50/2010. (III. 9.) Korm. rendelet

a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (2) és (3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E rendelet hatálya az Etv. 3. § (4)-(7) bekezdése szerinti kockázatok Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Mehib Rt.) által történő biztosítására és viszontbiztosítására terjed ki.”
2. § (1) Az R. 2. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában:]
„c) külföldi vállalkozás: olyan külföldi székhelyű gazdasági társaság, amely vállalkozás létrehozásával a belföldi gazdálkodó szervezet e vállalkozásban közvetlenül vagy más hazai és külföldi vállalkozása útján közvetetten tőkebefektetéssel rendelkezik, vagy amelybe tőkebefektetést kíván eszközölni;”
(2) Az R. 2. § (1) bekezdés a következő k)-m) pontokkal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában:]
„k) nemzeti érdekű fedezetnyújtás: exporthitel biztosítás keretében a Mehib Rt. olyan kockázatvállalása, amelynél a fedezet az ügyletnek a biztosított által benyújtott dokumentumokkal alátámasztható stratégiai jelentősége vagy meghatározott nemzetgazdasági hatásai alapján terjed ki az idegen tartalomra;
l) viszontbiztosítás: olyan külföldi székhelyű hitelbiztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása, amely hitelbiztosító a székhelye szerinti állam számlájára végez hitelbiztosítási tevékenységet;
m) OECD: Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet.”
3. § Az R. 3. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A biztosítás alanyai egyrészről a Mehib Rt., mint biztosító vagy viszontbiztosító, másrészről
a) a külkereskedelmi tevékenységet folytató belföldi gazdálkodó szervezet,
b) a külföldi vállalkozásba közvetlenül vagy közvetetten befektető belföldi gazdálkodó szervezet,
c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 3. § (1) bekezdés b), c) és f) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény,
d) utazásszervezési szolgáltatást végző belföldi vállalkozás,
mint biztosított vagy
e) a külföldi székhelyű hitelbiztosító vagy belföldi hitelbiztosító,
mint viszontbiztosított.”
4. § Az R. 4. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A Mehib Rt. által az Állam készfizető kezessége mellett vállalható biztosítások tárgya”
5. § (1) Az R. 4. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Mehib Rt. által biztosítható:]
„c) az exportirányú külkereskedelmi szerződéshez vagy külföldi vállalkozáshoz kapcsolódóan a 3. § c) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásból eredő követelés;”
(2) Az R. 4. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Mehib Rt. által biztosítható:]
„g) a 2. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt bankgarancia, ha az olyan exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódik, amelyre vonatkozó hitelnyújtásra a 8. § (2) bekezdése szerint biztosítási szerződés köthető.”
(3) Az R. 4. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Belföldi vállalkozásnak külföldiek Magyarországra történő utaztatási tevékenységéből származó követelése e rendelet alkalmazásában úgy minősül, mint a külföldi adóssal szembeni exportirányú külkereskedelmi és hitelszerződésből származó követelés.”
6. § Az R. 5. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Az Állam készfizető kezessége mellett vállalható kockázatokhoz kapcsolódó biztosítási események”
7. § Az R. 6. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Az exporthitelnyújtáshoz kapcsolódó biztosításoknál a biztosítási szerződés megkötésének feltétele, hogy
a) a kockázat az Etv. 3. § (3) bekezdés a) pontja és a 3. § (4) bekezdés a) pontja alapján az Állam készfizető kezessége mellett biztosíthatónak minősüljön,
b) az exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódó exporthitelnyújtás tartalmilag megfeleljen a szerződéskötés időpontjában hatályos, „A hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről” szóló OECD Megállapodásban (a továbbiakban: OECD Megállapodás) foglaltaknak,
c) az OECD „Vesztegetésről és a hivatalosan támogatott exporthitelekről” szóló cselekvési nyilatkozatában foglaltak értelmében a biztosítási ügyletben résztvevők írásban nyilatkozzanak arról, hogy nem vettek részt az ügylettel kapcsolatos vesztegetésben és nincs tudomásuk korrupcióról,
d) a Mehib Rt. által az OECD „Államilag támogatott exporthitelek közös környezetvédelmi szemléletéről” szóló Ajánlásának megfelelően előzetesen elvégzett környezeti célú átvilágítás vagy a környezeti hatástanulmány alapján a szerződés által biztosított gazdasági tevékenység ne minősüljön a környezetre nézve károsnak,
e) a Mehib Rt. lefolytatta az OECD Fenntartható Hitelezés Elveiről és Útmutatóiról szóló egyezményben előírt eljárásokat.
