98/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet

a felsőoktatási képzés feltételeiről szóló egyes kormányrendeletek módosításáról

A Kormány a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. §-a (1) bekezdésének 2., 5., 7., 9. és 20. pontjában, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (3) bekezdésének d) pontjában, valamint a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 9. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva - a 14. § (1)-(3) bekezdések tekintetében a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. §-a (3) bekezdése előírása alapján a Magyar Rektori Konferenciával egyetértésben - a következőket rendeli el:
1. § A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FR.) 6. §-a (2) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett alapképzési szakokra és az egységes, osztatlan szakokra vonatkozóan tartalmazza]
„a) az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által a felvétel feltételéül meghatározott, az adott évi felvételi eljárásokat legalább két évvel megelőzően, valamint a két évvel későbbi felvételi eljárásokra vonatkozóan a 3. számú mellékletben felsorolt érettségi vizsgatárgyak közül közösen kiválasztott - és a minisztérium hivatalos lapjában nyilvánosságra hozott - érettségi vizsgatárgyakat és a vizsgák szintjét,”
2. § Az FR. 8. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Minden évben két felvételi eljárás hirdethető:
a) a februárban induló képzésekre történő jelentkezés (a továbbiakban: keresztféléves felvételi eljárás) határideje - minden képzési szintre vonatkozóan - a képzés indítását megelőző év november 15. napja,
b) a szeptemberben induló képzésekre történő jelentkezés (a továbbiakban: általános felvételi eljárás) esetén a jelentkezés határideje a képzés indítása szerinti év február 15. napja.”
3. § (1) Az FR. 11. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adatfeldolgozás során - a kérelem hiányos benyújtása esetén - a Hivatal legkésőbb a jelentkezési határidőt követő 30. napig - a keresztféléves felvételi eljárásban a 20. napig - a jelentkezőt a Ket. 37. §-a szerinti hiánypótlásra szólítja fel.”
(2) Az FR. 11. §-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az általános felvételi eljárás esetén március 25. és április 5. között kell nyilvánosságra hozni a felvételi eljárás statisztikai adatait.”
(3) Az FR. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A felsőoktatási intézmény, amennyiben a jelentkező az intézmény által meghatározott - intézményspecifikus - mellékletet nem nyújtja be, a besorolási döntés időpontja előtt 45 nappal - keresztféléves felvételi eljárás esetében 30 nappal - felhívja a jelentkezőt ennek pótlására.”
4. § Az FR. 12. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A Hivatal - a hiánypótlással érintett kérelmek kivételével - a felsőoktatási intézmény számára továbbítja
a) legkésőbb a jelentkezési határidőt követő 40. napig - a keresztféléves felvételi eljárásban 15. napig - az adott felsőoktatási intézménybe jelentkezett pályázók személyi (név, születési név, anyja születési neve, születési idő és hely), elérhetőségi adatait (postázási cím) és az adott intézményt érintő jelentkezési adatait (képzés szintje, munkarendje, finanszírozási forma, szak neve),
b) legkésőbb a jelentkezési határidőt követő 60. napig - a keresztféléves felvételi eljárásban 45. napig - az adott intézménybe a jelentkező által benyújtott, felvételi kérelme elbírálásához szükséges, a központi nyilvántartásban rögzített adatait.”
5. § Az FR. 15. §-ának (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tanulmányi pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből és az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeiből a következő módon kell kiszámolni:
a) öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), valamint egy legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy utolsó két (tanult) év végi érdemjegyeinek - a (2) és (3) bekezdésekre figyelemmel megállapított - összegét kettővel meg kell szorozni,
b) az érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye átlagát egész számra kell kerekíteni.”
6. § (1) Az FR. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 2005. előtt tett érettségi vizsgatárgyaknak a felvételi eljárás időpontjában hatályos érettségi vizsgatárgyakkal való megfeleltetését a jelentkező által a jelentkezés benyújtásával egyidejűleg előterjesztett kérelmére az érettségi vizsga letételének időpontjában hatályos és a felvételi jelentkezés időpontjában hatályos vizsgakövetelmények szakmai tartalmának összevetése alapján az Oktatási Hivatal elnöke hatósági eljárás keretében állapítja meg. Az Oktatási Hivatal elnöke köteles a tantárgyi megfeleltetésre, amennyiben a vizsgakövetelményeknek legalább 75%-a megegyezik, illetve az elutasításra, amennyiben az egyezés nem éri el az 50%-ot. A megfeleltetett érettségi vizsgatárgyak jegyzékét a Hivatal a honlapján közzéteszi.”
