93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet

a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (3) bekezdésének f) és p) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtására, a nevelési program, a pedagógiai program, az intézményi minőségirányítási program és - amennyiben a fenntartó működteti - a munkaerő-gazdálkodási rendszer részeként elkészített munkaerő-gazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével középtávú, öt évre szóló (a továbbiakban: továbbképzési időszakra) továbbképzési programot készít. A továbbképzési időszak az első év szeptember hónapjának első napján kezdődik, és az ötödik év augusztus hónapjának utolsó munkanapján fejeződik be. A továbbképzési programot a nevelőtestület fogadja el. A továbbképzési programot a továbbképzési időszak első évét megelőző év március 15-éig kell elfogadni.”
(2) Az R. 1. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A fenntartó a közoktatásról szóló törvény 102. §-a (2) bekezdés d) pontja alapján ellenőrzi
a) a továbbképzési program és a beiskolázási terv, valamint a nevelési program, a pedagógiai program, illetve az intézményi minőségirányítási program összhangját,
b) a továbbképzési program és a beiskolázási terv törvényességét, beleértve a költségvetés terhére vonatkozó kötelezettségvállalás szabályainak megtartását.”
(3) Az R. 1. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete az új továbbképzési program elkészítése előtt értékeli az előző továbbképzési időszakot, a továbbképzési programjának időarányos végrehajtását. Az értékelést megküldi a fenntartónak.”
2. § Az R. 4. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(3) Ha a pedagógus a nevelő és oktató munkáját több, mint hét éve ugyanazzal az iskolai végzettséggel és szakképzettséggel látja el, az e rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében és 17. §-ában meghatározott kedvezményekre, juttatásokra akkor tarthat igényt, ha olyan továbbképzésben vesz részt, amely hozzájárul az adott pedagógus szakképzettséghez kapcsolódó alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez (a továbbiakban: szakmai megújító képzés). E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a szakmai megújító képzésben való részvétel óta legalább tíz év eltelt. A kedvezmények, támogatások igénybe vehetők a szakmai megújító képzés teljesítése utáni továbbképzésben való részvétel esetén. E bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a pedagógus teljesítményértékelése alapján a munkáltató szükségesnek tartja, hogy az érintett pedagógus szakmai megújító képzésben vegyen részt.
(4) A közoktatási intézmény vezetője az e rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében és 17. §-ában meghatározott kedvezményekre, juttatásokra akkor tarthat igényt, ha olyan továbbképzésben vesz részt, amely hozzájárul a vezetői ismeretek megszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához (a továbbiakban: vezetőképzés). A kedvezmények, támogatások igénybe vehetők a vezetőképzés teljesítése utáni továbbképzésben való részvétel esetén.”
3. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A hétévenkénti továbbképzés - egy vagy több továbbképzés keretében - legalább százhúsz tanórai foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. E rendelkezések alkalmazásában a tanórai foglalkozások időtartama negyvenöt perc.
