325/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet

a pénz- és tőkepiaci szervezetek (éves) beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletek módosításáról

A Kormány a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) előzetes véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

A HITELINTÉZETEK ÉS A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAIRÓL SZÓLÓ 250/2000. (XII. 24.) KORM. RENDELET MÓDOSÍTÁSA

1. § A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hitkr.) 2. §-a a következő 43-48. ponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában]
„43. devizakamat-csere ügylet (deviza kamat-swap ügylet): különböző devizákban meghatározott névleges tőkeösszegre vetítve, meghatározott mértékben történő kamatfizetésre és kamatvételre (kamatcserére) vonatkozó megállapodás;
44. kamatcserével járó deviza-betétcsere ügylet (currency swap ügylet): különböző devizák cseréjére kötött olyan éven belüli vagy éven túli futamidejű swap ügylet, amelynek során a deviza-tőkeösszegek azonnali cseréjére és a határidős cserére alkalmazott árfolyam megegyezik, és amelyek esetében a futamidő alatt meghatározott elszámolási időpontokban a cserébe adott deviza-tőkeösszeg után előre meghatározott mértékű devizakamatot kap, a cserébe kapott deviza-tőkeösszeg után előre meghatározott mértékű devizakamatot fizet a vállalkozás;
45. változó kamatok cseréjére vonatkozó swap ügylet: azonos devizanemben meghatározott azonos névleges tőkeösszegre vetítve a szerződésben meghatározott futamidő alatt, meghatározott elszámolási időszakonként változó piaci tényezőkhöz igazított változó kamatok cseréjére vonatkozó ügylet;
46. teljes hozamcsere-ügylet (total return swap ügylet): olyan, hitelderivatívának minősülő ügylet, amelynek során a szerződésben rögzített futamidő alatt és meghatározott elszámolási időszakonként, az egyik fél egy létező hitel, hitelállomány, hitelviszonyt megtestesítő eszköz, ilyen eszközökből kialakított eszközcsoport (kosár), leképezett index (a továbbiakban: referenciaeszköz) alapján járó kamatát, hozamát, jutalékait, és a referenciaeszköz szerződésben rögzített elszámolási időszakonként végrehajtott értékeléséből eredő pozitív értékkülönbözet (értéktöbblet) összegét cseréli el a másik féllel egy - a referenciaeszközzel - azonos névértékre vetített, szerződésben meghatározott piaci kamatra, hozamra, valamint a referenciaeszköz értékeléséből eredő negatív értékkülönbözet megtérítésére;
47. hitel nem teljesítéskori csereügylet (credit default swap ügylet): egy létező hitel, hitelállomány, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, ilyen eszközökből kialakított mögöttes termék (a továbbiakban: hiteleszköz) meghatározott jövőbeni feltétel bekövetkezéséhez kötött - leszállítási vagy elszámolási típusú - határidős adásvételére vonatkozó - hitelderivatívának minősülő - megállapodás, amelynek értelmében az ügylet tárgyát képező hiteleszköz hitelkockázata elleni védelmet vevő fél (a továbbiakban: védelmet vevő) meghatározott díj kifizetése ellenében jogot szerez arra, hogy az adott hiteleszközhöz, kapcsolódó, a szerződésben meghatározott - a hiteleszköz megtérülését csökkentő, veszteséget eredményező - hitelesemény bekövetkezése esetén a még nem törlesztett, be nem váltott, meg nem térült hiteleszközt a hitelkockázat elleni védelmet eladó szerződő partnernek (a továbbiakban: védelmet eladó) a szerződésben előre rögzített kötési áron eladja, a védelmet eladó szerződő partner pedig kötelezettséget vállal arra, hogy azt megveszi;
48. átstrukturált hitelek (követelések): az adós vagy a pénzügyi intézmény kezdeményezésére a - követelést keletkeztető eredeti - szerződés módosítása keretében újratárgyalt, átütemezett (prolongált), átstrukturált hitelek, kölcsönök (beleértve a vásárolt követeléseket és egyéb, pénzkölcsönnek minősülő ügyletből, illetve más pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléseket is), amelyek esetében
a) a szerződésmódosításra a nem fizetés elkerülése érdekében azért került sor, mert az adós, pénzügyi pozíciójának, fizetőképességének jelentős romlása miatt, visszafizetési kötelezettségének az eredeti szerződéses feltételek szerinti nem tud eleget tenni és
b) a szerződésmódosítás az eredeti szerződés szerinti feltételeket - az azonos típusú, azonos feltételekkel kötött szerződésekre vonatkozó piaci feltételektől (a továbbiakban: általános piaci feltételektől) eltérően, az ügyfél számára lényegesen kedvezőbb módon és - jelentősen megváltoztatja, amely vonatkozhat többek között a visszafizetések (kamat- és/vagy a tőketörlesztések) átmeneti időre (türelmi időre) történő elhalasztására, részletfizetésre, a kamatok mértékének megváltoztatására (átárazására például kamatkedvezmény formájában), a kamatok tőkésítésére, a devizanem megváltoztatására, a hitel futamidejének meghosszabbítására, a törlesztések átütemezésére, a megkövetelt fedezetek, biztosítékok mértékének csökkentésére, más fedezettel, biztosítékkal való kicserélésére, a fedezettől való eltekintésre (fedezetkiengedésre), újabb szerződéses feltételek kialakítására, az eredeti feltételek egy részének megszüntetésére, továbbá
c) sor kerülhet a felek, vagy az adós és az eredeti hitelező kapcsolt vállalkozása között olyan kiegészítő megállapodásra, vagy új szerződés megkötésére, amely a fel nem mondott eredeti szerződés miatt fennálló tartozások (tőke- és/vagy kamattartozások) törlesztése céljára nyújtott új hitelre, illetve a kockázat növekedésének elkerülését és a veszteség mérséklését szolgáló további kötelezettségvállalásra vonatkoznak, ilyen esetben ezen kiegészítő megállapodások, illetve kapcsolódó új szerződések miatt a pénzügyi intézménynél (beleértve az eredeti hitelező kapcsolt vállalkozásának minősülő pénzügyi intézményt is) keletkezett követelések is átstrukturált hitelnek (követelésnek) minősülnek.”
2. § A Hitkr. 5. §-ának (5) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[Az ügyfelekkel szembeni követelések között, a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléseken belül kell kimutatni többek között:]
„l) a c) és i) pont alá nem tartozó tőkésített kamatok összegét.”
3. § A Hitkr. 9. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki:
„(21) Ha a devizára szóló, vagy devizaalapon forintra szóló, még fennálló követelés vagy kötelezettség pénznemét szerződésmódosítás útján megváltoztatják, akkor a módosítás előtti pénznemre szóló követelés vagy kötelezettség könyvekből kivezetett nyilvántartási forintértéke és a módosítás szerinti új pénznemre szóló követelés vagy kötelezettség könyvekbe felvett forintértéke közötti különbözet nem minősül átértékelési különbözetnek, annak összegét - jellegétől függően - az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai között kell elszámolni.”
4. § A Hitkr. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Tőkésített kamatok esetében a következőképpen kell eljárni:
a) a halasztott kamatfizetéses lakáscélú hitelek, valamint a tandíjhitelek - ügyféllel kötött szerződés szerint - mérlegkészítés időpontjáig meg nem fizetett (halasztott), tőkésített kamatának megfelelő összegben a hitelintézetnek céltartalékot kell képezni és az ilyen címen képzett céltartalék összegét csak akkor szabad felhasználni, ha a halasztott kamatfizetéses lakáscélú hitelek üzleti évre járó, a mérlegkészítés időpontjáig esedékes (törlesztő) kamata meghaladja az üzleti évben ilyen címen elszámolt kamatok összegét, illetve amikor a tandíjhitelek halasztott kamata törlesztésre kerül,
b) az a) pont alá nem tartozó egyéb esetekben
ba) a tőkésített kamatot az alapköveteléssel azonos módon kell minősíteni, besorolni, értékelni és az arra vonatkozó mértékben kell utána értékvesztést elszámolni, amennyiben az alapkövetelés problémamentes vagy külön figyelendő kategóriába tartozik,
bb) amennyiben az alapkövetelés minősítése átlag alatti, kétes vagy rossz, akkor a tőkésített kamat után száz százalékos értékvesztést kell elszámolni.”
5. § A Hitkr. 17. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelintézetekkel szembeni követelések, valamint az ügyfelekkel szembeni követelések után járó - a 13. § (2) bekezdése alá nem tartozó - kamatokat (szerződés szerinti ügyleti kamatok, valamint késedelmi kamatok), kamat jellegű jutalékokat a pénzügyi intézményeknél év közben és év végén a következőképpen kell elszámolni:”
