111/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet

a fővárosi és megyei kormányhivatalok feladat- és hatásköreivel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

A Kormány
a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 29. §-ában és az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény 5. §-ában,
a 2. alcím tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (3) bekezdés h) pontjában,
a 3. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés k), r) és z) pontjában,
a 4. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés g) pontjában,
az 5., a 8. és a 11. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdésében,
a 6. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában,
a 7. alcím tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (3) bekezdés m) pontjában,
a 9., a 12. alcím tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdésében,
a 10. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés e) pontjában,
a 13. alcím tekintetében a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 4/A. § (7) bekezdésében,
a 14. alcím tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a) és f) pontjában,
a 15. alcím tekintetében, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés a) pontjában és a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. § (5) bekezdésében,
a 16. alcím tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)-d) pontjaiban,
a 17. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 37. pontjában,
a 18. alcím tekintetében a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 126/A. §-ában,
a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 74. §-ában, a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (3) bekezdésében, az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény 5. §-ában,
a 19. alcím tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (3) bekezdés m) pontjában és a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § c) és d) pontjaiban,
a 20. alcím tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)-d) pontjaiban,
a 21. alcím tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § e) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (a továbbiakban: KIMISZ) megbízási szerződést köt a Magyar Államkincstárral az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/B. § (1) bekezdés y) pontjában meghatározott kezelési és őrzési feladatok ellátására, így különösen a kárpótlási jegyek elsődleges forgalomba hozatalával kapcsolatos feladatok megszervezésére, a kárpótlási jegyek jogerős határozatban megjelölt jogosultaknak történő kiadására, a maradványérték-igazolások kárpótlási jegyre történő cseréjére, a 28. § (1) bekezdésében meghatározott igazolások kárpótlási jegyre történő cseréjére, a kárpótlási jegyek címletváltására, a szövetkezeti, illetve az állami földalapok földárverésein befolyó kárpótlási jegyekkel, mezőgazdasági vállalkozást támogató utalványokkal és a 28. § (1) bekezdése szerinti igazolásokkal kapcsolatos kezelési és kiadási feladatok ellátására, a kárpótlási jegyek és a mezőgazdasági vállalkozást támogató utalványok érvénytelenítésére, a kárpótlási jegyek és a mezőgazdasági vállalkozást támogató utalványok Nemzetbiztonsági Szakszolgálat részére megsemmisítés céljából történő átadásának előkészítésére.”
(2) Az R. 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állami tulajdonú termőföldek árverésre kijelölésének módosítása iránti kérelmét az abban érdekelt, az árverési hirdetmény Magyar Közlönyben való megjelenésétől számított 15 napon belül - jogvesztés terhével -, a kárpótlási hatóság útján, az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszterhez köteles előterjeszteni. A kérelmet elutasító határozat, vagy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, illetve az eljárás megszüntetéséről szóló végzés (a továbbiakban együtt: döntés) meghozatala esetén a döntés tárgyát képező földrészletek árverésre való kijelölésének módosítása iránti kérelem ismételt előterjesztésének nincs helye, kivéve, ha a döntést a bíróság hatályon kívül helyezi.”
(3) Az R. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Árverési kifogást nyújthat be az árverésen részt vevő árverező, továbbá az árverésből kizárt személy (28. § és 33. §-ok) az árverés lezárását követő három napon belül a KIMISZ útján, a másodfokú kárpótlási hatóságként eljáró igazságügyért felelős miniszterhez.”
(4) Az R. 37. §-ában az „érverés” szöveg helyébe az „árverés” szöveg lép.
(5) Az R. 40. § (3) bekezdésében a „kárpótlási hatóság” szövegrész helyébe a „KIMISZ” szöveg lép.
(6) Hatályát veszti az R. 9. §-a.

2. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosítása

2. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 11. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Oktatási Hivatal a KIR részeként nyilvántartja:)
„h) a főjegyző, jegyző és a kormányhivatal által szolgáltatott adatokat,”
(2) Az R1. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jegyző, főjegyző és a kormányhivatal közreműködik a KIR létrehozásához és működtetéséhez szükséges adatok, információk gyűjtésében, feldolgozásában. A főjegyző együttműködve a kormányhivatallal, a fejlesztési terv alapján minden év október 15-ig az adott év október 1-jei állapot szerint az Oktatási Hivatal által meghatározott formában a KIR-en keresztül összesítő jelentést készít arról, hogy az illetékességi körébe tartozó nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény milyen feladatellátásban, maximum mekkora gyermek- és tanulólétszámmal, mely önkormányzat helyett vagy azzal együttműködve, milyen feladatellátási helyen, milyen jogcím alapján vesz részt a feladatellátási kötelezettségben. Az Oktatási Hivatal az összegyűjtött adatokat jegyzék formájában a KIR honlapján közzéteszi.”
(3) Az R1. 12/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közoktatási intézmény megszűnését a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a Magyar Államkincstár, a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a közoktatási intézmény székhelye szerinti kormányhivatal - a megszűnést követő öt munkanapon belül - jelenti be, egyúttal az Oktatási Hivatal által meghatározott módon és formában közli a megszűnés módját, idejét, illetve a jogutód közoktatási intézmény nevét, székhelyét, valamint a fenntartó nevét.”
(4) Az R1. 17/D. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A kormányhivatal illetékessége a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekkel kapcsolatos feladatok ellátásában
17/D. § (1) A nem helyi önkormányzati intézményfenntartó a közoktatási intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz nyújtja be - a külön jogszabályban meghatározott módon és formában - a nyilvántartásba vétel, a működési engedély iránti kérelmét.
(2) Ha a közoktatási intézmény legalább kettő megyében működik, az (1) bekezdés szerinti kormányhivatal - a telephelyekre kiadott működési engedélyekkel - egységes szerkezetben adja ki a közoktatási intézmény működési engedélyét. A telephelyet engedélyező kormányhivatal az eljárása során együttműködik a közoktatási intézmény székhelye szerinti kormányhivatallal.
(3) A fenntartó a működési engedélyben, a nyilvántartásba vételről szóló határozatban foglaltak megváltoztatását, továbbá a közoktatási intézmény törlését a nyilvántartásból a kormányhivataltól kéri.
(4) Ha a fenntartó a közoktatási intézmény alapító okiratát módosítja, de a változtatás nem igényli a működési engedély módosítását, az egységes szerkezetű alapító okiratot az (1) bekezdés szerinti kormányhivatal számára az intézményi nyilvántartás módosítása céljából öt napon belül megküldi.
(5) A nem költségvetési szervként működő közoktatási intézményekről jegyzéket vezető, az (1) bekezdés szerinti kormányhivatal a nyilvántartását a KIR-ben köteles vezetni.
(6) A központi költségvetési szerv által fenntartott közoktatási intézmény működési engedélyéről nyilvántartást vezető kormányhivatal az (5) bekezdés szerint - tárgyév március, június, szeptember, december hónapjaiban 16-áig - adatot szolgáltat az Oktatási Hivatal számára.
(7) Az Oktatási Hivatal a közoktatási intézmény feladatellátási helye szerint illetékes jegyzőnek és főjegyzőnek elektronikus módon - tárgyév március, június, augusztus, december hónapjaiban 16-áig - összesítő jelentést küld a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekről, hogy a jegyző és a főjegyző a tankötelezettséggel kapcsolatos kötelezettségének eleget tudjon tenni.”
(5) Az R1. 12/A. § (3) bekezdésében az „a jegyző, főjegyző” szövegrész helyébe az „a kormányhivatal” szöveg lép.

3. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosítása

3. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. § (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A Kormány egészségbiztosítóként - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - az OEP-et jelöli ki az Ebtv. 5/B. § n) pontjában, 9. §-ában, 20. § (1) bekezdésében, 20/A. § (3) és (8) bekezdésében, 21. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, b) és e) pontjában, 26. § (1) és (2) bekezdésében, 27. § (10) bekezdésében, 30. §-ában, 30/A. §-ában, 31. § (2) és (7) bekezdésében, 32. §-ában, 35. § (4)-(5) és (7) bekezdésében, 36. § (1)-(2) és (6)-(9) bekezdésében, 38. § (1)-(2) és (4)-(6) bekezdésében, 38/A. §-ában, 38/B. §-ában, 38/C. §-ában, 65. § (2) bekezdésében, 68/A. § (4) bekezdésében, 70. § (1) bekezdés b)-c) pontjában és (4)-(5) bekezdésében, 79/A. §-ában, 80. § (1) bekezdésében, 82. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(5) A Kormány egészségbiztosítóként az egészségbiztosítási szakigazgatási szervet jelöli ki az Ebtv. 27. § (1) és (2) bekezdésében a 12. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok kivételével, 27. § (5)-(7) bekezdésében, 62. § (2) bekezdés c) pontjában, 69. §-ában, 70. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében, 72. § (1) bekezdésében, 80. § (5) bekezdésében, 81. § (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(6) A Kormány egészségbiztosítóként az OEP-et és az egészségbiztosítási szakigazgatási szervet együtt jelöli ki az Ebtv. 5. §-ában, 27. § (11) bekezdésében, 50. §-ában, 72. § (2) bekezdésében, 79. § (1) és (3) bekezdésében, 80. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.
(7) A Kormány vasutas egészségbiztosítási szervként a fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervét jelöli ki az Ebtv. 70. § (3) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.”
(2) Az R2. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Ebtv. 27. § (1) és (2) bekezdése alapján a biztosított külföldi egészségügyi szolgáltatótól magyarországi szolgáltatóhoz történő sürgősségi betegszállítása, költségeinek megtérítésére abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a betegszállítás elmaradása a beteg életét vagy testi épségét súlyosan veszélyeztetné vagy maradandó egészségkárosodáshoz vezetne. A betegszállítás engedélyezéséről és a költségek megtérítéséről az OEP dönt.”
(3) Az R2. 12/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szerinti formanyomtatványt, illetve az Európai Egészségbiztosítási Kártyát (a továbbiakban: EU-Kártya) az érvényes jogviszonnyal rendelkező biztosított részére az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv vagy az OEP bocsátja ki.”
(4) Az R2. 45. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A baleset üzemi tényének jogerős megállapításáig a társadalombiztosítási támogatással rendelt gyógyszerhez, gyógyászati segédeszközhöz, gyógyászati ellátáshoz, illetve az Ebtv. 23. § b)-c) pontja szerint részleges térítés mellett igénybe vett fogászati ellátáshoz a térítési díj a biztosítottat terheli. A jogerős határozat bemutatását követően a biztosított kérelmére az OEP a biztosított által megfizetett térítési díjat soron kívül visszafizeti. A kérelemhez csatolni kell a kezelőorvos igazolását az üzemi balesettel összefüggésben rendelt ellátásokról.”
(5) Az R2. 45. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Ebtv. 65. § (2) bekezdése szerinti kérelmet a biztosított az OEP a biztosított lakóhelye szerint illetékes területi szervezeti egységéhez nyújthatja be.”
(6) Az R2. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot a táppénzfolyósító szerv megkeresésére a táppénzben részesülő személy kiállítja és tizenöt napon belül visszajuttatja a folyósító szervhez. Ha a táppénzt folyósító a nyilatkozatban foglaltak alapján azt állapítja meg, hogy a balesetet nem a biztosított, hanem más személy okozta, a nyilatkozatot további intézkedésre az OEP-nek küldi meg, a baleset miatt folyósított táppénzre vonatkozó adatok közlésével együtt.”
(7) Az R2. 49. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatót terheli az általa folyósított ellátás megtérítése, az Ebtv. 68/A. §-a alapján járó kamatot az ellátás fedezetének az OEP, illetve az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv által történt átutalását követő harmadik naptól kell felszámítani.”
(8) Az R2. 49/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49/A. § Ha az Ebtv. 81. §-a szerint lefolytatott ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató a ténylegesnél magasabb összegben számolta el az ellátásokat, illetve a ténylegesnél alacsonyabb összegben állapította meg a táppénz-hozzájárulást, az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv a különbözetet fizetésre kötelező határozatban állapítja meg. A különbözet után a munkáltatót a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli.”

4. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

4. § Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

5. A budapesti központi szennyvíztisztító telep és kapcsolódó létesítményei projekt, a Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt és a Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt megvalósításához szükséges egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 150/2006. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása

5. § A budapesti központi szennyvíztisztító telep és kapcsolódó létesítményei projekt, a Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt és a Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt megvalósításához szükséges egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 150/2006. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. és 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

