106/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet

egyes gyámügyi igazgatást érintő kormányrendeleteknek az új Polgári Törvénykönyv Második Könyvének hatálybalépésével összefüggő módosításáról

A Kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés a), b), c), d), g), i), l), n), q) és v) pontjában, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény 5. §-ában kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása

1. § A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) I. Fejezete a következő 6/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásából való adatkérés
6/A. § (1) A gondnokoltak és gondnokaik, valamint a támogatott személyek és támogatóik nyilvántartásából való adatkérés érdekében a gyámhivatal felhatalmazást ad a gondnoksággal, támogatott döntéshozatallal kapcsolatos gyámhivatali hatáskört gyakorló gyámhivatali vezető vagy ügyintéző részére a gondnokoltak és gondnokaik, valamint a támogatott személyek és támogatóik nyilvántartásában szereplő adatokhoz való közvetlen hozzáférésre. A felhatalmazásnak tartalmaznia kell a közvetlen hozzáférési jogosultság terjedelmét és feltételeit is.
(2) A közvetlen hozzáférésre történő felhatalmazás kiadásáról és annak változásáról a gyámhivatal vezetője vagy ügyintézője haladéktalanul értesíti a gondnokoltak és gondnokaik, valamint a támogatott személyek és támogatóik nyilvántartását kezelő Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalát.
(3) A gyámhivatal az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásából való adatkérés érdekében - a hatályos előzetes jognyilatkozatban foglaltak figyelembevétele céljából - az adatfelhasználás célját és jogalapját feltüntető egyedi kérelemmel fordul az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalához [a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény 14-17. §].”
2. § A Gyer. 7/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7/A. § A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül,
a) amennyiben a gyámhatóság a feladatkörébe tartozó döntést hoz
aa) a gyermekjóléti szolgálat vezetője,
ab) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat (a továbbiakban: gyermekvédelmi szakszolgálat) vezetője,
ac) a gyermekotthon vezetője,
ad) a gyámként kirendelt nevelőszülő;
b) az általa kezdeményezett eljárásokban a gyermekjogi képviselő.
(2) A gyámhatósági eljárásban a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló személy ügyfélnek minősül, kivéve, ha gondnokát az eljárás tárgyát illetően, illetve az eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal önálló eljárásra feljogosította a bíróság.”
3. § A Gyer. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyámhatósági eljárást az e rendeletben meghatározott ügyekben a korlátozottan cselekvőképes gyermek és - kivéve, ha gondnokát az eljárás tárgyát illetően, illetve az eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal önálló eljárásra feljogosította a bíróság - a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló személy önállóan is megindíthatja.”
4. § A Gyer. 10. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a magánindítványra büntetendő bűncselekmény sértettje cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes gyermek, vagy gondnokság alatt álló nagykorú személy és a törvényes képviselő vagy a korlátozottan cselekvőképes sértett nem terjeszt elő magánindítványt, azt a gyámhivatal előterjesztheti [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 31. § (3) bekezdés].”
5. § (1) A Gyer. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyámhatósági eljárásban a meghallgatást mellőzni lehet, ha a meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, illetve a meghallgatást mellőzni kell, ha a meghallgatandó nagykorú személy ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ha a gondnokolt gondnokát az eljárás tárgyát illetően, illetve az eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal önálló eljárásra feljogosította a bíróság [Ptk. 2:25. §].”
(2) A Gyer. 11. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyámhatóság nem mellőzheti a gyermek közvetlen meghallgatását,)
„c) ha jogszabály rendelkezése értelmében a korlátozottan cselekvőképes gyermeknek saját jognyilatkozatot kell tennie.”
(3) A Gyer. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A gondnokoltnak a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § i) pont szerinti akadálymentes kommunikáció elvein alapuló meghallgatása érdekében a gyámhatóság szükség esetén igénybe veszi jelnyelvi tolmács, a gondnokolt ellátásával, gondozásával, támogatásával vagy segítésével közvetlenül foglalkozó személy, illetve a fogyatékos személyekkel való kommunikáció terén jártas más szakember közreműködését.”
(4) A Gyer. 11. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha az ügyfél a támogatója (hivatásos támogatója) jelenlétének hiánya miatt újbóli meghallgatását kéri, a gyámhatóság a meghallgatást egy alkalommal megismétli [Gyvt. 128. § (5) bekezdés].”
6. § A Gyer. 12. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Ismeretlen személy, ismeretlen helyen való távollét, eltűnt személy”
7. § A Gyer. II. Fejezetének „Ismeretlen személy, ismeretlen helyen való távollét” alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § Ha a gyermek vagy a gondnokolt érdeke indokolttá teszi, a gyámhivatal a bíróságtól az eltűnt személy, különösen a gyermek vagy a gondnokolt szülője vagy más hozzátartozója, holtnak nyilvánítását vagy halála tényének bírósági megállapítását kérheti, feltéve, hogy az érintett személy eltűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismeretessé vált volna [Ptk. 2:5. § (4) bekezdés].”
8. § A Gyer. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha az ügyfél a támogatója (hivatásos támogatója) jelenlétének hiánya miatt a tárgyalás újbóli megtartását kéri, a gyámhatóság a tárgyalást egy alkalommal megismétli [Gyvt. 128. § (5) bekezdés].”
9. § A Gyer. a következő 21/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A művi meddővé tételhez való hozzájárulás
21/A. § (1) A művi meddővé tételre vonatkozó kérelemhez való gyámhivatali hozzájárulás iránti eljárás a korlátozottan cselekvőképes gyermek vagy a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülője, más törvényes képviselője kérelmére indul [az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 187/A. § (1) bekezdés].
(2) A gyámhivatal az eljárása során meghallgatja a gyermeket és törvényes képviselőjét, valamint megvizsgálja, hogy a beavatkozás megfelel-e a gyermek érdekének. A törvényes képviselő a meghallgatása során előterjeszti a rendelkezésére álló, a művi meddővé tételt indokolttá tevő egészségügyi dokumentációt.
(3) A gyámhivatal akkor adhatja meg a művi meddővé tétel iránti kérelemhez való hozzájárulását, ha az a korlátozottan cselekvőképes gyermek akaratával megegyezik és a korlátozottan cselekvőképes gyermek tisztában van a művi meddővé tétel következményeivel.
(4) Ha a korlátozottan cselekvőképes gyermek és törvényes képviselője között érdekellentét merül fel, a gyámhivatal a művi meddővé tétel iránti kérelemhez való törvényes képviselői hozzájárulás megtételére eseti gondnokot rendel a gyermeknek.
(5) A gyámhivatalnak a művi meddővé tétel iránti kérelemhez való hozzájárulás tárgyában hozott határozatának rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tájékoztatást tartalmaz arról, hogy az Eütv. 187/A. § (3) bekezdése alapján az elutasító határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, az ellen a korlátozottan cselekvőképes gyermek a Fővárosi Bíróságnál nyújthat be keresetet.
(6) A gyámhivatal a művi meddővé tétel iránti kérelemhez való hozzájárulásról 10 munkanapon belül dönt.”
10. § A Gyer. 24. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A vagyonkezelés”
11. § A Gyer. 24. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A törvényes képviselő vagyonkezelői joga nem terjed ki a korlátozottan cselekvőképes gyermek keresményével való rendelkezésre, és nem zárja ki a szokásos mértékű ajándékozást [Ptk. 2:13. § (2) bekezdés].”
12. § (1) A Gyer. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyámhivatal dönt a szülőnek, más törvényes képviselőnek a bíróság vagy a közjegyző által még el nem bírált jognyilatkozata jóváhagyásáról, ha a jognyilatkozat
a) a gyermeket megillető tartásról történő lemondásra [Ptk. 2:12. § (2) bekezdés a) pont],
b) a gyermeket örökösödési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre [Ptk. 2:12. § (2) bekezdés b) pont],
c) a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására [Ptk. 2:12. § (2) bekezdés b) pont],
d) a gyermek által kötött tartási vagy életjáradéki szerződésre [Ptk. 2:12. § (2) bekezdés a) és b) pont],
e) - azon eset kivételével, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására - a gyermek ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére [Ptk. 2:12. § (2) bekezdés c) pont],
f) a gyermek tulajdonában álló ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon az építtető részére tulajdonszerzést jelentő építési, épületbővítési vagy más értéknövelő beruházás engedélyezésére [Ptk. 2:12. § (2) bekezdés c) pont],
g) a gyermek tulajdonában lévő ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon álló felépítmény teljes vagy részleges bontásának engedélyezésére [Ptk. 2:12. § (2) bekezdés c) pont],
h) a gyermek lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetésére vagy lakáscseréjéhez történő hozzájárulás megszerzésére [Ptk. 2:12. § (2) bekezdés c) pont],
i) a gyermek ingatlantulajdonát érintő közös tulajdon átruházással történő megszüntetésére [Ptk. 2:12. § (2) bekezdés c) pont],
j) a gyermek beszolgáltatott vagyonára [Csjt. 82. § (2) bekezdés, Ptk. 2:12. § (2) bekezdés d) pont],
k) a gyermek személyes tulajdonát képező, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hétszeresét meghaladó mértékű ingó és készpénzvagyonát, illetve vagyoni értékű jogát érintő jogügyletre [Ptk. 2:12. § (2) bekezdés e) pont],
l) a gyermek tulajdonát képező - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hétszeresét meghaladó - értékpapírt, üzletrészt, részvényt érintő jogügyletre [Ptk. 2:12. § (2) bekezdés e) pont],
m) a gyermek részére ígért vagy adott ajándék visszautasítására [Ptk. 2:10. § (5) bekezdés]
vonatkozik.”
(2) A Gyer. 25. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A gyámhivatal nem hagyhatja jóvá a törvényes képviselő jognyilatkozatát, ha azzal a kiskorú ajándékoz, idegen kötelezettségért ellenérték nélkül kötelezettséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond [Ptk. 2:13. § (1) bekezdés].
(4) A gyámhivatal az eljárása során vizsgálja, hogy a törvényes képviselő jognyilatkozata megtételekor figyelembe vette-e az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményét.