6. § A Hitkr. 22. §-a a következő (16)-(22) bekezdéssel egészül ki:
„(16) A változó kamatok cseréjére vonatkozó swap-ügyletet a fix és változó kamatok cseréjére irányuló kamat-swap ügyletekre előírt általános szabályok szerint kell elszámolni.
(17) A teljes hozamcsere-ügyletnek
a) a referenciaeszköz után járó kamatok, hozamok, kamatjellegű jutalékok és a referenciaeszköz névértékére vetített piaci kamat cseréjére vonatkozó részét elszámolási szempontból kamat-swap ügyletnek kell tekinteni és akként kell elszámolni, azzal, hogy ha az ügylet az adott fél szempontjából nem minősül fedezeti ügyletnek, akkor a hozamok közötti különbözetet - jellegétől függően - a befektetési szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai között kell elszámolni,
b) a referenciaeszköz szerződésben rögzített elszámolási időszakonként végrehajtott értékeléséből eredő pozitív, illetve negatív értékelési különbözet összegében egymás felé teljesített kifizetésekre vonatkozó részét úgy kell tekinteni, mint a referenciaeszköznek a futamidő végén elszámolási határidős ügylet keretében való adásvételéhez fizetett letétet, és annak összegét a felek egymással szembeni követelésként, illetve kötelezettségként kötelesek elszámolni. Az ebből eredően egymással szemben egyidejűleg fennálló követeléseket és kötelezettségeket egymással szemben ki kell vezetni. A futamidő végén fennmaradó követelést vagy kötelezettséget úgy kell tekinteni, mint a referenciaeszközre (annak futamidő végén meglévő állományára) vonatkozó elszámolási határidős ügylet zárása során a záráskori piaci ár és a kötési ár (amely a referenciaeszköz értékelésének kiindulási alapjául szolgáló futamidő eleji viszonyítási értéke, jellemzően a nyilvántartási értéke, csökkentve annak a törlesztett állományra jutó összegével) közötti különbözet összegében elszámolandó nyereséget vagy veszteséget, és a követelést vagy kötelezettséget az ügylet - fedezeti, illetve nem fedezeti - jellegétől függően az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeivel vagy ráfordításaival, illetve a befektetési szolgáltatások bevételeivel vagy ráfordításaival szemben kell kivezetni.
(18) A hitel nem teljesítéskori csereügyletet a felek az eladási opciós ügyletekre vonatkozó általános szabályok szerint számolják el, amelynek során az ügylet megvalósulását (zárását) kiváltó hitelesemény bekövetkezését az opció lehívásaként kell értelmezni, az ügylet tárgyát képező hiteleszköz - záráskori állománya - eladásának jogáért (lehetőségéért) fizetett ellenértékre pedig az opciós díjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(19) A deviza kamat-swap ügylet, valamint a kamatcserével járó deviza-betétcserére vonatkozó swap ügylet esetében a különböző devizában megvalósuló kamatcserére - az értékelés és az elszámolás tekintetében - az azonos devizában fennálló, azonos névleges tőkeösszegre vetített fix és változó kamatok cseréjére vonatkozó swap ügyletek szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy azokat forintban kifejezve, azonos névleges tőkeösszegre vetített változó kamatok cseréjének kell tekinteni, amelynek során az eltérő devizában kapott, illetve fizetett kamatok az adott deviza elszámolásnapi árfolyamán forintosítva jelennek meg változó kamatként és azokat a szerződéstől függően bruttó módon kell elszámolni, ha pénzügyileg devizában rendezik, illetve nettó módon kell elszámolni, ha a pénzügyi rendezés azok forintban meghatározott különbözetében történik.
(20) A kamatcserével járó deviza-betétcsere ügylet elszámolásakor
a) a deviza-tőkeösszegek cseréjére a deviza-swap ügyletek általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben az ügylet fedezeti jellegű és az azonnali, valamint a határidős (kereszt)árfolyam megegyezik, akkor a (4) bekezdés a) és b) pontjai, továbbá a (11) bekezdés szerinti előírásokat nem kell alkalmazni. Az azonnali és a határidős ügyletrész a kapott deviza vonatkozásában vételnek, az átadott deviza vonatkozásában eladásnak minősül. A forintban kifejezett vételár, valamint eladási ár azonos és megegyezik a kapott deviza kötésnapján érvényes árfolyamán átszámított forintértékkel. A mérlegen kívüli tételek között a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a két különböző devizára vonatkozó mérlegen kívüli követelést és kötelezettséget kell kimutatni devizában, valamint - a forintban kifejezett vételáron, illetve eladási áron - forintértékben, és az értékelésnél is azokat kell alapul venni. Az azonnali ügyletrészt és az ügylet zárásakor a határidős ügyletrészt az azonnali ügyletekre vonatkozó általános szabályok szerint kell elszámolni;
b) ha az ügylet alapvetően forrásszerzéshez kapcsolódik és célja valamely devizakötelezettség árfolyamkockázatának más deviza árfolyamkockázatára való átalakítása, továbbá a szerződés a hitel (kölcsön) ügyletekkel egyenértékű garanciális feltételeket tartalmaz (ideértve azt is, ha a futamidő alatt a felek rendszeres időközönként az ügylet piaci értékének alakulása függvényében pénzügyi fedezetként letétet helyeznek el egymásnál), akkor az a) ponttól eltérően, alkalmazható az átadott deviza-tőkeösszegre a devizában nyújtott kölcsön, az átvett deviza-tőkeösszegre a devizában felvett kölcsön szabálya.
(21) A (20) bekezdés szerinti ügyletek esetében
a) a számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a (20) bekezdés b) pontja szerinti elszámolást alkalmazza-e a pénzügyi intézmény és részletesen milyen feltételek alapján ítéli meg, támasztja alá az ügylet alapvetően forrásszerzési célját, továbbá azt, hogy milyen, a hitel (kölcsön) ügyletekkel egyenértékű garanciális feltételeket alkalmaz az ilyen ügylet kötésekor;
b) amennyiben a pénzügyi intézmény alkalmazza a valós értéken történő értékelést és az ügylet kereskedési célú, továbbá annak a deviza-tőkeösszegek cseréjére vonatkozó része a deviza-swap ügyletek általános szabályai szerint kerül elszámolásra, akkor annak tőke- és kamat áramlatait együtt kell értékelni.
(22) Ha (19) és (20) bekezdés szerinti ügylet fedezeti célú és több ügyletet vagy mérlegtételt fedez, akkor a fedezeti ügyletekről az (1) bekezdés szerint vezetett nyilvántartásban vagy valós értéken történő értékelésnél a fedezeti dokumentációban biztosítani kell, hogy a fedezeti ügylet eredménye a hozzárendelt fedezett ügyletek (mérlegtételek) miatt fennálló nyitott pozíciókra vonatkozó részletezésben, azok várható kamat vagy árfolyamváltozásának ellentételezéseként megállapítható legyen.”
7. § A Hitkr. 23. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Kamat-swap ügylet esetén, a fix kamat és a változó kamat pénzügyileg rendezett különbözetét kell elszámolni - jellegétől függően - a befektetési szolgáltatások bevételei vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításai között, ha az ügylet nem fedezeti célú, illetve a 22. § (2) bekezdése szerinti bevételek vagy ráfordítások között, ha az ügylet fedezeti célú. Nem fedezeti célú kamat-swap ügylet esetében a mérlegkészítés időszakában pénzügyileg rendezett kamatkülönbözet üzleti évre jutó időarányos összegét az üzleti év mérlegfordulónapjával aktív időbeli elhatárolásként vagy passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni a befektetési szolgáltatások bevételeivel vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításaival szemben. Ha az ügylet fedezeti célú, akkor a mérlegkészítés időszakában realizált eredményének az üzleti évre időarányosan jutó összegéből a fedezett alapügylet üzleti évben elszámolt azonos nagyságú, ellenkező előjelű eredményével azonos összeget azon bevételek, illetve ráfordítások között kell elszámolni, amelyben a fedezett ügylet eredménye elszámolásra került.”
8. § A Hitkr. 25. §-a a következő 45. és 46. ponttal egészül ki:
[A kiegészítő mellékletnek a Tv. előírásain túlmenően tartalmaznia kell:]
„45. az átstrukturált hitelek (követelések) szerződés szerint fennálló tőkekövetelésre vonatkozó összegét és könyv szerinti (nyilvántartási) értékét;
46. a sajátos értékelési eljárás alá tartozó tételek könyv szerinti (nyilvántartási) értékét legalább követelések, értékpapírok, követelés fejében kapott készletek és mérlegen kívüli kötelezettségek bontásban, eszközminősítési kategóriánkénti, illetve csoportos értékelés alá vont követelések esetében értékelési csoportonkénti részletezésben.”
9. § A Hitkr. 7. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.

