XVII. FEJEZET

LAKÁSBIZOTTSÁGOK

228. § A lakásellátás megvalósítása, a lakás- és támogatási igények társadalmi elbírálása érdekében a lakásgazdálkodás szervezete mellett lakásbizottságok működnek.
229. § (1) Helyőrségi lakásbizottságot kell létrehozni az önálló lakásgazdálkodást folytató helyőrség-parancsnokságnál.
(2) Keretgazda lakásbizottságot kell létrehozni Budapesten a lakáskeret-gazdálkodást folytató katonai szervezeteknél.
(3) A helyőrségi és a keretgazda lakásbizottság legalább 3 tagból áll.
(4) A helyőrségi bizottságot a helyőrségben és lakásgazdálkodás szempontjából utalt helyőrségekben (településeken) elhelyezett, illetve Budapesten a keretgazdához tartozó katonai szervezetek parancsnokaiból és személyügyi szerveinek vezetőiből kell megalakítani. Az illetékességi területén működő, a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum munkájában részt vevő katonai és közalkalmazotti érdek-képviseleti szervek egy-egy tagot jelölhetnek a bizottságba.
(5) Ha a helyőrséghez, illetve a keretgazdához lakásgazdálkodás szempontjából csak egy katonai szervezet tartozik, a bizottságot a katonai szervezet parancsnokából, személyügyi szervének vezetőjéből és az ellátást végző pénzügyi szerv vezetőjéből kell megalakítani.
(6) A helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője nem lehet tagja a bizottságnak. Az általa vezetett katonai szervezet képviseletében szervezetszerű helyettesét kell delegálni a bizottságba.
(7) A bizottság megalakításáért az önálló lakásgazdálkodást folytató helyőrség parancsnoka, a keretgazda katonai szervezet parancsnok, ha a lakáskeret-gazdálkodást több katonai szervezet együtt végzi, a legmagasabb szintű katonai szervezet parancsnoka a felelős.
(8) A bizottság alakuló ülésén saját tagjaiból elnököt választ. A titkári teendők ellátásával a helyőrségi lakásgazdálkodási előadót, illetve a keretgazda lakásbizottságnál arra alkalmas személyt kell megbízni. A titkár nem tagja a bizottságnak.
(9) Ha a beosztás megszűnése vagy visszahívás miatt a bizottsági tagság megszűnik, 30 napon belül új tagot kell választani, illetve kijelölni.
230. § (1) A bizottság önálló hatáskörben, a helyi lakásgazdálkodási szerv illetékességi területére, illetve az érintett katonai szervekre kiterjedően:
a) dönt az éves lakáselosztási tervről és a lakásigénylők besorolásáról,
b) személy szerint elosztja a rendelkezésére álló lakásokat és az elosztás során felszabaduló lakásokat,
c) dönt a 6. § (2) bekezdésben, valamint a 9. § (2) bekezdésben meghatározott feltétel és kizáró okok alóli felmentés iránti kérelmekben,
d) javaslatot tesz az egyéni lakásépítés és lakásvásárlás munkáltatói kölcsönnel, valamint vissza nem térítendő juttatással történő támogatására,
e) véleményezi az állami tulajdonban, a HM vagyonkezelésben lévő lakóépület, lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésére tett helyőrség-parancsnoki kezdeményezést.
(2) A bizottság az (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti ügyek kivételével a döntést két bizottsági ülés közötti időszakra a helyőrségi (keretgazda) lakásbizottság elnökének hatáskörébe utalhatja. Ez esetben az elnök a döntéseiről a bizottság soron következő ülésén beszámolni köteles.
(3) A bizottság döntéseit a helyi lakásgazdálkodási szerv (titkár) készíti elő és hajtja végre. A budapesti keretgazda lakásbizottság döntéseit a titkár készíti elő.
(4) A bizottság működésére a 231. § (2)-(5) és (7) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.
