191/2011. (IX. 20.) Korm. rendelet

a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 404. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az 1. számú mellékletben felsorolt, a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére (a továbbiakban: haditechnikai eszköz), szolgáltatások megrendelésére, rendszerek és képességek kialakítására, a haditechnikai eszközhöz közvetlenül kapcsolódó, valamint a katonai célú építési beruházásokra.
(2) A rendeletet nem kell alkalmazni
a) az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben;
b) csapatok állomásoztatására vonatkozó és valamely tagállam vagy harmadik ország vállalkozásait érintően kötött nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján külön eljárási rend szerinti beszerzésre;
c) valamely nemzetközi szervezet sajátos eljárási szabályainak hatálya alá tartozó, a saját céljai érdekében történő beszerzésre, továbbá arra a beszerzésre, amelyet a sajátos eljárási szabályaival összhangban tagállammal folytat le;
d) a harmadik országokban kiírt, olyan beszerzésre, a civil célú beszerzéseket is beleértve, amelyek során a haderőknek az Európai Unió területén kívül történő állomásoztatása során kerül sor, ahol a műveleti igények megkövetelik, hogy e beszerzést a műveletek körzetében tevékenykedő ajánlattevők bevonásával folytassák le;
e) szolgáltatás megrendelésre, amelyek tárgya föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése;
f) az olyan kutatási és fejlesztési szolgáltatás megrendelésre, amelyek haszna nem kizárólag az ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során, feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő fizeti meg; vagy
g) a NATO Biztonsági Beruházási Program vagy egyéb közös finanszírozású NATO támogatott program keretében megvalósuló beszerzésre.
(3) A következő esetekben kizárólag a 74/B. §-t kell alkalmazni:
a) egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország által kötött nemzetközi megállapodás vagy megegyezés alapján külön eljárási rend szerinti beszerzésre;
b) legalább két tagállam által közösen folytatott, új termék kifejlesztésére irányuló, illetve adott esetben e termék teljes életciklusára vagy annak egy részére vonatkozó kutatáson és fejlesztésen alapuló együttműködési programok keretében történő beszerzésre;
c) valamely kormányzat által egy másik kormányzatnak odaítélt, katonai felszerelés szállítására, közvetlenül ezekhez a felszerelésekhez kapcsolódó építési beruházásra vagy szolgáltatás megrendelésre vagy kifejezetten katonai célú építési beruházásra vagy szolgáltatás megrendelésre, illetve építési beruházásra vagy szolgáltatás megrendelésre;
d) a Kormány egyedi döntésének megfelelően az Európai Unió működéséről szóló szerződés 346. cikke alapján történő beszerzésekre.”
2. § A Rend. 4. §-a a következő k) és l) ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„k) katonai felszerelés: speciálisan katonai célokra tervezett vagy alkalmazott, fegyverként, lőszerként vagy hadianyagként történő felhasználásra szánt eszközök;
l) katonai célú építési beruházás: a HM és az MH vagyonkezelésében, fenntartásában lévő honvédelmi és katonai célú építményen, építményrészen, építményegyüttesen és ingatlanon, ideértve az ezekhez az ingatlanokhoz közvetlenül tartozó nyomvonal jellegű építményeken megvalósuló, Kbt. szerinti építési beruházást.”
3. § A Rend. 5. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az eljárási cselekmények az e rendeletben meghatározott feltételek mellett elektronikusan is gyakorolhatók.
(7) Az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja olyan védett foglalkoztatók számára, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak. Erre a tényre az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell.”
4. § A Rend. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A beszerzési eljárás a Kbt.-ben meghatározott közbeszerzési eljárásokon túl gyorsított és különleges eljárás lehet. A nyílt eljárás alkalmazása kizárt. Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos és különleges eljárást, valamint versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e rendelet megengedi.
(2) A beszerzési eljárásban nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.
(3) A meghívásos, tárgyalásos eljárásra, egyébként - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a 17-53. §-okat kell megfelelően alkalmazni.
(4) A 9. számú melléklet szerinti szolgáltatások esetében kizárólag a 16. §, 52/A. § (2) bekezdés és az 53. § (7) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) Ha a beszerzés tárgya olyan összetett szolgáltatás, amely a 8. és 9. számú melléklet szerinti valamely szolgáltatást is magában foglalja, az (1) bekezdés szerint kell eljárni, feltéve, hogy a 9. számú melléklet szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a 8. számú melléklet szerinti szolgáltatás értékét.”
5. § (1) A Rend. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Az ajánlatkérő az árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló beszerzések esetén a 412 000 EUR értéket elérő, vagy azt meghaladó értékű beszerzéseiről, építési beruházásra irányuló beszerzés esetén az 5 150 000 EUR értéket elérő, vagy azt meghaladó értékű beszerzéseiről a hirdetményeket megküldi a 2-7. számú mellékletekben meghatározott tartalommal az Európai Unió Kiadóhivatalának.
(2) A megküldés történhet a Közbeszerzési Értesítőn keresztül, vagy elektronikus úton. A Közbeszerzési Értesítőn keresztül történő megküldés esetén a hirdetményeket a megküldésük után legkésőbb tizenkét nappal kell közzétenni. Gyorsított eljárás esetén ez az időtartam öt nap.
(3) A hirdetmények elektronikus elküldéséhez szükséges formátum és eljárás a „http://simap.europa.eu” internetcímen érhető el.
(4) A hirdetmény, vagy annak tartalma az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) részére történő elküldésének időpontja előtt nemzeti szinten nem tehető közzé.
(5) A nemzeti szinten közzétett hirdetmények nem tartalmazhatnak a Bizottságnak megküldött hirdetményekben foglalt adatoktól eltérő adatokat, de tartalmazniuk kell a hirdetmény Bizottság részére történő feladásának időpontját.
(6) Az ajánlatkérőnek tudnia kell bizonyítani a hirdetmények feladásának időpontját.
(7) A Bizottság által az ajánlatkérőnek megküldött visszaigazolás az elküldött adatok közzétételéről és annak időpontjáról a közzétételre vonatkozó bizonyítéknak minősül.”
(2) A Rend. a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § (1) A 10. § (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem erő értékű beszerzésekről a hirdetményeket a 2-7. számú mellékletekben meghatározott tartalommal az ajánlatkérő a honlapján teszi közzé. Az ajánlatkérő tájékoztató jelleggel a hirdetményt - a honlapon történő közzétételt követően - bármilyen más fórumon megjelentetheti. Az így közzétett hirdetmény nem tartalmazhat más adatokat, mint amelyek a honlapon megjelentek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a honlapon történő megjelenés napja egyben a hirdetmény közzétételének napja.
(3) A keretmegállapodások esetében az ajánlatkérő nem köteles a keretmegállapodáson alapuló minden egyes szerződés esetében hirdetményt küldeni a közbeszerzési eljárás eredményéről.
(4) Egyes, a szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk közlése mellőzhető, amennyiben ezen információ közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, különösen a védelmi vagy biztonsági érdekkel, vagy sértené valamelyik gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.
