169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet

a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről

A Kormány a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés v) pontjában,
a 47. § tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 48. § tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 49. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,
az 50. § tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés c) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,
a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:
a) a légiközlekedési hatóságra,
b) a rendőrségre,
c) a Nemzetbiztonsági Hivatalra (a továbbiakban: NBH),
d) a vámhatóságra,
e) a repülőtér katasztrófavédelmi feladatait vagy tűzoltóvédelmi kategóriáját biztosító szervezetre,
f) a légitársaságra,
g) a repülőtér és légijármű üzemben tartójára,
h) a légiforgalmi irányító, repülőtéri koordinációs, repüléstájékoztató, riasztó, légiforgalmi-tájékoztató, valamint a léginavigációs és távközlési szolgálatot fenntartó szervezetre (a továbbiakban együtt: légiforgalmi irányító szolgálat),
i) a légijármű karbantartó és javító szervezetre,
j) a földi kiszolgálási tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekre, meghatalmazott ügynökre, ismert szállítóra, listás szállítóra, biztonsági vállalkozásra, fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítójára, fedélzeti ellátmány ismert beszállítójára, repülőtéri készlet meghatalmazott beszállítójára vagy ismert beszállítójára, légiközlekedés védelmi tevékenységet végző jogalanyokra (a továbbiakban együtt: egyéb jogalanyok),
k) a légitársasággal személyszállítási szerződést kötött vagy a magáncélú vagy vállalati célú repülést igénybe vevő személyre (a továbbiakban: utas) az alábbiak tekintetében:
ka) a repülőtér valamennyi területére belépés, valamint a légijármű fedélzetére lépésre vonatkozó szabályok,
kb) az utas, a feladott poggyász és a kézipoggyász átvizsgálásra vonatkozó szabályok és
kc) a légijármű fedélzetén tartózkodás szabályai.
(2) A légiközlekedés védelmi tevékenységre a 46. §-ban felsorolt uniós jogi aktusok a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényben, valamint az e rendeletben foglaltakkal együttesen alkalmazandóak.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:
1. együttműködő hatóságok: az 1. § (1) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt hatóságok;
2. a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek: az 1. § (1) bekezdés e)-j) pontjában felsorolt szervezetek.

3. A Légiközlekedés Védelmi Bizottság összetétele, jogköre, feladatai és működési rendje

3. § (1) A Légiközlekedés Védelmi Bizottság (a továbbiakban: LVB) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 25. § (1) bekezdése alapján működő testület, amelynek tagja a közlekedésért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, az adópolitikáért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, továbbá az LVB titkára.
(2) A tagok helyettesíthetőek. A tagokat az általuk kijelölt állami vezető, köztisztviselő, vagy
a) a honvédelemért felelős miniszter esetében a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagja,
b) a rendészetért felelős miniszter esetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy,
c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter esetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja
helyettesíti.
(3) Az LVB munkájában az NKH Légiközlekedési Igazgatóság igazgatója, az országos rendőrfőkapitány, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója és az NBH főigazgatója vehet részt. Az LVB ülésén az LVB titkárának - az ülés napirendjének összeállítását megelőző - javaslatára meghívottként részt vehet az LVB elnöke által meghívott személy vagy szervezet képviselője.
(4) Az LVB elnöke a rendészetért felelős miniszter, titkára a közlekedésért felelős miniszter által kijelölt köztisztviselő.
(5) Az LVB az ügyrendje alapján jogosult munkáját segítő szakértői munkacsoportot létrehozni.
4. § Az LVB
a) rendszeresen áttekinti a polgári légiközlekedés és létesítményei biztonságának helyzetét,
b) javaslatot tesz a légiközlekedés védelme érdekében szükséges jogszabály-módosításokra és egyéb intézkedésekre,
c) előkészíti
ca) a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Programot,
cb) a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Programot és
cc) a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Képzési Programot
[a továbbiakban a ca)-cc) alpontok együtt: nemzeti légiközlekedés védelmi programok],
d) tájékoztatást kér a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény szerinti műveleti rendszer működésében közreműködő, annak végrehajtása miatt esetlegesen bekövetkező hatások megelőzésében, felszámolásában és semlegesítésében hatáskörrel rendelkező szervektől a feladatkörükben végrehajtott felkészülésükről, az alkalmazni kívánt intézkedési tervükről és a végrehajtott gyakorlatokról.

4. A légiközlekedés védelmének követelményei

5. § Az együttműködő hatóságok és a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek a nemzeti légiközlekedés védelmi programokban a részükre előírt feladatokat kötelesek végrehajtani.

5. A Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Program

6. § (1) A Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Program célja a légiközlekedés védelme és jogellenes cselekmények megelőzése érdekében szükséges stratégiai döntések meghatározása, valamint az 1. § (1) bekezdés szerinti szervezetek együttműködésének összehangolását biztosító intézkedések kidolgozása.
(2) A légiközlekedés védelmében közreműködő szervezeteknek - a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Programban foglaltak alapján kidolgozott - jóváhagyott védelmi programmal, az ahhoz kapcsolódó belső védelmi minőségbiztosítási programmal és védelmi képzési tervvel kell rendelkezniük, amelynek hiánya esetén légiközlekedési tevékenység ellátásához szükséges engedély nem adható ki. A védelmi program a nemzeti légiközlekedés védelmi programokban foglalt előírások adott szervezetnél történő végrehajtásának részletes eljárási rendjét tartalmazza. A védelmi programot a légiközlekedési hatósághoz kell jóváhagyásra benyújtani.
(3) Az együttműködő hatóságoknak - a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Programban foglaltak alapján - a saját eljárási rendjük szerint jóváhagyott védelmi programmal, az ahhoz kapcsolódó belső védelmi minőségbiztosítási programmal és védelmi képzési tervvel kell rendelkezniük.
(4) A Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Programot - a közlekedésért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter együttes előterjesztése alapján - a Kormány nem nyilvános határozatával hagyja jóvá.
(5) A légiközlekedési hatóság a védelmi program hiánya, hiányossága vagy szabálytalan alkalmazása miatt indított eljárásokról tájékoztatja az LVB elnökét.

6. A Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Program

7. § (1) A Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Program a 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a polgári légiközlekedés-védelem terén végrehajtandó nemzeti minőségbiztosítási programokra vonatkozó követelmények tekintetében való módosításáról szóló, 2010. január 8-i 18/2010/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 18/2010/EU rendelet) mellékletének végrehajtását biztosítja.
(2) A légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek és együttműködő hatóságok a légiközlekedés védelmi feladataik ellátására a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Program alapján belső minőségbiztosítási rendszert dolgoznak ki és működtetnek.
(3) A légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott védelmi programhoz kapcsolódó belső védelmi minőségbiztosítási programjukat jóváhagyásra benyújtják a légiközlekedési hatóságnak. A belső védelmi minőségbiztosítási program végrehajtását a légiközlekedési hatóság a légiközlekedési tevékenység ellátásához szükséges engedély meghosszabbításakor, de legalább háromévente ellenőrzi.
(4) A Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Program végrehajtása minden légiközlekedés védelmében érintett szervezet feladata.
(5) A légiközlekedési hatóság a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Program alapján elkészíti az éves minőségbiztosítási ellenőrzési programját.
(6) A Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Programot a közlekedésért felelős miniszter - a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter - egyetértésével utasításban adja ki.
(7) A minőségbiztosítási ellenőrzésről készült jelentéseket a légiközlekedési hatóság kezeli, értékeli és megteszi a hiányosságok felszámolása érdekében szükséges intézkedéseket. Az ellenőrzések során feltárt légiközlekedés védelmét közvetlenül veszélyeztető vagy összefüggő hiányosságokról a légiközlekedési hatóság soron kívül, írásban tájékoztatja
a) a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságot,
b) az NBH-t,
c) a vámhatóságot az állandó vagy ideiglenes vámúttá nyilvánított repülőtereken feltárt hiányosságokról és
d) az illetékes katasztrófavédelmi szervet a tiltott eszközöknek minősített pirotechnikai anyagok kezelésével kapcsolatos hiányosságokról.
8. § (1) A légiközlekedési hatóság a 18/2010/EU rendelet alapján elkészített akciótervet megvizsgálja, hogy az a feltárt hiányosságok megszüntetésére hatásos és időben elfogadható intézkedéseket tartalmaz-e.
(2) Az a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezet, amelynél hiányosságot tártak fel, a feltárt hiányosság kijavításáról folyamatosan tájékoztatja a légiközlekedési hatóságot.
(3) A légiközlekedési hatóság a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Program helyzetéről, a minőségbiztosítási ellenőrök ellenőrzéseiről a 18/2010/EU rendelet melléklete alapján a tárgyévet követő március 1-jéig jelentést készít, amelyet a közlekedésért felelős miniszter útján küld meg az Európai Unió Bizottságának (a továbbiakban: Bizottság).

7. A Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Képzési Program

9. § (1) A Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Képzési Program tartalmazza a védelmi személyzet kiválasztására, az állandó repülőtéri belépő kártyával rendelkező, valamint védelmi tevékenységet ellátó személy képzésére, oktatására, vizsgáztatására, tanúsítására vonatkozó szabályokat.
(2) Az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes államban megszerzett képesítéssel rendelkező kérelmező személynek a védelmi tevékenységének megkezdését megelőzően a helyi sajátosságok és a nemzeti előírások ismeretéről - az őt alkalmazó szervezet által használt hivatalos nyelven -, a Nemzeti Polgári Légiközlekedési Védelmi Képzési Programban előírt honosító képzésen kell részt vennie és vizsgáznia.
(3) Védelmi feladatok - ideértve a védelmi tiszti, a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Képzési Program alapján védelmi oktatói tevékenység végzésére jogosult személy (a továbbiakban: védelmi oktató) és a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Program alapján minőségbiztosítási ellenőr tevékenység végzésére jogosult személy (a továbbiakban: minőségbiztosítási ellenőr) - elvégzésére az a személy jogosult, aki a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Képzési Programban meghatározott követelménynek megfelel.
(4) A védelmi oktatóknak a légiközlekedési hatóság ad engedélyt, amelyről nyilvántartást vezet.
(5) A légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek a légiközlekedés védelmi feladataik ellátására a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Képzési Program alapján a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott védelmi programhoz kapcsolódó védelmi képzési tervet dolgoznak ki és működtetnek. A védelmi képzési tervet a légiközlekedési hatóság részére jóváhagyásra meg kell küldeni.
(6) A Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Képzési Programot a közlekedésért felelős miniszter - a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter egyetértésével - utasításban adja ki.

8. Légiközlekedés védelmi események jelentése

10. § (1) Az együttműködő hatóságok, a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek, továbbá a repülőtéri állandó belépő kártyával vagy repülőszemélyzeti azonosító kártyával rendelkező személyek haladéktalanul értesítik a légiközlekedési hatóságot, ha észlelik, hogy a védelmi tervben, az ahhoz kapcsolódó belső védelmi minőségbiztosítási programban, a védelmi képzési tervben vagy a repülőtér rendben foglalt előírásokat megsértették, vagy azok nem az előírás szerint kerültek végrehajtásra (a továbbiakban: légiközlekedés védelmi esemény).
(2) Ha a légiközlekedés védelmi esemény a légiközlekedés védelmét veszélyezteti, és azonnali intézkedés megtételét igényli, az ilyen esemény (1) bekezdésben meghatározott észlelőjének a repülőtér fekvése szerint illetékes rendőri szervet vagy a repülőtér védelmi szolgálatát is azonnal értesíteni kell.