231. § (1) A HM-ben Központi Lakásbizottságot kell létrehozni.
(2) A honvédelmi szervek szervezeti változásaival összefüggésben a HM Központi Lakásbizottság elnöke dönt a HM Központi Lakásbizottság ideiglenes személyi, továbbá a 229. § (2) bekezdés szerinti keretgazda lakásbizottságok ideiglenes szervezeti összetételéről, amit közlemény formájában tesz közzé.
(3) A bizottság a rendes üléseit félévenként egy alkalommal tartja. Rendkívüli ülést tarthat az elnök javaslatára vagy ha azt a tagok több, mint 50%-a - napirendi javaslattal - az elnöknél írásban kezdeményezi.
(4) A bizottsági ülés időpontját és napirendjét az elnök határozza meg. A napirend anyagának előkészítéséért a bizottság titkára felelős. A bizottsági ülés napirendjét és előkészített írásos anyagát az elnök a bizottság tagjainak az ülés időpontja előtt 10 nappal küldi meg.
(5) A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van. A hatáskörébe tartozó ügyekben nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(6) A bizottság az ülésére a tagjain kívül más érdekelt személyt is meghívhat, illetve - a hatáskörébe tartozó feladatokról - tőle tájékoztatást kérhet. A meghívott személy az ülésen tanácskozási joggal vehet részt, szavazati joggal nem rendelkezik.
(7) A bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntést az elnök hatáskörébe utalhatja. Az elnök a döntéseiről a bizottságnak beszámolni köteles.
(8) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit a bizottság minden tagjának meg kell küldeni.
232. § A bizottság a hatáskörében:
a) dönt a katonai rehabilitációval, az aktív vagy nyugállományú tagként külföldről hazatelepülő személyek elhelyezésével összefüggő lakásügyekben,
b) dönt budapesti lakóépületre kiterjedő elemi csapás vagy műszaki meghibásodás következtében szükséges kiköltöztetés végrehajtásáról és annak megoldásáról,
c) a budapesti keretgazda lakásbizottság kezdeményezésére dönt a három- és annál több gyermekes lakásigénylők, valamint az állomány hősi halottá nyilvánított tagja özvegyének (túlélő élettársának) lakásjuttatásáról,
d) dönt a HM főosztályvezetői, valamint a velük azonos vagy magasabb besorolású vezetői (parancsnoki) beosztást ellátó személyek, továbbá a HM Központi Lakásbizottság elnökének, titkárának és az MH vezénylő zászlósának a lakásügyeiben,
e) meghatározza a budapesti éves lakáselosztási tervet,
f) dönt a 9. § (1) bekezdés b)-h) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró okok alóli felmentési kérelmek tárgyában,
g) véleményezi a lakásellátási terveket, a lakáscélú pénzügyi források felhasználását,
h) titkára útján irányítja a helyőrségi és a keretgazda lakásbizottságok működését.

XVIII. FEJEZET

GARZONELHELYEZÉS

233. § (1) A lakásigénylők lakhatásának átmeneti megoldására - garzon jellegű elhelyezés céljára - a HM garzonházat (lakást) működtet.
(2) Garzonháznak minősül a nevesítetten e célra létesített vagy kijelölt, több lakást magában foglaló lakóépület, illetve többlakásos vagy vegyes rendeltetésű lakóépületben lévő, a HM központi lakásgazdálkodási szerv által e célra kijelölt lakás.
(3) Garzonelhelyezés céljára a helyi lakásgazdálkodási szerv javaslatára átlagos vagy annál kisebb alapterületű, legfeljebb 2 szobás HM rendelkezésű lakás jelölhető ki.
234. § (1) Garzonelhelyezést kaphat az illetékes lakásbizottság javaslatára az a személy, akinek a lakásigénylése az adott évi besorolásban a besorolási csoporton belül, az I. kategóriában nyert besorolást.
