128/2010. (IV. 21.) Korm. rendelet

az önkormányzati miniszter feladatkörébe tartozó egyes kormányrendeleteknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról

A Kormány az 1. § tekintetében a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. §-a (1) bekezdésének a)-e) és g) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján; a 2. § tekintetében a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, valamint a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 109. §-a (1) bekezdésének j) pontjában kapott felhatalmazás alapján; a 3. § tekintetében a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében; a 4. § tekintetében az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében; az 5-6. § tekintetében a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (1) bekezdésének bb) és bf) pontjában kapott felhatalmazás alapján; a 7. § tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján; a 8-9. § tekintetében a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 51. § a)-l) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el:
1. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 54. § (1) bekezdésében a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozás” szöveg lép.
2. § (1) A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Lakás építéséhez, vásárlásához, állandó használati jog megszerzéséhez közvetlen támogatások akkor igényelhetők, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga nincs, illetve e jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő, illetve szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs. Lakásvásárlás esetén a közvetlen támogatás akkor igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti - közeli hozzátartozója, nevelt gyermeke, nevelőszülője vagy élettársa.”
(2) Az R1. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A támogatás
a) akadálymentes új lakás építéséhez, vásárlásához legfeljebb kétszázötvenezer forint,
b) meglévő lakáson végzett akadálymentesítéshez legfeljebb százötvenezer forint, ha az építtető vagy a vásárló, illetve az építtető vagy vásárló által eltartott - a Ptk. szerinti - közeli hozzátartozó, nevelt gyermek, nevelőszülő vagy az élettárs a mozgássérült.”
(3) Az R1. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A támogatást a mozgássérült vagy az elhelyezéséről gondoskodó - a Ptk. szerinti - közeli hozzátartozó, nevelt gyermek, nevelőszülő vagy élettárs igényelheti, ha a mozgássérült személy a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdésében meghatározott mozgásszervi fogyatékosnak vagy a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott súlyos mozgáskorlátozott személynek minősül, és
a) a mozgásukban nem akadályozottak használatára tervezett és az érvényben lévő általános építési előírások szerint megépített lakóépületet, illetve az abban lévő lakást egyáltalában nem, vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudná rendeltetésszerűen használni, és ezért
b) ahhoz, hogy az épületet, illetve lakását megfelelően használhassa, többletköltségek vállalásával kell azt akadálymentessé tenni.”
(4) Az R1. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a Ptk. szerinti vállalkozás természetes személy részére való értékesítés céljára új lakást épít, vagy építtet, vagy bérbeadás céljára lakást építtet, és szerződésben vállalja, hogy a lakást vagy értékesíti vagy legalább húsz évig bérbe adja, illetve a bérbeadásra vállalt időszak alatt értékesíti, úgy az e célra felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam támogatást nyújt, amennyiben a lakás telekár nélkül számított és a szerződésben vállalt - az áfa összegét is tartalmazó - eladási ára, bérbeadás esetén az építési költsége a harminc millió forintot nem haladja meg. Az építtető az állami támogatás igénybevételére nem jogosult, amennyiben az építést a „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram, illetve a „Sikeres Magyarországért” Bérlakás Hitelprogram keretében felvett kölcsönből valósítja meg.”
(5) Az R1. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a Ptk. szerinti vállalkozás értékesítési célú lakásépítése érdekében saját tulajdonú, építési teleknek nem minősülő telekingatlanát a 253/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet, illetve a települések helyi építési szabályzatában előírtak szerinti közművesítés útján lakótelekké alakítja és szerződésben vállalja, hogy a telket öt éven belül a ráépített lakóingatlannal együtt értékesíti, úgy az e célra felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam támogatást nyújt. Az építési telek kialakításának legfeljebb ötven százalékát kitevő és építendő lakásonként kétmillió forintot, de ugyanazon telken több lakás építése esetén telkenként huszonhatmillió forintot meg nem haladó kölcsönösszegig - a személyes körülményekre vonatkozók kivételével - a kiegészítő kamattámogatásra a 13. §-ban megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni. Az ilyen célra felvett kölcsön a (3) bekezdésben meghatározott, az értékesítési, illetve bérbeadási célú lakások felépítésére igénybe vehető, állami kamattámogatású kölcsön összegét csökkenti.”
(6) Az R1. 33. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően az Előirányzat bevételeit képezik:]
„b) a Ptk. szerinti bel- és külföldi vállalkozások és természetes személyek által, valamint külföldi kormánysegélyből és segélyalapokból az Előirányzat javára teljesített önkéntes befizetések (az önkéntes befizetések felhasználásának a 26. § szerinti jogcímét a felajánló meghatározhatja);”
(7) Az R1. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A lakóépületben elhelyezkedő nem lakás célú helyiségek, valamint a Ptk. szerinti vállalkozás - ide nem értve a helyi önkormányzatot - tulajdonában lévő ingatlanok tulajdonosaira jutó költségek fedezetére állami támogatás nem vehető igénybe.”