II. FEJEZET

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAIRÓL SZÓLÓ 251/2000. (XII. 24.) KORM. RENDELET MÓDOSÍTÁSA

10. § A befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) 2. §-a a következő 28-32. ponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában]
„28. devizakamat-csere ügylet (deviza kamat-swap ügylet): különböző devizákban meghatározott névleges tőkeösszegre vetítve, meghatározott mértékben történő kamatfizetésre és kamatvételre (kamatcserére) vonatkozó megállapodás;
29. kamatcserével járó deviza-betétcsere ügylet (currency swap ügylet): különböző devizák cseréjére kötött olyan éven belüli vagy éven túli futamidejű swap ügylet, amelynek során a deviza-tőkeösszegek azonnali cseréjére és a határidős cserére alkalmazott árfolyam megegyezik, és amelyek esetében a futamidő alatt meghatározott elszámolási időpontokban a cserébe adott deviza-tőkeösszeg után előre meghatározott mértékű devizakamatot kap, a cserébe kapott deviza-tőkeösszeg után előre meghatározott mértékű devizakamatot fizet a vállalkozás;
30. változó kamatok cseréjére vonatkozó swap ügylet: azonos devizanemben meghatározott azonos névleges tőkeösszegre vetítve a szerződésben meghatározott futamidő alatt, meghatározott elszámolási időszakonként változó piaci tényezőkhöz igazított változó kamatok cseréjére vonatkozó ügylet;
31. teljes hozamcsere-ügylet (total return swap ügylet): olyan, hitelderivatívának minősülő ügylet, amelynek során a szerződésben rögzített futamidő alatt és meghatározott elszámolási időszakonként, az egyik fél egy meglévő hitel, hitelállomány, hitelviszonyt megtestesítő eszköz, ilyen eszközökből kialakított eszközcsoport (kosár), leképezett index (a továbbiakban: referenciaeszköz) alapján járó kamatát, hozamát, jutalékait, és a referenciaeszköz szerződésben rögzített elszámolási időszakonként végrehajtott értékeléséből eredő pozitív értékkülönbözet (értéktöbblet) összegét cseréli el a másik féllel egy - a referenciaeszközzel - azonos névértékre vetített, szerződésben meghatározott piaci kamatra, hozamra, valamint a referenciaeszköz értékeléséből eredő negatív értékkülönbözet megtérítésére;
32. hitel nem teljesítéskori csereügylet (credit default swap ügylet): egy létező hitel, hitelállomány, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, ilyen eszközökből kialakított mögöttes termék (a továbbiakban: hiteleszköz) meghatározott jövőbeni feltétel bekövetkezéséhez kötött - leszállítási vagy elszámolási típusú - határidős adásvételére vonatkozó - hitelderivatívának minősülő - megállapodás, amelynek értelmében, az ügylet tárgyát képező hiteleszköz hitelkockázata elleni védelmet vevő fél (a továbbiakban: védelmet vevő) meghatározott díj kifizetése ellenében jogot szerez arra, hogy az adott hiteleszközhöz, kapcsolódó, a szerződésben meghatározott - a hiteleszköz megtérülését csökkentő, veszteséget eredményező - hitelesemény bekövetkezése esetén a még nem törlesztett, be nem váltott, meg nem térült hiteleszközt a hitelkockázat elleni védelmet eladó szerződő partnernek (a továbbiakban: védelmet eladó) a szerződésben előre rögzített kötési áron eladja, a védelmet eladó szerződő partner pedig kötelezettséget vállal arra, hogy azt megveszi.”
11. § A Bkr. 14. §-a a következő (16)-(22) bekezdéssel egészül ki:
„(16) A változó kamatok cseréjére vonatkozó swap-ügyletet a fix és változó kamatok cseréjére irányuló kamat-swap ügyletekre előírt általános szabályok szerint kell elszámolni.
(17) A teljes hozamcsere-ügyletnek
a) a referenciaeszköz után járó kamatok, hozamok, kamatjellegű jutalékok és a referenciaeszköz névértékére vetített piaci kamat cseréjére vonatkozó részét elszámolási szempontból kamat-swap ügyletnek kell tekinteni és akként kell elszámolni, azzal, hogy ha az ügylet az adott fél szempontjából nem minősül fedezeti ügyletnek, akkor a hozamok közötti különbözetet - jellegétől függően - a befektetési szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai között kell elszámolni,
b) a referenciaeszköz szerződésben rögzített elszámolási időszakonként végrehajtott értékeléséből eredő pozitív, illetve negatív értékelési különbözet összegében egymás felé teljesített kifizetésekre vonatkozó részét úgy kell tekinteni, mint a referenciaeszköznek a futamidő végén elszámolási határidős ügylet keretében való adásvételéhez fizetett letétet, és annak összegét a felek egymással szembeni követelésként, illetve kötelezettségként kötelesek elszámolni. Az ebből eredően egymással szemben egyidejűleg fennálló követeléseket és kötelezettségeket egymással szemben ki kell vezetni. A futamidő végén fennmaradó követelést vagy kötelezettséget úgy kell tekinteni, mint a referenciaeszközre (annak futamidő végén meglévő állományára) vonatkozó elszámolási határidős ügylet zárása során a záráskori piaci ár és a kötési ár (amely a referenciaeszköz értékelésének kiindulási alapjául szolgáló futamidő eleji viszonyítási értéke, jellemzően a nyilvántartási értéke, csökkentve annak a törlesztett állományra jutó összegével) közötti különbözet összegében elszámolandó nyereséget vagy veszteséget, és a követelést vagy kötelezettséget az ügylet - fedezeti, illetve nem fedezeti - jellegétől függően az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeivel vagy ráfordításaival, illetve a befektetési szolgáltatások bevételeivel vagy ráfordításaival szemben kell kivezetni.
(18) A hitel nem teljesítéskori csereügyletet a felek az eladási opciós ügyletekre vonatkozó általános szabályok szerint számolják el, amelynek során az ügylet megvalósulását (zárását) kiváltó hitelesemény bekövetkezését az opció lehívásaként kell értelmezni, az ügylet tárgyát képező hiteleszköz - záráskori állománya - eladásának jogáért (lehetőségéért) fizetett ellenértékre pedig az opciós díjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(19) A deviza kamat-swap ügylet, valamint a kamatcserével járó deviza-betétcserére vonatkozó swap ügylet esetében a különböző devizában megvalósuló kamatcserére - az értékelés és az elszámolás tekintetében - az azonos devizában fennálló, azonos névleges tőkeösszegre vetített fix és változó kamatok cseréjére vonatkozó swap ügyletek szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy azokat forintban kifejezve, azonos névleges tőkeösszegre vetített változó kamatok cseréjének kell tekinteni, amelynek során az eltérő devizában kapott, illetve fizetett kamatok az adott deviza elszámolásnapi árfolyamán forintosítva jelennek meg változó kamatként és azokat a szerződéstől függően bruttó módon kell elszámolni, ha pénzügyileg devizában rendezik, illetve nettó módon kell elszámolni, ha a pénzügyi rendezés azok forintban meghatározott különbözetében történik.
(20) A kamatcserével járó deviza-betétcsere ügylet elszámolásakor
a) a deviza-tőkeösszegek cseréjére a deviza-swap ügyletek általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben az ügylet fedezeti jellegű és az azonnali, valamint a határidős (kereszt)árfolyam megegyezik, akkor a (4) bekezdés a) és b) pontjai, továbbá a (11) bekezdés szerinti előírásokat nem kell alkalmazni. Az azonnali és a határidős ügyletrész a kapott deviza vonatkozásában vételnek, az átadott deviza vonatkozásában eladásnak minősül. A forintban kifejezett vételár, valamint eladási ár azonos és megegyezik a kapott deviza kötésnapján érvényes árfolyamán átszámított forintértékkel. A mérlegen kívüli tételek között a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a két különböző devizára vonatkozó mérlegen kívüli követelést és kötelezettséget kell kimutatni devizában, valamint - a forintban kifejezett vételáron, illetve eladási áron - forintértékben, és az értékelésnél is azokat kell alapul venni. Az azonnali ügyletrészt és az ügylet zárásakor a határidős ügyletrészt az azonnali ügyletekre vonatkozó általános szabályok szerint kell elszámolni;
b) ha az ügylet alapvetően forrásszerzéshez kapcsolódik és célja valamely devizakötelezettség árfolyamkockázatának más deviza árfolyamkockázatára való átalakítása, továbbá a szerződés a hitel (kölcsön) ügyletekkel egyenértékű garanciális feltételeket tartalmaz (ideértve azt is, ha a futamidő alatt a felek rendszeres időközönként az ügylet piaci értékének alakulása függvényében pénzügyi fedezetként letétet helyeznek el egymásnál), akkor az a) ponttól eltérően, alkalmazható az átadott deviza-tőkeösszegre a devizában nyújtott kölcsön, az átvett deviza-tőkeösszegre a devizában felvett kölcsön szabálya.
(21) A (20) bekezdés szerinti ügyletek esetében
a) a számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a (20) bekezdés b) pontja szerinti elszámolást alkalmazza-e a befektetési vállalkozás és részletesen milyen feltételek alapján ítéli meg, támasztja alá az ügylet alapvetően forrásszerzési célját, továbbá azt, hogy milyen, a hitel (kölcsön) ügyletekkel egyenértékű garanciális feltételeket alkalmaz az ilyen ügylet kötésekor;
b) amennyiben a befektetési vállalkozás alkalmazza a valós értéken történő értékelést és az ügylet kereskedési célú, továbbá annak a deviza-tőkeösszegek cseréjére vonatkozó része a deviza-swap ügyletek általános szabályai szerint kerül elszámolásra, akkor annak tőke- és kamat áramlatait együtt kell értékelni.
(22) Ha (19) és (20) bekezdés szerinti ügylet fedezeti célú és több ügyletet vagy mérlegtételt fedez, akkor a fedezeti ügyletekről az (1) bekezdése szerint vezetett nyilvántartásban vagy valós értéken történő értékelésnél a fedezeti dokumentációban biztosítani kell, hogy a fedezeti ügylet eredménye a hozzárendelt fedezett ügyletek (mérlegtételek) miatt fennálló nyitott pozíciókra vonatkozó részletezésben, azok várható kamat vagy árfolyamváltozásának ellentételezéseként megállapítható legyen.”
12. § A Bkr. 15. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Kamat-swap ügylet esetén, a fix kamat és a változó kamat pénzügyileg rendezett különbözetét kell elszámolni - jellegétől függően - a befektetési szolgáltatások bevételei vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításai között, ha az ügylet nem fedezeti célú, illetve a 14. § (2) bekezdése szerinti bevételek vagy ráfordítások között, ha az ügylet fedezeti célú. Nem fedezeti célú kamat-swap ügylet esetében a mérlegkészítés időszakában pénzügyileg rendezett kamatkülönbözet üzleti évre jutó időarányos összegét az üzleti év mérlegfordulónapjával aktív időbeli elhatárolásként vagy passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni a befektetési szolgáltatások bevételeivel vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításaival szemben. Ha az ügylet fedezeti célú, akkor a mérlegkészítés időszakában realizált eredményének az üzleti évre időarányosan jutó összegéből a fedezett alapügylet üzleti évben elszámolt azonos nagyságú, ellenkező előjelű eredményével azonos összeget azon bevételek, illetve ráfordítások között kell elszámolni, amelyben a fedezett ügylet eredménye elszámolásra került.”

