22/2010. (V. 13.) PM rendelet

a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományának egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatáról szóló 20/2008. (VI. 19.) PM rendelet módosításáról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdésének 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:
1. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományának egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatáról szóló 20/2008. (VI. 19.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (1) bekezdése b) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Alkalmassági vizsgálatot kell végezni:]
„b) külföldön történő szolgálat teljesítése előtt és után,
c) a hivatásos állomány tagja a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 76. § (1) bekezdése szerinti új beosztásba, munkakörbe történő kinevezését megelőzően, a 22. § (1) bekezdés d) pontjának megfelelően.”
(2) Az R. 4. § (1) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:
[Alkalmassági vizsgálatot kell végezni:]
„h) más fegyveres szervtől történő áthelyezés előtt,
i) a Hszt. 44. § (1) bekezdése szerinti rendelkezési állomány megszűnésekor, új beosztásba, munkakörbe történő kinevezését megelőzően, a 22. § (1) bekezdés d) pontjának megfelelően.”
2. § Az R. 6. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az egészségi vizsgálatok alapján a következő minősítések állapíthatóak meg:]
„d) „Egészségileg alkalmas egészségügyi felmentéssel”.”
3. § (1) Az R. 7. § (2) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az alkalmasság összesített minősítése az egészségi, pszichikai vizsgálatok és a fizikai állapotfelmérés eredményét együttesen tartalmazza, amely minősítés lehet]
„b) „Jelenlegi beosztásában ideiglenesen alkalmatlan ...-ig”,”
(2) Az R. 7. § (2) bekezdése a következő f) és g) pontokkal egészül ki:
[Az alkalmasság összesített minősítése az egészségi, pszichikai vizsgálatok és a fizikai állapotfelmérés eredményét együttesen tartalmazza, amely minősítés lehet]
„f) „Hivatásos szolgálatra alkalmas egészségügyi felmentéssel”,
„g) „Jelenlegi beosztásában/munkakörében alkalmatlan”.”
(3) Az R. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) „Jelenlegi beosztásában ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” minősítés a pszichikai és az egészségi alkalmasság minősítésén egyaránt alapulhat. Az ideiglenes alkalmatlanság időtartama legfeljebb 365 naptári nap lehet.”
(4) Az R. 7. § (7) és (8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(7) „A tervezett szolgálati beosztásra, munkakörre alkalmatlan” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személynél olyan szervi, működésbeli vagy pszichikai eltérés észlelhető, amely miatt a betöltendő szolgálati beosztással, munkakörrel járó feladatok ellátására nem képes, vagy e feladatok ellátása az egészségét veszélyeztetné. Ilyen minősítés esetén a minősítésben meg kell határozni a vizsgált személy egészségi állapotának megfelelő 1. számú melléklet 1. függelékében szereplő alkalmassági kategóriákat.
(8) „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” minősítés valamennyi hivatásos beosztásra való alkalmatlanságot jelent, és az alkalmassági összetevők bármelyikén alapulhat. E minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személynek olyan mérvű vagy jellegű egészségkárosodása van, amely a hivatásos szolgálattal járó fokozott egészségi, pszichikai és fizikai igénybevételre figyelemmel kizárja a hivatásos szolgálattal járó kötelezettségek teljesítését, illetve egészségi állapota miatt hivatásos beosztás ellátására alkalmatlan. Hivatásos állományú tagok esetén e minősítésre kizárólag a Vám- és Pénzügyőrség Első- és Másodfokú Felülvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: FÜV Bizottság) jogosult. Ezen minősítés esetén szolgálati viszony nem létesíthető, illetőleg a fennálló szolgálati viszonyt meg kell szüntetni.
(9) „Hivatásos szolgálatra alkalmas egészségügyi felmentéssel” összesített minősítést kell megállapítani, ha a hivatásos állomány tagja a 48. §-ban meghatározott szolgálati kötelezettségeinek teljesítése alóli felmentéssel (egészségügyi felmentés) szolgálati beosztását (munkakörét) el tudja látni.
