258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet

a megyei intézményfenntartó központokról, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációjával, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

A Kormány
az 1. § és a 3-23. §-ok tekintetében a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek az átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 15. § a)-c) és e)-h) pontjában,
a 2. § tekintetében a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek az átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 15. § a) és f) pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés x) pontjában, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § 47. pontjában és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés x) pontjában,
a 24-25. § tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 4. § és 85. § (1) és (4) bekezdésében,
a 26. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. §-ának (1) bekezdése e) pontjában,
a 27. § tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (3) bekezdés e) és g) pontjában és 122. § (1) bekezdésében,
a 28. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés b) és c) pontjában,
a 29. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d) pontjában,
a 30. § tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés b) pontjában,
a 31. § tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (2) bekezdés a), c)-d), f)-g) pontjában és (3) bekezdés b) pontjában,
a 32. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés i) és l) pontjában,
a 33. § tekintetében a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 22. § a) pontjában,
a 34. § tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés g) pontjában,
a 35. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés f), s) és w) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában, b) pont bb) alpontjában és c) pontjában,
a 36-37. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés a)-b) pontjában,
a 38. § tekintetében a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 91. § (1) bekezdés d) pontjában,
a 40. § tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a) pontjában,
a 41. § tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § e) pontjában,
a 42. § tekintetében a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 80. § (1) bekezdés d) pontjában,
a 43. § tekintetében az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 16. § (14) bekezdés k) pontjában és a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 15. § (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában,
a 44. § (10) bekezdése tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (3) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében,
a 39. § tekintetében az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében kapott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében
eljárva a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezés

1. § Átvett intézmény: a megyei önkormányzatoktól a nem egészségügyi feladatok ellátását végző vagy a nem egészségügyi feladatok ellátásában közreműködő, a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Törvény) alapján az ott meghatározottak szerint átvételre kerülő intézmények.

2. Az intézményfenntartó szerv kijelölése

2. § (1) Az átvett intézmények tekintetében a Kormány által intézményfenntartásra és az átvett vagyon tekintetében vagyonkezelői jogok gyakorlására kijelölt szerv a megyei intézményfenntartó központ.
(2) A megyei intézményfenntartó központ székhelye a megyeszékhely városban, a Pest Megyei Intézményfenntartó Központ székhelye Budapesten van.
3. § A megyei intézményfenntartó központ szervezeti és működési szabályzatát a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a kormánymegbízott javaslata alapján normatív utasításban adja ki.
4. § A megyei intézményfenntartó központ önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.

3. A kormánymegbízottnak a megyei intézményfenntartó központtal kapcsolatos feladatai és jogkörei

5. § A kormánymegbízott a megyei intézményfenntartó központ felett - a megyei intézményfenntartó központ vezetőjének a kinevezése, felmentése és fegyelmi felelősségre vonása kivételével - a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés b)-c) és e)-i) pontjaiban meghatározott irányítási hatásköröket gyakorolja.
6. § (1) A kormánymegbízott a megyei intézményfenntartó központ felett a költségvetési irányítás tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 93. § (1) bekezdés d)-f) és h) pontjában meghatározott költségvetési irányítási hatásköröket gyakorolja.
(2) A kormánymegbízott a megyei intézményfenntartó központ tekintetében
a) közreműködik a költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelvek elkészítésében;
b) ellenőrzi az államháztartással összefüggő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok kötelező közzétételének, illetve igényre történő szolgáltatásának végrehajtását;
c) érvényesíti, illetve - módszertani segítséget is nyújtva - érvényesítteti a közfeladatok ellátására vonatkozó követelményeket, és az erőforrásokkal (így különösen: az előirányzatokkal, a létszámokkal és a vagyonnal) való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit, továbbá számon kéri, ellenőrzi e követelmények érvényre juttatását;
d) megállapítja a kincstári költségvetést, valamint jóváhagyja az elemi költségvetést;
e) gyakorolja a hatáskörébe utalt előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási, -zárolási, -törlési és -felhasználási jogköröket;
f) rendszeresen figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtásában az ezzel kapcsolatos tevékenységét, a jóváhagyott költségvetési előirányzatok, illetve az azokból ellátandó feladatok teljesülésének veszélyeztetése esetén a hatáskörébe tartozó előirányzatoknál megteszi a szükséges intézkedéseket, illetve kormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben a Kormánynál intézkedést kezdeményez;
g) felülvizsgálja, értékeli és jóváhagyja a költségvetési beszámolót;
h) megállapítja, illetve jóváhagyja a pénzmaradványt, előirányzat-maradványt, egyidejűleg meghatározva a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználásának célját, rendeltetését;
i) kezdeményezheti a miniszter hatáskörébe tartozó költségvetési átcsoportosítást;
j) irányítja a költségvetési beszámoló előkészítését;
k) megszervezi és ellenőrzi a feladatkörébe tartozó egyes szakmai, támogatási, illetve európai uniós vagy más nemzetközi forrásból származó támogatásból megvalósuló programok végrehajtását, lebonyolítását;
l) beszámoltatja a vezetőket a belső kontrollrendszer működtetéséről;
m) felügyeli a belső kontrollrendszer és az annak részét képező ellenőrzés működéséről az államháztartásért felelős miniszter részére szóló beszámoló előkészítését.

4. A megyei intézményfenntartó központ vezetése

7. § (1) A megyei intézményfenntartó központot a megyei intézményfenntartó központ vezetője vezeti.
(2) A megyei intézményfenntartó központ vezetőjét a kormánymegbízott javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel. A miniszter jogosult továbbá a megyei intézményfenntartó központ vezetőjével szemben fegyelmi eljárás megindítására, valamint fegyelmi büntetés kiszabására. A megyei intézményfenntartó központ vezetője feletti egyéb munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.
(3) A megyei intézményfenntartó központ vezetője minisztériumi főosztályvezetői besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő.
8. § (1) A megyei intézményfenntartó központ vezetőjét távolléte vagy akadályoztatása esetén a megyei intézményfenntartó központ vezető-helyettese helyettesíti.
(2) A megyei intézményfenntartó központ vezető-helyettesét a megyei intézményfenntartó központ vezetőjének a javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és menti fel, valamint jogosult vele szemben fegyelmi eljárás indítására és fegyelmi büntetés kiszabására. A megyei intézményfenntartó központ vezető-helyettesének kinevezésére vonatkozó javaslatot a kinevezést megelőzően meg kell küldeni a miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárának, aki a kinevezésre javasolt személlyel szemben 15 napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki.
(3) A megyei intézményfenntartó központ vezető-helyettese felett - a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével - a munkáltatói jogokat a megyei intézményfenntartó központ vezetője gyakorolja.
(4) A megyei intézményfenntartó központ vezető-helyettese minisztériumi főosztályvezető-helyettesi besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő.
(5) A megyei intézményfenntartó központ gazdasági vezetőjét a miniszter nevezi ki és menti fel. A gazdasági vezető személyére a központ vezetője a kormánymegbízott egyetértésével tesz javaslatot. A gazdasági vezető felett - a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével - a munkáltatói jogokat a megyei intézményfenntartó központ vezetője gyakorolja. Amennyiben a gazdasági vezető egyben a megyei intézményfenntartó központ vezető-helyettese, vonatkozásában a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

5. A munkáltatói jogok gyakorlása

9. § (1) A megyei intézményfenntartó központ kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői (a továbbiakban együtt: kormánytisztviselői), valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a megyei intézményfenntartó központ vezetője gyakorolja.
(2) A megyei intézményfenntartó központ kormánytisztviselőjének kinevezni javasolt személyről a központ vezetője tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a javasolt személlyel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a megyei intézményfenntartó központnál kormánytisztviselőnek.
(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell a megyei intézményfenntartó központ által munkaszerződés vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony keretében foglalkoztatni kívánt személyre is.
(4) Az átvett intézmények intézményvezetői tekintetében a munkáltatói jogokat - törvényben vagy kormányrendeletben foglalt kivételekkel - a megyei intézményfenntartó központ vezetője gyakorolja.
(5) Az átvett intézmények közalkalmazottai és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat az átvett intézmény vezetője gyakorolja.