9. A közlekedésért felelős miniszter védelmi feladata

11. § A közlekedésért felelős miniszter
a) jelentéseket készít a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően,
b) a légi közlekedés védelmével kapcsolatos bizottsági ellenőrzések eljárásainak megállapításáról szóló, 2010. január 26-i 72/2010/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 72/2010/EU rendelet) 8. cikk (3) bekezdése alapján nemzeti koordinátort jelöl ki,
c) képviseli a Magyar Köztársaságot a Bizottság szakértői Munkabizottságban,
d) felülvizsgálja a 72/2010/EU rendelet alapján a Bizottsági ellenőrzésről légiközlekedési hatóság által készített elemzést és kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,
e) a 72/2010/EU rendelet alapján tájékoztatja a Bizottságot a kiegyenlítő intézkedésekről,
f) a 18/2010/EU rendelet melléklet 17. pontja alapján tájékoztatja a Bizottságot a minőségbiztosítási program gyakorlati tapasztalatairól, az alkalmazott ellenőrzési módszerekről.

10. Az együttműködő hatóságok védelmi feladatai

12. § Az együttműködő hatóságok
a) közreműködnek a nemzeti légiközlekedés védelmi programok végrehajtásában,
b) részt vesznek a légiközlekedés védelmét veszélyeztető események kivizsgálásában,
c) részt vesznek a Repülőtéri Védelmi Bizottság, a Repülőtéri Légiközlekedés Védelmi és Kényszerhelyzeti Központ munkájában,
d) összehangolják a védelmi programokat, évente legalább egyszer védelmi gyakorlatot tartanak, és annak eredményéről tájékoztatják a légiközlekedési hatóságot, a rendőrséget és az NBH-t,
e) a légiközlekedés védelme érdekében hozott intézkedések során megvizsgálják a kockázati szint, a várt eredmény és a ráfordítás arányosságát,
f) a jogellenes cselekmény során a repülőtér és légijármű utasainak, személyzetének védelme érdekében, a veszélyeztetettség mértékével arányban megteszik a repülőtér védelmi programban meghatározott intézkedéseket,
g) végrehajtják a részükre a Légiközlekedés Védelmi és Kényszerhelyzeti Tervben meghatározott feladatokat.
13. § A légiközlekedési hatóság
a) jóváhagyja a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek által készített védelmi programot, valamint - szükség esetén az együttműködő hatóságokkal előzetesen egyeztetett módon közösen - rendszeresen ellenőrzi azok betartását,
b) végrehajtja a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek külső, a Nemzeti Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Programban meghatározottak szerinti légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrzését, beleértve a közbiztonságra veszélyes eszköz használatakor rendőrséggel és az NBH-val előzetesen egyeztetett módon a védelmi teszteléseket is,
c) irányítja és felügyeli a nemzeti légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrök tevékenységét,
d) elrendeli azonnali intézkedések bevezetését a légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrzések alapján feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében, ezekről tájékoztatja a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezeteket,
e) lefolytatja a légiközlekedés védelmét közvetlenül veszélyeztető szervezetek és személyek - légiközlekedési tevékenység ellátásához szükséges - engedélyének felfüggesztésével, korlátozásával vagy visszavonásával kapcsolatos eljárást,
f) jóváhagyja, felügyeli és ellenőrzi a légiközlekedés védelmi berendezések, eszközök és védelmi rendszerek üzembe helyezését, működtetését,
g) jóváhagyja a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek belső védelmi minőségbiztosítási programját és védelmi képzési tervét,
h) jóváhagyja a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek légiközlekedés védelmi tisztjének kijelölését,
i) minősíti a meghatalmazott ügynököt (ellenőrzött szállító), az ismert és listás feladót, a fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítóját, valamint a repülőtéri készletek beszállítóját, kiadja az ezen tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt, nyilvántartást vezet - az ismert feladó esetén annak hozzájárulásával - azok nevéről és lakcíméről (telephelyéről), valamint felügyeli tevékenységüket, és ezen adatokat feltölti a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló, 2010. március 4-i 185/2010/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 185/2010/EU rendelet) melléklete alapján létrehozott adatbázisba,
j) továbbítja a nemzetközi dokumentumokat a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezeteknek és a végrehajtó területeknek,
k) kivizsgálja a légiközlekedés védelmi eseményeket, annak eredményéről tájékoztatja az LVB-t,
l) gyűjti, elemzi és értékeli a védelmi intézkedéseket és eljárásokat, továbbá javaslatokat tesz az ismételt előfordulás megelőzése és a hiányosságok megszüntetése érdekében,
m) a feladatai ellátása során keletkező, a légiközlekedés védelmi rendszer hiányosságaival összefüggő információkról soron kívül tájékoztatja
ma) a rendőrséget,
mb) az NBH-t,
mc) a vámhatóságot, ha az információ a vámhatóság 16. § szerinti feladatait érinti, és
md) a katasztrófavédelmi szervet a tiltott eszközöknek minősített pirotechnikai anyagok kezelésével kapcsolatos hiányosságokról,
n) elrendeli szigorúbb intézkedések alkalmazását, és erről a közlekedésért felelős miniszter útján haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot,
o) a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Képzési Program, valamint a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 300/2008/EK rendelet) megfelelően tanúsítja a védelmi személyeket vagy engedélyezi a tanúsítást harmadik félnek,
p) értékeli a 72/2010/EU rendelet alapján a Bizottság által végzett ellenőrzések eredményeiről készített jelentést, azt megküldi a közlekedésért felelős miniszternek,
q) a 185/2010/EU rendelet melléklet 1.2.2.2. b) pontjában megjelölt repülőszemélyzeti azonosító kártyát kiadja vagy kiadását a légitársaságnak engedélyezi,
r) nemzeti légiközlekedés-védelmi határozatban (a továbbiakban: védelmi határozat) állapítja meg a 300/2008/EK rendelet 18. cikk a) pontjában említett információkat tartalmazó, a közös légiközlekedés védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló 2010/774/EU bizottsági határozat (a továbbiakban: 2010/774/EU bizottsági határozat) melléklet 8.1.1. pontja és 9.1.1. pontja alapján a 2010/774/EU bizottsági határozatban megjelölt átvizsgálások gyakoriságát,
s) a nemzeti légiközlekedés védelmi programok és a 2010/774/EU bizottsági határozat alapján védelmi határozatban állapítja meg a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek védelmi feladatait.
14. § A rendőrség
a) irányítja a légiközlekedés ellen folyamatban lévő jogellenes cselekmények felszámolását a Magyar Köztársaság területén,
b) gondoskodik a kockázatelemzés alapján veszélyeztetett légijárműnek (a továbbiakban: veszélyeztetett légijármű) minősített légijármű rendőri biztosításáról,
c) elvégzi a potenciálisan rendzavaró utasok szállításának kockázati elemzését, és az ilyen utasok szállításáról tájékoztatja a légitársaságot,
d) kockázatelemzés alapján vagy a légitársaság kérésére térítés ellenében biztosítja a megtagadott belépés miatt visszafordított személyek kíséretét,
e) gondoskodik a kísérővel utaztatott személyek részére kíséret biztosításának a megszervezéséről,
f) a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Programmal összhangban - az NBH-val együttműködve - végrehajtja és értékeli a légiközlekedés védelmében érintett szervezetek védelmi rendszereinek védelmi tesztelését, az értékelés eredményét megküldi az üzemben tartó és a légiközlekedési hatóság részére,
g) végzi a veszélyeztetett légijármű repülés előtti védelmi ellenőrzését, a légiközlekedés védelme tekintetében tiltott tárgyak felkutatását és szükség esetén annak hatástalanítását,
h) végzi a nem azonosított, elhagyott poggyász, csomag észlelése esetén a biztonsági ellenőrzés befejezéséig az utasok, a földi személyzet és a kívülálló személyek távoltartását a nem azonosított, elhagyott poggyász, csomag helyétől, a lemaradt és az elirányított poggyászok raktározás előtti, dokumentált biztonsági ellenőrzését,
i) végzi a nemzetközi kereskedelmi repülőterek nyilvános és korlátozott belépésű területeinek rendőri biztosítását,
j) elrendeli a légiközlekedés védelme érdekében a repülőtéren és a repülőtér közvetlen körzetében a szükséges korlátozások bevezetését, kivéve az uniós jogi aktusokban szereplő intézkedésektől szigorúbb intézkedéseket,
k) ellenőrzi veszélyeztetett időszakban a légiközlekedés védelme érdekében a repülőtér közvetlen körzetében lévő nyilvános területeket,
l) végzi a védelmi ellenőrzés szakmai felügyeletét és fegyveres biztosítását, valamint a védelmi ellenőrzést végző személyek és ezek közvetlen felügyeletét ellátó személyek vizsgáztatását,
m) ellenőrzi a légiközlekedés védelme érdekében ellenőrzés alá vonható munkavállalók köréről szóló miniszteri rendeletben meghatározott személyeket,
n) részt vesz a légiközlekedés védelmi személyzetnek a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Képzési Programban meghatározott védelmi oktatásában,
o) a feladatai ellátása során keletkező, a légiközlekedés védelmi rendszer hiányosságairól az ezzel összefüggő információkról soron kívül tájékoztatja
oa) a légiközlekedési hatóságot,
ob) az NBH-t és
oc) a vámhatóságot, ha az információ a vámhatóság 16. § szerinti feladatait érinti,
p) ellenőrzi a személyek részére a hatóságok által engedélyezett, a repülőtéri állandó és ideiglenes belépőkártyákban rögzített zónajogosultságok betartását (beleértve a hatóságok kockázatelemzése alapján bevezetett korlátozást), a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényi előírások érvényesülését, a repülőtéri belépőkártyák nyilvántartására, valamint a személyek és gépjárművek repülőtéri mozgásának nyilvántartására szolgáló adatbázisokból való adatszolgáltatások, lekérdezések jogszerűségét,
q) a személy és áruforgalmat bonyolító repülőtéren és közvetlen környezetében gyűjti és elemzi a bűncselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, megakadályozása és megszakítása érdekében felhasználható információkat,
r) szükség esetén intézkedik a tiltott tárgyat tartalmazó feladott poggyászok tulajdonos távollétében történő felnyitására és a poggyász átvizsgálására.
15. § A Nemzetbiztonsági Hivatal
a) értékeli a polgári légiközlekedés fenyegetettségi és veszélyeztetettségi szintjét, és tájékoztatja a rendőrséget vagy a légiközlekedési hatóságot a feladatkörének ellátásához szükséges adatokról,
b) gyűjti és értékeli a polgári légiközlekedés védelmét érintő titkos és nyílt információkat, amelyeket haladéktalanul eljuttat a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeteknek,
c) intézkedéseket kezdeményez a polgári légiközlekedés ellen irányuló jogellenes cselekmények megelőzése, elhárítása érdekében,
d) gyűjti, elemzi és értékeli - az ismételt előfordulás megelőzése és az esetleges biztonsági kockázatok megszüntetése érdekében - a jogellenes cselekményekben érintett légijárművekre vonatkozó védelmi intézkedéseket és eljárásokat, azok alapján javaslatot tesz a szükséges intézkedések bevezetésére,
e) végzi a légiközlekedés védelme szempontjából érintett személyek és munkavállalók nemzetbiztonsági szempontú védelmi háttérellenőrzését,
f) ellátja a veszélyeztetett légijárművek operatív biztosítását,
g) a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Programmal összhangban - a rendőrséggel együttműködve - végrehajtja és értékeli a légiközlekedés védelmében érintett szervezetek védelmi rendszereinek védelmi tesztelését, az értékelés eredményét megküldi a repülőtér üzemben tartója és a légiközlekedési hatóság részére,
h) ellenőrzi a repülőtéri állandó és ideiglenes belépőkártyák kiadása során a személyek részére a hatóságok által engedélyezett zónajogosultságok megtartását (beleértve a hatóságok kockázatelemzése alapján bevezetett korlátozást).
16. § A vámhatóság az állandó vagy ideiglenes vámúttá nyilvánított repülőtereken
a) együttműködik a légiközlekedés ellen irányuló jogellenes cselekmény vagy arra irányuló kísérlet esetén a többi együttműködő hatósággal és a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetekkel,
b) engedélyezi a személyek vámterületre történő belépését,
c) a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén repülés előtt - a rendőrséggel együttműködve - ellenőrzi a légijárművek fedélzetét és a repülőtéri vámterületet,
d) a közösségi vámkódex végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott módon ellenőrzi a légiközlekedés védelme szempontjából ellenőrzés alá vonható személyeket.

