55/2009. (XII. 30.) EüM rendelet

az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv vezető testületének és felügyelő testületének működéséről, valamint a szerv vezetője teljesítményének értékeléséről

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés ge) és va)-vc) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el
1. § (1) E rendelet hatálya az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szervekre (a továbbiakban: költségvetési szerv) terjed ki.
(2) Az e rendeletben használt fogalmak tekintetében a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvényben, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Áht.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Kjt.) valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben (a továbbiakban: Eütv.) meghatározottak az irányadóak.

A költségvetési szerv vezető testülete

2. § (1) Amennyiben az irányító szerv a költségvetési szerv vezetését vezető testületre bízza, a vezető testület tagjainak kiválasztása és megbízása során a Kjt. szabályait kell figyelembe venni, továbbá gondoskodni kell arról, hogy - a költségvetési szerv által ellátott tevékenységektől függően - az Eütv. 156/H. § (5)-(7) bekezdésében meghatározott feladatokért viselt szakmai felelősség és szakmai irányítás biztosított legyen.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében a vezető testületi tag kiválasztása és megbízása során az irányító szerv a külön jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek való megfelelést vizsgálja.
(3) A vezető testület feladatát képezi a költségvetési szerv szakmai követelményeknek megfelelő, folyamatos és gazdaságilag hatékony működtetése. E feladatának a vezető testület a szakmai önállósága alapján a hatályos jogszabályok, a szervezeti és működési szabályzat, illetve az irányító szerv irányítói jogkörében hozott döntései alapján tesz eleget.
(4) A vezető testület jogosult a költségvetési szerv irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatalára, amelyek jogszabály alapján nem tartoznak más szerv hatáskörébe, így hatáskörébe tartozik különösen:
a) a költségvetési szerv szakmai osztályai vezetőinek megbízása, illetve a megbízás visszavonása;
b) a szakmai osztályok vezetői munkaköri leírásának meghatározása;
c) a szervezeti és működési szabályzatban kizárólagos hatáskörként meghatározott egyéb feladatok ellátása;
d) a költségvetési szerv tevékenysége elleni panasz kivizsgálása, és a szükséges intézkedések meghozatala;
e) a költségvetési szerv által nyújtott tevékenységtől függően az orvosi, intézeti gyógyszerészi és ápolási tevékenység felügyelete és e tevékenységek összehangolása;
f) a költségvetési szerv működésével összefüggő gazdasági, pénzügyi, műszaki és intézményüzemeltetési feladatok irányítása.
(5) Azon vezető testületi döntések körét, melyekhez a felügyelő testület egyetértése szükséges, a költségvetési szerv alapító okirata, illetve szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
3. § (1) A vezető testület tagja feladatai ellátása során a jogszabályoknak, a költségvetési szerv működésére vonatkozó szabályoknak és az irányító szervtől kapott utasításnak megfelelően jár el. A vezető testület tagja az irányító szervtől írásban kapott utasítással való egyet nem értését és annak indokát írásban köteles eljuttatni az irányító szervhez, mely esetben mentesül az Áht. 89. § (4) bekezdésében foglalt felelősség alól.
(2) A vezető testületi tagságnak az Eütv. 156/I. § (8) bekezdés a)-d) pontjában és (9) bekezdésében foglaltak alapján történő megszűnésekor a tag a folyamatban lévő ügyeit és a birtokában lévő írásos dokumentumokat köteles a vezető testület kijelölt tagjának átadni.
4. § (1) A vezető testület tagjai közül - az irányító szervvel egyetértésben - igazgatót választ az alábbi feladatok végrehajtására:
a) az alapító okiratban, illetve a szervezeti és működési szabályzatban személyére vonatkozóan meghatározott feladatok ellátása;
b) az irányító szerv és a vezető testület együttműködésének koordinálása,
c) az irányító szerv utasításainak végrehajtásáról való gondoskodás, az utasítással esetlegesen ellentétes vezető testületi döntésről az irányító szerv tájékoztatása;
d) a vezető testület üléseinek - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerinti - összehívása;
e) a vezető testület üléseinek vezetése, a jegyzőkönyv vezetéséről és a döntések írásbeli dokumentálásáról való gondoskodás;
f) a vezető testület döntéseinek előkészítése érdekében szükséges koordinációs feladatok ellátása;
g) a vezető testület döntései végrehajtásának ellenőrzése.
(2) A vezető testület tagjai közül - az irányító szervvel egyetértésben - igazgatóhelyettest választ.
5. § (1) A vezető testület tagja a döntések meghozatalakor egy szavazatra jogosult.
(2) A vezető testület határozatképes, ha az ülésen tagjainak legalább kétharmada, de legalább 3 fő jelen van. A vezető testület határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt.
(3) A vezető testület döntéseit írásba kell foglalni, és azokat - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a döntés meghozatalát követő legalább 6 évig meg kell őrizni.
(4) A vezető testület ülésére a felügyelő testület tagjait írásban kell meghívni, azon a felügyelő testület tagjai tanácskozási joggal vehetnek részt.
(5) A felügyelő testület írásban benyújtott kifogásaira vagy javaslataira a vezető testület - a felügyelő testület által meghatározott határidőn, de legfeljebb 30 napon belül - írásban válaszol, a kifogás vagy javaslat elutasítása esetén pedig annak indokát is köteles megjelölni.
6. § (1) A költségvetési szervet a vezető testület tagjai a jogszabályokban, az alapító okiratban, valamint a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint képviselik.
(2) A vezető testület az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a költségvetési szerv alkalmazottait képviseleti joggal ruházhatja fel.