III. FEJEZET

A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAIRÓL SZÓLÓ 222/2000. (XII. 19.) KORM. RENDELET MÓDOSÍTÁSA

13. § (1) A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mvhr.) 2. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában]
„f) értékelési különbözet: a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mbr.) 1. számú mellékletében felsorolt eszközcsoportokba tartozó eszközök esetében az üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan és naponta meghatározott, a felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet. Az értékelési különbözet az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten értékelési különbözetként, a források között a működési, a fedezeti, illetve a likviditási és kockázati céltartalékon belül értékelési különbözetből képzett céltartalékként jelenik meg előjelének megfelelően.
Az értékelési különbözet céltartaléka és a befektetett eszközök, értékpapírok, áruk, valuta- és devizakészletek értékelési különbözete kizárólag azonos összegben és egyidejűleg változhat;”
(2) Az Mvhr. 2. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában]
„l) értékelés napja a napi értékelés vonatkozásában: minden munkanap, illetve a hónap utolsó napja (ha az nem munkanap).”
14. § Az Mvhr. 8. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztár az éves pénztári beszámolót az üzleti évről december 31-i fordulónappal köteles elkészíteni. A 48. § szerinti üzleti jelentést, valamint a könyvvizsgáló által felülvizsgált éves pénztári beszámolót a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Felügyelet által kiadott nyomtatványok felhasználásával egy példányban, legkésőbb az üzleti évet követő év május 31-éig kell a Felügyeletnek megküldeni. Az éves pénztári beszámoló mérlegét és eredménykimutatását, valamint a kiegészítő melléklet részét képező cash-flow kimutatást és a pénztári céltartalékok alakulását tartalmazó kimutatást a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú aláíró tanúsítvánnyal ellátva, a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül, a Felügyelet által meghatározott elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével is meg kell küldeni a Felügyelet részére az éves pénztári beszámoló megküldésével egyidejűleg.
(2) A negyedéves jelentést az éves pénztári beszámolóra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni - azzal, hogy a mérlegkészítés időpontja helyett a negyedéves jelentéskészítés időpontját kell figyelembe venni - és egy példányban a negyedévet követő hónap utolsó napjáig kell a Felügyeletnek megküldeni a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú aláíró tanúsítvánnyal ellátva a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül. A negyedéves jelentést a Felügyelet által meghatározott elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével is meg kell küldeni.”
15. § Az Mvhr. 16. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni a külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok, valamint az éven túli forint- és devizabetétek mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan és naponta a 30. § (1) bekezdése szerint meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.”
16. § Az Mvhr. 17. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A készleteken belül:]
„d) áruk értékelési különbözeteként kell kimutatni a továbbértékesítés céljára beszerzett ingatlanok, valamint a tagdíjkövetelés fejében átvett, értékesíteni kívánt ingatlanok mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéke, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan és naponta meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.”
17. § Az Mvhr. 18. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözeteként kell kimutatni a (8) bekezdés szerinti kölcsönügylet tárgyát képező értékpapír kölcsönbe adásának napjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan és naponta meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, továbbá itt kell kimutatni a kölcsönbe adott értékpapír mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.”
18. § Az Mvhr. 19. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Értékpapírok értékelési különbözeteként kell kimutatni a (2) és (3) bekezdés szerinti értékpapírok mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értékének, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan, valamint naponta meghatározott piaci értékének (kamatozó értékpapírok esetében az utolsó kamatfizetéstől, a kibocsátástól az értékelés napjáig időarányosan járó kamatot is tartalmazó piaci értéknek) és a könyv szerinti értékének különbözetében megállapított összeget, továbbá külföldi pénzértékre szóló értékpapírok esetén a 30. § (1) bekezdése szerint meghatározott piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözet összegét.
(5) Határidős ügyletek értékelési különbözeteként kell kimutatni a mérleg fordulónapján, illetve a negyedév utolsó napján és az értékelés napján a le nem zárt határidős és opciós ügyletek várható eredményének összegében elszámolt értékelési különbözetet.”
19. § (1) Az Mvhr. 24. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Működési céltartalékként kell kimutatni a működési célú befektetési portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára és az értékelés napjára vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megképzett céltartalékot. A működési célú befektetési portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az időarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet összegét.”
(2) Az Mvhr. 24. §-a (11) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Likviditási és kockázati céltartalékként kell a mérlegben kimutatni az Mpt. 58. §-a, valamint az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján képzett céltartalékokat, továbbá a likviditási és kockázati célú befektetési portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalékokat. A likviditási és kockázati céltartalékon belül elkülönítetten kell a mérlegben kimutatni:]
„c) a likviditási és kockázati célú befektetési portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára és az értékelés napjára vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megképzett céltartalékot. A likviditási célú befektetési portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az időarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet összegét;”
20. § Az Mvhr. 26. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A függő tételekről olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből egyértelműen megállapíthatók és nyomon követhetők a függő tételeken történt jóváírások és terhelések forintban és elszámoló egységben is.”
21. § Az Mvhr. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolásaként kell kimutatni az elszámoló egység napi nettó árfolyamának megállapításakor figyelembe vett, a tárgyidőszakot időarányosan terhelő, de még nem számlázott vagyonkezelési, letétkezelési és egyéb díjak befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordításként elszámolt összegét. Amennyiben a vagyonkezelőt szerződés szerint teljesítményhez kötött díjazás illeti meg, akkor a szerződés szerinti díj tárgyidőszakra jutó időarányos összegét a havi zárás keretében kell elhatárolni.”
22. § (1) Az Mvhr. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott értékpapíroknak és részesedéseknek a mérleg fordulónapjára, valamint a negyedév utolsó napjára és az értékelés napjára vonatkozó értékelési különbözete meghatározásánál piaci értéknek a tőzsdén, illetve elismert értékpapírpiacon kialakult, a mérlegfordulónapon, a negyedév utolsó napján és az értékelés napján érvényes árfolyamát, illetve átlagárát kell tekinteni.”
(2) Az Mvhr. 29. §-ának (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tartós befektetési célú ingatlanok, a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések, valamint az árunak minősülő, továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanok esetében az Mpt. 69. §-ának (3) bekezdése szerint az üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára és az értékelés napjára vonatkozóan meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet - az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten - értékelési különbözetként, a források között az ilyen címen megképzett működési, fedezeti, likviditási és kockázati, illetve függő befektetési portfolió értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni. Az eszközök könyvekből történő kivezetésekor, az osztalék realizálásakor, illetve a következő értékelés során az értékelési különbözetet csökkenésekor, az értékelési különbözetet a bevételek csökkentésével kell csökkenteni vagy megszüntetni az értékelési különbözet céltartalékának csökkentésével egyidejűleg. A céltartalék csökkentését jogcímek szerinti részletezésben ráfordítás csökkenésként kell elszámolni.
(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközöknek a mérleg fordulónapjára, a negyedév utolsó napjára és az értékelés napjára vonatkozó értékelésekor érvényes
a) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet kevesebb, mint az előző értékeléskor volt, az értékelési különbözet csökkenésével egyidejűleg az értékelési különbözet céltartalékát is csökkenteni kell. Az értékelési különbözet és annak céltartaléka negatív előjelű is lehet;
b) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet több, mint az előző értékeléskor volt, a korábbi értékelési különbözetet növelni kell az értékelési különbözet céltartalékának növelésével egyidejűleg.
(6) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek - az értékpapír üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára és az értékelés napjára vonatkozóan meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet - az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten - értékelési különbözetként, a források között az ilyen címen megképzett működési, fedezeti, likviditási és kockázati, illetve függő befektetési portfolió értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni. Az értékpapír könyvekből történő kivezetésekor, a kamatfizetéskor, a következő értékelés során az értékelési különbözet csökkenésekor, az értékelési különbözetet a bevételek csökkentésével kell csökkenteni vagy megszüntetni az értékelési különbözet céltartalékának csökkentésével egyidejűleg. A céltartalék csökkentését jogcímek szerinti részletezésben ráfordítás csökkenésként kell elszámolni.
(7) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközöknek a mérleg fordulónapjára, a negyedév utolsó napjára és az értékelés napjára vonatkozó értékelésekor érvényes
a) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet kevesebb, mint az előző értékeléskor volt, az értékelési különbözet csökkenésével egyidejűleg az értékelési különbözet céltartalékát is csökkenteni kell. Az értékelési különbözet és annak céltartaléka negatív előjelű is lehet;
b) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet több, mint az előző értékeléskor volt, a korábbi értékelési különbözetet növelni kell az értékelési különbözet céltartalékának növelésével egyidejűleg.”
23. § (1) Az Mvhr. 30. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, továbbá a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok negyedév végi és mérlegfordulónapi, valamint az értékelés napjára vonatkozó értékelésekor a devizában kifejezett piaci érték (2) bekezdés szerinti választott devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az eszköz könyv szerinti forintértéke közötti értékkülönbözet céltartalékként megképzett összegén belül elkülönítetten kell kimutatni a járó osztalékot, a devizaárfolyam-változásból és az egyéb piaci árhatásból adódó különbözetet, továbbá a kamatozó értékpapír esetében a negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig és az értékelés napjáig időarányosan járó kamat összegét.
(2) A valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget azok bekerülésekor, illetve a negyedév végi és a mérlegfordulónapi, valamint a napi értékeléskor a Tv. 60. §-ának (4) bekezdése szerinti választott devizaárfolyamon kell értékelni.”
(2) Az Mvhr. 30. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A külföldi pénzértékre szóló kamatozó értékpapírok negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig és az értékelés napjáig időarányosan járó, értékelési különbözetben elszámolt kamat forintértékét az értékelés napján érvényes (2) bekezdés szerinti árfolyamon kell megállapítani.”
(3) Az Mvhr. 30. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, a befektetett pénzügyi eszköz, az értékpapír, illetve a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség negyedév végi, illetve mérlegfordulónapi és az értékelés napjára vonatkozó értékelésekor megállapított árfolyamkülönbözetek elszámolására a Tv. 84. §-a (7) bekezdésének g) pontja, és a 85. §-a (3) bekezdésének g) pontja nem alkalmazható.”
24. § Az Mvhr. 33. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az eredménykimutatásban befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként, illetve ráfordításként kell kimutatni az Mbr.-ben meghatározott befektetési formákba eszközölt - a számviteli nyilvántartásban a befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott - befektetésekből adódó bevételeket, illetve ráfordításokat, ideértve a befektetések mérlegfordulónapi, illetve negyedév végi és az értékelés napjára vonatkozó értékelésekor az értékelési különbözetben bevételként elszámolt várható hozamot, illetve az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalékképzést is.”
25. § Az Mvhr. 34. §-a (5) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Működési célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként elkülönítetten kell kimutatni a működési célú tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után kapott kamatokat, kamatjellegű bevételeket, nyereségjellegű különbözeteket (árfolyamnyereséget), a befektetési jegyek hozamát, a kapott osztalék és részesedés összegét, valamint a pénzügyi műveletek egyéb bevételeit. Itt kell továbbá kimutatni a befektetési célú ingatlanok hasznosításából származó bevételeket, valamint a működési célú befektetési portfolió értékelési különbözetében elszámolt várható hozam összegét is.]
„g) Értékelési különbözetben elszámolt várható hozamként kell kimutatni a működési célú befektetési portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára és az értékelés napjára vonatkozóan meghatározott (kamatozó értékpapírok, illetve diszkont értékpapírok esetében a felhalmozott kamatot is tartalmazó) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét. Az értékelési különbözet várható hozamán belül az időarányosan járó kamatok között kell kimutatni a forintban és devizában elhelyezett bankbetétek, valamint a kamatozó értékpapírok (ideértve a külföldi pénzértékre szóló kamatozó értékpapírokat is) utolsó kamatfizetéstől, a kibocsátástól az értékelés napjáig időarányosan járó kamat összegét, valamint a diszkont értékpapírok vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyidőszakra időarányosan jutó összeget. A járó osztalékok között kell kimutatni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések után az adózott eredményből járó összeget, valamint a kamatozó részvények után járó kamat összegét. Devizaárfolyam-különbözetek között kell kimutatni a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza, továbbá a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok értékelésekor a devizában kifejezett piaci érték 30. § (2) bekezdése szerinti választott devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az eszköz könyv szerinti értéke közötti különbözetből a devizaárfolyam változásából adódó különbözet összegét. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetként kell kimutatni a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok felhalmozott kamattal csökkentett piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, továbbá a befektetési célú ingatlanok piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.”
26. § Az Mvhr. 35. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénztár fedezeti célú eredményének megállapításánál a szolgáltatási célú bevételek a következők:]
„g) Szolgáltatási célú egyéb bevételek: a tagdíjak késedelmes befizetése miatt kapott késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék, az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt követelésekre történt befizetések fedezeti tartalékot megillető része, a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, a pénztárnál kimutatott fedezeti célú tagdíjhátralékának összegében a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználása, a Garancia Alapból a tag egyéni számla egyenlegének a hozamgarantált tőke összegéig történő kiegészítése címén kapott összeg.”
27. § Az Mvhr. 37. §-ának (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[A kimutatás a következő fő részekből áll:]
„i) devizamegfeleltetési kimutatás.”
28. § (1) Az Mvhr. 42/A. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Mbr.-ben meghatározott befektetési formákba eszközölt működési, fedezeti, likviditási és kockázati célú befektetések, valamint a függő portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára és az értékelés napjára vonatkozóan meghatározott, (kamatozó értékpapírok, illetve diszkont értékpapírok esetében a felhalmozott kamatot is tartalmazó) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét a befektetési tevékenység bevételei között az értékelési különbözet várható hozamaként kell elszámolni az egyes eszközcsoportokon belül elkülönítetten megnyitott és vezetett értékelési különbözet számlákkal szemben. Az értékelési különbözet várható hozambevételei között elkülönítetten kell kimutatni az időarányosan járó kamatot, a járó osztalékot, a devizaárfolyam-változásból adódó különbözeteket, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözeteket.
(2) Időarányosan járó kamatbevételként kell elszámolni:
a) a névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont - hitelviszonyt megtestesítő, befektetett eszközként vagy forgóeszközként kimutatott - értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig és az értékelés napjáig terjedő időszakra arányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat a pénztár nem értékesíti, nem váltja be, a könyvekből nem vezeti ki;
b) a befektetett pénzügyi eszközök, illetve a forgóeszközök közé sorolt hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig és az értékelés napjáig terjedő időszakra időarányosan járó kamat összegét;
c) a forintban és devizában elhelyezett bankbetétek után az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig és az értékelés napjáig terjedő időszakra időarányosan járó kamat összegét.”