11. A repülőtér üzemben tartója

17. § (1) A repülőtér üzemben tartója alaptevékenységével összefüggésben
a) kialakítja a 300/2008/EK rendelet I. melléklet 1.1.2. pontjában meghatározott területeket, amelyeknek a leírását a repülőtér rend tartalmazza,
b) tranzitterületet létesít a repülőtéren a nemzetközi személyforgalom számára megnyitott útvonalon, a közvetlen felügyeletet ellátó hatóságok engedélyei alapján,
c) erre irányuló megállapodás alapján biztosítja a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek működési feltételeit,
d) gondoskodik arról, hogy a repülőtér szigorított védelmi területére belépő személyek, járművek, utasok, poggyász-, áru-, postai és egyéb küldemények, ellátmányok kezelése zárt, felügyelt, dokumentált és biztonságos minőségbiztosítási technológia alapján történjen,
e) gondoskodik a repülőtér szigorított védelmi területére belépő utasok, utasnak nem minősülő személyek, járművek, poggyász- és egyéb küldemények, ellátmányok védelmi átvizsgálásáról, valamint meggyőződik arról, hogy az áru-, postai küldemények, fedélzeti ellátmányok esetében az átvizsgálás megtörtént,
f) a repülőtér megfelelő kialakításával biztosítja a védelmi átvizsgáláson átesett személyek elkülönítését a védelmi szempontból még nem ellenőrzött személyektől,
g) védelmi ellenőrző rendszert működtet annak érdekében, hogy megakadályozza személyek vagy járművek jogosulatlan vagy ellenőrzés nélküli behatolását a repülőtér nem nyilvános vagy a repülőtér működése szempontjából kritikus infrastruktúrák területeire (különös tekintettel a légiközlekedés szempontjából kiemelt fontosságú szigorított védelmi területre), ennek keretében végzi vagy légiközlekedési hatóság által kiadott, tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező szervezettel elvégezteti a repülőtér nem nyilvános, vagy a repülőtér működése szempontjából kritikus infrastruktúrák területeire belépő személyek, a poggyász-, és egyéb küldemények, ellátmányok, valamint járművek védelmi átvizsgálását, továbbá meggyőződik arról, hogy az áru-, postai küldemények, fedélzeti ellátmányok esetében az átvizsgálás megtörtént,
h) gondoskodik arról, hogy légiközlekedés védelmi feladatai ellátásához kizárólag a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott légiközlekedés védelmi eszközöket, berendezéseket, rendszereket alkalmazza,
i) az új vagy meglévő repülőtéri létesítmények átalakítása során érvényesíti a légiközlekedés védelmi előírásokat, biztosítja a légiközlekedés védelméhez szükséges technikai eszközök tervezését, beszerzését és üzemeltetését,
j) kiállítja a repülőtér nem nyilvános területeire vonatkozó belépési engedélyeket a személyek ellenőrzését végző hatóságokkal együttműködve, azok hozzájárulása esetén,
k) az illetékes hatóságoknál kezdeményezi a repülőtér nem nyilvános, vagy a repülőtér működése szempontjából kritikus infrastruktúrák területeire kíséret nélküli belépésre jogosító belépőkártya kiadását kérő személyek védelmi háttérellenőrzését,
l) biztosítja - a légiközlekedési hatóság kivételével - az együttműködő hatóságok részére, hogy a légiközlekedés védelme és a hatáskörébe utalt esetekben a kiadott kártyák használatának ellenőrzése érdekében a repülőtéri belépőkártyák, továbbá a személyek és gépjárművek repülőtéri mozgásának nyilvántartására szolgáló adatbázisokhoz számítástechnikai rendszeren keresztül korlátlanul, folyamatosan, és közvetlenül hozzáférhessenek, és azokból adatot átvehessenek,
m) ellenőrzi a repülőtér forgalmi előterén a légijárműhöz közeledő vagy attól távozó személyek tartózkodási jogosultságát annak érdekében, hogy a légijárműhöz illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá,
n) a légitársaság megbízása esetén a rendőrség irányítása mellett a légitársasággal együttműködve gondoskodik a légijármű illetéktelenek hozzáférése elleni védelméről, ha a rendelkezésre álló információk alapján valószínűsíthető, hogy a légijárművet földi tartózkodása során támadás fogja érni,
o) közreműködik a veszélyeztetett légjárművek rendőri biztosításában,
p) közreműködik a nem azonosított, elhagyott poggyásszal, csomaggal kapcsolatos rendőrségi intézkedések végrehajtásában,
q) ellátja a biztonsági okmánynak minősülő belépési igazolványokkal és engedélyekkel, a behajtási és útvonalengedélyekkel, valamint a belterületi gépjárművezetői engedélyekkel kapcsolatos kibocsátói feladatokat.
(2) A repülőtér üzemben tartója a légiközlekedés védelmével összefüggésben
a) a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Programmal összhangban elkészíti és a repülőtér működése előtt vagy a módosítás bevezetése előtt jóváhagyásra benyújtja a légiközlekedési hatóságnak a repülőtér rendet, a repülőtéri védelmi programot, a belső védelmi minőségbiztosítási programot, a védelmi képzési tervet, a légiközlekedési esemény felszámolására szolgáló tervet, valamint azok módosítását, továbbá gondoskodik az azokban foglaltak végrehajtásáról,
b) a repülőtéren lévő együttműködő hatóságok bevonásával évente legalább egyszer végrehajtja a repülőtéri védelmi programban foglalt feladatok gyakoroltatását, önellenőrző eljárásokat folytat le, értékeli az eredményeket, annak alapján végrehajtja a szükséges módosításokat,
c) adminisztratív és technikai eszközökkel segíti a Repülőtéri Védelmi Bizottság (a továbbiakban: RVB) munkáját,
d) a nemzetközi kereskedelmi repülőtéren a repülőtéri védelmi programban foglaltak szerint kialakítja az állandó objektumú Repülőtéri Légiközlekedés Védelmi és Kényszerhelyzeti Központot,
e) részt vesz a Repülőtéri Légiközlekedés Védelmi és Kényszerhelyzeti Központ munkájában,
f) a feladatai ellátása során keletkező, a légiközlekedés védelmi rendszer hiányosságaival összefüggő információkról soron kívül tájékoztatja
fa) a légiközlekedési hatóságot,
fb) a rendőrséget,
fc) az NBH-t és
fd) a vámhatóságot, ha az információ a vámhatóság 16. § szerinti feladatait érinti.
(3) A repülőtér üzemben tartója biztosítja, hogy a nem a repülőtéren vagy más szervezet által végrehajtott védelmi ellenőrzésen igazoltan megfelelt és a vizsgálat helyszínétől a repülőtérig történő szállítása során illetéktelen hozzáféréstől biztosított poggyász-, áru-, postai és egyéb küldemények, ellátmányok a repülőtér rend és repülőtéri védelmi programban leírt eljárás szerint léphessenek be a repülőtér területére.