6. A megyei intézményfenntartó központ feladat- és hatáskörei

10. § (1) A megyei intézményfenntartó központ ellátja az egyes ágazati jogszabályokban, valamint az e rendeletben meghatározott, az átvett intézményekkel összefüggő vagyongazdálkodási, intézmény-fenntartási feladatokat, így különösen
a) gyakorolja a Törvény alapján az állam fenntartásába, illetve tulajdonába került nem egészségügyi intézmények felett az egyes fenntartói, valamint a hatáskörébe tartozó költségvetési szervek tekintetében irányítási, illetve a 11. §-ban megjelölt középirányítói jogokat és feladatokat, a gazdasági társaságok tekintetében a tulajdonosi jogokat, valamint az alapítványok, közalapítványok esetében az alapítói jogokat,
b) vagyonkezelőként ellátja az a) pont szerinti intézményi vagyon tekintetében a vagyonkezelői feladatokat.
(2) A megyei intézményfenntartó központ vezetője a 11. §-ban meghatározott középirányítói hatásköreit, jogait és feladatait a kormánymegbízott egyetértésével gyakorolja.
11. § (1) A megyei intézményfenntartó központ az átvett intézmények felett az alábbi középirányítói hatásköröket gyakorolja:
a) javaslatot tesz az irányítása alá tartozó költségvetési szervek éves költségvetésére és azt megküldi a miniszternek;
b) meghatározza az irányítása alá tartozó költségvetési szervek gazdálkodásának részletes rendjét;
c) meghatározza az irányítása alá tartozó költségvetési szervek előirányzatainak felhasználására vonatkozó irányelveket;
d) előkészíti és jóváhagyásra a miniszternek megküldi az irányítása alá tartozó költségvetési szervek alapító, megszüntető okiratát, illetve az alapító okirat módosítását;
e) előkészíti és az ágazati illetékes miniszternek felterjeszti a költségvetési szervek vezetőjének, gazdasági igazgatójának kinevezését vagy megbízását és felmentését vagy a megbízásának visszavonását;
f) jóváhagyja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek engedélyezett létszámát, ha annak megállapítása nem a Kormány hatáskörébe tartozik;
g) kezdeményezheti a kormánymegbízott útján a miniszternél a Kormány hatáskörébe tartozó költségvetési átcsoportosítást;
h) beszámoltatja az átvett intézmény vezetőjét a belső kontrollrendszer működtetéséről;
i) vagyonkezelőként ellátja az átvett vagyon tekintetében a vagyonkezelői feladatokat.
(2) A megyei intézményfenntartó központ az átvett - irányítása alá tartozó - intézmények tekintetében az alábbi feladatokat látja el:
a) szervezi, irányítja és ellenőrzi a szakmai feladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi feltételeket;
b) összegyűjti, ellenőrzi az intézmények gazdálkodására vonatkozó kötelező, rendszeres és ad hoc jellegű adatszolgáltatásokat, szükség szerint összesítve továbbítja azokat a minisztériumba;
c) ellenőrzi az államháztartással összefüggő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok kötelező közzétételének, illetve igényre történő szolgáltatásának végrehajtását;
d) érvényesíti, illetve - módszertani segítséget is nyújtva - érvényesítteti a költségvetési szervek tevékenységében a közfeladatok ellátására vonatkozó követelményeket, és az erőforrásokkal (így különösen: az előirányzatokkal, a létszámokkal és a vagyonnal) való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit, továbbá számon kéri, ellenőrzi e követelmények érvényre juttatását;
e) megállapítja a költségvetési szervek kincstári költségvetését, valamint jóváhagyja az elemi költségvetését, illetve - gazdálkodó szervezet esetében - az üzleti tervét;
f) gyakorolja a hatáskörébe utalt előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási, -zárolási, -törlési és -felhasználási jogköröket;
g) rendszeresen figyelemmel kíséri az intézmények költségvetésének (üzleti tervének) végrehajtását, a jóváhagyott költségvetési előirányzatok, illetve az azokból ellátandó feladatok teljesülésének veszélye esetén a hatáskörébe tartozó előirányzatoknál, intézményeknél megteszi a szükséges intézkedéseket, illetve kormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben a kormánymegbízott útján a miniszternél intézkedést kezdeményez;
h) felülvizsgálja, értékeli és jóváhagyja a költségvetési szervek költségvetési beszámolóit;
i) megállapítja, illetve jóváhagyja a költségvetési szervek pénzmaradványát, előirányzat-maradványát, egyidejűleg meghatározva a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználásának célját, rendeltetését;
j) megszervezi a saját vagy az intézmények feladatkörébe tartozó egyes szakmai, támogatási, illetve európai uniós vagy más nemzetközi forrásból származó támogatásból megvalósuló programok végrehajtását, lebonyolítását.

7. Az átadás-átvételi eljárás és a birtokbaadás szabályai

12. § (1) A Törvény 2. § (4) bekezdésében meghatározott átadás-átvételi megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) alapjául a megyei bizottságok által a megállapodás aláírásával egyidejűleg felvett és a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke által hitelesített vagyonleltár szolgál. A nem az egészségügyi intézményekre vonatkozó megállapodást a Törvényben meghatározott felek e rendelet 1. melléklete szerinti megállapodás-minta alapján kötik meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban rendelkeznek a felek az átadás-átvétel alól kivételt képező intézmények, vagyonelemek köréről.
(3) A megállapodás alapján a vagyon tényleges átadása jegyzőkönyv felvételével történik, melyre a megállapodás megkötését követő egy héten belül, de legkorábban 2012. január 1-jén kerül sor.
(4) Az átadás-átvételi eljárás levezetője a kormánymegbízott. Az átvevő dönt az átadás-átvétel pontos helyéről, időpontjáról, továbbá az átvevőn és a Törvényben meghatározott feleken kívüli jelenlévőkről, az átadás-átvételről készített jegyzőkönyv hitelesítésének módjáról, továbbá adott esetben a nevében és helyette eljáró meghatalmazott személyről. A jegyzőkönyvet az átadó és az átvevő írja alá. A jegyzőkönyv egy-egy példányát annak aláírását követő 15 napon belül a kormánymegbízott köteles megküldeni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és - amennyiben a megyei önkormányzat a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet tulajdonával rendelkezik - a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet részére.
13. § (1) A megállapodásban rendelkezni kell az átvett intézmények európai uniós társfinanszírozású projektjeire vonatkozó dokumentációnak az átadás-átvételéről.
(2) Az átvevő kedvezményezett az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében köteles a támogatásban érintett közreműködő szervezetnél az átadás-átvétel időpontjától számított 30 napon belül kezdeményezni a támogatási szerződés módosítását a projekt átadás-átvételi dokumentációját mellékelve.
(3) A szerződésmódosításra vonatkozó kérelemben - a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló Kormányrendelet, valamint a támogatási szerződés vonatkozó rendelkezései alapján - jelezni kell minden olyan esetet, ami a támogatási szerződés módosítását teszi szükségessé, továbbá a módosítást megalapozó adatokat, információkat.
(4) Az átvevő jogutód kedvezményezettnek a költségvetési törvény 1. számú melléklet XIX. Uniós Fejlesztések fejezet szerinti, az Európai Unió által vagy egyéb nemzetközi forrásokból társfinanszírozott projektjeinek végrehajtásához szükséges saját forrás a mindenkor hatályos költségvetési törvény XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 7. Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok alcím, 8. Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása jogcímcsoporton keresztül - szükség esetén e jogcímcsoport a Kormány jóváhagyásával történő felülről nyitásával - kerül biztosításra.

8. Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1-11. §, a 15. §; a 16. § (2)-(3) bekezdése, a 17-20. §, a 24-29. §; a 31-33. §, a 35. §, a 38-39. §, a 40. § (2) bekezdése és a 42-44. § 2012. január 1-jén lép hatályba.
(3) 2012. január 1-jén hatályát veszti
a) az R3.17/D. § (7) bekezdése,
b) az R4. 1. § (3) bekezdése,
c) az R8. 41. § (2a) bekezdése.
(4) 2012. január 2-án hatályát veszti a rendelet 24-44. §-a.
(5) 2012. július 1-jén hatályát veszti a rendelet 17-20. §-a.
(6) 2012. szeptember 1-jén hatályát veszti az R. 22. §-a és az azt megelőző alcím.

