174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet

a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról

A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A KÖZIGAZGATÁSI, VALAMINT AZ ÜGYKEZELŐI ALAPVIZSGÁRA VONATKOZÓAN

1. § (1) A közigazgatási alapvizsgára, illetve az ügykezelői alapvizsgára kötelezett köztisztviselő, ügykezelő, valamint a (4)-(6) bekezdésben meghatározott személyek (a továbbiakban: vizsgázók) az e rendeletben foglalt szabályok szerint tesznek közigazgatási alapvizsgát, illetve ügykezelői alapvizsgát.
(2) A közigazgatási szerv (a továbbiakban: munkáltató) a vizsgázóval egyetértésben határozza meg, hogy a vizsgázónak a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 25. § (3) bekezdésében és 29. § (2) bekezdésében, illetve a 68. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül mikor kell a közigazgatási, illetve az ügykezelői alapvizsgát letennie.
(3) A központi közigazgatási, valamint a Ktv. 1. § (2) bekezdése szerinti szerveknél alkalmazott vizsgázó a Nemzeti Közigazgatási Intézetnél (a továbbiakban: NKI), egyéb esetben a munkáltató székhelye, illetve működési területe szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál tesz vizsgát.
(4) A foglalkoztatási jogviszonyban álló főpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés elnöke és helyettese, a polgármester és alpolgármester (a továbbiakban együtt: polgármester), valamint a helyi önkormányzati képviselő és a kisebbségi helyi önkormányzati képviselő (a továbbiakban együtt: önkormányzati képviselő) e rendelet 18. §-ában foglalt feltételek megléte esetén tehet közigazgatási alapvizsgát.
(5) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó hivatásos állományú katonai jogviszonyban állók az e rendeletben foglalt szabályok szerint az NKI-nál tehetnek közigazgatási alapvizsgát, illetve ügykezelői alapvizsgát.
(6) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény XXI. fejezete alá tartozó szervezetek hivatásos állományú tagjai az e rendeletben foglalt szabályok szerint az NKI-nál tehetnek közigazgatási alapvizsgát, illetve ügykezelői alapvizsgát azzal, hogy a fegyveres szerv és az NKI megállapodást köt az érintettek adatainak védelméről, így különösen arról, hogy melyek azok az adatok, amelyek nem kerülnek az NKI-nak az e rendeletben meghatározott adatkezelésébe és ezért nem kerülnek az országos közigazgatási alapvizsga nyilvántartásba (a továbbiakban: közigazgatási alapvizsga nyilvántartás) sem.
(7) A vizsgakötelezettséget és teljesítésének határidejét a kinevezési okmányon fel kell tüntetni.
(8) A közigazgatási alapvizsga vizsgaszabályzatát az 1. melléklet, az ügykezelői alapvizsga vizsgaszabályzatát a 2. melléklet tartalmazza.

1. Az alapvizsga rendszerének felügyelete

2. § A közigazgatási, valamint az ügykezelői alapvizsga rendszer felügyeletét a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter látja el. E jogkörében eljárva különösen:
a) ellenőrzi a vizsgaszervezők működését, a vizsgaszervezők által a vizsga lebonyolításához biztosított feltételeket, a vizsgáztatás színvonalát,
b) ellenőrzi a vizsgáztatás lebonyolítását,
c) vizsgálja a vizsgarendszer működésével kapcsolatos szakmai-módszertani, fejlesztési, koordinációs feladatok ellátását, valamint
d) a kormányzati személyzetpolitikáért való összhang megteremtéséért való felelőssége körében hivatalos adatszolgáltatást kérhet a közigazgatási alapvizsga nyilvántartásból.

2. A Nemzeti Közigazgatási Intézet alapvizsgához kapcsolódó feladatai

3. § (1) A közigazgatási, valamint az ügykezelői alapvizsga működtetésével kapcsolatos módszertani, minőségbiztosítási feladatokat az NKI látja el.
(2) Az NKI-nak a közigazgatási alapvizsgához kapcsolódó feladatai különösen:
a) kifejleszti, valamint szükség szerint - különösen amennyiben a jogszabályi változások indokolják - aktualizálja a közigazgatási alapvizsga követelményrendszerét, országosan egységes oktatási programját, díjkalkulációját, tananyagát és a követelményrendszeren alapuló írásbeli vizsgakérdéseit;
b) kifejleszti a vizsgára felkészítő konzultáción való közreműködéshez előírt oktatói felkészítő programot;
c) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott vizsgaszervezők számára szakmai módszertani útmutatókat bocsát ki a vizsgák szervezéséhez, a vizsgakövetelmények egységes érvényesítéséhez, továbbá a felkészítő program megvalósítására vonatkozóan;
d) szakmai-módszertani értekezletet szervez a vizsgaszervezők részére;
e) kifejleszti és működteti a Közigazgatási Továbbképzési és Vizsgaportált (a továbbiakban: Vizsgaportál), amellyel segíti:
ea) a közigazgatási alapvizsgára való jelentkezést,
eb) a közigazgatási alapvizsgára történő egyéni felkészülést,
ec) a közigazgatási alapvizsga nyilvántartás vezetését;
f) elvégzi a közigazgatási alapvizsgára vonatkozó statisztikai adatokkal kapcsolatos adatgyűjtési, feldolgozási feladatokat;
g) kidolgozza és működteti a minőségirányítási rendszert;
h) tárgyévet követő év március 31-ig összefoglaló-értékelő beszámolót készít a közigazgatási alapvizsgák tapasztalatairól;
i) vezeti a közigazgatási alapvizsga nyilvántartását.
(3) Az NKI-nak az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó feladata különösen az ügykezelői alapvizsga követelményrendszerének, országosan egységes oktatási programjának, tananyagának, díjkalkulációjának, valamint a követelményrendszerén alapuló vizsgatételeinek a kifejlesztése és szükség szerinti - különösen a jogszabályi változásokra figyelemmel történő - aktualizálása.

3. Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság alapvizsgához kapcsolódó feladatai

4. § (1) Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) biztosítja a köztisztviselői vizsgarendszer egységes működését.
(2) Az OKV Elnökségének a közigazgatási alapvizsgához kapcsolódó feladata különösen a közigazgatási alapvizsga követelményrendszerének, tananyagának, valamint - a tananyag hatályosítása esetén - az írásbeli vizsgakérdéseinek jóváhagyása.
(3) Az OKV Elnökségének az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó feladata különösen - az Ügykezelői Alapvizsga Szakbizottság bevonásával - az ügykezelői alapvizsga követelményrendszerének, tananyagának, valamint - a tananyag hatályosítása esetén - vizsgatételeinek a jóváhagyása.

4. A vizsgaszervező

5. § (1) Közigazgatási alapvizsgát, valamint ügykezelői alapvizsgát az NKI, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal szervez (a továbbiakban együtt: vizsgaszervező).
(2) A közigazgatási alapvizsga, valamint az ügykezelői alapvizsga szervezésével, lebonyolításával és a nyilvántartással kapcsolatos feladatokat a vizsgaszervező látja el. E feladatai keretében a vizsgaszervező különösen a következőket látja el:
a) meghirdeti az alapvizsgák vizsgaidőpontjait;
b) fogadja a vizsgákra történő jelentkezéseket;
c) felkészítő konzultációkat szervez;
d) biztosítja a vizsgák lebonyolításához szükséges technikai feltételeket;
e) megteremti a vizsgákhoz szükséges ellenőrzött körülményeket;
f) a vizsgákról jegyzőkönyvet vezet;
g) az eredményesen vizsgázók számára kiállítja a vizsgabizonyítványt;
h) a vizsgákról statisztikai célú összesítést készít.
(3) A fővárosi, valamint a megyei kormányhivatal, mint adatfeldolgozó közreműködik az NKI által vezetett közigazgatási alapvizsga nyilvántartással összefüggő helyi feladatok ellátásában.
(4) A vizsgaszervező vezetője felelős a közigazgatási alapvizsga, valamint az ügykezelői alapvizsga jogszabályokban, szabályzatokban foglaltak szerinti lebonyolításáért.

5. Közzététel

6. § (1) A Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni
a) a közigazgatási alapvizsga követelményrendszerét, valamint
b) az ügykezelői alapvizsga követelményrendszerét és vizsgatételeit.
(2) A Vizsgaportálon közzé kell tenni a közigazgatási alapvizsga tananyagát.
(3) Az NKI holnapján közzé kell tenni az ügykezelői alapvizsga tananyagát.

II. FEJEZET

A KÖZIGAZGATÁSI ALAPVIZSGA

6. Vizsgakövetelmények

7. § (1) A közigazgatási alapvizsga tárgykörei:
a) jogi alapismeretek,
b) közigazgatási alapismeretek,
c) európai uniós alapismeretek,
d) gazdálkodási és pénzügyi alapismeretek,
e) információbiztonsági és adatvédelmi alapismeretek, valamint
f) szervezeti igazgatás.
(2) A vizsgázónak a közigazgatási alapvizsga időpontjában közzétett vizsgakövetelmények által meghatározott tárgykörökben kell számot adnia tudásáról.

7. A vizsga, a vizsgáztatás rendje, értékelése, halasztott vizsga, ismétlővizsga

8. § (1) A közigazgatási alapvizsga írásbeli vizsgából áll, melynek során a vizsgázónak egy, a számítógép által véletlenszerűen generált feladatsort kell megoldania. A közigazgatási alapvizsgát a vizsgaszabályzatban meghatározottak betartásával kell teljesíteni.
(2) A feladatsor megoldása ellenőrzött körülmények között, számítógépen történik.
(3) A feladatsor megoldására negyvenöt perc áll a vizsgázó rendelkezésre. A vizsga akkor eredményes, ha azon a vizsgázó a megszerezhető maximális 50 pontból legalább 26 pontot szerzett.
(4) Eredményes vizsga esetén a vizsgázó számára - a vizsgajegyzőkönyv alapján - „megfelelt” minősítésű vizsgabizonyítványt kell kiállítani és a vizsgát követően 15 munkanapon belül - a munkáltató számára való kézbesítéssel - kell megküldeni a vizsgázó részére. A vizsgabizonyítványt a vizsgaszervező vezetője írja alá és a vizsgaszervező pecsétjével hitelesíti.
(5) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítvány pótlására - a vizsgajegyzőkönyv alapján - a vizsgaszervező hiteles bizonyítvány másodlatot állít ki. A hiteles bizonyítvány másodlat tartalma megegyezik a bizonyítványéval.
(6) A vizsgáról - az 1. melléklet 1. függelékében meghatározott tartalommal - a vizsgabiztosnak vizsgázónként vizsgajegyzőkönyvet kell vezetnie. A vizsgázó a vizsga lezárását követően hiteles vizsgajegyzőkönyv másodlatot kap, melyet a munkáltató részére köteles átadni.
(7) Ha a vizsgázó a vizsgán „nem megfelelt” minősítést kap, ismétlővizsgát tehet.
(8) Ismétlővizsgát tehet a vizsgázó akkor is, ha a vizsgáját alapos ok nélkül megszakította vagy a vizsgabiztos a vizsgáját felfüggesztette.
(9) A vizsgázó - munkáltatója egyetértésével - elhalaszthatja a vizsgáját. A vizsgahalasztás bejelentését a munkáltató küldi meg a vizsgaszervező részére.
(10) A halasztott és ismétlővizsgát a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények alapján lehet tenni az alapvizsgára vonatkozó általános szabályok alkalmazásával.