(2) Az FR. 16. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az 1996. előtt érettségi vizsgát tett, felsőfokú végzettségű jelentkező érettségi pontjait, amennyiben az (1) bekezdés szerint meghatározott érettségi vizsgatárgyak közül csak egy eredményével rendelkezik, az ennek alapján megállapított eredményének kétszerezésével kell meghatározni.”
7. § (1) Az FR. 19-20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A jelentkező az államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgáért nyelvenként
a) középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga esetén 28 többletpontra, vagy
b) felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga esetén 40 többletpontra
jogosult.
(2) A jelentkező az (1) bekezdés alapján legfeljebb 40 többletpontot kaphat akkor is, ha a többletpontokra több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga alapján is jogosult lenne, vagy ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege ezt meghaladná. Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont.
(3) Államilag elismert középfokú (B2) írásbeli vagy szóbeli típusú, illetve felsőfokú (C1) írásbeli vagy szóbeli típusú, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkező akkor jogosult 28, illetve 40 többletpontra, ha a sajátos nevelési igénye miatt igazoltan nem tudja a komplex típusú nyelvvizsgát letenni.
(4) Amennyiben a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg - a nyelvvizsga és a nyelvi OKTV egyidejűségének kivételével - több jogcím alapján lenne jogosult többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg. A képzés nyelvéből szerzett nyelvvizsgáért, illetve a képzés nyelvéből letett emelt szintű érettségiért többletpont nem kapható.
20. § (1) A jelentkező a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint a felvételi eljárás során
a) az adott sportág országos sportági szakszövetsége által kiadott igazolás alapján az eredmény elérésekor
aa) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon,
ab) a FIDE által szervezett Sakkolimpián,
ac) 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián
szereplő sportágban világ- és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 16, országos sportági szakszövetség által szervezett országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 8 többletpontra;
b) a művészeti szakképzésben tanuló szakközépiskolások részére szervezett, a minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 16 többletpontra;
c) tárgyanként legfeljebb egy, a ca)-cb) alpontok szerinti tanulmányi versenyeken elért eredmény alapján, ha a jelentkező a versenyeredményt azon tárgyak valamelyikéből érte el, amelyeket a felsőoktatási intézmények a 16. § (1) bekezdése alapján érettségi pontot adó tárgyként a szakra vonatkozóan meghatároztak,
ca) az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyén elért 1-10. helyezésért 80, 11-20. helyezésért 40, 21-30. helyezésért 20 többletpontra,
cb) a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak 24, az első díjasoknak 12 többletpontra;
d) az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért legalább 3. helyezésért 20 többletpontra;
e) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, illetve a korábban az érettségi vizsgát követően megszerzett technikusi képesítő bizonyítványért, a 2. számú melléklet szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 24 többletpontra;
f) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a [(1)] (2) bekezdésének h) pontja szerint a szakképesítésért felelős miniszter által szervezett országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezése alapján a szakmai vizsga egésze (minden része) alól felmentést kapott jelentkező, a 2. számú melléklet szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 többletpontra
jogosult.
(2) Az (1) bekezdés ca) pontja alkalmazása során a döntőbe jutott, de azon részt nem vevő jelentkezőt - a verseny szervezőjének igazolása alapján - a döntőben elvileg elérhető utolsó helyezést elérőnek kell tekinteni.
(3) Az (1) bekezdés a), b), d), e) és f) pontja alkalmazása során jogcímenként legfeljebb egy-egy többletpontra jogosító eredmény alapján jogosult többletpontra a jelentkező.”
(2) Az FR. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) A hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 20 többletpontra jogosult.
(2) A halmozottan hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult.
(3) A fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult.
(4) Az a jelentkező, aki a jelentkezési határidő és a felvételi döntés közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult.
(5) Az (1)-(4) bekezdések szerinti jogosultságot (a kedvezményre jogosító feltételek meglétét) a 12. § (3) bekezdésében meghatározott határidőig kell igazolni.”
8. § (1) Az FR. 25. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hivatal a besorolási döntést
a) a keresztféléves felvételi eljárás esetén legkésőbb a képzés indítása szerinti év január 15. napjáig,
b) az általános felvételi eljárás esetén legkésőbb a képzés indítása szerinti év augusztus 1. napjáig
hozza meg. A besorolási döntés időpontját a Hivatal állapítja meg.”
