14/2011. (II. 24.) VM rendelet

a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet módosításáról

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. §-a (2) bekezdésének c)-e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:
1. § (1) A zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A rendelet hatálya kiterjed]
„c) a zöldség vetőmagvak előállítására, feldolgozására, kiszerelésére, forgalmazására, minősítésére és ellenőrzésére,”
(2) Az R. 1. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A rendelet hatálya kiterjed]
„e) azokra a természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, akik szaporítóanyag előállítók és árutermelők részére való forgalomba hozatal céljából, hivatásszerűen folytatnak
1. szaporítóanyag előállító,
2. feldolgozó,
3. kiszerelő,
4. forgalmazó, vagy
5. palánta előállító (tároló, kezelő)
tevékenységet,”
(3) Az R. 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A regisztrált tájfajták és az elismert házikerti fajták esetében e rendelet előírásait a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
2. § (1) Az R. 2. §-a a következő 26/a. ponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában]
„26/a. import vetőmag: az a Magyarország területére beszállított vetőmag, melyet nem az Európai Unióban minősítettek és az Európai Unión belül első forgalomba hozatalára a Magyar Köztársaság területén kerül sor,”
(2) Az R. 2. §-ának 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában]
„32. kis mennyiség: az egy üzem által hajtatási telephelyenként hajtatási fajtákból történő előállítás, illetve forgalomba hozatal esetén legfeljebb évi 10 000 db, dughagyma esetében 200 kg, valamint fiókhagyma esetében 100 kg, mindösszesen 150 000 db palánta,”
3. § (1) Az R. 6. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az 1. számú mellékletben és a Nemzeti Fajtajegyzék B. részében felsorolt zöldségfajok államilag elismert vagy a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajtáinak vetőmagját - a nemesítő vagy a fajtafenntartó szándékának megfelelően - a következő kategóriákban lehet forgalomba hozni:]
„d) standard vetőmagként az olyan vetőmagot,
1. amely kellően fajtaazonos és fajtatiszta,
2. amelyet elsősorban árutermelésre szánnak,
3. amelyet a fajtafenntartás folytonosságának biztosítására - a fajtafenntartó felelősségével a fajtafenntartás elfogadott gyakorlata szerint - használnak,
4. amely eleget tesz a 3. és 4. számú mellékletben megállapított vetőmag-minőségi feltételeknek,
5. amelyet a rendelet előírásainak megfelelően utóellenőrzésnek vetnek alá az előírt fajtaazonosság és fajtatisztaság igazolása érdekében.”
(2) Az R. 6. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben az Európai Unióban elit, certifikált vagy standard minősítésű vetőmagból hiány lép fel, az MgSzH engedélyével olyan vetőmag is forgalmazható, amely a 3. és 4. számú mellékletben előírt minőségi követelményeknek nem felel meg, vagy az 1. számú mellékletben felsorolt fajok esetében nem szerepel sem a Nemzeti Fajtajegyzékben, sem a Közösségi Fajtajegyzékben. Az MgSzH az engedélyt a forgalmazó kérelmére a fajtabejelentő vagy hazai képviselőjének előzetes írásbeli hozzájárulásával és a termékpálya szerinti terméktanács egyetértésével - az Európai Bizottság felhatalmazása esetén - adja meg. Az engedély csak az adott tételre és meghatározott időtartamra vonatkozhat. Az adott fajta vetőmagjának egyes kategóriái esetében a megfelelő kategóriára előírt hatósági vagy szállítói címkét kell használni. A Nemzeti Fajtajegyzékben és a Közösségi Fajtajegyzékben nem szereplő fajták esetében a címke barna színű. A címkén minden esetben fel kell tüntetni, hogy a vetőmag kevésbé szigorú követelményeknek felel meg.
(6) A keverék az ugyanazon faj különféle fajtáihoz tartozó certifikált, illetve standard szaporítási fokú vetőmagjából állhat. A keveréket a Nemzeti Fajtajegyzékben vagy a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajtákból, csak fajtaazonos és fajtatiszta fémzárolt vetőmagtételekből lehet előállítani, és csak kis kiszerelésben, a benne levő fajták megnevezésével, vagy termék-, illetve márkanévvel lehet forgalomba hozni. A fajta megjelöléssel ellátott keverék esetében a fajták arányát százalékban is fel kell tüntetni, termékmegnevezés esetén az aránynak állandónak kell lennie.”
4. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A tagállamokban jogszerűen előállított, illetve forgalomba hozott zöldségvetőmag a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a Magyar Köztársaság területén forgalomba hozható.
(2) Csemege és pattogató kukorica, tökfélék, padlizsán, valamint paradicsom esetében a forgalomba hozatal feltétele a géntechnológiailag módosított szervezet (a továbbiakban: GMO) tartalomra vonatkozó hatósági laboratóriumi mérési jegyzőkönyv csatolása.”
5. § Az R. 8. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Harmadik országból származó zöldségvetőmag csak az e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően forgalmazható. Csemege és pattogató kukorica, tökfélék, padlizsán, valamint paradicsom esetében a forgalomba hozatal feltétele a GMO tartalomra vonatkozó magyar hatósági laboratóriumi mérési jegyzőkönyv csatolása.
(2) Hivatalosan vizsgált szuperelit, elit és certifikált vetőmag esetén a fajtát és a vetőmag minőségét nemzetközileg elfogadott vetőmag minősítő okmányokkal kell igazolni. Amennyiben az Európai Unió a harmadik ország minősítési eljárását egyenértékűnek ismeri el, akkor kérésre az MgSzH az adott vetőmagtételt hatóságilag minősítettként elismeri. A harmadik országból származó vetőmagtételek csak az MgSzH minősítése, illetve utóellenőrzése után hozhatók forgalomba.”
6. § Az R. 13. §-ának (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A standard szaporítást az MgSzH és az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága fajonkénti bontásban - a vetőmag előállítótól függetlenül -, a vetőmag-szaporító táblák legfeljebb 15%-áig terjedően ellenőrzi.
(7) A standard szaporítások saját jogon minősített vetőmagtételeiből a vetőmag előállítónak, a hivatalosan mintázott és minősített vetőmagtételeiből a fémzárolónak az utóellenőrzéshez mintát kell képeznie, amit három évig sértetlenül meg kell őrizni. Az MgSzH a termékpálya szerinti terméktanáccsal történt egyeztetés után évenként meghatározott faj körben vagy tételkörből utóellenőrzést (kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot) végez.”
7. § Az R. 15. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Csávázott vetőmagtétel esetén a kísérőcímkéken vagy okmányokon, valamint a csomagoláson fel kell tüntetni a csávázószer kereskedelmi nevét vagy hatóanyag-tartalmát. Kis kiszerelés esetén a magkezelés, illetve csávázás tényét a tasakon jelölni kell. Csávázásra kizárólag olyan anyag használható, amely a növényvédőszerek engedélyezésére vonatkozó jogszabályban foglalt előírásoknak megfelel.”
8. § Az R. 18. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az MgSzH által kiadott engedély megszerzésének feltétele a szántóföldi ellenőrzési és minősítési ismereteket bizonyító, az MgSzH-nál teljesített szakmai elméleti vizsga, valamint gyakorlati felkészülés és gyakorlati vizsga, továbbá a (2) bekezdés a) pontja szerinti feltétel teljesítése.
(6) Az MgSzH köteles a vizsga elméleti anyagát előzetesen nyilvánosságra hozni, valamint a szükséges felkészítést és vizsgáztatást megszervezni.”
9. § Az R. 19. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A mintavételre és vizsgálatra alkalmas akkreditált laboratórium személyi feltételei a következők:]
„a) az adott fajok mintavételi és vizsgálati ismereteiből az MgSzH-nál vizsgázott, legalább egy fő felsőfokú végzettséggel és egy fő középfokú végzettséggel rendelkező mintavevő, magvizsgáló,”
10. § (1) Az R. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szuperelit szaporítások szántóföldi ellenőrzése és dokumentálása a nemesítő feladata. Hivatalos minősítést kell alkalmazni, ha a szaporítást közvetlenül certifikált vetőmag előállítására szánják.”
(2) Az R. 21. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vetőmag előállítója a szántóföldi ellenőrzési kérelmet szuperelit vetőmag esetében az az MgSzH-hoz, elit, I. fokú és II. fokú vetőmag esetében az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságához az erre rendszeresített űrlapon
a) tavaszi vetésű növények esetében a következő időpontokig:
aa) borsó március 31. napjáig,
ab) sóska, spenót április 15. napjáig,
ac) egyéb tavaszi vetésű növények május 20. napjáig,
ad) palántázott növények június 1. napjáig,
b) őszi vetésű növények esetében szeptember 30. napjáig
köteles benyújtani. Pótbejelentésre, a fenti határidők utolsó napját követő 30. napig van lehetőség. Bejelentés módosítására visszavonására az első ellenőrzés időpontját megelőző munkanapig van lehetőség.
(6) Az MgSzH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága a vetőmag-szaporítás bejelentését akkor fogadja el, ha azt a vetőmag-előállító az erre rendszeresített nyomtatványon jelenti be és az anyamag származását igazolja. Nem magyarországi fémzárolású csemege és pattogató kukorica, tökfélék, padlizsán, továbbá paradicsom esetében a vetésbejelentés elfogadásának feltétele a GMO tartalomra vonatkozó, uniós hatóság által kiállított laboratóriumi mérési jegyzőkönyv csatolása. Az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának a GMO tartalomra vonatkozó nyilatkozatot továbbítania kell az MgSzH-hoz.”
(3) Az R. 21. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A szántóföldi szemlén az 5. számú melléklet előírásainak betartását kell ellenőrizni. A hivatalos szemléző a szántóföldi szemle időpontjáról legalább három munkanappal a szemle előtt értesíti a vetőmag előállítóját, aki köteles erre az időre a szemle feltételeit biztosítani. A hivatalos szemléző a szemlén tapasztalt megállapításait a szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzíti, egyúttal intézkedési javaslatot tesz a vetőmag előállítójának a hiányosság megszüntetésére. Ha a vetőmag előállítója a szántóföldi ellenőrzési, illetve a hatósági ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzített a termés fajtatisztaságát nem befolyásoló, helyrehozható hiányosságot az előírt határidőre nem szünteti meg, illetve a vetőmag-szaporítás továbbra sem felel meg az előírt követelményeknek a táblát vagy annak egy részét alkalmatlannak kell minősíteni és annak termését a továbbiakban a minősítési folyamatból ki kell zárni.”
11. § Az R. 22. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A vizsgálatról a laboratórium írásban értesítést ad ki.”
12. § (1) Az R. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vetőmag-előállítást
a) szuperelit szaporítási fok esetében hatósági szántóföldi ellenőrzésben kell részesíteni, kivéve, ha azt a fajtafenntartásért felelős személy, illetve az általa megbízott személy vetőmagtermesztőként saját hatáskörben végzi és a termést vetőmagtermesztőként közvetlenül elit vetőmag-szaporításra használja fel;
b) elit és certifikált vetőmag esetében kizárólag hatósági minősítésben kell részesíteni;
c) standard vetőmag esetében a vetőmag előállítója saját jogon minősítheti. A saját jogú minősítés feltételeinek hiánya [19. § (2)-(4) bekezdés] esetén is hatósági minősítést kell végezni.”
(2) Az R. 23. §-ának (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szuperelit, elit és certifikált vetőmagtételek minősítését az MgSzH és az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága külön jogszabály szerinti díj ellenében végzi.
(7) A minősítés feltétele a certifikált vetőmagnál a Magyar Köztársaságban vagy valamely más tagállamban történő előállítás esetén a hatósági szántóföldi minősítés megléte, harmadik országból származó importvetőmag esetén a hivatalos fajtaigazolás megléte. A hatósági minősítést a vetőmag előállítójának kell kérelmeznie szuperelit vetőmag esetében MgSzH-nál, elit, illetve alacsonyabb fokú vetőmag esetében az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságánál. A fémzárolást a bejelentést követő 8 napon belül el kell végezni. Standard vetőmagnál csatolni kell a standard előállításért felelős nyilatkozatát a fajtaazonosságról és a fajtattisztaságról.”
13. § Az R. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A forgalomban lévő vetőmagtétel faj- és fajtaazonosságának, valamint fajtatisztaságának megállapítására kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot kell végezni. A kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot e rendelet előírásai, továbbá az MgSzH kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatra vonatkozó módszertani szabályzata szerint kell elvégezni. Az MgSzH köteles a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatra vonatkozó módszertant nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.
(2) Az utóellenőrzés az MgSzH feladata. Az utóellenőrzés az MgSzH-hoz beküldött - az MgSzH által előírt nagyságú - hatósági vagy hivatalos mintából történik. Utóellenőrzést kell végezni a Magyar Köztársaságban első alkalommal minősített
a) valamennyi hivatalos minősítésben részesített szuperelit szaporítási fokú vetőmagtétel mintáiból,
b) valamennyi elit szaporítási fokú vetőmagtétel mintáiból,
c) valamennyi anyamagként való továbbszaporítási célú certifikált és standard szaporítási fokú vetőmagtételből,
d) árualap célú certifikált vetőmagtételek 20 százalékából,
e) a 13. § (7) bekezdésében foglaltak szerint a Magyar Köztársaságban előállított standard vetőmagvakból.
(3) A kötelező kisparcellás fajtaazonosító vizsgálathoz szükséges hatósági mintavétellel vett mintákat a vetőmag-előállítónak a 11. számú mellékletben foglalt határidőig az MgSzH Fajtakitermesztő Állomására kell elküldenie. Ha a minta a vetőmag-előállító hibájából nem kerül vizsgálatra, akkor az adott vetőmagtételt, illetve annak következő szaporítási fokát ki kell zárni a minősítésből a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat befejezéséig. A vetőmag minősítését és forgalomba hozatalát nem lehet korlátozni, ha a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat az MgSzH hibájából hiúsult meg.
(4) Az MgSzH az ellenőrzésről és a szükséges kitermesztési minta megküldéséről értesíti a kijelölt (fajkör) standard tételek, árualap előállításához importált tételek, valamint az Európai Unió más tagállamából származó tételek vetőmag előállítóját, illetve első magyarországi forgalmazóját.
(5) Ha a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat során a kitermesztés eredménye
a) a szuperelit vagy elit szaporítási fokú vetőmag esetében
1) nem fajtaazonos, akkor a vetőmagot továbbszaporításra nem lehet felhasználni,
2) nem fajtatiszta, akkor szigorított szántóföldi ellenőrzést kell végrehajtani;
b) az elitnél alacsonyabb szaporítású fokú vetőmag esetében a határértéknek nem felel meg, akkor a következő évben ugyanaz a vetőmag-előállító azonos faj és szaporulati fok esetében 50% kitermesztést köteles eltűrni.
(6) Az e rendelet szerint kitermesztési minta megküldésére kötelezett és be nem érkezett vagy a fajtaazonosság, fajtatisztaság tekintetében alkalmatlan minősítésű vetőmagtételt az MgSzH hatósági zár alá helyezi.
(7) Az MgSzH a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat eredményéről a fajtaazonosító vizsgálatra vonatkozó szabályzata szerinti vizsgálati bizonyítványt állít ki. A követelményeknek a fajtaazonosság szempontjából nem megfelelő tételt, illetve annak további szaporulatát vetőmagként nem lehet felhasználni, amelyet az MgSzH és az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága ellenőriz.
(8) Ha a vetőmag a fajtatisztaság és/vagy fajtaazonosság szempontjából az MgSzH kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatokra vonatkozó szabályzatában előírt értékeknek nem felel meg, a forgalmazás hatósági ellenőrzése során vett ellenőrzési mintán végzett utóellenőrzés esetén a külön jogszabály szerinti díjat a vetőmag tulajdonosa köteles megfizetni.
(9) Abban az esetben, ha a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat az MgSzH hibájából vagy elemi kár következtében nem értékelhető, a beküldőt ebből származóan joghátrány nem érheti. Sikertelen vizsgálat esetén vagy vitás esetben a mintát valamely más tagállam illetékes hatóságához is el lehet küldeni utóellenőrzésre.”
14. § Az R. 37. §-a (3) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az MgSzH és az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának ellenőrzést végző munkatársa jogosultságát az erre a célra rendszeresített fényképes igazolvánnyal igazolja és az ellenőrzés során jogosult.”
15. § Az R. 39. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„g) A Bizottság 2009/74/EK irányelve (2009. június 26.) a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 2002/55/EK, 2002/57/EK tanácsi irányelvnek a növények botanikai neve és egyéb szervezetek tudományos neve tekintetében, továbbá a 66/401/EGK, 66/402/EGK és 2002/57/EK irányelv bizonyos mellékleteinek a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembevételével történő módosításáról.”
16. § (1) Az R. 1-3. számú melléklete helyébe e rendelet 1-3. számú melléklete lép.
(2) Az R. 4., 5., 8. és 9. számú melléklete e rendelet 4. számú melléklete szerint módosul.
(3) Az R. kiegészül az e rendelet 5. számú melléklete szerinti 11. számú melléklettel.
17. § Az R.
a) 1. §-a (1) bekezdésének f) pontjában a „Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központjára és területi szerveire (a továbbiakban együtt: MgSzH)” szövegrész helyébe a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalra (a továbbiakban: MgSzH), valamint a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságára” szövegrész lép,
b) 2. §-ának 5. pontjában és 54. pontjában, 19. §-a (3) bekezdésének a) pontjában, 19. §-ának (5) bekezdésében, 31. §-ának (12) bekezdésében, 33. §-ának (1) bekezdésében az „MgSzH Központjánál” szövegrész helyébe az „MgSzH-nál” szövegrész lép,
c) 3/A. §-ának (1) bekezdésében, 20. §-ának (1) bekezdésében, 31. §-ának (3) bekezdésében az „MgSzH Központjához” szövegrész helyébe az „MgSzH-hoz” szövegrész lép,
d) 6. §-ának (5) bekezdésében, 31. §-ának (10) bekezdésében, 33. §-ának (2) bekezdésében, 35. §-ának (5) bekezdésében az „MgSzH Központjának” szövegrész helyébe az „MgSzH-nak” szövegrész lép,
e) 13. §-ának (6) bekezdésében, 17. §-ának (2) bekezdésében, a 23. §-ának (2) és (3) bekezdésében, a 30. §-ának (10) bekezdésében, a 37. §-ának (1), (2) és (3) bekezdésében, valamint a 38. §-ának (1), (2), (3), (6), (7) és (8) bekezdésében az „MgSzH Központja” szövegrész helyébe az „MgSzH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága” szövegrész lép,
f) 16. §-ának (3) bekezdésében, a 21. §-ának (3) és (6) bekezdésében, valamint a 22. §-ának (1) bekezdésében az „MgSzH Központja” szövegrész helyébe az „illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága” szövegrész lép,
g) 22/A. §-ának (8) bekezdésében az „MgSzH Központját” szövegrész helyébe az „MgSzH-t” szövegrész lép,
h) 30. §-a (5) bekezdésének d) pontjában és (7) bekezdésének d) pontjában, 33. §-ának (2) bekezdésében az „MgSzH Központjától” szövegrész helyébe az „MgSzH-tól” szövegrész lép,
i) 35. §-ának (8) bekezdésében, 36. §-a (3) bekezdésének c) pontjában az „MgSzH Központjával” szövegrész helyébe az „MgSzH-val, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságával” szövegrész lép.
18. § Ez a rendelet a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 2002/55/EK, 2002/57/EK tanácsi irányelvnek a növények botanikai neve és egyéb szervezetek tudományos neve tekintetében, továbbá a 66/401/EGK, 66/402/EGK és 2002/57/EK irányelv bizonyos mellékleteinek a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembevételével történő módosításáról szóló, 2009. június 26-ai 2009/74/EK bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.
19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az R. 2. §-ának 58. és 63. pontjában, 3/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 6. §-ának (4) bekezdésében, 8. §-ának (4) bekezdésében, 11. §-ának (4) bekezdésében, 13. §-ának (1) és (7) bekezdésében, 14. §-ának (3) bekezdésében, 15. §-ának (1) bekezdésében, 15. §-a (3) bekezdésének a) pontjában, 15. §-ának (4) bekezdésében, 18. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, 19. §-a (4) bekezdésének a) és c) pontjában és (9) bekezdésének a) és b) pontjában, 19. §-ának (6), (7) és (8) bekezdésében, 20. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 22/A. §-ának (3), (4), (6), (7), (8), (9), (10), (11), (12) és (13) bekezdésében, 22/A. §-a (5) bekezdésének b) pontjában, 22/B. §-ának (2), (3), (4), (5), (6), (7), (8), (9), (10), (11), (12), (13), (14) és (15) bekezdésében, 23. §-ának (9) és (11) bekezdésében, 26. §-ának (6), (7), (8) és (9) bekezdésében, 29. §-ában, 30. §-ának (4) bekezdésében, 30. §-a (5) bekezdésének c) pontjában és (7) bekezdésének b) pontjában, 30. §-a (10) bekezdésében, 31. §-ának (1), (3), (5), (6), (7), (10) és (11) bekezdésében, 32. §-ának (1), (2) és (3) bekezdésében, 33. §-ának (4) és (6) bekezdésében, 34. §-ának (2) bekezdésében, 35. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, 35. §-ának (5) és (8) bekezdésében, 36. §-ának (1), (2) és (4) bekezdésében, 36. §-a (3) bekezdésének bevezető szövegében, b) és d) pontjában, 37. §-ának (4) bekezdésében a „Központja” szövegrész.
(3) Ez a rendelet a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.