(5) Az euróban megadott értékhatár forintban történő meghatározása az államháztartásért felelős miniszter által az éves költségvetési törvényjavaslat összeállításához használt technikai árfolyam alapján történik.”
6. § A Rend. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban vagy dokumentációban köteles megadni a beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást.
(2) A műszaki leírásoknak egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie valamennyi ajánlattevő számára, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a beszerzés verseny előtti megnyitását.
(3) A műszaki leírásokat - a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok a termékbiztonságra vonatkozó előírásokat is beleértve, valamint az Európai Unió tagállamai számára nemzetközi szabványügyi megállapodások által az interoperabilitás garantálása érdekében előírt műszaki követelmények sérelme nélkül - a következő módon kell meghatározni:
a) az európai szabványokat átültető nemzeti civil szabványokra, európai műszaki engedélyekre, közös civil műszaki leírásokra, a nemzetközi szabványokat átültető nemzeti civil szabványokra, egyéb nemzetközi civil szabványokra, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerekre, vagy ezek hiányában egyéb építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint termékek felhasználására vonatkozó nemzeti civil szabványokra, nemzeti műszaki tanúsítványokra, illetve nemzeti műszaki leírásokra, az iparból származó és ott széles körben elismert civil műszaki leírásokra, vagy nemzeti honvédelmi szabványokra, illetve védelmi célú anyagok e szabványokhoz hasonló leírásaira hivatkozással; vagy
b) teljesítmény- és funkcionális követelmények megadásával, ez utóbbi környezetvédelmi jellemzőket is tartalmazhat; vagy
c) egyes jellemzők tekintetében az a) pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással.
(4) A (3) bekezdés a) pontja esetén az ajánlatkérő köteles a szabvány, műszaki engedély, műszaki előírás, műszaki ajánlás megnevezése mellett a „vagy azzal egyenértékű” fordulatot szerepeltetni.
(5) Az egyenértékűséget az interoperabilitási és operatív hatékonysági követelmények alapján kell elbírálni. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattévők számára a bizonyítékok minden formájának használatát engedélyezni kell. Az ajánlatkérő szervnek minden olyan döntését meg kell indokolnia, amely szerint az adott esetben az egyenértékűség nem áll fenn.
(6) Amennyiben NATO egységesítési egyezmény (STANAG), illetve az európai vagy nemzetközi szabványosító, vagy szabványügyi szervezetek által elfogadott és a közösség számára hozzáférhetővé tett szabvány alkalmazható, az ajánlatkérő előírhatja a megállapodásban megállapított szabványoknak való megfelelést.
(7) A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat olyan adott márkára vagy forrásra, illetve olyan különleges eljárásra, vagy védjegyre, szabadalomra, típusra, adott származásra vagy gyártási folyamatra, amely egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítését vagy kiszorítását eredményezné. Az ilyen hivatkozás kivételes esetekben megengedhető, amennyiben nem lehetséges a szerződés tárgyának (2)-(6) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása; az ilyen hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” fordulatnak kell kísérnie.”
7. § (1) A Rend. 17. §-át megelőző alcímek helyébe a következő alcímek lépnek:
„Általános eljárási szabályok
Eljárást megindító felhívás”
(2) A Rend. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A meghívásos eljárás, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, valamint a versenypárbeszéd a 2. számú mellékletben meghatározott részvételi felhívással, a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás a 4. számú mellékletben meghatározott ajánlattételi felhívással indul.”
(3) A Rend. 17. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A meghívásos eljárásban, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás során, valamint a versenypárbeszéd keretében az ajánlatkérő egyidejűleg és írásban hívja fel a kiválasztott részvételre jelentkezőket ajánlatuk megtételére, illetve a tárgyalásban való részvételre, vagy versenypárbeszéd esetében a párbeszédben való részvételre.”
8. § A Rend. 19. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Építési beruházás és szolgáltatás megrendelés esetén az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, környezetvédelemre, munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről, amelynek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni, továbbá előírhatja, hogy az ajánlattevő nyilatkozzon arról, hogy ajánlata elkészítésénél figyelembe vette a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségeket.
(7) Ha az ajánlatkérő előírja a (6) bekezdés szerinti követelményeket, a dokumentációban köteles megadni azoknak a szervezeteknek a nevét és címét, amelyektől az ajánlatkérő megfelelő tájékoztatást kaphat.”
9. § A Rend. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Az ajánlattevő, a részvételre jelentkező a megfelelő ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés érdekében az ajánlattételi felhívásban, a részvételi felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő, értelmező tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi vagy a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal, gyorsított eljárás esetén hat nappal.
(2) A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi vagy a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, meghívásos vagy gyorsított eljárás esetén legkésőbb négy nappal kell megadni.
(3) A kiegészítő tájékoztatás megadása során tekintettel kell lenni az 5. § (2) bekezdésében foglalt esélyegyenlőségi követelményre. A tájékoztatás nem eredményezheti az ajánlattételi felhívásban, a részvételi felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását.”
10. § (1) A Rend. 27. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ajánlattevőnek és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható)
„a) pénzügyi intézménytől származó - erről szóló, legfeljebb az eljárást megindító felhívás feladásától visszaszámított kettő évre vonatkozó - nyilatkozattal, vagy adott esetben a vonatkozó szakmai felelősségbiztosítás igazolásával;”
(2) A Rend. 27. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ajánlattevőnek és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható)
„c) ajánlattevő általános forgalmi adó nélkül számított árbevételéről, és adott esetben a szerződés tárgyát képező tevékenységi terület általános forgalmi adó nélkül számított árbevételéről szóló nyilatkozatával, legfeljebb az előző három üzleti évre vonatkozóan attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, vagy mikor kezdte meg a tevékenységét, amennyiben ilyen forgalmi adatok rendelkezésre állnak;”
11. § (1) A Rend. 28. § (1) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(Az ajánlattevőnek és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki és szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében igazolható)
„g) szerződés teljesítéséhez, az ajánlatkérő valamely válsághelyzet miatt megnövekedett igényeinek kielégítéséhez, vagy a szerződés tárgyát képező áruk karbantartásának, korszerűsítésének és fejlesztésének biztosításához az ajánlattevő rendelkezésére álló szerszámok, berendezések, műszaki felszerelés, személyzet létszáma és szakértelem vagy ellátási források leírása - az ajánlattevő földrajzi elhelyezkedésének közlésével, amennyiben az Európai Unió területén kívül található;
h) a minősített adatokat felhasználó, igényelő vagy tartalmazó beszerzési szerződések esetében arra vonatkozó dokumentumokkal, hogy az ajánlattevő alkalmas az ilyen információknak az ajánlatkérő által elvárt biztonsági szinten történő feldolgozására, tárolására és továbbítására.”