(2) Az Mvhr. 42/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A devizaárfolyam-különbözetek között elkülönítetten kell kimutatni a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza, továbbá a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok mérlegfordulónapi, illetve negyedév végi és az értékelés napjára vonatkozó értékelésekor a devizában kifejezett piaci érték 30. § (2) bekezdése szerinti választott devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az eszköz könyv szerinti értéke közötti különbözet összegéből
a) a devizaárfolyam-változásából adódó nyereségjellegű különbözet (árfolyamnyereség) bevételként elszámolt összegét, illetve
b) a devizaárfolyam-változásból adódó veszteségjellegű különbözet (árfolyamveszteség) bevételt csökkentő tételként elszámolt összegét.”
(3) Az Mvhr. 42/A. §-ának (7)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A tárgynegyedév végi és a napi értékelés során megállapított értékelési különbözet állománya és az értékelési különbözet céltartalékának a tárgynegyedév végi és a napi értékelést megelőző könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét jellegétől függően kell értékelési különbözet növekedéseként és várható hozambevételként, illetve értékelési különbözet csökkenéseként és várható hozambevétel csökkenéseként elszámolni. Egyidejűleg - az értékelési különbözet változásával azonos összegben és összetételben - az értékelési különbözet céltartalékát jogcímenkénti részletezésben növelni kell a ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni kell a megfelelő ráfordítás számlákkal szemben.
(8) A más pénztárba átlépő vagy tagsági viszonyát egyéb módon megszüntető pénztártaggal való elszámolás során a pénztártag egyéni számláján meglévő tagi követelés összegében kimutatott értékelési különbözetet a fedezeti tartalék realizált hozama terhére kell kifizetni. A kifizetett összegben figyelembe vett értékelési különbözet összegével a fedezeti céltartalékon belül megképzett értékelési különbözet céltartalékát felhasználásként nem lehet elszámolni. A pénztártaggal való elszámolás során a pénztártag egyéni számláján meglévő tagi követelést az egyéni számlákon jóváírt céltartalék igénybevételeként kell elszámolni.
(9) A pénztárnak a befektetett pénzügyi eszközök, valamint a forgóeszközök között kimutatott értékpapírokhoz kapcsolódóan folyamatos, naprakész analitikus nyilvántartást kell vezetnie.
a) Az értékpapírok analitikus nyilvántartásának legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: vagyonkezelőnként elkülönítetten értékpapírfajtánként az értékpapír azonosító adatait, az értékpapírokkal kapcsolatos tranzakciókat (vásárlás, eladás, lejárat, kamat-, illetve osztalékfizetés) a tranzakció időpontját, az értékpapír névértékét, vételárát, illetve eladási árát, piaci értékét, kamatozó értékpapírok esetében a vételárban, illetve eladási árban felhalmozott kamat összegét, az értékpapír beszerzési (könyv szerinti) értékét, eladáskor az értékpapír könyv szerinti értékének csökkenését, az eladáskor realizált kamat, árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség, valamint az elhatárolt befektetési tevékenységgel összefüggő költségek és ráfordítások összegét. A mérlegfordulónapi és a negyedév végi, valamint a napi értékeléshez kapcsolódóan az analitikus nyilvántartásban ki kell mutatni az értékpapírok piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, azon belül az időarányosan járó kamat, járó osztalék, devizaárfolyam változásából adódó árfolyamnyereség, árfolyamveszteség összegét, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözeteket árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség megbontásban. Az analitikus nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy az értékpapír eladásakor, kamatfizetéskor vagy osztalékfizetéskor az értékelési különbözet változása is nyomon követhető legyen.
b) Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszer alkalmazása miatt a pénztár a folyamatosan, naprakészen vezetett analitikus nyilvántartás adatai alapján az értékpapírügyletekkel és az értékpapír értékelésével kapcsolatos valamennyi gazdasági eseményt a főkönyvi könyvelésben havonta az analitika feladása alapján köteles tárgynapra visszamenőlegesen elszámolni. Az analitikus nyilvántartásból készített összesítő feladás alapján történő főkönyvi könyvelés során biztosítani kell az analitikus és főkönyvi könyvelés egyezőségét.”
29. § (1) Az Mvhr. 43. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött, a negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig, valamint az értékelés napjáig le nem zárt határidős ügyletek esetében az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, egyéb áru kötési ára (árfolyama) és a negyedév utolsó napján, illetve a mérleg fordulónapján, valamint az értékelés napján ismert piaci értéke (tárgyévi utolsó tőzsdei kereskedési napjára vonatkozóan az elszámolóház által megállapított elszámolóára, árfolyama) közötti különbözetet, mint az ügylet várható eredményét, azaz piaci értékét - fedezeti ügylet esetében legfeljebb a fedezett ügylet (ügyletek) a mérleg fordulónapjáig, illetve negyedév utolsó napjáig, valamint az értékelés napjáig felmerülő, elszámolt időarányos, ellenkező előjelű eredményének összegében - el kell számolni értékelési különbözetként - és jellegétől függően - bevételként, illetve bevételt csökkentő tételként. Ezzel egyidejűleg a ráfordításokkal szemben el kell számolni az értékelési különbözetből képzett céltartalékot. Ha a fedezeti ügylethez kapcsolódó alapügylet nem képezi részét a befektetési portfoliónak és időarányos eredménye az időbeli elhatárolásokban szerepel, akkor a fedezeti ügylet időarányos eredményét is az időbeli elhatárolások között kell elszámolni és nem az értékelési különbözetben.”
(2) Az Mvhr. 43. §-ának (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) A befektetési portfolió részét képező eszköz beszerzésére kötött leszállítási opciós ügylet esetén a pénztár a számviteli politikájában rögzített döntése szerint a (14) vagy a (17) bekezdés előírásai szerint jár el.”
30. § Az Mvhr. 43/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kölcsön futamideje alatt a kölcsönügylet tárgyát képező értékpapír értékelésére, valamint az értékelési különbözet és annak céltartaléka elszámolására a 29-30. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kölcsönbe adott értékpapír mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára és az értékelés napjára vonatkozóan megállapított értékelési különbözetének összegét az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözeteként kell kimutatni.”
31. § Az Mvhr. 44. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kiegészítő melléklet számszaki része - a Tv. 92. §-ának (1) bekezdésében előírt számszerű adatokon kívül - a pénztár pénzmozgásainak jogcímeit tükröző cash-flow-t, a pénztári céltartalékok alakulását, valamint a portfolió állomány üzleti év végi állományának könyv szerinti és piaci értékét, továbbá az elszámoló egységek választható portfoliónkénti, valamint a függő portfolióra vonatkozó nyitó és záró árfolyamát, továbbá darabszámát tartalmazza.”
32. § (1) Az Mvhr. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztár rendszeres beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez minden negyedév utolsó napjára vonatkozóan, a negyedéves jelentések elkészítése céljából köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és bevételszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani (negyedéves könyvviteli zárlat). Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszer alkalmazására tekintettel, a pénztár a tagokkal történő elszámolási és a rendszeres beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez a hónap és a negyedév utolsó napjára vonatkozóan köteles költség-, bevétel- és ráfordítás számláit technikai számlák alkalmazásával lezárni, azok egyenlegét megállapítani és az évközi eredményszámlára átvezetni (havi és negyedéves könyvviteli zárlat). A költség-, bevétel- és ráfordítás számlák évközi eredményszámlára átvezetett egyenlegét a következő hónap elején vissza kell vezetni a megfelelő költség-, bevétel- és ráfordítás technikai számlákra. Ha a pénztár az elszámoló egységre épülő nyilvántartási rendszert - saját döntése alapján - a működési tevékenység fedezetéül szolgáló portfolióra, valamint a likviditási és kockázati céltartalék fedezetéül szolgáló portfolióra nem alkalmazza, akkor az azokhoz rendelt eszközök, források, bevételek, költségek és ráfordítások tekintetében nem köteles havi könyvviteli zárlatot végrehajtani.”
(2) Az Mvhr. 52. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A havi, a negyedéves és az éves könyvviteli zárlat keretében a pénztár köteles a tárgyidőszakban megnyitott és vezetett könyvviteli számlákból - év végén leltárral is alátámasztott - főkönyvi kivonatot készíteni. A főkönyvi kivonatnak tartalmaznia kell a könyvviteli számlák időszak eleji (tárgyhavi, tárgynegyedévi, tárgyévi) nyitó egyenlegét, az adott időszaki (tárgyhavi, tárgynegyedévi, tárgyévi) tartozik és követel forgalmát, valamint a számlák időszak végi (tárgyhavi, tárgynegyedév végi és tárgyévi) záró egyenlegét.”
33. § Az Mvhr. 5. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.
34. § Az Mvhr. 10. számú melléklete e rendelet 3. számú melléklete szerint módosul.