A költségvetési szerv felügyelő testülete

7. § A költségvetési szerv felügyelő testületének létszámát az alapító okirat 3-7 főben határozhatja meg.
8. § (1) A felügyelő testület - ha a költségvetési szerv alapító okirata eltérően nem rendelkezik - tagjai sorából választ elnököt, szükség esetén elnökhelyettest.
(2) A felügyelő testület ülését az elnök - akadályoztatása esetén az elnökhelyettes - hívja össze.
(3) A felügyelő testület határozatképes, ha a tagjainak kétharmada, de legalább három tag jelen van; határozatát a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Ha a tag nem ért egyet a testületi döntéssel, úgy azt az ülésről felvett jegyzőkönyvben, vagy a tag által benyújtott iratban kell rögzíteni.
(4) A felügyelő testület az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet az irányító szerv hagy jóvá. A felügyelő testület ügyrendje rendelkezhet úgy, hogy ülésén a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vegyenek részt. Ez esetben az ülés megtartásának részletes szabályait az ügyrendben meg kell állapítani.
(5) Ha a felügyelő testület tagjainak száma az alapító okiratban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja, az irányító szerv a testület rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében haladéktalanul intézkedik.
9. § (1) A felügyelő testület a vezető testület tagjaitól - a költségvetési szerv működésével összefüggő - bármely ügyben felvilágosítást kérhet, amelyet a tag a felügyelő testület által megjelölt határidőn, de legfeljebb 15 napon belül belül köteles megadni. A felügyelő testület a költségvetési szerv könyveit és iratait - ha szükséges, szakértők bevonásával - megvizsgálhatja. A vizsgálat eredményét és esetleges kifogásait vagy javaslatait a felügyelő testület írásban bocsátja a vezető testület rendelkezésére.
(2) Ha - a (3) bekezdésben foglalt esetek kivételével - a felügyelő testület a vezető testület valamely döntését vagy intézkedését írásban kifogásolja, és a vezető testület a kifogást nem fogadja el, a kifogásolt döntést vagy intézkedést nem vonja vissza, vagy a felügyelő testület a kifogása elutasítása tekintetében a vezető testület által adott indoklást nem fogadta el, a felügyelő testület az irányító szervet a kifogásolt döntésről vagy intézkedésről - a kifogás alapjául szolgáló tényekkel együttesen - írásban tájékoztatja.
(3) Ha a felügyelő testület megállapítja, vagy egyébként tudomást szerez arról, hogy a költségvetési szerv működése nem felel meg a jogszabályokban, illetve az alapító okiratban, az irányadó szabályzatokban foglaltaknak, vagy olyan tényt észlel, amely a vezető testület tagjaira vonatkozó szabályoknak a vezető testület tagjai általi megszegésére utal, illetve az Eütv. 156/F. §-ában foglaltakat tapasztalja, úgy erről haladéktalanul köteles írásban értesíteni az irányító szervet.