(2) A Rend. 28. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ajánlattevőnek és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetén igazolható)
„f) a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával, valamint azon környezetvédelmi intézkedéseinek megjelölésével, amelyeket a szerződés teljesítése során alkalmazni tud;”
(3) A Rend. 28. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ajánlattevőnek és a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki és szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható
a) az előző öt évben megvalósított építési beruházások ismertetésével, a beszerzés tárgyához illeszkedő legjelentősebb munkák megfelelő elvégzésére vonatkozó igazolásokkal a következőkben meghatározott tartalommal, melyeket adott esetben az illetékes hatóság közvetlenül nyújt be az ajánlatkérőnek:
aa) építési beruházások értéke, időpontja, helyszíne és
ab) a beruházások a szakmai szabályoknak megfelelően valósultak meg, és azokat szabályszerűen fejezték be;
b) az ajánlattevő, valamint vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek;
c) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással;
d) azoknak a szakembereknek vagy szervezeteknek és vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek;
e) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések és műszaki felszereltség leírásával;
f) a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával és azon környezetvédelmi intézkedésinek megjelölésével, amelyeket a szerződés teljesítése során alkalmazni tud.
(4) Az (1) bekezdés a) pontjának, a (2) bekezdés a) pontjának, valamint a (3) bekezdés a) pontjának esetét a következő módon kell igazolni:
a) ha a szerződést kötő másik fél e rendelet szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet, az általa kiadott igazolással,
b) ha a szerződést kötő másik fél az a) pontban foglaltakhoz képest egyéb szervezet, az általa adott igazolással vagy az ajánlattevő nyilatkozatával.”
12. § A Rend. a következő 28/A. §-sal egészül ki:
„28/A. § Az ajánlatkérő az ellátás és az információ biztonsága érdekében kötelezettségként előírhatja:
a) az ajánlatkérőre vonatkozó minden olyan korlátozás feltüntetését, amely a beszerzés tárgyának nyilvánosságra hozatalára, átadására vagy használatára vonatkozik, és amely exportkorlátozással vagy biztonsági intézkedésekkel járhat;
b) a teljesítést biztosító ellátási lánc elhelyezkedését és megszervezését igazoló dokumentumok bemutatását, valamint az arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy az ellátási láncban a szerződés teljesítése során bekövetkező változások az ellátás biztonságát nem veszélyeztetik;
c) az ajánlattevő kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy válsághelyzet esetén az ajánlatkérő megnövekedett igényeit a közösen megállapított feltételeknek megfelelően biztosítja;
d) a 24. § e) pontja szerinti engedélyt kiadó szervezettől, kamarától származó dokumentum benyújtását annak alátámasztására, hogy az ajánlattevő válság esetén eleget tesz az ajánlatkérő válsághelyzet eredményeképp megnövekedett igényeinek;
e) az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy biztosítja a szerződés tárgyát képező áruk karbantartását, korszerűsítését és fejlesztését;
f) az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy időben értesíti az ajánlatkérőt a szervezetében, ellátási láncában vagy ipari stratégiájában bekövetkezett olyan változásokról, amelyek érinthetik az ajánlatkérő irányában fennálló kötelezettségeit;
g) az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy a közösen megállapított feltételeknek megfelelően minden, a pótalkatrészek, összetevők, összeállított egységek és speciális tesztberendezések készítéséhez szükséges eszközt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsát, amennyiben ő maga többé nem képes ezek biztosítására;
h) az ajánlattevő kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy megfelelően biztosítja az összes birtokában lévő, illetve a szerződés időtartama alatt vagy annak lezárása után tudomására jutó minősített információ védelmét. A kötelezettségvállalásnak az ajánlattevőre és az összes alvállalkozóra ki kell terjednie.”
13. § (1) A Rend. 29. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az ajánlatkérő minőségirányítási rendszerszabványoknak való megfeleléséről szóló, független akkreditált szervek által kiállított tanúsítványt kér, akkor az akkreditációval és tanúsítással kapcsolatos európai szabványoknak megfelelő független akkreditált szervek által tanúsított, a vonatkozó európai szabványokon alapuló minőségirányítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező független akkreditált szervek által kibocsátott egyenértékű tanúsítványokat, továbbá az egyenértékű minőségirányítási rendszerek egyéb bizonyítékait.”
(2) A Rend. 29. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az ajánlatkérő környezetvédelmi vezetési szabványoknak való megfelelésről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását kéri, akkor a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS), vagy a tanúsítással kapcsolatos közösségi jogszabályoknak, illetve a vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványoknak megfelelő szervek által tanúsított, vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványokon alapuló környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat, továbbá az egyenértékű környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb bizonyítékait.”
14. § A Rend. 31. §-a a következő (3)-(8) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) Az ajánlattevő a szerződés teljesítése során köteles bejelenteni az ajánlatkérőnek a szerződés teljesítéséhez a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók szintjén bekövetkező változtatási igényét. A beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe vett alvállalkozók cseréje kizárólag az ajánlatkérő hozzájárulásával lehetséges.
(4) Ha egy szervezet vagy személy a beszerzés értékének harminc százalékát meghaladó mértékben vesz részt a szerződés - részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén egy részre vonatkozó szerződés - teljesítésében, akkor közös ajánlattevőként (részvételre jelentkezőként) kell, hogy szerepeljen. Egy személynek vagy szervezetnek a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesül a beszerzés tárgyának általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből.
(5) A közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők kötelesek maguk közül kijelölni a nevükben eljárni jogosult képviselőt. A közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők (részvételre jelentkezők) megjelölését.
(6) Ahol e rendelet az ajánlatkérő számára az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) értesítését írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása (20. §) a hiánypótlás (42. §), a felvilágosítás (43. §) és indokolás (44. §) kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) szóló értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a (4) bekezdés szerinti képviselőnek küldi meg.
(7) A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek.
(8) Az egy közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő(k) személyében az ajánlattételi vagy két szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után változás - ideértve a gazdasági társaság átalakulását is - nem következhet be.”
15. § (1) A Rend. 33. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Az ajánlattételi és részvételi határidő, az ajánlati kötöttség”
(2) A Rend. 33-37. §-ai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„33. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi és részvételi határidőt úgy köteles meghatározni, hogy - tekintettel a szerződés tárgyára, a benyújtandó ajánlat összetettségére, valamint az ajánlattevők, részvételre jelentkezők által benyújtandó dokumentumok körére - elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés összeállításához és benyújtásához.
(2) Az ajánlatkérő a hirdetménnyel induló eljárásoknál nem határozhatja meg a részvételi határidőt a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított 37 napnál rövidebb időtartamban. Nem hirdetménnyel induló eljárásokban, illetve a kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidőt az (1) bekezdés alapján kell meghatározni azzal, hogy meghívásos eljárás esetében az ajánlattételi határidő minimálisan az ajánlattételi felhívás feladásától számított 40 nap.
(3) Amennyiben a hirdetményeket elektronikus úton készítik el és továbbítják, a részvételi határidő hét nappal csökkenthető.