IV. FEJEZET

AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRAK BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAIRÓL SZÓLÓ 223/2000. (XII. 19.) KORM. RENDELET MÓDOSÍTÁSA

35. § Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Övhr.) 2. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában]
„l) értékelés napja a napi értékelés vonatkozásában: minden munkanap, illetve a hónap utolsó napja (ha az nem munkanap).”
36. § Az Övhr. 8. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztár az éves pénztári beszámolót - magánnyugdíjpénztárat működtető pénztár az egyesített (összesített) éves beszámolót is - az üzleti évről december 31-i fordulónappal köteles elkészíteni. A könyvvizsgáló által felülvizsgált éves pénztári beszámolót, egyesített (összesített) éves pénztári beszámolót, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Felügyelet által kiadott nyomtatványok felhasználásával egy példányban, legkésőbb az üzleti évet követő év május 31-éig kell a Felügyeletnek megküldeni. Az éves pénztári beszámoló mérlegét és eredménykimutatását, az egyesített (összesített) éves pénztári beszámoló egyesített (összesített) mérlegét, és az egyesített (összesített) eredménykimutatását, továbbá az éves pénztári beszámoló kiegészítő mellékletének részét képező cash-flow kimutatást és a pénztári céltartalékok alakulását tartalmazó kimutatást a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú aláíró tanúsítvánnyal ellátva, a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül, a Felügyelet által meghatározott elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével is meg kell küldeni a Felügyelet részére az éves pénztári beszámoló és az egyesített (összesített) éves beszámoló megküldésével egyidejűleg.”
37. § Az Övhr. 52. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztár rendszeres beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez minden negyedév utolsó napjára vonatkozóan, a negyedéves jelentések elkészítése céljából köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és bevételszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani (negyedéves könyvviteli zárlat). Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár a tagokkal történő elszámolási és a rendszeres beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez a hónap és a negyedév utolsó napjára vonatkozóan köteles költség-, bevétel- és ráfordítás számláit technikai számlák alkalmazásával lezárni, azok egyenlegét megállapítani és az évközi eredményszámlára átvezetni (havi és negyedéves könyvviteli zárlat). A költség-, bevétel- és ráfordítás számlák évközi eredményszámlára átvezetett egyenlegét a következő hónap elején vissza kell vezetni a megfelelő költség-, bevétel- és ráfordítás technikai számlákra. Ha a pénztár az elszámoló egységre épülő nyilvántartási rendszert - saját döntése alapján - a működési tevékenység fedezetéül szolgáló portfolióra, valamint a likviditási és kockázati céltartalék fedezetéül szolgáló portfolióra nem alkalmazza, akkor az azokhoz rendelt eszközök, források, bevételek, költségek és ráfordítások tekintetében nem köteles havi könyvviteli zárlatot végrehajtani.”
38. § Az Övhr. 14. számú melléklete e rendelet 4. számú melléklete szerint módosul.