9. Átmeneti rendelkezések

15. § (1) A megyei önkormányzatnál az átvett intézményekkel, valamint az ágazati jogszabályok által meghatározott szakmai feladatokkal összefüggésben folyamatban lévő ügyek tekintetében a rendelet hatálybalépését követően a megyei intézményfenntartó központ jár el.
(2) A megyei intézményfenntartó központ által fenntartásba átvett intézmények közül az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek 2012. április 1-jével önállóan működő költségvetési szervekké alakulnak át. Ezen időponttól kezdve az érintett szervek tekintetében a gazdálkodással összefüggő feladatokat a megyei intézményfenntartó központ látja el. Az átvett intézmények közül az önállóan működő költségvetési szervek gazdálkodással összefüggő feladatait 2012. január 1-jétől a megyei intézményfenntartó központ látja el.
16. § (1) A megyei intézményfenntartó központ, valamint az átvett intézmények 2012. évi intézményi költségvetésének megtervezésével kapcsolatos feladatokat a kormánymegbízott látja el.
(2) A megyei közgyűlés hivatala gazdasági vezetőjének a megyei intézményfenntartó központba történő átkerülése esetén a gazdasági vezető a megyei intézményfenntartó központ gazdasági vezetője kinevezéséig, de legkésőbb 2012. március 31-ig látja el a gazdasági vezetői feladatokat.
(3) A Kormány a megyei önkormányzatoktól átvett, üdülési céllal használt vagyonelemek tekintetében az üzemeltetési, fenntartási feladatok ellátására a Humán-Jövő 2000 Egészségmegőrző és Oktatási Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságot jelöli ki.
17. § (1) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt (a továbbiakban: OTH) jelöli ki a Törvény 7. § (2), (4) és (6) bekezdése szerinti feladatok ellátására.
(2) A Kormány véleményadásra jogosult szervként az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt (a továbbiakban: OEP) jelöli ki a Törvény 7. § (2) bekezdése szerinti feladatok ellátására.
(3) A Kormány véleményadásra jogosult szervként a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet (a továbbiakban: GYEMSZI) jelöli ki a Törvény 7. § (4) bekezdése szerinti feladatok ellátására.
(4) A 18-20. § szerinti eljárások során - a 18. § (2) bekezdésében, a 20. § (1) bekezdés a) pontjában, (3) bekezdésében és (6) bekezdésében foglaltak kivételével - nem kell alkalmazni az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Vhr.).
18. § (1) A GYEMSZI a 2011. évi adatok alapján - a 20. § (4) bekezdésében meghatározott eset kivételével - 2012. január 31-éig elkészíti és megküldi az OTH és az egészségügyért felelős miniszter részére a fekvőbeteg-szakellátási kapacitások és az azokhoz tartozó ellátási területek felosztására irányuló - (2) bekezdés szerinti - javaslatot (a továbbiakban: felosztási javaslat). A 20. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a felosztási javaslatot 2012. február 20-áig kell az OTH és az egészségügyért felelős miniszter részére megküldeni.
(2) A felosztási javaslatot a Vhr.-ben meghatározott egészségügyi térségenként külön-külön, a 20. §-ban meghatározott szempontoknak és feltételeknek megfelelően kell elkészíteni.
19. § (1) Az OTH a felosztási javaslat kézhezvételét követő 5 napon belül megindítja a fekvőbeteg-szakellátási kapacitások és az ahhoz kapcsolódó ellátási területek megállapítására irányuló hatósági eljárásokat.
(2) Az OTH az eljárás megindításával egyidejűleg hirdetményi úton értesíti az ügyfeleket, azzal, hogy az eljárás megindításáról azt az egészségügyi szolgáltatót közvetlenül postai úton kell értesíteni, amely kapacitásainak és ellátási területeinek megállapítására az eljárás kiterjed.
(3) A Törvény 7. § (2) bekezdés alapján az OTH az eljárás során kikérheti az OEP véleményét.
(4) Az OTH - a 20. §-ban foglaltak alapján - az eljárás megindításától számított 60 napon belül dönt a kapacitások és az ellátási területek megállapításáról. A 20. § (4) bekezdésben meghatározott esetben az ellátási terület megállapításáról az OTH az eljárás megindításától számított 30 napon belül dönt.
(5) A (4) bekezdés alapján hozott határozatokban a határozat alkalmazásának kezdő időpontjaként 2012. május 1-jét kell megjelölni.
(6) A (4) bekezdés alapján hozott határozatokat hirdetményi úton kell közölni. Az érintett egészségügyi szolgáltatót egyidejűleg értesíteni kell a hirdetmény kifüggesztéséről és a határozat tartalmáról.
20. § (1) A 19. § szerinti eljárás során a kapacitást és az ahhoz tartozó ellátási területet
a) a (4) és (5) bekezdésben meghatározott esetek kivételével a Vhr. 2. mellékletében meghatározott szakmánként,
b) egészségügyi szolgáltatónként,
c) a Törvény 7. § (2) bekezdés a) pontja alapján az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 4/A. § (3) bekezdésében foglalt szempontok figyelembevételével,
d) a Törvény 7. § (3) bekezdésében meghatározott szempontok figyelembevételével,
e) valamennyi egészségügyi szolgáltató tekintetében egyedi indokolással ellátva,
f) a (2)-(10) bekezdésekben meghatározottaknak megfelelően
kell megállapítani.
(2) A 19. § alapján felosztásra kerülő fekvőbeteg-szakellátási kapacitások mennyisége nem haladhatja meg a 2011. december 31-én finanszírozási szerződéssel lekötött, valamint a finanszírozási szerződéssel még le nem kötött, de már befogadott (ideértve az előzetesen befogadott) fekvőbeteg-szakellátási kapacitások összességét. A döntés során az eljárás megindításakor folyamatban lévő kapacitás-átcsoportosítási és többletkapacitás-befogadási kérelmekben, illetve pályázatokban foglaltakra tekintettel kell lenni. A felosztásra nem kerülő kapacitások az Eftv. szerinti tartalék részét képezik.
(3) A felosztásra kerülő fekvőbeteg-szakellátási kapacitások jelenlegi szakmai összetétele, ellátási formája megváltoztatható, azzal, hogy a felosztás során nem lehet a krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitást aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitásra változtatni, illetve ellátási forma váltásakor irányadó a Vhr.-ben meghatározott arányszám, annak hiányában az értékarány megtartása kötelező.
(4) Azon ellátások esetében, amelyek a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján csak térségi várólista alapján vehetők igénybe, egy adott térségben valamennyi ilyen ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak az adott ellátás tekintetében az egész térséget kell ellátási területként megállapítani.
(5) Az intenzív ellátás, a PIC és a sürgősségi ellátás esetében - a magasabb progresszivitási szint kivételével - a Törvény 7. § (3) bekezdés c) pontja szerinti követelményt nem kell alkalmazni, ezen esetekben az ellátási területnek meg kell egyeznie az adott egészségügyi szolgáltató számára az aktív fekvőbeteg-szakellátásban megállapított legnagyobb területet lefedő ellátási területtel.
