94/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet

az egyes területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célokat szolgáló hazai támogatási előirányzatokról szóló kormányrendeletek módosításáról

A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés k) pontjában és a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 66. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A 2008. évi terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 148/2008. (V. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 9. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Adózás előtti eredmény növelésére vállalt kötelezettség keretében - a fenntartási kötelezettség mellett - a 8. § (1) bekezdés b) pontjának ba) és bb) alpontjai alapján támogatásban részesített projektet, valamint a 37. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt jogcímek alapján támogatásban részesített, jövedelemtermelő projektet megvalósító kedvezményezett arra vonatkozóan vállal kötelezettséget, hogy a projekt befejezését követő első üzleti év első napjától számított 3 üzleti éven át - kis- és középvállalkozások esetén 2 üzleti éven át - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 70. § (2) bekezdésében meghatározott adózás előtti eredményét a támogatási szerződésben meghatározottak szerint növeli. Az adózás előtti eredmény növelésére vállalt kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, ha a vállalt növekedési érték a kötelezettség teljes időtartamára számított átlagban teljesül, és az egyes üzleti évek adózás előtti eredménye a kötelezettség időtartamának minden évében meghaladja a támogatási szerződésben szereplő vállalás mértékének 75%-át. A teljesítés mértékét a ténylegesen teljesült és a vállalt növekmény hányadosának százalékban kifejezett értéke adja. A kötelezettség mértékének meghatározása során bázisértéknek a pályázat benyújtását megelőző utolsó lezárt üzleti év beszámolójának adatait kell tekinteni.”
(2) Az R1. 9. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Foglalkoztatási kötelezettség keretében - a fenntartási kötelezettség mellett - a 8. § (1) bekezdés b) pontjának ba) alpontjában, valamint a 35. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt jogcímek szerint támogatásban részesített kedvezményezett arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatási szerződésben rögzített foglalkoztatotti többletlétszámot 3 éven, kis- és középvállalkozások esetén 2 éven át fenntartsa. A kötelezettség teljesítése meghatározásának alapját az átlagos statisztikai állományi létszámok adják. A kötelezettség teljesítését leghamarabb a projekt befejezését követő hónapban, legkésőbb a projekt befejezését követő hatodik hónapban meg kell kezdeni (feltöltési időszak). A kötelezettség teljesülése mértékének meghatározása során bázislétszámnak a pályázat benyújtását megelőző 12 hónap átlagos statisztikai állományi létszámát kell tekinteni figyelemmel a célelőirányzat korábbi évi forrásaiból, valamit egyéb forrásokból megítélt támogatásokhoz kapcsolódó foglalkoztatási kötelezettségekre. Az egyes évek foglalkoztatotti többletlétszáma alatt az adott év átlagos statisztikai állományi létszámának és a bázislétszámnak a különbségét kell érteni. A kötelezettség teljesítésének mértékét a ténylegesen teljesült és a vállalt foglalkoztatotti többletlétszám hányadosának százalékban kifejezett értéke adja. A kötelezettség teljesítésének mértékét annak kezdő időpontjától számított, egyenként 12 hónapos időszakokra vonatkozóan, külön meg kell határozni. A foglalkoztatási kötelezettség teljesítése során az átlagos statisztikai állományi létszámban a részmunkaidőben foglalkoztatottak a teljes munkaidőben alkalmazottak törtrészének felelnek meg. A foglalkoztatási kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, ha a vállalt többletlétszám a kötelezettség teljes időtartamára számított átlagban teljesül, és az egyes évek átlagos többletlétszáma a kötelezettség időtartamának minden évében meghaladja a szerződésben szereplő többletlétszám 60%-át. A foglalkoztatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó határértéket arra a foglalkoztatási kötelezettséggel terhelt időszakra kell először alkalmazni, amelyikbe 2009. március 31. esik.”
2. § Az R1. 24. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Amennyiben a kedvezményezett által benyújtott, a tanács által támogatásban részesített pályázat mellékletét képező árajánlat költségtételei nem forintban meghatározottak, és a pályázat befogadása, valamint a szerződéskötés között eltelt időszakban az árajánlat devizaneme és a forint hivatalos keresztárfolyamában bekövetkezett változás alapján a forint gyengülése a 15%-ot meghaladta, úgy - a támogatási szerződés megkötése vagy módosítása keretében - a kedvezményezett a projekt céljának, valamint a támogatás összegének és intenzitásának változatlanul hagyása mellett kezdeményezheti a tanácsnál a műszaki tartalom arányos csökkentését.”