(2) A garzonelhelyezésre szolgáló lakást az (1) bekezdésben meghatározott személy részére 3 év meghatározott időtartamra lehet bérbeadni. Ez az időtartam - az illetékes lakásbizottság javaslatára - indokolt esetben további egy év meghatározott időtartamra szóló bérbeadással meghosszabbítható.
235. § E rendeletnek a HM rendelkezésű lakásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a garzonházi lakásra, a következő eltérésekkel:
a) a garzonlakás üresen vagy másik HM rendelkezésű lakás juttatása fejében történő visszaadása estén nem illeti meg a garzonlakás bérlőjét az e rendelet szerinti lakáskiürítési és cseretérítés,
b) a garzonlakás bérletének megszűnése esetén a volt bérlő vagy a lakásban általa hátrahagyott személy megfelelő elhelyezésre nem tarthat igényt.

XIX. FEJEZET

A LAKHATÁS TÁMOGATÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB RENDELKEZÉSEK

236. § (1) A magántulajdonú lakást és személygépkocsi-tároló helyiséget akkor is beköltözhetőnek, illetve használhatónak kell tekinteni, ha azt a tulajdonos bérbeadás útján hasznosítja.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható kényszerbérlet esetén, vagy ha a bérlet már a tulajdon megszerzésekor is fennállt.
237. § (1) A próbaidő tartama alatt a honvédelmi szerv állományába tartozó személyt a honvédségi szállón történő elhelyezés kivételével más lakhatási támogatás nem illeti meg.
(2) Az állomány tagja - a rendeletben foglalt kivételekkel - vezénylésének tartama alatt is jogosult lakhatási támogatásokra.
(3) A szolgálati viszony jogszabályban meghatározott szünetelésének időtartama alatt a hivatásos és szerződéses katonát - a lakbértámogatás (kiegészítés), a lakásüzemeltetési hozzájárulás és az albérleti díj hozzájárulás, továbbá a szállóbérlet kivételével - a már megszerzett lakhatási támogatás továbbra is megilleti, azonban a már megszerzetten túl más lakhatási támogatást nem kaphat.
(4) A honvédelmi szerv állományába tartozó közszolgálati munkavállalót az általa köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszony alapján megszerzett lakhatási támogatás jogfolytonosan megilleti. A jogviszony változása előtt, lakhatási támogatás iránt benyújtott és még nem teljesített kérelmét (igénylését) pedig jogfolytonosan kell az állománycsoportjába átsorolni, illetve azon belül nyilvántartani.
(5) A lakhatási támogatások tekintetében a továbbszolgálatban folyamatosan eltöltött időtartamot is figyelembe kell venni, ha a továbbszolgálói viszony a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 334. § (1) bekezdésében foglaltak alapján alakult át szerződéses szolgálati viszonnyá.
(6) A hivatásos állományba és egyidejűleg a honvédelmi szerv állományába visszavett személyt a lakhatási támogatásokra való jogosultságokat, valamint az azokat kizáró okokat illetően úgy kell tekinteni, mintha a szolgálati viszonya a kieső időtartam alatt folyamatosan fennállt volna.
(7) A szerződéses katona kérheti az 1994. január 1-jét követően létrejött lakásbérleti szerződésének a kikötött határozott időtartam tekintetében a 30. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló, közös megegyezéssel történő módosítását.
(8) Az igényjogosult részére juttatott HM rendelkezésű lakás és személygépkocsi-tároló helyiség honvédelmi szervvel fennálló köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszony megszűnéséig szóló, bérleti szerződésben kikötött feltételét a munkavállaló esetében a jogviszonyban beállt változást követően a honvédelmi szervvel fennálló munkaviszony megszűnéséig szóló feltételnek kell tekinteni.
(9) A szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyról történt lemondás, továbbá a munkavállaló által történt rendes felmondás időtartama alatt a lemondó, illetve felmondó nyilatkozat megtételéig megszerzett lakhatási támogatásokon túl további újabb támogatás nem nyújtható, illetve nem állapítható meg a le-, illetve felmondó személy részére.