12. A légitársaság

18. § A légitársaság
a) - ha magyar üzemben tartói engedéllyel rendelkezik - a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Programmal összhangban elkészíti és jóváhagyásra a működésének megkezdése előtt vagy a módosítás bevezetése előtt a légiközlekedési hatóságnak benyújtja a védelmi programot, a belső védelmi minőségbiztosítási programot és a védelmi képzési tervet, valamint azok módosításait, továbbá gondoskodik az abban foglaltak végrehajtásáról,
b) - ha nem magyar üzemben tartói engedéllyel rendelkezik - a 300/2008/EK rendelet 13. cikkében foglaltak szerint a légiközlekedési hatóság részére működése előtt vagy a módosítás bevezetése előtt megküldi a védelmi tervet, az állomáshelyre vonatkozó védelmi programot, továbbá gondoskodik az abban foglaltak végrehajtásáról,
c) a repülőtér rendben vagy a repülőtér védelmi programban meghatározottak alapján
ca) a légijármű védelme és a jogellenes cselekmény során a légijármű utasainak és személyzetének biztonsága érdekében intézkedéseket tesz,
cb) felelős a jogellenes cselekmény elkövetésére alkalmas, a közbiztonságra és a légiközlekedés biztonságára veszélyes anyagoknak és tárgyaknak a légijármű fedélzetére való feljuttatásának megakadályozásáért,
cc) technológiai feltételek kialakításával és a közreműködői szerződések útján felelős, hogy az utasok, a poggyász-, áru-, postai és egyéb küldemények, ellátmányok kezelése zárt, felügyelt, dokumentált és biztonságos minőségbiztosítási technológia alapján történjen a repülőtér kijelölt területein,
cd) védelmi intézkedéseket tesz a kényszerből vagy védelmi okokból kísérővel utaztatott személyek esetén,
ce) részt vesz a veszélyeztetett légijárművek biztosításában,
cf) felelős azért, hogy a légijármű fedélzetére csak védelmi ellenőrzésen átesett és megfelelően dokumentált személy, poggyász-, áru-, postai és egyéb küldemény, vagy fedélzeti ellátmány jusson fel,
cg) felelős a feladott poggyászt az átvizsgálás helyétől vagy a légi fuvarozó általi átvételtől - amelyikre hamarabb kerül sor - a légijármű fedélzetére történő berakodásig a repülőtéren belül mozgatott és szállítani kívánt poggyász-, áru-, postai, légifuvarozói posta és légifuvarozói anyagok és egyéb küldemény, fedélzeti ellátmány és egyéb fedélzeti készletek biztonsági ellenőrzéséért, felügyeletéért,
ch) felelős a légjármű repülés előtti műszaki, védelmi ellenőrzéséért, beleértve az idegen eszközök, tárgyak felkutatását célzó átvizsgálását,
ci) felelős a légijármű védelméért,
cj) felelős azért, hogy a légijárműhöz illetéktelen személyek ne férjenek hozzá,
ck) kidolgozza a védelmi feladatok oktatását, gyakorlását, továbbá értékeli az eredményeket és javaslatokat tesz,
cl) felelős az utasok és kézipoggyászaik, az átvizsgálás helyétől az őket szállító légijármű indulásáig történő illetéktelen beavatkozás elleni védeleméért,
cm) felelős a feladott poggyász azonosításáért, a poggyász státuszának megfelelő intézkedések, eljárások alkalmazásáért,
d) a belső védelmi minőségbiztosítási programja alapján önellenőrző eljárásokat folytat le, értékeli az eredményeket, annak alapján végrehajtja a szükséges módosításokat, amelyről soron kívül tájékoztatja a légiközlekedési hatóságot, a rendőrséget és az NBH-t,
e) részt vesz a Repülőtéri Légiközlekedés Védelmi és Kényszerhelyzeti Központ munkájában,
f) a feladatai ellátása során keletkező, a légiközlekedés védelmi rendszer hiányosságaival összefüggő információkról soron kívül tájékoztatja
fa) a légiközlekedési hatóságot,
fb) a rendőrséget,
fc) az NBH-t és
fd) a vámhatóságot, ha az információ a vámhatóság 16. § szerinti feladatait érinti,
g) gondoskodik arról, hogy légiközlekedés védelmi feladatai ellátásához kizárólag a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott légiközlekedés védelmi eszközöket, berendezéseket, rendszereket alkalmazzon,
h) gondoskodik arról, hogy védelmi programja vagy állomáshelyi terve tartalmazza a légijármű fedélzetén maradó tranzitáru és tranzit postai küldemény ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat.

13. Egyéb jogalanyok

19. § Az egyéb jogalany
a) a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Programmal összhangban elkészíti és működésének megkezdése előtt vagy a módosítás bevezetése előtt jóváhagyásra a légiközlekedési hatóságnak benyújtja a védelmi programját, a belső védelmi minőségbiztosítási programját és a védelmi képzési tervét, valamint azok módosításait, továbbá gondoskodik az abban foglaltak végrehajtásáról,
b) a repülőtér rend, a repülőtér védelmi program, továbbá - ha a légitársaság megbízásából hajt végre légiközlekedés védelmi feladatot - a légitársaság védelmi terve alapján
ba) a földi kiszolgálási vagy egyéb szerződés alapján közreműködik a jogellenes cselekmény elkövetésére alkalmas, a közbiztonságra és a légiközlekedés biztonságára veszélyes anyagoknak és tárgyaknak a légijármű fedélzetére való feljuttatásának megakadályozásában, valamint az utasok és a földi személyzet által igénybe vett utasterminálokon, az előtereken, az utashidakon, a földi utasszállító járműveken a biztonságot veszélyeztető cselekmények megelőzésében,
bb) földi kiszolgálási vagy egyéb szerződés alapján közreműködik abban, hogy a kiszolgált légijármű fedélzetén csak a védelmi átvizsgáláson átesett és megfelelően dokumentált személy, poggyász-, áru-, postai és egyéb küldemény, fedélzeti ellátmány és egyéb fedélzeti készlet legyen,
bc) a földi kiszolgálási vagy egyéb szerződés alapján ellátja a feladás pontjától a légijármű fedélzetére történő berakodásig a repülőtéren belül mozgatott és szállítani kívánt poggyász-, áru-, postai és egyéb küldemény, fedélzeti ellátmány és egyéb fedélzeti készletek biztonsági ellenőrzését, felügyeletét,
bd) a technológiai feltételek kialakításával és a közreműködői szerződés alapján közreműködik az utasok, a poggyász-, áru-, postai és egyéb küldemények, ellátmányok kezelésében oly módon, hogy az zárt, felügyelt, dokumentált és biztonságos minőségbiztosítási technológia alapján történjen a repülőtér kijelölt területein,
c) a belső védelmi minőségbiztosítási program alapján önellenőrző eljárásokat folytat le, értékeli az eredményeket, annak alapján végrehajtja a szükséges módosításokat, amelyről soron kívül tájékoztatja a légiközlekedési hatóságot, a rendőrséget és az NBH-t,
d) felkérésre részt vesz a Repülőtéri Légiközlekedés Védelmi és Kényszerhelyzeti Központ munkájában,
e) az illetékes szerveknél az alkalmazás megkezdése előtt kezdeményezi a személyzet védelmi háttérellenőrzését,
f) a feladatai ellátása során keletkező, a légiközlekedés védelmi rendszer hiányosságaival összefüggő információkról soron kívül tájékoztatja
fa) a légiközlekedési hatóságot,
fb) a rendőrséget,
fc) az NBH-t és
fd) a vámhatóságot, ha az információ a vámhatóság 16. § szerinti feladatait érinti,
g) védelmi feladatait saját állománnyal látja el, vagy e feladatra feljogosított más, olyan önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezettel végezteti el, amely a légiközlekedési hatóság által kiadott érvényes tevékenységi engedéllyel rendelkezik,
h) gondoskodik arról, hogy légiközlekedés védelmi feladatai ellátásához kizárólag a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott légiközlekedés védelmi eszközöket, berendezéseket, rendszereket alkalmazzon.

14. A légiforgalmi irányító szolgálat védelmi feladatai

20. § A légiforgalmi irányító szolgálat
a) a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Programmal összhangban elkészíti és jóváhagyásra a légiközlekedési hatóságnak benyújtja a védelmi programot, a belső védelmi minőségbiztosítási programot és a védelmi képzési tervet, valamint azok módosításait, továbbá gondoskodik az abban foglaltak végrehajtásáról,
b) működési területén szigorított védelmi területet jelöl ki, védelmi rendszert hoz létre és gondoskodik annak üzemeltetéséről annak érdekében, hogy megakadályozza
ba) jogosulatlan személy vagy jármű behatolását a légiforgalmi irányító szolgálat objektumaiba, az általa üzemben tartott földi navigációs berendezések nem nyilvános területeire (különösen a légiközlekedés szempontjából kiemelt fontosságú objektumokba, létesítményekbe), továbbá
bb) a jogosulatlan hozzáférést az általa üzemben tartott, légiközlekedést kiszolgáló rádióberendezésekhez,
c) gondoskodik objektumainak, az általa üzemben tartott földi navigációs berendezéseknek és légiközlekedést kiszolgáló rádióberendezéseknek a kockázatelemzés alapján megfelelő szintű védelmi berendezésekkel való ellátásáról,
d) részt vesz az általa kiszolgált repülőtereken működő RVB munkájában,
e) a védelmi belső minőségbiztosítási program alapján önellenőrző eljárásokat folytat le, értékeli az eredményeket, annak alapján végrehajtja a szükséges módosításokat, amelyről soron kívül tájékoztatja a légiközlekedési hatóságot, a rendőrséget és az NBH-t,
f) részt vesz az általa kiszolgált repülőterek Repülőtéri Légiközlekedés Védelmi és Kényszerhelyzeti Központjának munkájában,
g) a feladatai ellátása során keletkező, a légiközlekedés védelmi rendszer hiányosságaival összefüggő információkról soron kívül tájékoztatja
ga) a légiközlekedési hatóságot,
gb) a rendőrséget,
gc) az NBH-t és
gd) a vámhatóságot, ha az információ a vámhatóság 16. § szerinti feladatait érinti,
h) felelős, hogy légiközlekedés védelmi feladatai ellátásához kizárólag a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott légiközlekedés védelmi eszközöket, berendezéseket, rendszereket alkalmazza,
i) gondoskodik a légiforgalmi szolgálat épületének területére belépő személyek átvizsgálásáról annak megakadályozására, hogy a légiforgalmi szolgáltató szervezet épületébe engedély nélkül tiltott tárgyat ne lehessen bevinni.

15. A repülőtér katasztrófavédelmi feladatait vagy tűzoltóvédelmi kategóriáját biztosító szervezet védelmi feladatai

21. § A repülőtér katasztrófavédelmi feladatait vagy tűzoltóvédelmi kategóriáját biztosító szervezet
a) együttműködik a légiközlekedés ellen irányuló jogellenes cselekmény, illetve arra irányuló kísérlet esetén az együttműködő hatóságokkal és a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetekkel,
b) együttműködik a légiközlekedés védelmét ellátó szervezetek részére előírt eljárási tervek készítése során a tűzoltói vonatkozású eljárások kidolgozásában,
c) részt vesz a Légiközlekedés Védelmi Veszélyhelyzeti Központ és az RVB munkájában,
d) irányítja a Repülőtéri Védelmi és Kényszerhelyzeti Központ mentést koordináló feladatait, ha a jogellenes cselekmények során keletkezett tűz, robbanás következményeinek felszámolása válik szükségessé.

16. Repülőtéri Védelmi Bizottság

22. § (1) Nyilvános repülőtéren RVB-t kell létrehozni és működtetni.
(2) Az RVB tagjai a légiközlekedés védelmében együttműködő hatóságok, a repülőtér üzemben tartója, a repülőteret bázis repülőtérként használó légitársaság, a repülőteret kiszolgáló légiforgalmi irányító szolgálat vezetője, valamint a repülőtér katasztrófavédelmi feladatait vagy tűzoltóvédelmi kategóriáját biztosító szervezet. Az RVB elnöke a repülőtér fekvése szerint illetékes rendőri szerv vezetője (e § alkalmazásában a továbbiakban: illetékes rendőri szerv vezetője), az RVB társelnöke a repülőtér üzemben tartója által kijelölt személy, aki az illetékes rendőri szerv vezetőjének, vagy szervezetszerű helyettesének távollétében ellátja az RVB elnöki feladatait. Az RVB titkári feladatokat az illetékes rendőri szerv vezetője által kijelölt személy végzi.
(3) Az RVB ülésén a tagok vagy a kijelölt állandó helyetteseik vehetnek részt. Az RVB elnökének meghívása alapján, tanácskozási joggal jelen lehetnek a védelmi programban feladatokkal felruházott egyéb szervezetek, így a repülőtéren lévő földi kiszolgáló, karbantartó és javító szervezetek, a rakomány, futár- és expressz küldeményeket kezelő szervezetek, vagy egyéb, a légiközlekedés védelmében kötelezettségekkel rendelkező szervezetek is. Az RVB ügyrendjét maga állapítja meg, és szükség szerint, de legalább hathavonta ülésezik.
(4) Az RVB
a) ellátja a légiközlekedés elleni jogellenes cselekmények megelőzésének szervezését és koordinálását, elbírálja és felügyeli a védelmi beruházásokat, információ-áramlást biztosít tagjai között, döntéseket hoz a szükséges védelmi intézkedésekről, értékeli a repülőtér külső és belső minőségbiztosítási programja által keletkezett információkat, amely alapján javaslatot tesz a védelmi rendszer vagy eljárások módosítására,
b) a légiközlekedési hatóság védelmi határozata alapján elrendeli a védelmi programban foglaltaknak megfelelően magasabb védelmi intézkedések bevezetését vagy megszüntetését,
c) figyelemmel kíséri a védelmi program, a Légiközlekedés Védelmi és Kényszerhelyzeti Terv és a repülőtér rend elkészítését és módosítását.

