246/2011. (XI. 24.) Korm. rendelet

a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetéről

A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § j) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet hatálya kiterjed az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. § 7. pontjában meghatározott nukleáris létesítmény (a továbbiakban: nukleáris létesítmény) és az Atv. 2. § 16. pontjában meghatározott radioaktívhulladék-tároló (a továbbiakban: radioaktívhulladék-tároló) engedélyesére, valamint a biztonsági övezettel érintett ingatlan tulajdonosára, vagyonkezelőjére és használójára, továbbá a biztonsági övezeten belül folytatott tevékenységek végzőjére.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. védőtávolság: az e rendelet hatálya alá nem tartozó veszélyes ipari, közlekedési és egyéb létesítmények, valamint tevékenységek számára kijelölt, a környezetüket - beleértve a nukleáris létesítményt, valamint a radioaktívhulladék-tárolót - és a lakosságot veszélyeztető hatásoktól óvó, jogszabályban előírt, különböző elnevezéssel, így különösen veszélyességi övezet, védőövezet, biztonsági övezet, biztonsági sáv elnevezéssel megjelölt távolság;
2. érintett települési önkormányzat: az a települési önkormányzat, amelynek közigazgatási területén a biztonsági övezet kijelölésre került.
3. § (1) Biztonsági övezet kijelölése kötelező:
a) 150 kW termikus névleges teljesítménynél nagyobbra méretezett atomreaktort tartalmazó nukleáris létesítmény,
b) 1014 Bq összaktivitásnál nagyobbra méretezett radioaktívhulladék-tároló, valamint
c) kiégett üzemanyag átmeneti tárolója
esetében.
(2) A biztonsági övezet kijelölésével biztosítani kell a lakosságnak a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló normál üzemállapotban történő üzemeltetéséből adódó sugárterheléssel szembeni védelmét, ezen létesítmények védelmét a környezetükben végzendő emberi tevékenységgel szemben, továbbá ezen létesítmények biztonságos üzemeltethetőségének megalapozásánál figyelembe vett körülmények tartós fennmaradását.
4. § (1) A biztonsági övezet határára a nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló tervezője a létesítési engedélykérelmet megalapozó dokumentációban tesz javaslatot az 5. §-ban, valamint a 7. § (1) bekezdésben rögzített kritériumok, továbbá az alább felsorolt szempontok figyelembevételével:
a) a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló típusa, jellemzői,
b) telephely-jellemzők, továbbá
c) a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonságát veszélyeztető emberi tevékenységek hatása.
(2) A biztonsági övezet határát
a) a nukleáris létesítmény esetében az Országos Atomenergia Hivatal,
b) a radioaktívhulladék-tároló esetében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban együtt: biztonsági övezetet kijelölő szerv)
jelöli ki, a létesítési engedély kiadásával egyidejűleg kiadott külön határozatában.
(3) A biztonsági övezetet kijelölő szerv a (2) bekezdés szerinti határozatról - a határozat egyidejű megküldésével - haladéktalanul értesíti az Atv. 35. § (1) bekezdésében meghatározott hatóságokat. A tilalmak és korlátozások elrendelését a biztonsági övezetet kijelölő szerv is kezdeményezheti.
(4) A biztonsági övezetet kijelölő szerv - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - a határozatról az érintett települési önkormányzatokat is értesíti.
5. § (1) A védőtávolság és a nukleáris létesítmény biztonsági övezete, valamint a védőtávolság és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezete nem lehet átfedésben.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a nukleáris létesítményhez tartozó villamos átalakító és kapcsoló berendezések, valamint villamos vezetékek biztonsági övezete és a nukleáris létesítmény biztonsági övezete átfedésben lehet.
(3) Nukleáris létesítmények biztonsági övezete átfedésben lehet.
(4) A biztonsági övezet földfelszíni távolsága a nukleáris létesítmény legkülső technológiai védelmet jelentő fal síkjától számítva:
a) atomerőmű esetében legalább ötszáz méter,
b) kutatóreaktor esetében legalább száz méter,
c) kiégett üzemanyag átmeneti tárolója esetében legalább ötszáz méter.