(10) A honvédelmi szerv tartalékállományba helyezett köztisztviselője részére a tartalékállomány időtartama alatt a már megszerzett lakhatási támogatásokon túl újabb lakhatási támogatásként kizárólag albérletidíj-hozzájárulás és honvédségi szállóelhelyezés nyújtható, illetve állapítható meg. A köztisztviselő által korábban benyújtott lakásigénylést vagy munkáltatói kölcsön iránti kérelmet a tartalékállomány időtartama alatt függőben kell tartani, annak lejártát követően pedig a köztisztviselői jogviszony alakulásának megfelelően kell eljárni.
(11) A lakhatási támogatásra való jogosultság megállapításakor a fennálló jogviszony időtartamába be kell számítani a honvédelmi szervnél más közszolgálati (szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti, munkavállalói) jogviszonyban folyamatosan eltöltött időt.
(12) A munkáltatói kölcsönből a honvédelmi szervnél folyamatosan eltöltött közszolgálati jogviszony utáni engedmény jóváírása vonatkozásában - a 196. § (8) bekezdésben foglalt kivétellel - a kölcsönnyújtás időpontjában hatályos szabályok az irányadók.
(13) A honvédelmi szerven kívül, más közszolgálati jogviszonyba áthelyezett személynek a lakhatási támogatásokra való jogosultsága megszűnik. A honvédelmi szerv megállapodhat az áthelyezett személy számára általa nyújtott támogatásnak a fogadó szerv által történő átvállalásában vagy annak egymás közötti elszámolásában.
238. § (1) A lakhatási támogatásban részesített személy szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkaviszonya bármilyen jogcímen történő megszűnéséről - felmentés, lemondás, felmondás esetén már az ezekre megállapított felmentési, lemondási és felmondási idő megkezdésével egyidejűleg -, valamint a jogviszony szüneteléséről az állományilletékes parancsnok (vezető) 15 napon belül értesíteni köteles:
a) HM rendelkezésű lakás-, szálló- és személygépkocsitároló-bérlő esetén a területileg illetékes helyi lakásgazdálkodási szervet,
b) vissza nem térítendő juttatásban vagy munkáltatói kölcsönben részesült személy esetén a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egységét,
c) lakbértámogatásban, lakásüzemeltetési hozzájárulásban vagy albérletidíj-hozzájárulásban részesülő személy esetén az illetékes pénzügyi szolgálatot (referatúrát).
(2) A tájékoztatásban közölni kell a megszűnés jogcímét, időpontját és - a nyugállományba helyezés vagy elhalálozás kivételével - az új munkáltató megnevezését.
239. § A Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokkal összefüggő feladatok ellátását - beleértve a HM Központi Lakásbizottság személyi összetételét és titkárának feladatait - HM utasítás állapítja meg.

XX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

240. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet 199. §-a 2011. január 1-jén lép hatályba.
241. § (1) A 6. § (1) bekezdés b) pontját, továbbá a 7. § (4) bekezdés a) és b) pontját a rendelet hatálybalépését követően benyújtott lakhatástámogatási kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni. A hatálybalépést megelőzően benyújtott, de még nem teljesített igények esetében a vonzáskörzetbe, illetőleg lakásellátási körzetbe tartozás alapján a jogosultságot a benyújtás időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell megállapítani.
(2) A 9. § (1) bekezdés b) és h) pontját, (2) bekezdés d) pontját, továbbá (7) bekezdését a hatálybalépést követően benyújtott HM rendelkezésű lakás iránti kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni.
(3) A 38. § (1) bekezdés alapján a szerződéses tiszt és tiszthelyettes részére a részleges lakásfelújítási átalány csak akkor állapítható meg, ha a lakás bérlőjéül történt kijelölésére a rendelet hatálybalépését követően került sor.