17. Belépés a repülőtér területére, továbbá a repülőtér nyilvánosság elől elzárt, valamint szigorított védelmi területére

23. § (1) A repülőtér nyilvánosság elől elzárt területére
a) az üzemben tartó által - a hatáskörrel rendelkező hatóságok hozzájárulásával, korlátozás nélkül vagy korlátozással - kiállított
aa) állandó vagy ideiglenes személyazonosító kártyával (a továbbiakban: személyazonosító kártya) vagy
ab) látogató kártyával,
b) a 185/2010/EU rendelet 1.2. pontjában meghatározott uniós repülőszemélyzeti azonosító „CREW” jelöléssel ellátott kártyával (a továbbiakban: uniós repülőszemélyzeti azonosító), továbbá érvényes repülési paranccsal és repülési tervvel az igénybe vett légijárműhöz, vagy annak fedélzetére,
c) nem uniós repülőszemélyzeti azonosító kártyával, továbbá érvényes repülési paranccsal és repülési tervvel, valamint kísérettel az igénybe vett légijárműhöz, vagy annak fedélzetére, vagy
d) érvényes beszállókártyával vagy azzal egyenértékű utazási jogosultsággal utasként kizárólag az utazáshoz igénybe vett légijárműhöz és annak fedélzetére
lehet belépni.
(2) A személyazonosító kártya iránti kérelemnek tartalmaznia kell, hogy a kérelmező a repülőtér zárt területének meghatározott zónáiban milyen tevékenységet végez. A személyazonosító kártya iránti kérelemhez - ha az rendelkezésre áll - csatolni kell a kérelmező személy légiközlekedés védelmi háttérellenőrzésének eredményét, valamint a tevékenység ellátásához szükséges légiközlekedés védelmi képzés igazolását, amelyet a kártya hatályának lejárta után egy évig meg kell őrizni. A kártya kiállítását megelőzően a repülőtér üzemben tartója a rendőrség, az NBH és - nemzetközi repülőtér esetében - a vámhatóság véleményét kikéri, amelyet köteles a repülőtér üzemben tartója figyelembe venni. A személyazonosító kártya időbeli hatálya két év.
(3) Az uniós repülőszemélyzeti azonosító kártyát Magyarországon a működési engedéllyel rendelkező légitársaság állítja ki, amelynek időbeli hatálya két év.
(4) Ha a személyazonosító kártya igénybevétele és ismételt igénybevétele között 60 napnál több idő telik el, a kiállító szervezet köteles a személyazonosító kártyát bevonni. Személyazonosító kártya ismételt kiadására az előírt engedélyezési eljárás lefolytatását követően kerülhet sor.
(5) A repülőtér nyilvánosság elől elzárt területére történő belépés és a repülőtér nyilvánosság elől elzárt területén történő kísérés részletes szabályait a repülőtér üzemben tartója a repülőtér védelmi programban vagy a repülőtér rendben határozza meg. A belépésre vonatkozó korlátozásoknak arányban kell állniuk a biztonsági kockázattal.
(6) A repülőtéri védelmi programjában ki kell jelölni a belépés során ellenőrzést végző szervezetet, szabályozni kell a személyazonosság ellenőrzését, a személy, csomag és gépjármű átvizsgálását. A tevékenységet részletesen leíró technológiai utasításokat a védelmi program tartalmazza.
24. § (1) A repülőtér nyilvánosság elől elzárt területére történő belépés előtt a belépni szándékozó személyt a repülőtér üzemben tartója vagy általa megbízott, a tevékenység végzésére hatósági engedéllyel rendelkező egyéb szervezet az utasok ellenőrzésével megegyező követelmények szerint ellenőrzi.
(2) A légiközlekedés védelmében együttműködő hatóságok tagjainak védelmi átvizsgálása alóli részleges vagy teljes mentességet a légiközlekedési hatóság adhat. Az engedély megadása esetén az érintett személyek besorolásáról és számáról a 2010/774/EU bizottsági határozat 1.3.4. pontja szerinti tájékoztatást a légiközlekedési hatóság a közlekedésért felelős miniszter útján továbbítja a Bizottságnak.
(3) Kényszerhelyzetben a rendőrség által lezárt területre történő bejutás lehetővé tétele érdekében a Légiközlekedés Védelmi és Kényszerhelyzeti Tervben meghatározott személy belépési jogosultságát a rendőrség igazolja. A belépési jogosultsággal rendelkező személy személyazonosságának igazolását követően jogosult - a repülőtéren alkalmazott beléptetési szabályoknak megfelelően - a Légiközlekedés Védelmi és Kényszerhelyzeti Központba vagy a rendőrség által lezárt területre belépni.
(4) A légiközlekedési hatóság a légiközlekedési védelmi hatósági felügyelet és a légiközlekedés védelmi ellenőrzés ellátására jogosult személyek részére országos jogosítású személyazonosító kártyát ad ki.
(5) Az országos jogosítású személyazonosító kártya a légiközlekedési hatóság megbízólevelének bemutatásával együtt jogosít a légiközlekedés védelmi felügyeleti, ellenőrzési tevékenység végzésére. A légiközlekedés védelmi felügyeleti, ellenőrzési tevékenység végzéséhez - az állami repülések céljára szolgáló repülőtér kivételével - a repülőtér üzemben tartója a repülőtéren alkalmazott beléptetési szabályok figyelembevételével biztosítja a Magyar Köztársaság területén lévő repülőtér szigorított védelmi területére vagy bármely légijármű fedélzetére való - a tiltott tárgyak bevitelének tilalmát nem érintve - korlátozás nélküli belépést.
25. § (1) A belépés szabályait a repülőtér üzemben tartójának a személyazonosító kártyát kérelmező személlyel írásban ismertetnie kell.
(2) A 300/2008/EK rendelet szerinti védelmi háttérellenőrzés végrehajtása a rendőrség és az NBH feladata. Nemzetközi repülőtéren a védelmi háttérellenőrzés végrehajtása során a vámhatóság véleményét is ki kell kérni.
(3) Ha a repülőtéren ideiglenes vagy eseti jelleggel a légiközlekedés védelme szempontjából nagyobb kockázattal járó tevékenységet (kereskedelmi, nemzetközi üzemeltetést) végeznek, a tevékenység tartamára a magasabb védelmi szintnek megfelelő előírásokat is teljesíteni kell.
(4) A 300/2008/EK rendeletben meghatározott esetekben a szigorított védelmi területre történő belépés során a 2010/774/EU bizottsági határozat 1.3.3. és 1.3.4. pontjában meghatározott személyek vagy csoportok részére a légiközlekedési hatóság felmentést adhat a tiltott tárgyak bevitelének tilalma alól.
(5) A 185/2010/EU rendelet melléklet 5.1.5. pontja alapján a feladott poggyász esetén létrehozott kategóriákról a légiközlekedési hatóság a közlekedésért felelős miniszter útján tájékoztatja a Bizottságot.
(6) A tiltott tárgyak bevitelének tilalma nem vonatkozik a repülőtéren szolgálatot teljesítő rendvédelmi szervek, valamint a repülőtér őrzését ellátó fegyveres biztonsági őrségnek a szerv illetékes vezetője által kirendelt, szolgálatban lévő, a repülőtér szigorított védelmi területére belépésre jogosító személyazonosító kártyával rendelkező személyek szolgálati felszerelésére. Ezt a repülőtér őrzését ellátó fegyveres biztonsági őrség munkatársai a repülőtér rendben meghatározott különleges kártyával igazolják.
26. § A 25. § (6) bekezdés szerinti különleges kártya kiadását, kezelését a repülőtér védelmi programjában kell rögzíteni, amely végrehajtásának betartása, betartatása, és felügyelete az adott szervezet vezetőjének a feladata. A tiltott tárgyak bevitelének tilalma alól felmentést kapott személyek számáról, pontos beosztásáról mind a repülőtér üzemben tartója, mind a rendvédelmi szerv tájékoztatja a légiközlekedési hatóságot. A légiközlekedési hatóság a tiltott tárgyak bevitelének tilalma alól felmentést kapott személyek számáról, beosztásáról szóló tájékoztatást a közlekedésért felelős miniszter útján továbbítja a Bizottsághoz.
27. § (1) Az utasok és a kézipoggyászok ellenőrzésére szolgáló ellenőrzési pontok fegyveres védelmét és az ellenőrzés szakmai felügyeletét a rendőrség végzi. A 300/2008/EK rendelet I. melléklet 4.1. pontja, valamint a 185/2010/EU rendelet melléklet 4.1.1.7. pontja szerinti utasok esetében a felmentés megadására a légiközlekedési hatóság jogosult.
(2) A feladott poggyászok ellenőrzésének szakmai felügyeletét a rendőrség látja el. Amennyiben tiltott eszközre utaló gyanú merül fel, a feladott poggyász az utas jelenlétében nyitható fel. Utas jelenléte nélkül a feladott poggyászt erre felhatalmazott, repülőtéri állandó belépő kártyával rendelkező, védelmi ellenőrzés felügyeletére kiképzett és ilyen munkakörben szolgálatot teljesítő rendőr jelenlétében a feladott poggyász védelmi ellenőrzésére jogosult személy nyithatja ki.
(3) Ha a poggyász felnyitására az utas jelenléte nélkül került sor, a poggyászba angol és magyar nyelvű értesítést kell helyezni, amely tartalmazza a nyitás helyét és idejét, valamint a védelmi ellenőr és a szolgálatban lévő rendőr azonosítására alkalmas adatokat. A poggyász felnyitásáért, a dokumentáció elkészítéséért, valamint a poggyász biztonságos és szakszerű visszazárásáért a védelmi átvizsgálást végző szervezet felelős.

18. Megfigyelés, őrjárat

28. § A repülőtér területén a megfigyelést, őrjáratot és egyéb fizikai ellenőrzést a repülőtér üzemben tartója, nemzetközi repülőtér területén a fegyveres biztonsági őrség, a nyilvánosság számára hozzáférhető szomszédos területeken rendőrség hajtja végre.