(6) A Törvény 7. § (3) bekezdés b) pontja szerinti követelményt nem kell alkalmazni azon esetekben, amelyek tekintetében a Vhr. az ellátási területnek a szakmánkénti megállapítása helyett az ellátásonkénti megállapítását írja elő.
(7) A Törvény 7. § (3) bekezdés c) pontja szerinti követelményt a (4) bekezdésben meghatározott ellátások ellátási területének megállapítása során nem kell alkalmazni.
(8) A Törvény 7. § (3) bekezdés g) pontjának alkalmazása során figyelembe kell venni az adott szakmában rendelkezésre álló összes kapacitás mennyiségét és a szolgáltatók számát, az ellátandó területen élő lakosság arányával összehasonlításban. Egy adott szakmában az összlakosság arányához viszonyítottan országos átlagot kell képezni, majd a szolgáltatók által ellátandó terület nagyságát ezen országos átlag figyelembevételével kell megállapítani.
(9) A Törvény 7. § (3) bekezdés h) pontjának alkalmazása során a kapacitás progresszivitási szintek szerinti megoszlásának megállapításánál az OEP által megadott, a beavatkozásokat és a progresszivitás szerint differenciált betegforgalmi adatokat kell figyelembe venni.
21. § (1) A 2011. évben az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 176. § (5) bekezdésben meghatározott kincstári számlával rendelkező megyei fenntartású költségvetési szervek pénzforgalmi számláit a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) az évzárás-évnyitás keretében - intézményi technikai számla közbeiktatásával - előirányzat-felhasználási keretszámlává, illetve egyéb, funkciójának megfelelő kincstári körbe tartozó számlává minősíti. 2012. január 2-án a 2011. évi számla záró egyenlegek az átvett költségvetési szervek kincstári körbe tartozó számláin automatikusan jóváírásra kerülnek átvett maradványként. A technikai számlákat a Kincstár hivatalból december hónapban megnyitja, az átvezetést követően január hónapban megszünteti. A számlák felett a Kincstár központilag rendelkezik.
(2) A Kincstár a központi illetmény-számfejtési rendszerbe tartozó, 2012. január 1-jével központi költségvetési szervvé átalakuló megyei önkormányzati költségvetési szervek esetében az Ámr. 180. § (3) bekezdésben szabályozott támogatási előirányzat-csökkentést 2012. évben a február havi támogatási keret megállapításakor érvényesíti.
(3) A központi költségvetési körbe átvett költségvetési szervek esetében a 2012. január hónapban utalandó, 2011. december havi nettó munkabéreket - az OEP támogatásban részesülő egészségügyi költségvetési szervek kivételével - és a nettó munkabérből történő levonásokat a Kincstár a saját megyénkénti lebonyolítási számláiról utalja ki - a költségvetési szervek által történő likvid fedezet előzetes biztosítását követően - a dolgozói számlákra.
(4) A központi költségvetési körbe átvett, központi illetmény-számfejtési rendszerbe tartozó költségvetési szervek tekintetében az Ámr. 180. § (8) bekezdésében előírt adatszolgáltatási kötelezettséget először 2012. február hónapban kell teljesíteni.
(5) A kincstári körbe átvett költségvetési szerv 2012. évben a Kincstáron kívül vezetett számláiról kifizetést nem teljesíthet, a teljesítést megelőzően a likvid fedezetet a Kincstárban vezetett számlájára át kell utalnia.
(6) A megyei intézményfenntartó központ által fenntartásba átvett költségvetési intézmények alapító okiratának módosítását 2012. január 30-ig kell benyújtani a Kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartáshoz.
22. § (1) A megyei önkormányzatok konszolidációjával összefüggésben az önkormányzati körből kikerülő, 2011. december hónapban központosított illetmény-számfejtési körbe tartozó intézmények esetében a december havi személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, az állami adóhatóság felé teljesítendő kötelezettségek átutalásáról 2012. január 20-án a Kincstár a Kincstár megyei igazgatóságának technikai adószámain intézkedik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átutalás teljesítéséhez a fedezetet az önkormányzati körből kikerülő intézmények az önkormányzati nettófinanszírozással kapcsolatos lebonyolítási számlák javára, legkésőbb 2012. január 19-i értéknappal biztosítják az előirányzat-felhasználási keretszámlájuk terhére.
(3) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a fedezetet 2012. január 20-án a Kincstár az önkormányzati nettó finanszírozással kapcsolatos lebonyolítási számlák javára az intézmények - előirányzat-felhasználási keretszámlájuk - terhére, felhatalmazó levél nélkül benyújtott beszedési megbízással szedi be.
(4) A megyei önkormányzat közgyűlési hivatala valamennyi dolgozójának - függetlenül attól, hogy 2012. január 1-jétől mely irányító szerv alá tartozik - a 2011. december havi nettó munkabére 2012. január elején a Kincstár megyei igazgatóságának lebonyolítási számlájáról kerül utalásra.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott kört érintő december havi személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, az állami adóhatóság felé teljesítendő kötelezettségek átutalásáról 2012. január 20-án a Kincstár, a Kincstár megyei igazgatóságának technikai adószámain az önkormányzati nettó finanszírozás keretében intézkedik.
(6) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott utalásokat a Kincstár a 10032000-01457254 számú Helyi önkormányzatok kötelezettségei számla terhére megelőlegezi.
(7) A (6) bekezdés alapján megelőlegezett összeget a megyei önkormányzat és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: KIM), illetve a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (a továbbiakban: NEFMI) között 2011. december 31-ig megkötött megállapodásokat követően a munkavállalók munkavégzési helyéről rendelkező, a Kincstár megyei igazgatósága részére átadott név szerinti lista és a KIR adatszolgáltatása alapján a Kincstár megyei igazgatósága 2012. január 18-ig megosztja.
(8) A Kincstár megyei igazgatósága által a (7) bekezdés szerint elkészített megosztás alapján az elszámolás összegét a megyei önkormányzat és a KIM, illetve a NEFMI aláírásával igazolja, és az így megosztott összeget a KIM és a NEFMI meghatározott szerve 2012. január 19-i értéknappal biztosítja a (6) bekezdésben meghatározott számla javára.
(9) A (8) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a fedezetet 2012. január 20-án a Kincstár a (6) bekezdésben meghatározott számla javára a KIM és a NEFMI meghatározott szerve - előirányzat-felhasználási keretszámlája - terhére, felhatalmazó levél nélkül benyújtott beszedési megbízással szedi be.
23. § A Kincstár technikai adószámán nyilvántartott intézmények átvétele a biztosítotti bejelentés szempontjából jogutódlásnak tekintendő.