(4) A 40 napos ajánlattételi határidő öt nappal csökkenthető, amennyiben az ajánlatkérő elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál az ajánlattételi dokumentációhoz a hirdetmény közzétételének az időpontjától, megadva a hirdetmény szövegében azt az internetcímet, amelyen e dokumentáció elérhető. Ez a csökkentés a (3) bekezdésben említett csökkentéshez hozzáadható.
34. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőt legfeljebb harminc nappal, a részvételi határidőt legfeljebb húsz nappal - indokolt esetben - egy alkalommal meghosszabbíthatja, ha az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt az 5. számú melléklete szerinti hirdetményben közzéteszi a módosított határidőt és a határidő meghosszabbításának indokát, illetve a nem hirdetménnyel induló eljárásban és a kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában erről egyidejűleg, közvetlenül tájékoztatja az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket.
(2) Az ajánlattételi és a részvételi határidőt rövidíteni nem lehet.
35. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő, illetve a részvételi határidő lejártáig módosíthatja a felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt az 5. számú melléklet szerinti hirdetményt kell közzétenni, illetve a nem hirdetménnyel induló eljárásban és a kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában erről egyidejűleg, közvetlenül tájékoztatni kell az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket. Módosítás esetén új ajánlattételi, illetve részvételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 34. § (1) bekezdésben foglaltaknál rövidebb.
(2) Az ajánlatkérő az ajánlattételi, illetve a részvételi felhívást az ajánlattételi, illetve a részvételi határidő lejártáig az 5. számú melléklet szerinti hirdetménnyel, illetve a nem hirdetménnyel induló eljárásban és a kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők egyidejűleg történő, közvetlen tájékoztatásával visszavonhatja.
36. § (1) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja ajánlatát.
(2) Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
37. § (1) Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik. Tárgyalásos eljárás esetén a végső ajánlat megtételével jön létre az ajánlati kötöttség.
(2) Az ajánlattevő legalább az ajánlattételi felhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont lejártáig kötve van ajánlatához, kivéve, ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.”
16. § A Rend. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, alkalmassággal, és a felhívásban vagy dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Ez azonban nem eredményezheti az ajánlat módosítását, kivéve a (2) bekezdés szerinti esetet.
(2) Ha az ajánlat különböző pontjain egy adat eltérő tartalommal, értékben szerepel - kivéve az értékelésre kerülő adatokat -, az ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti felvilágosítás kérés alapján
a) közölheti, hogy ezek közül melyik adat helyes, és melyik adat semmis, amelyet a beszerzési eljárásban, illetve beszerzési szerződésben nem lehet figyelembe venni, hanem a helyesnek minősített adattal kell helyettesíteni, továbbá
b) ha az a) pont szerinti semmisség miatt ajánlata nem felel meg a felhívásnak vagy ajánlattételi dokumentációnak, vagy e rendeletnek, jogosult az (1) bekezdés szerinti határidőig a felvilágosítással érintett irattal igazolni kívánt előírással kapcsolatban a 42. § szerinti hiánypótlást teljesíteni.”
17. § A Rend. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) Ha az ajánlat a becsült értékhez képest kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő írásban az értékelés szempontjából az ajánlat lényeges elemeire vonatkozóan indokolást kérhet a többi ajánlattevő egyidejű, írásban történő értesítése mellett. Az ajánlatkérő köteles indokolást kérni, ha az ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér a becsült értékhez képest.
(2) Az ellenszolgáltatás kirívóan alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérő különösen a korábbi tapasztalataira, a beszerzést megelőző piacfelmérés eredményére vagy a becsült érték meghatározásához felhasznált egyéb adatokra támaszkodik.
(3) Az ajánlatkérő különösen az alábbi jellemzőkre kiterjedő indokolást veheti figyelembe:
a) az építési módszer, a gyártási folyamat vagy a nyújtott szolgáltatás gazdaságossága;
b) a választott műszaki megoldások vagy az ajánlattevő számára az építési beruházás kivitelezéséhez, vagy az áruk leszállításához, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek;
c) az ajánlattevő által kínált építési beruházás, áru vagy szolgáltatás eredetisége;
d) a szolgáltatás teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelés;
e) az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége.
(4) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, valós helyzetéről, teljesíthetőségéről. Ha az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez, az ajánlatkérő írásban tájékoztatást kér az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.
(5) Az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak az indokolást.
(6) Amennyiben az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el az ajánlatkérő, ha az ajánlattevőtől írásban tájékoztatást kért, és az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által megállapított kellő időn belül nem tudta igazolni, hogy a kérdéses támogatást jogszerűen szerezte. Az ajánlatot ilyen körülmények között elutasító ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő erről a tényről köteles tájékoztatni a Bizottságot.
(7) Ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni a többi ajánlattevő egyidejű, írásban történő értesítése mellett, és a (4)-(5) bekezdésben foglaltak szerint jár el.”
18. § A Rend. a következő 46/A. §-sal egészül ki:
„46/A. § Meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, valamint a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában verseny újbóli megnyitása esetén az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy az elbírálást megelőzően elektronikus árlejtést kezdeményez, feltéve, hogy a bírálati részszempontok és a szerződéses feltételek pontosan meghatározhatók, valamint azt az ajánlattételi felhívásban előzetesen jelezte. Az elektronikus árlejtés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.”
19. § A Rend. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § (1) Az eredményhirdetés során az ajánlatkérő köteles ismertetni a 6. számú melléklet szerinti összegezésben foglalt adatokat. Az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelen levő ajánlattevőknek át kell adni, a távollevő ajánlattevőnek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követően haladéktalanul telefaxon vagy elektronikus úton meg kell küldeni.
(2) Az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított huszadik napig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény vagy eredménytelenség jogsértő volt, és a módosítás a jogsértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni.
(3) Az írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eredményhirdetést követő tíz napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek.
(4) A beszerzési eljárás a szerződés megkötésével zárul le, vagy ha az eljárás eredménytelen, az eredményhirdetés időpontjával.”
20. § A Rend. a következő 52/A. §-sal egészül ki:
„52/A. § (1) Az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérelem kézhezvételétől számított öt napon belül.
(2) Az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy egyes, a szerződés odaítélésére vagy a keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk közlését mellőzi, amennyiben ezen információk közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel és különösen védelmi és biztonsági érdekekkel, vagy sértené - az akár magán- vagy állami tulajdonú - ajánlattevők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt.
(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit a 10. §-ban meghatározott esetekben is alkalmazni lehet.”
21. § A Rend. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § (1) Eredményes beszerzési eljárás alapján a szerződést a 47. § szerinti szervezettel (személlyel) kell az ajánlattételi felhívás, az ajánlattételi dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni.
(2) A szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlattételi felhívásban kell megadni azzal, hogy arra nem kerülhet sor az írásbeli összegezés eredményhirdetésen történő átadását, faxon vagy elektronikus úton való megküldését követő naptól számított tizedik nap lejárta előtt, valamint kilencvenedik napnál későbbi időpontban.