(2) Ha a 19. §-ban meghatározott általános szerződési feltételek nem tartalmazzák a 17. § (4) bekezdésben leírt kizárást vagy a 17. § (5) bekezdésben leírt kárfizetési halasztást, a biztosítási szerződés megkötésének további feltétele a szerződés teljesítésére kötelezett személy kifejezett, írásbeli hozzájárulása ahhoz, hogy a Mehib Rt. a kárfizetést követően vele szemben visszkereseti igényt érvényesít, ha a kár a külkereskedelmi szerződés teljesítésében résztvevők nem szerződés szerinti teljesítéséből származik.”
8. § (1) Az R. 7. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Mehib Rt. kockázatvállalása az idegen tartalomra akkor terjedhet ki, ha a belföldi gazdálkodó szervezet által teljesített export legalább 50%-ban magyar származásúnak minősül vagy, ha a belföldi gazdálkodó szervezet által külföldön megvalósított - 5 millió eurót meghaladó - építési, szerelési fővállalkozási szerződés értékének legalább 25%-a magyar származású exportnak minősül. A részteljesítés elfogadottnak tekintendő, ha a részteljesítéskori magyar hányad mértéke megfelel a Mehib Rt. által a biztosítási szerződés kötvényében jóváhagyott, kivitelezési ütemtervben előre meghatározott magyar hányadnak.”
(2) Az R. 7. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az (1) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb magyar hányad esetén - amely azonban nem lehet kevesebb, mint az (1) bekezdésben meghatározott arányok fele - a teljes hitelösszeg abban az esetben biztosítható, ha az exportügylet megvalósulásához nemzeti érdek fűződik. A nemzeti érdekű fedezetnyújtást jelentő biztosítási ügylet jóváhagyása a Mehib Rt. Igazgatóságának hatáskörébe tartozik, amelynek során az Igazgatóság a Kormány külgazdasági stratégiájában foglaltakra tekintettel, az ügylet jellemzői közül a következő szempontokat veszi figyelembe:
a) munkahelyteremtés, munkahelymegőrzés;
b) exportpiac megtartása, megszerzése, további exportbővüléshez való hozzájárulás;
c) a kis- és középvállalkozások versenyképességének elősegítése;
d) a beszállítói lehetőségek kiterjesztése;
e) a hazai hozzáadott érték arányának mértéke a magyar származásúnak minősülő hányadon belül;
f) környezetvédelmi szempontok, a megújuló energia szektorának erősítése.
(10) A Mehib Rt. az üzletszabályzatban rögzíti, és legalább évente felülvizsgálja a nemzeti érdek meghatározását alátámasztó szempontokat, annak igazolásául szolgáló eljárási szabályokat és dokumentációs követelményeket.”
9. § Az R. 8. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem köthető olyan biztosítási szerződés, amelyben a biztosítási esemény állami adós esetén az 5. § b)-j) pontjaiba és l) pontjába, magánadós esetében pedig az 5. § a)-j) pontjaiba, valamint l) pontjába tartozik, és]
„a) az adósnak vagy kezesének a székhelye az 1. melléklet szerinti országokban van, továbbá”
10. § Az R. 9. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Mehib Rt. által fizetendő biztosítási összegből a biztosítottat önrészesedés terheli, amelynek mértéke exporthitel biztosítás esetén a biztosítási összeg legalább 5%-a, minden egyéb biztosításnál a biztosítási összeg legalább 20%-a.”