(2) Az FR. 26. §-a (1) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felsőoktatási intézmény a felvételről szóló döntését határozatban
a) a keresztféléves felvételi eljárásban a besorolási döntés időpontját követő nyolc napon belül
b) az általános felvételi eljárásban augusztus 1-jéig
írásban közli a jelentkezővel. A felsőoktatási intézmény azt a jelentkezőt veszi fel, aki hozzá lett besorolva.”
9. § Az FR. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § (1) A 14-16. §, 18-21. §, 23-24. §-ban foglaltak a mesterképzésre történő jelentkezésre nem alkalmazhatók.
(2) A jelentkező teljesítményét pontozásos rendszerben kell értékelni a felvételi teljesítményért és a többletteljesítményért kapható maximális pontszám meghatározásával, melyek összege legfeljebb 100 pont.
(3) A többletteljesítményekért adható többletpontok - beleértve a (6) bekezdésben meghatározottakat - jogcímeit, mértékét, megállapításának rendjét, az intézmény a szabályzatában határozza meg azzal, hogy az előnyben részesítendők többletpontja nem lehet több 10 pontnál, és nem lehet kevesebb 1 pontnál.
(4) A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a szabályzatában határozza meg.
(5) A művészeti, művészetközvetítő és sporttudományi képzési területre jelentkezők esetében a jelentkezők teljesítményét kizárólag a gyakorlati vizsga alapján is meg lehet állapítani.”
10. § Az FR. 45. §-a (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (4) bekezdés alapján az intézményeket illető részt a Hivatal két részletben utalja át az intézményeknek. Az őket illető rész 75%-át a 12. § (2) bekezdés a) pontban megállapított határidőt követő 60 napon belül, a fennmaradó részt a jogorvoslati eljárások lezárását követő 30 napon belül.”
11. § Az FR. 46. §-a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az 15. § (1) bekezdése alkalmazása szempontjából természettudományos tantárgy a Nemzeti Alaptanterv szerinti „Ember a természetben”, „Földünk és környezetünk” műveltségi terület fejlesztési feladatainak teljesítését lehetővé tevő tantárgy (biológia, fizika, kémia, földrajz, természettudomány).
(3) A középiskolák által oktatott tantárgynak a (2) bekezdésben említett műveltségi területnek való megfeleltetését a középiskola - pedagógiai programját és helyi tantervét tartalmazó - kérelmére hatósági eljárás keretében az Oktatási Hivatal elnöke a tantárgy követelményeinek szakmai vizsgálata alapján állapítja meg. Az Oktatási Hivatal elnöke köteles a kérelem elfogadására, amennyiben a kérelemben megjelölt tantárgy követelményrendszere legalább 60%-ban tartalmazza legalább egy, a (2) bekezdésben megjelölt tantárgy egy tanév során teljesítendő követelményét. Az érettségi vizsga során választható természettudományos tantárgyként megfeleltetett tantárgyak jegyzékét a Hivatal a honlapján közzéteszi.”
12. § (1) Az FR. 2. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.
(2) Az FR. 3. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.
(3) Az FR.
a) 15. §-a (4) bekezdésében és 16. §-a (8) bekezdésében az „a felsőoktatási intézmény dönt” szövegrész helyébe az „a Hivatal dönt” szövegrész;
b) 19. §-a (1) bekezdésében az „a középfokú C típusú nyelvvizsga” szövegrész helyébe az „a középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga” szövegrész;
c) 19. §-a (3) bekezdésében az „a középfokú A vagy B típusú” szövegrész helyébe az „a középfokú (B2) szóbeli típusú vagy írásbeli típusú” szövegrész;
d) 19. §-a (3) bekezdésében az „a felsőfokú A vagy B típusú” szövegrész helyébe az „a felsőfokú (C1) szóbeli típusú vagy írásbeli típusú nyelvvizsga” szövegrész;
e) 45. §-a (3) bekezdésében az „Az alapdíjból” szövegrész helyébe az „A befizetett alapdíjból” szövegrész
lép.
13. § (1) A felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 50/2008. (III. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NR.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az államilag támogatott hallgatók képzésének költségvetési támogatása a normatív képzési, tudományos célú és fenntartói támogatással történik, amelynek e rendelet alapján számított intézményi költségvetési támogatási mértéke - az éves költségvetésben meghatározott felsőoktatási támogatás összegétől függően - legfeljebb 10%-kal csökkenhet, és amit kiegészíthet egyes speciális feladatok támogatása.”
(2) Az NR. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felsőoktatási törvény 3. számú mellékletében meghatározott számítási alap összege a költségvetési évben 260 000 Ft.”
14. § (1) A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: BR.) 1. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.
(2) A BR. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép.
(3) A BR. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép.
15. § A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 10. számú mellékletének
a) V. pontjában a „Keltezés, aláírások, záradékok” szövegrész, a „Keltezés, záradékok, aláírás” szövegrész helyébe a „keltezés, bélyegzőlenyomat, aláírások, záradék” szövegrész lép;
b) V. pontja kiegészül e rendelet 6. számú mellékletében meghatározott V/G. ponttal;
c) VI. pontja helybe e rendelet 7. számú melléklete lép.
16. § (1) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet
a) 45. §-a (4) bekezdése a) pontjában és 54. §-a (2) bekezdése b) pontjában a „középfokú „C” típusú” szövegrész helyébe a „középfokú (B2) komplex típusú” szövegrész lép;
b) 45. §-a (4) bekezdése b) pontjában és 54. §-a (3) bekezdése b) pontjában az „alapfokú „C” típusú” szövegrész helyébe az „alapfokú (B1) komplex típusú” szövegrész lép;
c) 45. §-a (5) bekezdése a) pontjában a „fokozatú „A” típusú” szövegrész helyébe a „fokozatú szóbeli típusú” szövegrész lép;
d) 45. §-a (5) bekezdése b) pontjában a „fokozatú „B” típusú” szövegrész helyébe a „fokozatú írásbeli típusú” szövegrész lép;
e) 54. §-a (1) bekezdése b) pontjában és 54. §-a (4) bekezdésében a „felsőfokú „C” típusú” szövegrész helyébe a „felsőfokú (C1) komplex típusú” szövegrész lép;
f) 54. §-a (5) bekezdése a) pontjában a „felsőfokú „A” típusú” szövegrész helyébe a „felsőfokú (C1) szóbeli típusú” szövegrész lép;
g) 54. §-a (5) bekezdése b) pontjában a „felsőfokú „B” típusú” szövegrész helyébe a „felsőfokú (C1) írásbeli típusú” szövegrész lép;
h) 56/A. §-a (4) bekezdése hatályát veszti.
(2) A diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet
a) 1. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az „álló hallgató (a továbbiakban: hallgató)” szövegrész helyébe az „álló hallgató, doktorjelölt (a továbbiakban együttesen: hallgató)” szövegrész lép;
b) 9. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nappali oktatás munkarendje szerint tanulók, a képzési kötelezettségüket teljesítők, illetve az 1. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott jogosultak részére a nappali tagozat, az esti tagozat munkarendje szerint tanulók részére az esti tagozat, a levelező tagozat munkarendje szerint tanulók, illetve az alapfokú művészetoktatási intézmények tanulói részére a levelező tagozat diákigazolványát, az egyéb munkarend szerint tanulók részére a távoktatási tagozat diákigazolványát kell kiállítani. A doktorjelöltek számára a levelező tagozat munkarendje szerinti diákigazolványt kell kiállítani.”
(3) A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet
a) 3. §-ának (1) bekezdésében a „Tanulói jogviszonya” szövegrész helyébe a „Tanulói, hallgatói, doktorjelölti jogviszonya” szövegrész lép;
b) 3. §-ának (1) bekezdése kiegészül a következő bd) alponttal:
[(1) Tanulói, hallgatói, doktorjelölti jogviszonya alapján az 1. számú mellékletben meghatározott kedvezményre jogosult:]
„bd) a felsőoktatási intézmények levelező oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban részt vevő hallgatója, illetve doktorjelöltje a lakóhely és az oktatási intézmény között megváltható kedvezményes menetjeggyel,”
c) 1. számú melléklete 10. pontját megelőző alcím helyébe e rendelet 8. számú melléklete lép;
d) 1. számú mellékletének 15. pontja helyébe e rendelet 9. számú melléklete lép.
17. § (1) E rendelet - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet 1-4. §-a, 6. § (1) bekezdése, 8. §-a, 10. §-a, 12-16. §-a az e rendelet kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(3) E rendelet
a) 7. §-a 2010. december 1-jén;
b) 5. §-a és 11. §-a 2012. január 1-jén
c) 6. §-ának (2) bekezdése, 9. §-a 2009. szeptember 15-én lép hatályba.
(4) Nem lép hatályba a felsőoktatási képzés feltételeiről szóló egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 92/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet.
(5) A felsőoktatási hallgatói diákigazolványról és doktorjelölti diákigazolványról szóló 295/2008. (XII. 11.) Korm. rendelet és a közoktatási diákigazolvány kiadásáról és használatáról szóló 296/2008. (XII. 11.) Korm. rendelet nem lép hatályba.