(5) A biztonsági övezet minimális földfelszíni távolsága radioaktívhulladék-tároló esetében a jogszabályban meghatározott ellenőrzött terület határától számított legalább száz méter.
(6) A biztonsági övezet határán a folyamatosan ott tartózkodó személyt a nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló szabályszerű működése során a környezetbe kibocsátott vagy kikerülő radioaktív anyagok sugárzása révén nem érheti nagyobb sugárterhelés 100 µSv/év-nél.
6. § (1) A biztonsági övezetet kijelölő szerv a már üzemeltetési engedéllyel rendelkező nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló esetében a kijelölt biztonsági övezetet vagy a biztonsági övezet kijelölésének szükségességét felülvizsgálhatja, továbbá a biztonsági övezet kijelölésének megtörténtét megvizsgálhatja. A biztonsági övezet határára a biztonsági övezetet kijelölő szerv felhívása alapján és megadott határidőben a nukleáris létesítmény engedélyese, radioaktívhulladék-tároló esetében a radioaktívhulladék-tároló engedélyese tesz javaslatot. A javaslat a biztonsági övezetet kijelölő szervet nem köti.
(2) A felülvizsgálat eredményeként:
a) a kijelölt biztonsági övezet határa módosítható;
b) biztonsági övezet jelölhető ki vagy a kijelölés megszüntethető; vagy
c) ha a 3. § (1) bekezdése szerinti esetben a kijelölésre nem került sor, a biztonsági övezetet ki kell jelölni.
(3) Az üzemeltetési engedéllyel rendelkező nukleáris létesítmény biztonságos üzemeltethetőségének, leállított állapotban tartásának vagy a leszerelése elvégezhetőségének megalapozásakor figyelembe vett körülmények meglétét - a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló jogszabály szerinti - Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat (a továbbiakban: IBF) keretében felül kell vizsgálni. A körülmények megváltozása esetén a biztonsági övezetet kijelölő szerv a biztonsági övezet határát módosíthatja, és kezdeményezheti a korábban elrendelt tilalmak és korlátozások megváltoztatását.
(4) A biztonsági övezetet kijelölő szerven kívül biztonsági övezet felülvizsgálatát kezdeményezheti a nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló engedélyese is. A (3) bekezdésben meghatározott körülmények megváltozása esetén a létesítési engedélyezési eljárásban, valamint az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárásban részt vett ügyfelek a felülvizsgálatot az IBF keretén kívül is kezdeményezhetik.
(5) A felülvizsgálati eljárás ügyintézési határideje a (3) bekezdésben foglalt esetet kivéve 120 nap.
(6) A biztonsági övezet felülvizsgálatára egyebekben a biztonsági övezet kijelölésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
7. § (1) A biztonsági övezetben tilos:
a) a nukleáris létesítményhez és a radioaktívhulladék-tárolóhoz tartozó létesítmények kivételével az emberek huzamosabb tartózkodására szolgáló építmény, így különösen lakó-, üdülőtelep, gyermek- és egészségügyi létesítmény, sportpálya, játszótér, gyakorló- vagy lőtér, tábor, camping, vásártér, irodaépület, kulturális célú épület létesítése,
b) a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonságát veszélyeztető robbantás, veszélyes vagy nagy energia felszabadulását lehetővé tévő anyagok tárolása és szállítása, és olyan emberi tevékenységek végzése, amelyek a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonságát kedvezőtlenül befolyásolják, és
c) a korlátozások meghatározásánál figyelembe vett környezeti körülmények, így különösen a domborzat, a vízrajz, az úthálózat kedvezőtlen megváltoztatása.
(2) Létesítmények és tevékenységek engedélyezésekor az arra hatáskörrel rendelkező hatóság az (1) bekezdés, valamint az Atv. 34. § (2) bekezdése szerinti tilalmakat és korlátozásokat érvényesíti.
