17/2011. (V. 6.) NFM rendelet

a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet módosításáról

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. energiatermelés: a kapcsolt erőműben egy éves termelési időszak alatt (kapcsoltan és nem kapcsoltan) megtermelt összes villamos energia (E) és a hasznos hő (Q) összes mennyisége,
2. fajlagos kapcsolt villamosenergia-termelési mutató: (σ)= a kapcsolt energiatermelésből származó villamos és hasznos hőenergia aránya,
3. kapcsolt energiatermelő erőműegység: olyan erőműegység, amely kapcsolt energiatermelés megvalósítására képes,
4. kapcsolt energiatermelési folyamat hatékonyságának küszöbértéke: az összes mért villamosenergia-termelés és az összes mért hasznos hőtermelés figyelembevételével - a villamos energiát kapcsoltan termelő háztartási méretű kiserőmű kivételével - a kapcsolt energiatermelő erőműegység összhatásfoka legalább az 1. számú melléklet 1. pont a) pontjában meghatározott érték,
5. kapcsolt energiatermelésből származó energia: a kapcsolt energiatermeléssel előállított villamos-, mozgási és hasznos hőenergia összege,
6. kapcsolt tüzelőanyag-energia: a kapcsolt energiatermelési folyamatban a kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hőenergia kapcsolt termelésben történő előállításához az éves termelési időszak alatt szükséges alsó fűtőértékkel számított tüzelőanyag-energia (1. számú melléklet 1. ábra),
7. kis kapcsolt energiatermelő berendezés: olyan kapcsolt energiatermelő berendezés, amelynek névleges villamos teljesítménye kisebb 1 MWe-nél,
8. nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés: az e rendeletben foglalt feltételeket kielégítő kapcsolt energiatermelés,
9. összhatásfok: a kapcsolt erőmű éves termelési időszakra eső energiatermelésének (villamos energia, mechanikus energia és hasznos hő) és a kapcsolt energiatermelő erőműegység azonos időszakra eső tüzelőanyag-felhasználása alapján számított betáplált energia hányadosa, vagyis: összhatásfok = (energiatermelés)/ (tüzelőanyag-felhasználás alapján számított betáplált energia),
10. referencia-hatásfok: a külön-külön történő hő- és villamosenergia-termelés hatásfoka,
11. teljes kapcsolt energiatermelési üzemmód: a kapcsolt energiatermelő erőműegység azon üzemmódja, amelynek során a műszakilag lehetséges maximális mennyiségű hőt nyeri vissza magából a kapcsolt energiatermelő erőműegységből.
(2) Az (1) bekezdésben meg nem határozott fogalmakat e rendelet alkalmazásában a VET és a végrehajtására kiadott jogszabályok alapján kell értelmezni.”
2. § Az R. 3. §-a a következő (4)-(9) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) Kapcsolt energiatermelésből származó villamos energiának minősül a hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia, beleértve az éves termelési időszak alatt megtermelt villamosenergia-mennyiséghez a más helyszínen történő áramfejlesztéshez kiadott hővel termelt villamos energiát is (1. számú melléklet 4. ábra).
(5) Nem minősül kapcsolt energiatermelésből származó villamos energiának az a villamos energia, amelyet az éves termelési időszak alatt kapcsolt energiatermelő erőműegység állít elő úgy, hogy a kapcsolt energiatermelési folyamat nem termel hasznos hőt, vagy a keletkező hő egy része nem tekinthető hasznos hőnek.
(6) Nem kapcsolt villamosenergia-termelés olyan folyamat során fordulhat elő:
a) amely nem igényel hasznos hőt,
b) amelynek során nem keletkezik hasznos hőenergia, vagy
c) amelyben hőleadó berendezés vesz részt.
(7) A (6) bekezdés a)-b) pontjában meghatározottak következtében nem minősül kapcsolt villamosenergia-termelésnek a gázturbinák, a belsőégésű motorok és az üzemanyagcellák által történő villamosenergia-termelés, amennyiben nincs vagy nem jelentős a hőhasznosítás.
(8) A gőzturbinás erőművek kondenzációs része és a kombinált ciklusú erőművek megcsapolásos-kondenzációs gőzturbinája a (6) bekezdés c) pontja szerinti hőleadó berendezésnek minősül.