6. A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

6. § A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

7. Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

7. § (1) Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 4/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány a Hivatalt jelöli ki
a) a Kt. szerinti közoktatási információs iroda feladatainak ellátására;
b) az Ftv. szerinti felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv és a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv működtetésére.”
(2) Az R4. 4/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hivatal rendszeresen ellenőrzi a közoktatási szakértői tevékenység folytatását, az államilag elismert nyelvvizsgaközpontokat, a pedagógus-továbbképzések szervezőit, a Magyarországon működő felsőoktatási intézményeket és e tevékenységek tekintetében ellátja a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait.”
(3) Az R4. a 4/B. §-t követően a következő 4/C. §-sal egészül ki:
„4/C. § (1) A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki az Szt. szerinti szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadására irányuló engedélyezési eljárás lefolytatására és a vizsgaszervezési tevékenységgel összefüggő ellenőrzési feladatok ellátására.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal rendszeresen ellenőrzi a szakmai vizsga vizsgaszervezési feladatainak ellátását és e tevékenység tekintetében ellátja a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait.”
(4) Az R4. 41/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalként a Kt.-ben meghatározott, alábbi első fokú hatósági döntéseinek meghozatalához
a) az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony létrejöttének egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatti, Kt. 95/C. § (1) bekezdése szerinti megállapítása;
b) a Kt. 95/C. § (2) bekezdése szerint a kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve iskola kijelölése;
c) a továbbműködési engedéllyel rendelkező, nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola engedélyének meghosszabbítása;
d) a Kt. 132. § (16) bekezdése szerinti, az osztályindítási tilalom alóli felmentése;
e) az egyházi szerv egyoldalú nyilatkozattételéhez való, a Kt. 118. § (9) bekezdése szerinti hozzájárulás megadása tárgyában.”
(5) Az R4. 41/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Hivatal és jogelődje mellett működött érettségi vizsgabizottságok érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott iratainak kezelésében vizsgabizottságot működtető intézményként a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el.”
(6) Az R4. 42. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Hivatal és jogelődje mellett működött érettségi vizsgabizottságok érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott iratainak kezelésében vizsgabizottságot működtető intézményként az a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el, amely fővárosi és megyei kormányhivatal területén a Hivatal, illetve jogelődje regionális igazgatóságának székhelye működött.”
(7) Hatályát veszti az R4. 13. § (1) bekezdés d) pontja.

8. A budapesti 4-es metróvonal Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti szakasza megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 89/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet módosítása

8. § (1) A budapesti 4-es metróvonal Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti szakasza megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 89/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
(2) A budapesti 4-es metróvonal Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti szakasza megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 89/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

9. Az egyes vasúti beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 75/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet módosítása

9. § Az egyes vasúti beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 75/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet 1. számú melléklete helyébe a 6. melléklet lép.

10. Az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről szóló 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet módosítása

10. § Az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről szóló 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet 2. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A miniszter
a) gondoskodik az építésügyi vizsga követelményeihez igazodó felkészítő anyag elkészítéséről, a vizsga lebonyolítását meghatározó módszertani útmutató készítéséről, az írásbeli és szóbeli vizsgakérdések összeállításáról és azok közzétételéről, a felkészítő és a vizsga díjának meghatározásáról, valamint
b) gondoskodik a vizsgáztatást végző személyek díjának meghatározásáról.”

11. A „Ráckevei (Soroksári) - Duna-ág (RSD) vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása” tárgyú projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 78/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet módosítása

11. § (1) A „Ráckevei (Soroksári) - Duna-ág (RSD) vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása” tárgyú projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 78/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
(2) Hatályát veszti a „Ráckevei (Soroksári) - Duna-ág (RSD) vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása” tárgyú projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 78/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 3. pontja.

12. A „Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem megvalósítása” tárgyú projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 80/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet módosításáról

12. § A „Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem megvalósítása” tárgyú projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 80/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 1. számú melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

13. A szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet módosítása

13. § A szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet
a) 3. § (1) bekezdésében a „hivatal (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
b) 4. § (2) bekezdésében, 5. § (2) bekezdésében, 6. § (1)-(2), (4) és (6) bekezdésében, 7. §-ában, 8. § (2)-(5) bekezdésében, valamint 9. §-ában a „Hivatal” szövegrész helyébe „kormányhivatal” szöveg,
c) 4. § (3) bekezdésében a „Hivatalnak” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg,
d) 5. § (1) bekezdésében a „Hivatalt” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt” szöveg
lép.

14. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet módosítása

14. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szakmai irányító szerv vezetője a fővárosi és megyei kormányhivatal funkcionális működését, költségvetését, személyi állományát, létszámát, a kormánymegbízott, a főigazgató és az igazgató feladatkörét érintő megkereséseket, tájékoztatókat, valamint a tervezett szakszerűségi és törvényességi ellenőrzésről szóló tájékoztatót a közigazgatásszervezésért felelős miniszter útján juttatja el a fővárosi, megyei kormányhivataloknak.”
(2) Az R5. 6. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A fővárosi és megyei kormányhivatal az (5) bekezdésben foglalt kérdésekben a szakmai irányító szerv részére szóló tájékoztatást, megkeresést, beleértve az ágazatokat érintő javaslatokat is, a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter útján juttatja el a szakmai irányító szerv vezetőjének.”
(3) Az R5. 29. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az állami tulajdonban lévő és az e § szerinti jogutódlás körébe tartozó közcélú vízgazdálkodási létesítmények térítésmentesen a létesítmény helye szerint illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság vagyonkezelésébe kerülnek.”

15. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről, valamint a munkavédelmi és munkaügyi hatóságok kijelöléséről szóló 314/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

15. § (1) Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről, valamint a munkavédelmi és munkaügyi hatóságok kijelöléséről szóló 314/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) A Kormány a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi és munkaügyi hatóságként az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget (a továbbiakban: OMMF), továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervét jelöli ki.
(2) A munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységből (munkavédelmi felügyelőség), valamint munkaügyi hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységből (munkaügyi felügyelőség) áll.”
(2) Az R6. 2. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az OMMF szervezi és irányítja a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek által jogerősen kiszabott bírságok és befizetési kötelezettségek végrehajtására vonatkozó hatósági tevékenységet, beleértve az ahhoz szükséges szakmai informatikai alkalmazást, valamint az ezzel járó, kormányhivatalok részére történő informatikai szolgáltatások biztosítását is.”
(3) Az R6. 3. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az igazgató az igazgatóhelyettesek közreműködésével irányítja a munkavédelmi felügyelőséget és a munkaügyi felügyelőséget, és - amennyiben törvény eltérően nem rendelkezik - ellátja a munkavédelmi hatóság és munkaügyi hatóság hatósági feladatait.
(5) Az igazgató-helyetteseket az igazgató az OMMF elnökének egyetértésével nevezi ki. Az igazgató-helyettesek főosztályvezető-helyettes besorolású kormánytisztviselők.”
(4) Az R6. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkavédelmi bírság kiszabására első fokon annak a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv vezetője jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzött munkahely található.”
(5) Az R6. 8. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Munkavédelmi hatósági ügyben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnak minősül)
„a) a munkavédelmi felügyelő és a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv eljárása vonatkozásában az OMMF;”
(6) Az R6. 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az OMMF - a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv közreműködésével - részt vesz a munkaügyi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenység ellátásában.”
(7) Az R6. 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Munkaügyi bírság kiszabására, valamint a Met. 7. § (8) bekezdése szerinti határozat meghozatalára első fokon annak a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervnek a vezetője jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzött munkahely található.”
(8) Az R6. 10. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Munkaügyi hatósági ügyben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnak minősül)
„a) a munkaügyi felügyelő és a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv eljárása vonatkozásában az OMMF;”

16. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 315/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