11. § (1) Az R. 10. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Mehib Rt. az ügyleteihez kapcsolódó kockázatait köteles szükség szerint, de legalább évente minősíteni. A minősítést első alkalommal a biztosítási szerződés megkötése előtt kell elvégezni. A Mehib Rt. e minősítés alapján határozza meg az esetleg szükséges kockázati felárat, amelynek módosítására a kockázatviselés megkezdése után nem kerülhet sor.”
(2) Az R. 10. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Mehib Rt. Igazgatósága az egyes országokat két éven belüli, valamint két éves és két éven túli lejáratú üzletekre vonatkozó kockázati kategóriába sorolja be. A két éves és két éven túli kockázati kategória megállapításánál figyelembe veszi az OECD országkockázati besorolását. Az Igazgatóság legalább évente meghatározza a következő üzleti évre szóló, az egyes országokra vonatkozó fedezeti politikáját.
(4) A Mehib Rt. Igazgatósága a mindenkori éves költségvetési törvényben rögzített biztosítási állomány felső határát és az országkockázati besorolást alapul véve félévenként vagy szükség szerint megállapítja az országlimiteket.
(5) Az országkockázati besorolást a Mehib Rt. Igazgatósága legalább félévenként felülvizsgálja. Az Igazgatóság az országkockázati besorolást szükség szerint, a félévenkénti kötelező felülvizsgálatok között is köteles módosítani.”
12. § Az R. 11. § (1) és (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Mehib Rt. biztosítási díjtételeit az országkockázati besorolástól, az adós, a kezes minősítésétől, a vállalt önrészesedés mértékétől, a kockázatviselés tartamától, a törlesztés feltételeitől, továbbá a díjfizetés módjától függően állapítja meg. A felszámított díjnak tükröznie kell a biztosító által a kötvényben vállalt kockázatokat, és fedeznie kell a Mehib Rt. hosszú távú költségeit. A Mehib Rt. a díjtételek meghatározásakor az üzletpolitikájában foglalt szempontokat is figyelembe véve jár el. Azon termékek esetében, ahol a Mehib Rt. saját kártapasztalattal nem rendelkezik, valamint nem kerültek kiadásra a díjszintre vonatkozó nemzetközi normák, a kockázatvállaláshoz kapcsolódó díjait a hasonló szolgáltatást nyújtó, az Európai Unió tagállamaiban székhellyel rendelkező hitelbiztosítók által felszámított díjakhoz igazítja, figyelembe véve a külföldi vásárlók korlátozott számát, a finanszírozott vállalkozás jellegzetességeit és a járulékos költségeket.
(2) Az (1) bekezdés szerint felszámított, a két éves és két éven túli lejáratú exporthitel biztosítási szerződésekhez kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb az OECD Megállapodásban előírtak alapján felszámítandó minimális díjszintnél. A két éves lejáratot el nem érő egyedi exporthitel biztosítási szerződések esetén a biztosítás díjtételét a két éves és két éven túli lejáratú szerződésekre vonatkozó díjtétel-számítással azonos elvek szerint kell meghatározni.”
13. § Az R. 12. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tartalék szükséges szintjét a Mehib Rt. egyedileg, ügyletenként állapítja meg, a számlázott díjak 80%-ának a biztosított kockázatok lejárati struktúrája alapján meghatározott, időarányosan meg nem szolgált összegében. Azon exporthitel biztosítások esetében, ahol a díj előre került kiszámlázásra, azonban a hitelfolyósítás nem történik meg teljes egészében és emiatt fennáll a díjvisszatérítés lehetősége, a ki nem folyósított összegre eső díj 100%-ára kell képezni tartalékot.”
14. § Az R. 15. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Kárfizetési türelmi idő nem kerül alkalmazásra magánadós fizetésképtelensége folytán bekövetkezett biztosítási események és kétoldalú kormányközi adósság átütemezési megállapodások esetében.”