19. Eljárás kis repülőterek esetében

29. § (1) A légijármű vezetője, amennyiben a polgári légi közlekedés védelmére irányuló közös alapkövetelményektől való eltérést és alternatív védelmi intézkedések elfogadását a tagállamok számára lehetővé tevő feltételek meghatározásáról szóló, 2009. december 18-i 1254/2009/EU bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 1254/2009/EU rendelet) meghatározott repülőtérről (a továbbiakban: kis repülőtér) kezdte meg a repülést, köteles a fogadó repülőteret az indulás megkezdése előtt erről tájékoztatni, amennyiben a fogadó repülőtér nem az e rendeletben meghatározott kis repülőtér. A fogadó repülőtér a repülőtér rendjében és védelmi programjában szabályozza a kis repülőtérről érkező légijárművek, azon lévő személyek és csomagjaik kezelését. A jelentés elmulasztása esetén a légiközlekedési hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint jár el.
(2) A III.-VI. osztályú repülőtér esetében nem kell szigorított biztonsági területet kijelölni, elegendő a repülőtér rendben a 300/2008/EK bizottsági rendelet szerinti légi oldal és földi oldal kijelölése azzal a feltétellel, hogy
a) az induló légijárművön a beszállás megkezdése előtt a légijármű üzemben tartója a légijármű védelmi átvizsgálását végrehajtotta,
b) a repülőtér üzemben tartója biztosítja, hogy a légi oldalnak a légijármű állóhely és annak mozgása során igénybe vett területén, - amíg azon induló vagy érkező légijármű tartózkodik - nincs engedély nélküli tiltott eszköz, továbbá
c) a légijármű üzemben tartója biztosítja, hogy a repülés tartama alatt és a repülőtér légi oldalának a beszállásra vagy berakodásra várakozó légijármű parkolására kijelölt részén - amíg a légijármű ellenőrzése, illetve az utasok beszállítása folyamatban van - az oda belépő személyeknél engedély nélkül tiltott tárgy ne legyen, vagy ennek megakadályozására kíséretet biztosít.
(3) A III.-VI. osztályba tartozó repülőtér esetében a repülőtér rendben kell szabályozni:
a) a repülőtér üzemben tartója által a légi oldalra történő belépés engedélyezését,
b) személynek és járműnek a repülőtér légi oldalán tartózkodása indokoltságának igazolását és ellenőrzését,
c) a légi és a földi oldal határának elkülönítésére használt jelöléseket, és annak repülés üzem közbeni felügyeletét,
d) a (2) bekezdés c) pontjában megjelölt területre, illetve a légijármű fedélzetére lépés előtt az oda belépő személyek, utasok, személyzet, kézipoggyász, feladott poggyász végrehajtott ellenőrzésének módját, illetve átvizsgálás helyett a 185/2010/EU rendelet 1.2.7.3. pontjában meghatározott kíséretre vonatkozó követelményeket,
e) a légijármű védelmét, a 185/2010/EU rendelet 3.2.1.1. pontjában megjelölt valamelyik eljárás, vagy a légijármű fajtájának és a kis repülőtér adottságának megfelelően.
(4) A (3) bekezdés d) pontjában hivatkozott követelményeknek megfelelő kísérő legfeljebb öt személyt kísérhet egyidejűleg a repülőtéren vagy a kis repülőtérről induló légijárművön azzal, hogy a kísérőnek a 185/2010/EU rendelet 1.2.2.2. c), d) vagy e) pontban említett érvényes azonosító kártya helyett a repülőtér rend alapján kiadott engedéllyel kell rendelkeznie.
(5) Az uniós jogi aktusokban megjelölt tiltott eszközök a (2) bekezdés c) pontjában megjelölt területre vagy az innen induló légijármű fedélzetére történő felvitelére az e rendeletben meghatározott szabályok az irányadóak azzal, hogy a korlátozás nem vonatkozik a 185/2010/EU rendelet 4.1.3. pontjában megjelölt folyadékra, aeroszolra és gélre.
(6) Azon III.-VI. osztályú repülőtér, amely nem tartozik az 1254/2009/EU rendelet hatálya alá, a légiközlekedés védelme szempontjából kis repülőtérré nem minősíthető.
30. § (1) A III.-VI. osztályba és az 1254/2009/EU rendelet hatálya alá tartozó repülőtér esetében a repülőtér üzemben tartója a kis repülőtérré történő minősítésre vonatkozó kérelmet legkésőbb az üzemben tartási engedély iránti kérelemmel egyidejűleg nyújtja be a légiközlekedési hatóságnak. A kérelem benyújtásához csatolni kell az átminősítés objektív indokait és a légiközlekedés védelmi szintjének fenntartása érdekében javasolt intézkedéseket. A kérelemhez mellékelni kell:
a) a repülőtér előző évi forgalmáról készült statisztikát,
b) a repülőtér üzemben tartója által készített kockázati elemzést,
c) a javasolt repülőtéri védelmi programot és repülőtér rendet.
(2) Ha a repülőtér üzemben tartója a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a légiközlekedési hatóság tíz munkanapon belül hiánypótlásra hívja fel.
(3) A légiközlekedési hatóság évente felülvizsgálja a kis repülőtérré minősítés indokait és a kis repülőtéren alkalmazott intézkedéseket, eljárásokat. Tapasztalatai, az elvégzett kockázatelemzés és az NBH szakhatósági állásfoglalása alapján szigorúbb, vagy további enyhébb intézkedések bevezetését rendelheti el.
(4) A kis repülőtérré minősítésről és az elfogadott intézkedésekről a légiközlekedési hatóság a közlekedésért felelős miniszter útján tájékoztatja a Bizottságot. A kis repülőtérré minősített repülőterek listáját a légiközlekedési hatóság a honlapján közzéteszi.

20. Szigorúbb intézkedések bevezetése

31. § (1) A légiközlekedési hatóság a rendőrség és az NBH véleményének kikérésével védelmi határozatban rendeli el a szigorúbb intézkedések bevezetését, amelyről a közlekedésért felelős miniszter útján haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot.
(2) Az egy járatra, egy időpontban történő szigorúbb intézkedések alkalmazását adott járatra a rendőrség és az NBH kockázatelemzése alapján a légiközlekedési hatóság rendeli el, vagy a légitársaság erre irányuló kérelmére a légiközlekedési hatóság a rendőrség és az NBH véleményének kikérésével engedélyezheti.
(3) A rendőrség vagy az NBH kezdeményezheti a légiközlekedési hatóságnál a szigorúbb intézkedések bevezetését. Ha a légiközlekedési hatóság a szigorúbb intézkedéseket nem vezeti be, ennek indokairól haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül tájékoztatja a közlekedésért felelős minisztert, a rendészetért felelős minisztert és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító minisztert.
(4) A 72/2010/EU rendelet 15. cikke szerinti értesítés esetén a légiközlekedési hatóság védelmi határozatban rendeli el a szükséges intézkedések bevezetését.

21. A harmadik ország által megkövetelt védelmi intézkedések

32. § (1) A harmadik ország által megkövetelt, magyar repülőtéren alkalmazandó szigorúbb védelmi intézkedések alkalmazására irányuló kérelmet a közlekedésért felelős miniszter juttatja el a Bizottságnak.
(2) Az egy járatra, egy időpontban történő szigorúbb intézkedések alkalmazását adott járatra a rendőrség és az NBH kockázatelemzése alapján a légiközlekedési hatóság rendeli el, vagy a légitársaság kérelmére a légiközlekedési hatóság a rendőrség és az NBH véleményének kikérésével engedélyezheti.

22. A légiközlekedési hatóság intézkedései

33. § (1) A 72/2010/EU rendelet szerinti bizottsági vagy a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Program alapján végrehajtott ellenőrzés során, továbbá az együttműködő hatóságok által tapasztalt hiányosságok észlelése, vagy légiközlekedés védelmi eseményről szóló értesítés esetén a légiközlekedési hatóság - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglalt hatósági intézkedéseket megelőzően, ha annak feltételei fennállnak - a légiközlekedési tevékenységgel összefüggően tanácsot adhat és ajánlást fogalmazhat meg.
(2) A nemzeti légiközlekedés védelmi programokban előírt feladatok végrehajtását a légiközlekedési hatóság ellenőrzi.

23. Az áru és a postai küldemény védelmi ellenőrzése és védelme

34. § (1) Amennyiben nem a légitársaság hajtja végre az áru- és postai küldemény légiközlekedés védelmi ellenőrzését, és erre a repülőtéren kívül lévő telephelyen kerül sor, a védelmi ellenőrzés elvégzésére jogosított szervezet köteles a repülőtér üzemben tartóját tájékoztatni azokról a jelzésekről, amelyek alapján beazonosítható, hogy az ellenőrzés megtörtént, valamint azt ki és hol hajtotta végre.
(2) A repülőtér üzemben tartója a repülőtér rendben és védelmi programjában az (1) bekezdésben meghatározott azonosítási eljárásokat naprakészen tartja, továbbá naponta ellenőrzi, hogy az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet végző meghatalmazott ügynökök, ismert szállítók szerepelnek-e a meghatalmazott ügynököt és ismert szállítót nyilvántartó uniós adatbázisban.
(3) A légijármű fedélzetén maradó tranzitáru és tranzit postai küldemény ellenőrzésének szabályait a légitársaság védelmi programja állapítja meg.
(4) Az olyan árut és postai küldeményt, amelyet a védelmi ellenőrzések elvégzése után az illetéktelen beavatkozástól nem védtek megfelelően, vagy arra utaló jel van, hogy illetéktelen beavatkozástól nem védték megfelelően, ismételten át kell vizsgálni az e rendeletben foglaltak szerint.
35. § (1) A meghatalmazott ügynök a tevékenység megkezdése előtt benyújtott, kinevezése iránti kérelmének elbírálása során a légiközlekedési hatóság a rendőrség és NBH véleményét kikéri.
(2) A kérelemhez csatolni kell a meghatalmazott ügynök védelmi tisztjének kinevezését, valamint a védelmi programot. A védelmi programban foglaltak teljesülését helyszíni szemle során ellenőrzi a légiközlekedési hatóság. A meghatalmazott ügynök védelmi programjának - amennyiben kéri listás szállító kinevezését is - tartalmaznia kell a listás szállító kinevezésének eljárását, légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrzését és tevékenységének felügyeletét.
36. § (1) Az ismert szállító a tevékenység megkezdése előtt benyújtott, kinevezése iránti kérelmének elbírálása során a légiközlekedési hatóság a rendőrség véleményét kikéri.
(2) A kérelemhez csatolni kell az ismert szállító védelmi tisztjének kinevezését és az ismert szállító védelmi programját, valamint a légiközlekedés védelmi feladatok ellátásával összefüggő uniós előírásokban meghatározott információkat, nyilatkozatokat. A védelmi programban foglaltak teljesülését minden esetben helyszíni szemlén ellenőrzi a légiközlekedési hatóság.
37. § (1) A fedélzeti ellátmány vagy a repülőtéri készlet meghatalmazott beszállítója által a tevékenység megkezdése előtt benyújtott, kinevezési kérelmének elbírálása során a légiközlekedési hatóság a rendőrség és az NBH véleményét kikéri. A kérelemhez csatolni kell a meghatalmazott beszállító védelmi tisztjének kinevezését, valamint a védelmi programot. A védelmi programban foglaltak teljesülését minden esetben helyszíni szemlén ellenőrzi a légiközlekedési hatóság.
(2) A fedélzeti ellátmány ismert beszállítóját az az üzemben tartó vagy jogi személy jelöli ki, amely részére az szállít. Az üzemben tartó vagy jogi személy - amennyiben kérelmezi ismert beszállító kinevezésének engedélyezését -, a védelmi programban részletesen szabályozza a listás szállító kinevezésének eljárását, légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrzését és tevékenységének felügyeletét, valamint az áru- és postai küldemény légiközlekedés védelmi ellenőrzésére utaló jelzések leírását.