(3) A (2) bekezdés szerinti tilalmak és korlátozások a biztonsági övezetet érintő további nukleáris létesítmény létesítése esetére nem vonatkoznak.
(4) A nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló üzemszerű működéséhez és védelméhez szükséges beruházások esetében a (2) bekezdés szerinti tilalmak és korlátozások alól az engedélyező hatóság -a biztonsági övezetet kijelölő szerv, valamint (amennyiben az eltér az engedélyező hatóságtól) a tilalmat, korlátozást elrendelő hatóság álláspontjának kikérése mellett - eltérést engedélyezhet és ennek feltételeit megállapíthatja.
(5) A biztonsági övezetben tervezett létesítmény beruházója, valamint engedélyköteles tevékenység kezdeményezője elemzi a létesítménynek, valamint a tevékenységnek a nukleáris létesítmény biztonságára gyakorolt lehetséges hatását. Az elemzés eredményét tartalmazó dokumentumot a hatáskörrel rendelkező hatósághoz benyújtott engedély iránti kérelemhez kell mellékelni.
(6) A nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló 30 km-es körzetében mindazon veszélyes létesítmények és tevékenységek engedélyezése esetén, amelyek tekintetében jogszabály védőtávolság kijelölését írja elő, az engedélyezésre hatáskörrel rendelkező hatóság az eljárás megindításáról tájékoztatja a biztonsági övezetet kijelölő szervet, valamint a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló engedélyesét.
(7) Az (5)-(6) bekezdés szerinti eljárásban a biztonsági övezetet kijelölő szerv, valamint a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló engedélyese ügyfélnek minősül.
8. § Az üzemelő nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló engedélyesének rendelkeznie kell a nukleáris létesítmény, illetve a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetébe tartozó ingatlan tulajdoni vagy vagyonkezelői jogával, kivéve, ha:
a) az ingatlan tulajdonjogának megszerzése vagy megtartása, vagy vagyonkezelői jogának megszerzése az engedélyes számára jogszabályi rendelkezésből következően nem lehetséges, vagy
b) az ingatlan tulajdon- vagy vagyonkezelői jogával más nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló engedélyese már rendelkezik.
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
10. § (1) E rendelet hatálybalépését követő 120 napon belül a hatálya alá tartozó nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók biztonsági övezetének 6. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálatát le kell folytatni, és a 4. § (3)-(4) bekezdése szerinti intézkedéseket meg kell tenni. A biztonsági övezet csökkenése okán feleslegessé vált tilalmak megszüntetése érdekében a tilalmat elrendelő hatóságnak intézkednie kell.
(2) A biztonsági övezet határának felülvizsgálata eredményeként érintett ingatlanok tulajdonjogának vagy vagyonkezelői jogának megszerzésére a felülvizsgálat során kiadott határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 év áll rendelkezésre.
(3) Amennyiben az atomerőmű és a kiégett üzemanyag átmeneti tárolójának biztonsági övezete átfedésben van, a közös biztonsági övezetbe tartozó ingatlan tulajdonjogával vagy vagyonkezelői jogával - a 8. § a) pontjában foglaltakra is figyelemmel - a kiégett üzemanyag átmeneti tárolója engedélyesének kell rendelkeznie, kivéve, ha az atomerőmű engedélyese az ingatlan tulajdonjogával vagy vagyonkezelői jogával e rendelet hatálybalépésekor már rendelkezik.
11. § Az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
12. § Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az OTH-t jelöli ki)
„f) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 4. § (12) bekezdése, 21. § (2) bekezdése, 21/A. § (1)-(3) és (5) bekezdése, a radioaktívhulladék-tároló esetében a biztonsági övezet kijelölésére vonatkozó, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 34. § (1) bekezdése,”
(szerinti feladatok ellátására.)
13. § Hatályát veszti a nukleáris létesítmény és a radioaktív hulladék tároló biztonsági övezetéről szóló 213/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet.