237/2009. (X. 20.) Korm. rendelet

a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére vonatkozó részletes szabályokról, továbbá a felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet hatálya a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 49-49/C. §-a szerinti értékesítési eljárásokra terjed ki.
2. § (1) A felszámoló a nyilvános pályázati felhívást és az árverési hirdetményt - a Cégközlönyben való közzététellel egyidejűleg és a Cstv. 49/A. § (1) bekezdés, a 49/B. § (1) bekezdése, továbbá az e rendeletben foglaltak szerinti adattartalommal - közzéteheti az internetes honlapján, internetes hirdetési adatbázisban, sajtótermékekben, továbbá az árverés helye szerinti települési (fővárosi kerületi) polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is. Az árverési hirdetményben - a Cstv. 49/B. § szerinti egyéb lényeges körülmények között - a vagyontárgyak elszállításának határidejét is fel lehet tüntetni.
(2) Az ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog (önálló zálogjog), végrehajtási jog, vételi jog, visszavásárlási jog és üzembentartói jog jogosultjait a pályázat kiírásáról és az árverés kitűzéséről - a pályázat kiírásával, illetőleg az árverés kitűzésével egyidejűleg - értesíteni kell.
(3) A pályázati felhívásban - az értékesítésre kerülő vagyon megjelölésekor - ingatlan esetén meg kell jelölni az ingatlan-nyilvántartási adatok közül a tulajdoni lap I. részében feltüntetett adatokat, valamint az ingatlanra jellemző egyéb sajátosságokat (így különösen: ipari célú ingatlan, mezőgazdasági célú ingatlan, üzlethelyiség, lakóépület esetében az a tény, hogy lakott-e). Az egyéb vagyoni elemek esetén fel kell tüntetni a tárgyi eszköz (így különösen: műszaki berendezés, gép, jármű, egyéb berendezés, felszerelés, tenyészállatok), a készlet (így különösen: anyagok, félkész termékek, késztermékek, állatállomány), az egyéb vagyoni elem (így különösen: vagyoni értékű jogok, követelések, részesedések, értékpapírok) jellegét és főbb adatait, jellemzőit.
(4) A pályázati felhívásban - az értékesítési feltételek között - meg kell határozni az egyes vagyoni elemek (így különösen: tárgyi eszközök, készletek) irányárát (becsértékét), valamint a vételár megfizetésének módjait és határidejét, az ajánlati biztosíték kikötését és annak formáját, továbbá a szerződéskötésre meghatározott határidőt is.
(5) Az ajánlati biztosíték mértéke 10 000 000 forintnál alacsonyabb összegű irányár (becsérték) esetén annak 5%-a, 10 000 000 forint vagy annál magasabb összegű irányár (becsérték) esetén annak 3%-a. Ha a pályázati eljárás eredménytelen, az ajánlati biztosítékot 8 munkanapon belül vissza kell utalni. Ha a pályázati eljárás eredményes, az ajánlati biztosítékot a nyertes pályázónál a vételárba be kell számítani, a többi pályázónak pedig 8 munkanapon belül vissza kell utalni. Ha a szerződés a vevő érdekkörében felmerülő okból nem jön létre, a vevő a pályázati biztosítékot elveszíti, a felszámoló ezt az összeget az értékesítési bevétel részeként számolja el.
3. § (1) A pályáztatás és az árverés során biztosítani kell a pályázók, illetve az árverésen részt vevők esélyegyenlőségét.
(2) A részletes pályázati feltételeket tartalmazó pályázati tájékoztatóba való betekintés lehetőségét a felszámolónak térítésmentesen biztosítania kell az érdeklődők, továbbá a hitelezők, illetve a hitelezői választmány számára, az erre szolgáló időpontokat a felszámoló a pályázati felhívásban teszi közzé. A részletes pályázati feltételeket tartalmazó tájékoztatóról való másolat készítéséért a felszámoló költségtérítést számít fel. A pályázati tájékoztató megvásárlásából, illetve a másolatok készítéséből származó bevételt az értékesítési bevétel részeként kell elszámolni. A pályázaton való részvételt nem lehet a pályázati tájékoztató megvásárlásához kötni.
(3) A (2) bekezdésben említett pályázati tájékoztatóban részletezetett adatokról - a pályázók kérésére - további kiegészítő információ is adható, és a pályázók számára a vagyontárgyak megtekintésének lehetőségét is biztosítani kell, de oly módon, hogy az ne sértse az adós vállalkozás üzleti titkát. A vagyontárgyak megtekintésére szolgáló időpontokat a felszámoló a pályázati felhívásban teszi közzé.