(4) A megfelelő elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli lakáshasználó esetében az 59. § (1) és (7) bekezdését a lakáshasználati díj következő emelésének esedékességekor kell első alkalommal alkalmazni. Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított egy év elteltével fizetendő használati díj megállapítása megtörtént, a használati díjat 2010. április 1-jétől kezdődően kell az új mérték szerint megállapítani.
(5) A 68. § (3) bekezdés a) pontját a hatálybalépést követően keletkezett jogcím nélküli lakáshasználat esetében kell alkalmazni.
(6) A 117. § (4) és (5) bekezdését, a 121. § (5) bekezdését, továbbá a 123. § (3) bekezdését a hatálybalépést megelőzően megtett vételi ajánlat esetén - amennyiben az ajánlati kötöttség még fennáll - nem lehet alkalmazni.
(7) Ha az eladási ajánlatot a rendelet hatálybalépését követően közlik, az adásvételt a jelen rendelet szerint kell lebonyolítani.
(8) Ha az elidegenítésre korábban kijelölt lakóépületben lévő lakás bérlője, illetőleg jogcím nélküli használója vagy helyiség bérlője a lakást vagy helyiséget - szándékát megváltoztatva - csak a rendelet hatálybalépése után kívánja megvásárolni, esetében a lakást, illetve helyiséget a jelen rendelet szerinti feltételekkel lehet értékesíteni.
(9) Az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakásra a rendelet hatálybalépését megelőzően létrejött adásvételi szerződés vonatkozásában továbbra is a szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(10) A 139. §-t és a 206. § (2) bekezdését a hatálybalépést követően benyújtott terhelési és átjegyzési kérelem elbírálása során kell alkalmazni.
(11) A 179. § (3) bekezdés b) pontját, a 180. § b) és c) pontját, valamint a 181. §-t a 2009. december 31-ét követően benyújtott vissza nem térítendő juttatás iránti kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni. A 2010. január 1-jét megelőzően benyújtott, de még nem teljesített kérelmeket a benyújtáskor hatályos rendelkezések alapján kell elbírálni.
(12) A 187. § (1) bekezdés b)-d) és f) pontját, a 189. § b) és c) pontját, a 192. § (2) bekezdését, valamint a 195. § c) és f)-g) pontját a 2009. december 31-ét követően benyújtott munkáltatói kölcsön iránti kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni. A 2010. január 1-jét megelőzően benyújtott, de még nem teljesített kérelmeket a benyújtáskor hatályos rendelkezések alapján kell elbírálni.
(13) A rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott és a teljesítés várható időpontja vonatkozásában már visszaigazolt munkáltatói kölcsön és vissza nem térítendő juttatás iránti kérelmek besorolására, teljesítésére, továbbá a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet meghatározott részének célfeladatra történő átcsoportosítása esetén a 199. § hatálybalépéséig a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet 166. §-át kell alkalmazni. A 199. § szerinti besorolást az e rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott, és a teljesítés várható időpontja vonatkozásában még vissza nem igazolt kérelmekre is kiterjedően kell elvégezni. A be-, illetőleg átsorolásról a kérelmezőket az ok megjelölésével kell tájékoztatni.
(14) A 201. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdés e)-g) pontját a rendelet hatálybalépését követően megkötésre kerülő támogatási megállapodásokban kell alkalmazni.
(15) A 214. § (1) bekezdés c) és h)-i) pontját, továbbá a 219. § (1) bekezdés a) pontját a rendelet hatálybalépését követően benyújtott albérletidíj-hozzájárulás iránti kérelmek elbírálása során kell alkalmazni. Ha a hatálybalépést megelőzően megállapított hozzájárulás esetében a helyi lakásgazdálkodási szerv vagy az állományilletékes parancsnok a 218. § szerinti ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kedvezményezettel szemben a kizáró ok fent áll, a hozzájárulás folyósítását 2010. május 31. napjával bezárólag meg kell szüntetni, de a már folyósított hozzájárulás összegének visszatérítésére intézkedni nem kell. A megszüntetés okáról és időpontjáról a kedvezményezettet 2010. március 31-ig tájékoztatni kell.