(3) A (2) bekezdést nem kell alkalmazni a következő esetekben:
a) ha a (2) bekezdés szerinti egyetlen érintett ajánlattevő az, akinek a szerződést odaítélik, és nincsenek érintett részvételre jelentkezők,
b) az 56. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjai szerinti esetekben.
(4) Az ajánlattevők akkor tekintendők érintettnek, ha végleges kizárásukra még nem került sor. A kizárás akkor végleges, ha arról az érintett ajánlattevőket értesítették, továbbá, ha a kizárást egy független jogorvoslati szerv jogszerűnek ítélte, vagy ha a kizárás ellen jogorvoslati eljárásnak többé már nincs helye.
(5) A részvételre jelentkezők akkor tekintendők érintettnek, ha a jelentkezésük elutasítására vonatkozó tájékoztatást az ajánlatkérő nem tette hozzáférhetővé az érintett ajánlattevőknek az írásbeli összegezés megküldését megelőzően.
(6) Az ajánlatkérő a 47. § szerinti szervezettel vagy személlyel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.
(7) Az ajánlatkérő a szerződés, illetve a keretmegállapodás megkötésétől számított 48 napon belül külön jogszabályban meghatározott hirdetményt tesz közzé a beszerzési eljárás eredményéről.”
22. § A Rend. a következő alcímmel, valamint 53/A. §-sal egészül ki:
„Versenypárbeszéd
53/A. § (1) Versenypárbeszéd során az ajánlatkérő az általa kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a beszerzés tárgyának, valamint a szerződés típusának és feltételeinek - az ajánlatkérő által meghatározott követelményrendszer keretei közötti - pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér.
(2) Az ajánlatkérő versenypárbeszédet akkor alkalmazhat, ha megítélése szerint a meghívásos, illetve a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás nem tenné lehetővé a szerződés odaítélését. Versenypárbeszéd lefolytatására egy jelentkező esetén is van lehetőség.
(3) A versenypárbeszédre a Kbt. versenypárbeszédre vonatkozó rendelkezéseit (123/A.-123/G. §) kell e rendeletben meghatározott eltérésekre figyelemmel alkalmazni.
(4) Nyílt eljárás helyett hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást kell érteni a Kbt. 123/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában.”
23. § A Rend. 55-57. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„55. § Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás olyan, két szakaszból álló beszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, vagy alkalmatlanságáról dönt, míg az eljárás második, ajánlattételi szakaszában az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről.
56. § (1) A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló beszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott és alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről.
(2) Az ajánlatkérő a következő esetekben hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ám ezen eljárás alkalmazását a szerződés odaítéléséről szóló hirdetményben meg kell indokolnia:
a) építési beruházások, árubeszerzés és szolgáltatások megrendelése esetében:
aa) amennyiben a meghívásos, hirdetmény közzétételével indult tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd során nem nyújtottak be ajánlatot, részvételi jelentkezést, illetve kizárólag érvénytelen ajánlatot, részvételi jelentkezést nyújtottak be, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívásnak és az ajánlattételi dokumentációnak a beszerzés tárgyára vonatkozó feltételei nem változtak meg lényegesen;
ab) ha az ajánlattevők nem nyújtottak be olyan ajánlatot, amely az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezetre tekintettel megfelelő, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívásnak és az ajánlattételi dokumentációnak a beszerzés tárgyára vonatkozó feltételei nem változtak meg lényegesen;
ac) ha a válsághelyzet vagy fegyveres konfliktus miatt előállt helyzet sürgőssége összeegyeztethetetlen a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetén előírt határidőkkel;
ad) ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e rendeletben előírt határidők nem lennének betarthatóak, a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából;
ae) a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni;
af) amennyiben a beszerzés kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és a kedvező feltételek igénybevétele más típusú eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;
ag) ha az érintett haditechnikai eszköz, illetve rendszer, szolgáltatás bonyolultsága, komplexitása azt indokolttá teszi;
ah) ha az érintett haditechnikai eszköz, illetve rendszer, szolgáltatás természete, vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását;
ai) nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekből a hazai hadiipari termelő vagy szolgáltató kapacitások fenntartása indokolja, hogy egy meghatározott forrásból történjen a beszerzés;
aj) a beszerzés egy előzetes kutatás-fejlesztési eljárás során, kifejezetten katonai célra és katonai követelmények alapján kifejlesztett eszköz, szolgáltatás beszerzésére irányul;
ak) a beszerzések a nemzetközi katonai tevékenységek egységes technikai biztosítása és az interoperabilitás megteremtése érdekében válnak szükségessé;
al) az Országgyűlés vagy a Kormány által elrendelt speciális alkalmazásra felállítandó szervezetek felszereléséhez válik szükségessé a beszerzés;
am) a haderő valamely meghatározó képességét befolyásoló technikai eszköz meghibásodás elhárítását célzó beszerzés esetében;
an) a korábban rendszeresített, e rendelet hatálya alá tartozó áruk pótlására vagy mennyiségi bővítésére van szükség;
b) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetében:
ba) a 2. § (3) bekezdés d) és k) pontjában meghatározottaktól eltérő kutatási és fejlesztési szolgáltatások esetében;
bb) a kutatási és fejlesztési szolgáltatások, valamint kizárólag kutatás és fejlesztés céljából gyártott termékek esetében; ez a rendelkezés azonban nem terjed ki a piacképességet megalapozó, illetve a kutatási és fejlesztési költségek fedezését szolgáló mennyiségi termelésre;
c) árubeszerzés esetében:
ca) a korábbi nyertes szállító általi olyan kiegészítő szállítások tekintetében, amelyek célja vagy áruk, felszerelések részleges pótlása, vagy a meglévő áruk, felszerelések kibővítése, amennyiben a szállító megváltozása esetén az ajánlatkérő arra kényszerülne, hogy olyan, eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező anyagot szerezzen be, amely összeegyeztethetetlenséget, illetve az üzemeltetésben és a karbantartásban aránytalan műszaki nehézségeket eredményezne;
cb) árutőzsdén jegyzett és vásárolt áruk esetében;
d) építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében:
da) a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt az ott leírt építési beruházások, illetve szolgáltatások teljesítéséhez szükségessé vált kiegészítő építési beruházás és szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást és szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás, szolgáltatás elválasztható az eredeti szerződés teljesítésétől, de feltétlenül szükséges teljesítés befejezéséhez;
db) olyan új építési munkák, illetve szolgáltatások esetében, amelyek attól az ajánlattevőtől megrendelt munkák megismétléséből állnak, akinek, illetve amelynek ugyanaz az ajánlatkérő már odaítélt egy korábbi szerződést, feltéve, hogy ezek az építési munkák, illetve szolgáltatások megfelelnek egy olyan alapprojektnek, amelyre az eredeti szerződést hirdetmény közzétételével indult meghívásos, tárgyalásos eljárást vagy versenypárbeszédet követően ítélték oda.