4. § (1) A kedvezőbb árbevétel és a foglalkoztatási szempontok érdekében a felszámoló a telephelyet és annak berendezéseit együtt, önálló termelő egységhez kapcsolódó eszközönként vagy a cég vagyontárgyai egészét is értékesítheti nyilvános pályázat vagy árverés útján. A pályázati felhívásban, az árverési hirdetményben, továbbá a részletes pályázati feltételeket tartalmazó dokumentációban fel kell tüntetni, hogy az önálló termelő egységként vagy a cég vagyontárgyai egészeként történő értékesítés sikertelensége esetén az eljárást a felszámoló eredménytelennek nyilvánítja, vagy pedig az értékesítési eljárást mely vagyoni elemekre nézve folytatja tovább. Ez utóbbi esetben a külön is értékesíthető vagyontárgyakat és azok irányárát (becsértékét) külön fel kell tüntetni. A vagyontárgyak becsértékét akkor is meg kell jelölni, ha azokon más-más jogosultnak van zálogjoga vagy több jogosult számára szolgál óvadékul.
(2) Eredménytelennek kell nyilvánítani a pályázati eljárást, ha a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot nem adtak be, ideértve azt is, ha a minimálárat el nem érő érvényes ajánlatot nem adtak be, vagy - ilyen minimálár hiányában - az irányár (becsérték) 50%-át el nem érő összegű ajánlatokat adtak be. A hitelezői választmány - választmány hiányában pedig a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontja szerint bejelentkezett hitelezők követelésarányosan számított többsége - kérheti, hogy az irányár (becsérték) 50%-ával megegyező vagy azt meghaladó összegű ajánlat legyen a pályázati felhívásban - minimálárként - az eredményes értékesítési eljárás feltétele. Az értékesítés eredménytelenségének okát indoklással, a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) Ha az ingatlan az adós és más személy közös tulajdonában van, a felszámoló megkeresi a tulajdonostársat (tulajdonostársakat), akik a pályázat kiírásáig, illetve az árverés kitűzéséig írásban, együttesen kérhetik a felszámolótól, hogy az egész ingatlant értékesítse, erre meghatalmazást adhatnak, amelyben meghatározhatják a tulajdonrészükre eső minimálárat, a vételár megfizetésének módját, az ingatlan vevő általi birtokbavételének feltételeit. Ilyen meghatalmazás hiányában a pályázatot csak az adós tulajdoni hányadára lehet meghirdetni, illetve az árverést csak az adós tulajdoni hányadára lehet kitűzni.
(4) A Cstv. 49/A. § (4) bekezdése szerinti ártárgyalást közjegyző jelenlétében kell lefolytatni, amennyiben legalább egy érvényes ajánlat meghaladja a 10 000 000 forintot. A közjegyző az ártárgyalásról jegyzőkönyvet készít. Az ártárgyalás több fordulóban is lebonyolítható, ha a következő fordulóban legalább három pályázó részvétele biztosított oly módon, hogy az előző fordulóban tett utolsó vételi ajánlatuk egymástól legfeljebb 10%-kal tér el.
(5) Az adós tulajdonában levő üzletrészt nyilvános árverésen vagy pályázaton kell értékesíteni. Az árverési hirdetményről, illetve a pályázati felhívásról - a pályázat kiírásával, illetőleg az árverés kitűzésével egyidejűleg - az üzletrésszel érintett gazdálkodó szervezetet értesíteni kell. Az árverési jegyzőkönyv másolatát a felszámoló megküldi a cégbíróságnak is.
(6) A bemutatóra szóló vagy korlátozás nélkül forgalomba hozható értékpapírt a felszámoló befektetési vállalkozás vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltató tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézet bizományosként történő bevonása útján értékesíti. Dematerializált értékpapír esetén értékesítésre csak az értékpapír zárolását követően kerülhet sor.
5. § (1) A vevő a vagyontárgy elszállításáról, illetve birtokbavételéről saját költségén köteles gondoskodni. Ha az árverési hirdetményben, a pályázati felhívásban vagy a szerződésben az erre megszabott határidőt túllépi, a felszámoló a tárolásért, a vagyontárgy kezeléséért költségtérítést számol fel.
(2) A felszámoló az ingatlan őrzéséért költségtérítést számít fel, ha a vevő a birtokbavételre szabott határidőt túllépi.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint kapott költségtérítést a felszámoló az értékesítési bevételek részeként mutatja ki.
6. § A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. §-ában az „1991. évi IL. törvény” szövegrész helyébe az „1991. évi XLIX. törvény” szöveg, 3. §-ának (4) bekezdésében a „45 napon belül” szövegrész helyébe a „30 napon belül” szöveg, az 5. §-a (2) bekezdésének c) pontjában „az egy éven belül” szövegrész helyébe „a 180 napon belül” szövegrész, a 6. §-ának (2) bekezdésében „Bérgarancia Alapból” szövegrész helyébe „Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből” szöveg, a 13. §-ának (2) bekezdésében „adóhatóságnak” szövegrész helyébe „állami és önkormányzati adóhatóságnak” szöveg lép.
7. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően kezdeményezett felszámolási eljárásokra kell alkalmazni.
(2) E rendelet 6. §-a a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.