(10) „Jelenlegi beosztásában/munkakörében alkalmatlan” minősítés a fizikai, a pszichikai, illetve az egészségi alkalmasság minősítésén egyaránt alapulhat. Mivel az adott beosztáson, munkakörön kívül más beosztásban, munkakörben alkalmas lehet, ilyen minősítés esetén a minősítésben meg kell határozni a vizsgált személy egészségi állapotának megfelelő alkalmassági kategóriákat. Az alkalmassági kategórián belüli betölthető beosztást, munkakört a szervezeti egység személyügyi szerve határozza meg.”
4. § Az R. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Táblázat római számmal jelölt alkalmassági kategóriáiba a hivatásos állomány tagját szolgálati beosztásának, munkakörének megfelelően, az 1. számú melléklet 1. függelékében foglaltak szerint kell besorolni.”
5. § Az R. 10. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A Táblázatban szereplő „egyéni elbírálás” megjelölésnél az egészségi alkalmasság elbírálásakor a következőket kell figyelembe venni:
a) a betegség súlyossági fokát és a velejáró funkcionális zavarokat,
b) a kóros elváltozások gyógyulási hajlamát, a szervezet kompenzáló képességét, egy adott elváltozás perspektíváját, későbbi következményeit, krónikussá válásának lehetőségét,
c) az adott megbetegedés, elváltozás szolgálatképességet befolyásoló hatását,
d) az egyén aktuális munkakörének jellegét és sajátosságait, a megszerzett tapasztalatokat, képzettséget, az eltöltött szolgálati időt.”
6. § (1) Az R. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állomány fizikai alkalmasságát kétévente egy alkalommal, a felvételre jelentkezőkét az egészségi alkalmasság megállapítását követő 30 naptári napon belül fizikai állapotfelmérésen kell ellenőrizni, illetve megállapítani.”
(2) Az R. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hivatásos állomány tagját és a felvételre jelentkezőt a fizikai állapotfelmérésnél életkor alapján négy korcsoportba kell sorolni. A besorolásnál a betöltött évek számát kell figyelembe venni, az alábbiak szerint
a) I. korcsoport: a 18-25 év közöttiek,
b) II. korcsoport: a 26-35 év közöttiek,
c) III. korcsoport: a 36-45 év közöttiek,
d) IV. korcsoport: a 46 év felettiek.”
(3) Az R. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A fizikai állapotfelmérése nem kötelező azon hivatásos állományú tagnak, aki elérte a rá irányadó, a Hszt. 52. §-ában meghatározott szolgálat felső korhatáránál 5 évvel alacsonyabb életkort.
(4) A fizikai alkalmassági vizsgálaton az vehet részt, aki egy hónapnál nem régebbi egészségi alkalmassági vizsgálaton „Egészségileg alkalmas” minősítést kapott.”
7. § (1) Az R. 13. § (1) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fizikai alkalmasság vizsgálatára szolgáló mozgásformák a következők:]
„a) mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás,”
(2) Az R. 13. § (2)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A fizikai alkalmasság minősítése az (1) bekezdésben meghatározott mozgásformák közül a hivatásos állomány tagja által választott öt kondicionális gyakorlat végrehajtásának eredménye alapján történik. Az (1) bekezdés b) és f) pontjában meghatározott mozgásformák végrehajtása kötelező. Az egyes kondicionális gyakorlatokért legfeljebb 25 pont, az öt gyakorlat végrehajtása esetén összesen 125 pont adható.
(3) Az öt kondicionális gyakorlat végrehajtásának értékelése az I-III. korcsoportba tartozó személyek esetében:
a) 0-59 pont esetén „Nem megfelelő”,
b) 60-125 pont esetén „Megfelelő”,
(4) Az öt kondicionális gyakorlat végrehajtásának értékelése az IV. korcsoportba tartozó személyek esetében:
a) 0-15 pont esetén „Nem megfelelő”,
b) 16 pont felett „Megfelelő”,
(5) „Fizikai állapota megfelelő” minősítést kell adni a hivatásos állomány tagjának, ha a választott öt kondicionális gyakorlatot teljesítette és gyakorlatonként nincs 0 pont teljesítménye, továbbá a gyakorlatok végrehajtásának eredményeként „Megfelelő” értékelést kapott.
(6) Ha a hivatásos állomány tagja „Fizikai terhelhetősége nem megfelelő, hat hónapon belül ismételt vizsgálata szükséges” minősítést kapott, az ismételt állapotfelmérésre a hat hónapon belül maximum 2 alkalommal kerülhet sor, melyeket az előző felmérést követően legkorábban 30 naptári nap elteltével lehet végrehajtani. Amennyiben a hivatásos állományú tag az ismételt fizikai állapotfelmérés során „Nem megfelelő” értékelést kap, akkor „Fizikai állapota nem megfelelő” minősítést kell adni.”
8. § Az R. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állományba felvételre jelentkezőknél egészségi, pszichikai alkalmassági vizsgálatot és fizikai állapotfelmérést kell végezni. Az alapellátást végző orvos a felvételre jelentkező előzetes egészségi alkalmassági vizsgálata keretében elvégzi az általános belgyógyászati vizsgálatot, kiszűri a hivatásos szolgálatra egészségi szempontból egyértelműen alkalmatlan személyeket. A további vizsgálatokat - szükség esetén más egészségügyi szakintézetek közreműködését is igénybe véve - az egészségügyi szolgálat végzi.”
9. § Az R. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felvételre jelentkező előzetes egészségi alkalmassági vizsgálatának lefolytatásában részt vevő alapellátást végző orvos az érintettet köteles tájékoztatni az alkalmatlan minősítés okáról. Az alkalmatlan minősítéssel szemben az érintett az Elsőfokú FÜV Bizottsághoz, az Elsőfokú FÜV Bizottság által megállapított alkalmatlan minősítéssel szemben pedig a Másodfokú FÜV Bizottsághoz fordulhat.”
10. § (1) Az R. 22. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki
[A hivatásos állomány tagjának soron kívüli alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie]
„d) az 1. számú melléklet 1. függelékében meghatározott alkalmassági kategóriák közötti átsorolást megelőzően.”
(2) Az R. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az állományilletékes parancsnok, a szolgálati elöljáró vagy az alapellátást végző orvos indokoltnak tartja - függetlenül a keresőképtelen napok számától -, kezdeményezheti a hivatásos állomány tagja soron kívüli alkalmassági vizsgálatát abban az esetben is, ha az adott évben egynél több és eltérő időben megállapított betegség miatt történt a keresőképtelen állományba vétele.”
11. § Az R. 23. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A soron kívüli alkalmassági vizsgálatra a hivatásos állomány tagját az egészségügyi szolgálat az iratok beérkezését követő 30 naptári napon belül írásban, a vizsgálat helyének és idejének megjelölésével, a vizsgálat időpontját megelőzően legalább nyolc naptári nappal a szolgálati elöljáró útján rendeli be.”
12. § (1) Az R. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az alkalmassági vizsgálat eredménye alapján feltételezhető, hogy a hivatásos állomány tagjának egészségi állapota eredeti szolgálati beosztásának, munkakörének ellátását nem teszi lehetővé, akkor az alapellátást végző orvos a FÜV Bizottság általi eljárást (a továbbiakban: FÜV eljárást) köteles kezdeményezni.”
(2) Az R. 25. § a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 4. § b)-h) pontokban felsorolt esetekben lefolytatott alkalmassági vizsgálatok során megállapított „A tervezett szolgálati beosztásra, munkakörre alkalmatlan” vagy „Jelenlegi beosztásában ideiglenesen alkalmatlan ...-ig”, vagy „Jelenlegi beosztásában/munkakörében alkalmatlan” minősítéssel szemben az érintett elsőfokú FÜV eljárást, ezt követően másodfokú FÜV eljárást kezdeményezhet.