(8) Az R1. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A pályázók - a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával - írásban megállapodást köthetnek olyan természetes és jogi személyekkel, továbbá Ptk. szerinti vállalkozással, amely támogatóként vagy vállalkozóként szerepet vállal a pályázat tárgyát képező és a létrehozandó támogatási szerződés lezárásától számított legalább húsz évig teljes mértékben a pályázó tulajdonában maradó otthon vagy bérlakás létesítésében vagy üzemeltetésében.”
(9) Az R1. 12. § (1) bekezdés eb) pontjában, 15. § (5) bekezdésében, 17. § (4) bekezdés b) pontjában, 18. § (4) bekezdésében, 18. § (15) bekezdésében, 20. § (8) bekezdés d) pontjában, valamint 21. § (12) bekezdésében a „Ptk. 232. §-a” szövegrész helyébe a „Ptk. 5:23. §-a” szöveg lép.
3. § (1) A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
1. új lakás:)
„b) az a lakás, amelyet a Ptk. szerinti vállalkozás természetes személy részére való értékesítés céljára épít vagy építtet, és
ba) amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy
bb) amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó ingatlan-forgalmazással üzletszerűen foglalkozó Ptk. szerinti vállalkozás vagy hitelintézet,”
(2) Az R2. 2. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Lakás építéséhez vagy vásárlásához kamattámogatás akkor nyújtható, ha)
„b) az eladó az igénylőnek nem - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti - közeli hozzátartozója, nevelt gyermeke, nevelőszülője vagy élettársa.”
(3) Az R2. 1. § (2) bekezdés 2. és 3. pontja hatályát veszti.
4. § (1) A Magyarország folyóin 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év első hónapjaiban bekövetkezett jelentős belvíz miatt keletkezett károk enyhítéséről szóló 155/2006. (VII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.)
a) 8. §-t megelőző címében, 8. § (1) bekezdésében, 8. § (2) bekezdésének d) pontjában, 9. § (2) bekezdésében, 10. § (2) bekezdés ae) pontjában, valamint 10. § (3) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetek” szövegrészek helyébe a „vállalkozások” szöveg;
b) 8. § (5) bekezdésében, valamint 9. § (1) bekezdés b) pontjának nyitó szövegrészében, ba) alpontjában és bb) alpontjában a „gazdálkodó szervezet” szövegrészek helyébe a „vállalkozás” szöveg
lép.
(2) Az R3. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kedvezményes hitel nyújtására az MFB Rt. jogosult, de a hitelezési folyamat lebonyolítására pénzügyi szolgáltatás közvetítésére jogosítvánnyal rendelkező vállalkozást is igénybe vehet.”
(3) Az R3. 12. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
„a) vállalkozás: a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozás, valamint a Magyarországon fiókteleppel vagy kereskedelmi képviselettel rendelkező külföldi vállalkozás;”
5. § A sportfegyelmi felelősségről szóló 39/2004. (III. 12.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A sportfegyelmi bizottság eljárásában és döntéshozatalában elnökként, tagként nem vehet részt, illetve jegyzőkönyv-vezetőként nem működhet közre:)
„a) az eljárás alá vont versenyzőnek, sportszakembernek a Polgári Törvénykönyv 7:2. § 29. pontja szerinti közeli hozzátartozója;”
6. § A sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló 157/2004. (V. 18.) Korm. rendelet melléklete szerinti táblázat
a) 2. pontjában az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv 7:2. § 53. pontja szerinti vállalkozás” szöveg;
b) 3. pontjában az „a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv 7:2. § 53. pontja szerinti vállalkozás” szöveg
lép.
7. § Az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Kertv. 6/F. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, a szakmai tevékenységért felelős személy feladatait - az egyéni vállalkozó saját, Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti vállalkozásának kivételével - Ptk. szerinti vállalkozás nem láthatja el.”
8. § A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet
a) 13. § (2) bekezdésében a „gazdálkodó szervezeteket” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti vállalkozásokat” szöveg;
b) 13. § (2) bekezdésében a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti vállalkozás” szöveg;
c) 2. mellékletének 1.2.2. e) pontjában a „gazdálkodó szervezetek, illetőleg” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti vállalkozások, valamint” szöveg
lép.
9. § A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet 6/A. § (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A KKB tagjai:)
„d) javaslatot tesznek az ágazat katasztrófavédelemben részt vevő szerveinek és a katasztrófavédelembe bevonható Ptk. szerinti vállalkozások, valamint az önkéntesen jelentkező civil szervezetek közül a tevékenységénél és szervezeténél fogva állandó együttműködésre alkalmas és a helyi részvételnél átfogóbb tevékenységre is képes szervezeteknek a kijelölésére, a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladataik meghatározására,”
10. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. január 1. napján lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(2) E rendelet 3. § (3) bekezdése a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.