15. § Az R. 17. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Devizakövetelés biztosítása esetén - amennyiben a kárfizetés forintban történik - a Mehib Rt. a kárfizetést az ügyletet lebonyolító hitelintézet által a kárfizetési türelmi idő lejártának, ennek hiányában a követelés esedékességének napján alkalmazott devizavételi árfolyamon teljesíti.
(2) A biztosított a kár megtérítésére abban az esetben jogosult, ha a 18. § (2) bekezdésben és a 20. §-ban előírt kötelezettségeinek - a (3) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével - eleget tett. A Mehib Rt. a kárfizetési kötelezettségét
a) a b)-c) pontban meghatározott kivétellel a kárfizetési türelmi idő lejártát követő,
b) a 15. § (3) bekezdésben meghatározott esetekben a kárelbíráláshoz szükséges utolsó dokumentum beérkezését követő,
c) ha a kárfizetési türelmi idő lejártáig a biztosított a kárelbíráláshoz szükséges valamennyi dokumentumot nem adta át, a legutolsó irat átadásától számított
30 napon belül teljesíti.
Kárfizetési türelmi idő nem kerül alkalmazásra az első kárfizetést követően, ha a biztosított hitelszerződés törlesztési ütemtervében meghatározott eredeti esedékességek szerint - több időpontban - történik a kárfizetés.
(3) A Mehib Rt. mentesül a kárfizetési kötelezettség alól, ha
a) a biztosított a biztosítási szerződés megkötéséhez valótlan vagy megtévesztő adatokat közölt;
b) a biztosított a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit megszegi;
c) a biztosított a biztosított ügylethez kapcsolódóan bűncselekményt vagy jogszabálysértést követ el;
d) a biztosított és az adós vagy kezes között a külkereskedelmi szerződés vagy hitelmegállapodás teljesítésével kapcsolatban jogvita van, az adós vagy a kezes a követelés jogalapját vagy összegszerűségét vitatja mindaddig, amíg a vitát a külkereskedelmi vagy hitelszerződésben kikötött bíróság, választottbíróság, ennek hiányában az irányadó jog szerinti bíróság jogerős ítélete vagy határozata nem zárja le a biztosított javára. Ebben az esetben a kárfizetés mértéke nem haladhatja meg a biztosított javára megítélt összeget;
e) ha a kár közvetve vagy közvetlenül az alábbi okok miatt következett be:
ea) a biztosított vagy a nevében eljáró személy cselekménye vagy mulasztása,
eb) olyan rendelkezés, előírás a biztosított kereskedelmi, hitelszerződésben vagy bármely a bankgaranciával, egyéb biztosítékokkal kapcsolatos dokumentumokban, amely a biztosított jogait korlátozza,
ec) a biztosítási szerződés megkötése után a biztosított és az adós között létrejött olyan megállapodás, amely a követelés kifizetését késlelteti vagy megakadályozza,
ed) szállítói hitel esetében az alvállalkozók, társvállalkozók, más szállítók nem teljesítik a szerződésben foglalt kötelezettségeiket, feltéve, hogy ez nem az 5. § d)-j) pontjaiban meghatározott biztosítási események következménye.
(4) A Mehib Rt. a 19. §-ban meghatározott általános szerződési feltételeiben kizárja fizetési kötelezettségét, ha a kár közvetve vagy közvetlenül az alábbi okok miatt következett be:
a) a biztosított vagy a nevében eljáró személy cselekménye vagy mulasztása,
b) olyan rendelkezés, előírás a biztosított kereskedelmi vagy hitelszerződésben, vagy bármely a bankgaranciával, egyéb biztosítékokkal kapcsolatos dokumentumokban, amely a biztosított jogait korlátozza,
c) a biztosítási szerződés megkötése után a biztosított és az adós olyan megállapodása, amely a követelés kifizetését késlelteti vagy megakadályozza,
d) szállítói hitel esetében az alvállalkozók, társvállalkozók, más szállítók által a szerződésben foglalt kötelezettségeiknek nemteljesítése, feltéve, hogy ez nem az 5. § d)-j) pontjaiban meghatározott biztosítási események következménye.