3. § Az R1. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a tervezett módosítással a támogatási szerződésben rögzített műszaki tartalom megvalósulása sérülne, a támogatási döntést hozó szerv csak a támogatás arányos részének visszavonásával járulhat hozzá a támogatási szerződés módosításához. Amennyiben a tervezett módosítással a vállalt kötelezettségek teljesítése sérülne, de a kötelezettségek teljes időtartamára vetítve 75%-ot - foglalkoztatási kötelezettség esetén 60%-ot - meghaladó mértékű teljesítés várható, a támogatási döntést hozó szerv csak a támogatás arányos részének visszavonásával járulhat hozzá a támogatási szerződés módosításához. A kötelezettségek 75%, foglalkoztatási kötelezettség esetén 60% alatti várható teljesítésével járó szerződésmódosítási kezdeményezéshez a támogatási döntést hozó szerv nem járulhat hozzá.”
4. § Az R1. a 25. §-át követően a következő új 25/A. §-sal egészül ki:
„25/A. § (1) Amennyiben a kedvezményezett az előre nem tervezhető, jelentősen megváltozott külső gazdasági környezet miatt időlegesen nem tudja teljesíteni a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit, úgy a támogatási döntést hozó szervtől írásban kérelmezheti a 9. § (7) és (9)-(11) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítésének felfüggesztését. A kérelemben meg kell jelölni, hogy az melyik támogatási szerződéshez kapcsolódik, mely kötelezettség felfüggesztésére irányul, valamint a felfüggesztés kérelmezett kezdő és befejező időpontját. Emellett részletesen be kell mutatni a vállalt kötelezettségek teljesítését megakadályozó okokat, valamint a kedvezményezett által a felfüggesztés időtartama alatt tervezett azon intézkedéseket, amelyek biztosítják a vállalt kötelezettségek eredeti szerződéses feltételek szerinti teljesítését a felfüggesztés lejártát követően.
(2) A támogatási döntést hozó szerv döntését megelőzően - az Államkincstárral együttműködve, szükség szerint helyszíni ellenőrzéssel egybekötve - meg kell vizsgálni, hogy biztosított-e a kedvezményezett működőképessége, a kérelemben bemutatott okok alapján megállapítható-e a kedvezményezett felelőssége, valamint a felfüggesztés lejártát követően reálisan teljesíthetők-e a vállalt kötelezettségek.
(3) A kötelezettségek teljesítésének felfüggesztéséről a támogatási döntést hozó szerv a kérelem beérkezését követő 60 napon belül dönt. A felfüggesztés időtartama nem lehet rövidebb 6, és nem lehet hosszabb 16 hónapnál. A felfüggesztés kezdő és befejező időpontját naptári napok szerint kell a támogatási szerződés módosításában rögzíteni.
(4) A támogatási döntést hozó szerv nem függesztheti fel a kötelezettségek teljesítését azon kedvezményezettek esetében, akik - a kötelezettségek teljesítésének felfüggesztésére irányuló kérelem benyújtását megelőzően - a támogatási szerződésből fakadó kötelezettségeiket nem teljesítették.
(5) Amennyiben a kedvezményezett számára a 26. § (6) bekezdése szerint támogatási előleget ítélt meg a támogatási döntést hozó szerv, úgy a kedvezményezett azon projektje kapcsán, amelyhez a támogatási előleget igénybe vette, felfüggesztés csak abban az esetben alkalmazható, ha a megítélt és felhasznált előleggel a kedvezményezett maradéktalanul elszámolt a támogatási döntést hozó szerv felé.
(6) A kötelezettségek teljesítésének felfüggesztése támogatási szerződésenként csak egy alkalommal engedélyezhető, a felfüggesztés időtartamát nem lehet meghosszabbítani. A felfüggesztés időtartamának lejártát követően a kedvezményezett köteles a kötelezettségeit a támogatási szerződésben vállalt feltételek szerint teljesíteni.
(7) A támogatási döntést hozó szerv az általa kötött, 2009. január 1-jén még folyamatban lévő támogatási szerződések számának legfeljebb 40%-ában élhet a kötelezettségek teljesítésének felfüggesztésével. Ezen korlát érvényesítése során a kötelezettségek teljesítésének felfüggesztésére irányuló kérelmek beérkezési sorrendjét kell figyelembe venni.”