(9) Nem minősül hasznos hőnek:
a) a hasznos felhasználás nélkül környezetbe kibocsátott hő;
b) a kémények és kipufogók hővesztesége;
c) a kondenzátorok, hűtőradiátorok vagy hasonló berendezések felé továbbított hő;
d) a légtelenítésre, kondenzációs fűtésre, pótvíz és kazántápvíz melegítésére belsőleg felhasznált hő, amelyet a kazán működése során használ fel a kapcsolt energiatermelő erőműegység, például hővisszanyerő kazánok esetében;
e) a kapcsolt energiatermelő erőműbe visszavezetett kondenzátum hőtartalma (a távfűtésben vagy ipari eljárásokban történő felhasználás után); és
f) a más helyszínen történő áramfejlesztéshez kiadott hő (1. számú melléklet 4. ábra).”
3. § Az R. a 3. §-t követően a következő 3/A-3/F. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) Teljes kapcsolt energiatermelési üzemmód esetében a teljes villamosenergia-mennyiséget hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelésből származó villamos energiának kell tekinteni.
(2) Nem teljes kapcsolt energiatermelési üzemmód esetében meg kell határozni a nem kapcsolt energiatermelési üzemmódban termelt villamos energia és hő mennyiségét, és meg kell különböztetni a kapcsolt termelésből származó mennyiségtől.
(3) A kizárólag hőtermelésre szolgáló kazánok (pót- és tartalékkazánok) energiafelvételét és energialeadását figyelmen kívül kell hagyni a teljes kapcsolt energiatermelési üzemmódból és a nem teljes kapcsolt energiatermelési üzemmódból származó kapcsolt villamos energia számítása során (1. számú melléklet 1. ábra).
3/B. § (1) Az összhatásfok kiszámításának alapját a kapcsolt energiatermelő erőműegység tényleges működési adatai képezik, amelyeket az éves termelési időszakban mért valós, illetve regisztrált értékek alkotnak. A gyártó által adattáblán közölt értékek (a konkrét technológiától függően) nem használhatók fel.
(2) Kapcsolt energiatermelési üzemmódban működő villamos energiát kapcsoltan termelő háztartási méretű kiserőmű esetében a kiszámított összhatásfok összehasonlítható a gyártó által közölt hiteles értékekkel, amennyiben a 2. számú melléklet b) pontjában meghatározott primerenergia-megtakarítás nagyobb, mint nulla.
(3) Tüzelőanyag-felhasználásnak minősül az alsó fűtőértékkel számított teljes kapcsolt és nem kapcsolt összes tüzelőanyag-energia, amely szükséges a (kapcsolt és nem kapcsolt) villamos energia termeléséhez, valamint a kapcsolt energiatermelési folyamatban megtermelt hő előállításához az éves termelési időszak alatt (például: bármilyen éghető anyag, gőz és más hőbevitel, valamint a kapcsolt energiatermelő erőműegységben villamos energia termelésére felhasznált hulladékhő).
(4) Nem minősül tüzelőanyag-felhasználásnak a kapcsolt energiatermelési folyamatból visszavezetett kondenzátum (gőztermelés esetében).
(5) Nem minősül kapcsolt tüzelőanyag-energiának a kapcsolt erőműegységben hasznos hőnek nem minősülő hő termeléséhez, illetve nem kapcsoltan termelt villamos energia termeléséhez szükséges alsó fűtőértékkel számított tüzelőanyag-energia.
3/C. § (1) A villamos energiát kapcsoltan termelő háztartási méretű kiserőművektől eltérő kapcsolt energiatermelő erőműegységek villamos energia termelésére vonatkozó számítási eljárásokat a (2)-(5) bekezdés tartalmazza.
(2) Nem kapcsolt villamosenergia-termelésre akkor kerülhet sor, ha a kapcsolt energiatermelő erőműegység összhatásfoka a küszöbértékek alatt van, és ekkor az erőműegység két virtuális részre, a kapcsolt részre és a nem kapcsolt részre bontható.
(3) A kapcsolt rész esetében az erőmű üzemeltetője ellenőrzi a terhelési diagramot (hasznos hőigény), és időközönként értékeli, hogy az erőműegység teljes kapcsolt energiatermelési üzemmódban működik-e.