8. A vizsgabiztos

9. § (1) A közigazgatási alapvizsgán a rendfenntartás a vizsgabiztos feladata. Bármely rendzavarás, illetve szabályszegés tényét és a vizsgabiztos ezzel kapcsolatos intézkedését a vizsgajegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(2) Ha a vizsgázó a vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi, a vizsgabiztos figyelmezteti. A figyelmeztetésnek a felfüggesztés jogkövetkezményeire is ki kell terjednie. Súlyos szabálytalanság esetén vagy ismételt figyelmeztetés után a vizsgabiztos a vizsgázó vizsgáját felfüggeszti, melynek tényét és körülményeit az (1) bekezdés szerint a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti. Súlyos szabálytalanságnak minősül különösen a vizsgán nem megengedett segédeszköz igénybe vétele, valamint beszélgetés a többi vizsgázóval. A vizsga felfüggesztése esetében az alapvizsga érvénytelen.
(3) A vizsgabiztosnak a felfüggesztéssel kapcsolatos döntésével szemben a vizsgázó 3 munkanapon belül panasszal élhet a vizsgaszervező vezetőjénél. A panasz benyújtásának a vizsga felfüggesztésére nincs halasztó hatálya. A vizsgaszervező vezetője a panaszról 15 naptári napon belül dönt. Ha a vizsgaszervező vezetője a panasznak helyt ad, akkor az ismétlővizsga díját nem kell megfizetni és a vizsgaszervező köteles új időpontot biztosítani. A vizsgaszervező vezetője által, a felfüggesztés ügyében hozott döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
(4) Vizsgabiztos a vizsgaszervező alkalmazásában álló, legalább középfokú végzettségű személy lehet. A vizsgabiztos nem működhet közre közeli hozzátartozójának [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont] a vizsgáztatásában, továbbá olyan esetekben, amelyekben tőle az elfogulatlan vizsgáztatás egyébként nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell a vizsgaszervezőnek.

9. A fogyatékkal élő vizsgázókra vonatkozó speciális szabályok

10. § (1) E rendelet alkalmazásában fogyatékkal élő vizsgázó a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott személy.
(2) A fogyatékkal élő vizsgázóra e rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A fogyatékkal élő vizsgázó a fogyatékosság fajtájától és súlyosságától függően egyszerűsített vizsgát tesz. Az egyszerűsített vizsga letételének a lehetőségét a vizsgaszervezők kötelesek biztosítani.
(4) A munkáltató a jelentkezés jóváhagyásakor köteles a vizsgaszervezőtől kérni az egyszerűsített vizsgát.
(5) A fogyatékkal élő vizsgázó részére biztosítani kell a fogyatékosságához igazodó vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. Az egyszerűsített vizsgán, amennyiben a fogyatékosság jellege ezt indokolja, biztosítani kell a vizsga szóbeli beszámolóval történő felváltását. A felváltás megadásáról a vizsgaszervező dönt és döntését írásban közli a munkáltatóval, aki a döntéséről tájékoztatja a fogyatékkal élő vizsgázót. A felváltás kizárólag annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, amelyet a fogyatékkal élő vizsgázó orvosi igazolással támaszt alá. A felváltás nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított közigazgatási alapvizsga megszerzéséhez szükséges követelmények teljesítése alóli felmentéshez.
(6) A vizsga szóbeli beszámolóval történő felváltása esetén az egyszerűsített vizsga keretében a vizsgabiztos az elektronikus rendszer által véletlenszerűen generált feladatsort, a vizsgaszervező vezetője által kijelölt két tanú jelenlétében felolvassa és a vizsgázó által válaszként megadott megoldást megjelöli. A két tanú a vizsgajegyzőkönyvet hitelesíti.
(7) Az egyszerűsített vizsga eredménye megfelel az e rendeletben foglalt eljárásrend szerint tett alapvizsga eredményének.

10. Mentességek

11. § Nem kell közigazgatási alapvizsgát tennie annak, aki a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. és 2. számú melléklete szerinti
a) jogi és igazgatási képzési területhez tartozó szakon vagy e szakoknak megfeleltethető, korábban létesített szakokon felsőfokú végzettséget szerzett, vagy
b) 2012. szeptember 1-jétől a nemzetvédelmi és katonai képzési területhez tartozó szakon olyan felsőfokú végzettséget szerzett, amely külön jogszabály alapján tartalmazza a közigazgatási alapvizsgának megfelelő képzési- és vizsgakövetelményeket.