5. § (1) Az R1. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A támogatás igénybevétele - előleg esetén az előleg felhasználásával történő elszámolást követően - forrás- és teljesítményarányosan, számla ellenében vagy fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás alapján, természetes személytől történő ingatlanvásárlás esetében adásvételi szerződés alapján, a pénzügyi teljesítést követően, utólagosan történhet. A saját vállalkozásban végzett beruházás esetén az elszámolás a támogatási szerződésben meghatározott bizonylat alapján történhet. Az igénybe vett előleg felhasználása számla, fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás, természetes személytől történő ingatlanvásárlás esetében adásvételi szerződés alapján igazolható, amennyiben ezek pénzügyi teljesítése megtörtént.”
(2) Az R1. 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A célelőirányzat 2008. évi decentralizált keretéből pályázati rendszerben támogatott projektek likviditásának biztosításához - a tanácshoz benyújtott kérelem alapján és indokolt esetben - támogatási előleg nyújtható, a projekt megítélt támogatásának legfeljebb 40%-a mértékéig. A tanácsnak a támogatási előleg folyósításáról szóló döntése során kötelező előbbre sorolni azokat a projekteket, amelyek megvalósításának feltételéül a kedvezményezett foglalkoztatási kötelezettséget vállalt. A támogatási előleget a támogatási szerződés megfelelő módosítását követően lehet folyósítani.”
6. § (1) Az R1. 28. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A támogatásban részesült jövedelemtermelő projektek, valamint forgalomképes ingatlanon megvalósuló önkormányzati fejlesztések esetében legalább a támogatással megegyező összegű ingatlan jelzálogjog bejegyzésével, bank vagy más, garanciavállalásra jogosult intézmény garanciavállalásával kell biztosítékot nyújtani. Előleg jóváhagyása esetén az előleg összegére a felhasználásról történő elszámolás időpontjáig biztosítékot kell nyújtani akkor is, ha e rendelet a támogatott projekthez nem ír elő biztosítéknyújtási kötelezettséget.
(2) A támogatás biztosítékaként bejegyzett jelzálogjog és az esetlegesen azt megelőző ranghelyekre bejegyzett jelzálogjogok összege együttesen nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 90%-át. A harmadik, vagy azt követő ranghelyekre felajánlott ingatlan jelzálogjogok elfogadhatóságáról a támogatási döntést hozó szerv - az ingatlan értékesíthetősége, forgalmi értéke, valamint a felajánlott ranghelyet megelőző ranghelyeken bejegyzett jelzálogjogok összegének mérlegelését követően - dönt. A jelzálogszerződés megkötése és a jelzálogszerződéshez kapcsolódóan benyújtott módosítási kezdeményezésekről szóló döntések meghozatala során az ingatlan forgalmi értékét három hónapnál nem régebbi, bejegyzett értékbecslő által kiállított értékbecslés alapján kell megállapítani.”
(2) Az R1. 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A célelőirányzat 39. § (3) bekezdés szerinti jogelőd előirányzatai terhére nyújtott támogatás kapcsán megkötött támogatási szerződések mellékletét képező jelzálogszerződésekhez kapcsolódó kérelem elbírálása, az esetlegesen szükségessé váló szerződésmódosítás során a minisztérium nevében a támogatási döntést hozó szerv, a biztosítékok érvényesítése során pedig az Államkincstár jár el.”