(4) Ha az erőműegység a (3) bekezdés szerinti teljes kapcsolt energiatermelési üzemmódban működik, akkor az erőmű üzemeltetője méri meg a kapcsolt energiatermelő erőműegység által a (3) bekezdésben foglalt időszakok alatt ténylegesen termelt hő- és villamos energiát. Az erőmű üzemeltetője határozza meg a σ tényleges értékét az 1. számú melléklet 1. pont c) alpontja szerint.
(5) A (4) bekezdés alapján az erőmű üzemeltetője számítja ki az 1. számú melléklet 1. pont b) alpontja szerinti képlet alapján, hogy az egy éves termelési időszak során mért villamos energiának mekkora részét kell kapcsoltan termelt villamos energiának tekinteni.
(6) A villamos energiát kapcsoltan termelő háztartási méretű kiserőműre vonatkozó hiteles értékeket a Hivatal határozza meg és azokat honlapján közzéteszi.
3/D. § (1) A fejlesztés alatt álló vagy működésük első évében lévő kapcsolt energiatermelő erőműegységek esetében, ha a mért adatok nem állapíthatók meg, akkor a villamos energia hőenergiához viszonyított aránya a teljes kapcsolt energiatermelő üzemmódra tervezett (σtervezett) érték alapján határozható meg. A kapcsoltan termelt villamos energiát az 5. számú melléklet 1. pontja szerinti képlet alapján kell meghatározni.
(2) Ha a kapcsolt energiatermelő erőműegységben ténylegesen termelt villamos energiának a hőenergiához viszonyított aránya nem ismert, a ténylegesen termelt villamos energiát a (3)-(4) bekezdés szerint kell meghatározni.
(3) Az erőmű üzemeltetője a kapcsoltan termelt villamos energia kiszámításához használhatja az 1. számú melléklet 1. pont c) alpontjában a fajlagos villamos energia termelési mutatóra megállapított alapértékeket (σmegállapított). A kapcsoltan termelt villamos energiát az 5. számú melléklet 2. pontja szerinti képlet alapján kell meghatározni.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az üzemeltetőnek értesítenie kell a Hivatalt arról, hogy
a) miért nem ismert a ténylegesen termelt villamos energiának a hőenergiához viszonyított aránya,
b) melyik az az időszak, amelyre nézve hiányoznak az adatok, és
c) milyen intézkedéseket tettek a hiányzó adatok beszerzése érdekében.
3/E. § (1) A kapcsolt energiatermelési folyamat hatékonyságának megállapítására a 3/C-3/D. §-okban meghatározottak szerint kiszámított Ekog villamos energiát figyelembe kell venni, beleértve a kapcsolt energiatermelési folyamat primerenergia-megtakarításának kiszámítását is.
(2) A primerenergia-megtakarítás kiszámításához szükséges nem kapcsolt célú tüzelőanyag-felhasználást a nem kapcsolt villamosenergia-termelés mennyiségének és az adott erőműre jellemző villamosenergia-termelési hatékonyság értékének a hányadosa határozza meg.
3/F. § A Hivatal - a 3/A-3/E. §-ok, valamint az 1. számú melléklet rendelkezéseivel összhangban - az eredetigazolás kiadására irányuló eljárásáról, az 1. § (2) bekezdésében meghatározott eljárások szerint differenciált, részletes számítási eljárásra vonatkozó módszertani útmutatót dolgozhat ki. A módszertani útmutatót a Hivatal honlapján közzéteszi.”
4. § Az R. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ez a rendelet
a) a 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 2007/74/EK bizottsági határozat, valamint
b) a 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. melléklete végrehajtására és mellékletének alkalmazására vonatkozó részletes iránymutatás létrehozásáról szóló, 2008. november 19-i 2008/952/EK bizottsági határozat
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
5. § Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.
6. § Az R. a 2. melléklet szerinti 5. számú melléklettel egészül ki.
7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, és rendelkezéseit az e rendelet hatálya alá tartozó, a Magyar Energia Hivatal előtt folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) Az R. 3. § (3) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)” szöveg lép.
(3) Ez a rendelet a 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének végrehajtására és alkalmazására vonatkozó részletes iránymutatás létrehozásáról szóló, 2008. november 19-i 2008/952/EK bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.