A költségvetési szerv vezetője teljesítményének értékelése

10. § (1) A költségvetési szerv vezetője, illetve vezetői (a továbbiakban együtt: vezető) teljesítményének értékelésére, prémiumfeladatának meghatározására, prémiumának megállapítására és kifizetésére külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a (2)-(9) bekezdésben meghatározottak szerint kerülhet sor.
(2) A költségvetési szerv vezetője számára az irányító szerv évente, legkésőbb március 31-ig - március 1-je utáni, de legkésőbben szeptember 30-áig történő magasabb vezetői kinevezés ilyen tartalmú módosítása esetén a kinevezéstől számított 30 harminc napon belül - írásba foglaltan prémiumfeladatot tűzhet ki.
(3) Az irányító szerv a prémiumfeladat kitűzését megelőzően vizsgálja, hogy érkezett-e a költségvetési szervtől bejelentés a kötelezettségvállalás, az adatszolgáltatás teljes vagy részbeni elmaradása, az ellenőrzési jelentésekben előírt intézkedések elmulasztása miatt, és a vizsgálat eredményének függvényében dönt a prémiumfeladat kitűzéséről.
(4) Prémiumfeladatként a vezető munkakörével kapcsolatos, előre meghatározott többletfeladat teljesítése, illetve teljesítmény elérése határozható meg. A prémiumfeladat kitűzésében elő kell írni a prémiumra való jogosultság feltételeként, hogy a kifizetésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha az Eütv. 156/F. §-a alapján lefolytatott vizsgálat eredményeként a vezetővel szemben felelősség megállapítására vétkes kötelezettségszegése hiányában nem kerül sor.
(5) A prémiumfeladat kitűzésében rendelkezni kell a teljesítési és az értékelési határidőről. Az értékelési határidő nem lehet korábbi a tárgyév november tizenötödikénél.
(6) A prémiumfeladat kitűzésében meg kell határozni, hogy részteljesítésre kerülhet-e sor, részteljesítés esetén a vezető jogosult-e a teljesítés mértékével arányos összegű prémiumra, valamint a részteljesítés esetén járó prémium összegét. Több prémiumfeladat kitűzésekor külön-külön meg kell határozni a teljesítés esetén járó prémiumot. A prémiumfeladat teljesítését írásban értékelni kell.
(7) A prémiumfeladat kitűzésében rendelkezni kell arról, hogy ha a (3) bekezdésben meghatározottak valamelyike a prémiumfeladat kitűzését követően következik be, a prémiumfeladatot kitűző dönt arról, hogy a vezető jogosult-e prémiumra, valamint - amennyiben jogosult - arról, hogy a prémium részben vagy egészben kerüljön kifizetésre.
(8) A prémium - ideértve a több feladatért megállapított prémiumot is - mértéke naptári évenként nem haladhatja meg a vezető tárgyévi személyi alapbérének negyven százalékát.
(9) A prémiumot a teljesítés értékelését követően, legkésőbb a tárgyévet követő évben a március havi munkabérrel együtt kell kifizetni. Év közben prémiumelőleg fizethető, ha a feladat teljesítése megkezdődött, de végrehajtása még folyamatban van, és a feladat részbeni teljesítéséről a vezető beszámolt. Ha a vezető munkaviszonya a prémiumfeladat teljesítése előtt megszűnik, az értékelés és a részteljesítés esetén megállapított jogosultság alapján az arányos mértékű prémiumot legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor kell kifizetni.

A gyógyintézetek működési rendjéről, illetve szakmai vezető testületéről szóló 43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet módosítása

11. § (1) A gyógyintézetek működési rendjéről, illetve szakmai vezető testületéről szóló 43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E rendelet hatálya az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó gyógyintézetekre (a továbbiakban: gyógyintézet) terjed ki. E rendeletet a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) hatálya alá tartozó egészségügyi közszolgáltató költségvetési szervek tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 156/H-156/J. §-ában, továbbá az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv vezető testületének és felügyelő testületének működéséről, valamint a szerv vezetője teljesítményének értékeléséről szóló külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(2) Az R. a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § A Kt. hatálya alá tartozó egészségügyi közszolgáltató költségvetési szervek vezetése tekintetében az Eütv. 156/H-156/J. §-ában, valamint az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv vezető testületének és felügyelő testületének működéséről, valamint a szerv vezetője teljesítményének értékeléséről szóló külön jogszabályban foglalt rendelkezések irányadóak.”
(3) Az R. 11. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Azon, a Kt. hatálya alá tartozó egészségügyi közszolgáltató szerveknél, amelyek vezetését a külön jogszabály szerinti vezető testület látja el, szakmai vezető testület nem működik.”

A gyógyintézetek vezetőjének és vezető helyetteseinek képesítési követelményeiről, valamint a vezetői megbízás betöltése érdekében kiírt pályázat részletes eljárási szabályairól szóló 13/2002. (III. 28.) EüM rendelet módosítása

12. § A gyógyintézetek vezetőjének és vezető helyetteseinek képesítési követelményeiről, valamint a vezetői megbízás betöltése érdekében kiírt pályázat részletes eljárási szabályairól szóló 13/2002. (III. 28.) EüM rendelet a következő 4/B. §-sal egészül ki:
„4/B. § A 4. §-ban meghatározott képesítések, valamint a 4/A. §-ban hivatkozott vezetői gyakorlat megléte alól a gyógyintézet vezető testületének tagjai esetében felmentés nem adható.”
13. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az R. 11. § (2) bekezdés d) pontja és 12. § (3) bekezdés e) pontja.
(3) A 11. §, a 12. § és a (2) bekezdés az e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. E bekezdés az e rendelet hatálybalépését követő második napon hatályát veszti.