(5) Az előírt alkalmassági vizsgálaton való részvétel elmulasztása a szolgálati viszonnyal kapcsolatos kötelességszegésnek minősül.”
13. § (1) Az R. 30. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség véleményezése”
(2) Az R. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A foglalkozási betegségnek, illetve fokozott expozíciós esetnek minősülő megbetegedéseket a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló jogszabály tartalmazza. Foglalkozási betegségnek kell tekinteni azt a betegséget is, amely a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesettel (sérüléssel) minden kétséget kizáróan ok-okozati összefüggésben van.
(2) Amennyiben a baleset, betegség bekövetkezésének körülményeiből annak szolgálati kötelmekkel való összefüggésére lehet következtetni, a közvetlen szolgálati elöljáró köteles a bejelentett, vagy tudomására jutott balesetről 48 órán belül a Hszt. 180. § (2) bekezdése szerinti jegyzőkönyv felvételére intézkedni.
(3) Ha a balesetet szenvedett személyt nem az alapellátást végző orvos részesítette elsősegélyben, a közvetlen szolgálati elöljárónak intézkednie kell arra, hogy az eljáró egészségügyi szerv az ambuláns vagy betegvizsgálati lapot, valamint a balesetre vonatkozó egyéb leleteket, az illetékes alapellátást végző orvos részére küldje meg.
(4) A baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggését az alapellátást végző orvos véleményezi. Az alapellátást végző orvos a véleményében rögzíti a sérülés, betegség jellegét, a gyógyulás várható tartamát (tényleges klinikai gyógytartam) és állást foglal arról, hogy a sérült, illetve beteg sérülése, illetve betegsége a balesettel, illetve a szolgálat ellátásával ok-okozati összefüggésben keletkezett-e.
(5) Az orvosi véleményt a baleset, betegség minősítéséhez szükséges intézkedések megtétele érdekében a felvett jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv egy példányát az érintettnek - elhalálozás esetén a közeli hozzátartozójának - kell átadni, további egy példányát az egészségügyi dokumentációba kell elhelyezni.”
14. § (1) Az R. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről - az orvosi vélemény figyelembevételével - az országos parancsnokság a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül minősítő határozatot hoz. Határozatát további 5 naptári napon belül közli a sérülttel és megküldi az alapellátást végző orvosnak. A határozat elleni fellebbezésre a Hszt. 180. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.”
(2) Az R. 31. §-a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A baleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíciós esetek szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegűvé minősítésére irányuló eljárásban vizsgálni kell a baleset bekövetkeztében közreható körülményeket, meg kell állapítani, hogy azért kit és milyen mértékben terhel felelősség. Amennyiben ilyen összefüggés kimutatható, intézkedni kell a fegyelmi, illetve büntetőeljárás megindítására, továbbá a hasonló balesetek elkerülését célzó intézkedések megtételére. A vizsgálatba be kell vonni az érintett szerv munkavédelmi feladatait ellátó szakembert is.
(5) A foglalkozási betegség és fokozott expozíciós esetek szolgálattal összefüggő jellegének megállapításához, minősítéséhez az alapellátást végző orvosnak lehetősége van az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet szakvéleményét is kikérni. A minősítő a döntését e vélemény figyelembevételével hozza.”
15. § (1) Az R. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a hivatásos állomány tagjának egészségi állapota olyan mértékben változott, hogy a számára előírt egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek nem felel meg, vagy egészségügyi szabadságának időtartama a 180 naptári napot meghaladta, alkalmasságának a felülvizsgálatát kell kezdeményezni.”
(2) Az R. 33. § (2) bekezdése c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult]
„c) az állományilletékes parancsnok vagy a szolgálati elöljáró.”