16. § (1) A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 315/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R7.) 4. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
(A Hivatal foglalkoztatáspolitikai feladatkörében)
„v) koordinálja a munkaügyi központok foglalkoztatási rehabilitációval, továbbá a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával kapcsolatos tevékenységét.”
(2) Az R7. 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kiemelt hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, valamint a kizárólag megyei szervezettel rendelkező munkaügyi központ élén igazgató áll.”
(3) Az R7. a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § A kiemelt hatáskörrel és illetékességgel rendelkező munkaügyi központ együttműködik az általa irányított kirendeltségek illetékességi területe szerinti, nem kiemelt hatáskörrel és illetékességgel rendelkező munkaügyi központtal
a) a kirendeltségek határozata ellen benyújtott fellebbezések elbírálásával,
b) a kirendeltségek által nyújtott támogatások visszakövetelésével összefüggésben benyújtott méltányossági kérelmek elbírálásával,
c) az MpA munkaügyi központ által felhasználható pénzeszközeinek felhasználásával,
d) a munkaügyi központ által nyújtható támogatásokról szóló tájékoztatással,
e) a munkaügyi központ által nyújtható támogatással kapcsolatban hirdetett pályázati felhívásokra benyújtott pályázatok véleményezésével,
f) a munkaügyi központ által nyújtható, foglalkoztatás elősegítését célzó támogatások szakmai koordinációjával,
g) a munkaerőpiaci képzésekkel összefüggő feladatok ellátásával
kapcsolatos ügyekben.”
(4) Az R7. 7. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kirendeltség)
„a) a külön jogszabályban meghatározott illetékességi területén ellátja az álláskeresők nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat, valamint az álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával megszüntetésével és visszakövetelésével kapcsolatos, továbbá azokkal a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos feladatokat, amelyek ellátása nem tartozik a munkaügyi központ megyei szervezetének hatáskörébe,”
(5) Az R7. 7. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kirendeltség)
„j) ellátja az EURES-sel kapcsolatos tájékoztatási és tanácsadási feladatokat,”
(6) Az R7. 10. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kiemelt hatáskörrel és illetékességgel rendelkező munkaügyi központ megyei (fővárosi) szervezete a 2011. január 1-je előtt a jogelőd munkaügyi központ által a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprésze terhére megállapított és folyósított támogatásokkal összefüggésben
a) ellenőrzi a támogatások jogszerű felhasználását,
b) ellenőrzi a felhasználás jogszerűségét, valamint a hatósági szerződésben foglalt kötelezettségek nem teljesítése esetén meghozza a támogatások visszakövetelésével kapcsolatos hatósági intézkedéseket,
c) perbeli képviseletet lát el,
d) kiállítja a nyújtott támogatás biztosítékául szolgáló jelzálogjog törléséhez szükséges engedélyt, továbbá
e) ellátja az alaprész terhére megállapított és folyósított támogatásokkal kapcsolatos pénzügyi és számviteli feladatokat.
(5) A kiemelt hatáskörrel és illetékességgel rendelkező munkaügyi központ megyei (fővárosi) szervezetének (4) bekezdés szerinti feladatai tekintetében a szakmai irányítást a nemzeti erőforrás miniszter látja el.”
(7) Az R7. a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § A Foglalkoztatási Hivatalt a feladatellátás szempontjából a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Kutatási Igazgatósága által ellátott hatáskörök és feladatok tekintetében jogutódnak kell tekintetni.”
(8) Az R7. 1. melléklete helyébe a 9. melléklet lép.
(9) Hatályát veszti az R7. 8. § (2) bekezdése.
17. § Hatályát veszti az R7.
a) 2. § (4) bekezdés a) pontjában az „- a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (a továbbiakban: MAT) jogkörére is figyelemmel -” szövegrész,
b) 4. § (1) bekezdés o) pont ob) alpontjában a „MAT által” szövegrész,
c) 4. § (1) bekezdés o) pont oc) alpontjában az „a munkaügyi tanács állásfoglalása előtt” szövegrész,
d) 6. § (1) bekezdés l) pontja.
18. § (1) Az R7. 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha kormányrendelet másként nem rendelkezik, az állami foglalkoztatási szerv hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben első fokon a munkaügyi központok kirendeltségei járnak el. A Kormány az állami foglalkoztatási szerv azon feladataira, amelyre kormányrendelet más szervet nem jelölt ki, a munkaügyi központokat jelöli ki.”
(2) Az R7. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkaügyi központ megyei (fővárosi) szervezetből és kirendeltségekből áll.”
(3) Az R7. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az e rendelet szerinti munkaügyi központok megyei (fővárosi) szervezettel és kirendeltségekkel rendelkeznek. A megyei (fővárosi) munkaügyi központok irányítása alá tartozik az illetékességi területükön lévő valamennyi kirendeltség.”
(4) Az R7. 5. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A munkaügyi központ élén igazgató áll.”
(5) Az R7. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A munkaügyi központ megyei (fővárosi) szervezete
a) irányítja és ellenőrzi a munkaügyi központ kirendeltségeinek tevékenységét, ennek keretében közreműködik a munkatársak szakmai képzésében, valamint szakmai ajánlások készítésével segíti a hatósági és szolgáltató tevékenységet,
b) ellátja az MpA pénzeszközeinek működtetésével kapcsolatos feladatokat, segíti a keret tervezését és a felhasználás ellenőrzését,
c) dönt az MpA foglalkoztatási alaprészének és a közfoglalkoztatási támogatások előirányzat decentralizált kerete felhasználásáról,
d) ellátja az MpA foglalkoztatási alaprésze központi pénzügyi keretéből finanszírozott munkahelyteremtés, valamint a közfoglalkoztatási támogatások előirányzat központi keretéből finanszírozott támogatásokkal kapcsolatos feladatokat,
e) működteti az álláskeresők támogatási rendszerét, és gondoskodik a támogatási és szolgáltatási rendszer szakmai működtetéséről,
f) a hatáskörébe tartozó ügyekben ellátja a pénzeszközök visszakövetelésével kapcsolatos feladatokat,
g) felelős a szakmai munkát támogató szoftverek működtetéséért és használatáért,
h) ellátja az Európai Uniós források felhasználásával kapcsolatos szakmai és pénzügyi feladatokat,
i) ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, elbírálja másodfokon a kirendeltségek által hozott határozatok elleni fellebbezéseket,
j) feladatainak ellátása érdekében együttműködik a helyi önkormányzatokkal, valamint az országos és helyi kisebbségi önkormányzatokkal, továbbá más hatóságokkal és egyéb szervezetekkel, ennek keretében irányítja és koordinálja a kirendeltségeknek a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényből adódó feladatainak végrehajtását, továbbá adatszolgáltatási feladatokat teljesít a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint az egyes szakigazgatási szervek felé, ideértve a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján történő megtérítési igények érvényesítéséhez szükséges, havi rendszerességgel esedékes adatszolgáltatást is,
k) ellátja a felnőttképzési intézmények nyilvántartásba vételével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,
l) illetékességi területén ellátja a regionális fejlesztési és képzési bizottság működésével, a hatáskörébe tartozó döntések, javaslatok, állásfoglalások előkészítésével és a végrehajtással, valamint működtetési költségeinek felhasználásával kapcsolatos feladatokat,
m) ellátja az EURES-sel kapcsolatos szervezési, tanácsadási és koordinációs feladatokat, valamint kapcsolatot tart a munkaerőpiaci szereplőkkel,
n) elkészíti a munkaügyi központ belső szakmai szabályzatait, valamint
o) illetékességi területén ellátja a munkaerőpiaci ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat.
(2) A hatósági szerződések megkötése tekintetében a szakigazgatási szerv vezetője szerződéskötési képességgel rendelkezik.
(3) A munkaügyi központ megyei (fővárosi) szervezete át nem ruházható hatáskörben a külön jogszabályban meghatározott illetékességi területén elsőfokú hatósági jogkört gyakorol
a) a munkaerőpiaci program kidolgozásának, megvalósításának megállapításával,
b) a munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtók részére támogatás megállapításával,
c) a bérgarancia támogatással,
d) a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével,
e) a rendbírsággal, valamint
f) a munkaügyi központ hatáskörébe utalt nyilvántartásba vétellel
kapcsolatos ügyekben.
(4) A Kormány a magán-munkaközvetítési tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a munkaügyi központ megyei (fővárosi) szervezetét jelöli ki.”
(6) Az R7. a következő 13. §-sal egészül ki:
„13. § (1) 2012. január 1-jén az állami foglalkoztatási szervnél folyamatban lévő közigazgatási ügyekben az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe a közigazgatási ügy ellátása e rendelet szerint kerül.
(2) A kiemelt hatáskörrel és illetékességgel rendelkező munkaügyi központ kirendeltségeinek általános és egyetemes jogutóda azon, e rendelet szerinti hatáskörrel rendelkező munkaügyi központ, amely munkaügyi központ szervezetének a kirendeltség e rendelet szerint a részét képezi.”
(7) Az R7. 1. melléklete helyébe a 10. melléklet lép.

17. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

19. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R8.) 12. § (2) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 12. § (1) bekezdés szerinti hatóság - ha jogszabály másként nem rendelkezik - műszaki biztonsági hatóságként jár el:]
„m) a gázcsatlakozóvezeték- és a felhasználóiberendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési feladatok tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárásokban.”
(2) Az R8. 5. melléklete a 11. melléklet szerint módosul.
(3) Az R8. 7. melléklete helyébe a 12. melléklet lép.
(4) Hatályát veszti az R8. 12. § (2) bekezdés n) pontja.

18. A pártfogó felügyelői jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési és kárpótlási feladatokat ellátó szervekről szóló 322/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

20. § A pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési és kárpótlási feladatokat ellátó szervekről szóló 322/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R9.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jogi segítségnyújtással, áldozatsegítéssel kapcsolatos igazságügyi igazgatási, valamint közigazgatási hatósági ügyekben az e rendeletben foglalt kivételekkel első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal igazságügyi szolgálata (a továbbiakban: igazságügyi szolgálat), másodfokon a KIMISZ jár el. A pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos ügyekben az igazságügyi szolgálat, az e rendeletben meghatározott esetekben a KIMISZ jár el.”
(2) Az R9. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § Kárpótlási hatóságként az igazságügyért felelős miniszter elbírálja a kárpótlási ügyekben első fokon hozott közigazgatási hatósági döntésekkel, így a kárpótlási termőföldárveréssel szemben előterjesztett jogorvoslati kérelmeket.”
(3) Az R9. 1. § (3) bekezdésében a „székhelyüktől eltérő településeken” szöveg helyébe a „székhelyüktől eltérő településeken (kerületekben)” szöveg, 19. §-ában a „vagyoni kárpótlási ügyeken, valamint a vagyoni kárpótlási ügyekben hozott határozatokkal” szövegrész helyébe a „kárpótlási ügyekben első fokon hozott közigazgatási hatósági döntésekkel” szöveg lép.

19. Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 325/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

21. § Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 325/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az R. 7. §-ában szabályozott 41/A. § (1)-(2) bekezdésében, valamint 41/C. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat, valamint a 41. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt országos közoktatási mérések, versenyek és a középfokú felvételi eljárás szervezésében való részvételi feladatokat, továbbá a 41. § (1) bekezdésében foglalt hatósági jogköröket 2011. augusztus 31-ig a következő fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el, a következő illetékességi területen:
a) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal: Győr-Moson-Sopron megyére, Zala megyére, Vas megyére kiterjedő illetékességgel;
b) Veszprém Megyei Kormányhivatal: Veszprém megyére, Fejér megyére, Komárom-Esztergom megyére kiterjedő illetékességgel;
c) Somogy Megyei Kormányhivatal: Tolna megyére, Baranya megyére, Somogy megyére kiterjedő illetékességgel;
d) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal: Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, Heves megyére, Nógrád megyére kiterjedő illetékességgel;
e) Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal: Hajdú-Bihar megyére, Jász-Nagykun-Szolnok megyére, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére kiterjedő illetékességgel;
f) Csongrád Megyei Kormányhivatal: Csongrád megyére, Bács-Kiskun megyére, Békés megyére kiterjedő illetékességgel;
g) Budapest Főváros Kormányhivatala: Budapestre és Pest megyére kiterjedő illetékességgel.”

20. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalról szóló 327/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

22. § (1) A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalról szóló 327/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R10.) 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szervéhez hatósági tevékenységének ellátásával összefüggésben - a központi költségvetés bevételét képező bírságok kivételével - befolyt  bírság teljes összegét, illetve befolyt igazgatási szolgáltatási díj 20%-ának megfelelő összeget az MgSzH részére a szakmai feladatok ellátása érdekében befizeti.”
(2) Az R10. 8. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Az MgSzH ellátja a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelet 75. cikk (1) bekezdés szerinti hatáskörrel rendelkező hatósági, és (2) bekezdés szerinti nemzeti koordináló hatósági feladatokat.”
(3) Az R10. a következő 31. §-sal egészül ki:
„31. § A fővárosi és megyei kormányhivatalok feladat- és hatásköreivel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 111/2011. (VII. 4.) Korm. rendelettel megállapított 4. § (5) bekezdését a 2011. január 1-jétől kiszabott és befolyt bevételekre is alkalmazni kell.”

21. A Nemzeti Államigazgatási Központról szóló 330/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

23. § (1) A Nemzeti Államigazgatási Központról szóló 330/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R11.) 2-3. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„2. § (1) A NÁK főigazgatóját és a főigazgató-helyettest a miniszter nevezi ki és menti fel, valamint gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat.
(2) A NÁK főigazgatójának és főigazgató-helyettesnek az a személy nevezhető ki, aki felsőfokú végzettséggel és legalább 5 év vezetői gyakorlattal rendelkezik.
(3) A NÁK főigazgatója minisztériumi főosztályvezető besorolású kormánytisztviselő, illetménye legfeljebb a köztisztviselői illetményalap 21-szerese lehet.
(4) A NÁK főigazgató-helyettese és igazgatói minisztériumi főosztályvezető-helyettes besorolású kormánytisztviselők, illetményük nem érheti el a NÁK főigazgatójának illetményét.
3. § (1) A NÁK-ban gazdasági igazgató, jogi igazgató és fejlesztési igazgató működik. A gazdasági igazgató ellátja a gazdasági vezető feladatait.
(2) Az igazgatókat a NÁK főigazgató javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel, felette az egyéb munkáltatói jogköröket a NÁK főigazgatója gyakorolja.
(3) Jogi igazgatónak az a személy nevezhető ki, aki okleveles jogász képesítéssel és legalább 5 év vezetői gyakorlattal rendelkezik.
(4) A NÁK fejlesztési igazgatójának az a személy nevezhető ki, aki okleveles jogász képesítéssel, illetve közgazdász, okleveles közgazdász szakképesítéssel rendelkezik.
(5) A NÁK főigazgató kabinetét a kabinetfőnök osztályvezető besorolású kormánytisztviselőként vezeti.”
(2) Az R11. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A NÁK koordinálja a fővárosi és megyei kormányhivatalok peres ügyeinek intézését.”
24. § Hatályát veszti
a) a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése,
b) a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 22. §-a.
25. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a 2012. január 2-án hatályát veszti.
(2) A 17. § 2011. augusztus 1-jén lép hatályba.
(3) A 18. § 2012. január 1-jén lép hatályba.