(16) A rendelet hatálybalépése előtt benyújtott kérelem alapján megállapított albérleti díj hozzájárulást 2010. május 31-ig kell folyósítani, ha a jogosultat az emelt összegű hozzájárulás a 215. § (4) bekezdés a) és b) pontja alapján már nem illeti meg. Ez esetben a jogosultat 2010. március 31-ig írásban kell tájékoztatni az emelt összegű támogatásra való jogosultság megszűnéséről és az albérleti díj hozzájárulás összegének változásáról.
(17) Az illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv a hatálybalépéstől számított három hónapon belül az állományilletékes parancsnok bevonásával köteles megvizsgálni, hogy a 217. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt megszüntető ok az albérletidíj-hozzájárulásban részesülő személy vonatkozásában fennáll-e. Amennyiben a megszüntető ok fennáll, a helyi lakásgazdálkodási szerv az albérletidíj-hozzájárulásban részesülő személyt 30 napos határidővel írásban hívja fel igazolási kötelezettségének teljesítésére. A határidő eredménytelen elteltét követően az albérletidíj-hozzájárulás folyósításának megszüntetésére haladéktalanul intézkedni kell.
(18) A 218. § (3) bekezdését a rendelet hatálybalépését követően nyújtott vissza nem térítendő juttatás és munkáltatói kölcsön esetében kell alkalmazni.
242. § (1) A 2010. január 1-jét megelőzően benyújtott, de addig nem teljesített vissza nem térítendő juttatás iránti kérelem esetén a 181. § szerinti maximális mérték és az adóterhet nem viselő járandóság törvényben megállapított felső határa közötti különbözet juttatás helyett - a 187. §-ban és a 189. §-ban foglaltakat meghaladó mértékben - kiegészítő munkáltatói kölcsönként nyújtható, amennyiben azt az igénylő kéri. Az igénylést benyújtó személyt e rendelet hatálybalépését követően - az adójogi változásokra kiterjedő tájékoztatással - 30 napos határidővel haladéktalanul nyilatkoztatni kell arról, hogy a vissza nem térítendő juttatás iránti kérelmét változatlan formában fenntartja, vagy a kiegészítő munkáltatói kölcsönre tér át. A kérelem elmulasztását a korábban benyújtott igénylés változatlan formában történő fenntartásának kell tekinteni.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt garzonházi elhelyezés céljából vállalt lakásbizottsági kötelezettségekre, továbbá a garzonházi lakás bérletére, a juttatásra vonatkozó döntés meghozatalakor, illetve a bérleti szerződés létrejöttekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
243. § A helyőrségi és a keretgazda lakásbizottságokat 2010. január 31-ig kell a 229. § rendelkezéseinek megfelelően újjáalakítani. A 17. § szerinti besorolásról a 2010. évre vonatkozóan már az új összetételű bizottságoknak kell döntést hozni.
244. § A rendelet hatálybalépését megelőzően bérbe adott családi szálló lakóegységre a bérleti szerződés megszűnését követően a garzonházi lakások bérletére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
245. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet,
b) a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet módosításáról szóló 9/2000. (III. 22.) HM rendelet,
c) a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet módosításáról szóló 29/2002. (IV. 19.) HM rendelet,
d) a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet módosításáról szóló 19/2004. (VIII. 16.) HM rendelet,
e) a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet módosításáról szóló 10/2006. (III. 27.) HM rendelet,
f) a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet módosításáról szóló 27/2006. (XII. 5.) HM rendelet,
g) a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet módosításáról szóló 2/2008. (I. 30.) HM rendelet.