16. § Az R. 34. § (1) bekezdés d) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az alkalmasság elbírálásához a következő okmányok szükségesek:]
„d) állományilletékes parancsnok vagy a szolgálati elöljáró véleménye,”
„f) orvosszakértői vélemény az egészségkárosodás mértékéről,”
17. § Az R. 35. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megítéléséhez be kell szerezni az állományilletékes parancsnok vagy a szolgálati elöljáró és az alapellátást végző orvos véleményét is.
(3) Az állományilletékes parancsnok vagy a szolgálati elöljáró véleményének tartalmazni kell, hogy a hivatásos állomány tagjának:
a) egészségi állapota milyen mértékben befolyásolja a szolgálati feladatok ellátását,
b) szolgálati beosztásában, munkakörében végzett munka milyen fizikai és szellemi megterheléssel jár,
c) szolgálatteljesítési képessége és magatartása milyen mértékben változott,
d) az előző két évben milyen gyakorisággal és időtartamban volt egészségügyi szabadságon,
e) hány év, a nyugdíjjogosultság szempontjából beszámítható szolgálati idővel rendelkezik,
f) milyen más szolgálati beosztásba, munkakörbe helyezésére van lehetőség,
g) az egészségügyi szabadságra való jogosultsága megszűnésének időpontját.”
18. § (1) Az R. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állomány tagja alkalmasságáról, valamint szolgálatképességéről az Elsőfokú FÜV Bizottság a következő döntéseket hozhatja:
a) valamennyi összesített alkalmassági minősítés,
b) szolgálatteljesítési idő csökkentése napi 4 vagy 6 óra időtartamra, legfeljebb 365 naptári napig,
c) egészségügyi felmentés engedélyezése, a 48. § (2) bekezdés szerint,
d) 180 naptári napot meghaladóan egészségügyi szabadság engedélyezése, legfeljebb 300 naptári napig.”
(2) Az R. 38. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az I. fokú FÜV bizottság határozata végrehajtható,
a) a határidő elteltét követő naptári napon, ha a fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidő alatt a jogosult fellebbezést nem terjesztett elő,
b) azonnal, ha jogosult a fellebbezési jogáról lemondott vagy a fellebbezést visszavonták.”
19. § (1) Az R. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Másodfokú FÜV Bizottság bírálja el az Elsőfokú FÜV Bizottság határozata ellen benyújtott fellebbezéseket. A bizottság másodfokon hozott döntése a közléssel jogerős és végrehajtható.”
(2) Az R. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Másodfokú FÜV Bizottság jogosult - a korábban engedélyezett időtartamok beszámításával - engedélyezni a csökkentett szolgálati időt napi 4 vagy 6 órára, legfeljebb 365 naptári nap időtartamig.
(4) A Másodfokú FÜV Bizottság jogosult - a korábban engedélyezett időtartamok beszámításával - engedélyezni az egészségügyi szabadságot legfeljebb 365 naptári nap időtartamig.”
20. § Az R. 41. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az Elsőfokú FÜV Bizottság döntése ellen a vizsgált személy a határozat kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül, az Elsőfokú FÜV Bizottsághoz írásban benyújtott fellebbezéssel élhet.
(2) A FÜV Bizottság alkalmassági minősítő döntését, valamint a fellebbezés lehetőségét a hivatásos állomány tagjával a FÜV Bizottsági ülésen közölni kell. A minősítést, a fellebbezés lehetőségét és az egyes szolgálati feladatok alóli felmentést a hivatásos állomány tagjának egészségügyi könyvébe fel kell tüntetni. A döntést, annak kihirdetését követő 8 naptári napon belül határozatba kell foglalni. A felülvizsgált személy az I. fokú FÜV bizottság határozatának kézhezvételét követően a fellebbezési jogáról saját kezűleg írt és aláírt nyilatkozatával lemondhat.
(3) A FÜV táblázat egy eredeti példányát mellékleteivel együtt, valamint a FÜV határozat egy eredeti példányát a jogerős döntést hozó FÜV Bizottság irattárában kell elhelyezni, továbbá egy-egy példányt az érintett számára kézbesíteni kell. A hivatásos állomány tagja állományilletékes parancsnokának, és az országos parancsnokság személyügyi szervének a FÜV határozatot meg kell küldeni, amely kórismét és indokolást nem tartalmazhat.”