11. A közigazgatási alapvizsga díja

12. § (1) A közigazgatási alapvizsga díja a mindenkori köztisztviselői illetményalappal megegyező összeg, melyet a munkáltatónak a vizsgaszervező Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie. A közigazgatási alapvizsga díja magában foglalja a vizsgázónak a tananyagokhoz és egyéb oktatási segédanyagokhoz biztosított hozzáférést, valamint a felkészítő konzultáción és a vizsgán való részvételt.
(2) A közigazgatási alapvizsga díjának 20%-a az informatikai rendszer fenntartásához és működtetéséhez, a tananyag fejlesztéséhez, hatályosításához, a minőségbiztosításhoz és az oktatók felkészítéséhez szükséges költségeket tartalmazza.
(3) A vizsgaszervező a (2) bekezdésben meghatározott összeget a vizsgára jelentkezők számának alapul vételével minden év július 15-ig (I. félév) és január 15-ig (II. félév) átutalja az NKI-nak.
(4) A közigazgatási alapvizsga díja a munkáltatót terheli.
(5) A közigazgatási alapvizsga díját a munkáltató a vizsgára jelentkezők számának alapulvételével fizeti meg, a vizsgaszervező által kiállított számla alapján.
(6) Az eredménytelen vizsga korlátlan számban megismételhető a Ktv. 25. § (3) bekezdésében, illetve a Ktv. 29. § (2) bekezdésében bekezdésben meghatározott időpontig.
(7) Az ismétlővizsga díja a közigazgatási alapvizsga díjának 10%-a, amelyet a vizsgázó munkáltatója térít meg a vizsgaszervező számára. Az ismétlővizsga díját a munkáltató - döntésétől függően - átháríthatja a vizsgázóra.
(8) A vizsga elhalasztása esetén halasztási díjat kell fizetni. A halasztás díja megegyezik a közigazgatási alapvizsga díjának 10%-ával. A halasztási díj a munkáltatót terheli, aki - döntésétől függően - átháríthatja azt a vizsgázóra.
(9) A (8) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vizsgázó első alkalommal díjmentesen elhalaszthatja a vizsgát, feltéve, hogy a halasztásra a vizsgázó önhibáján kívüli okból kerül sor. Önhibáján kívüli oknak minősül különösen a vizsgázó betegsége miatti keresőképtelensége.

12. Adatvédelem és adatkezelés

13. § (1) Az NKI központilag működteti a Vizsgaportált, amelynek segítségével a vizsgaszervező számára biztosítja a közigazgatási alapvizsga szervezéséhez, lebonyolításához szükséges feltételeket.
(2) A Vizsgaportálba a vizsgázó és a munkáltató regisztrál. A vizsgázó regisztrációja során rögzített személyes adatainak, valamint a munkáltató által rögzített adatoknak a jogszerű kezelését az NKI biztosítja.
(3) A vizsga során egyedileg generált, a vizsgázó által kitöltött feladatlapokat a 17. §-ban meghatározott jogorvoslati határidő lejártáig (három hónap) őrzik a nyilvántartásban.
(4) A közigazgatási alapvizsga nyilvántartás kizárólag a vizsgajegyzőkönyvekben foglalt adatokat tartalmazza.
(5) A közigazgatási alapvizsga nyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért az NKI vezetője felelős. Az NKI vezetője adatvédelmi szabályzatban határozza meg az iratok, adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait.
(6) A (2) bekezdésben meghatározott személyes adatok kizárólag a közigazgatási alapvizsgáról készített vizsgajegyzőkönyv és vizsgabizonyítvány előállítására használhatóak fel.

13. Vizsgaidőpontok

14. § (1) Közigazgatási alapvizsga az év során bármikor szervezhető. A vizsgaidőpontokat a vizsgaszervező határozza meg. A vizsgaszervezőnek a költségvetési évre szóló továbbképzési és vizsgatervek, valamint a munkáltatói igények figyelembe vételével kell meghirdetnie a közigazgatási alapvizsgákat és a felkészítő konzultációkat. Közigazgatási alapvizsgát és felkészítő konzultációt általános munkarend szerinti munkanapra lehet csak szervezni.
(2) A vizsgaszervező köteles közzétenni az egyes vizsgák kijelölt időpontjait a vizsgát megelőzően 60 naptári nappal. A vizsgaszervező köteles vizsgaidőpontot biztosítani a vizsgázó számára a vizsgázó által megjelölt első vizsgaidőpontra való jelentkezéstől számított 90 naptári napon belül.
(3) A vizsgaszervező indokolt esetben módosíthatja az előzetesen közzétett időpontokat. Indokolt esetnek minősül különösen, ha a vizsga lebonyolításához szükséges feltételek biztosítása veszélybe kerül. A módosításról a vizsgaszervező köteles tájékoztatni a vizsgaidőpontra bejelentkezett vizsgázót és a vizsgázó munkáltatóját.
(4) A vizsgaidőpont a vizsgázó kérelmére a 8. § (9) bekezdése, valamint a 12. § (8) és (9) bekezdése szerint módosítható.