(3) A (2) bekezdés d) pont da) alpontjában meghatározott kiegészítő építési beruházás és szolgáltatás megrendelésekor - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés és szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás és szolgáltatás értékének felét, ide nem értve a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 403. § (4) bekezdése szerinti, az ajánlattevő kötelezettségi körét érintő szabályokra tekintettel a többletmunka körébe nem tartozó olyan munkákat, melyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható (pótmunka).
(4) Az (1) bekezdés d) pont db) alpontjában szabályozott új építési munkák, illetve szolgáltatások esetében az első projekt ajánlattételi felhívásában közölni kell, hogy ez az eljárás alkalmazható. Ezt az eljárást kizárólag az eredeti szerződés megkötését követő öt éven belül lehet alkalmazni, kivéve a kivételes körülményeket, amelyek meghatározására bármilyen beszerzett eszköz, berendezés, rendszer várható élettartamának, valamint a szállító megváltozása következtében keletkező műszaki nehézségek figyelembevételével kerül sor.
(5) A (2) bekezdés ca) alpontjában meghatározott szerződések, illetve az ismétlődő szerződések tartama nem haladhatja meg az öt évet, kivéve a kivételes körülményeket, amelyek meghatározására bármilyen beszerzett eszköz, berendezés, rendszer várható élettartamának, valamint a szállító megváltozása következtében keletkező műszaki nehézségek figyelembevételével kerül sor.
57. § (1) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás két szakaszból - részvételi szakasz és ajánlattételi szakasz - áll.
(2) Az ajánlatkérőnek tartózkodnia kell attól, hogy olyan megkülönböztető módon adjon tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttat.
(3) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban keretszámot határozhat meg arra vonatkozóan, hogy a részvételre jelentkezők közül az eljárás második szakaszában legfeljebb e keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó részvételre jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia, és biztosítania kell a valódi versenyt.
(4) Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, vagy szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.
(5) Az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy az eljárás ajánlattételi szakaszában a tárgyalásokat több fordulóban bonyolítja le és a megadott fordulót követően csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatja a tárgyalást, akik az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tették. Ilyen esetben az ajánlatkérő már az eljárást megindító felhívásban feltünteti, hogy élni kíván az ajánlattevők létszámának csökkentésével a tárgyalás során.”
24. § (1) A Rend. 74/A. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Egyedi eljárások”
(2) A Rend. 74/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő különleges eljárást alkalmazhat a fegyveres szervezet alkalmazási képességét befolyásoló, külföldi kormányok, minisztériumok, más állami szervek, egyéb külföldi szervezetek (a továbbiakban együttesen: felajánló szervezet) által előnyös feltételek mellett felajánlott haditechnikai eszközök beszerzésére, valamint védelmi célú szolgáltatásokra, amennyiben a beszerzés értéke nem éri el a 10. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokat.”
(3) A Rend. 74/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Különleges eljárás esetén kizárólag e § rendelkezéseit kell alkalmazni.”
25. § A Rend. a következő 74/B. §-sal egészül ki:
„74/B. § (1) Ha a beszerzés a 2. § (3) bekezdés a)-d) pontja alapján történik, a beszerzés körülményeinek vizsgálatát követően - annak eredményétől függően - az egyedi feltételeket az iparügyekért felelős miniszter és a honvédelmért felelős miniszter előterjesztése alapján a Kormány határozza meg.
(2) A beszerzésre vonatkozó egyedi feltételeket elsősorban a hazai védelmi ipar képességeinek fejlesztése körében kell előírni.”
26. § A Rend. a következő alcímmel, valamint 74/C-74/G. §-sal egészül ki:
„Keretmegállapodás
74/C. § (1) Az ajánlatkérők keretmegállapodásokat alkalmazhatnak. A keretmegállapodásra a Kbt. keretmegállapodásra vonatkozó rendelkezéseit (136/A. § (2)-(6) bekezdései, 136/B. §, 136/C. § (1)-(4) bekezdései, 136/D. §) kell e rendeletben meghatározott eltérésekre figyelemmel alkalmazni.
(2) A verseny ismételt megnyitásának összhangban kell lennie azokkal a szabályokkal, amelyeknek célja, hogy biztosítsák a szükséges rugalmasságot és az 5. § (2) bekezdésében meghatározott elvek tiszteletben tartását.
(3) A keretmegállapodás határozott időre, legfeljebb négy évre köthető, kivéve kivételes körülmények esetén, amelyek meghatározása bármilyen beszerzett eszköz, berendezés, rendszer várható élettartamának, valamint az ajánlattevő megváltozása következtében keletkező műszaki nehézségek figyelembevételével kerül sor.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott kivételes körülményeket részletesen indokolni kell.
(5) A keretmegállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő tárgyalásos vagy meghívásos eljárást alkalmazhat keretmegállapodás megkötése céljából.
(6) A bírálati szempontok meghatározására, az írásbeli összegezés elkészítésére és megküldésére, valamint a szerződéskötésre e rendelet szabályait kell alkalmazni.
(7) A keretmegállapodáson alapuló szerződéseket az (5)-(6) bekezdésben megállapított eljárásokkal összhangban kell odaítélni. Az eljárások csak olyan ajánlatkérők és ajánlattevők között alkalmazhatók, amelyek a keretmegállapodás eredeti részes felei.
(8) A keretmegállapodásokon alapuló szerződések odaítélésekor a felek nem módosíthatják lényegesen a keretmegállapodásban megállapított feltételeket, különösen a 74/C. § (1) bekezdésben megállapított esetben.
74/D. § (1) Amennyiben a keretmegállapodás megkötésére egyetlen ajánlattevővel kerül sor, a megállapodáson alapuló szerződéseket a keretmegállapodásban megállapított feltételek keretei között kell odaítélni. E szerződések odaítélése érdekében az ajánlatkérő írásban konzultálhat a keretmegállapodásban részt vevő ajánlattevővel, szükség szerint ajánlatának kiegészítését kérve.
(2) Az ajánlatkérő nem élhet vissza a keretmegállapodással, és nem alkalmazhatja azt oly módon, hogy az a verseny akadályozásához, korlátozásához vagy torzításához vezetne.
(3) Ha a keretmegállapodás megkötésére több ajánlattevővel kerül sor, a keretmegállapodásban részes ajánlattevők száma nem lehet kevesebb háromnál, feltéve, hogy legalább három ajánlattevő tett érvényes ajánlatot.