21. § (1) Az R. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A FÜV Bizottságok üléseiket szükség szerinti gyakorisággal tartják. A FÜV Bizottsági ülésre a hivatásos állomány tagját az egészségügyi szolgálat írásban, a bizottsági ülés helyének és idejének megjelölésével, az ülés időpontját megelőzően, legalább nyolc naptári nappal a szolgálati elöljáró útján rendeli be.”
(2) Az R. 42. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A FÜV táblát a bizottság tagjai aláírják és személyi orvosi bélyegzőjükkel hitelesítik. A FÜV határozatot kizárólag az elnök írja alá, és a FÜV Bizottság bélyegzőjével hitelesíti.
(6) Alkalmatlanság megállapítása esetén a Bizottságnak a minősítés jogerőre emelkedéséig, továbbá a személyügyi eljárás kezdetéig a hivatásos állomány tagjának egészségügyi szabadságot kell engedélyeznie.”
22. § Az R. 43. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az egészségkárosodás mértékének megállapítását az egészségügyi szabadságra való jogosultság lejárta előtt legkésőbb 90 naptári nappal kell kezdeményezni.”
23. § (1) Az R. 45. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Egészségügyi szabadság engedélyezése”
(2) Az R. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a hivatásos állomány tagja, betegség vagy baleset következtében szolgálati beosztásának, munkakörének ellátására ideiglenesen alkalmatlanná válik, intézkedni kell az egészségügyi szabadság engedélyezése iránt.”
(3) Az R. 45. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a keresőképtelenség, illetve egészségügyi szabadság időtartama a 30 naptári napot meghaladja havonta, rövidebb időtartam esetén szolgálattételre jelentkezéskor a hivatásos állomány tagja az igazolást a szolgálati elöljárójának köteles leadni.
(4) A hivatásos állomány tagja a 22. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott soron kívüli alkalmassági vizsgálatra, a keresőképtelenség időtartama alatt a 23. § (2) bekezdés alapján először az alapellátást végző orvos által meghatározott időpontban, majd a keresőképessé nyilvánításának napján, de legkésőbb az azt követő első munkanapon, a szolgálatba állását megelőzően, köteles az alapellátást végző orvosnál a keresőképtelenséget megállapító leletekkel megjelenni.”
24. § Az R. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állomány tagja részére az alapellátást végző orvos legfeljebb 180 naptári napig egészségügyi szabadságot engedélyezhet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egészségügyi szabadság lejártát követően a beteget kezelő alapellátást végző orvos javaslatára a már engedélyezett egészségügyi szabadság beszámításával 180 naptári napon túl az Elsőfokú FÜV Bizottság jogosult egészségügyi szabadság engedélyezésére, 300 naptári nap időtartamig.
(3) A fekvőbeteggyógyintézetben töltött idő a (2) bekezdés szerinti időtartamok számításakor már engedélyezett egészségügyi szabadságnak számít.
(4) Az engedélyezett egészségügyi szabadság megkezdésére az állományilletékes parancsnok haladéktalanul intézkedik.”
25. § (1) Az R. 48. §-át megelőzően a következő új alcímmel egészül ki:
„Egészségügyi felmentés egyes szolgálati kötelezettségek alól”
(2) Az R. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § (1) Tartós vagy végleges egészségkárosodás esetén, ha az nem okoz alkalmatlanságot, a hivatásos állomány tagja részére a következő szolgálati kötelezettségek teljesítése alól adható felmentés (egészségügyi felmentés):
a) testnevelés,
b) tartós állás,
c) alaki foglalkozás,
d) nehéz fizikai munka,
e) őrszolgálat,
f) egyenruhaviselés,
g) 24 órás szolgálat,
h) lövészet,
i) váltószolgálat,
j) fizikai felmérés,
k) fegyverviselés.