(5) A 17. életévét betöltött gyermek érdekében a törvényes képviselője kérheti a bíróságtól a gyermek gondnokság alá helyezését a nagykorúság elérésétől kezdődő hatállyal [Ptk. 2:15. § (2) bekezdés].”
13. § A Gyer. V. Fejezete a következő 36/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A gondnokolt házasságkötésének engedélyezésével kapcsolatos ügyek
36/A. § (1) A cselekvőképességében a házasságkötésre vonatkozó jognyilatkozat tekintetében korlátozott személy és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 8. § (1) bekezdése alapján ügycsoportra vonatkozó korlátozás nélkül, általános érvénnyel cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá tartozó személy a házasságkötése engedélyezése iránti kérelmet a gyámhivatalnál vagy az anyakönyvvezetőnél személyesen terjesztheti elő.
(2) A házasságkötéshez szükséges előzetes engedély megadására irányuló eljárásban a gyámhivatal meggyőződik arról, hogy a kérelmező cselekvőképessége a házasságkötésre vonatkozó jognyilatkozat tekintetében korlátozott, vagy a kérelmező ügycsoportra vonatkozó korlátozás nélkül, általános érvénnyel cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt áll.
(3) A gyámhivatal a házasságkötéshez szükséges előzetes engedély megadására irányuló eljárásban meghallgatja a házasulókat, a gondnokolt gondnokát és környezettanulmányt készít.
(4) A meghallgatásnak ki kell terjednie azokra a körülményekre, amelyek az engedély megadását indokolják, továbbá arra, hogy nem áll-e fenn házassági akadály.
(5) A házasságkötés engedélyezése akkor tekinthető különösen indokoltnak, ha az engedély megadása iránti kérelmet a gondnokolt szabad akaratából, befolyástól mentesen nyújtotta be, és a gondnokolt lakhatását, megélhetését, személyes kapcsolatai fenntartását a házasságkötés nem veszélyezteti.
(6) A házasságkötési engedély a gyámhivatali határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónapig hatályos.”
14. § A Gyer. 45. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az örökbe fogadni szándékozó személy a hozzá örökbefogadási szándékkal kihelyezett gyermek gondozásáról, tartásáról saját költségén köteles gondoskodni, azonban jogosult a gyermek után jogszabály alapján járó ellátások igénybevételére.”
15. § (1) A Gyer. 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elismerésről készített jegyzőkönyv tartalmazza
a) mindazokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy a férfi a gyermeket a Csjt. 37. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el,
b) az anya hozzájáruló nyilatkozatát,
c) az elismeréssel érintett gyermek törvényes képviselőjének hozzájáruló nyilatkozatát,
d) az elismeréssel érintett, 14. évét betöltött gyermek saját hozzájáruló nyilatkozatát,
e) az apai elismerő nyilatkozatot tevő, korlátozottan cselekvőképes kiskorú férfi törvényes képviselőjének hozzájáruló nyilatkozatát,
f) az apai elismerő nyilatkozatot tevő, a származás megállapításával kapcsolatos jognyilatkozat tételében cselekvőképességében korlátozott férfi elismerő nyilatkozatát és
g) a gyermek családi nevére vonatkozó bejelentést.”
(2) A Gyer. 56. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyámhatóság a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételekor vizsgálja az anya családi állapotát és az anya volt férje vagy a Csjt. 35. § (4) bekezdés szerinti igazolt élettársa tekintetében esetleg fennálló apasági vélelmet, továbbá azt, hogy az apai elismerő nyilatkozatot tevő férfi cselekvőképessége a származás megállapításával kapcsolatos jognyilatkozat tételében nem korlátozott-e. A hajadon családi állapot hatósági bizonyítvánnyal vagy egyéb közokirattal való igazolására kell felhívni az anyát, ha ezen adat a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból nem állapítható meg. Ha az anya nem csatolt igazolást az igazolt élettársi kapcsolat fennállásáról, azt a gyámhivatal szerzi be az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásából.”
16. § A Gyer. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A korlátozottan cselekvőképes, 16. életévét betöltött kiskorú férfi kérheti a gyámhivataltól az apai elismerő nyilatkozatának érvényességéhez szükséges törvényes képviselői nyilatkozat pótlását [Csjt. 37. § (3) bekezdés].”
17. § A Gyer. a következő 58/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Az apai elismerő nyilatkozathoz történő gyámhivatali hozzájárulás
58/A. § (1) Az apai elismerő nyilatkozatot tevő, a származás megállapításával kapcsolatos jognyilatkozat tételében korlátozottan cselekvőképes nagykorú férfi kérheti a gyámhivataltól az apai elismerő nyilatkozatához való hozzájárulás megadását [Csjt. 37. § (3) bekezdés].
(2) A hozzájárulás megadásához a gyámhivatal meghallgatja az apai elismerő nyilatkozatot tevő férfit, a gondnokát és a gyermek anyját.
(3) A gyámhivatal hozzájárul a korlátozottan cselekvőképes személy apai elismerő nyilatkozatához, ha azt a korlátozottan cselekvőképes személy szabad akaratából, befolyástól mentesen tette meg.”
18. § A Gyer. 59. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a születendő gyermek anyja korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú, vagy a származás megállapításával kapcsolatos jognyilatkozat tételében korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy, a gyámhivatal a méhmagzat részére - az elismerés teljes hatályához szükséges hozzájáruló nyilatkozat megtételére - gyámot rendel [Ptk. 2:3. §]. A gyámrendelés akkor is szükséges, ha az anya a gyermek születése idején előreláthatóan már nagykorú lesz.”
19. § A Gyer. VII. Fejezete a következő 64/A. §-sal egészül ki:
„64/A. § (1) A származás megállapításával kapcsolatos jognyilatkozat tételében cselekvőképességében korlátozott személy kérelmére a gyámhivatal hozzájárulhat a családi jogállás rendezésére irányuló per megindításához.
(2) A hozzájárulás megadása iránti eljárásban a gyámhivatal meghallgatja a gondnokoltat és - a gondnokolt beleegyezésével - a gondnokot, továbbá a családi jogállás rendezésében érintett más személyt.
(3) A gyámhivatal akkor járul hozzá a családi jogállás rendezése iránti per megindításához, ha a hozzájárulás megadása iránti kérelmet a gondnokolt szabad akaratából, befolyástól mentesen nyújtotta be.”
20. § A Gyer. 73. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A gyermektartásdíj megelőlegezéséről, továbbfolyósításáról és ismételt elrendeléséről szóló határozat rendelkező részének a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell:)
„b) a gyermektartásdíj megelőlegezésének időtartamát, megjelölve a jogosultság kezdő és várható befejező időpontját, azzal, hogy a gyermektartásdíj megelőlegezésének időtartama legfeljebb 36 hónap lehet,
c) tájékoztatást a 74. § (1) bekezdésében foglaltakról,”
21. § A Gyer. 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tárgyhónapra esedékes megelőlegezett gyermektartásdíjat a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell folyósítani, ideértve a jogosultság megszűnésének hónapjára a Gyvt. 24. § (7) bekezdése alapján járó megelőlegezett gyermektartásdíjat is.”
22. § A Gyer. 110. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a gyámhivatal a nagykorúvá válással egyidejűleg a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezendő személy vagyonára zárlatot rendel el, és ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel, valamint megindítja a pert a gondnokság alá helyezés iránt, a vagyonkezelő gyámot végszámadásának a gyámhivatalhoz történő benyújtására kötelezi.”
23. § A Gyer. 123. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a gyermek utógondozói ellátása elrendelésének indokoltságán túl a gondnokság alá helyezés is szükségesnek látszik, a gondnokság alá helyezés iránti pert a 17. életévét betöltött gyermek gyámja is megindíthatja [Ptk. 2:15. § (2) bekezdés], vagy perindítás hiányában jelzi a gyámhivatalnak a gondnokság alá helyezés iránti per megindításának szükségességét.”
24. § A Gyer. HATODIK RÉSZ-ének címe helyébe a következő cím lép:
„GYÁMSÁG, ELŐZETES JOGNYILATKOZAT, TÁMOGATOTT DÖNTÉSHOZATAL ÉS GONDNOKSÁG”
25. § A Gyer. XVII. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„A gyám kirendelésével kapcsolatos ügyek”
26. § A Gyer. 127. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyámhivatal gyámot a szülői felügyelet alatt nem álló gyermek részére rendel. Nem áll szülői felügyelet alatt a gyermek, ha)
„c) a szülők cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorúak, vagy a szülői felügyelet tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló nagykorúak,”
27. § A Gyer. a következő 129/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A méhmagzat gyámja
129/A. § (1) A gyámhivatal a méhmagzat részére gyámot rendel, ha ez jogainak megóvása érdekében szükséges, különösen, ha törvényes képviselőjével érdekellentét áll fenn.
(2) A méhmagzat gyámjának tevékenysége a gyermek születésének időpontjáig tart.
(3) A szülő törvényes képviseleti jogát korlátozó rendelkezéseket [Csjt. 86. § (2) bekezdés, 87. §] a méhmagzat tekintetében is alkalmazni kell.”
28. § A Gyer. a következő XVII/A. és XVII/B. Fejezettel egészül ki:
„XVII/A. Fejezet
Az előzetes jognyilatkozattal és a támogatott döntéshozatallal kapcsolatos ügyek
Az előzetes jognyilatkozat felvétele
139/A. § (1) A nagykorú cselekvőképes személy kérelmére a személyesen megtett előzetes jognyilatkozata felvételéről készült gyámhivatali jegyzőkönyv tartalmazza különösen
a) annak az egy vagy több személynek a meghatározását, aki szükség esetén támogatást nyújthat az előzetes jognyilatkozatot tevő személy döntéseinek meghozatalához, jognyilatkozatai megtételéhez, valamint akit gondnokául, helyettes gondnokául rendelni javasol,
b) annak az egy vagy több személynek a meghatározását, akit (akiket) az előzetes jognyilatkozatot tevő személy kizár a támogató személyek, gondnokok közül,
c) a bentlakásos szociális intézményben történő elhelyezés kezdeményezését vagy annak megtiltását,
d) az előzetes jognyilatkozatot tevő személy kiskorú gyermeke számára a gyám megnevezését vagy meghatározott személyeknek a gyámságból történő kizárását,
e) az előzetes jognyilatkozatot tevő személy által adott meghatalmazást a vagyoni ügyeinek kezelésére, illetve
f) az előzetes jognyilatkozatot tevő személy rendelkezését ingó vagy ingatlan vagyontárgyai, jövedelme kezelésének módjáról.
(2) Az előzetes jognyilatkozatot tevő személyt a gyámhivatal tájékoztatja az előzetes jognyilatkozat megtételének jogkövetkezményeiről [Ptk. 2:17. § (4)-(8) bekezdés], az előzetes jognyilatkozat nyilvántartásba vétele szükségességéről [Ptk. 2:17. § (3) bekezdés], valamint az előzetes jognyilatkozat visszavonásának és módosításának lehetőségéről [Ptk. 2:18. § (3)-(4) bekezdés].
(3) A gyámhivatal az előzetes jognyilatkozat nyilvántartásba vétele iránt kérelmet terjeszt elő az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásba vételéről határozó helyi bíróságnál [a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény 9. § (1) és (2) bekezdés]. A kérelmet az előzetes jognyilatkozatról szóló jegyzőkönyv felvételét követő 3 munkanapon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell az előzetes jognyilatkozat felvételéről szóló gyámhivatali jegyzőkönyvet.
(4) Az előzetes jognyilatkozat nyilvántartásba vétele iránti gyámhivatali kérelem tartalmazza
a) az eljáró gyámhivatal megnevezését,
b) az eljáró gyámhivatal székhelyét,
c) a csatolt előzetes jognyilatkozatot tartalmazó gyámhivatali jegyzőkönyv számát, keltét,
d) az előzetes jognyilatkozatot tett személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,
e) a kérelem keltének helyét és idejét, valamint
f) az eljáró gyámhivatal kiadmányozásra jogosult vezetőjének vagy ügyintézőjének aláírását.
Az előzetes jognyilatkozat figyelembevétele
139/B. § (1) Ha a gondnokolt vagy a gondnoka a gyámhivatalt a bíróság határozata alapján hatályba lépett előzetes jognyilatkozat meglétéről tájékoztatja, vagy arról a gyámhivatal hivatalos tudomást szerez, a gyámhivatal az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásából történő adatkérés útján meggyőződik az előzetes jognyilatkozatnak az adott ügyre vonatkozó tartalmáról, és eljárása során figyelembe veszi az abban foglaltakat.
(2) Az előzetes jognyilatkozatban foglaltak figyelembevételénél a gyámhivatal a körülmények lényeges változásának [Ptk. 2:18. § (2) bekezdés b) pontja] megítélése során különösen az előzetes jognyilatkozatot tevő személy egészségi állapotában, jövedelmi helyzetében és az előzetes jognyilatkozatban meghatározott személyekkel való viszonyában bekövetkezett változásokat vizsgálja.
Támogató kinevezése érdekében tett jognyilatkozat felvétele
139/C. § (1) A támogatásra szoruló és a támogatónak jelentkező nagykorú cselekvőképes személyek közös kérelmére, személyesen megtett jognyilatkozatuk felvételéről készült gyámhivatali jegyzőkönyv tartalmazza különösen
a) együttes nyilatkozatukat
aa) a közöttük lévő bizalmi viszony fennállásáról, annak jellegéről és időtartamáról,
ab) azon ügyekről, ügycsoportokról, amelyekben a döntéshozatal elősegítését szükségesnek és lehetségesnek látják,
ac) a támogatás előrelátható gyakoriságáról és időtartamáról,
b) a támogatónak jelentkező személy nyilatkozatát, hogy bíróság általi kinevezése esetén vállalja a támogatói feladatok ellátását,
c) a gyámhivatal tájékoztatását
ca) a támogató kinevezésének törvényi akadályairól [Ptk. 2:19. § (5) bekezdés],
cb) a támogató bíróság által történő kinevezésének joghatásairól, a támogató eljárásbeli szerepéről, jogairól [Ptk. 2:20. §],
cc) a Gyvt. 128. § (4)-(10) bekezdésében és a Gyvt. 133/A. § (10) bekezdésében foglaltakról,
cd) a támogató kinevezésének bíróság általi visszavonásának lehetőségéről [Ptk. 2:21. § (1) bekezdés],
ce) arról, hogy a támogatásra szoruló személynek, vele együtt élő házastársának és élettársának, valamint egyenesági rokonának vagy testvérének a támogató kinevezése iránti, bírósághoz benyújtott kérelméhez csatolnia kell a gyámhivatali jegyzőkönyvet.
(2) Ha a gyámhivatali eljárásban támogatásra szoruló személy érintett vagy a támogatásra szoruló személy támogató közreműködését kérelmezi, és egyik esetben sem tud vele bizalmi viszonyban álló lehetséges támogató személyt megnevezni, a gyámhivatal tájékoztatja a hivatásos támogató bíróság általi kinevezésének lehetőségéről [Ptk. 2:22. § (1) bekezdés].
(3) A támogató kinevezése iránti eljárást folytató bíróság megkeresésére a gyámhivatal javaslatot tesz a kirendelhető hivatásos támogató személyére.
A hivatásos támogató felügyelete
139/D. § (1) A gyámhivatal a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének elősegítéséről szóló éves hivatásos támogatói jelentést [Gyvt. 128. § (8) bekezdés] határozattal elfogadja, ha abból megállapítható, hogy a hivatásos támogató tevékenysége megfelel a bíróság határozatában foglaltaknak és a támogatott személy érdekeinek.
(2) Ha a hivatásos támogató az éves jelentését a Gyvt. 128. § (8) bekezdése szerinti határidőben nem terjesztette elő, vagy a jelentésben foglaltak alapján valószínűsíthető, hogy a hivatásos támogató tevékenysége nem felel meg a bíróság határozatában foglaltaknak, illetve a támogatott személy érdekei sérültek, a gyámhivatal meghallgatja
a) a támogatott személyt arról, hogy elégedett-e a hivatásos támogató által nyújtott segítséggel, felmerült-e közöttük vita, érdekellentét, és kéri-e a hivatásos támogató bíróság általi felmentését,
b) indokolt esetben a hivatásos támogatót a jelentés előterjesztése elmaradásának, a jelentésben foglalt eljárásának és a támogatott személlyel felmerült vitájának, érdekellentétének az okáról.
(3) Ha a gyámhivatal eljárása során valószínűsíti, hogy a hivatásos támogató tevékenysége sérti a támogatott személy érdekeit, a támogatott személy egyetértése esetén a bírósághoz fordul a hivatásos támogató felmentése iránt, és egyidejűleg javaslatot tesz az új hivatásos támogató személyére.
(4) Ha a gyámhivatal az eljárása alapján a hivatásos támogató felmentésének kezdeményezését nem látja szükségesnek, a jelentés elbírálásáról szóló határozatában felhívja a hivatásos támogatót a támogatott személy következetes segítésére, a támogatott személy döntéshozatalának a bíróság határozatában foglaltaknak megfelelő támogatására.
A hivatásos támogató jogállása és díjazása
139/E. § (1) A hivatásos támogató a gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat által közszolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személy.
(2) A hivatásos támogató a bíróság kirendelő határozatában meghatározottaknak megfelelően, az abban foglalt ügyek, ügycsoportok tekintetében, a felügyeletét ellátó gyámhivatallal együttműködve, a támogatott személy érdekében, döntéseinek, véleményének tiszteletben tartásával jár el, valamint segíti a támogatott személyt a cselekvőképesség gyakorlásában.
(3) A hivatásos támogatót tevékenységéért a foglalkoztatására irányuló jogviszonynak megfelelő díjazás illeti meg.
XVII/B. Fejezet
A gondnoksággal kapcsolatos ügyek
A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozatairól való döntés
139/F. § (1) A gyámhivatal az adott ügyben, ügycsoportban korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy jognyilatkozatának elbírálásáról [Ptk. 2:24. § (1) bekezdés]
a) a gondnokolt és a gondnok közötti vita esetén hivatalból vagy kérelemre, vagy
b) a gondnokolt vagy a gondnok nyilatkozattételének elmaradása esetén a gondnoknak a gondnokoltat károsodástól való megóvása céljából előterjesztett kérelme vagy a gondnokolt által előterjesztett kérelem alapján
dönt.
(2) A gyámhivatal az eljárása során
a) meghallgatja a gondnokot,
b) személyesen, az akadálymentes kommunikáció elveinek figyelembevételével meghallgatja a gondnokoltat,
c) indokolt esetben meghallgatja a gondnokolt hozzátartozóját vagy az ellátásával foglalkozó személyt.
(3) A (2) bekezdés szerinti meghallgatásra indokolt esetben a gyámhivatal hivatalos helyiségén kívül is sor kerülhet.
(4) A jognyilatkozat elbírálása érdekében a gyámhivatal a gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartása vagy a bíróság által részére megküldött határozat alapján megvizsgálja, hogy mely ügycsoportokra terjed ki a cselekvőképesség korlátozása, továbbá az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásából történő adatkérés útján meggyőződik arról, hogy van-e az érintett személynek olyan érvényes és hatályos előzetes jognyilatkozata, amely a jóváhagyandó vagy pótlandó jognyilatkozatot érinti.
139/G. § A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozatának elbírálásáról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) abban az esetben, ha a jognyilatkozat megtétele a gondnokolt érdekében áll, őt károsodástól óvja meg, a gondnokolt vagy a gondnok jognyilatkozatának jóváhagyását vagy pótlását, vagy
b) a gondnokolt vagy a gondnok jognyilatkozata jóváhagyásának, vagy pótlásának elutasítását.
A gondnok azonnali eljárásának felülvizsgálata
139/H. § (1) A gyámhivatal a gondnok értesítése alapján vagy a máshonnan történő hivatalos tudomásszerzést követően hivatalból, 15 napon belül felülvizsgálja a gondnok azonnali eljárásának [Ptk. 2:24. § (2) bekezdés] szükségességét, az azonnali eljárás okát, és azt, hogy a gondnok eljárása a gondnokolt érdekeinek védelmét, károsodástól való megóvását szolgálta-e.
(2) A gyámhivatal az eljárása során
a) személyesen, az akadálymentes kommunikáció elveinek figyelembevételével meghallgatja a gondnokoltat,
b) nyilatkoztatja a gondnokoltat arról, hogy gondnokával fennáll-e vita, érdekellentét,
c) indokolt esetben meghallgatja a gondnokolt
ca) hozzátartozóját,
cb) ellátásával foglalkozó személyt,
cc) támogatóját, ha a bíróság más ügycsoportban támogatót nevezett ki a gondnokolt számára.
(3) A (2) bekezdés szerinti meghallgatásra indokolt esetben a gyámhivatal hivatalos helyiségén kívül is sor kerülhet.
139/I. § A gondnoknak a gondnokoltja helyett és nevében történt eljárásának és jognyilatkozatának elbírálásáról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) a gondnok eljárásának és jognyilatkozatának utólagos jóváhagyását, vagy
b) a gondnok eljárása jóváhagyásának elutasítását és jognyilatkozata érvénytelenné nyilvánítását, valamint tájékoztatást a gondnoki tisztségből történő felmentés lehetőségéről [Ptk. 2:40. § (3) bekezdés c) pont, Ptk. 2:40. § (4) bekezdés], illetve
c) - szükség esetén - a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását.
A korlátozottan cselekvőképes személy gondnokának önálló eljárása
139/J. § (1) Ha a gondnok önálló eljárás [Ptk. 2:25. §] iránti kérelmet nyújt be, a gyámhivatal meggyőződik arról, hogy az önálló eljárás a jognyilatkozat megtétele érdekében adott üggyel, ügycsoporttal kapcsolatban szükséges, és a gondnok a fogyatékos személyekkel való kommunikáció terén jártas szakember közreműködésével sem képes a gondnokoltjával olyan kommunikációra, amely szükséges lenne közös nyilatkozattételükhöz vagy közöttük érdemi vita kialakulásához.
(2) A gyámhivatal az eljárása során
a) indokolt esetben meghallgatja a gondnokolt hozzátartozóját, az ellátásával foglalkozó személyt, és ha a bíróság más ügycsoportban támogatót nevezett ki a gondnokolt számára, a támogatóját,
b) beszerzi a fogyatékos személyekkel való kommunikáció terén jártas szakember - ideértve a gondnokolt ellátásával, gondozásával, támogatásával vagy segítésével közvetlenül foglalkozó személyt is - véleményét.
(3) Ha a gyámhivatal a gondnok önálló eljárás iránti kérelmét megalapozottnak találja - a gondnokrendelés indokoltságának felülvizsgálatára irányuló per megindításával vagy a gondnok önálló eljárásra való feljogosítása iránti nemperes eljárás kezdeményezésével -, a gondnokkal közösen fordul a bírósághoz a gondnok önálló eljárásra történő feljogosítása érdekében.
(4) A gyámhivatalnak és a gondnoknak a gondnok önálló eljárása iránti közös kérelme tartalmazza a kérelem előterjesztésének okait és indokolt esetben azoknak a korlátozás alá tartozó ügycsoportoknak vagy ügycsoportokon belüli egyes ügyeknek a megnevezését, amelyben a gondnok önálló eljárásra, jognyilatkozat önálló megtételére való feljogosítását kérik.
(5) A gondnokkal közösen előterjesztett kérelemmel együtt a gyámhivatal benyújtja a bíróság számára a fogyatékos személyekkel való kommunikáció terén jártas szakember véleményét.
(6) A gyámhivatal a gondnok önálló eljárásra való feljogosítása időtartamának lejártát legkésőbb 45 munkanappal megelőzően a feljogosítás felülvizsgálata iránt kérelmet terjeszt elő a bíróságnál.
A gondnokolt önállóan megtett, gyámhivatali jóváhagyáshoz kötött jognyilatkozatának elbírálása
139/K. § (1) A gyámhivatal akkor adhatja meg a gondnokoltnak a Ptk. 2:27. § (2) bekezdése szerinti, bíróság vagy közjegyző által még el nem bírált jognyilatkozatának - a gondnokának beleegyezése nélkül kért - jóváhagyását, ha az a gondnokolt érdekeit, megélhetését nem veszélyezteti.
(2) A gyámhivatal az eljárása során
a) meghallgatja a gondnokoltat, továbbá meghallgathatja a gondnokot, a gondnokolt hozzátartozóját és az ellátásával foglalkozó személyt,
b) környezettanulmányt készít vagy szerez be a gondnokoltnak a tartózkodási helyén tapasztalható életkörülményeiről,
c) beszerzi a gondnokolt megélhetését biztosító jövedelméről, az őt megillető ellátásokról szóló igazolást.
139/L. § A gondnokolt önállóan megtett jognyilatkozatának elbírálásáról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza a jognyilatkozat jóváhagyását vagy annak elutasítását, valamint a vagyonkezelésre jogosult gondnok tájékoztatását a gondnokolt vagyonában bekövetkezett változásról.
A művi meddővé tételhez való hozzájárulás
139/M. § (1) A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmére, ha gondnokát a bíróság nem jogosította fel önálló eljárásra, a gyámhivatal a 21/A. § (2)-(6) bekezdésében foglaltak szerint dönt a gondnokolt művi meddővé tétel iránti kérelméhez való hozzájárulásról [Eütv. 187/A. § (1) bekezdés].
(2) A gyámhivatal a korlátozottan cselekvőképes személy önálló eljárásra feljogosított gondnokának kérelmére dönt a gondnokolt művi meddővé tételének engedélyezése iránti pernek a - gondnokkal együttesen, a Fővárosi Bíróság előtt történő - megindításáról.
(3) Az együttes perindítás érdekében a gyámhivatal megvizsgálja, hogy a beavatkozás megfelel-e a gondnokolt érdekének.
A zárgondnok és az ideiglenes gondnok kirendelése
139/N. § (1) A zárgondnok és az ideiglenes gondnok kirendelése előtt a gyámhivatal megvizsgálja
a) a zárgondnok és az ideiglenes gondnok kirendelésének okát [Ptk. 2:28. § (1) bekezdés, Ptk. 2:29. § (1) bekezdés],
b) a gondnokság alá helyezési per megindításának indokoltságát,
c) azt, hogy kivel él egy háztartásban a gondnokság alá helyezendő személy, illetve milyen szociális alap- vagy szakellátásban részesül,
d) azt, hogy van-e olyan házastárs, szülő vagy más hozzátartozó, akit zárgondnokul, ideiglenes gondnokul ki lehet rendelni, ennek hiányában hivatásos gondnok vagy ügyvéd kirendelése indokoltabb-e a gondnokság alá helyezendő személy személyének, vagyonának védelme érdekében,
e) azt, hogy van-e vagyona a gondnokság alá helyezendő személynek.
(2) A döntéshozatal előtt a gyámhivatal
a) beszerzi a gondnokság alá helyezendő személy
aa) születési anyakönyvi kivonatának másolatát,
ab) vagyonára vonatkozó bizonyítékokat, így különösen ingatlan tulajdoni lapjának másolatát, folyószámla-kivonatot, és
ac) egészségi állapotára vonatkozó meglévő szakvéleményeket,
b) környezettanulmányt készít vagy szerez be a gondnokság alá helyezendő személynek a tartózkodási helyén tapasztalható életkörülményeiről, továbbá
c) lehetőség szerint meghallgatja a gondnokság alá helyezendő személyt, valamint szükség szerint a hozzátartozóit.
(3) Ha a gondnokság alá helyezendő személy egészségi állapotára vonatkozóan nem áll szakértői vélemény a gyámhivatal rendelkezésére, a gyámhivatal pszichiáter szakorvos véleményét szerzi be a gondnokság alá helyezési per megindításának indokoltságáról.
139/O. § (1) Ha a gyámhivatal tudomására jut, hogy az érintett személy gondnokság alá helyezése szükséges, és van olyan személyi, illetve vagyoni ügye, amelyben önállóan vagy segítséggel eljárni, döntést hozni és jognyilatkozatot tenni nem képes, a gyámhivatal hivatalból vagy kérelemre
a) a gondnokság alá helyezendő személy vagyonának védelme érdekében zárlatot rendel el a vagyonra és ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel [Ptk. 2:28. § (1) bekezdés], vagy
b) ideiglenes gondnokot rendel az érintett személy életét, testi épségét, vagyoni viszonyait súlyosan veszélyeztető helyzetben, ha az a) pont szerinti intézkedéstől nem várható az érintett személy károsodástól való megóvása [Ptk. 2:29. § (1) bekezdés].
(2) A gyámhivatal az (1) bekezdés szerinti intézkedése megtételétől számított 8 napon belül pert indít a bíróságon az érintett személy gondnokság alá helyezése iránt.
139/P. § A zárgondnok kirendeléséről szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) azon vagyontárgyak körét, amelyre a zárlatot elrendelik,
b) a tájékoztatást arról, hogy a zárlatra és a zárgondnok működésére a bírósági végrehajtásról szóló törvény biztosítási intézkedések végrehajtására vonatkozó fejezetének a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni,
c) a tájékoztatást arról, hogy a Ptk. 2:28. § (1) bekezdése alapján a zárlatot elrendelő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek,
d) a tájékoztatást arról, hogy a zárgondnok kirendelésétől számított 8 napon belül a gyámhivatal a bírósághoz fordul a gondnokság alá helyezési per megindítása érdekében.
139/Q. § Az ideiglenes gondnok kirendeléséről szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) azt, hogy az ideiglenes gondnok mely ügyben, illetve ügyekben járhat el,
b) a tájékoztatást arról, hogy az ideiglenes gondnokra azokban az ügyekben, amelyekben kirendelték, a gondnokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni,
c) - szükség esetén - a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását,
d) a tájékoztatást arról, hogy az ideiglenes gondnok kirendelésétől számított 8 napon belül a gyámhivatal a bírósághoz fordul a gondnokság alá helyezési per megindítása érdekében.
Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviseletére gondnok kirendelése, eseti gondnok és ügygondnok kirendelése
139/R. § A gyámhivatal a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 224. §-a szerinti gondnokot rendel annak a személynek, akit körülményei ügyei vitelében tartósan akadályoznak, és emiatt előreláthatólag hosszabb időn át képviseletre szorul.
139/S. § (1) A gyámhivatal eseti gondnokot rendel
a) annak a személynek, aki a 12. § (1) bekezdése szerint ismeretlennek minősül, vagy akit körülményei adott ügy vitelében akadályoznak,
b) annak a személynek, akinek az ügyében más eljáró szerv, személy az eseti gondnok kirendelése érdekében - a kirendelés szükségességét alátámasztó okok és bizonyítékok megjelölésével - megkeresi,
c) ha a korlátozottan cselekvőképes személy és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn, vagy a törvényes képviselő más tényleges akadály miatt nem járhat el, illetve a szülő nem láthatja el a gyermek törvényes képviseletét,
d) ha a szülő mint törvényes képviselő a gyermeket a Csjt. 87. § (1) bekezdése szerint nem képviselheti,
e) ha különleges szakértelmet igénylő ügyben a gyám vagy a gondnok nem képes a törvényes képviselet ellátására,
f) annak a gyermeknek, akinek gyámja nem jogosult a gyermek vagyonának kezelésével járó feladatok ellátására [Gyvt. 89. § (1) bekezdés],
g) az új gondnok kirendeléséig annak a korlátozottan cselekvőképes személynek, akinek gondnoka meghalt.
(2) Az eseti gondnok kirendelése iránt a jegyző intézkedik, ha erre az előtte folyó gyámhatósági eljárásban van szükség.
(3) Eseti gondnokul - a Gyvt. 68/B. § (1) bekezdésében és 89. § (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével - elsősorban ügyvédet kell kirendelni.
139/T. § (1) A gyámhivatal ügygondnokot rendel,
a) ha közigazgatási hatósági eljárásban a természetes személy ügyfélnek nincs eljárási képessége [Ket. 15. § (7) bekezdés],
b) ha közigazgatási hatósági eljárásban a természetes személy ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik vagy nem tud az ügyben eljárni, és nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja [Ket. 40. § (5) bekezdés],
c) annak a személynek, akinek az ügyében más eljáró szerv, személy az ügygondnok kirendelése érdekében - a kirendelés szükségességét alátámasztó okok és bizonyítékok megjelölésével - megkeresi.
(2) Az ügygondnok, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a gyámhivatal felhatalmazása nélkül pénzt vagy dolgot nem vehet át, egyezséget nem köthet, vitás jogot nem ismerhet el, illetve arról nem mondhat le, kivéve, ha ezzel az általa képviselt személyt nyilvánvaló károsodástól óvja meg.
(3) Az ügygondnok kirendelése iránt a jegyző intézkedik, ha erre az előtte folyó gyámhatósági eljárásban van szükség.
(4) A gyámhatóság az ügygondnok kirendeléséről szóló döntést 22 munkanapon belül hozza meg.”
29. § A Gyer. XVIII. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„A gyám működésének felügyelete és irányítása, a gondnok tevékenységének felügyelete”
30. § A Gyer. 142. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A gyámot a gyámhivatal kivételesen felmentheti, ha a gyám működése ellen kifogás nem merül fel, azonban más személy kirendelése a gyámolt érdekeit tekintve kedvezőbb.
(2) Ha a gyámhivatal a gyámot tisztségéből felmenti, elmozdítja vagy azonnali hatállyal felfüggeszti, ezen intézkedésével egyidejűleg új gyámot rendel.”
31. § A Gyer. a következő 142/A. §-sal egészül ki:
„142/A. § (1) Ha a gondnok a kötelezettségét nem teljesíti, vagy olyan cselekményt követ el, illetve olyan magatartást tanúsít, amellyel a gondnokolt érdekeit súlyosan sérti vagy veszélyezteti [Ptk. 2:40. § (3) bekezdés c) pont], a gyámhivatal hivatalból vagy kérelemre haladéktalanul
a) a bírósághoz fordul a gondnok tisztségéből való felmentése iránt,
b) javaslatot tesz a bíróságnak az új gondnok személyére,
c) a bíróság határozatának meghozataláig arra az ügyre, ügycsoportra, amelyben a gondnok a gondnokolt érdekeit sértő módon járt el, eseti gondnokot rendel.
(2) A gyámhivatal akkor is kérheti a bíróságtól más személy gondnokként való kirendelését, ha a gondnokolt véleménye és érdekei alapján más személy alkalmasabb lenne a gondnoki tisztség viselésére [Ptk. 2:40. § (4) bekezdés].”
32. § A Gyer. XIX. Fejezete helyébe a következő Fejezet lép:
„XIX. Fejezet
A gondnokság alá helyezési per, a gondnok kirendelése és felmentése iránti per, valamint a felülvizsgálati eljárás megindítása, továbbá a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti per
A gondnokság alá helyezési per, valamint a gondnok kirendelése és felmentése iránti per megindítása
144. § (1) A gyámhivatal a gondnokság alá helyezés szükségességének vizsgálatára irányuló eljárás megindulásakor haladéktalanul felhívja a gondnokság alá helyezendő személy vele együtt élő házastársát, a gondnokság alá helyezendő személy egyenesági rokonát vagy testvérét a gondnokság alá helyezési per megindítására.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint felhívott személyek úgy nyilatkoznak, hogy nem kívánják megindítani a gondnokság alá helyezési pert, vagy arra a gyámhivatali felhívástól számított 60 napon belül nem kerül sor, a gyámhivatal indítja meg a gondnokság alá helyezési pert.
(3) A gondnoki tisztség megszűnése esetén - kivéve, ha a bíróság előtt az új gondnok kirendelése iránti eljárás már folyamatban van - a gyámhivatal pert indít az új gondnok kirendelése iránt, és indokolt esetben a gondnokoltnak eseti gondnokot rendel.
(4) Ha a gyámhivatal tudomást szerez a gondnok felmentésének szükségességéről, pert indít a gondnok felmentése iránt.
(5) A (2)-(4) bekezdés szerinti perek esetén a keresetlevél tartalmazza
a) a gondnok, az új gondnok személyére vonatkozó javaslatot,
b) indokolt esetben az egyes ügycsoportok tekintetében történő korlátozásra vonatkozó javaslatot,
c) a Pp. 121. §-ában meghatározott adatokon kívül a gondnokság alá helyezendő személy, a gondnokolt
ca) ingatlanának helyrajzi számát,
cb) nyugdíja esetén a nyugdíjfolyósítási törzsszámot,
cc) betétben elhelyezett készpénz esetén a betétkönyv vagy folyószámla számát,
d) azoknak a tanúknak a nevét és lakcímét, akik ismerik a gondnokság alá helyezendő személy, a gondnokolt magatartását és életvitelét.
(6) A keresetlevélhez csatolni kell a gondnokság alá helyezendő személy, a gondnokolt
a) születési anyakönyvi kivonatát vagy annak másolatát, kivéve, ha az iratokat külföldről kell beszerezni,
b) elmeállapotára vonatkozó pszichiáter szakorvos véleményét, és ha rendelkezésre áll, a pszichológus véleményét, illetve a gyógypedagógiai véleményt,
c) tulajdonában lévő ingatlanok tulajdoni lapját,
d) lakóhelyén készített környezettanulmányt,
e) részére ideiglenes gondnok, zárgondnok, eseti gondnok kirendeléséről szóló határozatot.
A gondnok személyére vonatkozó gyámhivatali javaslat
145. § (1) A gyámhivatal a 144. § (2)-(4) bekezdése szerinti perek megindításával egyidejűleg, vagy a bíróság megkeresésére [Pp. 310. § (4) bekezdés], javaslatot tesz a gondnok, az új gondnok személyére.
(2) A gyámhivatal a gondnok, az új gondnok személyére a gondnokság alá helyezendő személy, a gondnokolt véleményének figyelembevételével, illetve a hatályos előzetes jognyilatkozatában foglaltak szerint tesz javaslatot. Előzetes jognyilatkozat hiányában a gyámhivatal a gondnokság alá helyezendő személlyel, a gondnokolttal együtt élő házastársat javasolja gondnoknak kirendelni. Együtt élő házastárs hiányában, továbbá a gondnokság alá helyezendő személy, a gondnokolt és az együtt élő házastárs közötti érdekellentét esetén a gyámhivatal olyan személyt javasol gondnoknak kirendelni, aki a gondnokság ellátására az összes körülmény figyelembevételével alkalmasnak mutatkozik.
(3) A gyámhivatal a javaslatának megtétele során a gondnokság ellátására alkalmas személyek közül előnyben részesíti a gondnokság alá helyezendő személy, a gondnokolt szüleit vagy azt a személyt, akit a szülők haláluk esetére közokiratban vagy végrendeletben megneveztek, hiányukban pedig azokat a hozzátartozókat, akik szükség esetén személyes gondoskodást is nyújtani tudnak a gondnokság alá helyezendő személynek, a gondnokoltnak.
(4) Ha a gyámhivatal a (2)-(3) bekezdés alapján nem tud a gondnok személyére javaslatot tenni, hivatásos gondnok kirendelését javasolja a bíróságnak.
(5) A Ptk. 2:35. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén a gyámhivatal több gondnok kirendelésére tehet javaslatot.
(6) Gondnokul nem javasolható és nem rendelhető ki [Ptk. 2:34. § (2) bekezdés f) pont]
a) a szociális, egészségügyi, nevelési-oktatási, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézmény dolgozója az intézményben elhelyezett, illetve felvett, valamint a területi egészségügyi és szociális szolgáltatás dolgozója a gyógyítása, gondozása alatt álló személy részére, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója,
b) a gyámhivatal gyámügyi ügyintézője a gyámhivatal előtt folyó gondnoksági ügyekben, valamint ezen személy közeli hozzátartozója,
c) aki a gondnokság alá helyezendő személlyel vagy a gondnokolttal tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója.
145/A. § A gyámhivatal a gondnok, az új gondnok személyére vonatkozó javaslata megtételéhez meghallgatja
a) - az akadálymentes kommunikáció elveinek figyelembevételével - a gondnokság alá helyezendő személyt, a gondnokoltat arról, hogy elfogadja-e gondnokául az arra alkalmasnak látszó személyt és
b) a gondnoknak javasolt személyt arról, hogy vállalja-e a gondnoki tisztség viselését és fennáll-e vele szemben a 145. § (6) bekezdésében, illetve a Ptk. 2:34. § (2) bekezdésében foglalt kizáró ok.
A hivatásos gondnok jogállása és díjazása
145/B. § (1) A hivatásos gondnok a gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat által közszolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személy.
(2) A hivatásos gondnok a bíróság kirendelő határozatában meghatározottaknak megfelelően, az abban foglalt ügyek, ügycsoportok tekintetében, a felügyeletét ellátó gyámhivatallal együttműködve, a gondnokolt érdekében és döntéseinek, véleményének tiszteletben tartásával jár el.
(3) A hivatásos gondnokot tevékenységéért a foglalkoztatására irányuló jogviszonynak megfelelő díjazás illeti meg.
A felülvizsgálati eljárás megindítása
145/C. § (1) A gyámhivatal a bíróság határozatában meghatározott időpontban vagy szükség esetén azt megelőzően hivatalból kezdeményezi a gondnokrendelés indokoltságának felülvizsgálatára irányuló eljárás megindítását.
(2) A gyámhivatal a gondnokrendelés indokoltságának felülvizsgálatára irányuló eljárásban kérheti a gondnokság alá helyezés
a) megszüntetését, ha a rendelkezésre álló - szükség szerint orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai vizsgálatot is magában foglaló - szakértői vélemény alapján a gondnokolt személyi és vagyoni ügyeiben várhatóan önállóan vagy segítséggel képes lesz eljárni, döntést hozni,
b) változatlan formában történő fenntartását, ha az a gondnokolt érdekében áll,
c) módosítását, különösen az ügycsoportok és a gondnok személye tekintetében.
(3) A gondnokrendelés indokoltságának felülvizsgálatára irányuló eljárást megindító keresetlevélhez csatolni kell a gondnokolt
a) elmeállapotára vonatkozó pszichiáter szakorvos véleményét, és ha rendelkezésre áll, a pszichológus véleményét, illetve a gyógypedagógiai véleményt,
b) tulajdonában lévő ingatlanok tulajdoni lapját, ha a gondnokolt ingatlan tulajdonában változás következett be,
c) lakóhelyén készített környezettanulmányt.
A gondnokság alá helyezés megszüntetésére irányuló per megindítása
145/D. § (1) Gondnokság alá helyezés megszüntetésére irányuló per esetén a keresetlevél tartalmazza
a) a Pp. 121. §-ában meghatározott adatokon kívül a gondnokolt
aa) ingatlanának helyrajzi számát,
ab) nyugdíja esetén a nyugdíjfolyósítási törzsszámot,
ac) betétben elhelyezett készpénz esetén a betétkönyv vagy folyószámla számát,
b) azoknak a tanúknak a nevét és lakcímét, akik ismerik a gondnokolt magatartását és életvitelét.
(2) A keresetlevélhez csatolni kell a gondnokolt
a) születési anyakönyvi kivonatát vagy annak másolatát, kivéve, ha az iratokat külföldről kell beszerezni,
b) elmeállapotára vonatkozó pszichiáter szakorvos véleményét, és ha rendelkezésre áll, a pszichológus véleményét, illetve a gyógypedagógiai véleményt,
c) tulajdonában lévő ingatlanok tulajdoni lapját,
d) lakóhelyén készített környezettanulmányt.”
33. § (1) A Gyer. 146. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gondnok a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezést kimondó bírósági határozatban meghatározott ügyekben a gondnokolt vagyonának kezelője és törvényes képviselője. A gondnok törvényes képviseletének joga nem terjed ki a Ptk. 2:26. §-ban meghatározottakra.”
(2) A Gyer. 146. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyámhivatal a gondnokolt és gondnoka közös kérelmére, vagy a közöttük felmerült vita esetén a 139/F. §-ban foglalt eljárás szerint, dönt a gondnokolt és gondnoka jognyilatkozatának jóváhagyásáról, ha a jognyilatkozat a gondnokolt
a) tartására,
b) öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre,
c) idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélküli felelősség vállalására,
d) gondnok által kezelt vagyonára,
e) Gyvt. 128/A. §-ában vagy a gondnokot rendelő határozatban meghatározott összeget meghaladó értékű egyéb vagyonára,
f) a gondnokolt ingatlantulajdonának átruházására vagy megterhelésére
vonatkozik [Ptk. 2:27. § (1) bekezdés].”
34. § A Gyer. 151. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a gyámság alatt álló vagy a vagyonával való rendelkezésben cselekvőképességében korlátozott személy ingatlantulajdonnal vagy lakásbérleti jogviszonnyal rendelkezik, a gyám, a gondnok a gondnokolttal egyetértésben vagy a kijelölt vagyonkezelő eseti gondnok gondoskodik az ingatlan, illetve a lakás hasznosításáról.”
35. § A Gyer. 152. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a gondnokolt cselekvőképességét a bíróság a vagyonával való rendelkezésben korlátozta, a gyámhivatal a gondnokolt és a gondnok együttesen, vagy ha a bíróság a gondnokot ezekben az ügyekben önálló eljárásra feljogosította, a gondnok önállóan megtett, (1) és (2) bekezdés szerinti jognyilatkozata jóváhagyásához megvizsgálja, hogy a gondnokolt lakhatása megfelelően biztosított-e és a jognyilatkozat megtétele a gondnokolt érdekében áll-e.”
36. § A Gyer. XX. Fejezete a következő 155/A. §-sal egészül ki:
„155/A. § Ha a gondnokolt cselekvőképességét a bíróság a vagyonával való rendelkezésben korlátozta, a gondnokoltnak a Gyvt. 128/A. §-ában vagy a gondnokot rendelő határozatban meghatározott összeget meghaladó, 155. § szerinti ingó vagyona elidegenítésére és megterhelésére vonatkozó, a gondnokolt és a gondnok együttesen, vagy ha a bíróság a gondnokot ezekben az ügyekben önálló eljárásra feljogosította, a gondnok önállóan megtett jognyilatkozata jóváhagyása iránti kérelemhez mellékelni kell a vagyontárgy értékesítésével hivatásszerűen foglalkozó szerv vagy személy értékbecslését.”
37. § A Gyer. 156. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A gyámhivatal a hagyatéki leltár alapján)
„b) tájékoztatja a gyermek törvényes képviselőjét vagy a gondnokolt gondnokát a hagyaték visszautasításának lehetőségéről,
c) elbírálja az örökségnek a gyermek törvényes képviselője vagy a gondnokolt gondnoka által bejelentett visszautasítását.”
38. § A Gyer. 158. § (7) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A gyámhivatal különösen azt a gyámot, illetve gondnokot kötelezi eseti számadásra,)
„d) akinek vonatkozásában azt a gondnokolt vagy meghatalmazottja kérte.”
39. § (1) A Gyer. 159/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a gondnok a gondnokolt közeli hozzátartozója, kérelmére - a gondnokolt egyetértésével - a gyámhivatal felmentést adhat a gondnoknak a rendes számadási kötelezettség alól, vagy egyszerűsített számadást engedélyezhet, amelynek során a számadásban a bevételeket és a kiadásokat nem kell tételesen feltüntetni, valamint az igazoló iratokat nem kell csatolni. A gyámhivatal tájékoztatja a gondnokoltat, hogy a gondnokolt vagy meghatalmazottja a rendes számadási kötelezettség alóli felmentés és az egyszerűsített számadás engedélyezése esetén is kérheti a gyámhivatalt, hogy kötelezze eseti számadásra, illetve a jövőre nézve rendes számadásra a gondnokot.”
(2) A Gyer. 159/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A számadás elbírálása érdekében a gyámhivatal a számadást véleményezés céljából megküldi a gondnokoltnak vagy meghatalmazottjának, és biztosítja az iratbetekintési jog gyakorlását. A gyámhivatal a számadásról való döntése során figyelembe veszi a gondnokolt vagy meghatalmazottja véleményét.”
40. § (1) A Gyer. 167. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Ha az ideiglenesen külföldön tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek, várandós anya vagy gondnokolt Magyarországra történő azonnali hazatérése a gyermek, a méhmagzat vagy a gondnokolt védelme érdekében elengedhetetlen, a konzuli tisztviselő a külpolitikáért felelős miniszter útján értesíti a minisztert a szükséges ideiglenes intézkedés megtétele céljából, feltéve, ha a hazatérés más módon nem biztosítható.
(5) A miniszter megkeresi a gyámhatóságot
a) a gyermek saját családjába történő hazatérésének elősegítése, vagy ha ez nem lehetséges, a gyermekvédelmi intézkedés megtétele érdekében,
b) a gondnokolt hazatérésének elősegítése, valamint ellátásának, személyi és vagyoni érdekvédelmének biztosítása céljából.”
(2) A Gyer. 167. §-a a következő (7)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyámhivatal a gyermek szükségleteihez igazodó gondozási hely kijelölése érdekében a gyermekvédelmi szakszolgálattól
a) szakvéleményt kér, amely tartalmazza a gyermek személyiségállapotára, egészségi állapotára, neveltségi szintjére, sajátos szükségleteire vonatkozó megállapításokat és
b) tájékoztatást kér az ideiglenes elhelyezés tapasztalatairól.
(8) A (7) bekezdés szerinti szakvéleményt és tájékoztatást a gyermekvédelmi szakszolgálat a megkereséstől számított 22 munkanapon belül megküldi a gyámhivatalnak. A (7) bekezdés szerinti szakvéleményt és tájékoztatást a gyámhivatal tájékoztatásul haladéktalanul megküldi a külképviseletnek és a miniszternek.
(9) Ha a gyermeknek a származási országába történő visszajuttatására lehetőség van, ennek elősegítésére repatriálási tervet kell készíteni. A repatriálási terv előkészítése érdekében a Budapest Főváros V. kerületi Gyámhivatala - a gyermek törvényes képviselőjének, a gyermek gondozási helyéül kirendelt intézmény vezetőjének, a gyermekvédelmi szakszolgálatnak, a külképviseletnek és szükség szerint a Minisztériumnak a bevonásával - egyeztető tárgyalást tart. Az egyeztető tárgyalást a Budapest Főváros V. kerületi Gyámhivatala indokolt esetben hivatalos helyiségén kívül is megtarthatja.
(10) Az egyeztető tárgyaláson elhangzottaknak megfelelően a gyermekvédelmi szakszolgálat felveszi a kapcsolatot a származási ország által megjelölt gyermekvédelmi szolgáltatóval, és tájékoztatást nyújt a gyermek jelenlegi helyzetéről, valamint tájékoztatást kér a gyermek várható gondozási helyéről. A gyermekvédelmi szakszolgálat a kapcsolatfelvételt követő 15 munkanapon belül értesíti a gyámhivatalt a kapcsolatfelvétel eredményéről, és javaslatot tesz a repatriálási terv tartalmára.
(11) A gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján repatriálási tervet készít, amely tartalmazza
a) azt, hogy a gyermek a származási országában saját családjába, nevelőszülőhöz vagy gyermekotthonba kerül-e,
b) a repatriálás előkészítésével és a gyermek repatriálásra való felkészítésével kapcsolatos feladatokat, az ezért felelős szerveket, személyeket és a feladatok elvégzésének határidejét,
c) a gyermek repatriálásra való felkészítéséhez szükséges időtartam figyelembevételével a gyermek származási országába történő visszajuttatásának időpontját, amely nem lehet későbbi, mint a repatriálási terv elkészítésétől számított 45. munkanap, és
d) a gyermek átadásának helyszínét, módját, az átadásban közreműködő személyeket.
(12) A gyámhivatal a repatriálási tervet határozatába foglalja és megküldi a repatriálási terv előkészítése érdekében tartott egyeztető tárgyaláson részt vevő személyeknek.”
41. § A Gyer. 172. §-a a következő (2)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(2) E rendeletnek - az egyes gyámügyi igazgatást érintő kormányrendeleteknek az új Polgári Törvénykönyv Második Könyvének hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 106/2010. (IV. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Kr.) megállapított - 5/A. § (3) bekezdés a) pontját, 5/A. § (4) bekezdését, 6/A. §-át, 7/A. § (2) bekezdését, 8. § (4) bekezdését, 9. § (3) bekezdés b) pontját, 10. § (5) és (6) bekezdését, 11. § (1) bekezdését, 11. § (3) bekezdés b) és c) pontját, 11. § (5) bekezdését, 11. § (8) bekezdését, 12/A. §-át, 13. § (4) bekezdését, 14. § (2) bekezdését, 21/A. §-át, 24. § (6) bekezdését, 25. § (1) és (3)-(5) bekezdését, 36/A. §-át, 41. § (5) bekezdés c) és e) pontját, 43. § (1) bekezdés a) pontját, 45. § (6) bekezdését, 51. § (1) bekezdés b) pontját, 54. § (4) bekezdését, 56. § (2)-(4) bekezdését, 57. § (1) és (3) bekezdését, 58. § (2) bekezdését, 58/A. §-át, 59. § (4) bekezdését, 64. § (3) és (4) bekezdését, 64/A. §-át, 68. § (3) bekezdését, 73. § (1) bekezdés b) és c) pontját, 74. § (1) bekezdését, 110. § (3) bekezdését, 123. § (3) bekezdését, 127. § (2) bekezdés c) pontját, 129/A. §-át, XVII/A. Fejezetét, XVII/B. Fejezetét, 140. § (1) bekezdését, 142. § (1) és (2) bekezdését, 142/A. §-át, 143. § e) pontját, XIX. Fejezetét, 146. § (2) és (4) bekezdését, 147. § (1) bekezdését, 148. § (3) bekezdését, 151. § (1) bekezdését, 152. § (1)-(3) bekezdését, 155. §-át, 155/A. §-át, 156. § (2) bekezdés b) és c) pontját, 158. § (1) és (6) bekezdését, (7) bekezdés d) pontját és (9) bekezdését, 159/A. § (1) és (5) bekezdését, 160. § (6) bekezdését, 162. § (3) bekezdését, 167. § (3)-(5) bekezdését és (7)-(12) bekezdését és 168. § (1)-(3) bekezdését a Kr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3) Ha a gyámhivatal előtt 2010. május 1-jén gondnok kirendelése iránti eljárás van folyamatban, a gyámhivatal az eljárást végzéssel megszünteti, és a megszüntetéstől számított 30 napon belül kezdeményezi a bíróság előtt a gondnok kirendelését. A gondnokrendelés kezdeményezésével egyidejűleg a gyámhivatal javaslatot tesz a gondnok személyére [Ptké. 8. § (9) bekezdés].
(4) Ha 2010. május 1-jén a gyámhivatal kezdeményezésére cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezési per van folyamatban, a gyámhivatal a bíróság felszólítására 15 napon belül nyilatkozik, hogy kereseti kérelmét a nagykorú személy cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezése iránti keresetre kívánja-e változtatni [Ptké. 8. § (7) bekezdés].
(5) A 2010. május 1-je előtt hozott, a gondnokrendelés indokoltsága tekintetében felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó bírósági határozat esetén a gyámhivatal 2015. április 30-ig a 145/C. §-ban foglaltak szerint pert indít a gondnokrendelés indokoltságának felülvizsgálata iránt [Ptké. 8. § (5) bekezdés].
(6) Az (5) bekezdés szerinti felülvizsgálat elvégzése érdekében a gyámhivatal felméri az illetékességi területén felülvizsgálat alá eső személyek körét, és ennek alapján 2011. január 1-jéig tervet készít a felülvizsgálatok ütemezéséről. Az ütemezés során előnyben kell részesíteni a 2010. május 1-je előtt cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személyek ügyének felülvizsgálatát.
(7) A 2010. május 1-je előtt gondnokság alá helyezett személy tekintetében a munkaviszonyból, munkaviszony jellegű jogviszonyból, társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátásból származó jövedelemmel való rendelkezés tekintetében a gondnokrendelés indokoltsága iránti felülvizsgálat jogerős lezárulásáig a 2010. április 30-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(8) A gyámhivatal 2011. január 1-jéig a gondnokoltak és gondnokaik, valamint a támogatott személyek és támogatóik nyilvántartásából való adatkérés érdekében - a gondnok személyére történő javaslattétel, valamint a gondnok és a hivatásos támogató felügyeletének ellátása céljából - az adatfelhasználás célját és jogalapját feltüntető egyedi kérelemmel fordul az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalához [a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény 14-17. §, 19. § (4) bekezdés].”
42. § A Gyer.
1. 5/A. § (3) bekezdés a) pontjában a „gyermekjóléti szolgálattól” szövegrész helyébe a „gyermekjóléti szolgálattól, a speciális gyermekotthontól, a javítóintézettől” szöveg,
2. 5/A. § (4) bekezdésében a „büntetés-végrehajtási intézet” szövegrész helyébe a „büntetés-végrehajtási intézet, a javítóintézet” szöveg,
3. 9. § (3) bekezdés b) pontjában a „gondnoksággal” szövegrész helyébe a „gondnoksággal, támogatott döntéshozatallal” szöveg,
4. 10. § (5) bekezdésében és 43. § (1) bekezdés a) pontjában a „Ptk.” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény” szöveg,
5. 11. § (3) bekezdés b) pontjában az „1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12/D. §” szövegrész helyébe a „2009. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:12. § (1) bekezdés” szöveg,
6. 14. § (2) bekezdésében a „gyámi vagy gondnoki” szövegrész helyébe a „gyámi, gondnoki, hivatásos támogatói” szöveg,
7. 41. § (5) bekezdés c) pontjában a „kizáró” szövegrész helyébe a „korlátozó” szöveg,
8. 41. § (5) bekezdés e) pontjában a „vér szerinti szülő cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, vagy” szövegrész helyébe a „vér szerinti szülőt” szöveg,
9. 51. § (1) bekezdés b) pontjában a „(2)” szövegrész helyébe a „(3)” szövegrész,
10. 54. § (4) bekezdésében a „férfi” szövegrész helyébe a „16. életévét betöltött férfi” szöveg,
11. 56. § (3) bekezdésében az „az apaként” szövegrész helyébe az „a 16. életévét betöltött apaként” szöveg,
12. 57. § (3) bekezdésében a „Ha a törvényes képviselő” szövegrész helyébe az „Azt a tényt, ha a törvényes képviselő” szöveg,
13. 58. § (2) bekezdésében a „méhmagzatnak gondnokot” szövegrész helyébe a „méhmagzatnak gyámot” szöveg,
14. 64. § (3) bekezdésében a „törvényes képviselő” szövegrész helyébe a „gyermek törvényes képviselője” szöveg,
15. 68. § (3) bekezdés második mondatában a „Minisztériumnak” szövegrész helyébe a „miniszter által vezetett minisztériumnak (a továbbiakban: Minisztérium)” szöveg,
16. 143. § e) pontjában a „korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen” szövegrészek helyébe a „vagyoni ügyeiben korlátozottan cselekvőképes” szövegek,
17. 147. § (1) bekezdésében a „Ptk. 20/B. §-a” szövegrész helyébe a „Ptk. 2:37. § (3) bekezdése” szöveg,
18. 158. § (1) bekezdésében a „Ptk. 20/D. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Ptk. 2:38. § (1) bekezdése” szöveg,
19. 158. § (6) bekezdésében a „gondnokolt közeli hozzátartozójának” szövegrész helyébe a „gondnokolt közeli hozzátartozójának, meghatalmazottjának” szöveg,
20. 158. § (9) bekezdésében a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény” szöveg,
21. 162. § (3) bekezdésében a „Ptk.-nak” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek” szöveg,
22. 167. § (3) bekezdésében a „cselekvőképtelen vagy” szövegrész helyébe az „a személyi ügyeiben” szöveg,
23. 168. § (1)-(3) bekezdésében a „cselekvőképtelen személy” szövegrészek helyébe a „gondnokság alá helyezendő személy, gondnokolt” szövegek
lépnek.
43. § Hatályát veszti a Gyer.
a) 64. § (4) bekezdésében a „vagy gondnokság alatt álló személy” szövegrész,
b) 123. § (2) bekezdése,
c) 131-139. §-a és az azokat megelőző alcímek,
d) 140. § (1) bekezdésében az „, a gondnokot a gondnokolt” szövegrész,
e) 148. § (3) bekezdésének második mondata,
f) 152. § (1) bekezdésében az „, illetve a gondnokság alá helyezett személy” szövegrész és a „vagy gondnokság alá helyezett személy” szövegrész,
g) 152. § (2) bekezdésében az „, illetőleg a gondnokság alá helyezett személy” szövegrészek,
h) 155. §-ában a „vagy a gondnokolt” szövegrész,
i) 160. § (6) bekezdésében a „gondnokolt gondnokságát, illetve” szövegrész.

2. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

44. § (1) A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyár.) 8. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A városi gyámhivatal pert indíthat, illetve bírósági eljárást kezdeményezhet
a) a gyermek elhelyezése, illetve kiadása,
b) a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése,
c) a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása,
d) a gyermek örökbefogadásának felbontása,
e) a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés és annak megszüntetése,
f) a számadási kötelezettség, illetve a számadás helyességének megállapítása,
g) a gondnok tisztségéből való felmentése,
h) a gondnok vagy az új gondnok kirendelése,
i) a gondnokrendelés indokoltságának felülvizsgálata,
j) a hivatásos támogató felmentése,
k) a gondnokkal együttesen a gondnok önálló eljárásra való feljogosítása,
l) a gondnok önálló eljárásra való feljogosítása felülvizsgálata,
m) az önálló eljárásra feljogosított gondnokkal együttesen a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy művi meddővé tétele
iránt.”
(2) A Gyár. 8. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a sértett cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú, vagy gondnokság alatt álló nagykorú személy, a gyámhivatal a sértett nevében előterjesztheti a magánindítványt [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 31. § (3) bekezdés].
(4) A városi gyámhivatal kérheti a bíróságtól a holtnak nyilvánítást vagy a halál tényének bírósági megállapítását.”
45. § A Gyár. 9. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
(A városi gyámhivatal a szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermektartásdíjjal kapcsolatban)
„k) dönt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú művi meddővé tétel iránti kérelméhez való hozzájárulásról.”
46. § A Gyár. a következő 9/A. és 9/B. §-sal egészül ki:
„9/A. § A városi gyámhivatal a nagykorú személy döntéshozatalát elősegítő előzetes jognyilatkozattal kapcsolatban
a) jegyzőkönyvbe foglalja az előzetes jognyilatkozatot,
b) intézkedik az előzetes jognyilatkozatnak az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába való bejegyzése iránti kérelem benyújtásáról,
c) eljárása során figyelembe veszi a hatályos előzetes jognyilatkozatban foglaltakat.
9/B. § A városi gyámhivatal a támogatott döntéshozatallal kapcsolatban
a) jegyzőkönyvbe foglalja a támogatásra szoruló személynek és a támogatónak jelentkező személynek a közöttük lévő bizalmi viszony fennállásáról szóló közös nyilatkozatát,
b) javaslatot tesz a hivatásos támogató személyére,
c) ellátja a hivatásos támogató tevékenységének felügyeletét,
d) megvizsgálja a hivatásos támogató éves jelentését és dönt annak elfogadásáról.”
47. § A Gyár. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A városi gyámhivatal a gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatban
a) a gyermek részére gyámot, hivatásos gyámot, a méhmagzat részére gyámot rendel,
b) irányítja és felügyeli a gyám, a hivatásos gyám tevékenységét,
c) felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot,
d) ideiglenes gondnokot rendel,
e) zárlatot rendel el és ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel,
f) javaslatot tesz a gondnok, a hivatásos gondnok személyére,
g) felügyeli a gondnok és a hivatásos gondnok tevékenységét,
h) eseti gondnokot, ügygondnokot, az ügyei vitelében akadályozott személy képviseletére gondnokot rendel és ment fel, továbbá megállapítja a munkadíjukat,
i) előzetesen engedélyezi a házasságkötésre vonatkozó jognyilatkozat tekintetében korlátozottan cselekvőképes személy házasságkötését,
j) hozzájárul a származás megállapításával kapcsolatos jognyilatkozat tételében korlátozottan cselekvőképes nagykorú férfi apai elismerő nyilatkozatához,
k) hozzájárul a származás megállapításával kapcsolatos jognyilatkozat tételében korlátozottan cselekvőképes személy által a családi jogállás rendezésére irányuló per megindításához,
l) a gondnokolt és a gondnok közötti vita eldöntése érdekében dönt a gondnokolt vagy a gondnok jognyilatkozatának jóváhagyásáról vagy pótlásáról, illetve dönt a gyámhivatal jóváhagyásához kötött jognyilatkozatok elbírálásáról,
m) dönt a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy művi meddővé tétel iránti kérelméhez való hozzájárulásról, ha a korlátozottan cselekvőképes személy gondnokát a bíróság önálló eljárásra nem jogosította fel.”
48. § (1) A Gyár. 22. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) Ha a tartós bentlakásos intézményben elhelyezett, cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezendő személy vagy cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló személy számára gondnok kirendelése szükséges, vagy a bíróság hivatásos gondnokot rendelt ki, a gyámhivatal illetékességét a gondnokság alá helyezendő személy, a gondnokolt tényleges tartózkodási helye alapozza meg.”
(2) A Gyár. 22. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) Az előzetes jognyilatkozat, valamint a támogatásra szoruló személynek és a támogatónak jelentkező személynek a közöttük lévő bizalmi viszony fennállásáról szóló közös nyilatkozata felvételére az a gyámhivatal illetékes, amelynek területén az előzetes jognyilatkozatot tevő személynek vagy a támogatásra szoruló személynek a tényleges tartózkodási helye van.”
49. § A Gyár.
a) 6. § c) pontjában a „cselekvőképtelen” szövegrész helyébe a „cselekvőképtelen kiskorú” szöveg,
b) 9. § c) pontjában a „szülő” szövegrész helyébe a „törvényes képviselő” szöveg,
c) 21. § (1) bekezdés b) pontjában és 22. § (3) bekezdésében a „cselekvőképességet érintő” szövegrész helyébe a „cselekvőképességet korlátozó” szöveg,
d) 22. § (6) bekezdésében a „gondnokot” szövegrész helyébe a „gyámot” szöveg,
e) 23. § (1) bekezdésében a „dönt annak felülvizsgálatáról” szövegrész helyébe a „dönt a védelembe vételhez kapcsolódó kérdésekről, a felülvizsgálatról” szöveg
lép.

3. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet módosítása

50. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet 5. számú melléklete e rendelet 1. melléklete szerint módosul.

4. A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása

51. § A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ar.) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyámhivatal az illetékességi területén lakóhellyel, ennek hiányában tényleges tartózkodási hellyel rendelkező gondnokság alatt álló személyek nyilvántartásába felveszi azt a személyt, aki részére
a) a gyámhivatal rendelt
aa) ideiglenes gondnokot,
ab) zárgondnokot,
ac) eseti gondnokot,
ad) vagyonkezelő eseti gondnokot,
ae) ügygondnokot,
af) gondnokot az ügyei vitelében való akadályozottsága miatt,
b) 2010. május 1-jét megelőzően a gyámhivatal rendelt cselekvőképességét érintően gondnokot, hivatásos gondnokot,
c) 2010. május 1-jét követően a bíróság rendelt cselekvőképességét érintően gondnokot, hivatásos gondnokot.”
52. § Az Ar. 12. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) E rendeletnek - az egyes gyámügyi igazgatást érintő kormányrendeleteknek az új Polgári Törvénykönyv Második Könyvének hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 106/2010. (IV. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Kr.) megállapított - 7. § (2) bekezdését és az 1. számú melléklet VI. számú adatlapját a Kr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3) A gyámhivatal 2010. július 1-jéig
a) gondoskodik a 2010. május 1-jét megelőzően cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett nagykorú személyek tekintetében az 1. számú melléklet VI. számú adatlapján annak a változásnak az átvezetéséről, hogy ezen személyek a gondnokrendelés indokoltságának felülvizsgálatáig ügycsoportra vonatkozó korlátozás nélkül, általános érvénnyel cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt állnak,
b) megküldi a gondnokoltak és gondnokaik tekintetében az 1. számú melléklet VI. számú adatlapja szerinti adatlapnak a gyámhivatal vezetőjének aláírásával és a gyámhivatal pecsétjével ellátott másolatát az illetékes helyi bíróság részére, azzal, hogy az 1. számú melléklet VI. számú adatlap 5.1., 5.2. és 5.8-5.11. alpontjának, valamint a 8. pontjának tartalmát megismerhetetlenné kell tenni,
c) tájékoztatja az illetékes helyi bíróság(ok)at a hivatásos gondnokok gondnoksága alatt állók számáról.
(4) A gyámhivatal a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény 8. § (4) és (5) bekezdése szerinti felülvizsgálatot követően haladéktalanul átvezeti az 1. számú melléklet VI. számú adatlapján a gondnokság alá helyezéssel érintett személy tekintetében beálló változást.”
53. § Az Ar. 1. számú melléklet VI. számú adatlapja e rendelet 2. melléklete szerint módosul.

5. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosítása

54. § A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gymr.) 8/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a fenntartó egyéni vállalkozó meghal vagy cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezik, az özvegy, az örökös, illetve a gondnok köteles ezt az első fokú működést engedélyező szervnek az ok bekövetkeztétől számított tíz napon belül bejelenteni.”
55. § A Gymr. 10. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A működési engedély nem vonható vissza)
„b) a fenntartó egyéni vállalkozó korlátozó gondnokság alá helyezése esetén, ha a gondnok az ok bekövetkeztétől számított egy hónapon belül bejelenti, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységet az egyéni vállalkozó nevében és javában folytatja,”

6. Záró rendelkezések

56. § Ez a rendelet 2010. május 1-jén lép hatályba, és 2010. május 2-án hatályát veszti.