14. Jelentkezés a vizsgára

15. § (1) A vizsgázó a közigazgatási alapvizsgára a Vizsgaportálon keresztül regisztrál és jelentkezik. Regisztrációjához és a vizsgára való jelentkezéséhez munkáltatójának előzetesen regisztrálnia szükséges a Vizsgaportálon.
(2) A munkáltatónak a Vizsgaportálon való regisztrációja során ki kell kijelölnie a munkáltató képviseletében a közigazgatási alapvizsgával kapcsolatban nyilatkozattételre jogosuIt személyt vagy személyeket. A regisztrációs folyamat végén a rögzített adatok hitelesítése érdekében a munkáltató írásban tájékoztatja az NKI-t a regisztráció megtörténtéről. Az NKI az írásos tájékoztatás beérkezését követően 3 munkanapon belül aktiválja a munkáltatót a rendszerben.
(3) A vizsgázó regisztrációja során
a) rögzíti
aa) családi és utónevét, születési családi és utónevét,
ab) születési helyét és idejét,
ac) anyja születési családi és utónevét,
b) kiválasztja a munkáltató intézményét.
(4) A vizsgázó az illetékes vizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőpontokra a Vizsgaportálon jelentkezik be. A vizsgajelentkezés során jeleznie kell a felkészítő konzultáción való részvétel szándékát.
(5) A Vizsgaportál a munkáltatónak a vizsgázó jelentkezéséről a jelentkezését követően azonnal automatikus értesítést küld. Ezt követően a munkáltató fejezi be a vizsgázó jelentkezését a Vizsgaportálon a (6) bekezdésben foglaltakhoz való hozzájárulásával vagy hozzájárulása megtagadásával.
(6) A munkáltató hozzájárulása szükséges a vizsgázó
a) vizsgára történő jelentkezéséhez, valamint
b) a felkészítő konzultáción való részvételéhez.
(7) Ha a munkáltató a (6) bekezdés a) pontjában írt hozzájárulást megadja, ezzel azt is igazolja, hogy a vizsgázó a közigazgatási alapvizsga letételéhez szükséges törvényi feltételekkel rendelkezik. Ha a munkáltató a (6) bekezdés a) pontjában írt hozzájárulását nem adja meg, a vizsgázó jelentkezését érvénytelen jelentkezésnek kell tekinteni.
(8) A Vizsgaportál a munkáltató által jóváhagyott jelentkezések befogadásáról, illetve a munkáltató által jóvá nem hagyott jelentkezésekről azonnal automatikus értesítést küld a vizsgázó, valamint a munkáltató részére. A jelentkezés befogadásáról küldött értesítés nem azonos a jelentkezés (13) bekezdés szerinti visszaigazolásával.
(9) A meghirdetett vizsgaidőpontokra történő jelentkezés határideje a Vizsgaportálon meghirdetett vizsganap előtt 5 munkanappal zárul le (jelentkezési határidő).
(10) A (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vizsgaidőpontra történő bejelentkezés a jelentkezési határidő előtt lezárul abban az esetben, ha a vizsgára bejelentkezők száma eléri a vizsgacsoport maximális létszámát.
(11) Amennyiben a vizsgaidőpontra a jelentkezési határidő lejártáig bejelentkezők száma eléri a vizsgacsoport minimális létszámát, de nem éri el a vizsgacsoport maximális létszámát, úgy a vizsgaszervező határidőn túli jelentkezéseket is elfogadhat. A határidőn túli jelentkezést legkésőbb a vizsgát megelőző munkanap 12 óráig (pótjelentkezési határidő) lehet tenni.
(12) A végleges jelentkezési határidőt követően (pótjelentkezés lejárta után) már nem lehet jelentkezni a vizsgára.
(13) A vizsgaszervezőnek a befogadott jelentkezéseket legkésőbb a jelentkezési határidő lejártát követő munkanapon elektronikus úton vissza kell igazolnia a vizsgázó, valamint a munkáltató részére. Pótjelentkezés esetén a visszaigazolást legkésőbb a vizsgát megelőző munkanapon kell megküldeni a vizsgázó és a munkáltató részére.
(14) Egy vizsgacsoportba legalább 5 főt és legfeljebb 20 főt lehet beosztani. A vizsgaszervező dönti el, hogy ha a vizsgaidőpontra 5 főnél kevesebb vizsgázó jelentkezik, megtartja-e a vizsgát.
(15) Indokolt esetben a vizsgaszervező - a vizsgázóval egyeztetve - átirányíthatja a vizsgázót egy másik vizsgaszervezőhöz a közigazgatási alapvizsga letétele érdekében. Indokolt esetnek minősül különösen, ha a közigazgatási alapvizsga letételére nyitva álló határidő lejár és a vizsgáztatásra illetékes vizsgaszervező nem szervez vizsgát e határidő lejártáig.

15. A közigazgatási alapvizsgára való felkészülés

16. § (1) A közigazgatási alapvizsgára való felkészülés önállóan történik, amelyhez - a vizsgázó választásától függően és munkáltatója hozzájárulásával - igénybe vehető felkészítő konzultáció. A vizsgázó a 15. § szerinti regisztrációt követően a Vizsgaportálon keresztül férhet hozzá az alapvizsga tananyagához.
(2) Ha a munkáltató a 15. § (6) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint hozzájárult a felkészítő konzultáción való részvételhez, a felkészítő konzultáció időtartamára köteles mentesíteni a vizsgázót a munkavégzés alól, aki erre az időre illetményére jogosult.
(3) Felkészítő konzultációt kizárólag a vizsgaszervezők szervezhetnek az NKI által kifejlesztett országosan egységes oktatási program alapján.
(4) A felkészítő konzultációkon oktatásra jogosultak körét - a fővárosi és megyei kormányhivatalok javaslataira figyelemmel - az NKI vezetője határozza meg.
(5) Abban az esetben, ha a vizsgázó nem veszi igénybe a felkészítő konzultációt, a munkáltató a felkészítő konzultáció időtartamával megegyező időtartamban mentesíti a vizsgázót a munkavégzési kötelezettsége alól. A vizsgázót a közigazgatási alapvizsga időpontját megelőző, általa előzetesen bejelentett munkanapokon kell a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni. A vizsgázó a mentesítés idejére illetményére jogosult.