(2) A hétévenkénti továbbképzés - az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül - teljesíthető
a) a következő, bármelyik további szakképzettség vagy szakképesítés körébe tartozó
aa) a pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű vizsga letételét igazoló oklevél,
ab) a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettségnek és szakképzettségnek megfelelő, magasabb felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusban szerezhető további oklevél,
ac) a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség megléte esetén további, a pedagógus-munkakör, a nevelő és oktató munkát közvetlen segítő munkakör, a vezetői feladatok ellátásához szükséges, felsőfokú végzettségi szintet igazoló oklevél vagy szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél, tanítói szakképzettség megléte esetén további, a képzési és kimeneti követelmények szerinti műveltségi terület követelményeinek teljesítését igazoló oklevél,
ad) a szakmai elméleti, szakmai előkészítő tantárgyat oktató, szakmai előkészítő, szakmai alapozó, pályaorientáció, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatást végző, valamint gyakorlati képzést végző pedagógus esetén a szakirányú végzettség és szakképzettség mellett felsőfokú szakképesítés vagy az első pedagógus oklevél,
ae) a közoktatásról szóló törvény 127. és 128. §-ában felsorolt végzettség, szakképzettség mellett, a közoktatásról szóló törvény 17. §-ában meghatározott felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség,
af) a pedagógus szakmai felkészültségét, képességeit, készségeit fejlesztő, illetve új pedagógus szakképzettség megszerzését megalapozó, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 44/A. §-a szerinti részismeret megszerzésére irányuló, legalább harminc kreditpontot eredményező képzés elvégzését igazoló okirat,
ag) a nevelő és oktató munkát segítő, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítés,
ah) információ-technológiai eszközök nyújtotta előnyök teljes körű kihasználása érdekében, az informatikai írástudást szolgáló Európai Számítógép-használói Jogosítvány: ECDL vagy ECDL Select elvégzését igazoló okirat megszerzésével;
b) a következő, bármelyik továbbképzésen
ba) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban célnyelven tanító pedagógus a célnyelv szerinti országban, idegen nyelvet oktató pedagógus a nyelv szerinti országban, nyelvi felkészítésben,
bb) nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben-oktatásban részt vevő pedagógus a kisebbség nyelve szerinti országban, továbbá a kisebbségek nyelvén oktató, kultúrájukat ápoló külföldi intézményekben nyelvi felkészítésben, valamint népismeret, országismeret oktatásával összefüggő továbbképzésben,
bc) héber nyelven nevelő, tanító pedagógus Izraelben nyelvi felkészítésben, illetve népismeret, országismeret oktatásával összefüggő továbbképzésben,
bd) az Európa Tanács Pestalozzi programjában, az Európa Tanács Élő Nyelvek Európai Központja programjában, az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programjában meghirdetett, valamint a kétoldalú kormányközi munkatervek alapján szervezett továbbképzésben
való részvétellel;
c) az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programban (a továbbiakban: Új Magyarország Fejlesztési Terv) részt vevő intézményekben szervezett továbbképzések során szerzett tapasztalatok (szakmai ankétok, fórumok, pedagógiai napok, bemutató órák keretében történő) átadásával, a pedagógiai gyakorlat tapasztalatainak elemzésével, a bevált eljárások megismertetését szolgáló komplex, gyakorlati tapasztalatcsere útján, amennyiben az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjában részt vevő, a tapasztalatokat átadó (referencia) közoktatási intézmény és a tapasztalatokat átvevő (innovatív) közoktatási intézmény pedagógusai közösen szervezik meg a továbbképzést, és azon az innovatív közoktatási intézmény pedagógusainak legalább hetven százaléka részt vesz.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt hétévenkénti továbbképzés legfeljebb huszonöt százaléka teljesíthető az e bekezdésben foglaltak útján együttesen:
a) közoktatási kutatást támogató ösztöndíjas programban való részvétellel,
b) gyakornoki felkészítésben szakmai segítőként való részvétellel,
c) nem szervezett, a szakmai felkészültség gyarapítását, képesség fejlesztését célzó tevékenységgel (a továbbiakban: önképzés), amely megvalósulhat mások tapasztalatainak megfigyelésével (óralátogatás) vagy munkaformák, eljárások, technikák, módszerek saját gyakorlatban való kipróbálásával és bemutatásával (bemutató óra),
d) harminc foglalkozási óránál rövidebb, nem akkreditált képzésben való részvétellel, amennyiben a képzési idő legalább az öt órát eléri,
e) a közoktatási intézmény felkérésére szervezett szaktanácsadói tevékenység keretében az érintett nevelőtestület, illetve pedagógusközösség számára nyújtott szaktanácsadáson történő részvétellel, feltéve, hogy az elemző értékelő tevékenység az érintett pedagógusok részvételével történik.
(4) A (2) bekezdés b) pontjában felsoroltakon való részvétellel akkor lehet teljesíteni a továbbképzés követelményeit, ha a munkáltató az elvégzést tanúsító okirat vagy a képzési program és a résztvevő írásbeli beszámolója alapján a továbbképzést elfogadja, feltéve, ha annak ideje legalább öt hét. Ha a továbbképzés ideje nem éri el az öt hetet, a részvételi időt naponként hat tanórai foglalkozásként kell beszámítani a hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe.