(4) A több ajánlattevővel kötött keretmegállapodáson alapuló szerződések odaítélése történhet a keret megállapodásban megállapított feltételek alkalmazásával a verseny újbóli megnyitása nélkül, vagy amennyiben nem minden feltétel szerepel a keretmegállapodásban, a felek új - és ha szükséges, pontosabban megfogalmazott - feltételek mellett, továbbá adott esetben a keretmegállapodás ajánlati dokumentációjában említett egyéb feltételek melletti ismételt versenyeztetésével a következő eljárással összhangban:
a) az ajánlatkérő minden odaítélendő szerződés esetében lehetőség szerint írásban konzultál a keretmegállapodásban részes ajánlattevővel;
b) az ajánlattételi határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre - ajánlattevők egyenlő eséllyel történő - megfelelő ajánlattételéhez;
c) az ajánlatokat írásban kell benyújtani, és tartalmuk az ajánlattételi határidő lejártáig bizalmas marad;
d) az ajánlatkérő minden egyes szerződést annak az ajánlattevőnek ítél oda, aki, illetve amely a keretmegállapodás ajánlati dokumentációjában megállapított bírálati szempontok alapján a legjobb ajánlatot nyújtotta be.
Meghívásos eljárás
74/E. § (1) A meghívásos eljárás olyan, két szakaszból álló beszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, vagy alkalmatlanságáról dönt. Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot. A meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni.
(2) A meghívásos eljárás részvételi felhívással indul.
(3) A részvételi szakaszban a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot.
(4) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban keretszámot határozhat meg arra vonatkozóan, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb e keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó részvételre jelentkezőnek küld ajánlattételi felhívást. A keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia, és biztosítania kell a valódi versenyt.
(5) Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.
(6) Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredménynek a részvételre jelentkezőkkel történt közlésétől számított öt napon belül az ajánlatkérő köteles az alkalmasnak minősített jelentkezőknek - amennyiben ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők keretszámát, a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, vagy szakmai alkalmasság alapján kiválasztott jelentkezőknek - az írásbeli ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni.
(7) Amennyiben az alkalmasnak minősített jelentkezők száma nem éri el a keretszám alsó határát, az ajánlatkérő az alkalmasnak minősített jelentkezők ajánlattételre felhívásával folytatja az eljárást. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot.
(8) Az ajánlattételi felhívás tartalmának meghatározására a 66. §-t kell alkalmazni, kivéve a 66. § l)-m) pontokat.
(9) A meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában nem módosítható az ajánlattételi felhívás vagy a dokumentáció olyan eleme, amely már a részvételi felhívásban is szerepelt.
Gyorsított eljárás
74/F. § (1) Gyorsított eljárás lefolytatására meghívásos és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében van lehetőség, amennyiben sürgősség miatt nem lehet alkalmazni az ezen eljárásoknál előírt határidőket.
(2) Ajánlatkérő a gyorsított eljárás alkalmazásának szükségességét az eljárást megindító felhívásban köteles megindokolni.
(3) Az ajánlatkérő
a) a részvételi határidőt nem határozhatja meg a hirdetmény feladásától számított tizenöt napnál rövidebb időtartamban,
b) meghívásos eljárás esetén az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban.
Alvállalkozásra vonatkozó szabályok
74/G. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja az ajánlatkérőnek nem minősülő nyertes ajánlattevő számára, hogy az alvállalkozók részére kiszervezendő rész odaítélésekor a (2)-(9) bekezdések szerint járjon el.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősülnek alvállalkozónak azok a gazdasági szereplők, akik közös ajánlattevőként jelennek meg.
(3) Az ajánlattevőnek az 5. §-ban megfogalmazott alapelvek szerint kell eljárnia.
(4) Amennyiben a kiszervezni kívánt rész értéke a 10. § (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt meghaladja, az ajánlatkérőnek hirdetményt kell közzétennie a 10. melléklet szerinti tartalommal. A hirdetmény közzétételére a 10-10/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(5) A nyertes ajánlattevő abban az esetben is tehet közzé hirdetményt, ha erre egyébként nem köteles.
(6) Amennyiben a kiszervezendő rész vonatkozásában fennállnak az 56. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek, nem kell hirdetményt közzétenni.
(7) A kiszervezendő rész vonatkozásában a 74/C-74/D. § rendelkezéseinek megfelelően keretmegállapodásos eljárást is lehet alkalmazni. A keretmegállapodással nem lehet visszaélni a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása céljából.
(8) A kiszervezendő rész becsült értékének kiszámítására a 11-14/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(9) A hirdetménynek tartalmaznia kell az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeket, továbbá a nyertes ajánlattevő által szükségesnek tartott egyéb követelményeket, amelyeknek összhangban kell lennie az ajánlatkérő által előírt, valamint a kiszervezendő rész tárgyával összefüggő szempontokkal.
(10) Az ajánlatkérőnek minősülő nyertes ajánlattevőnek az ajánlatkérőre irányadó szabályok szerint kell eljárnia.”
27. § (1) A Rend. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„76. § (1) A beszerzésekkel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben a feleknek törekedniük kell a megegyezésre.
(2) A szerződéskötési tilalmi időszak lejártáig az ajánlatkérőhöz kérelemmel fordulhat az a személy, akinek érdekében áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akinek az állítólagos jogsértés kárt okozott vagy okozhat. Az 53. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a jogorvoslatra nyitva álló határidő a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított tíz nap, de legfeljebb az írásbeli összegezés eredményhirdetésen történő átadását vagy megküldését követő kilencven nap.
(3) A kérelem benyújtása a szerződés lehetséges megkötésére azonnali felfüggesztő hatállyal bír. A kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, amelyben meg kell jelölni az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy eljárási cselekmény jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó dokumentumokra - ha vannak ilyenek - hivatkoznia kell.
(4) A kérelem benyújtásáról az ajánlatkérő haladéktalanul tájékoztatja az ajánlattevőket, valamint az ajánlatkérő irányító vagy felügyeleti szervét.
(5) Az ajánlatkérő a kérelem megérkezésétől számított öt napon belül akkor is jogosult egy alkalommal az ajánlattevőket és részvételre jelentkezőket ötnapos határidővel - a korábban már hiánypótoltatott hiány kivételével - hiánypótlás (42. §), felvilágosítás (43. §), vagy indokolás (44. §) benyújtására felhívni, amennyiben az eljárás szabályai szerint erre már nem lenne lehetőség, ha az eljárásban történt jogsértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható.
(6) A kérelmet az ajánlatkérő tizenöt napon belül elbírálja, ennek eredményeként az írásbeli összegezést módosíthatja, amennyiben a módosítás a jogsértést orvosolja. Az ajánlatkérő a kérelemre adott, indokolással ellátott döntést, illetve a módosított írásbeli összegezést faxon vagy elektronikus úton az érintett ajánlattevőknek egyidejűleg megküldi.
(7) A (3) bekezdésben meghatározott azonnali hatályú felfüggesztés a (6) bekezdés szerinti döntés megküldésének napját követő tizedik napig tartó időszak lejártakor szűnik meg. Amennyiben a felfüggesztés időtartama alatt lejárna a szerződéskötési moratórium, ajánlatkérő felhívhatja az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevőket ajánlataik fenntartására.”
(2) A Rend. a következő 76/A. §-sal egészül ki:
„76/A. § (1) Ha az ajánlatkérő a 76. § (2) bekezdésében meghatározott kérelem elbírálása során olyan jogsértést tár fel, amely a 76. § (5)-(6) bekezdése szerint nem orvosolható, jogosult a jogellenesen meghozott döntések semmissé nyilvánítására (beleértve a megkülönböztető műszaki, szakmai, pénzügyi, gazdasági alkalmasságra vonatkozó előírások törlését), ezzel összefüggésben új eljárási cselekmények lefolytatására.