10. Módosító rendelkezések

24. § (1) A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a 21. §-t követően a következő alcímmel és 22. §-sal egészül ki:
„Átmeneti rendelkezés
22. § (1) A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény alapján 2012. március 31-ig megszűnő közoktatási intézményvezetői megbízás esetén az új magasabb vezetői megbízásra vonatkozó pályázati kiírást a központ 2012. január 20-ig teszi közzé. A pályáztató a pályázattal kapcsolatos vélemények kialakításához - a pályázatnak a nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) részére történő átadás napját követő első munkanaptól számított - legalább tizenöt napot köteles biztosítani. A központ a pályázati dokumentáció egy példányát javaslatával együtt, a 2. melléklet szerint kitöltött adatlappal 2012. március 19-éig megküldi az oktatásért felelős miniszternek.”
(2) Az R. az e rendelet 2. melléklete szerinti 2. melléklettel egészül ki, az R. jelenlegi mellékletének számozása 1. mellékletre változik.
25. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Közművelődési intézmény 2. melléklet szerinti tudományos munkakörben foglalkoztatott:
a) tudományos munkatársnak minősülő közalkalmazottja a heti munkaidőkeret 80%-ának,
b) a tudomány(ok) kandidátusa, Ph.D., illetve DLA fokozattal rendelkező közalkalmazottja a heti munkaidőkeret 70%-ának,
c) tudományok doktora fokozattal rendelkező közalkalmazottja a heti munkaidőkeret 60%-ának
megfelelő időtartamban köteles a munkavégzés helyén tartózkodni.”
26. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A megyei fenntartó által fenntartott intézmények intézményi térítési díját a Szociális Közlönyben közzé kell tenni, valamint arról értesíteni kell a megyei önkormányzat főjegyzőjét, aki gondoskodik a lakosság, valamint az ellátási terület szerint érintett önkormányzatok tájékoztatásáról.”
27. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fővárosban a fővárosi önkormányzat főjegyzője, a megyében a kormányhivatal létrehozza és működteti a pedagógusok fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerét (a továbbiakban: állandó helyettesítési rendszer), ha a fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervben (a továbbiakban: fejlesztési terv) foglaltak szerint erre a közoktatási intézményekben folyó pedagógiai munka zavartalan megszervezése érdekében szükség van.”
(2) Az R3. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fővárosban a fővárosi önkormányzat főjegyzője, a megyében a megyei intézményfenntartó központ az állandó helyettesítési rendszer működtetésére a közoktatásról szóló törvény 89. §-a alapján együttműködési megállapodás megkötését kezdeményezi.”
(3) Az R3. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állandó helyettesítési rendszerhez a fővárosban a fővárosi önkormányzat főjegyzőjével, a megyei városban a jegyzővel, a megyében a kormányhivatallal kötött megállapodás alapján csatlakozhatnak nem állami intézményfenntartók is.”
(4) Az R3. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felvételi kérelmet a fővárosban a fővárosi önkormányzat főjegyzőjéhez, a megyében a kormányhivatalhoz, a megyei város esetében a jegyzőhöz lehet benyújtani.”
(5) Az R3. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fővárosban a fővárosi önkormányzat főjegyzője, a megyében a kormányhivatal, a megyei városban a jegyző nyilvántartja a helyettesítő pedagógusokat és munkáltatói megkeresésre tájékoztatást ad a foglalkoztatás lehetőségeiről.”
(6) Az R3. 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A munkáltató a helyettesítő pedagógus foglalkoztatásáról öt napon belül írásban tájékoztatja az állandó helyettesítési rendszert működtető főjegyzőt, jegyzőt vagy a kormányhivatalt.”
(7) Az R3. 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az állandó helyettesítési rendszer működésével és az igénybevételével kapcsolatos tájékoztatást a fővárosban a fővárosi önkormányzat főjegyzője, a megyében a kormányhivatal, a megyei városban a jegyző az érintett közoktatási intézmények részére megküldi.”
(8) Az R3. 12. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megyében a kormányhivatal, a fővárosban a főjegyző a fejlesztési terv alapján minden év október 15-ig az adott év október 1-jei állapot szerint az Oktatási Hivatal által meghatározott formában a KIR-en keresztül összesítő jelentést készít arról, hogy az illetékességi körébe tartozó, nem megyei intézményfenntartó központ, nem települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény milyen feladatellátásban, maximum mekkora gyermek- és tanulólétszámmal, mely települési önkormányzat vagy megyei intézményfenntartó központ helyett vagy azzal együttműködve, milyen feladatellátási helyen, milyen jogcím alapján vesz részt a feladatellátási kötelezettségben. Az Oktatási Hivatal az összegyűjtött adatokat jegyzék formájában a KIR honlapján közzéteszi.
(2) A kormányhivatal, a települési önkormányzat - intézményfenntartó társulás esetében a társulás székhelye szerinti település - jegyzője, főjegyzője a felvételi körzethatárok megállapításáról vagy a megváltoztatásáról szóló döntést követő egy hónapon belül megküldi a KIR részére a kötelező felvételt biztosító óvoda és iskola körzethatárait tartalmazó döntést, jegyzőkönyvi kivonatot, valamint az e rendelet 6. számú melléklet 3. pontjában meghatározott adatokat a 11. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint eljuttatja a KIR részére.”
(9) Az R3. 12/A. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A közoktatási intézményt a kormányhivatal és a Magyar Államkincstár a (3)-(4) bekezdés szerint jelenti be a KIR-be.”
(10) Az R3. 12/A. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kormányhivatal a közoktatási intézmény működési engedélyének vagy - ha arra nincs szükség - a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos határozatának jogerősítő záradékkal ellátott példányát - a jogerőre emelkedést követő nyolc napon belül - küldi meg a KIR-be. A bejelentéssel egyidejűleg meg kell küldeni
a) a fenntartónak a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatására jogosító okiratát, ha a fenntartó e tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el,
b) a közoktatási intézmény nyilvántartásba vételéről szóló - jogerősítő záradékkal ellátott - határozatát,
c) a (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti közoktatási intézmény nem közoktatási feladatát engedélyező - jogerősítő záradékkal ellátott - működési engedélyét,
d) a közoktatási intézmény egységes szerkezetű alapító okiratát.
(4) A Magyar Államkincstár a közoktatási intézmény egységes szerkezetű alapító okiratát és a törzskönyvi nyilvántartásba vételről szóló igazolást a bejegyzést követő nyolc napon belül juttatja el a KIR részére.”
(11) Az R3. 12/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Oktatási Hivatal a (3)-(4a) bekezdésben meghatározott iratok megküldését követő nyolc napon belül felhívja a közoktatási intézmény fenntartóját vagy intézményvezetőjét, hogy a KIR-en keresztül, az ott meghatározott módon adja meg a közoktatási intézmény közérdekű és közérdekből nyilvános adatait. Az adatközléssel a fenntartó és a közoktatási intézmény eleget tesz a közoktatásról szóló törvényben foglalt, a KIR-be történő bejelentkezési kötelezettségének.”
(12) Az R3. 12/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adatok az internetről letölthetők, illetve kinyomtathatók. Az állami, önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények biztosítják, hogy a tájékoztató rendszer közérdekű adatokat tartalmazó adatbázisába bárki ingyenesen betekinthessen.”
(13) Az R3. 12/F. § (3) bekezdés ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A teljes fenntartási költségen belül külön kell rögzíteni a közoktatási célú bevételek közül]
„ad) a közoktatási megállapodás keretében nyújtott támogatás,”
(14) Az R3. 17/C. §-át követő alcím és a 17/D. § (1) bekezdés helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A kormányhivatal illetékessége a közoktatási intézmény engedélyezési eljárásával kapcsolatos feladatok ellátásában
17/D. § (1) A nem a megyei intézményfenntartó központ, a nem állami és a nem települési önkormányzat által fenntartott intézmény esetében az intézményfenntartó a közoktatási intézményének székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz nyújtja be - a külön jogszabályban meghatározott módon és formában - a nyilvántartásba vétel, a működési engedély iránti kérelmét.”
(15) Az R3. 6. számú melléklete helyébe e rendelet 3. melléklete lép.
28. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rendeletet
a) a Gyvt. 5. § s) pont sa) alpont szerinti állami fenntartó,
b) ha az ellátást normatív állami hozzájárulás igénybevételével biztosítja
ba) a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpont szerinti egyházi fenntartó,
bc) a Gyvt. 5. § s) pont sc)-se) alpont szerinti nem állami fenntartó
által fenntartott intézményben a gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért, átmeneti gondozásáért, valamint a gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosított utógondozói ellátásért fizetendő térítési díjak megállapítására kell alkalmazni.”
(2) Az R4. 2. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A megyei fenntartó fenntartásában működő intézmény esetében az intézményi térítési díjat a megyei fenntartó állapítja meg.
(6) Az egyházi vagy nem állami fenntartó fenntartásában működő intézmény esetében az intézményi térítési díjat a fenntartó vezető testülete vagy a képviseletre jogosult személy állapítja meg.”
(3) Az R4. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A települési és fővárosi önkormányzat által fenntartott intézmény intézményi térítési díjának összegéről a jegyző, a főjegyző az intézmény ellátási területén élő lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatja.”