(5) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt tapasztalatok átadásával megvalósuló továbbképzésen való részvétel esetében a továbbképzés teljesítésének elfogadásához a munkáltató által a program lezárásakor készített, a jelenlétet igazoló, a referencia intézmény részéről ellenjegyzett beszámoló szükséges.
(6) A (3) bekezdésben felsoroltakon való részvétel esetében a továbbképzés beszámításához az szükséges, hogy a munkáltató a részvételről kiállított okirat vagy a képzési program, illetve a résztvevő írásbeli beszámolója vagy a kutatást vezető intézmény, kutatóhely igazolása, a szaktanácsadó értékelése, elemzése alapján a továbbképzést elfogadja.
(7) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzés teljesíthető a hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe beszámító képzéseken előadóként való részvétellel, a képzés szervezője által kiállított igazolás alapján.
(8) Szakmai megújító képzésnek minősülnek - az ag) és ah) pont kivételével - a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában felsoroltak. Szakmai megújító képzés lehet a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amelyet pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény szervez, vagy a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervezik, és biztosítja a 4. § (3) bekezdésben meghatározottak megvalósítását. A pedagógus teljesítményértékelés alapján a munkáltató az e bekezdésben meghatározottakon kívül más továbbképzést is elfogadhat szakmai megújító képzésnek.
(9) Vezetőképzés a pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés, pedagógus-szakvizsga megléte esetén másik olyan pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés, amelynek során intézményvezetői szakképzettséget lehet szerezni. Vezetőképzés lehet a felsőoktatás keretében folyó, a jogi, a közgazdasági, a pénzügyi szakképzettség megszerzésére irányuló felkészítő képzés, valamint a legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amely biztosítja a közoktatási intézmények vezetéséhez szükséges tanügy-igazgatási, korszerű pedagógiai szervezési, korszerű pedagógiai taneszköz alkalmazási ismeretek elsajátítását.”
4. § Az R. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az alapítási engedély kiadása iránti kérelmet az e rendelet 2. számú mellékletének megfelelő adatlapon kell benyújtani négy példányban az Oktatási Hivatalhoz. A kérelemhez csatolni kell az e rendelet 1. számú melléklet I. rész 1.c) pont szerinti mellékleteket.”
5. § Az R. 8. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A továbbképzés indításához az e rendelet 1. számú mellékletének II. részében meghatározott eljárás keretében kiadott engedély szükséges (a továbbiakban: indítási engedély). Az indítási engedélyt az oktatási és kulturális miniszter adja ki. Az indítási engedély öt évre szól.
(2) Az indítási engedély kiadása iránti kérelmet az e rendelet 2. számú mellékletének megfelelő adatlapon kell benyújtani négy példányban az Oktatási Hivatalhoz. A kérelemhez csatolni kell az e rendelet 1. számú melléklet II. rész 1.d) pont szerinti mellékleteket.
(3) Az alapítási engedély, illetve az indítási engedély iránti kérelem egy eljárásban is elbírálható, és az engedélyek egy határozatban is kiadhatók, ha a kérelmeket együtt, ugyanaz az ügyfél nyújtotta be.
(4) Az Oktatási Hivatal készíti el a továbbképzések hivatalos jegyzékét (a továbbiakban: továbbképzési jegyzék), és teszi közzé azt a saját és az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján, továbbá gondoskodik a továbbképzési jegyzék folyamatos felülvizsgálatáról és frissítéséről. A továbbképzési jegyzékbe fel kell venni az indítási engedéllyel rendelkező továbbképzéseket. A továbbképzési jegyzékbe történő felvétel folyamatos és ingyenes.
(5) A továbbképzési jegyzékbe történő felvételt az indítási engedéllyel rendelkezőnek kell kérnie, az e rendelet 2. számú mellékletének megfelelő adatlapon.