7. § (1) Az R1. 30. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az igénybe vett támogatás arányos része kamattal növelt összegének visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás visszavonásával és törlésével jár, ha]
„b) az adózás előtti eredmény növelésére irányuló kötelezettség a kötelezettség teljes időtartamát tekintve csak részben, de 75%-ot meghaladó mértékben teljesül olyan módon, hogy a teljesítés mértéke a kötelezettség minden évében meghaladja a 75%-ot, vagy
c) a foglalkoztatási kötelezettség a kötelezettség teljes időtartamát tekintve csak részben, de 60%-ot meghaladó mértékben teljesül, olyan módon, hogy a teljesítés mértéke a kötelezettség minden évében meghaladja a 60%-ot, vagy”
(2) Az R1. 30. § (2) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az igénybe vett támogatás teljes, (3) bekezdés szerinti kamattal növelt visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás visszavonásával és törlésével jár, ha]
„d) az adózás előtti eredmény növelésére irányuló kötelezettség a kötelezettség bármelyik évében 75%-ot meg nem haladó mértékben teljesül, vagy
e) a foglalkoztatási kötelezettség a kötelezettség bármelyik évében 60%-ot meg nem haladó mértékben teljesül, vagy”
(3) Az R1. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kamat a visszavonáskor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese, nem önkormányzatok kedvezményezettsége esetén a visszavonáskor érvényes jegybanki alapkamat másfélszerese. A kamatot a támogatás igénybevételétől a támogatási döntést hozó szervnek vagy az ügynökségnek a támogatási szerződés nem megfelelő teljesítéséről való értesülését igazoló dokumentum keltezéséig terjedő időszakra kell felszámítani. A támogatási szerződés nem megfelelő teljesítéséről való értesülést igazoló dokumentum keltezésének helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv esetén a jegyzőkönyv aláírásának dátumát, a (2) bekezdés g) pontjában szereplő eljárások esetén az eljárás megindulásáról tájékoztató Cégközlöny dátumát kell tekinteni. A kamat összegét - az ügynökséggel együttműködve - az Államkincstár határozza meg.”
(4) Az R1. 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Abban az esetben, ha a támogatás és kamatai befizetésére a (4) bekezdésben rögzített határidőn túl kerül sor, a kötelezettség teljes összegére a határidőtől a 31. § szerinti részletfizetési kezdeményezés támogatási döntést hozó szervhez vagy ügynökségéhez történő igazolható beérkezéséig, ilyen kezdeményezés hiányában a visszafizetési kötelezettség maradéktalan teljesítéséig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat felével megegyező mértékű késedelmi kamatot kell felszámítani. Abban az esetben, ha a kedvezményezett nem önkormányzat, a visszafizetési kötelezettség maradéktalan teljesítéséig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat harmadával megegyező mértékű késedelmi kamatot kell felszámítani.”
8. § Az R1. 31. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A 39. § (3) bekezdés szerinti jogelőd előirányzatok terhére nyújtott támogatás részleges vagy teljes visszavonásából adódó visszafizetési kötelezettség részletekben történő teljesítése iránt benyújtott kérelmek elfogadásáról, valamint a visszafizetés időbeli ütemezéséről a támogatási döntést hozó szerv saját hatáskörében eljárva, az e §-ban foglaltaknak megfelelően dönt.”
9. § Az R1. 34. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A pályázati rendszerek működtetésére fordítható (1) bekezdés szerinti forrás 90%-a a (2) bekezdés szerinti megállapodás megkötését követően, 10%-a a megállapodásban szereplő beszámolási kötelezettség teljesítését követően folyósítható.”
10. § Az R1. 35. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A célelőirányzat 2008. évi központi keretének terhére előleg folyósítható
a) az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti jogcímek alapján megítélt támogatásokhoz a megítélt támogatás legfeljebb 40%-a mértékéig;
b) az (1) bekezdés i) pontja alapján a lebonyolító partner szervezet részére a támogatás legfeljebb 100%-a mértékéig.”
11. § (1) Az R1. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter az 1. § (2) bekezdésének e) pontja alapján, a központi keretből a 35. § (1) bekezdésének a) pontja alapján biztosított források terhére JESSICA-típusú, visszaforgó rendszerű támogatást nyújthat megyei jogú városok és fővárosi kerületek önkormányzatainak többségi tulajdonában álló, az Integrált Városfejlesztési Stratégiákhoz illeszkedő fejlesztések megvalósításáért felelős gazdasági társaságok részére gazdasági, közösségi funkciókat, városi funkciókat, valamint a közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló, mintaprojekt jellegű projektjeinek megvalósítása érdekében, amelyek célja:
a) kereskedelmi, gazdasági szereplők ösztönzése a várossal való szerves együttműködés és együttélés céljából a fenntarthatóságot szem előtt tartva;
b) a helyi identitást, közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése;
c) az élhető város vagy városrész központi területek megteremtése, a városépítészet és az épített környezet minőségének fejlesztése;
d) a közszféra ügyfélbarát szolgáltató funkciójának erősítése;
e) a környezettudatosságot erősítő és a helyi foglalkoztatást javító fejlesztések megvalósítása.”
(2) Az R1. 36. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Források rendelkezésre állása esetén, második forduló keretében a miniszter a felhívást 2009. június 30-ig ismételten közzéteheti. A második fordulóban a pályázatok benyújtási határideje 2009. szeptember 30.”