(5) Ha az adós vagy a kezes a követelés jogalapját vagy összegszerűségét vitatja, a Mehib Rt. mindaddig elhalasztja a kárfizetést, amíg a vitát a külkereskedelmi szerződésben vagy a hitelmegállapodásban kikötött választottbíróság, ezek hiányában az irányadó jog szerinti bíróság jogerős ítélete vagy határozata nem zárja le a biztosított javára. A Mehib Rt. a kárfizetést a választottbíróság vagy bíróság jogerős ítéletének vagy határozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül teljesíti.
(6) A biztosított követelés egészének egyösszegű azonnali esedékessé válása esetén a Mehib Rt. jogosult a kárt a biztosított hitelszerződés törlesztési ütemtervében meghatározott eredeti esedékességek szerint megállapítani.
(7) Az (5) bekezdésben foglalt esetekben a Mehib Rt. a kárfizetést az eredeti esedékességek napját követő 30 napon belül teljesíti, feltéve, hogy a biztosított a törlesztési ütemtervében meghatározott eredeti esedékességi időpontokig minden esetben eleget tett a 18. § (2) bekezdésben és a 20. §-ban előírt kötelezettségeinek.”
16. § (1) Az R. 20. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Átruházási kötelezettsége keretében a biztosított a kárfizetéssel egyidejűleg köteles az ügylettel kapcsolatos összes lejárt biztosított követelését - ideértve az egyéb biztosítékokat is - a követelés érvényesítésének jogával együtt a Mehib Rt.-re, mint az Állam megbízottjára engedményezni, és
a) az adóst az átruházás megtörténtéről értesíteni;
b) az adóshoz intézett értesítés másolatát a Mehib Rt.-hez eljuttatni, továbbá
c) a Mehib Rt. által megkívánt nyilatkozatokat megtenni.”
(2) Az R. 20. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A 7. § (9) bekezdésben meghatározott nemzeti érdekű fedezetnyújtás alátámasztásához a biztosított köteles benyújtani a biztosító által előírt dokumentumokat.”
17. § (1) Az R. 21. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Mehib Rt. az Állam készfizető kezessége mellett vállalt biztosítási tevékenységével kapcsolatban képzett, meg nem szolgált díjak tartalékát csak állampapírban vagy olyan értékpapírban tarthatja, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért az állam készfizető kezességet vállalt.”
(2) Az R. 21. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Mehib Rt.-nek az Állam készfizető kezessége mellett nyújtott kockázatvállalása csak akkor terjeszthető ki a 8. § (2) bekezdés a) és b) pontjában rögzített feltételektől eltérő esetre, beleértve a b) pontban kivételként meghatározott mikro-, kis- és középvállalatok esetét is, ha a 4. mellékletben foglalt kötelező bejelentési eljárást a Mehib Rt. eredményesen lefolytatta.
(9) A Biztosító 2010. december 31-ig a 4. melléklet szerinti védzáradék igénybevételére vonatkozó eljárásnál az alkalmazást a fedezet hiányára kiadott egyetlen, jól ismert, nemzetközi magántulajdonú exporthitel biztosító és egy nemzeti hitelbiztosító által kiadott igazolással vagy legalább négy elismert exportőr által kiadott arra vonatkozó igazolással is igazolhatja, hogy meghatározott műveletek esetében a magánbiztosítók megtagadták a fedezetet.”
18. § Az R. a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § A 9. § (4) bekezdés szerinti 20%-ban meghatározott minimális önrészesedés mértéke a 2010. december 31-ig megkötésre kerülő biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződések esetében 10% lehet.”