16. Jogorvoslat

17. § (1) A vizsgaszervező a vizsgázó kérésére a vizsga eredményének közzétételét követő három munkanapon belül lehetőséget biztosít a kitöltött és kijavított feladatsor megtekintésére.
(2) A közigazgatási alapvizsga lebonyolítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva a vizsgázó írásban panasszal élhet a vizsgaszervező vezetőjénél a panaszra okot adó esemény, vagy cselekmény bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül. A panaszt 15 naptári napon belül kell elbírálni. A panaszra okot adó esemény vagy cselekmény bekövetkeztétől számított három hónapon túl a panasz nem nyújtható be.

17. A polgármesterre és az önkormányzati képviselőre vonatkozó szabályok

18. § (1) A polgármesterre és az önkormányzati képviselőre e rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A polgármester, illetve az önkormányzati képviselő önkéntes jelentkezés alapján, saját költségére tehet közigazgatási alapvizsgát - polgármesteri tisztségének, illetve önkormányzati képviselői megbízatása megszűnéséig - a munkahelye szerint illetékes vizsgaszervezőnél, ha felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, akkor legalább 1 év közigazgatási gyakorlat után, ha középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, akkor legalább 2 év közigazgatási gyakorlat után.
(3) A polgármester, illetve az önkormányzati képviselő jelentkezéséhez a munkáltatónak nem kell hozzájárulnia, de a vizsgára bocsátás feltételeinek meglétét a vizsgázónak igazolnia kell.
(4) A (2) bekezdés alkalmazásában közigazgatási gyakorlat szempontjából a Ktv. 72. § (7) bekezdésében foglaltak irányadóak, illetve közigazgatási gyakorlatnak minősül a polgármesteri jogviszonyban, valamint az önkormányzati képviselői megbízatásban töltött idő is.

III. FEJEZET

AZ ÜGYKEZELŐI ALAPVIZSGA

18. Vizsgakövetelmények

19. § (1) Az ügykezelői alapvizsga
a) általános közigazgatási,
b) ügykezelési,
c) titkos ügykezelési,
d) titokvédelmi, valamint
c) ügyvitel-technikai kérdésekre terjed ki.
(2) A vizsgázónak a gyakorlati és szóbeli részvizsgán a vizsga időpontjában közzétett vizsgakövetelmények által meghatározott tárgykörökben kell számot adnia tudásáról.

19. A vizsga, a vizsgáztatás rendje, a vizsga minősítése, halasztott vizsga, javítóvizsga, ismétlővizsga

20. § (1) Az ügykezelői alapvizsga gyakorlati (írásbeli) és szóbeli részből áll (részvizsga). Az ügykezelői alapvizsgát a vizsgaszabályzatban meghatározottak betartásával kell teljesíteni.
(2) A vizsgázó háromtagú vizsgáztató bizottság előtt tesz ügykezelői alapvizsgát.
(3) A gyakorlati írásbeli és a szóbeli részvizsgát úgy kell megszervezni, hogy az egy munkanapon belül teljesíthető legyen olyan módon, hogy a vizsgázó a gyakorlati részvizsgát követően - annak eredményessége esetén - kezdheti meg a szóbeli részvizsgát.
(4) Amennyiben a vizsgázó 2010. április 1-jét követően titkos ügykezelői vizsgát tett és az arról szóló bizonyítvány másolatát a jelentkezési laphoz csatolta, a gyakorlati és a szóbeli részvizsgán mentesül a titkos ügykezelési és a titokvédelmi témakörből történő számonkérés alól.
(5) A vizsgáztató bizottság a gyakorlati és szóbeli részvizsgát egy-egy érdemjeggyel - jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) - értékeli és a minősítést a két osztályzat számtani átlaga adja meg.
(6) Ha a vizsgázó a vizsgán az egyik részvizsgából elégtelen osztályzatot kap, vizsgája eredménytelennek minősül és ezért ismétlővizsgát tehet. Ismétlővizsga esetén mind a gyakorlati mind pedig a szóbeli részvizsgát meg kell ismételnie a vizsgázónak.
(7) Ismétlővizsgát tehet a vizsgázó akkor is, ha a vizsgáját alapos ok nélkül megszakította, vagy a vizsgáztató bizottság a vizsgáját felfüggesztette.
(8) Az ügykezelő - munkáltatója egyetértésével - elhalaszthatja a vizsgáját. A vizsgahalasztás bejelentését a munkáltató küldi meg a vizsgaszervező részére.
(9) Amennyiben az ügykezelő vizsgája eredményes, de a minősítésen javítani kíván - munkáltatója hozzájárulásával - javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgára való jelentkezésre a 24. § szabályai megfelelően alkalmazandóak.
(10) Az ismétlő-, a javító- és a halasztott vizsgát a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények alapján lehet tenni az alapvizsgára vonatkozó általános szabályok alkalmazásával.