24. Repülőtéri készletek

38. § (1) A repülőtér szigorított védelmi területeire, az árusításra vagy használatra szánt készletek - beleértve a vámmentes boltok és éttermek készleteit is - védelmi ellenőrzését a repülőtér üzemben tartója látja el, kivéve a repülőtéri készletek meghatalmazott beszállítóját és ismert beszállítóját. A repülőtéri készletek meghatalmazott beszállítója és ismert beszállítója az áru- és postai küldemény légiközlekedés védelmi ellenőrzésére utaló jelzésekről szóló tájékoztatást a repülőtér üzemben tartója részére megadja.
(2) A repülőtéri készletek ismert beszállítóinak elfogadását a repülőtér üzemben tartója végzi. Ebben az esetben a repülőtér védelmi programjának tartalmaznia kell az ismert beszállító kinevezésének eljárását, légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrzését és tevékenységének felügyeletét, valamint az áru- és postai küldemény légiközlekedés védelmi ellenőrzésére utaló jelzések leírását.

25. Repülés tartama alatti védelmi intézkedések

39. § A légitársaság a védelmi programjában eljárást dolgoz ki és alkalmaz a repülés tartama alatti védelmi intézkedésekre.

26. A vészhelyzetben való tevékenység

40. § (1) A repülőtér üzemben tartója, a légitársaság, a légiforgalmi irányító szolgálat, az egyéb jogalanyok a légiközlekedés ellen irányuló jogellenes cselekmény megelőzésére, vagy arra irányuló kísérlet megakadályozására Légiközlekedés Védelmi és Kényszerhelyzeti Tervet készít, amely tartalmazza az adott szervezet vészhelyzetben való tevékenységét és a repülőtéri szolgálatokkal történő együttműködését.
(2) A Légiközlekedés Védelmi és Kényszerhelyzeti Tervben foglalt feladatok gyakorlására és az eredmények értékelésére évente egy alkalommal védelmi gyakorlatot kell végrehajtani. A védelmi gyakorlat időpontjáról a légiközlekedési hatóságot legalább a védelmi gyakorlat időpontja előtt egy hónappal tájékoztatni kell.
(3) Ha a repülőtér nemzetközi légi forgalom számára történő ideiglenes megnyitása megszakítás nélkül a tíz napot meghaladja, a tervezett megnyitást egy héttel megelőzően védelmi gyakorlatot kell végrehajtani. A gyakorlat értékeléséről szóló jegyzőkönyvet a repülőtér üzemben tartója megküldi a légiközlekedési hatóságnak.
(4) A nemzetközi kereskedelmi repülőtér és a kereskedelmi repülőtér üzemben tartójának állandó objektumú, a nemzetközi légi forgalom számára ideiglenes vagy eseti jelleggel megnyitott repülőtér üzemben tartójának - a megnyitás időtartamára - ideiglenes Légiközlekedés Védelmi és Kényszerhelyzeti Központot kell kialakítania.
(5) A Légiközlekedés Védelmi és Kényszerhelyzeti Központ kialakításának, berendezésének és felszerelésének biztosítania kell
a) az RVB és a légiközlekedés elleni jogellenes cselekmény felszámolásában közreműködő egyéb szervek képviselőinek elhelyezését, a tervező, szervező, döntés-előkészítő munka feltételeit,
b) többcsatornás, közvetlen (rádió-, telefon-, fax-, internet-) összeköttetést az RVB, a mentő- és katasztrófavédelmi, valamint a légiközlekedés elleni jogellenes cselekmény felszámolásában közreműködő egyéb szervek között,
c) közvetlen összeköttetést a légiforgalmi irányító központtal, valamint a veszélyeztetett légijárművel,
d) a veszélyeztetett területről képi információk továbbításának lehetőségét, a tervezés és a végrehajtás dokumentálását segítő irodatechnikai, rögzítő és másoló berendezéseket és
e) az elektronikus berendezések szünetmentes áramellátását.

27. Védelmi személyzet

41. § (1) A repülőtér üzemben tartója, a légitársaság, a földi kiszolgáló, karbantartó és javító szervezet, a légiforgalmi irányító szolgálat, a posta- és futárszolgálat, a meghatalmazott ügynök, az ismert vagy listás feladóként elismert szervezet és az egyéb jogalany a légiközlekedés védelmi intézkedési rendszer irányítása érdekében védelmi tisztet jelöl ki.
(2) A védelmi tiszt teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóként közvetlenül az adott szervezet vezetőjének alárendeltségébe tartozik, és felelős azért, hogy a szervezet nem minősített naprakész légiközlekedés védelmi információkkal rendelkezzen és a légiközlekedés védelmi szabályokat betartsák. Azon szervezetnél, ahol biztonsági ügyekért felelős vezető tisztségviselőt (a továbbiakban: biztonsági vezető) alkalmaznak, a védelmi tiszt pozícióját a biztonsági vezető tölti be.
(3) Egy szervezetnél egy időben csak egy kinevezett védelmi tiszt foglalkoztatható. Ha a szervezet új személyt jelöl ki, a korábbi személy megbízatása megszűnik. A védelmi tiszt más szervezetnél nem tölthet be védelmi pozíciót. A védelmi tiszt olyan más munkakört nem tölthet be, továbbá olyan egyéb vagy további munkaviszonnyal nem rendelkezhet, amely a feladatai objektív és pártatlan ellátását akadályozhatja.
(4) Több telephellyel rendelkező szervezet esetén minden telephelyre védelemért felelős személyt kell kijelölni, aki a védelmi tiszt szakmai irányítása alá tartozik.

28. Információk megosztása

42. § (1) A repülőtér üzemben tartója, a légitársaság, a légijármű földi kiszolgáló, karbantartó és javító szervezet, a légiforgalmi irányítói szolgálat a légiközlekedés védelmével összefüggő információkat, adatokat bizalmasan kezeli, és biztosítja, hogy azokhoz illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá. E rendelkezés nem érinti a közérdekű adatok nyilvánosságát.
(2) A védelmi intézkedésekkel, szabályokkal kapcsolatos információt - a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek kivételével - külső szerv, személy részére csak az illetékes szerv vezetője által erre felhatalmazott, kijelölt személy adhat.
(3) A védelemben érintett személyeknek a tevékenység ellátásához szükséges mértékben az előírásokat, követelményeket ismerniük kell.

29. Költségek viselése

43. § (1) A nemzetközi kereskedelmi repülőtéren az együttműködő hatóságok légiközlekedés védelmi feladatának ellátásához szükséges elhelyezéséről, repülőtéri műszaki-technikai eszközök, berendezések létesítéséről és fejlesztéséről a repülőtér üzemben tartója saját költségén gondoskodik.
(2) Az együttműködő hatóságokat a légiközlekedés védelmével összefüggő feladataik ellátásához szükséges ingatlanok, helyiségek használatáért bérleti díj-fizetési kötelezettség nem terheli. Az ingatlanok berendezésével és a műszaki-technikai felszereltséggel, a közműszolgáltatással (energia, víz, csatorna) járó költségeket a hatóságok saját költségvetésükből fedezik.
(3) Az együttműködő hatóságok a légiközlekedés védelmi feladataik és az ahhoz szükséges szervezet működtetéséhez szükséges költségeiket saját költségvetésükből fedezik.
(4) A nemzetközi légi forgalom számára ideiglenes vagy eseti jelleggel megnyitott repülőtéren az együttműködő hatóságok ideiglenes elhelyezéséről és működési feltételeiről, valamint a műszaki-technikai eszközök és berendezések ideiglenes telepítéséről a repülőtér üzemben tartója saját költségén gondoskodik.
(5) A repülőtér üzemben tartója és a légitársaság a légiközlekedés védelmi intézkedések végrehajtása érdekében az utastól díjat szedhet. A beszedett díjat az együttműködő hatóságokkal történt előzetes egyeztetést követően, kizárólag az érintett repülőtéren, vagy az adott légitársaságnál légiközlekedés védelmi feladatokra, a védelmi rendszer fenntartására, fejlesztésére lehet fordítani, amelyről elkülönített elszámolást kell készíteni. A díj felhasználásáról a repülőtér üzemben tartója és a légitársaság a tárgyévet követő március 1-jéig jelentést készít a légiközlekedési hatóság részére.
(6) Az (5) bekezdés szerinti jelentésben foglaltakat, valamint a felhasználás jogszerűségét a légiközlekedési hatóság ellenőrzi. Ha a repülőtér védelmi költségei felhasználására beruházási fejlesztési terv kerül jóváhagyásra, úgy a költségek a beruházási fejlesztési terv időtartamára arányosan eloszthatóak.