(4) Az R4. 4. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A megyei fenntartó által fenntartott intézmények intézményi térítési díját a Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni, valamint arról értesíteni kell a megyei önkormányzat főjegyzőjét, aki gondoskodik a lakosság, valamint az ellátási terület szerint érintett önkormányzatok tájékoztatásáról.”
29. § (1) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) 5/A. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szociális és gyámhivatal a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzését célzó feladata ellátása érdekében]
„a) tájékoztatást kér és nyilvántartást vezet a helyi önkormányzatok, az állami, az egyházi és a nem állami szervek, illetve az általuk fenntartott intézmények által a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzése céljából indított programokról,
b) folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek védelmét szolgáló bűnmegelőzési pályázati felhívásokat, azokról tájékoztatja a helyi önkormányzatokat, az állami, az egyházi és a nem állami szerveket, illetve az általuk fenntartott intézményeket és a civil szervezeteket,”
(2) Az R5. 5/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés szerinti jelentés ismertetése és a bűnmegelőzés érdekében elvégzendő feladatok megvitatása céljából a szociális és gyámhivatal egyeztető értekezletet tart. Az értekezletre meghívja a gyermekjogi képviselőt, a települési önkormányzatok, a megyei intézményfenntartó központ (a továbbiakban: megyei fenntartó), a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a drogmegelőzést, illetve drogrehabilitációt végző intézmények, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatok, a gyermekvédelmi intézmények, a közoktatási intézmények, a pártfogó felügyelői szolgálat, a büntetés-végrehajtási intézet, a javítóintézet, valamint a bűnmegelőzésben és az áldozatvédelemben érintett civil szervezetek képviselőit.”
(3) Az R5. 117. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyámhivatal határozatában megjelöli, hogy a gondozási díjat a kötelezett lakóhelye vagy ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes megyei fenntartó, főváros esetén a fővárosi önkormányzat számlájára kell befizetni, és határozatát közli a megyei fenntartó vezetőjével, illetve a főjegyzővel is.”
(4) Az R5. 172. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A megyei önkormányzatok által 2011. december 31-én fenntartott intézmények működési engedélyének hivatalbóli módosítása eredményeként
a) az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek gondozási helye,
b) a fiatal felnőtt utógondozói ellátásának helye
tekintetében a fenntartó megváltozását, illetve a gondozási (ellátási) hely elnevezésének megváltozását a gyermek ellátásának soron következő felülvizsgálatakor, de legkésőbb 2012. december 31-ig hivatalból módosítani kell.”
30. § A központosított illetményszámfejtésről szóló 172/2000. évi (IX. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6.)a következő új, 10. §-sal egészül ki:
„10. § A Kincstár külön adatszolgáltatással adja át a számfejtési körébe tartozó intézmények jogelőd-jogutód kapcsolatára vonatkozó adatokat abban az esetben, ha az államigazgatási szerv nem szűnik meg, de más államháztartási alrendszerbe kerül átsorolásra, irányító szerv váltással, továbbá, ha két költségvetési szerv között szervezeti egység átadásra kerül sor. Az adóhatóság a Kincstár adatszolgáltatása alapján jegyzi be nyilvántartásába a jogelőd-jogutód kapcsolatra vonatkozó adatokat.”
31. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R7.) 1/A. § (3) bekezdés a) pontja a következő ac) alponttal egészül ki:
(A pályázati eljárás lefolytatásával összefüggő feladatokat intézményvezető esetén a fenntartó)
„ac) megyei intézményfenntartó központ vezetője,”
[(a továbbiakban együtt: a pályázat előkészítője) látja el.]
32. § (1) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R8.) 2. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„i) ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó: a központi költségvetési szerv, a megyei intézményfenntartó központ (a továbbiakban: megyei fenntartó), a helyi önkormányzat, illetve a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8-9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa fenntartott szolgáltató (intézmény, hálózat) által végzett olyan szolgáltató tevékenység tekintetében, amelyet a helyi önkormányzat, illetve a társulás valamelyik tagja a Gyvt. alapján biztosítani köteles;”
(2) Az R8. 12. § (1) bekezdés bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A működést engedélyező szerv értesíti a gyermek ellátására a Gyvt. értelmében köteles települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét, a fővárosi önkormányzat főjegyzőjét, illetve a megyei fenntartót, ha”
(3) Az R8. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a szociális és gyámhivatal gyermekek átmeneti gondozásának, otthont nyújtó ellátásnak, illetve utógondozói ellátásnak a működési engedélyét vonja vissza, vagy ilyen szolgáltató tevékenységet végeznek működési engedély nélkül, az ellátás ideiglenes megszervezése érdekében - a szociális és gyámhivatal megkeresése alapján - a gondozási hely szerint illetékes megyei fenntartó, fővárosi főjegyző haladéktalanul intézkedik. A gyermek további ellátásáról a Gyvt. értelmében arra köteles települési önkormányzat, megyei fenntartó hatvan napon belül gondoskodik.”
(4) Az R8. 19. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A megyei önkormányzatok által 2011. december 31-én fenntartott intézmények működési engedélyének hivatalból történő módosítására irányuló eljárás során a megyei fenntartó 2012. január 15-éig bejelenti a nevét, székhelyét és adószámát, valamint bejelentheti a szolgáltató (intézmény, működtető) nevének és adószámának megváltozását. A szolgáltató (intézmény, működtető) alapító okiratának másolatát a szolgáltató nevének módosítása esetén nem kell benyújtani, és azt a működést engedélyező szervnek sem kell az eljárás során beszereznie.
(3) A működést engedélyező szerv a megyei önkormányzatok által 2011. december 31-én fenntartott intézmények működési engedélyének hivatalból történő módosítására irányuló eljárás során kizárólag a fenntartó adatait és a fenntartó erre irányuló bejelentése esetén a szolgáltató (intézmény, működtető) nevét és adószámát módosíthatja. A 8. § (11) bekezdése ebben az esetben nem alkalmazható.
(4) Az ellátási szerződés megyei fenntartóra való átszállása miatt az egyházi, nem állami fenntartású intézmény működési engedélyét nem kell módosítani, a változás átvezetésére a működési engedély egyéb okból történő soron következő módosítása vagy a soron következő ellenőrzés alkalmával kerül sor.”
33. § A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatása felhasználásának részletes szabályairól szóló 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet a következő 29. §-sal egészül ki:
„29. § (1) Ahol e rendelet önkormányzatot, fenntartót, kötelezettet említ, azon a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Törvény) szerint átvett intézmény tekintetében a jogok és kötelezettségek az állami tulajdonba került intézmények fenntartóját illetik meg, illetve terhelik.
(2) Amennyiben az önkormányzati egészségügyi intézmény tulajdonjoga - melyhez 2012. január 1-jét megelőző döntésből eredően egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez céltámogatásban részesült - a Törvény alapján átadásra kerül az állam részére, az átadást követően a beruházás megvalósítására a fenntartó szerv költségvetésében e célra elkülönített támogatás felhasználására az intézményfenntartó lesz jogosult.”
34. § Az Ámr. a következő 41. § (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) 2011. év december hónapban a 41. § (2) bekezdésben foglalt feladatok tekintetében a 2012. január 1-jével központi költségvetési körbe átvett megyei önkormányzati intézmények - az egészségügyi intézmények kivételével - esetében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, az egészségügyi intézmények esetében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium jár el irányító szervként.”
35. § (1) A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R9.) 1. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„f) ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó: a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, illetve a megyei intézményfenntartó központ (a továbbiakban: megyei fenntartó) az általa fenntartott szociális szolgáltató, intézmény által nyújtott olyan szociális szolgáltatás tekintetében, amelyet a helyi önkormányzat, a társulás valamelyik tagja, vagy az állam a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) alapján biztosítani köteles;”
(2) Az R9. 4. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A működést engedélyező szerv a működési engedély kiadásáról, módosításáról és visszavonásáról a határozat jogerőre emelkedésétől, a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat meghozatalától, illetve a 13. § (6) bekezdése szerinti végzés meghozatalától számított nyolc napon belül értesíti)
„aa) a szociális szolgáltatást az Szt. alapján biztosítani köteles helyi önkormányzat (a továbbiakban: ellátásra köteles helyi önkormányzat) jegyzőjét, főjegyzőjét, valamint a megyei fenntartó vezetőjét,”
(3) Az R9. a következő 22/B. §-sal egészül ki:
„22/B. § (1) A megyei önkormányzatok által 2011. december 31-én fenntartott intézmények működési engedélyének hivatalból történő módosítására irányuló eljárás során a megyei fenntartó 2012. január 15-éig bejelenti a nevét, székhelyét és adószámát, valamint bejelentheti a szolgáltató (intézmény, működtető) nevének és adószámának megváltozását. A szolgáltató (intézmény, működtető) alapító okiratának másolatát a szolgáltató nevének módosítása esetén nem kell benyújtani, és azt a működést engedélyező szervnek sem kell az eljárás során beszereznie.