(6) A továbbképzési jegyzéknek tartalmaznia kell: a továbbképzés megnevezését, célját, a továbbképzési program rövid tartalmi ismertetését, az alapítási és az indítási engedély számát, az indítási engedély érvényességének időszakát, a továbbképzés szervezőjének nevét és elérhetőségét, azt a munkakört, tevékenységet, amelyet ellátók részére a részvételt javasolják, az előírt tartalmi követelmények ismertetését, az ismeretek számonkérésének módját, a szakvizsgába történő beszámítás lehetőségét, a tanórai foglalkozások számát, a továbbképzés szervezésének formáját (tanfolyam vagy távoktatás), a továbbképzés időbeni megszervezésének lehetőségét (délelőtt, délután, pihenőnapon stb.), a továbbképzés helyszínét, a jelentkezés feltételeit és módját, a részvételi díj összegét, továbbá a 8/A. § (6) bekezdésében foglalt, a továbbképzés minőségbiztosításával kapcsolatos tevékenység tapasztalatainak összegzését.
(7) A továbbképzési jegyzék részeként közzé kell tenni a továbbképzésben figyelembe vehető,
a) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű és felsőfokú szakképzéseket,
b) a kétoldalú kormányközi munkatervek alapján szervezett továbbképzéseket, továbbá
c) a szakvizsgára felkészítő képzések listáját is.
(8) A továbbképzési jegyzékben fel kell tüntetni, ha a továbbképzés valláshoz, világnézethez kötődik.
(9) Megszűnik az alapítási engedély, illetve az indítási engedély érvényessége, ha eltelt az az időszak, amelyre az engedélyt kiadták, illetve az engedélyt a 8/B., illetve a 8/C. §-ban foglaltak szerint visszavonták. Az indítási engedély érvényességének ideje alatt a továbbképzési programot - a jegyzékre történő felvétel iránti ismételt kérelem nélkül - szerepeltetni kell a továbbképzési jegyzékben. Az indítási engedéllyel rendelkező azonban kérheti a továbbképzési programnak a továbbképzési jegyzékből történő időszakos vagy végleges törlését.
(10) Az alapítási engedély, továbbá az ennek alapján kiadott indítási engedély a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: felnőttképzésről szóló törvény) 19. §-ának (3) bekezdése alapján - a pedagógus-továbbképzés tekintetében - programakkreditációt tanúsít a határozatban megjelölt képző intézmény vonatkozásában, a határozatban megjelölt időpontig.
(11) Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az alapítási engedély és az indítási engedély tárgyában hozott jogerős határozatot megküldi a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott Felnőttképzési Akkreditáló Testületnek.”
6. § Az R. 8/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„8/A. § (1) A továbbképzés során a jóváhagyott, az alapítási engedéllyel rendelkező program megnevezése, a program teljesítésére meghatározott összes óraszám, a program célja és teljesítésének tartalmi követelményei nem változtathatók meg.
(2) A továbbképzés szervezője a továbbképzés helyét és idejét a továbbképzés megkezdése előtt legalább harminc nappal köteles bejelenteni az Oktatási Hivatalnak.
(3) A továbbképzés szervezője továbbképzési naplót, jelenléti ívet, az ismeretek számonkéréséről jegyzőkönyvet, a sorszámozott tanúsítványok kiadásáról nyilvántartást vezet. A továbbképzés szervezője a honlapján a program résztvevőinek a program tartalmával és lebonyolításával kapcsolatos elégedettségéről szóló összesítést a program befejezését követően harminc napon belül nyilvánosságra hozza.
(4) Az Oktatási Hivatal jogosult a helyszínen ellenőrizni a továbbképzés - program szerinti - megszervezését, illetőleg megtekinteni a már megtartott továbbképzések iratait. A továbbképzés szervezője köteles - a megbízólevéllel rendelkező részére - a továbbképzések okmányait rendelkezésre bocsátani, illetve a szükséges felvilágosítást megadni. Amennyiben az ellenőrzés során az Oktatási Hivatal a 8/C. §-ban foglaltakat tapasztalja, megkeresi az oktatásért felelős minisztert az indítási engedély visszavonása érdekében.
(5) A továbbképzés keretében
a) elméleti foglalkozáson előadó az lehet, aki az adott ismeretek körében felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel,
b) gyakorlati foglalkozást az tarthat, aki az adott ismeretek körében legalább középiskolai végzettséggel és szakirányú szakképesítéssel [a továbbiakban: a)-b) pont alattiak együtt: képesítési követelmény]
rendelkezik.