30. Záró rendelkezések

44. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) E rendelet 52. § (1)-(2) bekezdése 2010. július 1-jén lép hatályba.
45. § (1) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott üzemben tartási engedéllyel rendelkező azon repülőtér, amely a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet szerint III-VI. osztályba tartozik, a rendelet hatálybalépését megelőzően megállapított védelmi intézkedéseket 2010. október 31-ig alkalmazhatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti repülőtér üzemben tartója a 30. § (1) bekezdés szerinti kérelmet - amennyiben rendelkezik repülőtér renddel, annak módosítását - a légiközlekedési hatóságnak 2010. augusztus 1-jéig benyújtja.
46. § Ez a rendelet - a polgári légiközlekedés elleni jogellenes cselekmények megakadályozásával, vagy az ilyen cselekményekre irányuló kísérlettel összefüggésben, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvénnyel együtt -
a) a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) a polgári légi közlekedés védelméről szóló 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékletében foglalt közös alapkövetelmények kiegészítéséről szóló, 2009. április 2-i 272/2009/EK bizottsági rendelet és az azt módosító 297/2010/EU bizottsági rendelet,
c) a polgári légi közlekedés védelmére irányuló közös alapkövetelményektől való eltérést és alternatív védelmi intézkedések elfogadását a tagállamok számára lehetővé tevő feltételek meghatározásáról szóló, 2009. december 18-i 1254/2009/EU bizottsági rendelet,
d) a 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a polgári légiközlekedés-védelem terén végrehajtandó nemzeti minőségbiztosítási programokra vonatkozó követelmények tekintetében való módosításáról szóló, 2010. január 8-i 18/2010/EU bizottsági rendelet,
e) a légiközlekedés védelmével kapcsolatos bizottsági ellenőrzések eljárásainak megállapításáról szóló, 2010. január 26-i 72/2010/EU bizottsági rendelet,
f) a közös légiközlekedés védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló, 2010. március 4-i 185/2010/EU bizottsági rendelet és az azt módosító 357/2010/EU és 358/2010/EU bizottsági rendelet,
g) a 300/2008/EK rendelet 18. cikkének a) pontjában említett információkat tartalmazó, a közös légiközlekedés védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló 2010/774/EU bizottsági határozat és az azt módosító 2010/2604/EU bizottsági határozat
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
47. § A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
48. § (1) A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. § (5) bekezdés 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A légiközlekedési hatóság hatósági feladatai a következők:)
„24. a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 300/2008/EK rendelet) 9. cikke szerinti felelős hatósági feladatok ellátása,”
(2) Az R. 5. § (5) bekezdése a következő 40-50. ponttal egészül ki:
(A légiközlekedési hatóság hatósági feladatai a következők:)
„40. a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek védelmi programjának és azon alapuló belső minőségbiztosítási rendszerének és védelmi képzési tervének jóváhagyása,
41. a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Programban meghatározottak szerinti a légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrző rendszer működtetése, és a 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a polgári légiközlekedés-védelem terén végrehajtandó nemzeti minőségbiztosítási programokra vonatkozó követelmények tekintetében való módosításáról szóló, 2010. január 8-i 18/2010/EU bizottsági rendeletben meghatározott feladatokat ellátása,
42. a légiközlekedés védelmi berendezések, eszközök és védelmi rendszerek üzembe helyezésének, működtetésének jóváhagyása, azok felügyelete és ellenőrzése,
43. a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezet légiközlekedés védelmi tisztje kijelölésének jóváhagyása,
44. a 300/2008/EK rendelet 6. cikke alapján szigorúbb intézkedések alkalmazásának elrendelése,
45. a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Képzési Program, valamint a 300/2008/EK rendeletnek megfelelően a védelmi személyek, oktatók tanúsítása,
46. a közös légiközlekedés védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló, 2010. március 4-i 185/2010/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 185/2010/EU rendelet) melléklet 1.2.2.2. b) pontjában megjelölt repülőszemélyzeti azonosító kártya kiadása, vagy a kiadás légitársaságnak való engedélyezése,
47. a meghatalmazott ügynök, az ismert szállító, a repülőtéri készletek ismert beszállítójának és a fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítójának engedélyezése,
48. a légiközlekedés védelmi esemény kivizsgálása,
49. a tiltott tárgyaknak a repülőtér nyilvánosság elől elzárt területére történő bevitelére vonatkozó felmentések megadása, személyek vizsgálat alóli felmentés megadása,
50. a nemzeti légiközlekedés védelmi programok és a 300/2008/EK rendelet 18. cikkének a) pontjában említett információkat tartalmazó, a közös légiközlekedés védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló 2010/774/EU bizottsági határozat (a továbbiakban: 2010/774/EU bizottsági határozat) alapján nemzeti légiközlekedés-védelmi határozatban állapítja meg a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek védelmi feladatait, valamint a 2010/774/EU bizottsági határozat melléklet 8.1.1. pontja és 9.1.1. pontja alapján a 2010/774/EU bizottsági határozatban megjelölt átvizsgálások gyakoriságát.”
(3) Az R. 5. § (8) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyintézési határidő három hónap a következő közigazgatási hatósági eljárásokban:)
„f) a 300/2008/EK rendelet 4. cikk (4) bekezdésében meghatározott eljárás,
g) a légiközlekedés védelmi események kivizsgálása,”
(4) Az R. 5. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A szakhatósági állásfoglalást
a) repülőtér légiközlekedés védelme szempontjából kis repülőtérré minősítése iránti eljárásban a szakhatósági állásfoglalást tizenöt munkanapon,
b) a légiközlekedés védelmi tiszt és biztonsági vezető kijelölésének jóváhagyására irányuló eljárásban huszonkét munkanapon,
c) nemzeti légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrök kijelölésére, továbbá a meghatalmazott ügynök (ellenőrzött szállító), valamint az ismert és listás feladó minősítésére és jóváhagyására irányuló eljárásban huszonkét munkanapon,
d) repülőtéri védelmi program, az ahhoz kapcsolódó belső védelmi minőségbiztosítási program és védelmi képzési terv, valamint a Légiközlekedés Védelmi és Kényszerhelyzeti Terv jóváhagyására irányuló eljárásban tizenöt munkanapon,
e) a légiközlekedés védelmi berendezések, eszközök és védelmi rendszerek üzembe helyezésének és működtetésének jóváhagyására irányuló eljárásban tizenöt munkanapon
belül kell kiadni.”
49. § (1) Az R. 8/B. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány a repülőtér légi közlekedés védelme szempontjából kis repülőtérré minősítése iránti eljárásban,)
„b) - hatáskörébe tartozó feladatrendszer alapján végrehajtott védelmi kockázat felmérése céljából - első fokú eljárásban a Nemzetbiztonsági Hivatalt”
(szakhatóságként jelöli ki.)
(2) Az R. 8/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Kormány a nemzeti légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrök kijelölésére, továbbá a meghatalmazott ügynök (ellenőrzött szállító), valamint az ismert és listás feladó minősítésére és jóváhagyására irányuló eljárásban - a kijelölni tervezett személy beosztás betöltése során hordozott lehetséges biztonsági kockázati szintjének vizsgálata tekintetében - első fokú eljárásban a Nemzetbiztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(6) A Kormány a repülőtéri védelmi program, az ahhoz kapcsolódó belső védelmi minőségbiztosítási program és védelmi képzési terv jóváhagyására irányuló eljárásban - annak elbírálása kérdésében, hogy a repülőtéri védelmi program, az ahhoz kapcsolódó belső védelmi minőségbiztosítási program és védelmi képzési terv a légiközlekedés biztonságával kapcsolatos követelményeknek megfelel-e - első fokú eljárásban a repülőtér fekvése szerint illetékes rendőr-főkapitányságot, Budapesten és Pest megyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságot, másodfokú eljárásban az Országos Rendőr-főkapitányságot szakhatóságként jelöli ki.
(7) A Kormány a légiközlekedés védelmi berendezések, eszközök és védelmi rendszerek üzembe helyezésének és működtetésének jóváhagyására irányuló eljárásban
a) a légiközlekedés védelmi berendezések, eszközök és védelmi rendszerek megfelelőségének kérdésében első fokú eljárásban a repülőtér fekvése szerint illetékes rendőr-főkapitányságot, Budapesten és Pest megyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságot, másodfokú eljárásban az Országos Rendőr-főkapitányságot,
b) a lehetséges biztonsági kockázati szintjének kérdésében első fokú eljárásban a Nemzetbiztonsági Hivatalt
szakhatóságként jelöli ki.
(8) A Kormány a jogellenes cselekmények megelőzését és felszámolását szolgáló Légiközlekedés Védelmi és Kényszerhelyzeti Terv jóváhagyására irányuló eljárásban annak elbírálása kérdésében, hogy
a) a Légiközlekedés Védelmi és Kényszerhelyzeti Terv a légiközlekedés biztonságával kapcsolatos követelményeknek megfelel-e, első fokú eljárásban a repülőtér fekvése szerint illetékes rendőr-főkapitányságot, Budapesten és Pest megyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságot, másodfokú eljárásban az Országos Rendőr-főkapitányságot,
b) a Légiközlekedés Védelmi és Kényszerhelyzeti Tervben foglaltak megfelelnek-e a katasztrófavédelem erő- és eszköz rendszerének, beépített mobil, stabil felszerelésének, első fokú eljárásban a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, másodfokú eljárásban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot
szakhatóságként jelöli ki.”
50. § A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság az Országos Rendőr-főkapitányság főigazgatójának irányításával önálló szervként, országos illetékességgel ellátja)
„b) a repülőtereken a rendőrség hatáskörébe utalt légiközlekedés védelmi feladatok szakmai felügyeletét.”
51. § Hatályát veszti a polgári légi közlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 104/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet.
52. § (1) A közigazgatási versenyvizsgáról szóló 126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet 15. §-a a következő új (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A vizsgaszervező saját hatáskörben biztosítja a 9. § (3) bekezdésében meghatározott kifizetésekhez kapcsolódó járulékok megfizetését.
(9) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve mint vizsgaszervező az általa lebonyolított vizsgák tekintetében a 9. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget az elszámolással egyidejűleg, negyedévente utalja át a KSZK Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára.”
(2) A közigazgatási versenyvizsgáról szóló 126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés e) pontjában a „felhasználását” szövegrész helyébe az „elszámolását” szöveg, 6. § (1) bekezdés h) pontjában a „vizsgadíjak felhasználásáról” szövegrész helyébe a „vizsgadíjakkal kapcsolatos elszámolásokról” szöveg, 8. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „vizsgaszervező” szöveg, 9. § (3) és (6) bekezdésében a „KSZK” szövegrész helyébe a „vizsgaszervező” szöveg, 9. § (4) bekezdésében a „félévente” szövegrész helyébe a „negyedévente” szöveg, 9. § (8) bekezdésében a „KSZK-t” szövegrész helyébe a „vizsgaszervezőt” szöveg, 20. § (3) bekezdésében a „KSZK-nál” szövegrész helyébe a „vizsgaszervezőnél” szöveg, a „KSZK” szövegrész helyébe a „vizsgaszervező” szöveg, 22. § (2) bekezdésében a „KSZK-hoz” szövegrész helyébe a „vizsgaszervezőhöz” szöveg lép.
(3) A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A lakóingatlan közös értékesítés útján csak akkor értékesíthető, ha
a) a közös értékesítésről a kielégítési jog megnyílását követően, írásban állapodott meg a zálogjogosult és a zálogkötelezett, és
b) az ingatlan vételára az értékesítést megelőző hat hónapon belül készített szakértői értékbecslés szerinti beköltözhető forgalmi érték hetven százalékánál magasabb.”
(4) A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet 8/B. § (1) bekezdésében a „hat hónapon belül készült” szövegrész helyébe a „hat hónapon belül készült, a beköltözhető forgalmi értékre vonatkozó” szöveg lép.
(5) Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 72. §-a a következő új (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 25. § (1) bekezdésében meghatározott testületek tagját írásban megbízhatja kötelezettség vállalására. A megbízásban a kötelezettségvállalás összeghatárát keretjelleggel meg kell határozni.”
(6) Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 157. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szervezet működésében rejlő kockázatos területek kiválasztását a pénzügyminiszter által kiadott, kötelező erővel nem rendelkező módszertani útmutató segíti.”
(7) Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 241. § (3) bekezdésében a „május 31-ig” szöveg helyébe az „augusztus 31-ig” szöveg lép.
53. § (1) A 47-51. §, az 52. § (3)-(7) bekezdése, valamint az 1. melléklet e rendelet hatálybalépését követő napon veszti hatályát.
(2) Az 52. § (1)-(2) bekezdése 2010. július 2-án veszti hatályát.
(3) A 13. § r) pontja 2012. április 29-én hatályát veszti.
(4) Ez a § 2012. április 30-án veszti hatályát.