(3) Az R1. 36. § (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Második forduló esetén a miniszter - a Szakértői Bizottság javaslata alapján - 2009. november 15-ig dönt a források odaítéléséről.”
(4) Az R1. 36. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A visszatérítendő támogatásokra a 6. § (6) bekezdésében szereplő szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:]
„c) a mintaprojektek likviditásának biztosításához a 35. § (4) bekezdés a) pontja szerinti támogatási előleg kérelem alapján igényelhető. A kérelemről a (3) bekezdés szerinti tevékenysége során a Szakértői Bizottság döntési javaslatot készít.”
(5) Az R1. 36. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (3) bekezdés alapján megítélt támogatás felhasználására a minisztérium és a kedvezményezett szerződést köt. A szerződésben rendelkezni kell a támogatások lehívásának ütemezéséről, valamint a támogatások késedelmes igénybevétele esetén a jogkövetkezményekről, beleértve jelentős mértékű késedelem esetén a támogató elállási jogát.”
12. § Az R1. 39. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A célelőirányzat jogelőd előirányzatai az alábbiak:
a) terület- és régiófejlesztési célelőirányzat;
b) vállalkozási övezetek támogatása célelőirányzat;
c) kistérségi támogatási alap;
d) térség- és település-felzárkóztatás célelőirányzat;
e) területfejlesztési célelőirányzat.
(4) A jogelőd előirányzatok terhére hozott, munkahely-megtartási kötelezettséggel járó támogatási döntések esetében a foglalkoztatási kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, ha a vállalt létszám a kötelezettség teljes időtartamára számított átlagban teljesül, és az egyes évek átlagos létszáma a kötelezettség időtartamának minden évében meghaladja a szerződésben szereplő létszám 85%-át.
(5) A jogelőd előirányzatok központi kerete terhére megítélt támogatások esetében a kötelezettségek teljesítésének 25/A. § szerinti felfüggesztéséről a miniszter dönt.”
13. § A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 47/2008. (III. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 7. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha jogszabályváltozás vagy hatósági intézkedés miatt a támogatással folyamatban lévő beruházás műszaki tartalmának megváltoztatása szükséges, úgy indokolt esetben a kedvezményezett kérheti a beruházás műszaki tartalmának módosítását. A kérelmek engedélyezéséről a támogatási döntést hozó szerv dönt. E döntéseiről a támogatási döntést hozó szerv a döntést követő 8 munkanapon belül írásban tájékoztatja a minisztert.
(9) A (8) bekezdés szerinti műszaki tartalom módosítására irányuló kérelemben az önkormányzat, társulás
a) ismerteti a beruházás műszaki tartalmának megváltoztatását előidéző okokat és körülményeket,
b) bemutatja a támogatási szerződés mellékletét képező, a fejlesztés támogatott műszaki tartalmát és költségeit, a fejlesztés pénzügyi forrásait bemutató táblázatok módosított, tételesen kitöltött tartalmát, valamint mellékeli
c) a hatósági intézkedést alátámasztó dokumentumot, és
d) szükség esetén az illetékes hatóság engedélyének hiteles másolatát.
(10) A beruházás műszaki tartalmának változtatásából származó többletköltség miatt a kedvezményezettet a beruházás elfogadott összköltségéhez képest további támogatás nem illeti meg.”
14. § Az R2. 9. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a kedvezményezett
a) a támogatási szerződésben rögzített tervezett kezdéshez képest, vagy
b) a támogatási szerződés mindkét fél által történő aláírásához képest (ha ez későbbi, mint a támogatási szerződésben rögzített tervezett kezdési időpont)
3 hónapon belül nem kezdi meg a beruházást, vagy nem kezdeményezi a támogatás - vagy a támogatás egy részének - igénybevételét, és késedelmét ezen idő alatt igazolható módon írásban a Tanácsnál nem menti ki, a támogatási döntés érvényét veszti. A Tanács erről mind a kedvezményezettet, mind az Igazgatóságot értesíti. Kivételt képeznek ez alól a közbeszerzési eljárás kapcsán folyamatban lévő jogorvoslati eljárás miatt, vagy az elhúzódó közbeszerzési eljárás miatt meg nem kezdhető beruházások.
(3) A fejlesztés befejezési időpontját úgy kell megállapítani, hogy a fejlesztés befejezése és az azt követő elszámolás a 12. § (1) bekezdésben meghatározott elszámolási határidőre biztosítva legyen.”