V. FEJEZET

A BEFEKTETÉSI ALAPOK ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAIRÓL SZÓLÓ 215/2000. (XII. 11.) KORM. RENDELET MÓDOSÍTÁSA

39. § A befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Befkr.) 3. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A befektetési alap - a számviteli politikájában rögzített döntése alapján - a forint helyett devizában vezetheti könyvviteli nyilvántartásait és készítheti el éves beszámolóját, amennyiben az általa kibocsátott befektetési jegyek - a kibocsátási tájékoztató szerint - külföldi pénznemre szólnak. A könyvvezetés és az éves beszámoló készítés devizaneme ilyen esetben megegyezik azzal a pénznemmel, amelyre a kibocsátott befektetési jegyek szólnak (a továbbiakban: befektetési jegy devizaneme).
(5) Ha a (4) bekezdés rendelkezései alapján a befektetési alap a forintban történő könyvvezetésről áttér a devizában való könyvvezetésre és éves beszámoló készítésre, akkor a Tv. 145. és 146. §-ait, valamint 149. §-ának (1) és (2) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni, a következő eltérésekkel:
a) a Tv. szerinti, létesítő okiratban rögzített deviza helyett a befektetési jegy devizanemét kell érteni,
b) a befektetési jegy devizanemétől eltérő, más devizanemre áttérni nem lehet,
c) a Tv.-ben előírt közzétételt a 10/A. § szerint kell teljesíteni,
d) a Tv.-ben előírt letétbe helyezési kötelezettség a befektetési alapra nem vonatkozik,
e) a befektetési jegy devizaneméről forintban történő könyvvezetésre és beszámoló készítésre visszatérni nem lehet,
f) a Tv. 149. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti átszámítási különbözeteket - jellegüktől függetlenül - a saját tőkén belüli tőkeváltozásban az előző év(ek) eredményét módosító tételként kell figyelembe venni,
g) a Tv. 149. §-ának (2) bekezdésében említett, a cégbíróságon forintban bejegyzett tőke helyett az áttérést megelőzően forintban kimutatott indulótőkét kell érteni, továbbá a létesítő okirat módosításában devizában meghatározott és a cégbíróságon devizában bejegyzett jegyzett tőke helyett a forgalomban lévő befektetési jegyek kibocsátási tájékoztató szerinti devizában kifejezett névértékének együttes összegét kell érteni,
h) a Tv. 149. §-ának (2) bekezdése szerinti különbözeteket minden esetben a saját tőkén belüli tőkeváltozásban az előző év(ek) eredményét módosító tételként kell figyelembe venni a g) pontra tekintettel.”
40. § A Befkr. a 10. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
[A befektetési alap éves beszámolójának kiegészítő melléklete a Tv. előírásainak értelemszerű figyelembevételén túlmenően tartalmazza:]
„i) a 4. számú melléklet szerinti cash-flow kimutatást;”
41. § A Befkr. a 10. §-t követően a következő paragrafuscímmel és 10/A. §-sal egészül ki:
„Közzététel
10/A. § A befektetési alap éves beszámolóját az üzleti év mérlegfordulónapját követő 150 napon belül közzé kell tenni, a számviteli politikájában rögzített döntés szerint
a) egy országos kiterjesztésű napilapban vagy
b) a befektetési alap honlapján vagy
c) a befektetési alapkezelő honlapján vagy
d) annak szabályozott piacnak a honlapján, amelyen a befektetési alap által kibocsátott befektetési jeggyel kereskednek.”
42. § A Befkr. e rendelet 5. számú melléklete szerinti 4. számú melléklettel egészül ki.

VI. FEJEZET

A PÉNZTÁRAK GARANCIA ALAPJA ÉVES BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAIRÓL SZÓLÓ 217/2000. (XII. 11.) KORM. RENDELET MÓDOSÍTÁSA

43. § A Pénztárak Garancia Alapja éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 217/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pgr.) 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Garanciális ráfordításokon belül elkülönítetten kell kimutatni
a) a pénztárak befagyott követeléseinek az Alap által kifizetett összegét (ideértve a felszámolás alatt álló pénztár járadékos tagja számára folyósított járadék összegét is), a pénztártagok felszámolási eljárásban, illetve egyezségi tárgyaláson való képviseletével összefüggésben felmerült ráfordítások (ügyvédi díjak, szakértői díjak stb.) összegét,
b) a szolgáltatási tartalék kiegészítésével kapcsolatos kifizetések összegét,
c) az Alapból a tag egyéni számla egyenlegének a hozamgarantált tőke összegéig történő kiegészítése címén a pénztár részére kifizetett összeget,
d) az Alapra átszállt követelések pénztáraktól történő behajtásával összefüggésben felmerült ráfordítások összegét.”
44. § A Pgr. 2. számú melléklete e rendelet 6. számú melléklete szerint módosul.

VII. FEJEZET

A PÉNZVÁLTÁSRÓL SZÓLÓ 297/2001. (XII.27.) KORM. RENDELET MÓDOSÍTÁSA

45. § A pénzváltásról szóló 297/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pvr.) 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A pénzváltási tevékenységet ügynökként folytató vállalkozásnak a számvitelről szóló törvény szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékének, illetve havi szintű átlagának megállapítása során nem kell figyelembe vennie az e tevékenység során birtokába került, a megbízót megillető készpénzállomány elkülönített nyilvántartásban szereplő, kötelezettségként kimutatott összegét.”

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

46. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy a Hitkr. e rendelettel megállapított rendelkezéseit - a 7. §-sal megállapított rendelkezés kivételével -, a Bkr. e rendelettel megállapított rendelkezéseit - a 12. §-sal megállapított rendelkezés kivételével -, az Mvhr., az Övhr., a Befkr., a Pgr., a Pvr. és az Evhr. e rendelettel megállapított rendelkezéseit először a 2010. évben induló üzleti évéről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(2) E rendelet 7. és 12. §-a 2011. január 1-jén lép hatályba.
(3) A Hitkr. e rendelettel megállapított rendelkezései - a 7. §-sal megállapított rendelkezés kivételével -, a Bkr. e rendelettel megállapított rendelkezései - a 12. §-sal megállapított rendelkezés kivételével -, az Mvhr., az Övhr., a Befkr., a Pgr., a Pvr. és az Evhr. e rendelettel megállapított rendelkezései a 2009. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
(4) A Hitkr. e rendelettel megállapított 2. §-a 48. pontját, 5. §-a (5) bekezdésének l) pontját, 13. §-a (2) bekezdésének b) pontját, 7. számú melléklete V. fejezete (12) bekezdésének c) pontját, továbbá 7. számú mellékletének VII. fejezetét először a 2010. január 1-jén vagy azt követően újratárgyalt, módosított, átstrukturált szerződések, megkötött kiegészítő megállapodások, új szerződések, tőkésített kamatok kapcsán fennálló követelések 2010. második negyedéves minősítésénél és értékelésénél kell alkalmazni.
(5) A Hitkr. e rendelettel megállapított 13. §-a (2) bekezdésének b) pontját a 2010. január 1-jét megelőzően tőkésített - a Hitkr. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja alá nem tartozó - kamatokra először a 2011. december 31-i mérlegfordulónapra vonatkozó értékelésnél kell alkalmazni.

Módosuló rendelkezések

47. § (1) Az Mvhr. 42. §-ának (3) bekezdésében az „érékelési különbözetet” szövegrész helyébe az „értékelési különbözetet” szövegrész lép.
(2) Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Evhr.) 14. számú melléklete e rendelet 7. számú melléklete szerint módosul.

Hatályon kívül helyező rendelkezések

48. § Az egyes pénz- és tőkepiaci szervezetek (éves) beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 331/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 41. §-a, a Hitkr. 11. §-ának (5) bekezdésében az „a végkielégítés,” szövegrész, valamint az Mvhr. 24. §-ának (9) bekezdése hatályát veszti.
49. § (1) E rendelet 1-45. §-a, 47. §-a, 48. §-a, valamint 1-7. számú melléklete 2011. január 2-án hatályát veszti.
(2) E rendelet 2012. május 31-én hatályát veszti.