(2) A működést engedélyező szerv a megyei önkormányzatok által 2011. december 31-én fenntartott intézmények működési engedélyének hivatalból történő módosítására irányuló eljárás során kizárólag a fenntartó adatait és a fenntartó erre irányuló bejelentése esetén a szolgáltató (intézmény, működtető) nevét és adószámát módosíthatja. A 7. § (12) bekezdése ebben az esetben nem alkalmazható.
(3) Az ellátási szerződés megyei fenntartóra való átszállása miatt az egyházi, nem állami fenntartású intézmény működési engedélyét nem kell módosítani, a változás átvezetésére a működési engedély egyéb okból történő soron következő módosítása vagy a soron következő ellenőrzés alkalmával kerül sor.”
36. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R10.) 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az Építésügyi Hivatalt - a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. § (2a) bekezdésében meghatározott kivétellel - az építésfelügyelet vezetője vezeti.”
(2) Az R10. 4. § (4) bekezdésében az „építésügyi hatósági kormánytisztviselő” szövegrész helyébe az „építésügyi hatósági köztisztviselő” szöveg lép.
(3) Hatályát veszti az R10. 1/B. melléklet PEST MEGYE alcímet követő 64. pontja.
(4) Az R10. 1/A. melléklete e rendelet 4. melléklete szerint módosul.
(5) Az R10. 1/B. melléklete e rendelet 5. melléklete szerint módosul.
37. § A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 2. mellékletben meghatározott fővárosi és megyei kormányhivatal Építésügyi Hivatalát - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott kivétellel - az állami főépítész vezeti.”
38. § A vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet a következő 10. §-sal egészül ki:
„10. § Ahol e rendelet önkormányzatot, fenntartót, kötelezettet említ, azon a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény szerint átvett intézmény tekintetében a jogok és kötelezettségek az állami tulajdonba került intézmények fenntartóját illetik meg, illetve terhelik.”
39. § Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 44. § (2) bekezdés b) pontja az alábbi be) alponttal egészül ki:
(A miniszter az egészségügyért való felelőssége körében működteti az egészségügyi ellátórendszert, ennek keretében kidolgozza)
„be) az egészségügyi beruházások helye kijelölésére, az egészségügyi fejlesztési tervezés rendjére, valamint az egészségügyi beruházások és felújítások rendjére, továbbá az egészségügyi létesítmények tervezésére vonatkozó egységes szabályokat.”
40. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R11.) 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter a Nemzeti Államigazgatási Központ közreműködésével gondoskodik a fővárosi és megyei kormányhivatal feletti ellenőrzések összehangolásáról.”
(2) Az R11. jelenlegi 11. §-a kiegészül a következő (2) bekezdéssel és a jelenlegi bekezdés megjelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A megyei kormányhivatal közreműködhet a kormánymegbízottnak a megyei intézményfenntartó központokról, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációjával, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletben meghatározott feladatai ellátásában.”
(3) Az R11. 1. melléklet I. Általános rendelkezések 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. A jóváhagyott éves ellenőrzési tervet a miniszter a Nemzeti Államigazgatási Központ (továbbiakban: NÁK) közreműködésével a fővárosi és megyei kormányhivatalok tevékenysége vonatkozásában szakmai irányítási jogkörrel rendelkező szerv vezetője és az ágazati szakmai irányító minisztériumok részére megküldi.”
(4) Az R11. 1. melléklet I. Általános rendelkezések 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. A jóváhagyott éves ellenőrzési tervben (a továbbiakban: éves terv) szereplő egyes ellenőrzések végrehajtására ellenőrzésenként részletes ellenőrzési programot kell készíteni.
A részletes ellenőrzési programmal összefüggésben az ellenőrzésben részvételre felkért szakmai irányítást gyakorló szerv vezetője és az ágazati szakmai irányító miniszter véleményét is ki kell előzetesen kérni. A NÁK által előterjesztett részletes ellenőrzési programot a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium fővárosi és megyei kormányhivatalok irányításáért felelős államtitkára (a továbbiakban: államtitkár), az átfogó ellenőrzés NÁK által előterjesztett részprogramját a fővárosi és megyei kormányhivatalok irányításáért felelős helyettes államtitkára (a továbbiakban: helyettes államtitkár) hagyja jóvá.”
(5) Az R11. 1. melléklet I. Általános rendelkezések 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. Indokolt esetben - különösen a felügyeleti munka adatai, illetve a NÁK javaslata alapján - az államtitkár a jóváhagyott éves ellenőrzési terv, a helyettes államtitkár a részletes ellenőrzési program módosítását kezdeményezheti, továbbá soron kívüli ellenőrzést vagy beszámoltatást kezdeményezhet.”
(6) Az R11. 1. melléklet IV. 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A részletes ellenőrzési program alapján a közreműködő szervek által delegált, az ellenőrzésben résztvevő személyek kijelölésének tervezése érdekében a NÁK főigazgatója az ellenőrzést megelőzően - az ellenőrzési program egyidejű megküldésével - tájékoztatja az érintett közreműködő szervek és szervezeti egységek vezetőit.”
(7) Az R11. 1. melléklet V. 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Az ellenőrzési jelentés tervezetét a NÁK főigazgatója - eltérő döntés hiányában - megküldi az ellenőrzött szervnek, aki az ellenőrzés megállapításaira annak kézhezvételétől számított 15 napon belül indokolással ellátott észrevételt tehet.”
(8) Az R11. 1. melléklet V. 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. A fővárosi és megyei kormányhivatalok ellenőrzéséről készült, a NÁK által előterjesztett véglegezett ellenőrzési jelentést az államtitkár hagyja jóvá.”
41. § (1) A Nemzeti Államigazgatási Központról (a továbbiakban: NÁK) szóló 330/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R12.) 6. § b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) gondoskodik a fővárosi és megyei kormányhivatalok személyügyi nyilvántartását ellátó rendszer igazgatási feltételeinek biztosításáról, nyilvántartja és jóváhagyja a kormányhivatalok állománytábláját,”
(2) Az R12. 7. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) a fővárosi és megyei kormányhivatalok egységes belső szabályozása érdekében nyilvántartást vezet a kormányhivatalok jogszabály által kötelezően megalkotandó, valamint egyéb belső szabályzatairól.”
(3) Az R12. 8. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A NÁK ellenőrzési feladatkörében
a) részt vesz a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által a fővárosi és megyei kormányhivatalok tekintetében végzett ellenőrzési tevékenységben,
b) közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatalok törzshivatalainak a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter szakmai irányítása alá tartozó ügycsoportjai törvényességi és szakszerűségi ellenőrzésében,
c) közreműködik a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek tevékenysége tekintetében a szakmai irányítást gyakorló szervek, az ágazati szakmai irányító minisztériumok és központi hivatalok által végzett törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzések koordinációjára irányuló tevékenységében, az éves ellenőrzési terv összeállításában, a részletes ellenőrzési programok elkészítésében, valamint az ellenőrzési jelentések összesítésében, feldolgozásában.”
(4) Az R12. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § A NÁK
a) koordinálja a fővárosi és megyei kormányhivatalok egységes pernyilvántartásának, továbbá az egységes perviteli szabályzatának elkészítését, összesített pernyilvántartást készít,
b) elemzi és értékeli a fővárosi és megyei kormányhivatalok perképviseleti gyakorlatát, erről rendszeresen tájékoztatja a minisztert, szükség szerint intézkedést kezdeményez,
c) a fővárosi és megyei kormányhivatalok és a NÁK feladatellátásával összefüggő bírósági határozatokat elemzi, szükség szerint intézkedést kezdeményez,
d) közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatalok egységes szerződéskötési gyakorlatának kialakításában,
e) egyedi ügyekben jogi állásfoglalással segíti a fővárosi és megyei kormányhivatalok perképviseleti tevékenységét,
f) ellátja és támogatja a működéséhez kapcsolódó jogi feladatokat.”
(5) Az R12. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A NÁK koordinációs és integrációs feladatkörében eljárva
a) szervezi a fővárosi és megyei kormányhivatalok tevékenységéről szóló, egységes módszertan alapján történő beszámoltatást, elvégzi a beszámolók összegzését és értékelését,
b) felelős a kormányhivatalok funkcionális igazgatási működésének összehangolásáért, a hatékony együttműködés és információáramlás elősegítéséért, szervezéséért,
c) figyelemmel kíséri a kormányhivataloknak a szakmai irányító szervekkel, valamint a koordinációs és integrációs jogkörébe tartozó szervezetekkel fenntartott kapcsolattartását,
d) rendszeres kapcsolatot tart a kormányhivatalok szakmai irányítását ellátó, a koordinációban és az integrációban érintett központi hivatalokkal,
e) elősegíti az intézmények közötti koordináció megvalósulását.”
(6) Az R12. 11. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) részt vesz a kormányablakok ügyfélforgalmi adatainak elemzésében és szükség esetén intézkedéseket kezdeményez, javaslatot dolgoz ki a kormányablakok személyi állományának képzésére, továbbképzésére.”
(7) Hatályát veszti az R12. 3. § (5) bekezdése, a 4. § (2) bekezdés h) pontja, az 5. § b) pontja és a 6. § e) pontja.
42. § A vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet a következő 12. §-sal egészül ki:
„12. § (1) Ahol e rendelet önkormányzatot, fenntartót, kötelezettet említ, azon a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Törvény) szerint átvett intézmény tekintetében a jogok és kötelezettségek az állami tulajdonba került intézmények fenntartóját illetik meg, illetve terhelik.