20. A vizsgáztató bizottság és a vizsgabiztos

21. § (1) A vizsgáztató bizottság a vizsgaszervezőnél működik.
(2) A vizsgáztató bizottság elnökét és tagjait, valamint egy póttagot - a vizsgaszervező javaslatára - az OKV titkára kéri fel az OKV tagjai közül. A felkéréseket a vizsgaszervező küldi meg a vizsgáztató bizottság részére.
(3) A vizsgaszervező a vizsgáztató bizottság elnökének és tagjainak felkérésére vonatkozó javaslatát legkésőbb a vizsga időpontját megelőző 15 munkanapig megküldi az OKV titkárának. A vizsgaszervező egy póttagot javasol. A vizsgáztató bizottság tagjának vagy elnökének akadályoztatása esetén az OKV titkára által jóváhagyott póttag vesz részt a vizsgáztatáson.
(4) A vizsgáztató bizottság felkérésének előkészítésével, működésével, a vizsgák és szakmai konzultációk szervezésével, lebonyolításával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a vizsgaszervező látja el.
(5) A vizsgáztató bizottság elnöke és tagja nem lehet
a) a vizsgázó közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont],
b) aki a vizsgázót foglalkoztató közigazgatási szervnél dolgozik, továbbá
c) akitől egyébként az elfogulatlan vizsgáztatás nem várható el.
Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell az OKV titkárának.
(6) Az ügykezelői alapvizsgán a rendfenntartás a vizsgaelnök feladata. Bármely rendzavarás, illetve szabályszegés tényét és a vizsgaelnök vagy a vizsgáztató bizottság ezzel kapcsolatos intézkedését a vizsgajegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(7) Ha a vizsgázó a vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi, a vizsgaelnök figyelmezteti. A figyelmeztetésnek a vizsga felfüggesztésének a jogkövetkezményére is ki kell terjednie. Súlyos szabálytalanság esetén vagy ismételt figyelmeztetés után a vizsgáztató bizottság a vizsgázó vizsgáját felfüggeszti, melynek tényét és körülményeit a (6) bekezdés szerint a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti. Súlyos szabálytalanságnak minősül különösen a vizsgán nem megengedett segédeszköz igénybe vétele, valamint beszélgetés a többi vizsgázóval. A vizsga felfüggesztése esetében az alapvizsga érvénytelen.
(8) A vizsgáztató bizottságnak a vizsga felfüggesztésével kapcsolatos döntésével szemben a vizsgázó 3 munkanapon belül panasszal élhet a vizsgaszervező vezetőjénél. A panasz benyújtásának a vizsga felfüggesztésére nincs halasztó hatálya. A vizsgaszervező vezetője a panaszról 15 naptári napon belül dönt. Ha a vizsgaszervező vezetője a panasznak helyt ad, akkor az ismétlővizsga díját nem kell megfizetni, és a vizsgaszervező köteles új időpontot biztosítani. A vizsgaszervező vezetője által, a vizsga felfüggesztése ügyében hozott döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
(9) A vizsgáról - a 2. melléklet 2. függelékében meghatározott tartalommal - a vizsgabiztosnak vizsgázónként vizsgajegyzőkönyvet kell vezetnie. A vizsgázó a vizsga lezárását követően hiteles vizsgajegyzőkönyv másodlatot kap, melyet a munkáltató részére köteles átadni.
(10) A vizsgabiztos a vizsgaszervező alkalmazásában álló, legalább középfokú végzettségű személy lehet. A vizsgabiztos nem működhet közre közeli hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pont] a vizsgáztatásában, továbbá olyan esetekben, amelyekben tőle az elfogulatlan vizsgáztatás egyébként nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell a vizsgaszervezőnek.
(11) A vizsgáztató bizottság az eredményes vizsgáról vizsgabizonyítványt állít ki. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítvány pótlására - a vizsgajegyzőkönyv alapján - a vizsgaszervező hiteles bizonyítvány másodlatot állít ki. A hiteles bizonyítvány másodlat tartalma megegyezik a bizonyítványéval.

21. Az ügykezelői alapvizsga díja

22. § (1) Az ügykezelői alapvizsga díja a mindenkori köztisztviselői illetményalap 70%-a, amelyet a munkáltatónak a vizsgára jelentkezők számának alapulvételével a vizsgaszervező Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie, a vizsgaszervező által kiállított számla alapján. Az ügykezelői alapvizsga díja magában foglalja a vizsgázónak a tananyagokhoz és egyéb oktatási segédanyagokhoz biztosított hozzáférést, valamint a felkészítő tanfolyamon és a vizsgán való részvételt.
(2) Az ügykezelői alapvizsga díja a munkáltatót terheli.
(3) Az ügykezelői alapvizsga díjának 12,5%-a a tananyag fejlesztéséhez, minőségbiztosításához szükséges költségeket tartalmazza.
(4) A vizsgaszervező a (3) bekezdésben meghatározott összeget a vizsgára jelentkezők számának alapulvételével minden év július 15-ig (I. félév) és január 15-ig (II. félév) átutalja az NKI-nak.
(5) A vizsga elhalasztása esetén halasztási díjat kell fizetni. A halasztás díja megegyezik a köztisztviselői illetményalap 10%-ával. A halasztási díj a munkáltatót terheli, aki - döntésétől függően - átháríthatja azt a vizsgázóra.
(6) A (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően az ügykezelő első alkalommal díjmentesen elhalaszthatja a vizsgát, feltéve, hogy a halasztásra az ügykezelő önhibáján kívüli okból kerül sor. Önhibáján kívüli oknak minősül különösen a vizsgázó betegsége miatti keresőképtelensége.
(7) Az eredménytelen vizsga korlátlan számban megismételhető a Ktv. 68. § (1) bekezdésben meghatározott időpontig. Az ismétlővizsga, valamint a javítóvizsga díja a köztisztviselői illetményalap 10%-a, melyet a munkáltató térít meg a vizsgaszervező számára. A javítóvizsga és az ismétlővizsga díját a munkáltató - döntésétől függően - átháríthatja az ügykezelőre.
(8) Az (5)-(7) bekezdések esetén a vizsgaszervező dönt - a vizsgázó kérését figyelembe véve - az újabb vizsgaidőpontról.