(2) Az ajánlatkérő - a 76/A. § (3) bekezdéstől eltérően - dönthet úgy, hogy a kérelem benyújtása nem jár felfüggesztő hatállyal és megkötheti a szerződést, ha felfüggesztés következményei vagy a szerződéskötés elmaradása súlyosan veszélyeztetnék a kiemelkedően fontos védelmi, biztonsági érdekeket.
(3) A felfüggesztő hatály mellőzése nem érinti az ajánlatkérő kötelezettségét a kérelemben foglaltak elbírálására. Amennyiben az ajánlatkérő a kérelem elbírálása során olyan jogsértést tár fel, amely az a 76. § (5)-(6) bekezdése szerint nem orvosolható, és a szerződést már jogellenesen odaítélte, köteles a szerződés időtartamát lerövidíteni legfeljebb az új eljárás eredményes befejezéséig oly módon, hogy azzal ne veszélyeztessen kiemelkedően fontos védelmi, biztonsági érdekeket.
(4) Amennyiben a kérelem elbírálása nem vezet eredményre, a fennmaradó vitás kérdések eldöntése bírói út igénybevételével lehetséges. Jogorvoslati kérelem a bírósághoz a 76. § (6) bekezdés szerinti döntés megküldésének időpontját követő naptól számított tíz napon belül nyújtható be.
(5) A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezete az irányadó a Kbt. 348. § (1)-(6) bekezdésben, a 348/A. § (1)-(2), (5) bekezdésben, a 350. § (1)-(5) bekezdésében, 350/D. §-ban és a 351. §-ban meghatározott eltérésekkel azzal, hogy Közbeszerzési Döntőbizottság helyett a 76. § (6) bekezdés szerinti döntést kell érteni, továbbá a keresetlevelet közvetlenül a bíróságra kell benyújtani.”
(3) A Rend. a következő alcímmel, valamint 76/B. §-sal egészül ki:
„Statisztikai kötelezettségek
76/B. § (1) A Rend. 1. §-ában felsorolt szervezetek a (2) bekezdésben előírt statisztikai jelentést készítenek legkésőbb minden év október 31-ig, melyet a honvédelmért felelős miniszter megküld a Bizottság illetékes szervének az előző év során az ajánlatkérők által odaítélt beszerzési szerződésekről. A jelentéshez szükséges adatokat az érintett minisztériumoktól minden év szeptember 30-ig megkéri.
(2) A statisztikai jelentés az odaítélt szerződések számát és értékét a nyertes ajánlattevő tagállama, illetve harmadik országa szerint határozza meg. Külön-külön foglalkozik az árubeszerzéssel, szolgáltatásnyújtás, illetve építési beruházás megrendeléssel.
(3) A (2) bekezdésben említett adatokat az alkalmazott eljárás szerinti bontásban, és minden eljárásra külön, a CPV-nómenklatúra kategóriái alapján azonosított árubeszerzés, szolgáltatások és építési beruházás szerint kell megadni.
(4) Ha a szerződés megkötése hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás szerint történt, a (2) bekezdésben felsorolt adatokat az 56. §-ban említett körülmények szerinti bontásban is meg kell adni.”
28. § A Rend. a következő alcímmel, valamint 78. §-sal egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
78. § Ez a rendelet a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
29. § (1) A Rend. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.
(2) A Rend. 2-5. számú mellékletei helyére e rendelet 2. számú melléklete szerinti mellékletek lépnek.
(3) A Rend. e rendelet 3. számú melléklete szerinti 6-10. számú melléklettel egészül ki.
30. § (1) A Rend. 1. § b) pontjában az „Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium” szövegrész helyébe a „Belügyminisztérium” szöveg lép.
(2) A Rend. 1. § f) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala” szöveg lép.
(3) A Rend. 4. § b) pontjában az „önálló költségvetési fejezettel rendelkezik” szövegrész helyébe az „önálló költségvetési fejezettel, címmel, alcímmel rendelkezik”, az „önálló fejezettel rendelkező” szövegrész helyébe az „önálló költségvetési fejezettel, címmel, alcímmel rendelkező” szöveg lép.
(4) A Rend. 17. § (3) bekezdésében az „az ajánlati felhívásban” szövegrészek helyébe az „a felhívásban” szöveg lép.
(5) Rend. 17. § (4) bekezdésében, az „Az ajánlati felhívásban” szövegrész helyébe az „A felhívásban” szöveg lép.
(6) A Rend. 17. § (5) bekezdésében, a 19. § (2) bekezdésében az „az ajánlati felhívásban” szövegrész helyébe az „a felhívásban” szöveg lép.
(7) A Rend. 19. § (3) bekezdésében és (5) bekezdés a) pontjában az „az ajánlati felhívást” szövegrész helyébe az „a felhívást” szöveg lép.
31. § (1) A Rend. 23. § (1) bekezdés c) pontjában az „5. §-a (2) bekezdésének b), illetőleg f) pontja alapján” szövegrész helyébe az „5. § (2) bekezdésének b) pontja alapján” szöveg lép.
(2) A Rend. 27. § (2) bekezdésében a „biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról” szövegrész helyébe a „biztosíték fennállásáról” szöveg lép.
(3) A Rend. 28. § (1) bekezdés f) pontjában a „célra szolgál.” Szövegrész helyébe a „célra szolgál;” szöveg lép.
(4) A Rend. 34. §-ában a „3. számú melléklete” szövegrész helyébe az „5. számú melléklete” szöveg lép.
(5) A Rend. 35. § (1) és (2) bekezdésében, a 60. § (2) és (3) bekezdésében a „3. számú melléklet” szövegrész helyébe az „5. számú melléklet” szöveg lép.
(6) A Rend. 49. §-ában a „4. számú melléklet” szövegrész helyébe a „6. számú melléklet” szöveg lép.
(7) A Rend. 58. § (2) bekezdésében a „34. §-t” szövegrész helyébe a „33-37. §-t” szöveg lép.
(8) A Rend. 59. §-ában az „5. számú melléklet” szövegrész helyébe a „2. számú melléklet” szöveg lép.
(9) A Rend. 67. §-ában a „17. § (2)-(5) bekezdését” szövegrész helyébe a „17. § (2)-(6) bekezdését” szöveg lép.
(10) A Rend. 70. §-ában a „17. § (2)-(5) bekezdését” szövegrész helyébe a „17. § (2)-(6) bekezdését” szöveg lép.
32. § Hatályát veszti a Rend. 15. §-a, 60. §-a, 68. § (1)-(2) bekezdése, a 71-74. §-a és az azt megelőző alcím, a 75. §-a és az azt megelőző fejezetcím és alcím.
33. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Ez a rendelet a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
34. § Ez a rendelet a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.