(2) Az egészségügyi felmentés engedélyezésére az alapellátást végző orvos, vagy a FÜV Bizottság - a már engedélyezett egészségügyi felmentés beszámításával - legfeljebb 365 naptári nap időtartamban jogosult.
(3) Az egészségügyi felmentés időtartamát az összesített minősítést tartalmazó alkalmassági véleményen fel kell tüntetni.
(4) Az egészségügyi felmentés a hivatásos állomány tagjának alap-, illetve szakkiképzését egy hónapon túl nem akadályozhatja. Ha a felmentés okát képező egészségkárosodás olyan mértékű, hogy az a hivatásos állomány tagjának alap-, illetve szakkiképzését egy hónapon túl sem teszi lehetővé, egészségi alkalmasságának felülvizsgálata iránt kell intézkedni.
(5) A felmentések végrehajtásáért az állományilletékes parancsnok, a parancs előkészítéséért az alapellátást végző orvos felelős. Az állományilletékes parancsnok parancsában az időtartam megjelölésével határozza meg a hivatásos állomány tagja egyes szolgálati kötelezettségek alóli felmentését, illetve a csökkentett szolgálati időt.
(6) A múló, heveny betegségek esetén, illetve a gyógyulás bekövetkezésekor, ha a felmentés további alkalmazása már nem indokolt, az alapellátást végző orvos az egészségügyi felmentést megszünteti vagy a felmentést engedélyező Elsőfokú FÜV Bizottságnál annak megszüntetését kezdeményezi.”
26. § Az R. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Hosszabb ideig tartó gyógykezelést követően, az orvosi rehabilitáció keretében a fokozatos munkába állás érdekében átmenetileg csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás engedélyezhető a hivatásos állomány tagjának. Ennek időtartama az alapellátást végző orvos, vagy a FÜV Bizottság javaslatára napi 4 vagy 6 óra időtartamra, összesen legfeljebb 365 naptári napig terjedhet.”
27. § Az R. 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alkalmasság megállapításáról szóló összesítő minősítésnek a hivatásos állomány tagja személyazonosító adatain és a vizsgálatot végző orvos aláírásán, valamint orvosi bélyegzőlenyomatán túl tartalmaznia kell azokat az alkalmassági kategóriákat, amelyek tekintetében az alkalmasság megállapításra került. Ha az alkalmasság egészségügyi felmentéssel került megállapításra, az összesítő minősítésnek a fentieken túl tartalmaznia kell az egészségügyi felmentés módját, terjedelmét.”
28. § Az R. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„E rendelet 22/2010. (V. 13.) PM rendelettel (a továbbiakban: R.) megállapított rendelkezéseit az R. hatálybalépését követően indult eljárásokra kell alkalmazni.”
29. § (1) Az R. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) Az R. 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3) Az R. 3. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(4) Az R. 4. számú melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
(5) Az R. 5. számú melléklete helyébe az 5. melléklet lép.
(6) Az R. 7. számú melléklete helyébe a 6. melléklet lép.
(7) Az R. 8. számú melléklete helyébe a 7. melléklet lép.
(8) Az R. 10. számú melléklete helyébe a 8. melléklet lép.
30. § (1) Az R. 7. § (3) bekezdésében, a 15. § (2) bekezdésében, a 16. § (3) bekezdés a) pontjában és az 50. § (6) bekezdésében a „nem alkalmas” szövegrész helyébe „alkalmatlan” szöveg lép.
(2) Az R. 11. § (4) bekezdésben az „egy évre” szövegrész helyébe „180 naptári napra”, az R. 22. § (1) bekezdése a) pontjában a „napot” szövegrész helyébe a „naptári napot” szöveg, az R. 32. § (4) bekezdésében a „napon” szövegrész helyébe a „naptári napon” szöveg lép.
31. § Hatályát veszti a 10. §-t megelőző „egyéni elbírálás” alcím.
32. § Ez a rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.