(6) A továbbképzés szervezője - a továbbképzés indításának első éve kivételével - minden év március 31-éig elkészíti a továbbképzés minőségbiztosításával kapcsolatos tevékenység tapasztalatainak összegezését, és elektronikus formában, a 2. számú melléklet szerinti adatlapot kitöltve megküldi az Oktatási Hivatal részére. Az összegezésnek tartalmaznia kell a továbbképzések számát és a továbbképzésben részt vevők létszámát, valamint azokat az információkat, amelyekből a résztvevők elégedettsége megállapítható.”
7. § Az R. a következő 8/B. és 8/C. §-sal, és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Az alapítási és az indítási engedély visszavonása
8/B. § (1) Az alapítási engedélyt a továbbképzési program készítőjének kérelmére lehet visszavonni.
(2) Vissza kell vonni az alapítási engedélyt, ha az Oktatási Hivatal ellenőrzése során megállapítja, hogy az előírt feltételeket nem teljesítették, illetve utóbb olyan körülmény merül fel, amelyre tekintettel az engedély nem lenne kiadható.
(3) Vissza lehet vonni az alapítási engedélyt akkor is, ha indítási engedély nélkül szerveztek a program alapján továbbképzést.
8/C. § (1) Vissza kell vonni az indítási engedélyt, ha
a) a továbbképzést nem a továbbképzési programban foglaltak szerint szervezték meg, figyelembe véve az e rendelet 8/A. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat,
b) az alapítási engedély érvényessége megszűnt,
c) a továbbképzés szervezője nem vezette a továbbképzéssel kapcsolatos okmányokat,
d) a továbbképzés szervezője nem tette lehetővé a továbbképzéssel kapcsolatos ellenőrzés lefolytatását,
e) az előírt feltételeket nem teljesítették, illetve utóbb olyan körülmény merül fel, amelyre tekintettel az engedély nem lenne kiadható.
(2) Vissza lehet vonni az indítási engedélyt, ha
a) a továbbképzés szervezője nem jelentette be a továbbképzés helyét és idejét,
b) a továbbképzést nem azokkal a feltételekkel szervezték meg, amelyek az indítási engedélyben, valamint a továbbképzési jegyzékben szerepelnek,
c) a továbbképzés szervezője kéri.”
8. § (1) Az R. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 7-8. §-ban szabályozott engedély kiadásával összefüggő eljárás megindítójának minden esetben eljárási díjat kell fizetnie. Az eljárási díj mértékét e rendelet 3. számú melléklete határozza meg.”
(2) Az R. 18. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A befizetett eljárási díj nem igényelhető vissza, kivéve az egy eljárásban is elbírálható kérelem esetében, ha az alapítási kérelem elutasításra került, az indítási engedély eljárási díja visszaigényelhető.”
9. § Az R. a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § Az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Kht. a közoktatási pályázatok fejlesztéskoordinációs támogatása érdekében személyes adatokat nem tartalmazó szakmai programkövető támogató rendszert és adatbázist működtet, az Új Magyarország Fejlesztési Terv által nyújtott pályázati források gyakorlatban történő szakmai és tartalmi felhasználását naprakész nyomon követése céljából.”
10. § Az R. a következő 19/B. §-sal egészül ki:
„19/B. § A továbbképzési jegyzékbe - külön eljárás nélkül - fel kell venni azt a pedagógus-továbbképzési programot, amelyet az Európai Gazdasági Térség valamely államának joga szerint pedagógus-továbbképzésként elismertek, és ezt a tényt a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja. Ezt a tényt a pedagógus-továbbképzésnek az Európai Gazdasági Térség valamely államában történt nyilvántartásba vételét tanúsító okirat hiteles másolatával, és annak hiteles fordításával kell bizonyítani.”
11. § (1) Az R. 20. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) 2010. január 1-jétől kezdődően közoktatási intézmény vezetésére, 2015. január 1-jétől kezdően pedig vezető tanári (gyakorlatvezető, óvónői, tanítói) feladat ellátására új megbízást az kaphat, aki rendelkezik pedagógus-szakvizsgával.”
(2) Az R. 20. §-a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ának (4) bekezdésében meghatározott pénzügyi-gazdasági végzettségnek vagy képesítésének a közoktatási intézmények vezetői esetében a pedagógus-szakvizsga teljesítése felel meg.”