(2) Amennyiben az intézmény tulajdonjoga, melynek helyreállításához az önkormányzat 2012. január 1-jét megelőző miniszteri döntésből eredően vis maior támogatásban részesült - a Törvény alapján - átadásra kerül az állam részére, az átadást követően a helyreállítás megvalósítására a fenntartó szerv költségvetésében e célra elkülönített támogatás felhasználására az intézményfenntartó lesz jogosult.”
43. § (1) A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetről szóló 59/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R13.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A GYEMSZI önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik. A GYEMSZI középirányítói jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv, amelynek költségvetése az irányítását ellátó miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló alcímet képez.”
(2) Az R13. 2. §-a a következő m)-p) pontokkal egészül ki:
(A GYEMSZI feladatkörében - a miniszter egészségüggyel és egészségbiztosítással összefüggő ágazati feladatai keretében - a külön jogszabályokban meghatározottak szerint)
„m) gyakorolja a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: MÖKtv.) alapján az állam fenntartásába, illetve tulajdonába került egészségügyi intézmények, továbbá a gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei felett az egyes fenntartói, valamint a hatáskörébe tartozó költségvetési szervek tekintetében az irányítási jogokat, a gazdasági társaságok tekintetében a tagsági jogokat, valamint az alapítványok esetében az alapítói jogokat,
n) vagyonkezelőként ellátja az m) pont szerinti egészségügyi intézményi vagyon tekintetében a vagyonkezelői feladatokat,
o) kidolgozza a fekvőbeteg-szakellátás, valamint a járóbeteg-szakellátás kapacitásai és ellátási területe felosztásának, módosításának, valamint a jogszabályban meghatározott egészségügyi szakellátási kapacitások felosztásának, módosításának módszertanát, külön jogszabályban foglaltak szerint részt vesz az ezekkel kapcsolatos eljárásokban,
p) meghatározza a területi egészségügyi ellátás megszervezésének módszertanát, és irányítja annak megszervezését.”
(3) Az R13. a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § A GYEMSZI a MÖKtv. alapján átvett egészségügyi intézmények és a gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei középirányító szerve. A GYEMSZI középirányító szervként különösen
a) érvényesíti, illetve - módszertani segítséget is nyújtva - érvényesítteti az irányítása alá tartozó költségvetési szervek tevékenységében a közfeladatok ellátására vonatkozó követelményeket, és az erőforrásokkal (így különösen: az előirányzatokkal, a létszámokkal és a vagyonnal) való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit, továbbá számon kéri, ellenőrzi e követelmények érvényre juttatását;
b) javaslatot tesz az irányítása alá tartozó költségvetési szervek éves költségvetésére és azt megküldi a miniszternek;
c) meghatározza az irányítása alá tartozó költségvetési szervek gazdálkodásának részletes rendjét;
d) meghatározza az irányítása alá tartozó költségvetési szervek előirányzatainak felhasználására vonatkozó irányelveket;
e) szervezi, irányítja és ellenőrzi a szakmai feladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi feltételeket;
f) előkészíti és jóváhagyásra a miniszternek megküldi az irányítása alá tartozó költségvetési szervek alapító, megszüntető vagy módosító okiratát;
g) előkészíti és jóváhagyásra a miniszternek megküldi az irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltatókat érintő éves fejlesztési tervet, jelentős igényeltérés esetén elvégzi annak módosítását;
h) előkészíti és jóváhagyásra a miniszternek megküldi az irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltatók szakellátási kapacitásait és ellátási területeit érintő - a legalább az adott egészségügyi szolgáltató lekötött kapacitásának 10%-át elérő mértékű, vagy az adott szolgáltatónál szakmacsoport közfinanszírozásának megszűnését eredményező - módosításokat, feladatátadásokat, átcsoportosításokat bemutató éves tervet és annak módosítását;
i) előkészíti és jóváhagyásra a miniszternek megküldi az egészségügyi szolgáltató lekötött kapacitásának 10%-át elérő vagy azt meghaladó tervezett funkcióváltást;
j) előkészíti és a miniszternek megküldi az egészségügyi intézmény vezetőjének, gazdasági igazgatójának kinevezését vagy megbízását és felmentését vagy a megbízásának visszavonását;
k) összegyűjti, ellenőrzi az irányítása alá tartozó intézmények gazdálkodására vonatkozó kötelező, rendszeres és ad hoc jellegű adatszolgáltatásokat, szükség szerint összesítve továbbítja azokat a minisztériumba;
l) jóváhagyja a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet 10. Gyógyító-megelőző ellátás szakintézményei címen belül az egészségügyi intézményhálózat átalakításával kapcsolatos előirányzat és létszám átcsoportosításokat;
m) jogosult az irányítása alá tartozó intézmények vonatkozásában a közbeszerzéseket összevontan lefolytatni, valamint az intézmények közbeszerzési eljárásaival kapcsolatban folyamatba épített és utóellenőrzéseket végezni.”
(4) Az R13. a következő 2/B. §-sal egészül ki:
„2/B. § (1) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként a GYEMSZI-t jelöli ki az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
a) 146. § (1) bekezdése,
b) 148. § (4) bekezdése
szerinti feladatok ellátására.
(2) A Kormány véleményadásra jogosult szervként a GYEMSZI-t jelöli ki az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény
a) 5/A. § (1) bekezdése,
b) 5/B. § (7) bekezdése,
c) 7. § (7) bekezdése,
szerinti feladatok ellátására.”
44. § (1) Az R. 5. § (1) bekezdés aa) pontjában „a helyi és a kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése, a társulási tanács” szövegrész helyébe „a települési és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosi közgyűlés, a megyei intézményfenntartó központ (a továbbiakban: központ), a társulási tanács, az oktatásért felelős miniszter” szöveg, az 5. § (3) bekezdésében „a jegyzője, főjegyzője” szövegrész helyébe az „a jegyzője, a fővárosi főjegyző, a központ” szövegrész, az 5. § (18) bekezdésében „a helyi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése” szöveg helyébe „a települési önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosi közgyűlés, az oktatásért felelős miniszter” szöveg, a 14/C. § (1) bekezdésében „a helyi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése, a társulási tanács” szöveg helyébe „a települési önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosi közgyűlés, a központ, a társulási tanács, az oktatásért felelős miniszter” szövegrész lép.
(2) Az R1. 3. melléklet 3.1.4. pontjában a „megyei múzeum igazgatója” szövegrész helyébe a „megyei múzeumigazgató” szöveg, az R1. 3. melléklet 3.1.5. pontjában a „megyei múzeum igazgató-helyettese” szövegrész helyébe a „megyei múzeumigazgató-helyettes” szöveg lép.
(3) Az R2. 1. § (1) bekezdés első mondatában az „önkormányzatok” szövegrész helyébe az „önkormányzatok, a megyei intézményfenntartó központ (a továbbiakban: megyei fenntartó)” szöveg, az 1. § (1) bekezdés második mondatában az „önkormányzattól” szövegrész helyébe az „önkormányzattól, megyei fenntartótól” szöveg, a 2. § (1) bekezdés első mondatában a „helyi” szövegrész helyébe a „fenntartó” szöveg, a 4. § (4) bekezdésében az „és (3)” szövegrész helyébe a „(3) és (6)” szöveg lép.
(4) Az R3. 9. § (1) bekezdésében és a 10. § (4) bekezdésében az „illetve” szövegrész helyébe „vagy” szöveg lép.
(5) Az R4. 2. § (1) bekezdésében a „foglaltak” szövegrész helyébe a „foglaltak vagy a megyei intézményfenntartó központ (a továbbiakban: megyei fenntartó) által meghatározottak” szöveg, a 4. § (5) bekezdésében a „nem állami szerv” szövegrész helyébe az „egyházi vagy nem állami fenntartó” szöveg lép.
(6) Az R5. 117. § (2) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „megyei fenntartó” szöveg, a 170/A. §-ában a „helyi önkormányzat” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat és a megyei fenntartó” szöveg, a 10. számú mellékletének címében a „helyi önkormányzatok” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat és a megyei fenntartó” szöveg, a 10. számú mellékletének II. része címében a „(fővárosi) önkormányzat” szövegrész helyébe a „fenntartó” szöveg, a 10. számú melléklet II. rész 1. pontjában az „Az önkormányzat” szövegrész helyébe az „A megyei fenntartó” szöveg lép.
(7) Az R7. 4. számú melléklet I.1., I.2. és II.2. pontjában az „önkormányzatok” szövegrész helyébe az „önkormányzatok, megyei intézményfenntartó központok” szöveg lép.
(8) Az R8. 3. § (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában és 9. § (2) bekezdés b) pontjában a „főjegyzőjét” szövegrész helyébe a „főjegyzőjét, a megyei fenntartó vezetőjét” szöveg, a 8/A. § (8) bekezdésében az „önkormányzatot” szövegrész helyébe az „önkormányzatot, megyei fenntartót” szöveg lép.
(9) Az R9. 2. § (2) bekezdés a) pontjában, 19. § (2) és (4) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében és a (3) bekezdés a) pontjában az „önkormányzat” szövegrész helyébe az „önkormányzat, megyei fenntartó” szöveg, a 8. § (7) bekezdésében az „önkormányzatot” szövegrész helyébe az „önkormányzatot, megyei fenntartót” szöveg, a 18. § (6) bekezdés a) pontjában, a 19. § (1) bekezdésében az „önkormányzattal” szövegrész helyébe az „önkormányzattal, megyei fenntartóval” szöveg, a 18. § (6) bekezdés b) pontjában az „önkormányzatnak” szövegrész helyébe az „önkormányzatnak, megyei fenntartónak” szöveg lép.
(10) A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében a „fővárosi, megyei önkormányzat” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve (továbbiakban: kormányhivatal), főváros esetén a fővárosi önkormányzat” szöveg, a 6. § (8) bekezdésében az „önkormányzatnak” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak, fővárosi székhelyű munkáltató esetén a fővárosi önkormányzatnak” szöveg lép.