22. Vizsgaidőszakok

23. § A vizsgákat minden év február, május, szeptember, november hónapokban lehet megszervezni. A vizsgaidőszakon belül a felkészítő tanfolyam és a vizsga időpontjait a vizsgázók számának figyelembevételével a vizsgaszervező állapítja meg. Ügykezelői alapvizsgát és felkészítő tanfolyamot általános munkarend szerinti munkanapra lehet csak szervezni.

23. Jelentkezés a vizsgára

24. § (1) A vizsgázó a 2. melléklet 1. függeléke szerinti jelentkezési lapot állít ki, amelyet a munkáltató legalább 60 naptári nappal a választott vizsgaidőszakot megelőzően megküld a vizsgaszervező részére.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőtől különösen indokolt esetben a vizsgaszervező eltekinthet.
(3) Az elkésett jelentkezést a soron következő vizsgaidőszakra leadott jelentkezésnek kell tekinteni.
(4) A vizsgaszervező a jelentkezést nyilvántartásba veszi, tájékoztatja a vizsgázót - legalább 30 naptári nappal korábban - a vizsga időpontjáról, valamint helyéről.
(5) A vizsgára történő jelentkezés kizárólag a munkáltató hozzájárulásával történhet. A munkáltató hozzájárulásával azt is igazolja, hogy a vizsgázó az ügykezelői alapvizsga letételéhez szükséges törvényi feltételekkel rendelkezik.
(6) Indokolt esetben a vizsgaszervező - a vizsgázóval egyeztetve - átirányíthatja a vizsgázót egy másik vizsgaszervezőhöz az ügykezelői alapvizsga letétele érdekében. Indokolt esetnek minősül különösen, ha az ügykezelői alapvizsga letételére nyitva álló határidő lejár és a vizsgáztatásra illetékes vizsgaszervező nem szervez vizsgát e határidő lejártáig.

24. Egyéb szabályok

25. § A közigazgatási alapvizsga tekintetében a fogyatékkal élő vizsgázókra vonatkozó speciális szabályok (10. §) megfelelően alkalmazandóak az ügykezelői alapvizsga tekintetében is azzal az eltéréssel, hogy a vizsgajegyzőkönyvet a vizsgabizottság tagjai hitelesítik.
26. § A közigazgatási alapvizsga tekintetében a közigazgatási alapvizsgára való felkészülés szabályait (16. §) megfelelően alkalmazandóak az ügykezelői alapvizsgára való felkészülés tekintetében is, azzal, hogy a vizsgázók az NKI honlapján férnek hozzá a tananyagokhoz.
27. § A közigazgatási alapvizsga tekintetében a jogorvoslatra vonatkozó szabályok (17. §) megfelelően alkalmazandóak az ügykezelői alapvizsga tekintetében is.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. § (1) Ez a rendelet 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a közigazgatási és ügykezelői alapvizsgáról szóló 51/1993. (III. 31.) Korm. rendelet.
(3) Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottságról szóló 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés a) pontjában az „a közigazgatási, illetve” szövegrész helyébe az „az” szöveg lép.
(4) A közigazgatási alapvizsgához kapcsolódó felkészítő konzultáción részt vevő konzulensek, valamint az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó felkészítő tanfolyamon részt vevő konzulensek díjazását az NKI által kiadott, a 3. § (2) és (3) bekezdése szerinti országosan egységes oktatási program határozza meg a közigazgatási továbbképzés 2008. évi ajánlott díjairól szóló 1/2008. (MK 62.) MeHVM irányelvben foglaltak alapján.
(5) 2011. december 31-ig a vizsgázó az 1. melléklet 3. függelékében szereplő jelentkezési lap kitöltésével postai úton is jelentkezhet közigazgatási alapvizsgára.
(6) Az (5) bekezdés szerinti jelentkezés esetén a jelentkezési lapot legkésőbb a vizsga időpontja előtt 20 naptári nappal kell megküldeni a vizsgaszervezőnek.
(7) Az (5) bekezdés szerinti jelentkezés esetén a vizsgaszervezőnek a befogadott jelentkezéseket legkésőbb a vizsga időpontja előtt 10 naptári nappal elektronikus úton vissza kell igazolnia a vizsgázónak és a munkáltatónak.
(8) Az (5) bekezdés szerinti jelentkezés esetén a vizsgaszervező végzi el a 15. §-ban foglaltak szerint a vizsgázó regisztrációját és jelentkezését, valamint a munkáltató regisztrációját. Ennek megtörténtéről a vizsgaszervező a vizsgázó és a munkáltató részére elektronikus értesítést küld.
(9) Az (5)-(8) bekezdés, valamint az 1. melléklet 3. függeléke 2012. január 1-jén hatályát veszti.