19. § (1) Az R. 22. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 84/568 EGK irányelve (1984. november 27.) az Európai Közösségek egy vagy több tagállamában kötött egy vagy több alvállalkozói szerződést magában foglaló szerződésre irányuló együttes biztosítékok esetén az állam megbízásából vagy támogatásával eljáró tagállami exporthitel-biztosító szervezetek vagy az ilyen szervezetek helyében eljáró közigazgatási egységek kölcsönös kötelezettségeiről;
b) a Tanács 98/29 EK irányelve (1999. május 7.) a közép- és hosszú lejáratú fedezettel rendelkező ügyletek exporthitel-biztosításával kapcsolatos főbb rendelkezések összehangolásáról.”
(2) Az R. 22. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) a Tanács 82/854/EGK határozata (1982. december 10.) az exportgaranciák és az exportfinanszírozás területén az Európai Közösségek más tagállamaiban vagy a tagsággal nem rendelkező országokban lévő felekkel kötött egyes alvállalkozói szerződésekre alkalmazandó szabályokról;
b) a Tanács 76/2001/EK határozata (1960. szeptember 27.) az államilag támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról szóló 1978. április 4-i határozat felváltásáról;
c) a Tanács 77/2001/EK határozata (2000. december 22.) a projektfinanszírozásról szóló keretmegállapodás alapelveinek a hivatalosan támogatott exporthitelek területén való alkalmazásáról;
d) a Tanács 2006/789/EK határozata (2006. november 13.) a hitelbiztosítással, a hitelgaranciával és a pénzügyi hitelekkel kapcsolatos konzultációs és tájékoztatási eljárásokról (kodifikált változat).”
20. § (1) Az R. 4. § (1) bekezdés f) pontjában a „d) pontjában” szövegrész helyébe az „e) pontjában” szöveg; az R. 5. §-ban „A nem piacképes kockázatú” szövegrész helyébe „Az Állam készfizető kezessége mellett vállalható kockázatokhoz kapcsolódó” szöveg; az R. 12. § (1) bekezdésben a „nem piacképes kockázatú” szövegrész helyébe „az Állam készfizető kezessége mellett vállalható” szöveg; az R. 17. § (1) bekezdésben a „kárfizetést” szövegrész helyébe a „kár összegét” szöveg, a „teljesíti” szövegrész helyébe az „állapítja meg” szöveg; az R. 21. § (1) bekezdésben „a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett” szövegrész helyébe „az Állam készfizető kezessége mellett” szöveg; az R. 21. § (3) bekezdésben a „Bizottság I. Főigazgatósága” szövegrész helyébe „az Európai Bizottság illetékes Főigazgatósága” szöveg lép.
(2) Az R. 21. § (1) bekezdésben a „pénzügyminiszter” szövegrész helyébe a „Mehib Rt. Igazgatósága” szöveg lép.
21. § (1) Az R. 2. § (1) bekezdés h) pontjában az „1992. évi LXXIV.” szövegrész; az R. 3. § c) pontjában az „exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódóan” szövegrész; az R. 4. § (3) bekezdés d) pontja; az R. 8. § (3)-(5) bekezdés; az R. 9. § (5) bekezdés; az R. 15. § (4) bekezdés; az R. 17. § (3) bekezdés d) és e) pontja hatályát veszti.
(2) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet 11/B. §-a hatályát veszti.
22. § Az R. e rendelet mellékletében megállapított 4. melléklettel egészül ki.
23. § E rendelet a közép- és hosszú lejáratú fedezettel rendelkező ügyletek exporthitel-biztosításával kapcsolatos főbb rendelkezések összehangolásáról szóló 1998. május 7-i 98/29 EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
24. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2010. március 16-án lép hatályba.
(2) A 20. § (2) bekezdése 2010. május 1-jén lép hatályba.
(3) E rendelet - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2010. március 17-én hatályát veszti.
(4) A 20. § (2) bekezdése 2010. május 2-án hatályát veszti.