15. § Az R2. 11. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A HÖF CÉDE, HÖF TEKI, LEKI és TEUT előirányzatok esetében támogatási előleg adható a megítélt támogatás legfeljebb 40%-a mértékéig. A támogatás igénybevétele - előleg esetén az előleg felhasználásával történő elszámolást követően - forrás- és teljesítményarányosan, számla ellenében vagy fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás alapján, a pénzügyi teljesítést követően, utólagosan történhet. A saját vállalkozásban végzett beruházás esetén az elszámolás a támogatási szerződésben meghatározott bizonylat alapján történhet. Az igénybe vett előleg felhasználása számla, fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás alapján igazolható, amennyiben ezek pénzügyi teljesítése megtörtént.”
16. § Az R2. 14. §-a a következő (8)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Amennyiben a (2) vagy (4) bekezdésében foglaltak szerinti visszavonásból adódó visszafizetési kötelezettség egy összegben történő teljesítése a kedvezményezett gazdálkodását súlyosan veszélyeztetné, a kedvezményezett a visszavonásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül benyújtott kérelme esetén lehetőség van a kötelezettség részletekben történő teljesítésére. A részletfizetési kérelem elfogadásáról, valamint a törlesztés időbeli ütemezéséről a támogatási döntést hozó szerv dönt.
(9) A visszafizetés futamideje nem lehet hosszabb 36 hónapnál. A törlesztési ütemezéshez kapcsolódóan meghozott döntése során a támogatási döntést hozó szerv elfogadhat türelmi időszakot, a törlesztés futamideje azonban ezzel együtt sem haladhatja meg a 36 hónapot.
(10) A visszafizetés ütemezését a támogatási szerződés módosításában kell rögzíteni. A támogatási szerződés ilyen irányú módosításában szerepelnie kell, hogy a visszafizetési kötelezettség egyszeri, 30 napot meg nem haladó késedelmes teljesítése esetén a késedelemmel érintett összeg után a (7) bekezdés szerinti késedelmi kamat kerül a késedelem időtartamára felszámításra.
(11) A teljes fennálló tartozás esedékessé válik, és annak összegét a befizetés napjáig terjedő időszakra számított (7) bekezdés szerinti késedelmi kamat terheli, amennyiben a döntéstől számított 30 napon belül a (10) bekezdés szerinti, kamattal növelt összegű részlet visszafizetésére nem kerül sor, vagy a kedvezményezett második alkalommal késedelembe esik.”
17. § Az R2. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó előirányzatok jogelőd előirányzatai az alábbiak:
a) önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttség nélkül (céljellegű decentralizált támogatás) előirányzat;
b) területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása előirányzat;
c) a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása előirányzat;
d) települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújításának támogatása előirányzat;
e) települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása előirányzat.”
18. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 10. napon lép hatályba.
(2) Az R1. és R2. e rendelettel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő támogatási ügyekre is alkalmazni kell.
(3) Az R1. e rendelet
a) 3. §-ával megállapított 25. § (2) bekezdésében,
b) 4. §-ával megállapított 25/A. §-ában,
c) 5. §-ával megállapított 26. § (2) bekezdésében,
d) 6. §-ával megállapított 28. § (1), (2) és (7) bekezdésében,
e) 7. §-ával megállapított 30. § (1) bekezdés c) pontjában, (2) bekezdés e) pontjában, valamint (3) és (5) bekezdésében,
f) 8. §-ával megállapított 31. § (7) bekezdésében
foglalt rendelkezéseit az R1. e rendelet 12. §-ával megállapított 39. § (3) bekezdése szerinti jogelőd előirányzatokhoz kapcsolódó folyamatban lévő támogatási ügyekre is megfelelően alkalmazni kell.
(4) Az R2. e rendelet
a) 13. §-ával megállapított 7. § (8)-(10) bekezdésében,
b) 16. §-ával megállapított 14. § (8)-(11) bekezdésében
foglalt rendelkezéseit az R2. e rendelet 17. §-ával megállapított 28. § (3) bekezdése szerinti jogelőd előirányzatokhoz kapcsolódó folyamatban lévő támogatási ügyekre is megfelelően alkalmazni kell.
(5) Az 1-17. § e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. E bekezdés e rendelet hatálybalépését követő második napon hatályát veszti.