12. § Az R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Az Oktatási Hivatal 2009. augusztus 31-éig elkészíti és a közzéteszi a 8. § (4)-(7) bekezdése szerinti hivatalos jegyzéket azzal, hogy a továbbképzési jegyzékbe a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet hatálybalépése előtti jogszabályi követelmények alapján felvetteket megkeresi a jegyzéknek az új követelmények szerinti adatokkal való kiegészítése érdekében.
(2) A továbbképzési jegyzék részeként közzé kell tenni a felsőoktatási intézmények által meghirdetett pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzések listáját is. A továbbképzési jegyzékben utoljára tüntethető fel a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakirányú továbbképzési szakokon a 2009/2010-es tanévben indított új évfolyam. Feltüntethető a továbbképzési jegyzékben a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerint indítható képzés, ha az Oktatási Hivatal a szaknak a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet szerint kidolgozott képzési és kimeneti követelményeit nyilvántartásba vette, és az adott felsőoktatási intézmény az ez alapján elkészített tantervét honlapján közzétette, továbbá a tantervet elfogadó szenátusi határozatot az Oktatási Hivatalnak megküldte.
(3) A hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe egy óra előadást vagy egy óra konzultációt - a képzés szervezője által kiállított igazolás alapján - egy továbbképzési óraként be kell számítani azoknál az oktatóknál, akik a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző két éven belül a következő továbbképzések bármelyikén előadóként részt vettek:
a) Nemzeti Fejlesztési Terv I. Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Program (a továbbiakban: HEFOP) 3.1.1. a„Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira”,
b) HEFOP 3.1.2. „Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok megalapítása a kompetenciaalapú tanítási tanulási programok elterjesztése érdekében”,
c) HEFOP 3.1.3. „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra”,
d) HEFOP 2.1. a„Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben felkészítés”.
(4) Azokat a továbbképzéseket, amelyeknek az indítási engedélyét a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt kiadták, az alapítási engedélyben meghatározott időpontig lehet felvenni a továbbképzési jegyzékbe.
(5) Ha az indítási engedély iránti kérelmet a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt benyújtották az Oktatási Hivatalhoz, a kérelmet a benyújtáskori jogszabályi követelmények szerint kell elbírálni.
(6) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakirányú továbbképzésben szerzett, a pedagógus-szakvizsga követelményeinek teljesítését igazoló oklevelet pedagógus-szakvizsgaként, az egyetemi és főiskolai szintű alapképzésben vagy szakirányú továbbképzésben megszerzett szakképzettségeket a hétévenkénti pedagógus-továbbképzésként el kell fogadni.
(7) A 8/A. § (6) bekezdése szerinti adatlapot első ízben 2010. március 31-ig kell megküldeni az Oktatási Hivatal részére.”
13. § (1) Az R. 1. számú melléklete I. Rész 1. pontjának a) alpontja helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.
(2) Az R. 1. számú melléklete II. Részének 2. pontja helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.
(3) Az R. 1. számú mellékletének IV. Része helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.
(4) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép.
14. § (1) Ez a rendelet 2009. július 31-én lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti az R. 10. §-ának (3) bekezdése, 11. §-a, 12. §-ának (1) bekezdése, 12. §-ának (3) bekezdésében a „vizsgaelnöki,” szöveg, 20. §-ának (1) bekezdése, 22. §-ának (2) bekezdése, (3) bekezdésének a) és b) pontja, (4)-(6) bekezdése, az 1. számú melléklet I. részének 7. pontja és II. részének 4. pontja, továbbá a 3. számú mellékletének 4. pontja.
(3) Az R. 10. §-ának (5) bekezdésében „a képesítési követelmények” szövegrész helyébe „a képzési és kimeneti követelmények” szövegrész lép.
(4) Az R. 1. számú melléklete I. rész 4. pontjában az „oktatási miniszternek” szövegrész helyébe az „oktatásért felelős miniszternek” szövegrész lép.
(5) Az R. 1. számú melléklete I. rész 5. pontjában az „Oktatási Hivatal” szövegrész helyébe az „oktatásért felelős miniszter” szövegrész lép.
(6) E rendelet 2009. szeptember 2-án hatályát veszti.